Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

4 HKP A siklósi Járási pártbizottság maszkája a mélyszántás. $ómmőség&f határidő előtti elvégzéséért A eíkléef járást pártbisottftág S tó- napos munkatervének kidolgozásánál a mélyszántás batáridő előtti, • jó minőségi- munkával való elvégzőivel részletesen foglalkozott. Az első ten­nivaló volt a mélyszántás sikerének érdekeben, hogy a titkári értekezle­ten, ahol raunkatórvünket megtár­gyaltuk az alaptszerveset titkáraival, kihangsúlyoz tűk a minisztertanács határozatának fontosságát és ezen be­lül a mélyszántás jó minőségi mun­kával való elvégzésének jelentősé- géf: A titkári értekezleten a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője hozzászólásában konkrét példákat hozott fel, mint a harkányi tezcs-t, mely tavaly a mi­nisztertanács határozata szerinti mélyszántást végzett és az idén 4 mázsásad több volt tavaszi árpából a terméshozam, mint a mellette lévő egyéni gazdák földjének termése, akik nem a minisztertanács határo­zata Bzorint végezték el a mély­szántást. Ugyanígy jelen tős el tórés volt a* őszi gabonaféleségekben is. Búzában például egy ős fél mázsá­val, rozsból 2 mázsával, őszi árpából S és fél mázsával több volt a termé­sük, mint az egyénileg dolgozó pa­rsaitoké, bár « födlek minősége egy és ugyanaz. Ezenkívül ismertettük ax egyházat)- Sarastól csoportunk eredményét is, ahol szintén jóminőeégü mélyszántást végeztek gépi erővel és búzából egy és fél mázsával, rozsból egy mázsá­val, őszi árpából pedig 2 óé fél má­rkával több volt a termés a tízes­nél, mini az egyéni dolgozóknál. Hangsúlyoztuk azt is, hogy a ter­més hozam még magasabb lett volna, ha a tszcs tagjai a munkájukat job­ban megszervezték volna « betakarí­tás idején. A járási pártbizottság a beindítás után ee hagyta elaludni a mélyszán­tás kérdését. Üléseinken rendszere­sen megtárgyaljuk a mélyszántás állását, kielemezzük a hibákat és operatíven is igyekszünk segítséget nyújtani falusi alapszervezeteinknek a mélyszántás jó minőségű, határidő süőtti elvégzése érdekében. Ezeken a Járási páribizottoági üléseken kiérté­keltük, hogy melyek a legjobb köz­ségeit, ezek hogyan érték el a jó eredményeket és ereknek a jó ered­ményeknek a módszereit tudatosítjuk a lemaradt községekben. A mélyszán­tás fedőkében folytatott munkánkat »agyban elősegíti, hogy « járási fártaauKsdg a tanács mezőgazdasági osztályával szorosan együtt riolgozVc, rendszeresen ellenőrzi a mezőgejzda. sági osztály a munkáját, annak hiá­nyosságait feltárjuk és igyekszünk a hibákat közős erőved kijavítani. A járási pártbizottság tagjai rend­szeresen ellenőrzik a mélyszántást minőségileg is a községekben. Minden kiszállásuknál átbeszélik, ennek fon­tosságát a pártszervezet vezetőségé­vel, a tanács titkárával és elnöké­vel. És több esetben be is bizonyo­sodott, hogy az ellenőrzésre milyen nagy szükség van. Í gy például ellenőrzés közben megállapítottuk, hogy a tanács mezőgazadsági osztálya a helyi taná­csok felé kiadott egy olyan intézke­dést, hogy a későn szántott tarlóhán- *á«t be lehet számítani őszi mély­szántásnak, ami a minisztertanács határozatával ellentétben áll A járá­si pártbizottság ezt a helytelen intéz­kedést azonnal leállította és a járási tanács mexőgazdasági osztályán a fe­lelősöket szigorú megrovásban része­iéit ettó. As «Hen őrzés közben tapasztaltuk * járásunk különböző részein, hogy • kutdkok igyekszenek a gépállomá­sok munkáját megnehezíteni azzal, hogy magukat közép parasztnak álcáz­va., szerződéseket próbálnak kötni a gépállomással. Ugyanakkor a fogatuk otthon áll tétlenül, vagy fuvarozni járnak vele, mint például Sebők Pé­ter hiricei knpeekulák, aki cséplőgép garnitúrával rendelkezik, disznóhízla- íással foglalkozik, akinek a földje megszán tat lan. de ugyanakkor Kom­lón az építkezőinél fuvarozik. A mélyszántás beindításakor a Atddkok igr/ekeztek mindent elkövet, ni, hogy « dolgozó parasztságot le- beszéljék a mélyszántásról én ugyan­ekkor maguk is igyekeznek minden módon elszabotálni a mélyszántás munkáját. Így Mattyi József dráva- «rerdahelyi, 54 holdas kulik kijelen­tette, hogy a tagosítás után rossz földöt adtak a számára, amiben neu: eszel a dolgozó parasztságot nyug­talanná tenni és az őszi munkák el­végzéséről lebeszélni. A járási pártbizottság a felvilágo­sító munka fokozásával, a miniszter­tanács határozatának nap, mint nap való tudatosításával és az ellenség leleplezésével vette fel a harcot a kidákok támadásai ellen éa több­ször adtunk ki villámokat, verseny- felhívásokat a mélyszántás sikere« alvégzéso érdekében, melyekben tu­datosítottuk az élenjáró közcégek eredményeit, módszereit, serkentettük a lemaradt községeket, lelepleztük a kulákokat. Jelenleg a járásunk a mélyszántás terén SO—90 százalék körül áll. Van­nak azonban még község-óink, ahol komoly lemaradás van, mint például Siklósnagyfalu, Kistótfalu, Egyházas. haraszti, Turony éa Osamóta közsé­gekben. Kezekben a községekben a iema- radásnak az oka kettős: az egyik, hogy « népnevelők nem kap­csolják össze eléggé a mélyszántás jelentőségének lüdato'Atús&t a béke harcos megvédése, 'a hazaszeretet, a szocializmus építésének a kérdésével. csak elvoniau foglalkoznak a mély­szántás tudatosításával A lemaradás másik oka a villányi gépállomás munkája, amely lekötötte a szerző­dést ezekben a községekben és még mindig nem teljesítette. A járási pártbizottság, valamint a járási tanács kiértékelte a villányi gépállomás munkáját, megtárgyaltuk óe a villányi gépállomásnak felhívtuk a figyelmét arra, hogy a siklósi já­rást ne kezelje másodrendűként. A villányi gépállomás a kritika után igyekszik a hibáját kijavítani. Eddig 0 traktorral dolgozott a siklósi já­rásban, most 6 traktorral fog dolgoz­ni. Hasonlóan megbíráltuk az ócsirdi gépállomás munkáját is, mert Har­kányban a tszce-nel sekély mélyezán táöt végzett, amit a bírálat után i gépállomás azonnal jó minőségű szántással javított ki. Dicséretet ér. dérnél a vajszlói gépállomás, vala­mint az újpetrei gépállomás, amely munkáját kifogástalanul és a minisz­tertanács határozatának megfelelően végzi el. A járási pártbizottság figyelemmel kíséri nemcsak a mélyszántást, ha- nem a trágyázást is a járásban. Tu­datosítjuk a műtrágya használatának fontosságát, valamint az istálló trágya fontosságát is. Az utóbbi napokban a járásunk területén a mélyszántás vontatottan halod az újból beállott esőzés, kö­vetkeztében. Mindent elkövetünk, hogy a mélyszántást december else­jéig jó minőségi munkával be tud­juk fejezni, hogy Rákosi elvtársnak tett ígéretünket teljesítsük. A járási pártbizottság a járási tanáccsal kar­öltve ós a helyi tonáos segítségével mindent elkövet, hogy elősegítse "jövő évi terméseredményeink növelését, hogy ezzel ki erősítsük a bóketábort óe megmutassuk a ezomezédságunk- bjtn lesel kod ő amerikai imperialisták láncos kutyájának, Titonak ós ban­dájának, hogy a magyar dolgozók egy emberként állnak a Szovjetunió, vezette béketábor, valamint Pártunk és szeretett vezére, Rákosi élvtárs mögött. Vadon Antal, az MDP siklósi járási titkára. I~T1wmeeo#íc msű AiatóMcm­A REFLEXEKRŐL érdemes dolgozni és igyekezett má­sokat is lebeszélni az őszi munkák elvégzéséről, Persze hazudott, mert ugyanolyan értékű földet kapott, mint amilyen volt neki. Köves Ven­dé! 22 holdas, drávaesopelyi kulák, volt csendőr is hasonlóan izgatott az őszi munkák elvégzése ellen. ■ A kulákok igyekeztek és igyekez­nek háborúé rémhíreket, terjeszteni, Ha *t amiber megszórja, vagy meg­égeti kezét, akkor mindig hirtelen el­rántja. Vagy ha legyintenek valamivel arcunk előtt, szemhéjaink akaralunlktó; függetlenül becsukódnak. Ezeket a gyors 'reakciókat, melyek külső ingerek hatására, következtek be, reflexnek ne­vezzük. A reflex akaratiunktól fügyet len, egyszerű, gépies válasza ax ideg rendszernek, ax_ idegrendszer legegysze­rűbb működési’ módja- Latin «redet« sző, és visszaverődést, visszatükrözési, azaz a szervezetnek ingerek hatására bekövetkező, szinte »isszerverődétszerú válaszát jelent}. HOGYAN FOLYIK A KEFLEX működése? Ai emberi kast egész terüle­tén a bőr alsó rétegében finom érző idegjvégződ'éisek vannak, ezek fcivesxik a szervezetet ért behatási, az ingert. Hideg vagy meleg, üíés vagy nyomás ez mind ingerli az érző ide., vég tődévé két. A felvett inger vékony ideguzákv kon térjeti tovább és eljut a gerinc- csotomáfbaa lévő gerincvelőbe, vagy az agyvelőbe. Ott az ingerület átkapcsoló­dik egy másik idegszálra, egy mozgató idegre, mely eljut a megfelelő iamok- hoz és azok összeihuzódnak. Ezt az utat, amelyen a reflex lejátszódik, reflex-ív­nek nevezzük. Igen sok reflexet ismerünk, melyek mind nagyon fontosak a szervezet tö­kéletes működése szempontjából, ref lexet révén válaszol szervezetünk a 'kül­világ ingereire. Orvosi gyakorlatban igen fonton a reflexeik vizsgálata, azaz raz orvosnak meg kell győződnie arról hogy a különböző reflexek működése ép-e. liven pl- a térdkalács-reflex viz-: gálát».. Ha reflex-kalapáccsal' ráütünk a térdkalács alatt futó erős inra, erre a szerveret azonnal választ ad: az also lábszár előre lendül, mtatfrn rúgni akar­nánk. Akárhányszor végzi e! az orvos ezt n vizsgálatot, az egészséges ember mindig egyformára válaszol rá- Azonban kóros körülmények körött, pl. gerinc velő megbetegedésekben (bátgeriraesor vadás) ez n reflex nem váltható ki. Tehát ez az egyszerű vizsgálat nagyon értékes adat az orvos kezében, belőle az idegrendszer fip vagy kóros műkö­désére tud következtetni. A LEGEGYSZERŰBB REFLEXEN kívül vannak olyan cselekedeteink is, amelyek reflexszel űera folynak le. Gon­doljunk csak a járásra- Ha megindu­lunk, nem gondoljuk előzőleg végig, hogy most pedig előre fogjuk tenni az egyik lábunkat, »rután a másikat és így tovább mindaddig, míg célunkat el mm értük. Itt a reflexek egész, sora kapcsolódik cgvmáihoz. Láncszerűen követik egymást a reflexek az evésnél is. Itt a táplálék szájbajutására gépie­sen következik be a nyálképződ'és, majd a nyelés éí emésztés folyamán is kü­lönböző reflexek működnek össze. A reflex a szervezetnek csak egyik fajta alikahnazikodása, bizonyos helyze­tekben igen szükséges, sőt nélkülözhe­tetlen. Nagy előnye, hogy gyors lefo­lyású és bekövetkezik' anélkül, hagy oda keHenie figyelni. Hibája azonban, bogy gépies és merev. Ax olyan élő­lény, amely csak refléxoselekinényekrc volna képes, gépszorüen élne. Csak olyan helyzetekbe* tudna a.lkalmazkod ni, aranelyeléhez kési berendezése vau Ha tehát életkörülményeit raegráltor- nAnnii, az új helyzetihez már nem al- kahnazkodna és pusztulásra volna ítélve. Uj mogvtágításba helyezte a roftexek tanát lmon Petrwücs Pavlov világhírű szovjet biológus, aki a reflexek működésének leghíresebb megfigyelője volt. Élettani kísérleteit főként kntyá kon végezte. Figyelme árért forrtuk ép­pen a kutyák felé, mert ezek nyátoni' figyelnek, redlexxnűködésc igen ftaoanan és jól megf ágyékiét ően. alkalmazkodik a szervezet sziik régiét aitiez. Ha egy ku­tyának csontot vagy cukrot mutatunk szája azonaal megtelik nyállal. Ezen a folyamaton tanulmányozta Pavlov is a reflex lefolyását. Egyik legfontosabb és leghíresebbé vált kísérlete « követ­kező: «gy kutyát csöndes helyiségbe zúznak. Egyszerre csak megindul égy óraiszerkezet. Hangos ketyegését a kn tya még sohasem hallotta. Ugyanakkor kötél ereszkedik slá, s a végén csábító eledelekkel telt kosár Mg. A kutya persze nekilát ax étednek. Amikor mát mindent megevett, a kosarat fölhúzzák. BIZONYOS IDD MÚLVA ÚJRA felhangzik « ketyegés ós újra megje­lenik az étetes kosár. Ez így sokszor megtanőtiödlk. Csakhamar tapasztatha­tó, hogy a kutya v.ísellkcdére már a ketyegés hallatára megváltozik. Ahogy felhangzik az óra hangja, izgatottan morgolódni ikezd, ajkát nyalogatja, soája nyál&dxik éa gyomrában is meg­indul az emésztőnedvek termelése. Ez a nyátkivábisztás rcflenmükődés- Kéz detbeji csak az étel ingerére, később pasztán a ketyegés hallatára is meg­indul. Ebben a tonnában a reflex ne-in veleszületett, hanem begyakorolt, fel­tételihez kötött. Áz ily módon begyirtkor- láts hatására kialakult reflexeket Pav­lov feltételes reflexnek nevezte. A feltételes reflex az alkalmazkadás- nak rugalmasabb formája: lehetővé te­szi, hogy a szervezet » tapasztalatot is érvényesCtse, Természetesen, ez nem­i-sak a kutyánál fedezhető fel. Gondol junlk osslk magunkra, ha a: utcán, a gyalogjárón megyünk és villomoscs'en- gclést vagy antólülkölést hallunk, űn- kénytelenül ehujrunl:. Pedig ezek a hangok nem fenyegetnek sémnxive: sem, hunom észrevétlenül begyakorol tűk magunkat arra, hogy akkor hang záriák lel ,ha autó vagy villamos köze­ledik felénk. A feltételes reflex az a !k almaik odú s- refiexek segítségével a szervezet bízó- nyos gyakorlás után eltérhet a velünk vz intetett reflexektől és megváltozót! helyzetben is megfelelő működést ké pes kifejteni. i Dr. Tijjyi András Megértettem Rákosi elvtárs szavát — ezért jelentkeztem bányásznak En rs, mint a legtöbb sokgyermekes család gyermeke, már egész ff«« talon elkezdtem dolgozni. Nyolcán voltunk testvérek, apám uradalomba« szolgált. Nagyon nehéz körülmények között nevelődtünk tel. Amikor már nagyobb lettem, én is megkezdtem a munkát. Reggel 3 órától, amikor éb­resztőt „kalapáltak", egészen este tíz óráig négy ökröt hajtottam. Sokszor a fáradtságtól elbóbiskoltam, szerencsére nem estem a szekér alá. Ebbe születtem bele, azt gondoltam, hogy ez másként nem is lehet, mert ez az élet. folyása. Bizony másként volt az uraknál, akik még szóba sem álltai; vejünk. Ök nem ismerték mi az, hajnaltól késő estig sokszor kenyéren, vizen dolgozni. 1945-ig, a felszabadulásig, Gusztávmüvén, a gazdaságban dolgoztam. Fizetést csak annyit kaptam, hogy meg ne haljak éhen. Ruhavételröl szó sem lehetett. Most tudom csak azt, hogy abban az időben milyen nagy elnyomásban élt a nép. így volt ez a bányászoknál is. abban az idő­ben. Ök is dolgoztak, ha dolgozhatlak, mert gyakran volt „szánót.nap". Ok is ették az alikoii világ keserű kenyerét. A munkásnáprwk ilyen volt az élete. Hallottam, azt, hogy tömegesen jelentkeznek o bányába a fiatalok. Gondoltam, hogy én is elmegyek bányásznak■ Amikor a gondolatomat le­mondtam otthon, le akartak róla beszélni. Azt mondták otthon: majd rád- szakad a bánya. Nem törődtem ezekkel a sötétenlátókkal, mert tudom azt, hogy a Párt és Rákosi elvtár3 a bányabiztonságról is gondoskodik. Fogtam magam, és elindultam Palkonyáról. Amikor elmentem orvosi vizsgára, őrömmé] láttam, hogy milyen sokan vannak. Csak szederkényiek harmin­cán voltunk, ök is, mindannyian, megértették velem együtt Rákosi elv társ szavát és eljöttek, hogy munkájuk nyomán több szenet adjanak az, or­szágnak, a magyar dolgozó népnek, a szocializmus építéséhez. HORVATH ISTVÁN iljúmunkűs, István-akna. wimhiii ............. m— ....................minin ■ ■ ■«■ ■ ntmmmmummmmmm** A Z solsiay-gyér dolgozói december 21-re befejezik ezévi tervüket ________________________________ PgCEMBEg f " 19 48 március 26-Aval a Zsolnay- gyár államosításával döntő fordulat következett be a gyár életében. Ez jelenti a gyár nagyszabású fejlődésé­nek kezdetét. Sok nehéz problémát kellett megoldani, amit a tőkés gaz­dálkodás nem tudott megvalósítani. Meg kellett oldani a nagy erőművek­hez szükséges 100 kw-os hatalmas szigetelők gyártását, amit azelőtt az országban sosem állítottak elő. Meg kellett oldani a nagy erőtelepek táv­vezetékéhez szükséges motorezigetelők tömeggyártását. A tőkés időikben az ilyen távvezetékhez szükséges szige­telőket külföldről szerezték be. Az államosítás után a hatalmas villamo­sítási program keresztülviteléhez szükséges szigetelőket teljes egészé­ben a munkások által vezetett gyár bocsátja a villamosítás rendelkezésé­re. Ez a termelés tette lehetővé, hogy szinte napról-napra újabb és újabb faluban gyulladjanak fel a villany- lámpák és a múlt sötétsége eltűnjön a legeldugottabb faluból is. A rend­kívül kényes gyártású szigetelők 60- 70 százalékos selejtjét a dolgozók törhetetlen munkaszeretete és lelemé­nyessége 7—8 százalékra apasztotta le. A selejt ilyen nagyarányú csök­kentéséhez döntó módon hozzájárult a szigetelőiket gyártó korongosok ki­váló munkája és az égetésnél az ége­tők komplex-brigádjának nagyszerű újítása. Zsoínay-gyáij vonatkozásban a Párt politikai os gazdasági vezetésé­nek helyes Irányvonalát mutatja az is, hogy 3 éves tervünket nemcsak teljesíteni, de majdnem 7 hónappal megrövidíteni tudták a gyár dolgo­zói. Az 1938. évi, úgynevezett utolsó „böketermelést" alapulvéve, a gyár termelése 1943-bsn 115, 1949-ben már 148. 1950-ber. pedig 202 százalék volt. Az 1951-re előirányzott termelés 256 százalék. Ezek a számok azt jelentik, hogy u gyúr mennyiségi termelése az 1938. évi termelésnek f, el szerese. A gyár dolgozói szocialista hazájuk felépítésének nagyszerű faladatáí igen lelkesen végzik. Ez megnyilvánult a sztálini műszak, a koreai hét, a béke­kölcsön-jegyzés és a tanácsválasztá­sok alkalmával is, A fokozódó ter­melés tokozott kívánalmakat támaszt c gyárral szemben és ezek teljesíté­sénél mutatkoznak meg hibáink. Meg­oldásra váró feladataink jó teljesíté­sének legjelentősebb akadálya a se- lejt. Ezen akadály leküzdésére harcot kell indítani minden vonalon a selejt ellen. Műszaki dolgozóinkat, csoport- vezeiőinkat hassa át az egyéni fele­lősség tudata. Valamennyi dolgozó sa­játítsa el a marxi-lenini-sztálini esz­méket. Kapcsolódjanak bele a pártok­tatásba, mert munkájukat csak így tudják jobbá tenni. Az észazerüsité&y az önköltségcsökkentés és a termelvények minőségének ja­vításának gondolata kell, hogy tetté váljon mindnyájunkban, miként arra a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs tanított A Zsolnay- gyári dolgozók megértettéfk e taní­tást. Felajánlásaikat is ennek figye­lembevételével teszik meg. Sztálin elvtárs 71. születésnapjára tett fel­ajánlásaikban vállalták, hogy az ok­tóberi 28 százalékos selejtet leszorít­ják 18 százalékra, a december 31-re vállalt 30 tonnányi többlet-termelést huszonegyedikére teljesítik, az üzem minden műhelye ezévi tervét 21-ére befejezi. Munkaszeretetüknek és nagy lelke­sedésüknek számos szép példáját mu­tatják a dolgozók. A korongos mun- kástáderek, bogy a gyár vállalt kö­telezettségeinek meg tudjon felelni, vállalják, hogy egy hónapon, keresz­tül rendes munkájuk elvégzése után naponként 4 órát dolgoznak, mint korongosok. A MEO-t irányító műsza­ki . vezető a korongosok forma-érzéké­nek fejlesztésére rajzoktatást vezet be. A malom MEO-ellenőre és mun­kavezetője vállalja, hogy a korongos munkáskáderek munkába éltftásával előálló többlet-massza szükségletet megtermel. Elő kell segíteni a jó minőségi é-« tőbbtermelését. Példaképeink a szta- hánovisták, az élmunkások, azok a dolgozók, gkik ezévi tervüket már befejezték. Buzdítsa a többi csoporto­kat az, hogy a sajtoló és <i csőgyár ezévi tervét már befejezte. Harc a selejt ellen, mert a selejt ellenségeinket, a hábo­rús gyújtogató imperialistákat szol­gálja. Az imperializmus pedig a régi elnyomó tőkéseket szeretné vissza­hozni a dolgozó nép nyakára. A gyár dolgozói nem akarják vissza a brufó. Us és gőgös Mattyasovszkyékat, Sl- korszkiékat. Nem akarják, hogy az imperialisták gyujlogatásánajc lángja itt is telperzselje virágzó, új életü­ket, mint ahogy azt Koreában is te­szik, ahol gyermekeket, aggokat éw nőket gyilkolnak. De meg akarják tartani eddig elért vívmányaikat, nap­közi otthonukat, bölcsődéiket és min­dent, amit a népi demokráciában ki. vívtak Pártunk vezetésével. Kultúrhá- zat, ilj munkahelyeket, új kemencé­ket, új, boldog életet akarnak. Ha­lálos gyűlölet tölt el valamennyiün­ket az imperialista háborús gyújto­gatok iránt és forró szeretettel ra­gaszkodnak új életünket megteremtő nagy Pártunkhoz és annak bölcs ve­zéréhez, Rákosi Mátyás elvtárshoz- Dalos Kovács József vállalatvezető. ATEBWELÉSÉLÉ\ KESZTYŰGYÁR« Mezőfi István szabász 139% Pozsgai László szabász 130% Horváth János szabász 126% Andrelli József szabász 1.25% Szabó Béláné varrónő 124% Ritzl Béláné varrónő 122% VÁGÓHÍD: Híres Bé'a vágó 114% Pál Imre vágó 113% Papp József vágó , 112% Nagy Sándor vágó 116% Sándor Mihály vágó 113% Sárdy József beles' 158% KOMLÓI MAGASÉPÍTÉS Gaszt Bálint kőműves 181% Balogh József kőműves 164% Hank Antal kőfaragó 160% Rieger Tamás &. munkás 139% Várad! János kőműves 124%j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom