Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-17 / 293. szám

VILÁG PROLE1ÁRJ41 EGYESÜLJETEK t DUNÁNTÚLI NAPLÓ c------------------------------------------------------------------------------\ A MAI SZÁMBAN: Szovjet Jegyzék az USA és Nagybrltannla kormányéhoz a háborús bűnösök nemzetközi bíróság elé állítása kér­désében. (2. o.) — Testvéri szeretettel fogadták l’ées dol­gozói a román szakszervezeti mövészegyilttest (3. o.) — Az Elnöki Tanács megválasztotta az új minisztériumok vezetőit (3. o.) — A vasas 1 Petőfi-akna 105.3 százalékra L teljesíti napi előirányzatát. (3. o.) — Minden erőt mozgó­sítsunk ma a kukorlcabcgyüjtés sikeréért. (7. o.) M p P B ARANYA MECYEI PÄRTBI Z OTT JÁCÁN A K LAPJA VIL ÉVFOLYAM, 293 SZÁM AKA 5(1 FILLER VASARNAP, 1950 DECEMBER 17 Á népnevelők megtisztelő hivatása Vannak szép számmal kiváló tmuakásaiak, akiit azt vallják, y a legszebb feladat: népneve, lőnek lenni. A békék öl csőn-jegy­zésnél és a tanácsválasztások ide­jén különösen tapasztaltuk, hogy a Párthoz hűséges pártonkívüliek is örömmel vesznek részt a dolgo­zók felvilágosításában. Ezeknek az elvtársaknak és hűséges fegyver­társainknak igazuk van. Meggyőz­ni Pártunk politikájának helyessé­géről a tömegeket, vezetni őket a szocializmus építésében és a béke védelmében, megtisztelő, szép fel­adat, amelyet értékelnek és hálá­val fogadnak a dolgozók. Egy pél­da a sok közűi a nagykozári, ahol azok a családok, akikhez a terme­lőszövetkezet fejlesztése ügyében nem mentek el a népnevelők, tilta­koztak és igényelték, hogy őket is látogassák meg. Vannak azonban másféle tapasz­talataink is. Találunk olyan elv­társakat, akik bármi mást szíveseb­ben vállalnak, mint a népnevelő­munkát. Húzódoznak tőle, lebecsü­lik, Vájjon mi ennek az okai Az egyik; ezek az elvtársak nem értették meg. nem látják világo­san a feladat jelentőségét. A másik: sokszor pártszervezeteink vezetői sem adnak kellő súlyt és megbecsülést a népnevelömunká nak. Miből fakad egyes pártszerveze­teink vezetőinek értetlenséget Bi­zonyára nem gondolkoztak még cl azon, hogy a népnevelőmunka le­becsülése egyet jelent a tömegek­kel való kapcsolat lebecsülésével, végeredményben a dolgozó* lené­zésével, a velük való törődés, nevelésük semmibevevésével. En­nek a magatartásnak helytelen reakciós volta nyilvánvaló. Azok a vezetők, akik leértéke­lik a népnevelőmunkát, nem jó Vezetők. Vagy diktátorok, akik azt hiszik, hogy elég egy okos ember az üzemben, a községben, csak az a fontos, hogy az az egy keményen fogja a gyeplőt. De többen akad­nak, akik szavakban becsülik és hirdetik a dolgozókkal való szoros kapcsolatot és mégis elkövetik a durva hibát Nem értik, hogy a »épnevelőmunka azért annyira ér­tékes számunkra, mert meggyőző­désen, áj harcosokat hoz Pártunk zászlaja alá, olyan embereket, akik megértették a béke védelméért tett erőfeszítéseinket és vállalják, ami Őzökből rájuk hárul. Ezek a vezetők nem vették még ész­re, hogy amit huszonhat határo­zattal, ugyanannyi körlevéllel és hasonló számú gyűlés-sorozattal Bem tudnak elérni, azt megoldja a Jó felvilágosítás, a személyes meg­győzés. Felszabadulásunk hat éve, épülő szocialista hazánk ragyogó vívmányai azt bizonyítják, hogy a dolgozó nép szívesen követ bű­nünket. Megismerte a kommunis a- kat, tudja, hogy a nép igaz bará­tai, akik odaadóan, az élvonalban küzdenek szabadságunkért, gazda­gabb életünkért, békénkért. Es wert ezt meggyőződéssel vallja, *zérl jóban-rosszban, napfényes és "^iharos időkben kész Pártunkat követni. Azonban megkívánja, hogy mindenkor magyarázzuk weg: miért kell ezt vagy azt ten- lie, miért érdeke ez vagy az ha- •ájának és épo ezért önmagának is. így vagvunk a begvfiités kérdé­sével is. Hacsak bekiabálunk az udvarba vagy lélektelenül elkez­dünk alkudozni, dolgozó paraszt­ságunk nem érti meg feladatát és könnyen a kulák hálójába esik. aki hÍ2ony nem rest bevetni a maga Aljas,, hazug érveit. A feladat: népnevelőink magyarázzák meg hogyan fonódik össze n dolgozó parasztok egyéni érdeke a saiá' hatalmát megtestesítő államával. Türelmesen és nem is egyszer el kell sorolnunk, hogy á beadott kukorica traktorokai műtrágyát, szülőotthonokat, villanyt, bekötő­utat, gyermekei neveltetését jelen­ti. A még bizonytalankodóktól meg kell kérdezni: vájjon akar­ják-e mindezt és ha igen, úgy mit gondolnak, miből teremtse elő bol­dogabb életünk annyi feltételét az állami Világosan meg kell értet­nünk azt is, hogy hazánkat fenye­getik az új világháború készítői, ezért erős és korszerű hadseregre van szükségünk. Honvédelem az is, ha becsületesen beadja felesleges terményét és fordítva: alapjában véve hazájának elárulása, ha ezt megtagadja. De azt is meg kell kérdezniük- népnevelőinknek tőlük; tudják-e, hgoy Korea népe milyen emberfeletti áldozatokkal, hősies­séggel védi megtámadott hazáját? Tudják-e, hogy a koreai dolgozó parasztság mindenét megvonja ma­gától, csakhogy az imperialistákat kiűzzék, nemcsak feleslegét, nem­csak minden anyagi javát, amit a kegyetlen háború megkímélt de tulajdon életet is odaadja szabad­ságáért szebb jővőéért! Dolgozó parasztságunk ma mindenekelőtt hazafias kötelezettségének teljesí­tésével, becsületes begyűjtéssel szolgálja a béketábor ügyét Váj­jon meggondolta-e az, aki vonako­dik éjtől, hogy sötét, spekulációs terveivel a hős koreai népet támad­ja hátba, elárulja nemcsak saiát maga és hazája érdekét,, de cinko­sa lesz az ameriked Imperialisták­nak és a határainkon fenyegetőző tttoista hóhéroknak! Kérdezzük meg tőlük: vájjon a csecsemőket, anvákat gyilkoló imperialistákkal, a jugoszláv népre éhínséget és vé­res terrort hozó árulókkal akar­nak-e egy táborban lenni vagy a dolgozók millióival, akik nálunk a termelés, másutt a sztrájk vagy a szabadságharcok frontján küzde­nek mindannyiunk ügvéértl Ez vonatkozik a begyűjtésre épp. úgy, mint a széntermelésre. És mindebből a népnevelők számára az a nagy tanulság, hogy ma leg­fontosabb kötelességük: helytállás­ra, az állam és a Párt iránti hűség­re nevelni dolgozóinkat. Ez nem könnyű feladat és talán nem egészen világos, hogy hogyan kell elkezdeni? A Szovjetunió egyik, ma már nem élő, nagy nép­nevelője, az annyira tisztelt és szeretett Kalinin elvtárs azt tanít­ja: „Nevelni sokkal nehezebb, mint tanítani, mint tudást közvetí­teni, hiszen a nevelő nemcsak az­zal gyakorol befolyást tanítványai­ra, hogy ismereteket közöl velük, hanem elsősorban saiát magatartá­sával, amelyet az élet mindennapi jelenségeivel szemben tanúsít." A helytállásra való nevelés maguknál a népnevelőknél kezdődik! Dolgo­zó népűnk nem azt várja vezetői­től, hogy mint a bólyi népnevelők közül jónéhányan, együtt fújják az öntudatlanokkal a kulák nótáját, nem azt várják, hogy ötször is sor. baálljanak flanellért, hogy a reak­ció, a háborús bitangok nagy örö­mére, ők is verekedjenek lisztért, műszakot mulasszanak, a termelés, ben hátul kullogjanak. Ellenkező­leg: a népnevelőktől jogosan pél­damutatást vár. Horváth István (19) Petöfi-aknai vájár kiváló népneve­lő, aki műszakról jövet és minden alkalmas időben elbeszélget mun­katársaival a nemzetközi helyzet­ről, szocialista építésünkről és ki­nek kinek saiát tennivalóiról. Hall­gatnak is szavára, mert igen nehéz fejtésben 170 százalékon felül tel­jesít és sohasem hagyja cl munka­helyét, őrhelyét a béke arcvonalán. Ahhoz azonban, hogy népnevelő­ink nagvielentőségű munkájukat i ól tud iák végezni, hogy teljesít­hessék kötelességüket és helytállás Á Szovjetunió dolgozói ünnepi hangulatban járulnak ma az urnák elé Hatalmas munkasikerekkel készültek fel a helyi szovjetek választásaira A szocializál-,1« országának ipari üzemeiben a dolgozók hatalmas ter­melési sikerekkel köszöntik a helyi szovjetek december 11-én tartandó választásait. A főváros ipara fémet, gépeket, műszereket és közszükségleti cikkeket ad az országnak terven felül. Ukrajna fővárosában számos gyár és üzem fejezte be a választások előtt ötéves tervét. Nagy sikereket értek el Bjelorusszia dolgozói is. Az uráli, szi­bériai, ukrajnai kohászok, a bakui olajmunkások, a szverdlovszki, cselja- binszki gépgyártók és a többi város és falu dolgozói is sikeresen teljesítik a választások alkalmával vállalt kötele­zettségeket. A sztálingrádi hajógyár dolgozóinak felhívására, hogy a város dolgozói nyújtsanak gyakorlati segítséget a sztálingrádi vízierőmű építőinek, a traktorgyár dolgozói vállalták, hogy 25 nagyteljesítményű traktort készíte­nek terven felül a nagy építkezés szá­mára. A „Vörös Október" traktorgyár olvasztárjai ezer tonnányi acélt és hengerelt vasat termelnek terven felül. „A kommunisták é® pártonkívüliek sztálini tömbjének győzelméért“ című vezércikkében a Pravda beszámol a szovjet emberek választás előtti ün­nepi hangulatáról. Ezek a választások a szovjet név szilárdságának, politikai egységének, a népek törhetetlen sztálini barátsá­gának bizonyítékai lesznek — írja a Pravda. A választól gyűléseken óriási lelke­sedéssel jelölték a dolgozók első je­löltjüknek a szovjet nép szeretett ve­zérét, tanítóját, Sztálin elvtársat és utána a Párt és a kormány vezetőit, valamint a szocialista munka hőseit. December 17-én a választások napján büszkén és boldogan járulnak az ur­nák elé a szovjet emberek, hogy tel­jesítsék hazafias kötelességüket. Lo­llin és Sztálin pártja szövetségben in­dul a választásokon a pártonkívüliek- kel. A kommunista és a pártonkivülí tömbre adott szavazatok bizonyítani fogják a szovjet emberek odaadását a bolsevikok pártja és szeretett vezé­rük I. V. Sztálin elvtárs iránt. Álla­pítja meg befejezésül a Pravda vezér­cikke. A magyar ifjúság megfogadja, hogy erőit nem kímélve, segíti a béketábor harcát Nagygyűlésen számoltak be az ifjúság vezetői a vonói kongresszusról Ifjúmunkásak, tanulófiataJok, n' hadseregünk fiataljai sűrű csoportok­ban igyekeztek szombat délután a MEM03Z-székház felé. A kongresszu­si teremben gyűltek Oesze Budapest fiataljai, hogy meghallgassák a DISZ vezetőinek beszámolóit. Az ifjúsági béke-gyflléet Kádas Istvárr, a DISZ budapesti bizottságá­nak titkára nyitotta meg, majd Gosz- tonyi János, a DISZ Központi Veze­tőségének titkára számolt be a Béke hívei 13. Világkongresszusáról. — Ifjúságunk helytállását a béké­ért folyó harcban úgy lehet lemérni, hogy milyen eredményekkel veszünk részt m szocialista mtmkaverseny. ben, a Dunai Vasmű építésében, új győ­zelmes ezénesaták megvívásában, me­zőgazdasági munkák elvégzésében, termelő-szövetkezeteink fejlesztésében, s milyen eredményeket hoznak félév­kor az iskolai és egyetemi vizsgák. — De mindezeken túl — mondotta — szükség van a mi népünk büszkesé­gének, honvédségünk fejlesztésére ie. — Mi, a dolgozó magyar fiatalok, ezeknek a feladatoknak a végre­hajtásával hajtjuk végre a varsói Béke világkon greszus határozatait s így segítünk nagy tanítómeste­rünknek, Rákost elvtársnak út­mutatása nyomán erős bástyává építeni hazánkat a béke frontján A beszámolót a fiatalok nagy lel­kesedéssel hallgatták végig. Sokszor zúgott fel a taps és az éljenzés. Ezután Szűcs Lajos, a DISZ főtit­kára számolt be a DISZ végrehajtó bizottságának üléséről. — A DISZ tanáosülése a varsói Békevilágkongresiszue szellemében meghatározta a mi teendőnket is — mondotta. Mi úgy harcolunk most jól a bé­kéért, ha új tagok tíz- és tízez­reit vonjuk be sorainkba. Ezután arról szólt, hogy a yozető­ségválasztások eredményesen, lelke­sen folynak. — Az ifjúság aktivitásának, harci kedvének fokozására ma az eddiginél nagyobb szükség van! Ne feledjük el, hogy az imperialista háborús gyujto- katók még nem tettek le őrült ter­veikről. Déli határainkon az imperialisták láncos kutyája, Tito fokozza pro­vokációik A hasa védelmére való felkészü­lés érdekében neveljen a DISZ bá­tor, öntudatos, acélkemény, erős és kitartó fiatalokat. _ — Ha optimistán, bízva nagy ügyünk, a béke diadalában ifjú lel­kesedéssel dolgozunk — a győzelem sem marad el. Segít bennünket harcunkban győ­zelmes Pártunk, minden támoga­tást megad, vezet bennünket taní­tómesterünk, édesapánk Rákosi elvtárs — mondotta Szűcs Lajos. Ezután a naggyűlés résztvevői ha­talmas lelkesedéssel üdvözlő távira­tot intéztek a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség titkárságához. Kádas István zárószavaiban hang­súlyozta, a magyar ifjúság megfogadja, hogy az üzemekben, iskolákban, jó munkájával segíti a béketábor harcát. A koreai néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek tovább nyomulnak előre A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főpa­rancsnoksága jelenti december 15-én: A népi hadsereg egységei és a kínai önkéntesek minden fronton folytatták támadásukat. A központi arcvonalon Joncshon (Renszen) kör. zetében a népi hadsereg egységei be­kerítették és teljesen megsemmisítet­ték az ellenség egy zászlóalját Több mint harminc tehergépkocsit és egyéb zsákmányt ejtettek. Cshuncshon (Sziunszenő) körzetében a népi hadsereg egységei ugyancsak bekerítették és teljesen megsemmi­sítették az ellenség egy zászlóalját. Az ellenség ötödik gyalogos hadosztá­lyának egy ezredét ugyancsak beke­rítették. Álegsemmísítéséért folyik » harc. A keleti partvidéken a népi hadsereg egységei folytatják támadá­sokat Az amerikai sajtó bűnbakot keres Az amerikai sajtó élénken tár­gyalja azt a kérdést „Ki a bűnös?”, „Kit terhel a felelősség a koreai amerikai hadsereget ért csapásokért és azért a csorbáért, amely az Egyesült Államok tekintélyén esett?" A demokraták az egész felelőssé­get MacArthurra és amerikai poli­tikai barátaira hárítják. A köz tár­saságiak Achesont és Trumant vá­dolják. Walter Uppmaim, a New York Herald Tribune szemleírója a ko­reai kérdésről ezt írja: „A koreai vereség figyelmeztetés, amely ha megértjük, lehet, hogy ép­pen a mi megmentésünkre történt. Meg kell értenünk, hogy az az irányzat, amelyet a Truman-doktri- na jegyében tűztünk lei, ellenségeink és barátaink erejének és saját erőnknek végzetesen hibás értékelé­sén alapul.” Az USA föellenöre nyolc ellenőrzési körzetre osztotta Tito Jugoszláviáiét Az „Amerikai jugoszláv segély­egyezmény“ értelmében Alexander Ward, az európai Marshall-terv igaz­gatás főnöke megszervezte az ame­rikai ellenőrző hatóságokat Jugo­szláviában — jelenti a Neue Züricher Zeitung. Ward az országot nyolc kör. zetre osztotta, amelyek mindegyik« egy-egy amerikai ellenőr hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzés költségeit » jugoszláv kormány köteles viselni. Az ellenőrök állandó érintkezés­ben állnak Allen belgrádi nagykövet­tel, aki az egész ellenőrzésért felelős. ra, hazafias áldozatkészségre nevel­jék dolgozóinkat, pártszervezeteink vezetőinek is az eddiginél többet kell tenniök. Mindenekelőtt övez­zék kellő megbecsüléssel a jó nép­nevelőket, tegyék a népnevelő mun­kát a legmegbecsültebb pártfel. adattá. Ezt többféleképpen érhetik el. Azzal is, hogy az egész párt­tagság előtt ismertté, népszerűvé teszik a legjobb népnevelők nevét és kiváló módszerét. Hadd tudják meg, hogy például Benáts bátyánk, a mohácsi Vörös Fény termelő- szövetkezet tagja, hogyan agitál, hogyan megy az egyéni parasz­tokat meggyőzni a termelőszö vetkezetbe való belépésre „Felhú. zom az új csizmám-, meg az új ru­hám — mondotta —, amit most a zárszámadás után vettem magam­nak és abban megyek el hozzájuk. Ennél jobb érvet nem tudnék mon. dani!" Azzal is megbecsültté teszik a népnevelömunkát, ha a leghanyagab. haltat, a javíthatatlanul mulasztó népnevelőket taggyűlésen leváltják tisztségükről és ugyancsak a tag­gyűléssel fogadtatják el azoknak a névsorát, akik méltók arra, hogy ezt a fontos és nehéz pártfeladatot végezzék. És nem utolsósorban az. zal szereznek tiszteletet a népneve­lő munka számára, ba ezen a té­ren is a legelsők ők lesznek, a ve­zetőség tagjai, ha az üzem, a köz­ség első népnevelője a párttitkár. Népnevelőink Pártunk igazságát viszik széjjel a dolgozó tömegek között. Megtanítják őket arra: ho­gyan védelmezhetik legjobban sa. ját érdekeiket, hogyan szolgálhat­ják leghűségesebben fofrón szere­tett hazájukat, élenjáró Pártjukat. Azokat a legyőzhetetlen igazságo­kat viszik dolgozó népünk közé, amelyekre Sztálin és Rákosi elv­társak tanítanak bennünket. Van-e ennél szebb feladat. Nincs, ennél nincs megtisztelőbb hivatás!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom