Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-27 / 22. szám

im XAOTLCR 77. WflPlO 5 Országos vfszoMylatfoasi Iss jé CTedmésiyekííel készülnek a JPártkongrcssziisra a péesíljhegyi szénmoió dolgozói X MESZHART-aknikon kibányá­szott szenet a pécsújhegyi szénmosó- 5ban tisztítják- A szénmosó feketefalú 'épülete ott áll a salakdombok tövé­iben és óránként nyeli el az aknákról odaszállított szenet, hogy azt a kő­itől és palától megtisztítva „nemeseb- 0)é“ tegye. Hatalmas gépelt — és sok ffember végzi ezt a munkát. A felszabadulás előtt, de még utá JW is pár hónapig, a szénmosóra rá- ái töt lék a „bélyeget": a szénmosó „ícö- Üföff űz cm". Ez azt jelentette, hogy a l*~énmosóban több szenet kimosni, taint amennyit a gépek engednek taint amennyit a tervező ..garanciája' (előír, nem lehet. Sokáig folyt a vita * téren és voltak „nyakaskodók", *kik azt mondták: „Lehetetlen, rizi­kóval jár." De voltak olyanok is, ►lakik így vélekedtek; ..Hogy a múlt­ában nem lehetett, az helyes, de az Ükogy most nem lehet, — amikor mi- lénk az ország, a többtermelés gyü- Swölcse a mi jólétünket szolgálja, — jgielytelen. Lehet többet is, csak akár­ki! kell!“ A „jövőbelátók" véleménye mind inkább tért hódított, mert látták, hogy Emelkedik a bányák termelése, te- ífcát a wzéii mosónak 5* .<<" b*!? szenet ketí mosni. S&imondani ilyet könnyű. Termeljünk ifebbet. Igen, de hogyan? Nem egy olyan üzem a szénmosó. •hol fogom és meggyorsítom a gé- Spek járását, nagyobb lendkereket «zerelek fel. Erről szó sem lehet. Vagy talán átalakítást kell végrehaj­tani? Nem, ezt nem lehet, mert min­ien óra kiesés súiyo-s károkat jelent i épgazdaságunknak. Sokszor végig­Í öndolták a dolgozók, hogy mit le- etne tenni. Végül is megoldást találtak. Nem Btellett sem a lendkereket nagyobbra kicserélni, sem átalakífani a gépe­iket. Találtak ennél sokkal egysze­rűbb megoldást. — Nagyon egyszerűt, »lyat, ami egy mérnökinek is becsiilefcrc vált volna. Kent a „bunkerban" — így hívják a ÍKzénadagoló helyiséget, mert mélyen • föld alatt van, — az adagoló gé­peknél kivetlek az állítókarból egy V'-vasat, amely a l,:ar állítását sza­bályozta. Ezzé! nagyobb lett a szén- adagoló száj, több szenet tudtak a népeknek adni és egy-egy szénvonat «zénmennyisógót 10 perccel előbb anossák ki. — Ez a tíz perc sokat jelent — kangsúlyozza nyomatókkal Kötbért Ignác elvtárs és Shád .elvtárs, az újí­tás feltalálói. Számokban azt jelenti, 47 tonnával bzosnak több szenet, mint, amennyit * gép ,,garanciája“ előír. Túlteljesí­tik az előirányzatukat. 1950 decembe­rben 2.8 százalékkal haladták túl a tervet. Nagy szó ez egy olyan üzem­iéi, mint, amilyen a szénmosó. Ilyes­mire nem mindenütt képesek a dol­gozók. Csak ott lehetséges, ahol a munkások magúkénak tudják az or­szágot, a hatalmat — mindent. Uj tent berek képesek ilyesmire, akiket az tüjért való lelkesedés, a többtermelés ■lehdüíefe íüt. Ezeket az új embereket * Párt formálta és formálja. Hosszú időn keresztül Pécsújhe- ftyen a legjobb üzemrész volt a szén­mosó. Ez a cím nem az ő rossz mun­kájukért, hanem a másik üzemrész Jobb munkája miatt vándorolt el tő­jük. Ha mint üzemrész most nem is legjobbak, de mint pártalapszer- '■Trezet, igen. Itt a legjobb az oktatási ínunka, itt # legjobb a népnevelők munkája, látnak hozzá leggyorsabban az előálló feladatok megoldásához a 'dolgozók. Azért, mert■ a pártszervezel SVczetj őket, növeli öntudatukat. Csak egy példát erre. Megjelent a minisztertanács takarékosságról szóló (határozata. Elsők voltak, akik elhatá­rozták, hogy egy hónap alatt 19.2 kg rnajat és 25 kg gépzsírt takarítanak tmeg. De kimondták azt is: nem úgy, ■hogy elvesszük a géptől, hanem úgy, *°gy gondosabban karbantartjuk és wsztítjuk. Ebben a hónapban már végre i« hajtják a takarékosságot, f Nagyjelentőségű munka az, ami a •zénmosóban folyik. Innen kerül a iSyarakba a magaá kalörialartalmú pécsi szén. Vigyázni kell á minőség- is és nem mehet ez a mennyiség «óvására. Tudják ezt a szénmosó dol­gozók Jó munkájukkal, gondos mo- •assal elérték, hogy a szén kálórla- Jortainta átlagosan a minőség szerint 4.850—5.200 kalória között van. Hogv ez mit jelent, azt csak a fűtők tud­nák elmondani, akik Kárpáti elvtárs értesülése szerint nem panaszkodnak a minőségre. Sokrétű munkát végeznek a szén­mosó dolgozói. Kezdik a beszállított szén adagolásával és végzik az irány­vonatok indításánál. A szénmosó be­tonoszlopai közé állnak be a hosszú vonatok, amelyek megtöltve szénnel, az ország minden tája felé elrobog­nak, hogy elvigyék a szenet iparunk­nak. Xr, iróinyvonalok indítása igen fontos munka. Ezt vég­zi Alföldi Győző elvtárs, aki jó mun­kájával kiérdemelte azt a megtiszte­lő véleményt, hogy a pécsújhegyi szénmosónál a legpontosabb és leg­jobb az irányvonalok Indítása. A szénmosó dolgozói ig készülnek az MDP II. Kongresszusára. Egyre többen körnek hosszúlejáratú ver­senyszerződést. De ezen kívül is van egy nagyjelentőségű dolog, amivel köszönteni akarják Pártunk, népünk nagy seregszemléjét. Eddig is szállí­tottak az öntődének „ciklonport" (szénpor) az öntéshez. Ez a szénpor darabos volt, amit meg kellett ros­tálni. Most egv újítást vezetnek be, amivel a ciklonpoit teljesen mente­sítik az apró széndarabkáktól és elő tudják állítani az úgynevezett szálló szénport, amely ígért nagyjelentőségű nemzetgazdaságunk számára. Jó munkát végeznek a szénmosó dolgozói. De munkájuk lehetne még eredményesebb is, olcsóbb is. Hogy ezt nem érik el teljes egészében —■ nem ók az okai. Az ok a bányászok­tól ered. Abból, hogy egyes fejtések nem fordítanak kellő gondot a tisz- tántermelésre és sok palát, követ hagynak a szén között, amely meg­nehezíti munkájukat és drágítja a mosást. Az újhegyi mosó dolgozói azt kérik a bányászoktól, hogy ter­meljenek tisztábban, mert ez nemzet- gazdasági érdek. Most volt a Szovjetunió kolhozaiban az évvégi elszámolás. A kol­hozparasztok jövedelme állandóan emelkedik. Képünkön az egyik kolhozparasztasszony keresetéből a dúsan felszerelt textiláruházban ruhaneműt vásárol. Szűnjék meg a RÖVIKÖT-nél a bűnös pazarlás Tisztítsa meg a pártszervezet az irodát az oda nem való, ellenséges elemektől Szocialista kereskedelmünk szépen fejlődik. Egyre növekvő bolthálózat, állandóan és folyamatosan , növekedő vevőkör jellemzi állatni kereskedel­münkét, Azonban szépeit fejlődő, jó úton haladó szocialista kereskedői, műnk sem mentés a növekedés ne­hézségeitől. Pazarlós, a . volt- tőkés elemek pözicioJiajhásiása, a túlmére­tezett adminisztráció, p szakszerűtlen árukezelés azok a hibák, melyeket állami kereskedelmi vállalataink, kü­lönösen pedig nagykereskedelmi vál­lalataink még erideig nem vetkőztek, le. A pécsi RÖVTKÖT állami vállalat­nál mindezek a hiányosságok meg­találhatók. Talán még fokozottabb mértékben, mint a többi nagykeres­kedelmi vállalatnál. A RÖVTKÖT hiányosságai kétségtelenül visszave­zethetők egyrészt, a vállalat rossz el­helyezkedésére. decentralizáltságára. :iz ellenőrzés nehézkességére, de visz. szavezethetők a hibáik —-• 'és első­sorban ezen kell változtatni a vál­lalat vezetőségének —- az irodai sze­mélyzet rossz összetételére is. Volt Horthysta katonatiszt könyvelők — 200.000 forint hiány, magas táléra Az irodában a vállalatvezető elv- társ kivételével még nagyítóval sem lehet munkás-kádert találni. De meg. találhatók ott a letűnt Horthy-rezeim katonatisztiéi.' mint Nádaisi György a számlázásnál, vagy az anyagköny­velőnél Mogyoródi Klára,, aki két éve vált el egy horthysta főhadnagy­tól — de aki férje tiszti mivoltát elfelejtette megemlíteni önéletrajzá­ban. Van az irodában még nyugatom, nagykereskedő, biztosítási szakem­ber — egyikük sem szakképzett könyvelő, vagy adminisztrátor és mégis névszérint kérték ki őket a munkaerőgazdálkodási hivataltól, ahelyett, hogy becsületes munkás- kádereket alkalmaztak volna, képez­tek volna ki könyvelőnek. A. szak- képzettség hiánya és az ellenség je­lenléte meglátszik természetesen a RÖV1KÖT adminisztrációján, leltárán, a túlórák számán is. Az elmúlt félév végén 200.000 fo­rint hiányt mutatott a leltár. István elv társ szerint ez nem számít, mert először is: tud róla a központ, má­sodszor viszont az évvégi leltárnál körülbelül 200.000 forintos többlét mutatkozott, tehát — Díván elvtárs szerint — ami veszett a réven, meg­térült a vámon. A havi túlórakeret 500 munkaóra, unit a vállalat ki is merít; A keret több. mint 60 százalékát az adminisz­tráció veszi igénybe. Ez,t a nagy ulóraszámot természetesen le tehet­ne csökkenteni, de a vállalatvezető elv-társ szerint az már nagyon kevés, mert — pár hónappal előbb a túl­órák száma többszöröse volt a jelen­leginek. A túlórák mellett hatalmas össze­get emésztenek fel a kiszállási költ­ségek. A vállalat vezet őségnek nem tűnnek fel olyan jelenségek, amelyek azt mutatják, hogy egyes alkalma­zottak „utaznák“ a napidíjra. Nem egy, nem is két elszámolási lap ta­núsága szerint ti—VI perccel kezd­ték csak meg a kiküldetésre mentek n félnapot., de a teljes összeget fel. vették a percekkel megkezdett 12 Elhunyt Szergej Ivanovics Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke árára is. Az is gyakran előfordul a RÖVIKÖT-nél, hogy — miután csak 8 órán túli távoliét után számítható 1 fel napidíj — a. kiküldetési idő a be­légek szerint 8 óra 10 percig tart. 1950 június 14-én például egy taxi, a RÖYIKÜl vállalatvezetőjével ős 4 alkalmazottjával körutat tett Az útvonal PécR-Szekszárd-Mohács- Pée* volt. Az utazás időtartama. 6 órától 18 óra 10 percig tartott. Ez. még nem is lenne feltűnő. Á feltűnő az, hogy míg a taxi a Pécs—Szck- szárd utat két óra alatt tette meg, a Mohács—Pécs távolságot 2 óra 10 pere alatt szaladta csak be. Hogy miért tartott oly hoeszú ideig ennek a 40 kilométernek a lefutása, arra nem emlékeznek a taxi utasai, de valószínűnek tartják, hogy defektet kapott a kocsi. Az viszont biztos, I hogy ez a tíz pere a dolgozók álla-' mának 75 forintjába került. Még érdekesebb azonban Perbiró Pál budapesti küldetésének történe­te. Augusztus 17-én reggel 5 óra 50 perckor repülőgéppel utazott. Pestre. A kiküldetési lapon a visszaérkezés dátuma: augusztus 18, 18 óra. A ki­küldetés időtartama tehát 36 óra 10 perc, azaz másfél nap helyett a t íz perc miatt két nap. A repülő vi­szont menetrend szerint Pécsre 17 óra 5 perckor érkezett. Ugyancsak Per- bíró Pál utazott Budapestre augusz­tus 25-én fontos tárgyalásra. A tár­gyalás időpontja a körlevél szerint 26-án. délelőtt 10 óra, Az utazásra másodosztályú hálókocsit vett igény­be. annak ellenére, hogy rendelkezé­sére állt volna a reggeli repülőjárat, vagy a gyorsvonat. Vissza 28-án ér­kezett. 18 órakor. A kiküldetési idő így 66 óra 10 percet tett ki. Ez az utazás észszerűen lebonyolítva csak 50 órát lett volna ki, így félnapi napid) i.ial, másodosztályú jeggyel, szállodaköltséggel sfb. keveseblret fi zotett'volna ki a vállalat. A vállnJatvezetőség biztosítsa a messzemenő takarékosságot A vállalatvezetöség az ilven hi­bákra nem figyelt fel: Pedig itt nem is kis összegről, hanem nap-mint nap lelcslegesen kiadott nemzeti vagyon fői vari szó. A kiszállásokra felesle. gcsen kidobott forintokból már ré­gen fel lehetett volna építeni a bolt- íeközi kiadó portásfülkéjét és nem kellene a portásnál: félen, nyáron, csőben, hóban kint tartózkodnia az udvaron. Elsősorban a vállalatvezető köteles­sége, hogy megtisztítsa a vállalatot az oda nem való elemektől, hogy ki­küszöbölje pontos utasítások adásá­vá l. az ellenőrzés megszigorításával a takarékosság, az észszerűseg elleni merényleteket. Éppen a felsorolt ese­tekben lehet a. takarékosságot legha­tékonyabban megvalósítani. Támo­gassa a vállalatvezetöség a dolgozók már megindult takarékossági mozgal­mát. Segítse a dolgozókat, hogy cso­magolóanyagból és kötözőanyagból, valamint irodaszerből ne csak elér­jék, de túl is 'Szárnyalják a vállalt 3.500 forintos megtakarítást. A párt. (szervezet pedig használja fel népne­velőit a hosszúlejáratú versenyszer­ződések. az ideológiai oktatásban résztvevők számának szaporítására. Legyen a pártszervezet a vállalat gazdája, harcoljon a'z ellenség ellen, az opportunizmus ellen, a virágzó •szocialista kereskedelem erősíié.séért! A Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága mélységes gyásszal jeleníti, hogy 1951 január 25-én Moszkvában 60, életévében, sú­lyos betegség után elhunyt Szergej Ivanovics Vavilov akadémikus, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Tudományos Akadémiájának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának képviselője, a politikai és tudományos ismereteket terjesztő össz­szövetségi társaság elnöke, a nagy szovjet enciklopédia főszerk eszlője, kétszeres Sztálin-díjas. A Szovjetunió minisztertanácsa el­határozta, hogy Vaviiov akadémikus temetésének rendezésére kormánybi­zottságot alakit. Vaviiov ravatalát a szakszervezetek háza oszlopcsarnokában helyezlek el. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája gyásziilésen emlékezett meg az clhiinvt Vaviiov akadémikusról. Áz amerikai imperialisták katonai céljai a népi demokráciák ellen is irányulnak — állapította meg Csehszlovákia küldötte az ENSZ politikai bizottságában Az ENSZ közgyűlése politikai bi­zottságának január 24-i délutáni ren­des- ülése a koreai kérdéssel foglal­kozott. Elsőként Quevedo. Ecuador képvi­selője szólalt fel. Kijelentette, hogy kész az amerikai határozati javaslat mellett szavazni, de hozzátette, hogy felülvizsgálja álláspontját, ha Pe­king részéről olyan új Magyarázatok érkeznek, melyek .,komoly változáso­kat visznek Kína álláspontjába.“ Venezuela küldötte mindössze azt jelentette ki. hogy az amerikai ja­vaslat mellett szavaz. A Kuomintang megbízottjának felszólalása után Austin, az USA küldötte szólalt fel. Kijelentette, hogy az amerikai fegy­veres erőknek csak akkor kell kivo- nulniok Koreából, ha már „teljesen elvégezték küldetésüket." Az ausztráliai és paraguayi küldött támogatta az amerikai javaslatot. Nősek, Csehszlovákia képviselője kijelentette: az amerikai impe­rialistáknak a katonai céljai ellen­tétben állnak az ENSZ ida jiokmányá- vdt, más országok — közöttük az európai, né/ti demokráciák — ellen is irányulnák. Befejezésül hozzátette, hogy Csehszlovákia teljes egészében támogatja Kína új javaslatát. Nősek felszólalása ntán a bizott­ság január 25-ig elnapolta ülését. Títoék óriási mennyiségű doh ínyt visznek ki nyugatra — a trafikok elöli viszont egy-kél cigaretláérl sorbanálinak a dolgosók A jugoszláv politikai emigránsok Nova Borba című. Prágában megje­lenő lápja írja: Jugoszláviában ma csak azok az üzemek és gyárak dol­goznak telje« kapacitással, amelyek a7, amerikai imperialistáknak szállí­tanak. * • Titock óriási mennyiségű dohányt szállítanak a nyugateurópai országok­ba. Jugoszláviában viszont órákig- kell a dohánytőzsdék előtt állni, hogy cgy-kél cigarettát kaphassanak és azt is Igen magas áron, mert e hónap elején száz százalékkal emelték a dohányjövedék árait. * .Jugoszláviában minden börtön ásó­tok, Csupán a belgrádi UDB kette« számú. Takoverka.utqai börtönében mintegy háromezer embert tartanak fogva. E börtön igazgatója, Mile Yujnovies, a hírhedt usztasa. bosbaj- nok. aki foglalkozását szadista mó­don gyakorolja a börtönbevetet.t anti­fasisztákon. 1100 üzemi és hivatali kul hírcsoport- jelentkezett eddig az országos kultúrverseny tavaszi szakaszára Az országos kultúrverseny február­ban kezdődő üzemi, városj szakaszá­ra tömegesen adják be nevezéseiket az ország üzemi és hivatali kultúr- csoportjai. Az országos kultúrverseny irodába január 25-ig 1100 tsopOrt nevezési lapja érkezett, bel A tapasz­talatok azonban azt mutatják, hogy a nevezések tényleges száma ennek kétszeresét is eléri. Ez azzal magyarázható, hogy félre­értések folytán nem minden neve­zési lap jut el rendeltetési helyére. Gyakran előfordult, hogy a cső. portok a kultúrverseny irodához küldték a budapesti szakszervezeti központoknak járó nevezési lapokat. .Megtörtént az is. hogy üzemi cso­portok a területi kultúrgárdák részé­re rendszeresített ^rózsaszínű nevezési la pokoli jel en tk e z te k. E hibák kiküszöbölésé érdekében a következőkre hívja fe! a SZOT az üzemek é< hivatalok nevezni kívánó kulfúi'ogyüttc'Sei figyelmét. Az ráé­rni. hivatali kultúrcso portok csal: a négyrészes, fehérszinti nevezési la. pon ncrs’zzenek. A nevezési lap B és C példányait együtt küldj' lie a járási (kerületi) tanáceokhf ahonnan azokat a megfelelő helye re továbbítják. A nevezési lap I példányát az illetékes ezakezervez budapesti központjába kell eljutts Há rom emeletes, korszerű rendelőintézet épül Dunapentelén Az ötéves terv második évében egészségügyi kormányzatunk Duna- pontelén korszerűen felszerelt rendé, iőintézetet létesít. A többmillió forin­tom költséggel épülő intézet biztosít­ja. hogy a Dunai Vasmű dolgozóit betegség esetért az orvostudomány legújabb vívmányai alapján gyógyít­hassák. Az egészségügyi miniszté­rium az építkező« terveit már jóvá­hagyta. « az építésügyi minisztérium hozzájárulása után rövidesen meg. kezdőiül: Magyarország egyik legkor­szerűbb rendelőintézetének építése. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom