Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-13 / 289. szám

1938 DECEMBER 13 ff JBL P L 6 3 A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeleie a tasaácsválasztások lebonyolításáról Az Oroszországi Szocialista Szövet­ségi Szovjet Köztársaság (OSZSZSZK) Legfelső Tanácsának Elnöksége rende­letben állapította meg az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa választásainak körül menyeit, amely választásokat 1951 február 18-ra tűzték ki * A rendelet érteiméiben a küldöttek választását a választók az általános, egyenlő és közvetlen választójog alap­ján, titkos szavazással bonyolítják le. Az OSZSZSZK minden polgára, aki 18. életévét betöltötte, függetlenül faji és nemzeti hovatartozásától, képzett­ségétől, rendelkezik azzal a joggal, hogy résztvegyen a küldöttek megvá­lasztásában, Kivételt képeznek az el­mebetegek és a bíróság által választó­joguk elvesztésére ítélt személyek. Á küldöttek választása egyenlő: minden polgárnak egy szavazata van. A Szovjetunió fegyveres erőinek kötelé­kébe tartozó polgárok is választha­tók az OSZSZSZK Legfelső Tanácsá­ba, valamennyi polgárral egyformán. Valamennyi többi szövetségi köztársa­ság polgárai az OSZSZSZK területén választóioggal rendelkeznek és meg- választhatók az OSZSZSZK Legfelső Tanácsába. A rendelet meghatározza a válasz­tói jegyzékek falfcktetésének rendjét. A jegyzékekbe minden polgárt fel­vesznek, akinek választójoga van, me­lyet 30 nappal a választások előtt a szovjet végrehajtó bizottsága közszem. lére függeszt kL Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsát körzetenként választják. Körzetenként 150.000 főnyi lakosság, egy küldöttet választ. A jelöltek állításának joga a társadalmi szervezetek és a dolgozók közösségeit illeti meg: minden szerve­zet, amely a körzeti választási bizott­ság által jegyzékbe vett jelöltet Indít, rendelkezik azzal a joggal, hogy aka­dálytalan agltdciót folytasson az illető jelölt érdekében. A szavazatok leadását a Választ ók a választások napján, helyi idő sze­rint reggel hat órától éjjel 12 óráig folytatják le. A rendelet megállapítja a választási eredmények meghatározásának rendjét is és biztosttja a polgárok választójo­gának szabad gyakorlását. Sztálin gensraüsszimssz és Zápstednr csehszlovák tniiiiszterelniü! táviratváltása a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés aláírásának hetedik évfordulója alkalmából Antonín Zápoéocky csehszlovák miniszterelnök táviratot Intézett I, V. Sztálin generálisa zlmuszhoz. A táviratban n Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés aláírásának hetedik évfordulója alkalmából az egész cseh­szlovák kormány, valamennyi esch és szlovák nevében szívélyes üdvözletét tolmácsolja. Sztálin generalisszimusz, „ Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, válssztáviratáhnn új sikereket kíván a Csehszlovákia és • Szovjetunió kö­zötti kapcsolat további megszilárdításában. Klemen! Gottwaid, a Csehszlovák Köztársaság elnöke levelet Intézett Nylkoláj Mihnjlovics SvernylkUez, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének elnökéhez. VHUam Slroky miniszterelnökhelyettes és külügymi­niszter, Andrej VLslnszklj szovjet külügyminisztert üdvözölte táviratilag. A román képzőművészek a szovjet pé da nyomán a szocialista építést és a békeharcot örökítik meg Megnyitották a Román Népköztársaság művészeti kiállítását A román kormányküldöttség meglátogatott egy általános iskolát A román kormányküldöttség tagjai Mezincescu miniszter vezetésével ked­A kiálltás jelentős résre foglalkozik azzal a hősies, napról-napra csodála­tos új eredményeket teremtő erőfeszí­tésekkel, amelyeket a román mun­kásosztály <a dolgozó parasztság és népéhez hű értelmiség visz véghez szo­cializmust építő munkájában, A kiállításon több romániai magyar művész alkotása is szerepel. Számos műalkotással szerepelnek azok a mű­vészek is, akik tagijai s Magyar— Román Barátsági Hét alkalmából ha- hazánkba érkezett román kulturális küldőt tségnek. „ ^ tartalma mindkettőnek ugyanaz, a szocialista társadalmi rend jövő épí­tőinek nevelése. Baráti kapcsolataink­ban még közelebb hoz bennünket egy­máshoz Lenin és Sztálin tanítása. A román kormányküldöttség tagjai megtekintették a Béke-úti munkás la­kóházakat is. * A Magyar—Román Barátsági Hét keretében a filharmóniai társaság ze­nekarát hétfőn este Konstantin Sil- vestri román karnagy vezényelte az Operaházban. A hangversenyen meg­jelentek a Magyar—Román Barátsági Hétre Budapestre érkezett román kor­mányküldöttség tagjai Kedden délben a román és magyar színekkel fellobogózott Nemzeti Sza­lonban ünnepélyes keretek' között nyi­tották meg a Magyar—Román Bárát- sági Hét alkalmából rendezett román művészeti kiállítást. A megnyitó ünnepségen megjelentek: Révai József elvtárs, népművelési mi­niszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese. Dobi István, a mi­nisztertanács elnöke, Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke, Kiss Árpád elvtárs könnyűipari miniszter. Béréi Andor elvtárs, Boldizsár Iván, Losonczy Géza elvtáTS és Karcag Imre «ivtárs államtitkár, Cörgényi Dániel elvtárs vezérőrnagy, Mihályfi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöko, Máj lát h Jolán, a Kultúrkap­csolatok Intézetének főtitkára, Szabó Iván, a Képzőművész Szövetség főtit­kára, Poór Bertalan, Kossuth-dijas és Munkácsy-díj as festő, K isialudy­Stróbl Zsigmond Kossuth-dtja3 szob­rász, valamint a magyar politikai és kulturális élet több más kiválósága. Jelen voltak továbbá: J. D. Kiszel- joo, a Szovjetunió nagykövete, Aurel Malnasav román követ, Kvan 0 Dik koreai követ, Petró Papi albán követ, a többi baráti ország követségének képviselői, valamint a román kor­mánydelegáció tagjai miniszter vezeté­sével. Az ünnepséget Mihályit Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke nyitotta meg, majd Csillag Mikló« elv­társ a népművelési minisztérium művé­szeti főosztályának vezetője mondott beszédet. Ismerteit« a román képzőművészet haladó hagyományainak alkotásait, majd hangsúlyozta: A román és magyar művészek megtalálták a helyes utat *— A iklállítás egyik legfőbb tanul­sága számunkra — hogy a román képzőművészek csak úgy, mint a mieink, akkor találták meg a helyes utat, amikor megismerkedtek a ha­talmas eredményeket felmutató sike­rekben rendkívül gazdag szovjet mű­vészettel. A román képzőművészek is példaképüknek tekintik azt a művé­szetet, amely a Bolsevik Párt, a nagy Sztálin iránymutatásának segítségével tudott oly naggyá fejlődni és tudta oly csodálatos eredményeit elérni. Ezután Theodor Vlad, a Román Népköztársaság minisztertanácsa mel­lett működő művészeti bizottság al- elpöke magyar nyelven mondotta el Üdvözlő beszédét. — A kiállításon a román képző­művészet nagy realista klasszikusai­nak néhány műalkotását mutatjuk be a magyar közönségnek, — mondotta többek között. — Jelenkori képzőmű- vésKeinek műalkotásai azt mutatják, Rogy országunk képzőművészei, Pár­tunk vezetésével erejüket megfeszítve, Leirtn és Sztálin lángeszű tanításait mindjobban elsajátítva a világ leg- haladottabb művészetének, a szovjet művészetnek gazdag tapasztalataiból állandóan tanulva, jelentős lépéseket tesznek a szocialista realizmus útján is ezzel mind aktívabban vesznek részt a dolgozó pépek a szocializmus építéséért folytatott harcában. —• Ma művészetünk főtárgykörét a béke védelmének kérdése alkotja — folytatta a továbbiakban — számos olyan műalkotás van, amelynek alak­jaiban a háború szenvedéseitől oly sú­lyoséin sújtott országaink minden anyja és minden felesége magára is­merhet. Theodor Vlad a magyar és a ro­mán nép barátságának éltetésével fe­jezte be beszédét. A Román Népköztársaság művésze­ti kiállítása rendkívül értékes, szín­vonalas, gazdag, színe« összeállítású. den délelőtt látogatást tettek Buda­pesten a Kilián György-utcai általá­nos iskolában. A román vendégeket Boldizsár Iván külügyi államtitkár fo­gadta. A küldöttség tagjai résztveftei több osztály tanítási óráján. A román kormány küldöttség tagjai nevében Mihail Rosianu, a miniszter­tanács mellett működö kulturális és tudományos alapítványok elnöke, rá­mutatott az iskola nagy jelentőségére, a román és magyar nép baráti kapcso­latainak kimélyítése terén. Hangsúlyozta, hogy a két ország, tanítási formái különbözhetnek, de ülésén folytatták a Kínai Népköztár­saság úgynevezett koreai Interven­ciója miatt emelt panasz tárgyalá­sát. Libanon képviselője általánosság ban foglalkozott az ázsiai esemé­nyekkel. A délutáni ülésen Wierblowaki len­gyel küldött beszédében leleplezte, hogy Koreában ki a támadó, tények kel és adatokkal bizonyította az USA imperialista törekvéseit Emlékeztetett az amerikai légihad­erő barbár bombázásaira, melyek kö­vetkeztében romhalmazzá váltak Ko­rea legfontosabb városai és falvai. Bejelentette, hogy a lengyel küldöttség csatlakozik a szovjet határozati javaslathoz, amely arra irányul, hogy megteremt­se a feltételeket a bőke, valamint Ko­rea egységének és függetlenségének visszaállítására a népek önrendelke­zési jogának megfelelő elvek alap­ján. Baranovezkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság küldöttségé­nek vezetője a hat ország által be­nyújtott rágalmazó vádaskodással kapcsolatban kijelentette, hogy kül­döttsége ostoba komédiának tartja mindazt, ami most a Politikai Bizott­ságban történik. Az állítólagos agresszor elleni panaszt a.z igazi agresszor, az USA kezdeményezésére nyújtották be, amely polgárháborút provokált Koreában é* fegyveres rőivel, betört ebbe az országba, büntetlenül felhasználja az ENSZ nevét és zászlaját és öt hónapja pusztítja a békés és szahadságsze- rető Koreát. Baraaovszkij tényeket és okmá­nyokat ismertetett arra vonatkozóan, hogy az amerikai agrosszorok Koreá­ban „totális* irtóháborút“ folytatnak és állatias kegyetlenséggel szántói­méinak le a békés polgári lakosság­gal. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köz­társaság küldöttsége — mondta Ba- ranovszkij — úgy 'véli, hogy ma nem a hat ország által benyújtott határozati javaslattal, hanem azzal kell foglalkozni, hogy az Amerikai Egyesült Államok megtámadta Koreát és a Kínai Népköztársaságot s arra törekszik, hogy háborút robbantson ki Kína ellen. Befejezésül Baranovezkij ki jelen­létté, hogy küldöttsége teljes mérték­ben támogatja a Szovjetunió küldött­sége által benyújtott határozati ja­vaslatot, amely valamennyi külföldi csapat haladéktalan kivonását indít­ványozza Koreából és azt javasolja, hogy a koreai kérdés megoldását bíz­zák a koreai népre. Áz USA arra törekszik, hogy háborút robbantson ki Kína ellen As ENSZ Politikai Bizottságának hétfői ülése A Politikai Bizottság hétfő délelőtti A béke költségvetése Ax nresággyülóa legutóbbi, tízna­pos időszaka történelmi jelen tőéégü a esocializmue építéséért és a béke ■megvédésért folytatott harcunkban. A dolgozó magyar nép örömmel, megelégedéssel, büszkeséggel figyeL- te az országgyűlés munkáját és kö­szöntötte hatalmas eredményeit: az 195L évi költségvetésünk elfogadá­sát. Alkotmányunk fejlődés-megkö- vetelte módosítását és nem utolsó sorban a béke védelmének törvénye beiktatását. /"Nlyan hatalmas jelentőségű hatá- rozatok ezek, hogy olyan, or* szággyűléa kell hozzá, mint a miénk, ahol a nép igazi küldöttei, a nép fiai döntenek. A Szovjetunión és a népi demokráciákon kívül nincs — és nem ie volt még — egyetlen or­szágnak eem olyan törvényhozó • tes­tületé, ahol valóban a dolgozó mil­liók érdekeit képviselik, a nép kép­viselők A burasoi parlamentek — mint a múltban nálunk íb — néha hetekig, vagy hónapokig nagy huzavonával tárgyalják le a költségvetést, mert ilyenkor az egyik panamista tábor igyekszik a másikon túlnyerészked­ni, hiszen a költségvetés pontjai kö­zött a burzsoá országokban sokszor többszázmilliós panamát igyekeznek elleplezni, igyekeznek elrejteni a nagytőke kezét a kormánykeréknél. A mi országgyűlésünk és a bur­ásod parlamentek, a mi költségveté­sünk és a kapitalista államok jövő évre előterjesztett fegyverkezési pa­namalistái tűz és víz. Nálunk ezalatt a tíznapos idő alatt mérföldes lép­tekkel halad előre a terv és a békés alkotó munka megalapozásának, a béke szilárd és elszánt védelmének áss ügye. Szinte jelkép is as, hogy még az 1951. évi állami költségvetés megtár­gyalása előtt az országgyűlés a var. sói Békeviflágkongresszusról szóló beszámoló meghallgatása után elha­tározta a békevédelmi törvény kidol­gozását. Tgy kezdte meg országgyű­lésünk a munkáját és ezután került sor a költségvetés megtárgyalására. A béke költségvetése az, amit az országgyűlés elfogadott. Az 1951. évi költségvetés csaknem 80 inilliárdot tesz ki, 9.5 milliárddal több, mint az idei és a jövő évben lényegesen to­vább emelkedik a beruházások öez- azege, mert erre a célra 11.7 milliár- dot fordítunk. A- beruházások között olyan ha­talmas létesítmények szerepel­nek. mint a Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű éa a budapesti földalatti gyorsvasút de népgazdasá­gunk minden területén az előrehala­dás, a fejlődés számadatai tülsröződ- nek a költségvetés pontjaiból. Addig, amíg az imperialista és marshallizált államokban továbbra is lefaragják a szociális és kulturális célokra fordított összeget, addig ná­lunk a költségvetés lényegesen emeli az új klinikákra, szanatóriumokra, iskolákra, tudósképzésre, a művésze­tek támogatására az előirányzott mil­liókat De az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a honvédelem számadatai is mind a fejlődésről beszélnek, hiszen, már az ezévi költségvetés is, bár a beruházások összegét közel kétmil­liárddal megemeltük nemcsak egyen­súlyban van, hanem előreláthatólag 100 millió forint felesleggel záruL Idén már 250.000-rel több a bérből és a fizetésből élők száma, mint ta­valy, egy esztendő alatt a bérek és a fizetések 17 százalékkal emelkedtek, a munkások és közalkalmazottak összes jövedelme pedig 30—iO százas­ukkal meghaladja a múlt évit. Ez ia bizonyltja, hogy egész népünk élet­színvonalának emelkedéso elválaszt­hatatlanul összefügg népgazdaságunk eredményeivel, a termelés növelésé­vel, az önköltség csökkentésével, a termelékenység fokozásával, mert ezek .eredményezik ezután a beruhá­zások emelését és az új költségvetés biztos alapját. Amig mi ilyen eredményekről be­szélhetünk, addig az USA-ban pár hónap alatt 30 százalékkal emelked­tek az árait, Franciaországban két hónap alatt 13 százalékkal drágultak a közszükségleti cikkek, de még ez is eltörpül amellett a drágaság mel­lett, ami Tito Jugoszláviájában szün­telenül csak növekszik. Az élelmi­szerárak, melyek már nyáron is megfizethetetlenek voltak a jugo- szláv_ dolgozók számára, azóta az amerikai „jóbarálság“ áldásaiból há­romszorosára emelkedtek, A magyar nép biztosan halad előre és nyugodtan néz a jövő elé. A Szovjetunió barátsága, támo­gatása és Pártunk vezetése biztosíté­ka minden további eredményünknen. Pártunk iránytmutatása alapján szü­letett meg az a költségvetés is, a békés építés, * dolgozó nép anyagi, kulturális és szociális felemelkedésé­nek költségvetése. Az országgyűlés legutóbbi üléssza­ka alatt törvénybe iktatta a béke vé­delmét, azt, hogy a törvény lesújt azokra, akik a háborús propaganda terjesztői, és akik népünk békéjét veszélyeztetik. Amig az imperialista) államok kormányai, képviselői a bé­ke, saját népük akarata ellen küz­denek, addig nálunk az országgyűlés törvénybe iktatta népünk akaratát: a béke védőimét, mert nálunk maga a dolgozó nép vezeti az országot és így nincs különbség aközött, amit a nép akar és a kormány tesz. A béke törvénye védi munkánk eredményeit, védi jelenünket, jövőn­ket, de világos az, hogy nem bízhat­juk csupán a törvényre a béke vé­delmét, mórt a békéért minden be­csületes, hazáját, családját szerető embernek küzdeni és dolgozni kell. Ez a munka nem hiábavaló, mert ugyanakkor, amikor a béke ügyét védelmezzük, építjük hazánkat, bol­dog jövőnket is. Ez a két kérdés szo­rosan összefügg, nemhiába tárgyalja az országgyűléís egy ülésszakon mind a kettőt, az ötéves terv második évének költségvetését és a béke tör­A koreai népi hadsereg és a kínai önkéntesek Phenjantól délre és délkeletre 50-70 kilométerrel nyomultak előre A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága Jelenti december 11-én, hogy a népi hadsereg csapatai és a kínai önkéntesek egyes frontszakaszokon / Phenjantól délre és délkeletre 60—70 km-rcl nyomultak előre. Az arcvonal keleti szakaszán a népi hadsereg egységei és a kínai önkénte­sek felszabadították az ellenségtől a Hamhiutől keletre fekvő partvidéket. Az amerikai beaTalkozóknak egyre nehezebb eltitkolniok súlyos koreai veszteségeiket Krajnov, a Literaturnája Gazettá­ban összefoglaló képet ad a koreai hadműveletekről. A Fehér Ház megtiltotta Mac Ar- thurnaíc, és a távolkeleti amerikai ka­tonai parancsnokságoknak, hogy bár­miképpen Is kommentálják a fegyve­res beavatkozók Koreában harcoló csapatainak helyzetét —, állapítja meg Krajnov. — Az amerikaiak folytatják visszavonulásukat és közben nagy veszteségeket szenvednek. Egyes ame­rikai csapatok egy nap alatt 65 kilo­métert futottak visszafelé. Hamhintól északra a körülzárt amerikai és liszinmanista csapatok kritikus helyzetben vannak. A párisi rádió jelentése szerint a kitörési uta­kat a koreai csapatok és a kínai ön­kéntesek elvágták. A nyugati frontszakaszon november 25-töl december 1-ig 23.700 ellenséges katonát és tisztet semmisítettek meg, illetőleg ejtettek foglyul, közülük 2.272 amerikai, angol, török katona és tiszt. Az amerikai beavatkozóknak egyre nehezebb eltitkolniok a súlyos veszte­ségeket. íme, néhány adat, amelyet a jelentések nem említenek meg: az USA vesztesége meghaladja az 50.000- et. Ez 15.000-rel több annál, ameny- nyí az amerikai hadijelentésekben szerepel. Három hadosztály jelenté­keny részét megsemmisítették. Az amerikai csapatok körében a fe­gyelem erősen hanyatlik. A fegyveres beavatkozók, akik ka­landor-vállalkozásukat a# ENSZ lobo­gójával igyekeznek takargatni, a ko­reai népi kadsereg és a kínai önkén­tesek csapásai alatt rendezetlenül me­nekülnek dél felé. Iskolák karácsonyi szünideje A karácsonyi szünet december 23- tól január 2-ig tart az általános- és középiskolákban, a dolgozók általános- és középiskolai tanfolyamán, valamint az ipari tanuló iskolákban. A szüne­tet megelőző utolsó tanítási nap de- cember 22-e, a szünetet követő első tanítási nap január 3-a. Az óvodák­ban csak december 25-én, 26-án és január 1-én szünetel a foglalkoztatás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom