Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-08 / 285. szám

1950 DECEMBER 8 k n * s. 5 Amiről Paczári Miklós elszámolás után megint beszámolhat és amiről Tito rabságában szenvedő rokonai írnak A magyartól yi termel öcs oportnál, a csoport házának két helyiségében mos­tanában nagy munka folyik. Az egyik­ben dohány-illat és a rádió hangja töl­ti meg a levegőt. Szép, sárga do­hányt csomóznak a csoport tagjai, jö­vedelmük egyik legjelentősebb forrá­sát. A másik szobában kevesebben van­nak és nagyobb is a csend. Számol­nak- Készül a magyarbólyi termclöcso- port évvégi elszámolása. Az egyik íven a csoport tagjainak névsora. Miniden név mellett olt van­nak az előzetes elszámolásnál kifize­tett összegeit, és az egyéb előlegek. Szép pénzt vettek fel már eddig is a csoport szorgalmasan dolgozó tagjai, amint azt a kimutatásból is látni le­het. Szép pénzt vett fel az ie, akinek neve a kimutatás vége felé olvasható: Paczári Mikló®. Korán keltek um a reggelen és' mindnyájan izgatottak voltak. A gyerekek már előtte való este alig akartak lefeküdni, féltek, hogy min­den ígéret ellenére otthon maradnak De Paczári Miklósban is volt egy kis izgatottság. Persze jóelső Ttottság volt ez: pénzzel a zsebében vásárolni indulni a városba, Mohácsra, azzal a tudattal, ha valami nagyon megteszik, hál meg is veheti, még ha nincs is égető szükség rá. Úgy, ahogy azelőtt csak a nagygazdák csinálták Termé­szetesen nem olyan fennhéjázva, nem olyan gőgösen fitogtatva a gazdagsá­got. A vonaton még el-el fogta őket az álmosság, de ahogy közeledtek Mo­hácshoz, úgy szállt ki a szemükből még az emléke is az álamnak. A for­galmas utcák, a tömött kirakatok és üzletek között aztán sokáig bolyong­tak. Mert nem lehet csak úgy vaktá­ban nekimenni a vásárlásnak, még ha komoly összeg lapul is az ember belső zsebében, s ha ez az összeg elköltés­re vár is. Na meg jő érzés az, válogat­ni egy kicsit, kiszemelni egy-egy ru­hát, kabátot, cipőt, azzal a tudattal: ha akarom, megveszem. Előszűr m fiatalasszonynak vet­ték meg a télikabátot. Meg volt az ára de szép volt, finom, olyan, ami­lyenre már régóta vágyott. Aztán Pa­czári Miklós, a kas család feje válasz­totta ki magának a szép öltözet ruhát. Sötétet, lakodalomba is elmehét ben­ne. A gyerekek következtek ezután, ruha, cipő, mind a kettőnek, végül sok apróság mindannyioknak. Delet is kongatták már, mire mind­ezzel végeztek, el is fáradtak a sok mászkálásban, meg is éheztek reggel óta. Így aztán nemsokára betelepedtek a Korona szállóba az egyik asztalhoz. Idő volt még a vonatindulásig bőven, ez adta talán az ötletet, na meg az, hogy valahogy úgy érezték, ki kell ön. teni szivükből a nagy örömöt, egyszó­val ott menten megírtak egy lapot a jugoszláviai rokonoknak „Itt vagyunk Mohácson, a Korona szállóban és kivánjuk, hogy ezen pár sor Írásunk olyan jó egészségben ta­láljon benneteket..." — Így kezdő­dött a levél. Azután leírták a nap tör­ténetét, részletesen felsorolva, hogy mit vásároltak. És ilyen levél megy nemsokára ismét át a rokonokhoz, nemsokára, mi. helyt megtörténik az éwégi elszámo­lás. De milyen levelek jönnek vissza? Szomorú, kétségbeesett panaszos leve­lek. Mert ugyanakkor, amikor Paczári Miklós, a magyarbólyi termelőcsoport állatgondozója egyre jobban megve­het mindent, amire a négytagú család­nak szüksége van, odaát .— még levél- papírt se lehet kapni. — Nincs ott semmi —, legyint Pa- czári Miklós —, csak a nyomor, meg a félelem, szenvedés. £n ismerem ezt az életei, hisz 48 vénén jöttem át... Hét hold földje volt odaát, és 46- ban még elég jól éltek. Egy ló és egy csikó, egy tehén ée egy kétéves üsző volt az istállójában, 4 süldő az ólban, (tenyérnekvaló szeptemberig a kamrá- .ban, amikor behívták katonának Tito seregébe. Egy év múlva sikerült lesze­relnie: egy rossz gebét talált otthon. A többit... — A többit elvitték ások a gyalá­zatosak — mondja. Tönkretettek en­gem is, mint ahogy tönkreteszik a töb­bi dolgozó parasztokat. így tették tönkre Kis Jánost, a sógoromat is. 5 hold szántója, 2 hold finom, jó szőlője volt. Dolgozott keményen, de megter­mett neki 30—40 hektó bora is. Jól élt. De elkezdték őt is. nyúzni. A tava­szon írták, hogy nem bírta tovább... most egy téglagyárban dolgozik, nem keresi meg azt se, amit megeszik. Paczáriné közben újabb levelet vesz elő, mutatja. Babahajtőt kérnek, azt se lőhet kapni. •vkvÍ (roJtnÜL /\A^ ilűA yvs^r míiá-j Ül oA Jr. (V^vrv És ezekután írjuk majd meg nekik, hogy mi mennyi mindent vásárolunk megint — sóhajt fel az asszony. — Inkább meg 6e írjuk, minek fájdítsuk a szivüket Paczári Miklós csendesen, de hatá­rozottan ingatja a fejét, :— Megírjuk — mondja. — Megír­juk, hadd lássák, hogy van remény, hadd érezzék, hogy van miért küzde­niük, mert ők is eljuthatnak ide. Csak szét kell zúzniuk, ki kell irtaniuk az elnyomók gyalázatos bandáját * A néprajz, régészet és művészettörténet tudományos dolgozóinak pécsi vándorgyűlése A tudomány feladata a fejlődé» elősegitéee. A fejlődést korunkban a etocializmuö kivívása, a kommuniz­mus fölépítése jelenti Csak az a tu­dós teljesíti a hivatásával járó köte­lességet, aki eredményeivel a kizsák­mányolás ellen küzd, egész tevékeny­ségéi a haladás szolgálatába dilit ja. A Szovjetunió-vezetto béketábor és as imporialieták tábora között éle- eedő ellentétek a tudomány minden dolgozóját arra figyelmeztetik, hogy kemény munkával emelni kell a lu- donulnyos tolatások színvonalát, a szocializmus győzelmének elősegíté­sére fokozni kelt eredményeinek ér­tékét. K ultúrán« forradalmunk során a társadalomtudományok leg­több ági helyes álláspontot alakított ki már eddig is tennivalóira vonat­kozóan. Eredményesen kezdődött meg a maTÍzmus-leninizmus tanítá­sainak alkalmazása az egyos szakok­ban. A kutatómunka elvi kérdései­nek — legalább ie nagy általánosság­ban — sikerült jó irányt szabni, amennyiben minden tudósunk előtt, e így a néprajzosok, régészek és mű­vészettörténészek előtt fe nyilván­valóvá lett, hogy egészségesen fejlő­dő tudományt csak a munkásosztály érdekeinek, ' tehát az egész dolgozó emberiséé érdekeinek megfelelően le­het művelni A társadalomtudomá­nyok pártszcrííségo lehetőve teszi, hogy ezen a téren is komoly lépése­ket tegyünk előre, a dolgozo néphez méltó néprajzi, régészeti, mütörtenel- mi kutatómunka follvék. A három tudomány felbecsülhetet­len támogatást kapott a szovjft szak­emberektől. A felszabadulás óta egy­re nagyobb mértékben volt mód ta­nulmányozni a szocialista tudomány sikereit, könyvek, kiadványok, láto­gatások tették hozzáférhetővé tudó­saink számára a páratlanul gazdag szovjet anyagot, ami számos problé­ma megoldásához nyújtott segítséget. Legutóbb is. a Magvar Tudományos Akadémia Ünnepi Hete alkalmából itt tartózkodó Kisseljov professzor adott termékeny út mutatást régé­szeinknek, akik a megbeszélések so­rán sok tisztázatlan kérdésben jutot­tak eszméltetó tanulságokhoz. A munkásosztály élcsapatának vi­lágnézetével és a Szovjet tu­domány péld í iával _ fölfegyverzett magyar néprajz, régészet és művé­szettörténet mindinkább alkalmassá válik arra, hogy hathatósan közre­működjék a szocializmus megterem­tésében. Kemény elvi kritikákon megedződve, viták Ó3 tanácskozások folyamán a hiányosságokat fölmérve, a harci feladatokat kitűzve a három tudomány reményteljesen kapcsoló­dik be népi demokráciánk kulturális nevelő funkciójának teljesítésébe. A tudományos egyesületek vándor- gyűlései azt a célt, szolgálják, hogy Falvnfnkban is egymásután zaj­lanak le az MSZT kiildöttválasztó taggyűlések. Nagy a készülődés a vasárnapi küldöttválasztó értekez­letre, mely méreteiben cs külsősé­geiben is nagyszabású, fontos ese­ménye lesz Pécs és Baranya dolgo­zóinak. A falusi alapszervezetek közül legutóbb Dencsházán, a kultúrház- ban tartották meg a küldöttválasztó taggyűlést és' küldöttül Balogh Gyula dolgozó parasztot váiasztot- iá.v meg. Balogh Gyula jól dolgo­zik, aktiv szervezeti mufikát végez és mindnyáján tudják róla, hogy igen sokat olvas. így érdemelte ki ezt a megtisztelő megbízatást. Rész­ben az ő munkája is, hogy Dencs­házán a közeljövőben hanglemezes orosz nyelvtanfolyam indul és a kvl- túrházban MSZT-sarkot készítenek Ugyancsak sikerrel zajlott :e Sós- dón is a taggyűlés. Itt Gúzsai La­jos pártonkívüli dolgozó középpa­rasztot választották meg, hogy kép viselje a sásdd MSZT-szorvezeieú Gúzsai Lajos jó gazda, becsületes, jó munkával műveli földjeit és ö is teljes mértékben rászolgált, hogy küldött legyen. Egyébként Sásdon Kárpáti Ferenc titkár vezetésével jól megértették, hogy minden új MSZT-taggal f>. béketábor erejét nö­veljük: 100. új tagot szerveznek be az MSZT-be. Szilágyban is hason ö történt: a szilágy-pusztai állami gazdaság MSZT szervezetébe a tág- gyűlés hatására 20 úi tag kérte fel ­időnként az egyes szakmák képvise­lői a dolgozó tömegek előtt bemu­tassák új eredményeiket, erőfeszíté­seiket. A Néprajzi Társaság, a Régé­szeti és Művészettörténeti Társulat Pécs város ée környékének dolgozó népe előtt kívánja most december 11. és 13. között bebizonyítani, hogy a tudomány területén ■ harcol szocialista jövőnkért, a boldogságunkat jelpntö szabad békéért. vételét. De azokon a helyeken is. ahol eddig nem volt, vagy nem mű­ködött szervezet, nagy az érdeklő­dés a szovjet-magyar barátság szer­vezete iránt. így például a babarci állami gazdaság MSZT-szervezetet akar alakítani és a szülcséges támo­gatást kéri a megyei központtól. Gá­téban Mezey Béla iskolavezető ta­nító kezdeményezésére az utóbbi időben nem működő MSZT-szerve­zetet újjá akarják szervezni és a garéi dolgozók Szovjetunió iránti szeretetét és ragaszkodását jelenti, hogy máris 100 belépési nyilatko­zatra van szükség: Falusi alapszervezeteink feladata most az, (de ez a városiakra vonat­kozik) hogy a vezetőségek felkészít­sek, tájékoztassák a szervezet min­den kérdéséről küldötteiket. A kül­döttek maguk is tanulmányozzák a tagság problémáit. Küldöttnek len­ni fontos és megtisztelő megbízatás. Ezt átérezve induljanak el a falvak, ból és a városokból is a december 10-i, délelőtt pontosan 9 órakor kezdődő megyei kiildöttválasztó ér­tekezletre. A meghívóval és a kül­dött-igaz: Ivánnya! 33%-os vasúti kedvezményben részesülnek. Hozzák e! a küldöttek falujuk, alapszerve­zetük tagságának harcos, felajánlá­sokban. tettekben megnyilvánuló üzenetét, hogy a magyar-szovjet ba­rátságot népünk helytá'lását, haza­szeretetét, békeakar- .tét kinyilvánít­sák. Pogány ö. Gábor MSZT szervezeteink küldöttei alaposan készüljenek fel a vasárnapi megyei értekezletre Erősödik és izmosodik a román ipar. A Sztálinvárosi Szov-Rom- traíktorgyár állandóan túlteljesíti tervét.. Képünk a gyár udvarán sorákozó új traktorokat ábrázolja. ,,Amilyen a csapatvezető, olynn a csapat“ Varró Lajos eivtárs-kemmaiiista példamutatással biztosítja, hogy csapata teljesíti sztálini felajánlását Az Ietván-aknai Varró-csapat dol­gozói átlagosan 110—120 százalékban te-j esi tették eddig tervelőirányzatukat A november 26-i ünnepi műszakra vállalták, hogy tervüket 1-10 százalék­ra teljesítik, amit továbbra is (ártani fognak. •— Ez nem fog menni, Lajos — mondották többen a csapatvezetőnek. — Te akarsz abból a fejtésből 140 százalékos teljesítményt kihozni,hisz a fejtésedben olyan kemény a szén, mint a beton — tette hozzá a körlet­vezető aknász. — Ha én egyszer' azt mondojp, hogy mennyi fog, akkor annak men­nie kelL Varró Lajos csapata a négyes te­lepi fejtésben dolgozik, ahol szikrá­kat szór a réselőrúd, amikor neki­nyomják.. a szénfalnak, mert olyan kemény. Ritka műszak múlik úgy el, hogy 1—2 réselőrúd tönkre nem megy a szén keménysége miatt De Varró Lajos elvtárs nem olyan fából van faragva, ak,j megijed a nehézségek­től. Mint jó kommunista csapatveze­tő, csapatával átbeszélve a fejtés vi­szonyait, neki Is lendültek az új eredmény eléréséért, a 140 százaié. kért. A komoly és merész vállalást si­ker koronázta, mert a Varró-csapat nem 140 százalékra, hanem 150 száza­lékra teljesítette tervét az ünnepi mű­szakon. Az István-aknai bányászok nagyon, jól ismerik a 4-es telep keménységét, ismerik annak a nehéz fejtésj viszo­nyait. Éppen ezért elismerésüket fejezték ki a Varró csapatnak még a műszaki vezetők is, gyönyörű teljesítményük megszületésékor. Var­ró Lajos és csapata azonban nem állt meg még a 150 százaléknál sem. — Élvtársak, közeledik Sztálin elv­társ születésnapja — mondotta Varró Lajos .eivtárs — amikor hármasban megbeszélték a további feladatokat Kiss István csapat-pártbizalmival és Mikó József szakszervezetj bizalmi­val. — Nekünk erre a nagy ünnepre ismét jól lel kell. készülnünk. A jó felkészülés alatt azt értem — mondot­ta —, hogy a 150 százalékot is mész- sze lehagyjuk a Sztálin elvtárs szü­letésének 71. évfordulójára tett fel­ajánlásunkban. A kis ,,üzemi háromszög" helyesel­te Varró elvlárs javaslatát és nyom­ban meg is beszélték a csapát tag­jaival. Lelkesen megszületett az új és ko­moly elhatározás, célkitűzés a nagy ünnep tiszteletére. A csapat vállalta, hogy az eddig elért 150 százalékos teljesítményt 160 százalékra émclik. Egy külön kis ünnep volt ez o csa­patnak, mert egy emberként írták alá a vállalásukat, amelyet még Sztálin elvtárs is elolvas majd. Sztálin olvlárs is látni fogja, hogy az István-aknai Varró-fejtés dolgozói is, a termelés emelésén ke­resztül fejezik 1 ki hálájukat azért, hogy nta szabadon- építhetjük orszá­gunkban a szocializmust. , Ezekkel a gondolatokkal írták alá nevüket a Varró-csapat bányászai a munkafelajánlási ívre, amelyeket al­bumba kötnek ós elküldik Moszkvába Sztálin elvtársnak. De nemcsak vállalták, hanem art máris teljesítik. A Varró-csapat de­cember havi átlagteljesítménye 160 százalék. Gyönyörű eredmény ez. Annak el­lenére, hogy ez a csapat a legnehe­zebb viszonyok közt folytatja harcát a többtermelésért, fel kell, hogy ves­sük az eredmény ti digit. „Amilyen a csapatvezető, olyan a csapata" 6Zoktá)s mondani'a régi bá­nyászok. Ez valóban így is van. Ha a csapatvezető törődik a csapat mun­kájával és irányításával biztosítja a nagyobb teljesttményelcért folyó harc­hoz a lendületet, ott vaß js eredmény a termelés növekedésében. Varró eiv­társ jól megszervezte csapata munkáját. ­Mindegyikének megszabta feladatát és mint egy jól megolajozott motor, len­dül a munkának, minden percnyi időt jól kihasználva, a csapat. Meg látszik munkájuk eredménye a terme­lés emelkedésében. , Ehhez, természetesen, nem elégséges az, hogy a csapatvezető csak szak­mai irányítással támogassa a cscjiat munkáját, politikai nevelés, ponti kai irányítás is szükséges. Varró elvlá.rs 45-ös párttag, Mint tizesbizalmi, nevel; a beosztottjait, amikor elmegy hozzájuk a tagsági díjért, tudatja velük a pártnapok kez­detét, az oktatással kapcsolatos kér­déseket, megtárgyalja, ellenőrzi^ hogy ki vesz részt a? oktatásban . és ki nem. De nemcsak tizesbizalmi, ha­nem mondhatnánk úgy is, hogy Var- Tő eivtárs huszasbizalmi is, mart csa­pata is tíz főből áll. Politikai nevelőmunka nélkül nem ért volna el Varró .elvtárs csqpat-a so­hasem 160 százalékot, ö mint.« csa­pat vezetője, egyben a legjobb nép­nevelő is. A 10 emberéből 5 a kom­munista, 5 pedig pártonkívüli dolgo­zó. Varró elvtárs szem elölt’ tartja, úgy a pártonklvüliek, mint a pártta­gok munkáját. Természetesen az elv­társaktól többet vár, mert munkájában elősorban azokra támaszkodik. Azok­kal beszél) meg először a feladatokat és aztán tudatják célkitűzéseiket a többiekkel. Mint a jó kommunista csapatvezető, figyel emjnel kíséri a teljesítményüket állandóan emelő,dol­gozókat és ha úgy látja, kiérdemelték azt, ,hogy Pártunk poraiba kerülje­nek, akkor felvételüket javasolta a vezetőség leié. így került, be Pártunk soraiba Kiss István vájár is, aki már régóta dolgozik a fejtéséhen, Kiss István vájárt bátran javasolta Varró elvtárs, mert teljesítmenyé*el állandóan az élen járt a kommunistákkal együtt. így akarja elérni Varró elvtár«, hogy csapatában ne csak öt kompiu- nista dolgozzon, hanem legalább nyolc. Így fogja kézbe a csapat szak­mai és politikai vezetését, melynek eredménye megmutatkozik abban, hogy a Varró-fejtés dolgozói, amit vállaltak Sztálin elvtárs születésének évfordulója tiszteletére, azt becsület­tel teljesítik is. Ezért joggal mondhat­ják az idősebb bányászok, mert iga­zuk van: amilyen a csapatvezető, olyan a csapat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom