Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l DUNÁNTÚLI A MAI SZÁMBAN: Kim Ir-Szen elv társ aapiparfcncsa (3. o.) — A Szakszer- veactek Baranyatncgyci Tanácsának alakuló ülése. (3, o.) — Sok a tennivaló a komlói Kossuih-aknáa a. takarékos­ság terén, (7. o.) — Befejezés előtt a Zsolnay-gyári kuia- tóá’lcmás építése. (9, o.) — Fokozottabb mértékben foly­tassuk a begyűjtést. (10. o.) — Egyre több bányász köt hosszúlejáratú versenyszerzódést. (11. o.) / ír A Páfílsntressziis! 8 lemolÉs’ien való Selylál'íssai, i sBBkafegyelem megszilárdításával isziljak A kotnfói bányászok távirata Rákosi elvtárshoz Pál* sxapja csak, ho£y a Hofherr-gyári dolgozók elküldték levelüket Rákosi eivtárshoz és ebben a levélben bejelentettek: Pártunk ^ötödik kon­gresszusát fokozottan jobb munkával és elsősorban az előttünk álló fel­adatok jobb elvégzésével ünn^olik meg. A levélben pontról-pontra megír­ták, hogy a dolgozók milyen felajánlásokat tettek a Pártkongresszus tiszte­letére. A Hofherr-ygyár példája rövidesen követésre talált Csepel Szerszám- gépgyárában, Ózd kohóinál, a Ferenc városi Fütőház dolgozóinál és a Du­nai Vasmű építőinél. Mindig nagyobb hullámban terjedt a kezdeményezés és a Dunai Vasmű építői után most előálltak a komlói bányászok is. Ok is táviratot küldtek Rákosi elvtársnak, ők is elmondták benne, hogyan akar­ják a maguk frontszakaszán méltóképpen megünnepelni a Pártunk és or- szágunk életében mérföldkövet jelentő V. Pártkongresszust. A komlói bányászok, az ötéves terv új városának lakói, a Dunai Vas­mű szénbázisúnak harcosai nem akarnak és nem is maradnak le a Dunai Vasmű dolgozóitól. Egyet 'építenek, egyért dolgoznak: az ötéves tervért ós ami máj- benne is van ebben & két szobán: boldogságunkért és békénkért, így ízól a komlói bányászok távirata: „Drága Rákosi elvtárs! Mi, az ötéves terv városának bányász dolgozói határtalan lel­kesedéssel és örömmel készülünk Pártank V. kongresszusára. Rend­kívül nagy megtiszteltetés min­denegyes dolgozónak, de különö­sen nekünk bányászoknak, hogy Pártunk iránti hűségünket, oda­adásunkat és szere tétünkét a ter­melésben való helytállással, a saankafegyclem megszilárdításával tudjuk ünnepelni. Mi, bányászok évszázadokon át « magyar munkásosztály legki- isákmányokabb rétegéhez tartoz­tunk. De mindig keményen harcol­tunk az elnyomás ellen. Az az űt, amit eddig megtet­tünk, nem volt akadá’ymentes, de a Szovjetunió segítségével, s Pár­tunk vezetésével dolgozó népünk és különösen mi bányászok, ma­gasra emelkedtünk a múlt mély­ségeiből. iAz eddigi kongresszu­sok is bebizonyították, hogy a dolgozó nép érdekeit, felemelke­dését szolgálják, eddig is biztossá és világossá tették számunkra az utat és megadták az erőt ahhoz, hogy feladatainkkal megbirkóz­zunk és leküzdjék azokat a ne­hézségeket, melyeket tfvőzelmeínk következtében az ellenség mun­kánk elé állított, Mi, komlói bányász dolgozók különösen érezzük pártunk gon­doskodását és szeretetek Ma ez ország legmegbecsültebb dolgozói közé tartozunk, A rég: mélység­ből Pártunk, Rákosi elvtárs segít­ségével a munkánk után megérde­melt első helyre kerültünk. Itt épül előttünk az ű? város: százá­val épülnek a modern, s minden kényelmet biztosító munkáslaká­sok. Uj akna épül, pormentes be- jtouát, szülőotthon és más számos építkezés, ami mind a dolgozók felemeílkedését szolgálja. A régi, düledező, egészségtelen bányász­lakások helyett új, egészséges la­kásunk és otthonunk van, a régi munkanélküliség _ állandó félelme helyett jól megfizetett munkából ifjúnk, számtalan szociális jutta­tásban van részünk, cletszínvona- lejttk állandóan emelkedik* s fej­lődő szociálist« kultúránkat ml is építjük és élvezzük. Mi őrömmel értesítjük szeretett vezérünket, Rákosi elrtársat, a bányászok édesapját, hogy lelke­sedéssel és igaz szívvel csatlako­zunk a Kofherr-gyári dolgozók kezdeményezéséhez. Ezért a kon­gresszus tiszteletére vállaljuk: 1. Januári és februári termelé­si tervünket a kongresszus nap­ján, február 24-én befejezzük. 2. 1951. évi termelési tervünket legkésőbb december 21-ig befejez­zük. Terven felül 1009 vagon sze­net adunk népgazdaságunknak. 3. Almánk 5 legnagyobb fejté­sében február 24-ig bevezetjük a melegcsákány-váUást és biztosít­juk a ciklikus munkamódszer megvalósítását. 4. Az egy lőre eső teljesítményt ’ebruár 24-íg 10 százalékkal emel­jük. 5. Az igazolatlan mulasztók szá­mát február 24-ig legalább 25 szá­zalékkal csökkentjük. 6. Február 24-íg minden dolgo­zó hosszúlejáratú versenyszerző­dést köt. Megfogadjuk Pártunknak, szere­tett Rákosi elvtársunknak, hogy vállalásunkat' bscsüleltel telfesít- íük. Rákosi elvtárs vezetésével ma a munka frontján, — de hol­nap ha kel! fegyverrel is — meg- védjük eddig elért eredményein­ket és békénket. Érezzük- felelős­ségünket, különösein mi, komló- bányászok, akik az imperialisták láncos kutváíának, Titoaak a szomszédságába» vagyunk , és ludiuk, hogy itt elszánt, bátor és helytálló bányászokra van szük­ség. Ezért megbonthatatlan egy­ségbe sorakozunk fel Pártunk, nagy barátunk, segítőtársunk: a dicső Szovjetunió mögött és kö­vetjük a szabad'áöczafrtő dolgozó népek vezércsillagát: SztáSíni'. A pártszervezet részéről: PÁLINKÁS GYÖRGY. Szakszervezet részéről: GROSZ FERENC. Vállalatvezető: BUKOV5ZKY JÁNOS. DTSZ-szervezet részéről: MESTERFALVI GYULA.“ Ax AlherHelepj-bánya dolgozóinak vállalás« Az ötéves terv második évének feladatai Fás Zoltán elvtárs nas>y jelentőségű beszéde a budapesti Spar (csarnokban Az Alberttelepi-bílnya dolgozói ifi fevclet intéztek Rákosi Mátyás elv- ♦Arsho*, amelyben vállalták, hogy 1851 január, február hónapban az •lőlrányzott terven fölül a hon. flreissHslrr 4.000 tonna szenei adnak néphez d asdaunknak. A munkahelyeket megfelelő méretű bányatavai látják el és ezzel a faj- tayor fafojrvasz'áfit havonta 15 fisá­nálókkal csökkentik. A frontfejtése­ken új robbantási eljárással 20 fizá. »«.lék robbanóanyag megtakarítást érnek el. Havi áramfeihasználásu Irat 10 ^ százalékkal csökkentik. A nsén minős évének megjavítása érdé kében a íe’en'eo-i nieddőtartalmat ff! százalékkal csökkentik. Vállalják, hoev az eddi» 05 száza lőfcl>íLTl rn $ F f*tt ind kányváltást , február 24-ig a szénen dolgozók _ 00 százalékára kiterjesz­tik. Az ijrazolatlan műszakok szá­mát február 24 Jg *3 százalékról 1 ■százalékra csökkentik és az év vé- réis- teljesen moerszüritetik.- A ter­melékenység emelése érdekében vál- ':'l|ák; hogy a 100 százalékon alul teljosítók számát %_ával csökken­tik február^ 24-isc. A frontfejtéseken február 24 i<r 40 dolgozót tanítanak uie<>- a sztabánovista munkamódszer alkalmazására. Vá iá.rt''V.ábbképző tan- folvnmot indítanak 00 fővel január tR.től é’ 15 fővel etrv mechanikai 'és «ziMrdsäe-tfini tanfolyamét.. A szállítási munka érdekében vállal iák’, lifnrv minden műszakban ifjú sávi brigádot szerveznek a csapa­toknak üres csfllvjvc.l való jobb el. látására. A Budapesti Pártbizottság ak­tíva-értekezletén Vas Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja előadást tartott az ötéves terv második évé­nek feladatairól. Bevezetőben rá­mutatott arra, hogy ötéves tervünk eredményei a béke ügyét, a szocia­— Az 1950-es év a szocializmus építése útján jelentős lépésekkel vitte előre hazánkat. Elértük, hogy a gyáripar száz százaléka, az építő- anyagipar száz százaléka, a közleke­dési vállalatok száz százaléka, a mező. gazdaság 14.3 százaléka, a kisipar 10.6 százaléka, a nagykereskedelem­nek száz százaléka, a kiskereske­delemnek 67 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista szektor részesedése a nemzeti jö­vedelemben elérte a 70 százalékot. — Az ötéves terv eredeti elő­irányzata szerint a gyáripari terme­lésnek az első tervévben 17.7 szá­zalékára! kellett növekednie. Rákosi elvtárs kezdeményezésére. Pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján a fejlődés ütemének meg­felelően az előirányzatot évközben csaknem kétszeresére, 34.1 száza­lékra emeltük fel. A gyáripar a fel- emel* előirányzatot is túlteljesítette. — A nehézipar fejlődése több mint 36 százalék. Ezen,.,belül a ne­hézgépgyártás termelésé 4Ó.5 szá­zalékkal volt nagyobb. A nehézipar fontosabb termékeinél az 1950. évi termelés a következő -mértékben múlta felül az 1949. évi eredmé­nyeket: Szén 13.0% Víllamosenergia 20.7% Nyersacél 20.4% Esztergagépek 93.1% Marógépek 29.6% Diasel-motorok 58.3% Traktor 58.9% Vasúti személykocsi 102.2% Tehergépkocsi 107.7% Tégla 122.0% Cement 46.1% Foszforműtrágya 72.03% — A köhnyűipar termelése eredetileg előirányzott 11:8 száza­lékos eme’kedéssel szemben 1949- hez képest 29.4 százalékkal növe­kedett. ~ Az ötéves ten? eredeti elő­irányzata szerint az építőipari vál­lalatok termelésének az első terv- évben 39.5 százalékkal ko’lett volna növekednie. Az építőifyar 1950. évi tényleges teljesítménye 122.9 száza­lékkal nagyobb, mint egy évvel ko­rábban. A meíőgazdli fiájr fe jlődébe — Az ötéves terv előírja mező- gazdaságunk elmaradottságának fel­számolását, hozamának je’cntős emelését. 1950-ben az állami gaz­daságok területe 543.000 kát. hold­ról 823.000 kát. holdra, termelőszö­vetkezeteink területe pedig 316.Ö00 kát. holdról 811.000 kai. holdra emelkedett. Gépállomásaink száma 221-ről 361-re növekedett. Jelentő­sen fokoztuk a mezőgazdaság kor­szerű gépekkel való ellátását. 1950- ben 3171 új traktort, 251 új von­tatót, 1737 új cséplőgépet bocsátot­tunk a mezőgazdaság rendelkezé­sére. Az á’Iami gazdaságokban meg­jelentek az első arató-cséplőgépek, a: kombájnok. Amíg 1949-ben 90Ö0 vagon műtrágyát használt fel a mezőgazdaság, 1950-ben 17.400 va­gon műtrágya állt a mezőgazdaság rendelkezésére.-- A mezőgazdaság fokozott el­látása gépekkel és a szükséges anyagokkal megmutatkozott, a ter­méshozamban. A holdanként! ter­mésátlag az állami gazdasagokban húzáná' 15.1 százai ékka!, rozsnál 30.1 százalékkal, kukoricánál 29.4 száza'ékkai haladta meg az összes egyéni gazdálkodók termésát'aoait. A termelőszövetkezeti csoportok ter­1 izmus építését szolgálják, majd ki­emelté azt a nagy segítséget, ame­lyet a nagy Szovjetunió nyújt ha­zánknak a békés építőinun kához. Ezután áttért az első tervév ered­ményeinek ismertetésére. megszabadultak a kapitalizmusnak n dolgozók számára legnagyobb át­kától: a munkanélküliségtől. — A gyáriparban a munka terme­lékenységének fejlődését 16.8 szá­zalékra terveztük és 19.4 százalék­ra teljesítettük. — A dolgozók, é'eiszím vonalának emelkedését szolgálják a közegész­ségügy, a szociális gondoskodás, a népművelés, a népoktatás fejleszté­sével elért 1850. évi eredmények. 1950-ben 28.400 lakást építettünk. A rende'őintézetek teljesítőképessé­géi 25 százalékkal, a bölcsődei férőhely számát 10 százalékkal nö­vel tűk. A szervezett üdültetésben résztvevők száma 1950-ben 40 szá­zalékkal vöt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az óvodák száma 1850-ben 144-gyel növekedett. Ezután ismertette a közoktatás­ban elért eredményeinket, majd rá­mutatott néphadseregünk fejlődé­sére. Megállapította, hogy ötéveö tervünk előírásának megfelelően. je’entős lépést tettünk előre, hogy országunkat ipari-agrár országgá fejlesszük. Ezután rátért az ötéve3 terv első éves szervezésének és tervteljesítésének árnyoldalai ismer­tetésére. A* ötéves terv első évének batnlnms érc*lményei aa iparbem més&tlagai búzánál 4.6 százalékkal, rozsnál 14.9 százalékkal, kukoricá­nál 15.1 százalékkal voltak maga­sabbak, mint a dolgozó parasztok termésátlagai. Ax é!e(««íiivonal jelentős emelkedése — ötéves tervünk előírta népünk életszínvonalának további emelését. — A gyáriparban a dolgozók szá­ma egy év alatt 12 százalékkal emelkedett, A gyáripari dolgozók béralapja ennél jóval nagyobb mértékben, 19 százalékkal lett na­gyobb, aminek megfe’elően az élet- színvonal tovább emelkedett. — A szocializmus építésének hagy eredménye, hogy hazánkban a dolgozók egyszersmindenkorra Asz mo-ee terv két nfapreíő htítéja ellenséges béáttHotteás miatt úgy véV — Az 1959. évi népgazdasági tervnél; mindenekelőtt vök két alapvető hibája Az egyik az, hogy .elkésve készültünk él vele és így későn került le az üze­mekhez. A másik az, hogy a terv egész sor területen; jelentősen alábecsülte a 'Szocializmus'erőforrásait, aminek kö­vetkeztében népgazdaságunk több ága aránytalanul fejlődött­— 19&0-es tervünk készítésekor elég szép számmal voltak és sajnos még ma is akadnak olyan tervmunkások, akik tapasztalatlanságból vagy felelőtlenség­ről, megalkuvásból vagy nem A laza tervezés felszámolása is múlhatatlanul szükséges, mert laza tervvel szemben jelentkező lerolúlteíjc ütés aránytalanságokat hozhat létre 0 népgazdaságon belül. Egek az arány­talanságok az 1950. évi terv végrehaj­tása során ténylegesen jelentkeztek. Az tránytálanságok jórészt annak a követ kezmenyei, hogy a tervek túlteljesítése nem egyenletesen történt a népgazdaság minden területén, s így míg a nehéz­ipar termelésé 36.4 százalékká! nőtt, a széntermelés csak 13 százalékkal letl nagyobb. — A bányís&értekezléteh találóan mutatott rá Rákosi elvtárs: „Akármi­lyen rohamos is azonban ez a fejlődés, akármilyen tekintélyes az év: 13 száza­lék emelkedés, ugyanakkor n ne­hézipar fejlődése elmek majdnem há­romszorosa: 36 .* záraiéi;. „Ér a nagy emelkedés teszi szükségessé, hogy a 13 százalékon felül többel követeljünk bá- nyiszainktól.” A niezűjfH/tiaüájfi termetes hiányosságai Komoly aránytalanságot okoz nép. gazdaságunkban az is, hogy a mező­gazdasági termelés fejlődése lemaradt az ip'tr erőteljes fejlődése mögött. Rá­világít ez. arra a mim!inkább nyilván­való ellentmondásra is, amely a szo­cializmus építésének nini szakaszában az. egyre gyorsuló ütemben fejlődő szocialista nagyipar és túlnyomó részé­ben még ma is egy helyen topogó kis- árutermelö mezőgazdasági termelés kö­zött mutatkozik­~“ Ezt az ellentmondást csakis az élenjáró állami birtokok további fej­lesztésével ,a termelőszövetkezetük meg. erősítésével, a korszerű nagyüzemi gaz dálkodás kiterjesztésével, a gépállomá­sok Mlózaláuuk további megerősítésé­vel, a nemesített vétKmagóllátás, a mü Irágyael’álás fokozásával, a szerződéses 'emu-lés kiterjesztésével és :■ mezőgaz­dasági beruházások egyébb eéJkltii/.c telnek erőteljesebb ntegvalósitásúval le­het kiküszöbölni. — .1 mezőgazdaság szocialista szeli- lordban azonban még komoly tenni­valók vannak. Állami gazti'if-áműnk jóllehet terméshozamuk áJla'ábaé egyszer A laza tervezés arin> falanságolcat okoz azért lék, hogy akkor végeznek jó munkát, ha beké» és jámlmr nuxlon belenyug­szanak alacsonyéin megszabott, nfem „feszített“ feladatokba, amelyek senkt* sem mozgósítsanak/ Ar ilyen tervezés­ről ír legkeményebb kritikával kell meg­állapítani, hogy alapvetően helyi,den. Ar ilyen terv nem szocktltslo terv. Ar Ilyen tervezés lebecsülése dolgozó hé- pünk'nrk és a tervek mozgósító erejé­nek. A storiaUstii tervmnnkós feladata előrenézni és feszítetten, ösztönzően megszabni a fejlődést. jóval magasabb, mint az egyénileg g»t- dál kod ó-parasztoké — megengedhetetle­nül rosszul gazdálkodnak, mert azoktól áz eszközökkel, Smelyekét államunk bőségesen bocsát read elkérésünkre, az mértnél sokkal nagyobb eredményeket kellene eU’rniők. Egy sor áltatni gazdi- .gágbfin rossz a munkaszein-ezés. gyenge * munkafegyelem. Saját maguk megfelelő ellátására és nem az. árutermelésre vesz­nek irányt. — Fejlettebb gazdasági szervezettség, re van szükség termelőszövetkezeteink­nél is. Termel ős zt" vet kezeteíiik — jólle­het általában magasabb terméshozamot mulatnak fet, mint »z egyénüeg gáz- tlűRcOdő parasztgazdsúgok — viszonylag még mindig alacsony színvonalon tér. me htok. A niézőgazdaságoí érintően Hl a Ián os­ságban még két problémát kel. k{hang­súlyozni. Későn vettük észre, hogy baj van állatállományunkká), főként a ser­tés évs szarvasmarha tenyésztéssel. 1960- ben állatállományunk téiiy.legesen csök­kent és erre a rendellenes jelenségre földművelésügyi tervezeteink, a helyt famársok. de pártszervezeteink sem hívták fel időben a figyelmet. Aránytalanságokat okozott az 1», hogy a jó gabonatermés és bizonyos spekulatív lehetőségek kihasználása miatt * parasztság kelőn lévő vásárló erő is jelentősen megnövekedett. A vásárlóerőt áruval fedezni tudtuk, dfi az ellenség támc<lása következtébe* időnként „vásárlási láz“ zavarta meg az áruellátás egyensúlyát. Fokozta a „vá­sárlási láz" hatásút a felvásárló ko- roskede’cinbiti még mindig jelentkező szervezetlenség és ellenséges lökés spo- kiiláns befolyás is. A hibák és hiányos­ságok ellenére. Fúrtunk kemény köz­belépésévé' sikerült a neb«' ».súgeket le­küzdeni- 1 dolgozók ellátása biztosítva min és biztosítva Ic-fz. A dolgozó zAtb ygnr nép biztos (/< urte, hogy az élel­mezési helylet Ijjöl-ben tnég középéé termés mellett is nem rosszabb, hanem jobb les: és m életszínvonal emelés előirt illemét ,i: éle'nie:é: terén tartani tudj ok. Összffoghdtm teliért o: tíbiO, évi eredményeket év lábúkat, megállapít-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom