Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

N A F I, Ó les-.'m fCV r tew ívá 4títí *í*í VzA Ä-’ VOS l&í&fP&i' ■ i íratnia i<n,niwz"ieiin,imln*u>flB'r3^,a,w-1-"* SM®Mwnunu*t*nrtó»njMi.ujaw«Fíaim*1lai!«®ei*iM«y!iK»g^jacw*ro*5»tri* Hét hel-i halogatás trt&n Tép»« «®»- tróh T’rrnc.inorSZág, Anglia és USA kor­mánya a Szovjetunió november 3-i jegjisuikéré. At. amerikai sablonra ké­szük egyazon szövegű vóiaszjegyaék ájtatos »z^mfojgatásisal könlörfalaz. „..A kormánytól •— mondják ezek n t-fpusje^yaékék — távol áol bármiféle, n Szovjetunió ellen irányuló agresszív szándék és az az őszinte kívánság tölti el, hogy a nemzetközi feszültség megszűn­jék. Nem fogja sajnálni az erőfeszí­téseket, hogy. az annyira hőn óha jtót’ eredményt elérjek.“ — Nézzük csak — mondták erre vi­lágszerte a becsületes emberek — mi történt egyszeriben az imperialisták­kal? Ez nem híiet más, csak ravasz­kor! isi Egy hosszú nem Awmihogy na la, area kiderül pár «orr»! később, ahol ez áll: ,.A kormány figyelnteson taiiarkmányozta a «zovjet kormány által aovemlwr S-án átadott jegyzéket. Sajnálkozással kénytelen megállapítani, hogy a tárgyalások alap­jait olyan formában, amint azokat eb- ben a jegj'zékheu körülártók, jellegüket tekintve nem szolgáltathatnak kilátás! ez ilyesfajta rendezése.“ Ezt n hosszú nemet mondta az im­perialista diplomácia a prágai nyilai- kazalra, melyben u Szovjetunió és hét bánáti állam leszögezte a német kérdés rend« zésén dk egyediül lehetséges útját, a potsdami határozatok betartását, «melyek többek között magukba foglal­ják a német újra felfegyverzés megtil­tását, ax össznémel alkotniámyozó ülés megalakítását, a. demokratikus, egysé­ges Németország létrehozását. Az im peri átüssük-a saját aláírásaikkal megerő­sített potsdami határozatra mondtak nemet akkor, amikor a szovjet jegyzék dől diplomáciai sekkhúzással igyekez trt kitérni. A Szovjetunió hű maradt a potsdami hátú nozato-khor, hfl maradt a prágai trv33tt pánthoz és ezt félreérthetetlenül leszögezte a békés megegyezés lehetősé­gét megerősítő újabb vá 1 aszjegyzékében A Szovjetunió jottányit sem enged a bétoeszerefő emberek álláspontjálról- és 1 híven a prágai nyilatkozathoz azt mondja: „A szovjet kormány továbbra is azt torija, hogy Németország deini- Warlzálásának kérdése a legfontosabb kérdés a nemzetközi béke és bitton- *ég biztosítósa szempontjából és Eu­rópa népétnek, elsősorban a hitleri agressziótól szenvedett népeknek, létér­dekeit frinlt“ Nem torira, hogy milyen tfpnsjogy- aék len «rnc a válasz, de azt már tud­ni, hogy erre a franciák, dánok, cse­hek, olaszok, magyarok, angolok, bol- giárok, hollandok és Európa népei mi ml-mind igennel válaszolnak. „Igen. így van, ahogy a szovjet jegyzék mondjál“ A hitlerpótló új Adolf lA köztemnlthan Vét helyen tartottak taimvcskoBÓvt a német kérdésről, Prá­gában és Brüsszelben. A prágai hattá- , rozat állást foglalt Nyugal-Németor- *zág remnitarrzálá.sa., újra felfegyverzése ellen, * brüsszeli tanácskozáson periig áz „atlanti államok“ elhatározták ,hogy íe?támasztják n német mílitnrizmust- Európa népei amilyen együttérzéssel fogadták • prágai, olyan ellenkezéssel fogadták a brüsszeíi nyilatkozatot Ugyanaz Ül n Szovjetunió és tér. im- periaüsMk közötti jqgyzékváltásra is. A párisi rádió kénytelen volt elismerni: „A szovjet válást jegyzik Parisban l;ed verő visszhangot ■ heHetl." b>v ínásH a: Ezek a jelentések is art bizonyítják, hogy még az imperialista kormányokai és a nagytőkés újságokat is foglalkoz­tatja az a vitathatatlan tény, ho-gy az egyszerű emberek átlátnak a szitán, legyen az bármilyen sűrű j.s. Mint ppl- dúul az imperialisták válaszjegy/,éke, melyben arról az „őszinte kívánságról“ írnak, amely eltölti őket, hogy a nem. rétköz» feáéftltsóg enyhüljön. Ugyan­akkor pedig Brüsszelben határozatot hoznak, fegyvert adnak a ,,megbízható“ németek (magyarul a nácik) kezébe és hogy ezt a fegyvert „jól forgassák“, már ki is szemelték a lútlerpótlót Adolf Ifcitzinger néinel tábornok személyé­bén, aki most csak „szerényen“ ezre­des tesz, aminthogy „csak“ ezredesek lesznek vásári szeurf ényvesztésliöl Speídl. 'Manien ff el, Scfoeppen-burg. Schwerem és It Síimen tábornokok is. Hogy ez a „lefokozás“ mennyire nem nyugtatta meg a nyugateudóbai népeket, arra példa inég a szélsőjobb­oddal; Combat cikke is- A lap megálla­pítja, hogy az amerikaiak Németország­ban előretolt állást látnak „a Huhr- vidékben fegyvergyárat és minden né­metben egy-egy katonát, aki kiegészíti hadseregüket. Németország felfegyver­zése ,j háborút jelenti, azt a hábo­rút. amely Nyugnl-Európa számára a legrosszabb körülmények között követ­keznék be — folytatja a Lap. — Nem elég Francot fehérre mosni és a volt W'ehnnachtol dicsőíteni ahhoz, hogy néhány hónap dalt biztosítsál; a nyu­gatra ró piti hadsereg egységét. Ha ren­del akarunk berkeinkben, úgy vissza ke!! térni a kiindulási pontra, amely nem más, mint egész Németország de-' miiitarizáhisa." Igen, csak két út van! Az egyik út a visszatérés a potsdami határoz-atok­hoz, a másik út pedig a remislaiizálús útja, melyet Konrad Adenauer, a bonni jobboldali szociáldemokrata kancellár ezekkel a szavakkal köszöntött: „Ez új történelmi fejlődés kezdetet jelenti.“ Csakhogy ennék az útnak és az „új v öríéníelmi fejlődésnek“ a végén ugyan- { az a benzines 1 kanna áll, amellyel Adoíl Hitler már olyan csúnyán megégette m agát. X Az Egyesült Államok nagykö­vetet küldött Fr«neohez, nyíltan is kivették a íasásrta diktátorral a diplomáciai kapcsolatot. Franco most azt a .célt tSstc na~ga elé, hogy bekeríti az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. - íme a spanyol nép hóhérának űtj®; a csillagos lobogón kapaszkodik az ENSZ-be. abol a Magyar Ncpkö z t ársasáénak az amerikai banditák szerint hitves helye! Az. amerikai lienovsd, r koreai gyermekek és anyák tömegeinek gyilkosa minden erejével igyekszik feltámasztani elődjét és iker­testvérét, a nád r feuevadat A SzovjetpBio és az egész hatalmi s béke fob or küzd Truman új®bb háborús merénylete ellen és harcba szólítja Európa népeit, köztük a német dolgozók tmllióíts tiltako­zásukkal akadályozzák meg Nyttgai-Kémefország újrafclfegyver­sésétj Étiekkel előbb meg a haímlmm® sztálini erdősítési terv A Szovjetunió dolgozói a hatalmas sztálini lermészetátslakitó tervek a kommunizmus ragyogó alkotásainak végrehajtásával vannak elfoglalva, A világ minden népének csodálatát vívták ki az olyan gigászi alkotások, mint a Davidov-terv, a kujbísevi és sztálingrádi erőmüvek, a turkmén lő­csatom« és a legutóbb nyilvánosságra hozott Volga-doni csatorna tervet, Evek ma már nemcsak tervek, haséin kivétel nélkül mind a megvalósí­tás útján vannak. A hatalmas természetátalakító munka egyik legfonto­sabb része a sztálini erdősítési terv, amely, — akárcsak a többi egca? orreágnyi területek éghajlatát változtatja meg, teszi bőven termővé. A sztálini erdősítési tervről és a munkálatok állásáról az elmúlt napokban nyilatkozott a Szovjet Tájékoztató irodának Csodrisvili elvtárs, a Szov­jetunió minisztertanácsa mellett működő fásítási főigazgatóság helyettes ve­zetője. Nyilatkozatát az alábbiakban közöljük. A Párt és a szovjet kormány 1948 október 20-án Sztálin elvtárs kezdeményezésére határozatot foga­dott el „A Szovjetunió európai ré­szének sztyeppes és erdős-sztyeppén körzeteiben, a nagy és állandó termé­sek biztosítása érdekében mezővédó erdöűltetések, füves-vetésforgók beve­zetésére, mesterséges tavak és víz- tároló medencék építésére." A természetét alakít £s 15 éves sztálini terve 5.320 kilométer hosszúságban 8 nagy állami védő- erdősáv létesítéséi, a kolhozok, szovhozok és állami erdőgazdasá­gok földjén 5.7 millió hektárnyi erdő ültetéséi, több mint 44 ezer új mesterséges tó és víztároló medence építését és 322 ezer hek­tár iutóhomok megkötéséi irá­nyozza elő. — A szovjet állam az éghajlat és a talaj gyökeres átalakításához óriási, 120 millió hektáros területen látott hozzá, amely főbb európai állam együttes terü­letével egyenlő. Az erdősávok megvédik az aszályos sztyeppékét az aszálytbozó délkeleti szelek ellen, a mesterséges tavakkal és a füves vetésforgóval elősegítik a talajnedvesség felhalmozódását és le­hetővé teszik a sztyeppés és erdős- sztyeppés körzetek kolhozai, szovho­Íz Élteti istené?® Títaék Ifíszáilitüák az éíteliisszerl A tátoisfra sajtó és rádió nagy lármát cs®p akőrü'l, hogy Jugoszláviában a katasztrófáiig élelenihiárny a svárazsóg követkoEniényeképpen állt be. Ezzel egyidejűleg egy másik mesét is terjesz­tenok. mégpedig azt, hogy az imperia­lista Amerika segíteni fogja a „szocia­lista“ Jugoszlávia szerencsétlen néjpúl. De a lények egészen mást mute inak Ax e«Ky»|ilos5si kfiareiJátási mink/ler leleplesKÍí m yií«|ko*a ta rá 1 ló jelentés arról szán [Tolt be , hogy : Mg ol kormány szerint özek utón s-i fvg kerülni .az előkészít ü tSrgv raiúsokr Az angol Manchester Gua r: i-inn a írja : „Európa népei ki ) molya ?? nak ■hogy az USA vezet ő köréinél; m főtartósa el szólás z kaimat'1. ;y tárgyalási al­ti épnevelő k, Párti» iza I mi a k, Párfmnnkásnk! SMípVíííO­ÍSfép csehié rkép jeleni meg! A/. MI1P líil/fioiiti Vezetősége agitáció« osztálya s/.eikeszté sitten 31 oldal, ám 2 farÍKt Kupitiltó: Mill* pártszerveze fékben. JugosaíSviábsn csak egyes, tartomű- nyokban volt jelentéktelen szárazság, mégpedig Dalmáciában, Dél-Horc-átor- .szagban, Boszniía és Nyugal-Szerbia egyes részein, vagyis a nem házalcrmő vidékeken és ez is csak egyes termé­nyekre volt hatással. Gabona még a litoisták beismerése szerint is norma lisan termett és a kukoricát is csak jelentéktelen mértékben érintette a szá­razság. Az élelmiszer és különösen a gabonafélék hiányát Tito politikája idézte eiö, amikor erőszakkal és ter- rorral elrabolták a parasztoktól összes gabonájukat, kukoricájukat és a bo- •zo'gállatolt búzát, élelmiszereket ki- -záUítják n kapitalista orszá.golihir. Jugoszlávia a k-iilönbözö keresketl«! uii szerződéseken kérésziül kapcsolni ben van minden kapitalista országin' a legnagyobb mennyisé(;ben kiszálló lőtt ártik közé tartozik az élelmiszer ' til»istűk igyekszenek a né;> előtt lep­lezni azt, bogy mennyit ás milyen fel­tételek mellett sz.áillítanaik ki élelmi­szert, azonban ezt gyakran . leleplezik , kereskedelmi partnerek. így például az egyiptomi „Isi Átirat“ e.fmfl lap le­leplezte a fitoista sajtó hazugságait és propagandáját, amely azt állítja, hog> a ji!g-osz.;ú<-iai ..száraz--'':’“ és éhség miatt az országból ieál'itoHák a ki; 1-->- [Ica kiszámítási és hogy ,,az élc-lnrs'/.t' rek legsziH;s.-gessibb mennyiségét kiil- IT-1 Iröi fogják beszáiliílisiii“. Az ,.1'il Ábrát“ október l(l-i számában közölte egyiptomi közel'átási miniszter nyi- '•ilkozatát, al-i ebben a nyilatkozatban öbbek közölt ez! mondta: „Xt'm igaz. hoot! Jugoszlávia lemovd'a kormát- uyunlmíl azt, hogy' leszárklitsa a; egész kukoricamennyiségei (10 ezer lármát üt 'um s'rój, éppen ellenkezőleg, Jmja szláviti kereskedelmi tanáé sasa Kairó hím meglátogatta a közellátásüggi mi rasztert és megerősítette, hogtg a jugo­szláv kormány teljesíteni fogja a szer­ződést ... .1 közeilútásügyi minisztéri­um tonnánként IS egyiptomi Urában egyezeti meg az árra vonatkozólag Ju­goszláviával (ami körülbelül 4 dinári tesz ki kilónként). A minisztérium egyetlen célja a: volt, hogy biztosítsa a kukoricát és hogy minél jobban le­szorítsa az árat" — fejezte be nyilat­kozatát az e-gyéptomi közelié tárügyi miniszter. i Mint ahogy ebből a nyiiatkozalbó' ■- látszik, Tito klikkje, a jugoszláv nép éhínsége ellenére, nemcsak, hogy ki- szállítja a gabonái, hanem még a te­tejébe igen alacsony áron '/állítja ki. A'riüid a jttjgosjr.láv nép inom © rá is táplál n s« Sí A t-tfoisfák a már Nyugal-Mémelor- sz-ágban meglévő 65.7 millió do.Bár ér­tékű kereskedelmi szerződés mellett egy n.j, mi'lló dolláros egyezményt kötöttek, amelv szerint Jugoszlávia azonnal megkezdi a gstbona és kőko­riéi; kiszállítását• Élelmiszercikkek szállítása érdekében - a többi cikkek mellett — a liíoistáfc most kereskedelmi tárgyalásokat foly­tatnak Franciaországgal, Ausztriáival és (lörögorsssáiggal, Jugoszlávia Franeiadr. s/,ágnak — többek között •— élelmiszer­cikkeket is fog szállilani. A londoni rádió jelentése szerint tár­gyalások folynak Jugoszlávia és Ausz­tria közölt egy 28' millió dollár értékű árucsere szerződés kötése érdekében, s ennek keretében Jugoszlávia főleg me­zőgazdasági cikkeket fog kiszállítani. A „Franco Presse“ nemrég közölte, hogy megkezdődtek a kereskedelmi tár. gyalusok a í-itoistáik és a görög mo- muvliofasisiztók közölt és már Jugo­szláviából el is küldték azt a: 1600 marhából álló szállítmányt, mely egy része annak a szerződésnek, amelynek alapján Görögország 20 ezer állatot fog kapu t .1 u y os zláv iái ói. Az élelmiszereknél^ a kapitálist#, or­szágokba va-ló tömeges kiszállítását bi­zonyítja Lombardo, az olasz kereske­delemügyi miniszter nyilatkozata is amelyet a zágrábi vásár megtekintése alkalmából adóit. Lombardo kijelentet­te hogy Jugoszlávia és Olaszország kö­zölt n kereskedelmi viszonyok nornia- i'iz'áló-dtP'k és reméli azt, hogy ...Inga sziámin az élelmiszerkiszá'litáss tekinte­tében újból elfoglalja az első helyei o; olasz piacon A inepí k a „sejffí 1 sense44 A fenti tények arról beszélnek, hogy a Htolstá-k nem törődve ti h l. osság s.ziikségleteivel és az ország gazdasági helyzetével, óriás: mennyiségű élelmi­szert szállítanak ki és éhínségbe ker­getik a jugoszláv , népet. Ami az Amerika „segítségéről“ -z-j-lé- mesét illeti, mlu-.len jugosziáv -pt-'eái tudja, bogy az nem élelmiszerből nyersanyagokból, vrgy o Ju-y.iszlái'l.í számára szüksége- gépekl.öl áh. 'inneni fegyvere kitől- A bős és szüléül-Igvze rető koreai nép gyilkosai, a Szovjet unió és a népi demokráciák ellen, a in-ke és a szocializnius iáimra ellen há­borút készítők. Tito és klikkje segítsé­gével háborúi akenu-k kirobbantam Eiirú]»--Vnak ezen a részén, -\ jugoszlás nép nagy többsége azonban nem haj- laiuléi rciszabadílója és a s-ötéi izmus- bék -sell építő szomszédai é len fegyvcri ősgai, t- egy vérét e-ak a' fasiszta zsar­nokok : - az noverikai hódítók eliten hajlam1 fordítani. zai számára, ho^y évről-évre állandó és mind nagyobb terméseket érjenek el. — A hatalmas természetátalakítási terv alapját az élenjáró agronómia i tudomány vívmányai alkotják és a ha­talmas szovjet technikai bázisra tá­maszkodik. I A terv 570 élenjáró technikával felszerelt erdővédő gépállomás lé­tesítését irányozza elő. 1949-ben 119 ilyen gépállomás kezdte meg működését. 1950-ben közel 200 evdővédö gépállomást helyeztek üzem­be. Az erdővédő gépállomásoknak több, mint 22 ezer nagyteljesítményű traktora, nagymennyiségű vetőgépe, fa- és csemeteültető-tjépe van. Ezek a gépállomások nagy segítséget nyújta­nak a kolhozoknak a mezővédő er­dősávok telepítésében, — A természetátalakítás sztálini tervének megvalósítása minden szov­jet ember szívügye. A tudósok, a munkások, a kolhozparasztok, a gép­es traktorállomások dolgozói nagy lel­kesedéssel küzdenek a terv teljesíté­séért és már az első évben kétszeresen túlteljesítették az állami erdőülte­tési előirányzatot. — Sikeresen folynak az állami er­dősávok telepítési munkálatai. E té­ren nagy segítséget nyújt a szovjet ifjúság is, amely nagy munkát vállal magára, így például a sztálingrádi te­rület komszomolistái elhatározták, hogy az egész 250 kilométeres erdősáv- szakaszt 3 és fél év alatt elültetik és ezzel a tervet több. mint 10 év­vel lerövidítik. A terv megvalósításában tevé­kenyen résztvesz az élenjáró micsu- rini agrobiológiai tudomány. Liszénien akadémikus vezetése alatt új mód­szert dolgoztak ki: a fészkes erdőülte- test, ami megkönnyíti az erdésíi’k munkáját és meggyorsítja a védöv—Jö- sávok telepítését. A nagy. sikerek lehetővé lették, hogy a kormány 1950-ben a me­zővédő erdősávok vetésének és ültetésének tervét 700 ezer hek- iár területen irányozza elő, az eredetileg tervezett 425.300 hek­tárral szemben. A szovjet embe­rek ezt a tervet már 1950 tava­szán teljesítették. Két év alatt több, mint egy millió hektár erdőt telepítettek és ültettek, főbb, mint 11 ezer mesterséges tavat és víztároló medencét építettek. — Az őszi erdőültetések az 1951-es év tervének számlájára folyta1'. A krasznodari vidék gabonatermesztői elhatározták, hogy 1955-ig — 10 év­vel a határidő előtt — teljes mérték­ben teljesítik az erdőiiltciésí tervet. A békés alkotómunkával foglalkozó szovjet nép hatalmas lelkesedéssel harcol a sztálini terv határidő előtti megvalósításáért. — Ilyen méretű és ütemű erdő- ültetést, amilyen most folyik a Szovjetunióban, még pem ismert a történelem. Erre csak a szocialista állam képes. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok-, nak 9 évre volt szüksége, hogy 30 ezer hektárnyi erdősávot telepítsenek, 1 szovjet, nép pedig csupán 1950-ben több, mini 2Ö-s:-or annyit ültetett! — Az erdöüllető sztálini tervek, és az új sztálini' építmények a Szovjet­unió álhal at os békepolitikáját, a kom­munizmus építésének újabb láncsze­mét jelentik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom