Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-16 / 292. szám

VILÁG proletárjai egyesüljetek / DUNÁNTÚLI NAPLÓ Testvéri szeretettel 1 •• #• i • Ml koszontjuk román vendégeinket! j d p b Aranyam Eicye i pa rtbi i ottiá'cána k la pj a Vn. ÉVFOLYAM, 292 SZÁM ÁRA 5ÍS FILLER SZOMBAT, 1950 DECEMBER 16 A istegfyeä Í;tísá«*s nyiháne^í illésén megvitatta és eSío^adia Baranya megye 1051. évi költségvetését A tanács felhívta a község-ek tanácstagjait, liogy mutassanak példát a begyűjtésben, hazafias kötelességük teljesítésében Péntek délelőtt 10 órakor Olt ősz- fize a megye parlamentje, tartotta rneg a megyei tanács nyilvános ta­nácsülését. Ezen a tanácsülésen megválasztása óta első Ízben szá­molt be a végrehajtóbizottság a ta­nács tagjainak és megyénk dolgo­zóinak, végzett munkájáról és a megoldandó feladatokról. A tanácsülést Győri Antal, a vég- r óhaj tóblzn.ttság helyettes elnöke nyitotta meg, majd Varga Jenő elv­társ, a megyei tanács elnöke tartot­ta. meg beszámolóját. Ismertette a Békevllágkongresszus óriási Jelentőségét, a világszerte fo­lyó és állandóan erősödő békeharcot és arról szólott: mi ebben a világot átfogó küzdelemben a ‘••mácstagoík szerepe. Rámutatott mre, hogy a békéért flolyó harcban áldozatos, ko­ron y munkával kell minden tanács­tagnak kivenni a részét Dolgosé parasztságunk nagyrésse megértette: begyűjtéssel a békét védi Ezután a begyűjtés eredményeit és hiányosságait Ismertette. Elmon­dotta, hegy takarmánygabonából az előirány­zat SÍ százalékát, burgonyából az előirányzat 110 százalékát, szálas takarmányból az előirány­zott mennyiség 57 százalékát, kukoricából pedig 48,9 százalékát teljesítette megyénk dolgozó pa- , rasztsága. Legtöbb helyen dolgozó parasztsá­gunk megértette Pártunk és kor­mányzatunk felhívását, követte út­mutatásait, eleget tettek hazafias kö­telességének. Külön kiemelte Varga elvtárs Komlót, áltól a munkásosz­tály példamutatása nyomán jól fo­lyik a begyűjtés. Megemlítette még Magyaregregy és Óbánya közsé­geket, melyek Komlóval az élü­kön a megye legjobb községei közé tartoznak. Drávacsepely község, amely a Ju­goszláv határtól mindössze másfél kilométerre van, versenyt kezdemé­nyezett Vállalta, hogy az őszi me­zőgazdasági munkálatokat 100 szá­zalékra elvégzi, és a szerződéses termelvényeket a legjobb minőségi földekbe 110 százalékban elveti. Ezen túlmenően vállalta azt Is, hogy begyűjtési terveit legalább 100 szá­zalékra teljesíti, kukoricában is, be­bizonyítva, hogy a baranyai kuko­ricatermés mellett lehetséges a 100 százalékos begyűjtés. — Sok dolgozó parasztnak kell követnie Studer János fazekasbodai 2 holdas dolgozó parasztot — foly­tatta Varga elvtárs —, áld takar- mánybegyüjtési kötelezettségének 379 százalékban tett eleget, Zádori József 16 holdas baksai középpa- rasztot, aki burgonyabeadási köte­lezettségének 412 százalékban tett rieget, Pető József görcsönyi 9 hol­das do'gozó parasztot, aki szénabe- adási kötelezettségének 500 száza­lékban tett eleget, hogy begyűjtési terveinket teljesíthessük. — Ugyanolyan Jó termés mellett vannak olyan dolgozó parasztok, akik még a mai napig semmit sem adtak le hazafias kötelezettségük teljesítésére. Így például nem adott le semmi t a­karmánygabonát Simon Dezső beze- deki 13 holdas, Torbó József gyöngyfái 12 ho'das, Polgár Mátyás máriákéméndi 14 holdas dolgozó pa­raszt. Ezután felsorolta Varga elvtárs mindazokat a hibákat, melyek aka­dályozzák jó begyűjtési erdemények elérését. Kitért arra, hogy sok he­lyen felütötte fejét a megalkuvás. — Ha a tanács tagjai jó népnevelő munkájukat a példamutatás alap­ján végzik, eredményeket lógnak elérni így meg tudjuk majd győzni dol­gozó parasztságunkat arról, hogy a beadási kötelezettség teljesítésé­vel saját hazáját és békéjét erősíti. — De nem elég *z — folytatta —> hogy példamutatással és jó népne­velő munkával próbáljuk sikerre vinni a begyűjtést Feltétlenül szükséges, hogy a ku- lákok és spekulánsok ellen drá­kói szigorral járjunk el. A tanácselnök ezután az adóbe- gyüjtést ismertette. Megállapította, hogy behajtás terén az ellenséggel szemben nem léptünk fel kellő erély- lyel,ahogy azt Pártunk és dolgozó né­pünk érdeke megkövetelte volna. — Ez megmutatkozik az eredmé­nyen is — mondotta —, mert például mezőgazdasági fejlesztési járulékban, melyet csak a kulákságnak kell fizet­nie, 84 százalékos eredményt tudunk mindössze felmutatni. Ugyanígy az erélytelenségnek köszönhető az együt­tesen kezelt közadók terén a 26 szá­zalék lemaradás. Ezen a téren is a városi magánszektor a hátralékos és nem dolgozó parasztjaink, akik búza- földadóban 92 százalékban tettek ele­get állampolgári kötelességüknek. Ismertette a tanácselnök a járási ta­nácsok pénzügyi osztályainak verseny­eredményeit. A versenyben Pécs város és a pécsi járás járnak az élen, a szi­getvári é? a villányi járás kullognak hátuL Ismét rámutatott Varga elvtárs, hoy a tanácstagoknak az adófizetés terén is példát kell mutatniok. Ezt kővetően az őszi mezőgazdasági mun­kák és a termelési szerződések kérdé. seit ismertette és beszélt arról, hogy az őszi munkákat is komoly osztály­harc közepette végezték dolgozó pa­rasztjaink. — Agitált a kulák a porba vetés, a minőségi vetőmag ellen, de Pártunk útmutatása nyomán levertük a kulá- kok támadását. Különösen a szigetvári járásban lepleztünk le sok knlákot és a le­leplezések után a munka rohamo­san javult, a járás elsőnek fejezte be a vetést. — A szerződéses termelés vonalán az első hetekben megyénk második volt a megyék versenyében, de az utolsó hetekben a szerződéskötés üte­me legyengült, megyénk a hatodik helyre csúszott vissza. Ennek oka az. hogy a kulák-agitáció jobban érvénye­sült, mint a mi felvilágosító munkánk, nem fordítottunk kellő figyelmet a szerződéses termelésre. Ezen a téren is meg kell javítanunk munkánkat. Biztosítanunk kell as állami fegyelmet Ezután rátért a tanácselnök az ál­lami fegyelem megszilárdításának prob­lémájára is. — Egyes tanácsok és azok funkcio­náriusai i— mondotta Varga elvtárs — nem fordítanak kellő gondot népi de­mokráciánk törvényeire, a rendeletek­nek, valamint a felsőbb szervek uta­sításainak pontos végrehajtására Gyakran tapasztalható a tervfegyelem vagy a pénzügyi fegyelem megsértése és a kötelező takarékosság elhanya­golása. Gyakori a munkafegyelem megsértése, határidők be nem tartása, a valóságnak meg nem felelő adatok szolgáltatása. — Az állami fegyelmet, a tervfe­gyelem és a pénzügyi fegyelem betartását minden eszközzel biz­tosítanunk kell. Bárki legyen is, aki a tervkölelesség, a költségvetésen túli kiadások, a ta­karékosság ellen vét, arra kemény ököllel sújtunk le. A tanácselnök elvtárs ezután az ál­landó bizottságok választásáról szóló rendeletet és az állandó bizottságok feladatait ismertette, majd javaslatot tett az állandó bizottság tagjainak el­fogadására. A megyei tanács állandó bizottságai Az előterjesztésre a tanácstagok egyhangúlag megválasztották vezetőit és tagjait. A pénzügyi állandó bizott­ság elnökéül Polgár Ferencné bőrgyári munkást, alelnökéül Kassai Károlynét, a terv és statisztikai állandó bizottság elnökéül Kovács József vállalatveze, tőt alelnökűl dr. Szatmári Sándort, Kaszapovics András Kossuth-dfjas or- szággyűlési képviselőt a mezőgazda­sági állandó bizottság elnökéül, Takaró Pétert alelnöküL Kereskedelmi és közellátási állandó bizotság elnökéül Remeizl Etel gyári- munkást, helyetteséül Czégény József DÉFOSZ-titkárt, az ipari állandó bi­zottság elnökéül Bán Ervin MESZ- HART párttitkárt, alelnőkül Sztergár Jánosi a szakszervezetek megyei tit­kárát, az építési és közlekedési bi­zottság elnökéül Dulánszky Jenő mér­nököl helyetteséül Arany Ferencnét, a közegészségügyi és népjóléti állandó bizottság elnökéül Bedő Pálné MNDSZ megyei titkárt, alelnőkül Kalauz Ist­ván bányászt választotta meg a ta­nács. Az oktatási bizottság élére Emszt Jenő, Kossuth-díjas egyetemi tanárt, alelnőkül Főldesi Herman bányászt, a népművelési bizottság elnökéül Szo- kolszky Istvánt, a pedagógiai főiskola igazgatóját, helyetteséül Barkaszi Fe­rencnét ,a munkaerőgazdálkodási ál­landó bizottság elnökéül Kladivó Já­nos bányászt, alelnökéül Óvári Péter- nét választották meg. Az állandó bizottságok megválasz­tása után Varga elvtárs rámutatott arra, hogy sikereinket a Szovjetunió útmutatásának és a Magyar Dolgozók Pártja támogatásának, Pártunk Me­gyei Bizottsága állandó segítségének köszönhetjük. A beszédet követően bosszú perce­kig zúgott a taps, a tanácstagok és a tanácsülésen megjelent hallgatóság lel­kesen éljenezték Sztálin és Rákosi elvtársakat, győzelmes Pártunkat. A Horthy-rendszer költségvetésének népellenessége Varga Jenő elvtára tetaséaml foga­dott beszédét kővetően K sasai Ká­rolyné, a pénzügyi osztály vezetője ismertette Baranya megye 1951. évi költségvetéséi Rámutatott arra, hogy a Horthy-rezsiro. költségvetéseiben cc úri világ romlottsága ós fényűzése tükröződött. A költségvetés iőkiadáaalt a rep­rezentációs költségek, aa erőszak- szervek fenntartási kiadásai jelle­mezték. — A felszabadulás előtti kivetések ben csak azok az összegek szerepei­tek — mondotta — melyeknek fede­zetét a bevételek neon biztosították. Az állami bevételek forrásai a la­kosság rendes adói, különböző jöve­dékei, vámok, illetékek voltak. A vármegyék és a törvényhatóságé jogú városok igyekeztek saját jövedelmü­ket eltitkolni, hogy minél többet tud­janak az állami költségvetésből ki- hasi tahi. — Jellemző volt a költségvetés szerkezetére az „alapszerű“ keze­lés. Ezeket az alapokai költségveté­sen kívül kezelték és sok pana­mára, visszaélésre adtak lehetős­séget Ilvcn volt a Baross-Önállósítást alap, amelyből a Gömbös-éra alatt a leg­nagyobb fasiszták és német barátok üzletnyitásait finanszírozták. — A ki­adások csoportosítása személyi és dologi kiadásokra szintén rengeteg visszaélésre adott alkalmat. — óriási adókkal sújtották az ala­csony munkabérek miatt amúgy is etoyomorodott dolgozó népet A dol­gozók fizették a súlyos fogyasztási adót id. Azért is pusztított például a csecsemőhalandóság, az angolkór és gttmőkór, mert a cukrot a fogyasz­tási adó annyira megdrágította, hogy ezegényember gyereke, különösen ..az alföldi tanyákon, úgy nőtt fel, hogy nőm is ismerte a cukrot —- Jellemző a régi Magyarország költségvetéseire — mondotta - hogy míg az igazgatási és úgynevezett rendészeti költségek a költségve­tésnek kb. 40 százalékát tették ki, a szociális és kulturális kiadá­sok csak 4 százalékát. Ezt követően elmondotta, hogy a gyárosok, grófok é* földosurak gyű­löletes hadát a Szovjet Hadsereg űzte el, és a Szovjetuniónak köszön­hető, hogy a romokból rövid pár óv alatt <sohá nem látott virágzás, új élet fakadt­II.? és félmillió megyénk jörőéri köliségretese . — A szocialista törvényesség elve megköveteli — folytatta — hogy költségvetésünk szorosan össze­függjön a népgazdasági tervvel. Az idén' eteß Ízben előzték meg a költségvetést az ötéves népgazdasági terv fejlesztési számain alapuló költ­ségvetési előtervek. Például Baranya megye is megkapta fejlesztési ke­retszámát. ezen belül készíthette el költségvetési előirányzatát.­— A helyi tanácsok megalakulásá­val a tanácsok hatáskörébe került sok olvan feladat, amely idáig a központi szervek kezelésében volt. Például az általános iskolák tanítói­nak illetményeit, vagy a közigazga­tás alkalmazottainak illetményeit az egész ország területére a szaktárcák folyósították, ezt ma már a megyei tanácsok végzik saiát területükön. — A feladatok bővülése indokolja a tanács júniusi fejlesztési keretszá­mával szemben a költségvetés összegének emel­kedését 115,401.575 forintra. Részletezte a költségvetés kiadásai­nak ágazatonkénti megoszlását. Igaz­gatásra 28 százalékot, gazdálkodásra 23 százalékot, népjóléti célokra 22 százalékot és kulturális célokra a költségvetési előirányzat 27 százalé­kát fordítjuk. összevetette a Horthy-korszak 4 százalékos népjóléti és kulturális előirányzatával népi demokráciánk kŐlségvetési számadatét! a 49 százalékot. Kiragadott egyes példákat a költség­vetés számainak elevenebbé tételére, így elmondotta Kassai Pálné elvtárs­nő, hogy Pécs város iskolákra fordí­tandó kiadásai az 1951. évben elérik az elmúlt év hasonló kiadásainak tíz­szeresét. Ha az 1951. év többletelő­irányzatát padokban kívánnák ki­fejezni, ez azt jelentené, hogy a jö­vő évben 27 ezer paddal szaporodna iskoláink berendezése. Óvodákra, napközi otthonokra 4 millió 426 ezer 381 forintot iordí- tunk, különösen községeink nap­közi otthonait fejlesztjük. Ez az összeg az elméit évinek több, mint kétszerese. A többleíelőirányzat- ból 173 darab 30 személyes, nyugágy- gyal, mosdóval, játékpolccal, teljesen felszerelt gyermekotthont állíthatnánk íei _ mondotta. — A rendkívüli kiadások minden tétele — folytatta — szociális, kultu­rális és népjóléti célokat szolgál. Például a villányi járási 3000 forin­tért kultúrházat szerel fel, a sziget­vári járás 1-1.000 forintot általános iskolái rendbehozatalára fordít, a komlói járás 9 ezer forintos rendkí­vüli kiadását iskola, gyermek játszó, tér és vándorkönyvtár felszerelésére használja fel. Beszámolt Kaf-sai Károlyné. hogy kormányzatunk elhatározta a költ­ségvetés szabályozását, majd kijelen­tette: legfontosabb feladatunk ez, Hogy megyénket önállóvá tegyük. Ebhez nagymértékben hozzájárulnak majd a helyi tanácsok, melyeknek meg kell javítaniok a dolgozók adó­morálját. Különösen a tanácselnö­köknek és tanács tagjainak kell az adózás terén is példát mutatniok. Ezután rátért a pénzügyi fegyelem fontosságának méltatására. — Mindenért, ami ebben a megyé­ben pénzügyi vonalon történik, mi vagyunk a felelősek. — fejezte be beszámolóját. — De azt is tudjuk, hogy minden fejlődést, azt is, hogy ma az ország és megyénk pénzügyeit a dolgozók vezethetik, nagy felsza­badítónknak, a Szovjetuniónak ée a világ dolgozói nagy vezérének. Sztá­lin elvtárenak köszönhetjük. Minden közszükségleti cikkből biztosítani tudjuk a dolgozók ellátását A nagy tanosal fogadott ismertetés után Sas’ Miklós elv társ, a tervosz­tály vezetője számolt be az 1951. évi tervekről. Beszámolt arról, hogy el­készültek az áruforgalmi tervek mind a nagykereskedelem, mind a kiske­reskedelem vonalán. Ez a terv biztosítja a dolgozók, elsősorban a bányászok és az ipari munkások zavartalan áruellátását. Miklós elmondotta, hogy ke- nyérlieztből. tejből, cukorból, sóból burgonyából, de minden iontosabb népélclmczási cikkből biztosítani tudjuk a szük­ségletek százszázalékos klclégíté­téset, Ugyanez vonatkozik a magasabb élet­színvonalat biztosító csokoládé- és fűszerárukra, valamint a cukorkákra is. — Az élelmezési front az a terü­let, ahol az ellenség, a reakció és a titolsta propaganda a legközvetle­nebbül támad bennünket. Ezért az élelmicikkekkel való ellátás terüle­tén állandóan a legerősebb figye­lemmel kell kísérnünk, hogy az el­lenség minden támadását már csirá­jában elfojthassuk. Ebben a munká­ban a legmesszebb menően kell Pár­tunkra és a tömegszervezetekre tá­maszkodnunk, de nem utolsó sorban a megyei, járási és a községi taná­csok tagjaira, akiknek hazafias kö­tél eségiik, hogy az esetleges, felme­rülő nehézségekről azonnal jelen­tést tegyenek és amennyiben mód­juk van arra, saját hatáskörükben — gondolunk Itt elsősorban a nép­nevelő-munkára — igyekezzenek azokat leküzdeni. Sas Miklós elvtárs rámutatott a továbbiakban arra, hogy ellátásunk ruházati vona'oh is kielégítőnek mondható. pamut- és gyapjúszövetből, vala­mint selyemből 40 százalékkal jobb ellátást tudunk 1951-ben biz­tosítani az ideinél. Bejelentette, hogy a kultúra ter­jesztése érdekében a néprádió és tí- pus-szuperrádiók forgalmát felemel, jük és a közlekedés javítására nagy­mennyiségű kerékpárt biztosítunk dolgozóink számára. A földmüvesszövetkezeti boltok és a bányavidék bolthálózata fejlesztésé­nek ismertetése után a mezőgazdaság korszerű gépesítésének terveiről be­szélt, majd az állattenyésztés fejlesz­tését előmozdító beruházásokat ismer­tette. Megyei viszonylatban szarvas- marhaállományunkat 111.500, sertésál­lományunkat 331.500, lóállományunkat 54.100, juhállományunkat 86.700 da­rabra emeljük fel. Hatalmas összege­ket kapnak állami gazdaságaink és tér- melőszövelkezeti csoportjaink, hogy biztosíthassuk az ipari dolgozók élei - micikkekkcl való tökéletes ellátását. — Gépállomásaink fejlesztésére közel 6 millió forintot fordítunk, ezenkívül még egy megyei gépja­vító műhelyt, kél új gépállomást létesítünk, több erőgépet, egyéb gépi felszerelést juttatunk gépállomásainknak. A továbbiakban az oktatási és sport- Jélesttményi keretszámokat ismertette a tervosztály vezetője, majd tetszéssel fogadott beszámolója után szünet kö­vetkezett. Nagyobb erélyt a huláhokkal szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom