Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBANi BcftJuMk MBA Ari tervükéi a Rákosi Mflrt* «otguzó! (Xo4 — As OHKággyfilés általánosságban elfogadta a költs égre! ist (2.0.) — A SZOT teljes ülése megszavazta az áj alapszabályt er veretet (2. o.) — Az aknák versenyé­ben Pécsbányatelcp vezet (3. o.) — A Kokszművek dol­gozói már harmadszor nyerték meg a gázgyárak kö­zötti párnsversenyt (4. o.) — A MESZI-tART párt- és szakszervezeti vezetői értekezleten vitatták meg tenni­valóikat. (5. o.) * AZ M D 1 ?l B A R A NYAMEC> f El PARTÉI Z OTT X ÁCÁNAK LA PJA fi m ÉVFOLYAM. 282. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1950 DECEMBER U Áz alkotó béke, a fokozódó jóiét határozata Nagyjelentőségű határozat látott vasárnap napvilágot, melyet a mi­nisztertanács hozott állattenyészté. sünk és takarmánytermelésűnk fej­lesztéséről. Ez a határozat — bár két évre szól —, mégis hosszá évek­re megszabja állattenyésztésűnk fejlesztésének irányát. Mi tette szükségessé a határozat meghozatalát Megmondja a hatá­rozat indokolása, mely leszögezi, hogy bár jelentős lépéseket tettünk előre az állattenyésztés fejlesztése terén, melynek eredményeképpen a háború pusztításai által felére csökkent állatállományunk részben már túl is haladta a háború előtti színvonalat, mindezek ellenére „ál­lattenyésztésünk — különösen a Szovjetunió élenjáró szocialista dl. lattenyésztéséhez viszonyítva — erősen elmaradott és tervszerűtlen.** Ezt az elmaradást kell tehát mindenekelőtt pótolni. Nemcsak az elmaradás pótlásáról van azonban szó~ A miniszteranács határozata hatalmas perspektívát vetít állat­tenyésztésünk elé, midőn célul tű­zi ki, hogy szarvasmarha állomá. nyunkat két év alatt 370.000, ser­tésállományunkat 1 millió darab­bal kell növelnünk és a többi ál­latfajtákból is hasonló arányú fej. iesztést tűz elénk és ugyanakkor előírja a tej, hús, gyapjú és tojás­hozam nagyarányú emelését is. Rendkívüli jelentőségű győzelem alapköve ez a határozat. De ugyan­akkor hozzátehetjük azt Is: biztos győzelem alapja. Biztos győzele­mé, mert a határozat nemcsak a megvalósítandó célokat tűzi elénk, hanem határozott útmutatást is ad a feladatok megvalósításához, mi. dőn mejelőli a teendőket, melyeket a takarmdnytermelés fokozása, a tenyésztőt munka megjavítása, a gépesítés, az állati betegségek meg­előzése, stb. érdekében el kell vé­geznünk. Ez az egyik biztosítéka annak, hogy a határozatot valóra váltsuk. A másik biztosítéka a határozat végrehajtásának az a végtelen sok •egltség, amit már eddig is léptcn- nyomon kaptunk a Szovjetuniótól * melyek nélkül lehetetlen lett vol. na eddigi eredményeink elérése. A Szovjetunió közvetlen segítsége, de elsősorban a világ legfejlettebb mezőgazdaságának és állattenyész­tésének megszámlálhatatlan tapasz­talata a határozat megvalósításának egyik legjelentősebb biztosítéka. Harmadik biztosítéka annak, hogy valóra válthatjuk és valóra Váltjuk a minisztertanács határoza. tát, az, hogy mezőgazdaságunkban van egy mag, melyre minden te­kintetben biztosan építhetünk: álla­mi gazdaságaink, termelőszövetke­zeteink és termelőszövetkezeti cső pori)<útdc • hogy ezek révén már leraktuk a szocialista állattenyész­tés alapjait. Végül, de nem utolsósorban, biz fosítja a minisztertanács határoza. tának megvalósulását dolgozó né­pünk akarata, az a tudat, hogy magának dolgozik, annak felisme rése, hogy munkájával, eredmé­nyeivel a béketábort erősíti, a bé. két védi s az, hogy munkája irányi fását, ennek az újabb győzelemnek Szervezését is nagy Pártunk, m\ den eddigi győzelmeink szervezője végzi. Minisztertanácsunk határozata tehát, ha magas célokat tűz is elénk, olyan reális program, mely nek megvalósításához az összes előfeltételek biztosítva vannak. Nemcsak állattenyésztésünk szempontjából van azonban hatal­mas jelentősége a határozatnak. A minisztertanács határozata ugyan, akkor, amikor biztosítja állatte­nyésztésünk soha nem látott, roha mos fejlődését, rendkívüli előreha­ladást jelent a szocialista tervezés terén is hazánkban. A határozat újabb bizonyítéka annak, hogy a szocialista és szocializmust építő országok az élet minden terén meg tudják valósítani'« tervszerűséget De ezt csakis a szocialista és szocializmust építő országok képe. sek megvalósítani. Minden ilyen határozat, a tervszerűség minden győzelme és minden győzelem alap­kövének lerakása csak még jobban élesebbé teszi, még jobban kiáltób- bá teszi azt az ellentétet ami ezek közt az országok és a kapitalizmus járma alatt nyögő országok között van. Biztos, tervszerű előrehaladás és jólét az egyik oldalon — terv- szerütlenség, anarchia, néhány vér. szopó tröszt mérhetetlen gazdagsá­ga és százmilliók borzalmas nyo­mora a másik oldalon — ez válik egyre nyilvánvalóbbá. Még kiáltóbb azonban az ellen­tét, ha az összehasonlítást a fa­siszta árulók, a vóreskezű bitan­gok: Tito és bandája Jugoszláviá­jával tesszük. Az állattenyésztés hatalmas arányú fellendítése az állami gazdaságokban, termelőcso­portokban éppúgy, mint az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban, a legmesszebbmenő gondoskodás és segítség mindehhez az állam részéről — nálunk —■ a dolgozó parasztokat utolsó tehené­től, vagy akár utolsó birkájától, malacától, kecskéjétől való meg­fosztása Tito-Jugoszláviájában. így fest az összehasonlítás adott esetben. A minisztertanácsnak ex az újabb határozata azonban nemcsak a tervszerűséget és a tervszerűség nyomán fokozódó jólétet jelképezi nekünk. Ez a határozat á béke ha- tározata. Éppúgy a békéé, mint azok a.határozatok, amiket a Szov­jetunióban hoztak a hatalmas ön- tőzőművek létesítéséről, Romániá­ban a 10 éves villamosítási prog­ramról vagy Bulgáriában három vlzierőműKözpont és új őntözőcsa. torna-hálózat létesítéséről. A béke tervei ezek a megvalósí­tásukhoz béke kell. Béke kell ál­lattenyésztésünk ilyen hatalmas arányú fejlesztéséhez is. Mi békét akarunk, békében akarjuk növelni állatállományunkat, minél több húst és vajat akarunk a dolgozók asztalára. Ezt bizonyítja minden tervünk, minden határozatunk, min­den lépésünk. S ebből az elhatáro­zott szándékunkból ered az is, hogy minden erőnkkel készek va ­gyunk megvédeni békénket, építő munkánkat, melynek egyik jelentős része ennek a határozatnak: meg- valósítása is. Az imperialisták is hoztak hatá­rozatokat Nyugat-Németország új­ra felfegyverzéséről. Határozatot hoztak már régebben Tito rablóse­rege felfegyverzésének fokozott tá­mogatásáról, határozatokat hoznak a spanyol fasiszta hóhér minden vértől, szennytől héfehérre mosda- tásáról. Milyen célt szolgálnak azonban ezek a határozatok? A háborút, a rombolást, nyomort, pusztulást, szenvedést. Ezeket a határozatokat azonban csak néhányan hozzák. Néhányan, akik gyalázatos uralmuk meghosz- szabbítására mindenre készek, vagy pedig féktelen gyűlöletükben eszü­ket vesztve akarják pusztulásba kergetni a világot, A milliók azon ban az ő országaiban is mást határoznak. A dolgozók milliói mindenütt a béke mellett hoznak határozatot. S ez a biztosítéka an­nak. hogy a béke tervei, a béke határoznisi bizton győzedelmes­kedjenek. Minden becsületes magyar embernek ott a helye a békét védők táborában As Országos Béketanács nagygyűlése hatalmas lelkesedéssel csatlakozott a varsói világkongresszus békementő javaslata)hoz A béka korcos megvédést jegyében jöttek össze a magyarországi bé­keharcosok vasárnap délelőtt a budapesti Sportcsarnokban, hogy meghall­gassák varsói békeküldötteink beszámolóját, hogy sikraszálljanak a var­sói határozatok végrehajtásáért, ét a békeharc fokozásáért. Sztálin és Rákosi Mátyás hatalmas rrcképe és a világ becsületes dolgozói egységes, harcos békeakaratát jelképező földgőmb, vörös és nemzetiszinü zászlók alatt foglalták el helyüket a nagygyűlés elnökségének tagjai, köztük Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Szabó István altá­bornagy, a A1DP Politikai Bizottságának tagja, Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára, Darvas József közoktatásügyi miniszter, Andics Erzsébet, Lulsdcs György és Péter János, a Békevilágtanács tagjai és dolgozó né­pünk minden rétegének legkiválóbb képviselői. Az elnökség soraiban ültek: Hu 'tn-Cen, a Kínai Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete, Kvan-O-Dil:, a Koreai Népköztársaság követe, Henrik Mynczk, a Lengyel Köztársaság ügyvivője és a baráti államok diplomáciai testületének képviselői Az elnökség el-ső sorában ül Kno Mo-Zso, a Kínai Népköztársaság eltinökhelyettese, a kínai békevédelmi bi­zottság elnöke és Pak Den-Aj asszony, « koreai békevédelmi bizottság elnökhelyettese. A magyar delegáció méltóan képviselte békemozga mánkat A ffiaaiiH WjfljH «tán Andié« Er­zsébet nyitott« meg • nagygyűlést. Megnyitó bestédében üdvözölte a nagygyűlés vendégeit. A bevezető utám Va*s Istvánné az MNDSZ orszá­gos főtitkára emelkedett szólásra. — A történőiéin soha nem ismert még olyan hal alma*, győzelme* moz­galmat. mint amilyen a Béke Hívei őt világrészt átfogó összefogása a béfce megvédése érdekében. A félééin diktálta az imperiaíitsita háborús gyuj- togatóknák azt a gyalázatos tettét, amely megakadályozta, hogy Shefíield- ben angol földön gyűljenek össze a Béke Hívei sofcszázmilliós erreg ének küldöttei. A nsS delegációnkat ** több mint 2 ária keresztül zaklatták az Att- lee-kormány rendőrei Ä rfllgbéC;*.mozgalom mindent «An­dályt legyőző erejét bizonyította az fa, hogy rövid pár nap alatt aíkeriüt a sheffleldl kongresszus helyett a há­borútól oly sókat szenvedett ángyéi nép fővárosában. Varsóban előkészí­teni a kongresszust. Ezután méltatta az asszonyok helytállását a békeharc­ban. Befejezésül hangoztatta] hogy az eddiginél sokkal inkább be kell vonni a bákeharcha a nőket, ifjakat éa a haladó értelmiséget. — A kongresszus munkája Is meg­mutatta azt. hogy óriási szerepet ját­szanak a világ asszonyai a béke vé­delmében. Úgy érezzük# a magyar delegáció méltóan képviselte « e?*grftr nép békeharcát és teljesítette a ma­gyar dolgozó néptől kapott meg­bízatást. lm ő#o-2T«*r Támogatjuk a koreai nép igazságon harcát Ezután Kuo Mo-Zso. * kínai béke­védclmi bizottság elnöke köszöntötte a magyar népet, a Magyar Népköztár­saság kormányát és a magyar nép nagy vezérét, Rákosi Mátyá* elvtár­sit, majd így folytatta. A Béke Híveinek II. Vi'ágkongresz szusa sikeresein végétért. Munkánkat azonban még nem végeztük el. Meg veil (sokszorozni erőfeszíté­seinkéi. hogy győzelmünk megszi­lárdítása és kiterjesztése érdeké­ben végrehajtsuk a varsói kong­resszus valamennyi határozatát. TávoTkclet békéjét helyre kell állíta­nunk és meg kelt óvnunk az egész világ békéjét. Ezért a rni kínai népünk nem lesz elnéző az «gresszorok iránt. Biztosak vagyunk benne, hogy felsza­badítjuk Taivant és támogatjuk a ko reai nép igazságos háborúját az ame­rikai agreaszorokkai szemben. Akik a japán imperializmus és a náci Német­ország régi útját akarják járni, ugyan­úgy nem kerülik el végzetüket, mint eddig Tozso és Hitler. Pák Dm-4Jt Korea népének baráti fidv5*lefél hoxtai Utána Pák Den-Aj asszony lépett „ mikrofon elé. A koreai nép baráti üdvözletét tolmácsolta a magyar dől, gozóknak, akik Rákom elvtársinak, a koreai nép nagy barátjának bölcs ve­zetésével ragyogó eredményeket ér­tőik o! a szocializmus építése terén Pafc Den-Aj as’.zony h&rgsúlyozta azt a tényt, hogy a magyar népi demokrácia hatal­mas győzelmei a szocializmust építő harcban, állandó segítséget jelente­nek a koreai népnek is. r— Nagyon örülök —■ mondott* Pák Den Aj asszony, — hogy alkalmam van megemlékezni airól az anyagi se­gítségről js, amelyet Önök nyújtottak Korea népének. Ez az önként«« segít­ség új győzelmekre lelkesítette a ko­ron: népet és mély érzelmeket váltott kj a harcoló katonákból. Mielőtt még a következő szónok a mikrofon ejó lépett volna, a közön­ség soraiból egy asszony ugrott fel, Vincze Jámosné ó? kérte, hogy közöl Hesse mondanivalóját. — Én. mint hatgyeTmeske« anya, a többi magyar anyával együtt fogadom, hogy nemcsak a bőkért fogunk harcolni, hanem azért is, hogy Koreában ugyanolyan boldog béke legyen, mint nálunk mondta Vincze Jánosáé. Minden egyháznak kötelessége a béke védelme Péter János református püspök, « Béke Világtanács tagja ftíszólnlásá- ban többi között ezesket mondotta: — A varsói kongresszus határozatai olyan átfogóan fejezik <ká a békevá­gyó emberiség akaratát, hogy józan értekem és jó szándélk semmiféle ér­vet nem tud ellenük felhozni. Ezek a határozatok minden becsületes em­ber állásfoglalását kifejezik, függetle-- nül politikai, világnézeti és vallási meggyőződésétől. Az a meggyőződésem, hogy min­den egyháznak, minden keresz­tény embernek hivatásával járó kötelessége a béke védelme, Fábil'ii József Kossuth-díjas kőmű­ves ,a verséi békelüldöttség tagja fel szólalásában elmondott*, hogy Len­gyelországban hata’mas arányú Or«zátf építésnek volt szemtanúja, Londonban viszont háborús romokat látott. Az angol fővárosban mintegy harminc­ezer építőmunkás van munka nélkül s a többiek is rettegve várják a telet, amikor ők is munkanélkülivé válnak. Horváth Richárd, a Katolikus Pa­pok Békebizottságámak titkára beszé­dében többi között a következőket mondotta: — A pap csak akkor igazi pap, ha megosztja népének minden baját és örömét. , A nép mindenütt békét akar, a nép élni akar. Az életnek és a boldogságnak pedig a béke a feltétele. Horváth Richárd »tán Andics Er­zsébet emelkedett szólásra és * kö­vetkezőiket mondotta: —Békegyűlésünk véget ért. de nem árt réget « béke magyar harcosainak az a feladata, és kötelessége, hogy az itt hallottakat és mindeneik előtt a varsói határozatokat elvigyék a ma­gyar nép legszélesebb rétegei közé. elvigyék: a magyar férfihez és nőhöz. Vigyék szét a magyar békeharco- so-k jelszavát, azt a jólszót, amely folyton újra és újra felhangzott ezen a szép lelke« gyűlésem „Munkával a békéért!" Ezután Horváth Ferenc, a Honvéd Színház igazgatója, a Budapesti Béke­bizottság tagja felolvassa a békenagy- gyfllés kővetkező kiáltványát: Kiáltvány Magyarország népéhez Magyar dolgozók! Az emberiséget háború lényégért- Nem az egyszerű emberek akarják és nem ők készítik «lő a háborút. Egy maroknyi gyilkos söpredék, az emberi­ségnek egy elenyésző kisebbsége az. amely a világot ezekkel a véres ter­vekkel fenyegeti. Csak ennek az el­enyésző kisebbségnek: a fegyvergyár rak és a világrészeket lelgázó bankok urainak, a hatalmukat féltő, vagy mér hatalmukat vesztett nagybirtokosok­nak és gyárosoknak az érdeke a há­ború, nekik, akik a világ léngbaboni- iásétói újabb hódításokat, mwjlngott hatalmuk megerősödését, elvesztett birtokaik és jövedelmük visszaszer­zését várják. Hogy milyen aorsot szánnak ők a világnak, ezt megmutatták a távol­kelet egy kis országában, amelyet or­vul lerohantak — bár legyőzniők nem sikerült és nem Is fog sohasem sike­rülni. Aggodalommal látjuk, hogy míg mj a magunk újjászületett országá­ban a termelő béke áldásait élvezzük, tőlünk sokezer kilométerre, a földtek* túlsó felén, a háború már nem pusz­tán fenyegetés, hanem mindennapi szörnyű valóság. Védekeznünk kell az ellen a bor­zalmas veszedelem ellen, amely az emberiséggel együtt bennünket Is fe­nyeget. Védekeznünk kell, — mert lo­het védekezni! Az emberiség szint« teljes egyhangúsággal a béke mellett áll. És a békeszerető emberiségnek megvan az ereje ahhoz, hogy kivívj* a győzelmet ebben a legszebb és leg­szentebb harcban, amelyet történel­me folyamán valaha is folytatott. Le­hetetlen, hogy sokszázmülló egyet akaró ember hiába fogjon össze iga»- ságos és nagy céloktól vezéreltetve! Lehetetlen, hogy annyi nagyszerű elme, bátor harcos, küzdelmekben megedzett nép ne arathasson diadalt az életéért és jövőjéért folytatott csa­tában! Aki azt meri állítani, hogy a háború elkerülhetetlen, rágalmazz« az emberiséget. November második felében zajlott !o Varsóban a békeszerető emberi­ség nagyszerű seregszemléje, a Béke Híveinek II. Világkongresszusa. Ezen a kongreszuson olyan erővel nyíl vár nult meg a világ egyszerű embereinek békeakarata, mint még soha. Több, mint nyolcvan nemzet fial. számtalan politikái és világnézet kép­viselői, fehérek és színesek, keletiek é9 nyugatiak, a legkülönbözőbb kor­osztályokból és szinte minden foglal­kozási ágból: számszerint több, mint kétezren, de nem kevesebb, mint nyolcszázmillió ember képviseltében kiáltottak nemet a háborúra és Igent a béke világmentö terveire, alkotó programjára. A varsói kongresszus hatásos intéz­kedéseket követelt a fenyegető világ­háború veszélye ellen: a koreai rabló­háború megszüntetését, az atomfegy­ver betiltását, az általános leszerelést, a háborús propaganda elnémítását- A kongresszus megvalósítható és a bé­ke biztosítására alkalmas javaslatokat terjesztett az Egyesült Nemzetek Szer-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom