Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

14 F Ü P !, O *050 DECEMBER 31 Forradalmi változásokat hoz az újesztendő sport életűn hb e;i A megyei bajnokságok rendszere lebontja a válaszfalat a falu és a város között A* elsírni! t év a sport területén is sikerekben gazdag volt. A népi demokrácia hatalmas segítsége jól gyümölcsözött és ez nemcsak minő­ségi sportolóink nemzetközi viszony­latban értékes eredményeiben, ha­nem '■— ami a szocialista sport to­vábbi építése szempontjából dön­tően fontos — a tömegek sportjá­nál: szemmelláfiható nagy fellendü­lésében nyilvánult meg. Az ötéves terv első évének hatalmas beruhá­zásaiból Pártunk gondoskodásából bőven kapott a sport is és az újonan emelt sporttelepeken, falusi t>ájyAkon, tornacsarnokokban a dol­gozók újabb tízezrei Icapcsolódtak be aktívan a sportolásba. Most, amikor átlépjük az új esz­tendő küszöbét, további fejlődési lehetőségünk ismeretében feltétlenül fontos, hogy a közelmúlt sikerei mellett megnézzük a hiányosságo­kat és ezek bátor felvetésével vizs­gáljuk meg az előttünk á'ló felada­tokat. Népi demokráciánk óriási fejlődést ért el politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt és ha ezzel hasonlítjuk össze sportéletünk fejlődését, be kell vallani, hogy z fejlődéssel nem íaríGiíonít mindig lépést, lemaradtunk. egyesületek csak a nagyobb vidéki egyesületekkel mérték össze erejű két és bizony Pécsett sem hozott a felsorolt sportágak mindegyiké­ben felemelkedést ez a körülmény. Egy óriási hibája azonban volt: a vidéki sportvezetés megelégedett a néhány vergődő , sportegyesül ét működésével és esze ágába sem ju tott, hogy például a kosárlabdát, birkózást, ökölvívást a kis városok­ban és a nagyobb községekben is megszervezze. A pécsi egyesületek mindig ellenfelek után kutattak, NB I-et és NB II—t kerestek és megfeledkeztek arról, hogy a jövő fejlődése szempontjából a megyék­ben számos ellenfelet találnának, ha éppen keresnének. Építettük a szocialista sportot anél­kül hogy a sportágak vezetését át­alakítottul: volna a kívánalmaknak és intenzíven foglalkoztunk volna a vezetők továbbképzésével. Ez ter­mészetesen sok hibát eredménye­zett Mi vidékiek sokszor úgy éreztük, hogy a vezetés szempontjából el­szakadtunk a fővárosban működő országos szervektől. Ezt legjobban talán « labdarúgószövetségeknél lát­tuk, ahol ez a laza kapcsolat durva hiányosságokat vetett felszínre. Az MHSZ vidéki kerületének vezetői nem érintkeztek az országos szö­vetséggel. Februárra hirdettek egy országos titkári értekezletet, ez saj­nálatos módon elmaradt, azóta sem tartották meg. de az országos szö­vetség funkcionáriusaival sem ta­lálkoztunk egyetlen esetben sem Pécsett. A bajnokságok megszerve­zésének Irányelvei la későn érkez­tek meg, a szervező munka emiatt hiányos volt és a most lezárult őszi felfordulás bajnokság szerve­zésben sok kívánnivalót hagyott maga után. Ugyanez volt tapasztalható a Játékvezetők Testületénél Is, ahol az utóbbi hetekben felvetett egész sereg jogos bírálat világosan mu­tatta, hogy az országos központ nem fordított gondot az újszellemü játékvezetők képzésére és a még szép számmal működő, kispolgári beállítottságú játékvezető akarva, vagy nem akarva A megyei bajnokságok fontos­sága tehát már hosszú hónapokkal ezelőtt felvetődött és szerencsére az előjelek igen biztatóak ahhoz, hogy az egészséges fejlődést, a falu és a város közeledését előmozdító, a szocialista sport további építését biztosító rendszer már a közeli jö­vőben megvalósul. Mi vidékiek sok­szor joggal hiányoltuk, hogy orszá­gos jelentőségű sportmegmozdulá­sokban nem vehettünk részt, ilyen küzdelmeket alig láthattunk. Pár­tunk, népi demokráciánk már ezen is segített, az elmúlt évben vidéken is rendeztek nemzetközi és sok or­szágos viadalt, mérkőzést Ezeket a kezdő lépéseket már ebben az évben számos és rendszeres sport- esemény követi. A megyeszékhelyek országos versenyeket, a megye na­gyobb községei megyei, járási ver­senyeket kapnak és a falvak spor­tolói most majd közelebbről meg­ismerkednek a minőségi sporttal és a tömegsportban kitűnt tehetséges sportolóloat eljuttatják majd az egyetemes magyar sport részére. Uj sport vezetésünk megszünteti az eddig kevésbbé látogatott sportágak mostoha jellegét A közeljövőben sporiversenynaptarak készülnek, amelyben mindenegyes sportág ér­dekeit összeegyeztetik, természete­sen országos viszonylatban. Az üz­leti szellem végleg eltűnik a magyar sport életéből és tervszerűen irá­nyítják majd az országos verse­nyektől kezdve a sporteseményeket a járási bajnokságokig, vagi/ akár az MHK versenyekig. A következő évben az átszervezett magyar sportvezetés magával a sportolóval is lényegesen többet törődik majd. Elsősorban az MHK átszervezése teszi majd lehetővé, hogy dolgozó ifjúságunk egész éven át, folyama­tosan sportoljon. A minőségi ver­senyzők is bekapcsolódnak szerve­sen az MHK-mozgalomba. Díffiífroygrád íijámtmkás építői üávozlik a Dmsai Vasművel építő magyar ifjakat A sportolók vándorlásának meg­szüntetése, az átigazolási lehetősé­gek szabályozása pedig végleg kiirt­ja a még meglévő kapitalista ma­radványokat. Ezentúl a termelés kérdése, a munka megbecsülése még jobban érvényesül sportéle­tünkben. Pártunk útmutatását kö­vetve féltőén őrködik majd sport- vezetésünk az ifjúság fölött, ami­kor külön feladatként foglalkozik az ifjúság nevelésével, a sport utánpótlásával és igyekszik meg­valósítani azt az elgondolást, hogy a 19 éven aluliak csak az ifjúsági bajnokságokban vegyenek részt. A feladatok tehát Igen nagyok, de megvalósíthatók. Népi demo­kráciánk 1950-ben több mint fél­millió forint támogatást nyújtott Baranya részére. Egész sereg feSzség kapót! pályát, 73 község MHK felszerelési, mások sportfelszereléseket, Pécsett sportlétesítmények munkálatait kezdték meg, Így elkészült az ifjú­sági stadion földmunkája. Ez a tá­mogatás a következő évben meg­sokszorozódik. Felépül Komló új korszerű sport­telepe, újabb nyolc község kap pompás sportpályát, sok Iskola sportfelszerelést, az egyesületek rendszeres és hathatós anyag? tá­mogatást. Szükséges tehát, hogy ezeket a javakat arra érdemes sportolók kapják és hogy újszel­lemű sportvezetés őrködjön a ma­gyar sportolók százezernyi tömege felett. Biztosak vagyunk abban, hogy Pártunk, mépd demokráciánk bőkezű támogatásával az új eszten­dőben a magyar tömegsport és mi­nőségi sport fényes sikereket ér e'l Dbnítrovgrád ifjúmunkás építői üdvözölték a Dunai Vasművet építő magyar ifjakat: „Az 1951. esztendő alkalmából mi, Dimitrov elvtársról elnevezett új szocialista város, ifjú é/rilői, forró ifjúi üdvözletünket küld­jük nektek, Dunapentele fiatal építői — mondja többek között az üdvöz- Lct — Mi, az új évet munkahelyein­kéit új termelési győzelmekkel kö­szöntjük. A nagy nehézségek eQenére éjjoL nappal, hóban, esőben dolgozva, a dicső tenini-estAHnl Xojnszowiol ' tfe ^ paszta!ataitól telkes!tv«, hősi Kom- munieta Pártunknak és főtitkárának, ^ Vlko Oservenkov elvtárenak vezetó- se alatt a 114. objektumot határidő u előtt, 1951 április 15. helyett ez év deceml>er 29-én fejeltük be. Boldog újévet dunapentelei 1elv- társak! Nektek, a Dunai Vason fi ^ építőinek, har.átok gazdasági erejó_ * nek me"erő(5ftéséért folytatott ntuív. j kátokban további sikereket kívá­nunk’1. ___, Me gjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért44 legújabb száma ^4 békéért, demokráciáért, szocia­lizmusért“ a címe a „Tartós béké­ért, népi demokráciáért" legújabb száma vezércikkének. A cikk meg­állapítja, hogy az 1950 év a népek állhatatos békeharcának, a szocia­lizmus új, hatalmas győzelmeinek, Lenin és Sztálin hallhatatlan eszméi újabb diadalainak éve volt. A lap különböző országokból szár­mazó híreket közöl a békeharc foko­zódásáról, a Csehszlovákiában és Bulgáriában megalkotott, békevédel­mi törvényről, a népek közötti béke megerősítésére alakult nemzetközi Sziálin-díj bizottságról. Közli a lap M. Cmistantlncscu, a Román Munkáspárt Központi Veze­tősége Politikai Bizottsága tagjának cikkét « Román Népköztársaság 1951—55. évi első ötéves tervéről Benoit Fraction, a COT főtitkára cikkében a kapitalista Franciaorsz<ig életét, az örült fegyverkezési ver- senyt ismerteti, amely tönkreteszi aa ország gazdaságát, nyomorbadönti dolgozóit. „A lenini Iszlrra harcos hagyomá­nyai" című cikkében A. Romanov, az első összorosz marxista újság, aa Iszkra jelentőségét méltatja, első száma megjelenésének 50. évforduló­ja alkalmából. Hja Ercnburg „Farkasok a Poto­mac partján“ című cikkében arra mutat rá, hogy a békemozgalom gyorsabb ütemben növekszik, mint a lázas háborús előkészületek. Vasárnap dátelás jeleni meg a Dunántúli Hútiö ús kSzil l a sporipáSyázat e!sö nyerteseniek névsorát A Dunántúli Hétiő száma vasárnap délután 5 óra tájban jelenik meg. A (lap beszámol a vasárnap sportese­ményeiről, igy a Pécsbányatelepi Tár­na osztályozó mérkőzéséről is. Közli dr Steinmetz Endrével, az MLSZ elnökével folytatott beszélgetést a labdarúgás időszerű kérdéseiről- Az atléták idei eredményének krónikája mellett színes riportok számolnak be sok más spcrtlcérdésről és Tűké IV. most Is érdekes újságokat árul el a* olvásók részére. A sportpályázat első nyerteseinek nevét, valamint a Du­nántúli Hétfő «portpályáratónak X. szelvényét is közli a lap, amely a To tor-eredmények mellett részletesen beszámol a bel- és külpolitikai ese­ményekről. t Termékcsoportjaink nagyüzemi baromfitenyésztést létesítenek sok kárt okozott lafedarúgásiiaknalí. De a többi szakszövetség munká­ját is erősen hátráltatta az a kö­rülmény, hogy az országos szövet­ségektől függtek, de támogatási álig kaptató Ezért jóformán semmi eredményt sem tud felmutatni a röplabda- és sakkszövetség me­gyei kerülete, de a kosárlabdázók, asztaliteniszezők és a többi sport­ágak megyei vezetőségei sem értek el kellő eredményt Hogy ennek elleniére la országos viszonylatban szépek az eredmé­nyek, ez azt mutatja, hogy a ma­gyar nép kincsesbányája, a spor­toló ifjúság ereje kiapadhatatlan ős hozzáértő, szervezett vezetéssel még nagyobb eredmények elérésére ké­pe*. A hibák orvoslását tehát a főnéi kell kezdeni és mi vidéki sportolók nagy lelkesedéssel és őrömmel értesültünk arról, hogy már a közeli napokban megtörténik »pártvezetésünk átszervezése. Döntő változások adják meg a dolgozó ifjúságnak ez újabb és most már céltudatosabb, hathatósabb segít­séget. Ahogy a helyi tanácsok munkájának eredményeit már egy­két hét elmúltával éreztük, úgy lendíti majd tovább sportéletünk fejlődését a minden sportág veze­tését felölelő országos, megyei, városi, járási és községi sport­bizottság. .Hogy a labdarúgást kivéve a többi sportág nehezen tudott gyö­keret verrp a magyar falvakban és hogy itt a kívánt fejlődést egy-két területen nem értük el, annak 2 legkomolyabb oka a jelenlegi bainoki rendszer volt. osárlabdában, atlétikában, röplab- j.b an, ökölvívásban, birkózásban ) a többi sportágban a fővárosi Baranyában a szarvasmarha és a jövedelmező sertéstenyésztés mellett a parasztság a baromfival nem foglal­kozott eddig, mert a baromfivésszel szemben nem volt védekezési lehető­sége. Ennek a következménye az, hogy az egész országban Baranyá­ban a legkisebb az egy udvarra eső baromfilétszám és az, hogy az egész megyében egyetlen egy nagyüzemi baromfitenyészet sem volt. Veszteség- mentes baromfitenyésztés lehetőségét az évtizedek óta keresett, de csak a felszabadulás után felismert baromfi vész elleni oltások teremtették meg és tették ezt az állattenyésztési ágat jövedelmezövé.A nagyüzemi baromfi­tenyésztést az állami gazdaságokntán most már a termelőszövetkezeti cso­portjaink is megteremtik. Termelőcsopo'rtjalnk ezen a téren az országban a legnagyobb arányú épít­kezésbe lógtak. Az ólakat a közsé­gekben fellelhető romos épületekből termelik ki és építik fel. Az építkezé­seket lelkes munkával és ötleteikkel a teljes költségvetési összeg egytize- déből készítik el, amivel óriási meg­takarítást biztosítottak népgazdasá gunknak. A házilag végzett munka azonban sehol sem megy a szakszerű­ség rovására, mert mérnöki tervraj­zok alapján folyik az építkezés, így a nagymennyiségű állat* olyan elhe­lyezést kap, ami biztosítja egészségét, biztosítja a természetes életmódot és a legnagyobb termelékenységet. A baromfitenyészetet létesítp 40 cso­port közül a bólyi Haladás, a majsi Táncsics, az ujpetrei Dózsa-csoport jár élen az építkezésben. Az esős idő­járás ellenére folylatják az építke­zést, hogy a győzteseknek járó több. ezer forintot érő tenyésztési kelléke­ket megnyerjék. A csoportok haromfitenyésztési fe­lelőse, — aki egyben tanfolyamot végzett baromfitenyésztési szakember, — irányítja a brigádokat, melyek a bontást, helyszínrefuvarozást, az épít­kezést," az állatok felvásárlását, az ólak belső berendezését, stb. végzik. A baromfiak mindenütt szabad terü­leten, korlátlan kifutón nyernek el­helyezést. Ez a terület gyümölcsfá­val, vagy a selyemhernyótenyésztés céljait szolgáló eperfával és a házi- ipar anyagául szolgáló fűzfával nyer beültetést. E területen kerül elhelye zésre a csoport méhészete is. A bólyi Haladás elsőnek akarja el­készíteni 1000 darabos telepét. A majsi Táncsics csoport az utolsó szegig mindent házilag készít el, hogy a rendelkezésre álló hitelből minél többet tudjon építeni. A drótkerítést is házilag fonják, amivel az utca fe­lől elzárják a többezres telepet, A babarciak egy hatalmas istállóban emeletesen helyeznek cl két 500 as állományt az épület egyszerű átalakí­tásával. Véménden a 17 éves Dudás Mária a sertéshizlalási cseréli fel a a baromfitenyésztéssel, pedig az előb­bi! is kiválóan értette. A pécsvára- diak mielőtt 50 holdas gyümölcsösü­ket baromfival betelepítik, egy 500 darabos kacsatelepet létesítenek az erre alkalmas vízmenti területükön. Pécs közvetlen környékén, elsősor­ban a város piacára, .sokezer baromfi lógja adni a tojást, húst, zsírt, tollat. Pécs környékén a pellérdiek telepe lesz a legnagyobb és a legszebb. A csoportok baromfiállománya megkap minden védőoltást, minden állat vérvizsgálaton esik át és hiva­talos lúbgyürűvel kap számszerinti megjelölést. Csapófészekben történő tojatással minden állat egész évi ter­melése nyilvántartásba kerül és így fogják a nagv termelékenységű, te­nyésztésre alkalmas állatanyagot ki­válogató. Minden hónapban megismételt bent­lakásos tanfolyamon nyernek kikép­zést az újabb és újabb baromfite­nyésztés; szakemberek, akik a megye minden csoportjánál megteremtik ugyanazt az új állattenyésztési ágat. a már említett csoportokon kívül most Fazckasboda, Palotabozsok, Mágocs, Máriakéniénd. Magyartelek, Mohács- sziget, Dunaszekcső, Borjúd, Gödre, Nagynydrdd, Úcsárd, Keresztespuszta, Somogyapáli, BofdogassZonyla. Cse- bény, Or/íí, Szederkény, Körcsönye- puszta, Mecseknádasd és Nagyárpád nagyüzemi gazdálkodást lolytató dől. gozó parasztsága létesít. Szatnuíry Elemér főelőadó. >—==A Pécsi Közlekedési Vállalat gépkocsiüzemének új viteldij-szabása A Közlekedést és Powtaflgyi Mi­nisztérium VL Főosztálya az Orszá­gos Díjszabási Bizottsággal egyetér­tésit on a Pécsi Közlekedési Vállalat társasgépkocsi üzemének viteldíjsza- búsát 1951 január 1-ével megváltoz­tatta. Az új viteldíjszabás a követ­kező: t Egy útra érvényes {egy ára felnőt­tek részére: 1—2 szakaszra: 1.— fo­rint, 3. «3.: 1.20 forint, 4—5. ez.: 1.50 forint, (V—7. ez.: 2.— forint. Az egy útra érvényes jegy ára gyer­mekek részére 1.20 méter magasság, ig: 1—2—3 szakaszra: 0.50 forint, 4—5—6—7 ez.: 1.— forint. Az egy útra érvényes jegyekkel kapcsolatosan megváltozik a bérlet­jegyek ára is: Heti jegyek napi egy fordulóra: 1—2 szakaszra: 7.— fo­rint, 3. f-z.: 8.50 forint, 4—5. ez.: 10.50 forint, 6—7. sz.: 14.— forint. Havi jegyek napi egy _ fordulóra: 1—2. szakaszra: 28.— forint, 3. ez.: 34.— forint. 4—5. erz.: 42.— forint, 0—7. is«.: 56.— forint. Tanulók havi jegye napi egy fordulóra: 1—2. sza­kaszra: 14.— forint, 3. ez.: 17.— fo. rint, 4—5. ez.: 21.— forint, 6—7. sz.: ;>8.— forint. Felmutatóra kiállított opörtour havi bérletjegy közületek- nek és vállalatoknak havi 100.— fo­rint. Minden egyéb fentieken kívüli kedvezményhez bérletjegy, illetve szabadjegy jelen viteldíjszabás élet­beléptetésével megszűnik. A viteldíj. szabás módosításával egyidejűleg szüksége» volt az autóbuszvonalak szakaszbeosztását is helyenként meg­változtatni. hogy a szakaszhatárok az útvonalhossz,' valamint a terep­viszonyoknak megfelelően legyen el­osztva. A vonalak új szakaszhatár beosztása: Köztemetői vond: Széehenyi.térröl 1. wz. a Vasút-utca, 2. ez. a László- utca, 8. sz. a Kertváros, 4. sz. a Megyeri szőlők, 5. sz. a múlomi vendéglő, 6. sz. a transzformátornál. Pécsbányatelepi vonal: Széchenyi- térfői 1. sz. a Kata.lin-utca, 2. e*. a Erzsébet-telop. 3. ez. Lámpás-völgy, 4. sz. Istenáldás-vőlgy, 5. sz. Ezer­éves gesztenyefa. Mecseki vonal: Széchenyi-térről t. sz. Kaposvári-utca, 2, sz. Pálos templom, 3. ez. Krumpli völgy. 4. ez. üdülőszálló, 5. ez. Kereszt, 6. ez. Düjnörkapu. Gyárvárosi vonal: Széchenvi-térröl 1. «z. Feleöipariekola, 2. sz. Zsolnay, gyár. 3. ez. Gyárvárosi iskola, 4. ez. Turiiii-út. 5. -z, Fohérhegvi vám, 6. ez. ltégi határ, 7. ez. Höíök-tere. Nrrgymeszesi vonal: Szóelnmyi- térrül 1. ez. Kaíalin.utca, 2. ez. Bárt­fa-utca, 8. w. Dióel-út, A e*. Nagy- meiszos, 5. ex. Fehérhegyi vám, 4. s*. Árpád-utca, 7. «a. Templom. Kokszmü vonal: Széchenyi-térről 1. ez. FolsőipariekoLa, 2. ez. Zsolnay- gyár, 3. ez,' Patkó csárda, A ez. Kokszmü. tlrögi vonal: Széchenvi-térröl L. sz. Kórháztör, 2. s*. Piosa.ntca, 3.Í ez. Szigeti vám, 4. ez. Hűvösvölgyi 5. ea- Orög-íelső, 6. ez. Ietenkút, 7. - ez. KözópdaindoL Bálicsi vorurl: Széchenyi- térről 1. sz. Kórház-tér, 2. ez. Édesanyáid útja, 8. sz. Donátusi elágazás, 4. ez, Bilit» ezőlő, 5. ez. Vőrőe-kút, Tettyei vonal: Széchenyi-térről. U sz. Aradi Vértanuk-útia. 2. tsz. Pálos templom, 3, tzx. Tettyo-tér. Postavölgyi vonal: Széchenyi-tér­ről 1. ez. Vaeút-ntca. 2. ez. Lászlé- utca. 3. sz. Kereszt., 4. ez. KAlinger- tanya, 5. ez. Postavölgyi-át 30. 6. ez. Remény-puezta. Nagy ár padi vond: Széchenyi-tér­rőL í. az.. Vaeút.utca. 2. ez. Lúszló- ívtoa, 3. ez. Árpád csárda, A ez. Ko- res7<L 5. ez. Ilid. Mártírok-útí vonat: Széchenyl- térről. 1. sz. Gyermekklinika, 2. sz. MÁV bérház. Peüérdl vonal: Széchenyi-térről 1. ez. Kórház-tér, 2. ez. Pius-utca, 3. ez. Szigeti rám, 4. ez. Községháza,. 5. tsz. Sző Hősi elágazás, 6. ez. Peder lérdi elágazás. Donátusi vonal: Széchenyi-térről 1. ez. Kórház-tér, 2. K- Edesnnyak­utja.. 3. ez. Dónál uei elágazás, A ez. Fekcte-út, 5. ez. Donátira. — Á közlekedési dolgozók legláto­gatottabb helyisége a pécsi Közele­dési Vállalat üzemi konyhája és ét­kezője. Az újonnan épült étkezőben 00 széle és 5 nagy asztal várja na­ponta a dolgozókat, akik két turnus­ba!] fogyasztják majd el ebédjüket. A konyhában két hatalmas üstben 100 személyre főznek. A hatalmas kályha feleli szellőztető é® párafogó-készü- léket szerellek fel és már készül a gáz-sütőkemence és a gáztűzhely is. Teszt a sodrógép, ötféle daráló és a konyhaeszközök egész serege könnyíti meg a szakácsnők munkáját. Az ízle­tes. tápláló ebédhez 1.80 forintért jut­nak a dolgozók. _^aes==““' — Elveszett a Doktor Sándor ~í Szent István-tér, Geister E-u. szakaszon szombaton regífc] egy több lapból álló multéví szülői munkaközösségi pénztárnapló. Kérik a becsületes meg. találót a naplói adja le a Geisler Eta utca 21 szám alatt a gimnázium­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom