Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-25 / 20. szám

4 wn in 5 WgttWin g 1551 JAM7ÁR 25 A üíoísfa u^iéVezelt „munkástanácsok“ a munkásosztály kizsákmányolásának eszközei ' A fttgoezláv politikai emigránsok ,,'A rzcxjia’isltt Jugoszláviáért” eíndi, Moszkvában megjelenő; lapja a tito- isfa, úgynevezett „munkástanácsokról" t r.ßbbi között a kővetkezőket frja: A. titoista úgynevezett „munkásta­nácsoknak” semmi közűk sincs Jugo­szlávia munkásosztályához. Ezek a „Tmmká.ttanácsok" Tito fasiszta rend. «•.erének eszközei, melyeket a Tiio- klikk, a munkások még kegyetlenebb kizsákmányolására használ fel a hazai is a külföldi tőkések érdekébe. A ,.vumkástanácsok" a vállalati)!-; igazgatóinak és Rankovice rendőrségé­nek segédszervei, melyek az üzemi bürokrácia képviselőiből fa a munkás- arisztokráciából tevődnek össze. Egyetlen gyár, hánya, vagy üzem „munkástanácsát" tcm a munkások akarata szerint választották meg, A „munkástanácsokban" legtöbb esetben vállalati igazgatóhelyettesek, a titoista párt alapszcrvezeteinok üt. kárai és a Tito-klikket kiszolgáló ad­minisztratív dolgozók foglalnak he­lyet. Igen sok üzemben, így például a zágrábi „Gyúró Gyákovics" vállalat, nál a „munkástanácsoknak“ egyetlen munkás tagi a sincsen, A munkások sok bolyén átlátnak Titoék szándékain és nem hajlandók részt venni a választási komédiákban, A titoista propaganda nem tudja eltitkolni ezeknek az úgynevezett „munkástanácsoknak" szégyenlcter szerepét- A zágrábi Vjesnik című lap szeptember 16-i számában beismerte hogy az elmúlt év őszén a zágrábi üzemek úgynevezett munkástanácsai: — azzal az indokolással, hogy a mun­kások „fegyelmezettnek és létszámfe. lettiok” — több, mint 30.000 munkást bocsátottak el. A Szlovéniai -Litas­tro) “ (izem munkástanács« egyetlen napon 250 munkást is alkalmazottai bocsátott »L Egyre erősödik az amerikai közvélemény tiltakozása Truman agresszív külpolitikája ellen A newyorki Dally Worker hírt ad arról, hogy a különböző vidéki lapok szarkosztóségeit elárasztják az olvasók levelei. A levélírók követelik, hegy vonják vissza az amerikai katonákat 'Koreából. rigy volt frontkatona felelős*:égre vonta a Walton Reporter című újság •zeíkesztőséjjét, mert ti lap háborús uszító cikkeket közöl. Az Upper Darby New» egyik elvá­ró ja az ujeág szerkesztőségéhez inté­zett levelében írja: „Leromboltuk Ko­reát, hogy bebizonyítsuk nekik barát­ságunkat és még azon csodálkozunk, hogy nem szaladnak karjainkba a „de mohrácia és szabadság" további vív. monyaiért?“ ■ Wisconsin állam szakszervezetei táv­iratokat intéztek Trumannoz cs Ache- sonhoz, amelyekben felszólították őket, folytassanak tárgyalást a béke érdekében, alapulvéVe az igazságot és á nemzetek egyenjogúságát. A kínai nép lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió barátságának újabb megnyilvánulását Égte Kína népe lelkesedéssel fo­gadta az őszinte barátságijait azt a je lét, amelyet a Szovjetunió kormánya tanúsított, amikor a hindi kormány rendelkezésért bocsátotta az észah- kf,l«t-kinn,i volt japán vagyont. Sanghájban és sóit máé városban valamennyi dómokra tik u* párt és népi szervezőt nyilatkozatban üdvözölte a Szovjetunió kormányának lépését. A nyilatkozat hangsúlyozza: Ez a lépés újabb kifejezése Kína és a Szovjetunió nagy barátságának. Ez a barátság meg. erősíti azt a hitünket, hogy felépít­jük az új Kínát és feltartóztatjuk az USA-imperíalizmus agresszióját." Csaknem 53,000.000 forint évi megtakarítást eredményeznek az építőipar multévi újításai Megnyílt a honvédség képzőművészeti iskolája Kedden es!» nyitották soeg a hon­védség k épBŐnrfrr ésrcti iskoláját. Re­dő Ferenc, a népművelési minis*térit»! képzőművészeti osztályának vezetője beszédében rámutatott az i.koia meg­nyitásának jelentőségére, majd1 Vájó Ernő alezredes nyitotta meg az iskolát. ,.Szükségessé vált ennek az iskolának megnyitás» azért, mert egyre több a honvédségben a képzőművészétté', fog Inlkoaő tehetséges bnjtársak száma — mondotta, — Képzőművészeti rekoiinl. megindításában és « magyar ka Ionéi képzőművészet alapjainak megteremti., “ében nem állunk egyedül. Mint min­den téren itt is a dicsősége» szovjet hodsertg kimeríthetetlen tapasztalatai­ra támaszkodunk.’' Az oktatás az is­kolán kedden este megkezdődött. Titkos megegyezés Afganisztán és az Egyesült Államok között A Keszr* efenü brp közli, bog;. ., Amerikai és Afganisztán között tit­kos egyezmény jött létre az afganisz­táni hadsereg újraszervezéséről és ar­ról, hogy AJgnmiszttín északi stratégia; pontjait »* amerikaiak fofügyeleft alá helyezik.“ „TITKOS MEGBÍZATÁS" A Szovjet Filmhét kimagasló filmje 'A bariíti Szovjetunió egyik leg­újabb fi tojót, a „Titkos megbízatás”-'! küldte el hozzánk, hogy x magyar- országi Szovjet Filmhét alkalmából megismerkedjenek vele dolgozóink. Megismerjük Meile azt, bogy a nyu- srati imperialisták Churchill és Tru. man vezetésével hogyan árulták pl már a második világháború alatt szö­vetségesüket, a Szovjetuniót, hogyan léptek összeköttetésbe a nácikkal, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok győzelmét s hogy szövet­keztek a. Szovjetunió elleni újabb há­ború előkészítésére. A film elején — 1945 első napjai ban — összeomlás előtt áll a hitleri Németország. A szovjet csapatok a Visztula-O.ílera védelmi vonala előtt harcolnak, a nyugati fronton rzon. bah az amerikaiak 6s más szövetsé­gi« «.ipátok helyset» reménytelen. Újabb IHlnkircheu fenyegeti őket. Churchill a reménytelen helyzet la t - Ián kényszerűségből Sztálinhoz for­dul segíts égért és tkéri, hogy a szovjet, csapatok sürgősen indítsanak általános támadást, különben végük van. Sztüin válasza nem késlekedik. Megindítják a támadást a németek ellen január második felében. S ekkor láthatjuk az- imperialisták, egyik leggyalázatosabb árulását. !>e „titkos megbízatásuk" nem marási titokban, ö hős szovjet fqlderíióid életük kockáztatásával, feláltlozdsáircJi is mindenről tudomást szereznek. . . Olyan embereket ismerhetünk, megi ebben a fibubon, mint Mára Gluho-- va, aki „Marta Schi rke” álnév aJa.tjá a nácik legbizalmasabb titkait is ki-j fürkészi: ö tudja meg az- amarika-ij megbízottak útjának célját, kihal!-j gat ja a német tőkésekkel folytatott tárgyalásukat, megszerzi az ámeri-i kainknak kiadott náci kémluiJözatí balkáni névjegyzékét, Gyemeutyev* őrnaggyal, hírszerző társával egyiiUf a szovjet haza iránti forró szeretet^ az emberiség békéjéért vívott harcán ttok hősi alakjait láthatjuk bennük.j Másának otthon, Moszkvában kisj gyermeke van, altit mád nagyon mp4 rotate' látni, mégis <t felajánlott 'hazai utazást visszautosUja addig, míg feli adatát teljesen meg nem oldotta. Ezé a feladatot, végrehajtja élete árán ieú Mása Gluhova életét áldozza ha/zá* j áeri. A Gluhovák ős Gyemen tv evek. * szovjet emberek és a világ dolgozói­nak harca megseimnkiti'a hitleri N«V* me.tországok I>3 a hitierek, himmle_i rek. boonnanok és kalt-enbruunereki pusztulása- után a háborús veszély« még nem szűnt meg. Churchill cí| Az építést minfeztárturo most álTl tolta fasz» az építőipari újitómoz£*- looi 1950. éri össze tollal 6 eredmé­nyeit Az •Imáit évben 10.193 újítást nynj. tottak be <n építőipar dolgozói. Az újítM javaslatok közül 1949-ben 1144-et, 1950.bem 3597-et fogadtak el. Nagyra-írtékbon emelkedett az újl- táeofe bevezetésével elérhető gazdasági eredményt ia. 1950-ben csaknem 53 millió . forintot takarítottak meg. Ugyanakkor 1,1G7.000 forint újítási díjat kaptak az építőipar dolgozói. Á Svédországban tartózkodó Henderson angol légügyi miniszter háborúra uszító rádióbeszédet mondott A Svédországban tartózkodó Heo- Herson angol légügyi miniszter január 22.éa háborúra uszító rádióbeszédet mondott. Védelmezte a támadó ószak- aíUnti tömb céljait és további fegy­verkezési versenyre hívott fel, Henderson svédországi tartózkodása alatt megtekintette az össze» nagy svéd repülőjáratát, tárgyalt a gyá­rak vezetőivel és felkereste a svéd légierő számos .kötfiákét és egységéi. Henderson svédországi fjnrtózkodá. fiának tervében különösen fontos He, lyot foglalnák el a svéd államférfiak­kal és a »véd fegyvere* erők parancs­nokságával folytatott megbeszélés'.^. H kínai köz&iztrasági szervek telszámcíteít egy MacMaf iiáayiiása alatt állá kéraszervezelet % Attahousipao efmfl Mnttngt lep AözU, begy a helyi köziért insági Merül khiinsM egy MaeArfhor Irá­nyításával működő kómszervezeteí és a szervezet 19 tagját vezető­jükkel együtt frtartóríaftáV. A tőrWrt.onjlg! a*errek ezzel éHJirtö csapást mértek az amerikaiak és a Csang Kai-Selc-banda kínai ügynökei­re. A kémszervezet tagjaitól sok ok­mányt és Hongkongból érkezet! leve­le! koboztak eb. p A* Olasz Szocialista Párt kongresszusaoak ’ fejhívása a baráti kapcsolatok felvéíelét sürgeti a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal UjaM» kivégzések GtSüügoz’SzágJmu 'A yőrőg monoreh átfedsz í ák hélfőn kivégezték Kmzvndrasz és Pieíkftsz ka­tonákat, akiket múlt óv decemberében a rendkívüli katonai bíróság itsőt h*- !á!rs s „poiitikni bi!ncselckinényekre’ vonatkozó törvény niegsnegéséért, Ezi « törvényt a monurchójmlszta kormány széleskörűen alkalmazza a görögorszá­gi demokratikus elemek elnyomására­A HelSén-iiízoUság fefíiívása 9 szabsdságlisrccsok eyercieiicM uisgnieitésérc A szzbad görög rádió közölte aimak á felhívásnak szövegét, amelyet a Hel­lén bizottság intézett az ENSZ-hez, a demokratikus államok kormányaihoz és a nemzetközi demokratikus szerve, retekhez a görög szábadsáyíliarcosok gyermekeinek megmentésére. A felhívás tübliek között így háligzik: „Ezerkét­száz gyermeket — görög szabadság- harcosok gyermekeit, akik Jugoszláviá­ban kerestek menedéket — az n köz­vetlen veszély fenyeget, hogy kiszol­gáltatják őket a görög monárchó- fasisztáknak." A felhívás hangsúlyoz­za, hogy s gyermekek egy csoportját máris kiszólgólutták » . toouardbó- fastartáknak. IzjjakufcS {öleset « „Tifn rx raefbustas" című filmből t — As Olaax Szocialisíz Pärt 29. kongresszusa felhívással fordult az clasz néphez. „Mentsük meg a nemzet fUtét éo a béke demokratikus nemzeti ) lót,-.lapjait,, melyeket komoly veszély fenyeget a kormánykoalíció hibája folytán — mondja a felhívás. — Ez a koalíció arra törekszik, hogy Olasz­országot a harmadik világháborút elö- ^ készítő amerikai politika alázatos szol- .fájává is eszközévé tegye. • A kormány állal tervezett fegyver­kezés végrehajtása nyersanyaghiányt, ;?v fogyasztás elkcrülhoíeltn csökkcnté- ■l-fét, az «(»ész gazdasági élet pangását ^lr>gj,a eredményezni. Az országban nö­vekedni fog a munkanélküliség, csök­kenni fog a lakosság életszínvonala, Olaszországot nem mentik meg a vál­ságtól. a valuta fis hitelmanőverek sem. 'Ár. Olasz Szocialista Párt 29. kon kbenszmui újból kijelenti, hogy Olasz- J I ország függetlenségének és szaveréni- tátának se mmiféle veszélyeztetése nem származik és nem is származhat kap_ csolalaiból a Szovjetunióval, vagy a népi demokratikus országokkal. A kongresszus kijelenti, hogy a háború nem elkerülhetetlen. As Olasz Szocialista Pár! szilárdan elhatározta, hogy egységben a Kom­munista Párttal, elhárítja a legnagyobb katasztrófát ás felhív minden olaszt, egyesüljön a kormány máidon háborút előkészítő lépése és minden háborúhoz vezető lépése ellen. A kongresszus olyan külpolitikát javasol, ..amely vissza tudja adui a olasz köztársaságnak függetlenségét. A kongresszus olyan belpolitikát javasol, amely ;l demokratikus államr<nd kere­tén bedül az alkotmány követeire**!tea tiszteletbentarlása melleit szavatolja s* üwzes jogokat és szabadságjogokat lengyel és a csehszlovák rádió a magyar népgazdasági terv 1960. évi eredményeiről A Jehgyel és n eseti rádiók »sMvaik- bnii részletesen beszámoltak a magyar ipar és ntezösfaadavág 14)60. évi ered­ményeiről. A lengyel rádió különösen kiemelte, hogy « magyar nemzeti jő vedelem V.iM-ben húsz százalékká; múlta jelül az előző évit. A csehszlo­vák rádió íz építőipariján, az egyre szélesedő nmnkaverseny és a szóvje '/.trtiáímvjsta nninkamiWszerek meg. honosítása útján elért sikerekre lért ki különösebb részletességgel. Amerikai f gyverck erhezteh Iránba Amerikai hajó fegyvereket hozott ticnder-Sahpur «tél iráni kikötőbe — jelenti a .lournal De Teheran című „iap. A lapok jelentései szerint a fegy­vereket a: iráni kormány a: ,,ameri­kai katonai segélyprogram keretében" Kapta- Az elkövetkező hónapokba« elő* i e átihntóhig tnás hajók is érkeznek majd Iránba hasonló sxálKlunáni'yaí Clurrehíttök tudomiaára Jut, hogy az amerikai tőkések titokban két meg- bizottuküt, egy szenátort és Harvevt, az ajuerikai kóiuszolgálat vezetőjét titokban llorlinbe ‘küldték, hogy tór- gyaljanak % nácikkal Németország fegyverletételéről és v Szovjetunió elleni támadás előkészítéséről. CfntfchM as angol kémszolgáluton keresztül közli velük a szovjet tá­madás időpontját, s azt, hogy azt a téma/ldst mag Ecü akadályozni. A zseoiálie sztálini stratégia azonban keresztülhúzza, számításukat. A hír­hedt tmmani szavak nem válnak be: „Un látjuk, hogy Németország győz, Oroszországot kell segítenünk. Ua pe­dig az a helyzet következik be, hogy Oroszország győz, Németországot kell támogatnunk, fi add pusztuljanak- mi­nél többen...“ A szovjet csapatok január 12-én megindítják támadásu­kat. áttörik a néznetek védelmi vona­lát és milven benyomulnak Németor­szágba. Ez alatt az amerikai meg­bízottak a német tőkésekkel egyez­nek meg, hogy mentsék, ami ment­hető. A szabadalmak kiadása fejében megígérik, hogy a háború után nem. szerelik le a nőmet gyárakat, sőt nyersanyagokkal látják él, hogy fo­kozzák <s háboríts termelést, rí fegy. \jprkmM, a hadianyagok gyártását. Truman, Harvey és Hoger, s ez ame­rikai tőkések többi ügynökei azon mesterkednek, hogy újból felfegyver- zik Ny ugat-Németországot, új ' há­borúra képe,zik ki Boorman . lufclalt, Tito fasisztáit, hogy megtámadják Szovjetuniót és a világ bőkeszeretéf szabad népeit. A mai éles nemzetközi helyzetben intő figyelmeztetés ez a fiira mind- annyiunknak, hogy még jobbon, el- sedntabban harcoljunk a békéért, még egységesebben és szilárdabban sora­kozzunk a Szovjetunió-vezette béke~ tál>or soraiba. Nem kétsége«, hogr egv újabb há­ború az imperialisták teljes veresé­gével végződne. De a világ dolgozói, békeszereiő népei nem akarnak há­borút, s minden erejükkel harcolnak ellene. A nagyszerű szovjet film utolsó jelenetében dolgozók 6s haza­tért katonák. Moszkvától Nevvyorkig önfeledt, boldog örömmel ünnepük a békét, A moszkvai Vörfrö-tóren is ünnepelnek. Az ezer és ezer csillogó szem ée nevető are között ott látjuk Gyemontyevét is. A szovjet ' ember rek tekintetükkel * fényszórók meg­világítóit a Kreml felé fordulnak, hogy köszönetét mondjanak a győze­lem megszervezőjének: Sztálinnak. Javítsa ki hibáit az Istrán-ahnai BÍSZszerresíet vezetőség® A Ha falok ezret í'.'sslk meg ne.prőT- napra a kongresszusra feiaj&nlásukut Haranya megye üzemeiben is fa szép eredményeké érnek el a termelésben Ezek nr eredmények még jobban meg­erősítik * munkásosztály hatalmát, erősitik * békéért harcolók kiborít A kongresszusi előkészületek, fel- ajánlá-sok szép eredményei mellett ta lálkozunk nzonhati hibákkal is. TgV például az I-stván-akna-i DlSSC-vezefősú miig mindig neon foglalkozik « kon­gresszusi felaji'^i'úsokkal. Nem végez­nek a I)lS7!-tagok felvilágosító munkát az ifjak között a kongresszus jelentő­sigéről. Az István-uknai fiatalok vegyenek példát a többi aknák dolgozó fiatal­jairól, akik ezen o téren már szép eredményeket tudnak felmutatni Pe- tőtfi-akijja fiataljai 5 brigád beindítását vállalták ás 79 új DlSZ-tagol Voboroc-, n*.te a, kon-gres-snis tfszteTefére- Őrö­chen yi-a kn« fiafaijai 4 ifi-brigád iaeg- afekftását fa 50 fiatal -beszervezését vál­lalták a. DISZ-be. Ezenkívül ezekben, az üzemekben kezd az egyéni verseny kL szélesedni fa a fiatalok közöd már !<é>- l>eti kimagasló eredményt értek eh Az hrtvárb-aknai DISZ-szervezet * szen-ezelen kívülálló közel 400 fiatalt politikai felvilágosító munkával szer­vezze he a DlőZ-be. A 100 százalékén alul termelő ifjakat pedig unmkamód- szerátadnssah tapaszta-latcserfael »egft. sült normájuk eléréséhez és annak túl. tc.jcdtéséJiez. Nem szabad, hogy . K István-uknai DISZ-esek kimaradjanak abból a munkából, melyet az egész lolgozó nép — köztük n fiatalok szé­les tömegei a kongresszus sikere érde­kében végez. Dug» János DISZ megyei tervfelelós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom