Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-27 / 22. szám
VILÁG PROLETÄRJ íl EGYESÜLJETEK ! DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBA^: Elsenhower befejezte kudarcba full idt enröjiRl körútját (Xol) — A francia kormány betUk*) U húrom nagy nem- zetkörJ szervezet működését (2. o.), — Holnap tanácskozik a Megyei Pártérdekedet (5. o.) *— A mecseki bányák közöl Hidas 130, Xagymányok. 112., Máza 111 százalékot ért el a kongresszusi versenyben (3. o.) — Az üjhegyt szénmosó dolgozói jobb munkávul készülnek a Pártkongresszusra (5. o.) — Szűnjék meg a KÜVÍKÖT-nél a pazarlás (5. o.) — Ma rádióműsor. 1951 JANUÁR 27 SZÓMBA I ARA äÜ FILLER Via ÉVFOLYAM, 22. SZÁM #1 MDfP BAR AN VA MEGYEI A Szovjetunió egész iparának Össztermelése 1950-ben 23 százalékkal emelkedett 1949-hez viszonyítva A SfOTje^noió Kupont! Siaiiszíikai Hivatalának jelenté*« « múltévá népgazdaságfejíeszlé»! terv teljesítésének eredményeiről Az Ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését a beruházásokat, az áruforgalom növelését és a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését az 1950. évben a kővetkező adatok jellemzik: 1. A Icrmc'éM terv teljesítése az iparban Az 1950-es évben az ipar össztermelést tervéi 102 százalékban teljesítet. tők. Az ipari össztermelési tervet 1950-ben: a vaskohászati minisztérium 101, a szénipari minisztérium 100.8, kőolajipari minisztérium 101, villa, tuoseróművek minisztériuma 102, vegyS arí minisztérium 105, nehézgépgyár- si minisztérium 104, autó- és traktor- ifqori minisztérium 102, szerszámgép- gyártási minisztérium 102, mezőgazda sági gépgyártási minisztérium 100.1, a Szovjetunió szövőipari minisztériuma 104^ a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 103, a Szovjetunió film. Ggyí minbztériuma ipari vállalatai 110 százalékban teljesítette. Azt 1950.es esztendőben jelentékeny mennyiségű szenet, . kőolajat, benzint, petróleumot, viilamosenergiát, vasércet, színesfémet, lckamóbilt, Diesel- motoirt, tebor. és személygépkocsit, goly&uaapágyat, önműködő darut, nagytójesltmcnyű kotrógépet, nagy és nehéz szerszámgépet, fa ültető-gépet, lenarató kombájnt, kaucsukot, cementet, ablaküveget, gramofont, varrógépet, óráit, fényképező.gépot, gyapot, len és selyemszövetet, húst, kolbászfélét cukrot, cukrászati készítményt, konzerv«#, teát, szeszt, cigarettát, szappant.- pezsgőt és 6ok más ipari terméket [termeltek terven felül. Az évi- összterraelési tervet teljesítették. Ugyanakkor egyes minisztériumok egy«» termékfajtákban nem teljesítették 'fi tervet. 1950-ben, javait az ipari termékek minősége. Jelentékenyen megnövejce- dett azoknak az ipari és élelmicikkek- nefe termelése, amelyek iránt a lakos, «ág részéröl nagy kereslet mutatkozik. Az állami tervben az ipari termelés választékát és minőségét illetőleg megállapított feladatokat azonban az iparnak nem valamennyi ágazatában teljesítették százszázalékig. így például a vaskohászati minisztérium nem • teljesítette a tervfeladatot egyes vasáé acéllajták termelése terén. 2. Az ipari termelés növekedése A legfontosabb ipari termékek termelése 1950-ben 1949-hez viszonyítva a kővetkezőképpen változott meg: Az 1950.es év termelése az 1949 termelés százalékában kifejezve nyersvas 117, acél 117, szén 111, kőolaj 113, benzin 117, villamosenergia 116, fő- nasútt villamosmozdony 121, teherautó 130, személyautó 141, autóbusz 113, motorkerékpár 134, exkavátor 128, önműködő daru 112, szövőgép 126, traktor 123, arató.cséplögép 159, traktor- vontatásit eke 147, traktoroontatású vetőgép 1H5, traktorvontatású kullivá- tor 167, műtrágya 119, cement 126, tégla 124, előregyártóit ház 119, rádió L-2, ára 127, fényképezőgép 156, gya- Pvtszövet 108, gyapjúszövet 103, bör- lábbelt 124, gumilábbell 118, hús 135, állati eredetű zsír 107, cukor 123. A Szovjetunió egész iparának őssz. termelése 1950-ben 1949-hez viszonyítva 23 százalékkal emelkedett. 1950.ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vaskohászati minisztérium üzemeiben a Martin-kemencék alapterületének négyzetmétere után számított acéltermelés megnövekedett. Az elmúlt évben bányakombájnekat pagyobb arányban használtak a szén. ’pari minisztérium üzemeiben és a bányakombájnok termelékenysége növekedett. A villamoserőművek minisztériumának üzemeiben csökkent az egységnyi villamosencrgia előállítására fordított fűtőanyag. Jobb hatásfokkal használták ki a Szovjetunió építő- anyagipari minisztériumának üzemeiben a cement- ét téglagyártás felszereléseit is. 1950-ben az ipar kevesebb nyersanyagot, fűtőanyagot és villamosenergiát használt fel. Csökkent a* anyag veszteség és a hulladék, növekedett a munka termelékenysége, a forgóalap forgási sebessége gyorsult. Az önköll- ségcsőkentés 1950. évi tervét az ipari termelésben teljesítették. Az ipari termelés önköltségének csökkentése ősz szehasonlitó árakban kifejezve körülbelül hat százalék. Az ipar és a közlekedés fejlesztésében 1949-ben elért sikerek, a munka termelékenységének növelése, a termelési kölUégek csők kenése eredményeképpen a kormány 1950 január elsején csökkentette a fémek, gépfk, felszerelési tárgyak, vegyianyagok, építőanyagok, fa és papír árát, ugyancsak csökkentette a vitja- mosenergia és a vasúti teherszállítás tarifáját is. Az önköltség további csökkentése lehetővé tette, hogy az építési költségek leszállítása céljából 1950 július elsején tovább csökkentsék az anyagok és felszerelési tárgyak árát, a szállítási dijakat 3. Az új technika fok©70 t alkalmazása a népgazdaságban 1950-ben a megállapított tervnek megfelelően a népgazdaság valamennyi ágazatában az új technika fokozott alkalmazása terén komoly sikereket értek el. A hazai ipar több, mint 400 újtlpusú és márkájú nagytermelékenységű gépet és berendezést gyártott. A hatalmas vizierőtelepek és nagy csatornák építésének céljaira, a ezén- és egyéb bányaipar további gépesítésének céljára' hatalmas, nagytermelé- kenységű egy- és tcfebmerítő-kanalas exkavátort és talajgyalút, újtípusú szénkombájnokat, új szén ás közetra- kodó gépeket gyártottak. Az automobil .iparban megkezdték az új, kényelmes, hatüléses „ZIM személyautók és az új „ZISZ-15S“ autóbuszok gyártását. Uj mezőgazdasági gépeket készítettek. Ezek lehetővé teszik a gabonáié lék, ipari és kerti növények vetésének és aratásának még fokozottabb gépesítését. Az új gépek között vannak nagylermelékenysegü gabonakombájnok és háromsoros répaszedő kombájnok. Uj berendezéseket gyártanak a tér. melósi folyamatok ellenőrzésének és szabályozásának automatizálására, tudományos kutatómunkák végzésére. 1950-ben jelentékeny mur.kát végeztek a sok és nehéztestimunkát igénylő munkálatok gépesítése terén. A széniparban befejeződött a réselésnek, a fejtésnek, rakodásnak és o szén földalatti szállításának gépesítése. A szén rakodásának gépesítése 1949-hez viszonyítva két és félszeresére fokozódott. A szénrakodás azonban még mindig nincs eléggé gépesítve. Fokozódott a föld. és betonmunkák gépesítése az építkezéseknél, a be. és kirakodó munkák terén, a vasúti és viziszállításnál. A vaskohászatban tovább fökéletesi- tették a nyersvas és acél termelését. A bánya- és széniparban modern géptípusok alkalmazásával haladottabb módszereket vezettek be az érc és a szén kitermelésére és dúsítására. A gépgyártásban tovább fejlesztek fék az öntés és kovácsolás, préselés, a fémfeldolgozás, a hő segítségével történő és hegesztése« munkálatok úi technológiai folyamatait. 1950-ben a gépgyártásban munkáitok folytak az önműködő és futószala. gos termelés további bevezetésére. És jelentékenyen kiszélesítették a műszerek alkalmazását a technológiai folyamatok menetének ellenőrzésére. A kohászati iparban kiszé'esílették a nagyolvasztók és Martin-kemencék hflfolyamatai ellenőrzésének automaii. zálácát A könnyűiparban új, magas termelékenységű gépeket és önműködő *zö- vőgépeket rendszeresítettek. 1950-ben növekedett * munkások, mérnökök és technikusok találmányai, nak és újításainak száma. Az 1950-ben csupán az ipari üzemekben bevezetett találmányok és újítások száma több, mint 600.000. 4. Mezőgazdaság 1950-ben új sikerek születtek a szocialista földművelés további fellendítése, a kolhozok és szovhozok társa- dalmasított állattenyésztésének fejlesztése és a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdítása terén. A gabonafélék össztermóseredménye 1950-ben hétmüliárdhatszázmillió púd volt (1245 millió mázsa). A feladatot, amelyet az ötéves terv a gabonafélék termelése férőn 1950-re előirt, túlteljesítették. A gyapot ossz-terméseredmény* hárommillió 750.000 tonna volt. A cukorrépáé 1,200.000 tonnával volt több az 1949. évinél. A mezőgazdasági termények vetésterülete 1950-ben az 1949. élűhez képest 6.6 millió hektárral növekedett. Sikeresen befejezték az őszi vetést, amellyel az 1951. évi termést készítették elő. Az őszi növényfajták állami vetéstervét teljesítették. 1950 őszén az előző évihez képest nagyobb arányokban és sokkal rövidebb idő alatt folyt le a tarlóhántáa az 1951. évi tavaszi vetemények alá. Múlt évben a mezőgazdaság több, mint 180.000 traktort. kapott, 15 lóerős traktorokra átszámítva, továbbá 46.000 kombájnt, 82.000 tehergépko. csit és több, mint egymillióhétszázezer vontatót és egyéb mezőgazdasági gépet. A mezőgazdaság technikai felszerelésének növekedése 1950-ben lehetővé tette a mezőgazdasági munkák gépesítése színvonalának jelentős emelését. A gép- és traktorállomások 1950-ben 15 százalékkal nagyobbmennyiségű mezőgazdasági munkát végezlek el a kolhozokban, mint 1949-ben. _ A kolhozokban 1950-ben a szántás és tarlóhántásnak több, mint 90 százalékát traktorral végezték. A gabona vetésterület felét a kolhozokban kombájnokkal aratták és csépelték. 1949-hez viszonyítva növekedett a mezőgazdaság műtrágyával és üzemanyaggal való ellátása h. Komoly sikereket értek él a kolhozok és szov. hozok közösségi állattenyésztésének fejlesztésében. A kolhozok közösségi jőszágállománya előzetes adatok szerint 1950-ben a kővetkezőképpen nö. vekedeftj szarvasmarha tíz °/o-aI a sertés 28, a juh és kecske 13, a ló 15 száza. Iákkal. A baromfiállomány a kolho. zokban 44 százalékkal emelkedetL A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának vezetése alatt álló szov- hozokban is jelentősen emelkedett a jószágállomány 1950-ben. Az 1948-ben elfogadott mezővédö erdőültetési terv teljesítése során a Szovjetunió európai sztyeppé® és erdő- sztyeppós részében lévő kolhozok erdőgazdaságok, erdővédő állomások és szovhozek egymillió 350.000 hektár területen ültettek védöerdőket, ebből 1950-ben 760.000 hektáron. A mező- védő erdősávok ültetésének 1950. évre vonatkozó tervét túlteljesítették. 5. A vasúti», víziés gépkocsitchcrszállítás növekedése 1950.ben a vasúti teherszállítás évi tervet 150 százalékban teljesítették. Az átlagos napi rakodási tervet a vasútok 103 százalékban teljesítettek. Az átlagos napi teherszállítás 1950- ben az előző évihez képest 13 százalékkal növekedett. Az egy tonnakilométerre eső üzem anyagfelhasználás a vasútaknál 1950- ben öt százalékkal csökkent 1749-hez képest. A folyami teherszállítás 1950.b«n az előző -évihez képest tizenhat százalékkal emelkedett, de nem teljesítette az évi teherszállítási tervet. A gépkocsikon történő teherszállítás 1950-ben 18 százalékkal növekedett az 1949. évihez képest. 6. A beruházások növekedése a népgazdaságban 1950-ben az állami beruházások 23 százalékkal emelkedtek 1949-bea képest. A villanytélepek építésében az emelkedés 32, a vas. és fémkahászatban 16, a szén- és olajiparban 15, a gépgyártásban 9, az építőanyag-iparban 16, a könnyű. & élelmiszeriparban 10, a gép- és traktorállomásokon és a szov- bozokban 48, a közlekedésben 22, a lakásépítésben 18 százalék volt. 1950-ben a minisztériumok és híva. tatok építő éa tervező szervezetei munkálatokat folytattak az építkezési költségek, csökkentése érdekében úgyhogy megszüntetik a felesleges kiadásokat o tervekben és c költségvetésekben, továbbá úgy, hogy a tervekben figyelembe Teszik a magas termelékenységű gépcsoportok alkalmazását az élenjáró üzemek eredményeit tükröző technológiai. normákat és termelési módszereket. Ugyancsak figyelem, be veszik a gazdaságos tervezési megoldásokat, csökkentik az építkezések időtartamát, javítják az építési és szerelési munkák megszervezését, Jelentékenyen fokozzák az összes munkanemek gépesítését és szélesebb kör. ben vezetik be a nagyüzemi módszereket. 7. Ar. áruforgalom fejlődése Ax ipari és mezőgazdasági termelés terén 1949-ben elért újabb eikerek alapján, a munka termelékenységének emelkedése és a termelési önköltségek csökkenése alapján a kormány 1950 március 1-én a jegyrendszer megszán, tetése áfa sárrétidben már a harmadik árleszállítást hajtotta végre a közszükséglett cikkek állami kiskereskedelmi áraira vonatkozólag. Az újabb árleszállítás & rubel még nagyobb megszilárdítására, vásárlóképes*égének, további emelkedésére és az áruforgalom jelentős emelkedésére vezetett1950-ben az állam! és szövetkezeti kereskedelem útj&n a lakosságnak összehasonlító arakban kifejezve harminc százalékkal több árut adtak el, mint 1949-ben, az élelmiszerek eladása 27 százalékkal, az iparcikkekké 35 százalékkal nőtt. A kolhozpiacokon az árak 1950-ben tovább estek 8. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában a munkásolt és alkalmazottak létszáma 1950 végén 39.2 millió ember troli, kétmillió emberrel több, mint 1949 végén. MunksnőTkflTieé» as onffiágban A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács a munka törvénykönyvéről a* Elnöki Tanács elé terjesztendő törvényerejű rendelettervezetet fogadott eL A törvényerejű rendelet a munkaviszonyokra vonatkozó eddig Itülönböző jogssabáTörvényerejü rendelet a A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletét hozott a miniszterhelyettesekről. A törvényerejű rendelet értelmében az államtitkári és a minisztériumi csoportfőnöki állások megszűnnek, ahol a jogszabályok és egyéb rendel, kezések államtitkárról vagy csoportfőnökről tesznek említést, helyettük mindenütt miniszterhelyettest kellér1950.ben éppifzy nem volt, miként az előző éveiiien sem. Szaktanfolyami oktatás úirián 1950-ben új kádároké* képeztek ki és hétmillió munkás és alkalmazott szakképzettségét emelték. \ 1950-ben az iparban; foglalkoztatott munkások im l>Uiatermelékenysége 12 százalékkal ct.vteli;edett az 1949 évihez képest. 9. A kuliéira fejlesztése, közegészségügy, városrendezés Az 1950-es esztendőt a kultúra fejlesztése és a dnlgozék kulturális színvonalának emelkedése jellemzi. A* év végén az elinni, a hét osztályos éa középiskolákban, a technikumokban ée más tanintéeetekben 37 millió volt a tanulók szángz. Az ezekben a tanintézetekben foglalkoztatott tanerők száma elérte az l,600.000.et cm 80.000- rel volt itöbb, mint 1949-ben. 1950-ben az tynezág 880 főiskoláján, a levelező tanulókat is beleértve,' 1,247.00. diák tanult. Számuk az 1949 évihez viszonyítva 115.000Jel emelkedett. 1 Az 1950-ben 'kiadott- könyvek péF’ dányezáma 21 , százalékkal ’ emelkedett az előző évihez képest. A filmszínházak, mozik és vándor- filmvetítők szúrna 1950-ben több, mint 5.000-rel növekedett. 1950-ben a kórházakban és a szülőotthonokban az ágyak száma 47.000- rel volt több, mint 1949-ben. Az orvosok szárára 1950Jóén hét száza, lékkai emeUcedetjt. 1950-ben, mint az előző években (*, nagyszabású mujikák folytak a kőalj z őrnek építése, a városok ée mim- káslákótelepek fejlesztése, vízvezeték- hálózatok építését a villamos és trolley buez közlekedés bővítése, továbbá a lakások gázzal való ellátása, a városok fásítása, kövezése, aezfalto zása, terek és patkok, sugárutak épl- téee terén. 10. A nemirli jövedelem és a l'pkosaág jövedjel mének emelkedése A Szovjetunió nemzett jövedelem 1950-ben fii százalékkal emelkedett az 1949 évihez viszonj/ítva, össze, hasonlító árakban. A nemzeti jő» vedelem növekedése lehetővé tette s lakosság anyagi helyzetének további jelentős javulását és a szocialista termelés további szélesítésének biztosítását városban és falun. Az 1950 március l.érn végrehajtót» árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 15 százalékkal emelkedett, a parasztok Idaddsai az ipari termékek olcsóbba* dása következtében 16 százalékkal csökkentek. Ezenkívül a lakosság 1950-ben —. miként az előző években le — jelen, tős segélyekben, különböző Juttatásokban, ingyenes és kedvezményes üdülésben, legalább kéthetes fizetett szabadságban részesük m államtól. A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ KÖZPONTI STATISZTIKÁI HIVATAL lyokban lévő rendelkezéseket egységes rendszerbe foglalja. Az Elnöki Tanácsnak a miniszter* helyettesekről hozott törvényerejű rendelet« alapján a minisztertanács elhatározta, hogy az Elnöki Tanácshoz előterjesztést tesz miniszterhelyettesek kinevezésére. miniiixterhelyettesehről feni. A minisztériumokban működő miniszterhelyettesek egyike a miniszter első helyettese, aki a, miniszter tennivalóját Látja el, annak akadályoz, tatása esetén. A miniszterhelyettesek jogkörét a miniszter határozza meg. A miniszterhelyetteseket a minisztertanács javaslatára a népköztársaság elnöki tanácsa nevezi ki. A minisztertanács rendelettervezetet fogadott el a munka törvénykönyvéről
