Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-15 / 291. szám

2 NAPLÓ 1950 DECEMBER Í5 béke harcos védelmére és az ellenség íeleplezésére mozgósítják a Szabad Föld Téli Esték előadásai a mecseknádasdi dolgozó parasztokat A meeseinádasdi kultúrotthon ter­űében Szabad Föld Téli Esték-elő- idásra gyülekeznek a falu dolgozói. A. gerendás monyezetű nagy terem »lején színpad van, mSlynck hátterén Teliér vetítő-vászon feszül. Sötétedés­re teljesen megtelik a helyiség, az emelkedő padsorokban bányászok, iolgozó parasztok, asszonyok, fiata- tok és iskolásgyertnekek ülnek. Csupán a tanács tagjai nincsenek ftt, mert ülésük van. Máskor ugyan el szoktak jönni, de most a rendezés időpontja körül zavar támadt, na- jyon sok gyűlés jött össze. Erre a to­vábbiakban vigyázni kell. Nagy Lajos népművelési előadó el­mondja, hogy az iskola úttörői név­szerinti meghívókkal hívnak meg minden dolgosát tz esti előadásra, egyúttal az előadás­iba étét is kiviszik, hogy a hallgatók te teljesen tájékozatlanul jöjjenek el. Az előadás megkezdésekor már Bbb, mint kétszázan szorongtak a »agy mestergerendák alatt. Az e heti tlőadás: „Van hazánk, van mit védő­iünk", nagy számban gyűjtötte ősz- jce Mecselcnádasd dolgozóit. Stahura Ferenc elvtárs, rendőrőrsparancsnok teszélt a hazaszeretetről, a Szovjet- ptió iránti háláról és ragaszkodásról, tékénk megvédéséről. A hazaszere­tet, békénk megvédése mozgósftotla tíádasd becsületes dolgozóit Néphadseregünkről szólva Stahura elvtárs elmondta, hogy „ma már nem Takfegyelenunel idomított, egymás és a nép ellen uszított hadsereggel van dolgunk, mint a Horthy-fasizmus ki- öltözött lisztjei uralkodása idején. Ma fegyelmezett és öntudatos, dolgo­zó népünkből való tisztekkel vezetett hadseregünk van. Nincs olyan csa­pattest, ahoj ne alakítanának kultúr- csoportot, táncegyüttest, sportkört." Stahura elvtárs a feszülten figyelő dolgozóknak hozzáértően, egyszerű, közvetlen szavakkal mondja el, hogy a Szovjetuniónak köszönhetjük létünket, •zabad hazánkat, szépülő életünket. De előadását közvetlen tényekkel, ér­vekkel is támogatja. Mikor néphnd- •eregünk tisztjeiről szól, elmondja azt is, hogy Mecseknádasdnak is, íme. két fiatal tisztje van már. Szem­léltetően mutatja be békénk ádáz el­lenségeit, az imperialistákat. Elma­gyarázza, hogy a tőkéseknek mennyi­re érdekük a háború kirobbantása, mennyi hasznot veszítenek ők a béke minden napjával. Az előadáshoz többen is hozzászól­nak. Egy határőr bajtárs, aki azelőtt munkás volt, elmondja, régi, dohos, piszkos lakásokban tengetett életét. Azt is elmondja, hogy a néphadse. regben minden fegyvernem, minden tiszt és katona egyenlő harcosa a békének, életünk védelmének. És így van ez hadseregünk, és a dolgozó nép közti viszonyban is. „Szeressük és becsüljük egymást — mondja —, Itt.Mecseknádasdon is." Bakó elvtárs, DISZ-tag, íelrilágo- •itást kér az előadó elvtáratól, hogy magyarázza meg, mi a hidegháború és a melegháború közti különbség. Sta­hura elvtárs részletesen elmondja s nagyon helyes, hogy Így megmagya­rázzák a fogalmakat, szakkifejezése­ket. ,,A hidegháború az imperialisták ijesztgetése, lenyégetése, melyet bár. mikor melegháborúvá változtathatnak. Éppen esért kell résen lennünk, meri minket is ijesztgetnek, fenyeget­nek, mint ahogy véres agressziójuk előtt Koreával tették. Elszántaknak kell lennünk, hogy lény eg été seihet — amelyektől egyébként nem félünk — valóra, azaz mcleghábotúra ne vált­sák. Ezért dolgozunk, ezért őrködünk a békelábor e szélső határán, Magyar országon és különösen itt n Tito-hatái melletti megyében.“ A Szabad Föld Téli Esték-előadás elérte célját. Felvilágosította, meg acélozta és fegyverbe szólította < mécsek nádasig dolgozókat békénk vé delmére. Békénket termeléssel, a be gyűjtés yyőzelemrevítelével védjük most. Pomózi János 9 holdas közép­paraszt is érzi ezt, ezért adott nyá< dón 16 mázsa búzát a dolgozók ál lámának, ezért tüntették ki oklevél­lel. Most minden vágya, hogy Rákos; elvtárs legutóbbi beszéde alapján végre 5 is tagja lehessen■ a dolgozóit élcsapatának. ' a Pártnak. így van azonban Rauschenberger Józséfné né­metajkú dolgozó parasztasszony is. aki érzi és tudja, hogy a becsületes dolgozókat anyanyelvre, nemzetiség­re való tekintet nélkül megbecsülik n dolgozók hazájában. Faragó Istvánná már hitet tett • szabad haza biztosította új élet mel­lett, mikor belépett a tezcs-be. A mecseknádasdiak azonban nem felejtik el, hogy a békéért folytatott harc nemcsak a külső ellenség fe­nyegetése, hanem a belső ellenség aknamunkája ellen is folyik. Egyre izzóbb a gyűlöld a becsületes dolgozó parasztok szívében Némethv Zoltán, Lehocky Jenő, Gye- klczki János, Kocsis Imre, meg a töb­bi kulák ellen, akik szétzüllesztették a /öldmfívcsszövctkezctet, eltulajdoní­tottak vagyonából, most pedig nem művelik földjeiket és mikor a-község' dolgozói a kukorica-héten igyeksze­nek begyűjtési kötelezettségüknek elegei tenni, akkor ők a földjeiken rothasztják a kukoricát Ezek az el­lenséges elemek járnak esténként lopva a paphoz. Fényes Antalhoz. Mert ő és a kuldkolc a faluban a klerikális reakció ügynökei. Fényes Antal fittyet hány annak, hogy az egyház és az állam között megegye­zés jött létre s nem tartja meg a megegyezés pontjait. Míg a becsüle­tes, néphez hű papok békénk mellett állnak ki, addig ő az ellenséggel cimborái. Azt kérdi a népnevelőktől: „ha nincs isten, miért kell a kara csony, a béke?" Csakhogy a me­cseknádasdi dolgozók egyre kevésbbé dőlnek be e kenetes szavakat sziszegő ellenségnek. Tudják, hogy az a Fé­nyes Antal, aki annakidején ő maga toborozta Hitler zászlaja alá a meg­tévesztett németajkú dolgozókat, ma csak a lculákok és pártlogólk, az ame­rikai imperialisták barátságával foly­tathatja. Nőm, tisztelendő „úr", a Mákok­kal, az imperialisták és Tito ügynö­keivel nem kötünk osztálybékét! Ez csendül ki a nádasdi dolgozók sza­vából és ez ‘lesz egyre világosabb minden előadással, minden énekszám­mal és szavalattal, melyet az úttörők és MNDSZ-asszonyok tanultak és elő­adtak itt, ezen a szép estén. Ez lesz világosabb minden nappal és órával, ahogy népűnk a műveltség és bol­dogság útján előre lép. Ünnepi pártnapokon méltatják az MSZT jelentős munkáját a magyar szovjet barátság elmélyítésében Pártszervezeteink ünnepi párlnapokai tartanak a Magyar—Szovjet Társaság szerepéről a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. Az I. Országos MSZT Kongresszus előkészítésének nagy ese­mény ez a segítség Pártunk részéről Az előadók részletesen ismertetik az: a hatalmas segítséget, melyet a felsza­badító Szovjetuniótól kaptunk- Beszá­molnak eredményeinkről és arról a nagy fejlődésről, melyet gazdasági, politikai és kulturális téren eddig elértünk. A december 20—21-én összeülő or­szágos kongresszusnak elő kell segíte­nie, hogg a Moggar-Szovjet Társaság mindinkább kielégítse dolgozó népünk­nek att nz Igéngét, hogg « Szovjetuniói megismerje, a szovjet néptől tanuljon. El kell mélyítenünk népünkben a nagy szovjet nép iránti szeretetet, há­lát és ragaszkodást és ezt fokozott mun­kával, a békéért folytatott harccal, de különösen, n Szovjetunió és n szocialista ember megismerésével érhetjük el. A feladatok megoldásának döntő fel tétele, hogy megerősítsük a mrgyni— szovjet barátság szerevezetél, növeljük tehát tagságát, tegyük aktívvá szerve-' zeti életét, rendezzünk előadásokat, au­kciókat, fllmelőadásokal, terjesszük a\ ..Ej világ'-ot, szervezzünk olvasókörö­ket, stb. A legfontosabb, hogy élő, eleven nép­nevelő munkát végezzenek MiSZT-tag- jnink. Szervezeteiket.különösen a bánya­vidékeken és falun kell megerősíteni­Az ünnepi pártnapok felszólítják a kommunistákat, hogg az ellök közt já­ruljanak az hlSZT-s terve retek megerő­sítéséhez, Minden erővel azon kell lennünk hogy hasonlókká váljunk a szovjet em­berekhez. Ehhez a célkitűzésekhez ad segítséget a Magyar—Szovjet Társaság. \ A muzeológusok pécsi vándorgyűlése útmutatást adott a szovjet tapasztalatok még eredményesebb alkalmazására Első Ízben fordul ©ló, hogy a mü- zeológia három ágazata- néprajz, ré­gészet óit képzőművészet együttesen adott egymásnak találkozót. Eddig mindig csak egy ezak tartott konfe­renciát. melyen csak a kérdéses szaktudomány problémái kerültek megvitatásra, s így nem is lehetett az összejöveteleknek a népművelés ■szempontjából olyan egyetemes jelle­ge, mint a most lezajlott pécsinek. Mert a cél az volt, hogy az egyes tudományágak elért részeredményeit hogyan építsük bele a szovjet ered- mények alkalmazásával a haladó marxista-leninista tudományok remr- szerébe és ez a cél csak úgy volt munkálható, hogy az egyes szaktudo­mányok művelői erei mén veikkel közvetlenül ráhatottak • a többi sza­kok munkájára. Termékeny és a legszélesebb me­zőket felölelő viták követték az egyes előadásokat, régészek fejtették ki szempontjaikat a néprajz munkád lóival szemben, a néprajzosok a mű­történészek megállapításai fölött mondtak bírálatot és megfordítva. Pogány ö. Gábor záróelőadásában, melyben a nyári Első Magyar Kép­zőművészeti Kiállítás tanulságait te­mer telte. egyben határozott útmuta­tást adott az egész mai magvan kép­zőművészet számára, melynek lénye­ge a haladó marxista szellemben az, hogy formájában nemzeti, tartalmá­ban szocialista kell legyen. Ortutay Gyula a vándorgyűlés záróbeszédében összegezte az elért komoly eredményeket, melyek nem kis részben annak köszönhetők, hogy kicsinyes szempontok félretétclével a kongresszus résztvevői bátor kritikát és önkritikát is allcd-maztaJz. Ennek köszönhető, hogy a mnzeológia lépést tudott tartani az idők követelménye»- vei és Így az új szocialista világ építőinek jelentős tényezője. Szombaton délben érkezik Pécsre a román művészegyüttes A M.jgyar-P,omán Barátsági Hét alkalmából Magyarországon tartóz­kodó 186 tagú Román Szakszervezeti Szövetség jSnefcü és Táncegyüttes* szombaton déli 12 órakor érkezik Pécsre. A baráti román együttest ün­nepélyesen fogadják városunk dolgozói. A honvédzenekar, ezenkívül át­törő- és MNDSZ-küldöttség is résztvesz a. fogadtatásban. A tanács ebéd­del vendégeli meg őket, majd fogadást rendez tiszteletükre. Romám ven­dégeink a délután folyamán megtekintik a Zsolnay-gyárat ée a múzeu­mot, majd este S óraitor nagyszabású, háromórás műsort adnak. Dolgozóink nagy szeretettel készülnek vendégeink méltó fogadására és a magyar-román barátság újabb megerősödésére. Üzemeink egymással versenyezve 'Készítik ajándékaikat, hogy ezzel is kifejezzék testvéri sze- retetilkct. Ne maradiunk el a Pártunk által hűdet ett gyűlésekről December J-őn a. nemzetközi hely- rétről beszámoló gyűlést hirdetett a Pánt Nálunk n szemináriumon, is kihirdették, hogy minden hallgató tartsa kötelességének a gyűlésen való megjelenést. Sajnos azonban ez nem Így volt nálunJe a Bőrgyár­ban. Sokszáz dogozó közül a csúcs- vezetőségen kívül még üzen sem je­lentünk meg. Ez mind annak tud­ható be, hogy nem vagyunk elég öntudatosak, a legtöbb dolgozót nem érdekli a mindennél fontosabb bé­ke, a munka, a továbbfejlődés, a de­mokrácia építése, amelyet elválasz­tani egymástól nem lehet, mert szo­rosam összetartoznak. Tudnunk kell elvtársak, hogy ilyen fontos beszámolón sokat ta­nulhatunk. Éppen ezért hiányolom azt elvtársak, hogy a sztahánovis- ták sem voltak ott teljes számban, de még az alapszervezetünk vezető­sége sepr. Ez nagy hiba, mert ha a vezetőségből itt-ott le is marad egy­két vezető az egyéb fontos munká­ja miatt, azonban a bizalmiak és a népnevelők nagyobb részének elma­radni bűn. Kérem az dvtársdkat hogy írják meg az újságban, hogy. áld most elmaradozik a gyűlésekről ás a munloaheiyéről, azok a dolgo­zók egy-egy nappal késleltetik Pár­tunk célkitűzéseit, ötéves tervünk megvalósítását, ezt pedig semmi kö­rülmények között nem engedjük meg. A szeminárium vezetői is szívlel­jék meg ezt a bírálatot, mert bár figyelmeztettek bennünket, de ők sem voltak ott. Márpedig, ha rendet akarunk tartani, azt csak úgy tud­juk elérni, ha mi magunk is jó pél­dával járunk elől. Kérem a gyűlés­ről elmaradt elvtársaJeat, hogy a jö­vőben az ilyen jelentős gyűlésen tel­jes számban jelenjünk meg, még akkor is, ha valamely más mun­kánk elintézése két órai késést Is szenved. Csak így tudunk eleget tenni Pártunk és Rálzosi elvtárs út­mutatásainak és csak így leszünk, méltók arra, hogy tagjai maredhas- sunk a Magyar Dolgozók Pártjának. ID. BÉKEFI JÓZSEF börgyári sztahanovista. Á Városin-mozgalom kiterjesztésével is harcoljanak állami gazdaságaink az állattenyésztés fejlesztéséről szálé határozat megvalósításáért Életfogytiglani f egy házra ítéltek egy szabotáló, fegyverre) tegeto kulákot A megyei bíróság, rögtö.nftéló taná­csa csütörtökön tárgyalta Panka Jó­zsef 59 éves bodai kulák bűnügyét. A 31 holdas, volt cséplőgéptulajdo­nos, zselléreket kizsákmányoló, mások véres verejtékén vagyont harácsoló kulák nem először állt a bíróság elé, A nyáron már négy hónapi fogház- büntetést kapott, mert búzáját hagy­ta kiperegni, a viaszérésben töriénö aratás elmulasztásával. Panka József kulák isméi megpró­bált kibújni kötelessége alól. Nem szolgáltatta be feleslegét, hogy dolgozóink százainak meg- kurtitsa kenyerét, hogy szabotál­ja népgazdaságunk érdekeit. Az elszámoltatás során tartott ház­kutatás folyamán azonban a gabonán kívül előkerüli olyan holmi is, amit Panka kulák még a gabonánál is job­ban igyekezett elrejteni. A présház­ban talált az elszámoltató bizottság 1 Mauser-puskát, 28 tölténnyel, 9 dura dum golyóval, ezenkívül még egy kétcsövű vadászfegyvert 15 töl­ténnyel. Nem kétséges, hogy a kulák az elrejtett fegyverekkel barátait, Tito pribékjeit szándé­kozott támogatni, mint ahogy szabotálásaival is , amerikai imperialistáknak akart tevé­keny segitséget nyújtani. Panka József a községi tanács el­nökét is megfenyegette letartóztatása­kor. Dr Huszár István ’ ügyészségi el­nök vádbeszéde után a rögíönítélö bíróság Panka Józsefet életfogytiglani fegyházra ítélte azzal az indokolással, hogy „szolgál­jon ez az ítélet figyelmeztetőül mind­azoknak, akik az imperialista hábo­rús gyújtogatok bujtogatására ilyen eszközökkel támadnak népi demo­kráciánk eredményei «Pen-“ A bar anya-megyei állami gazdasá­gaidban még igen kezdeti állapotban i'an a Vorosin-mozgalom. Ál­lami gazdaságaink jórészé­ben még nem ismerték fel megfele­lően ennek a mozgalomnak jelen­tőségét, mely a ^tisztaságért, a meg­takarításokért folytatott küzdelmé­vel pedig nagy mértékben hozzájá­rulna állami gazdaságaink munká­jának megjavításához, állami gaz­daságaink munkájának jövedelme­zőbbé tételéhez. VANNAK AZÉRT MAR EZEN A TÉREN IS jó kezdeményezlek és ér. tek is már el eredményeket több állami ’ gazdaságban a Vorosin moz­galom terén. így a csobokapusztai lánycsóld, sátorhelyi szentmárton- pusztai gazdaságokban a mozgalom már komoly eredményeket hozott és jelentősek azok az eredmények is, melyeket a tnkarékosség terén első­sorban a takarmánytakarékosságban elértek.’ Szép eredményeket ért el a Vö­rösül-mozgalom terén a bárt állami gazdaság is a takarmánytakaréfcos- Ságban. Ennek nagyrésze volt ab­ban, hogy jó a takarmányértékelési századékuk. A takarmány helyes fel- használásával, helyes takarmányké- veréssel elérték, hegy 180 göbölynél nz előirányzott 30 kilogramm havi átlagos súlygyarapodás helyett 37 kilóra emelték az állatok súlyát. Hasonló jó eredményt értek el a sertéseknél is. 225 darab sertésnél 18 százalékról 24 százalékra emel­ték a takarmányértékesíiést, s ez havonta 9.450 forintot jelentett a gazdaságnak, a dolgozók államának. JSbbon az eredményben nem Ids ré- ’sze volt a takarmánytakarékossági mozgalomnak. A TRAKTOROSOK KÖZÖTT IS mutatkozott már eredménye a Vo- r.osin-mozgalotnnnk. így Szubotics Imre a szentinártonpusztai gazda­ságban. Fehér József Csobokapusz- tán, Árpád József és Haraszti György Sátorhelyen. Benke Jenő és ifjú Szabó Imre a szén légúti gazda­ságban teljesítményük emelése mel­lett jelentős eredményeket értek el az üzemanyagmegtakarítás terén is. Legtöbb állami gazdaságunkban azonban még nem terjedt el a Vo- rosin-mozgalom. Különösen a ba­barc!, bólyi, bikali, ligetpusztai gaz­daságban nem törődnek vele. Ezek­ben a gazdaságokban nem ügyelnek a tisztaságra, nem folyik harc a fe­lesleges pazarlások ellen. De több más gazdaság is dicsekedhet ered- ményekkej ezen a téren. Két tény pedig rendkívüli módcm indokolttá teszi,, hogy állami gazda­ságainkban a legnagyobb gondot fordítsák a Vorosin-mozgalomra. Az egyik a minisztertanács határozata állattenyésztésünk fejlesztéséről. Ez a határozat előírja, hogy az egyes állatfajtákból milyen szaporulatot kell elérnünk, s hogy milyen arány­ban keld fejleszítenünk az állami gazdaságok állattenyésztésének ter­melékenységét. Ezeket a célokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha állami gazdasága­inkban ügyelünk a legnagyobb fokú tisztásé gra és a takarmányozás te­rén is harcot folytatunk minden pa­zarlás ellen. Nem valósíthatjuk meg a minisztertanácsi határozatban elő­írt szaporulatot, ha állami gazdasá­gainkban nem harcolnak a legna­gyobb fokú tisztaságért és ezzel is nem veszik elejét a különböző ál­latbetegségek terjedésének. De ugyanígy neon tudunk például meg­felelő takarmányértékesítési száza­lékot sem elérni, ha amit esetleg megnyerünk a helyes takarmányke- veréssel, elveszítjük a szállításnál és egyéb alkalmakkor a vigyázat­lanság következtében, ha nem ügye­lünk a legnagyobb gondossággal ar­ra, hogy egy deka takarmány se vesszen kárba. DE INDOKOLTTÁ TESZT » Voro­sin-mozgalom minél hagyobbarányú kiterjesztését az is, hogy több álla­mi gazdaságunk igen rosszul áll jö­vedelmezőség terén és ennek egyik oka a pazarlások elleni harc hiánya. Állami gazdaságainkban el kell ér­nünk. hogy minden dolgozó kemé­nyen harcoljon a pazarlások ellen és lelkes mozgalom alakuljon ki a minél nagyobbarányú anyagtakaxé- kosságért. , Egyik döntő feladatunk tehát most, hogy széles körben el térj esz- szűk a Vorosin-mozgalmat. Állami gazdaságaink pártszervezeteinek élé­re kel! állniuk ennek a harcnak.az üzemi bizottságokat irányítva segít­ve el kell érniük, hogy minden gaz­daságban széleskörű élő mozgalom­má váljon a tisztaságért és a taka­rékosságért folyó küzdelem. Nagy­mértékben elő fogja ez mozdítani, hogy maradéktalanul megvalósít­suk a minisztertanács határozatát,« hegy így is erősítsük országunkat, védjük békénket. Vertike István ÁG személyzeti csop. vez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom