Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

12 W M FLŐ 1950 DECEMBER 31 As újesstendő ú milliós beruh ásása hatalmas fejlődést jelent térmelőesopírtjainknak As újeextendő küszöbére érkéz tünk, lezáródik mögöttünk egy ered menyekben gazdag év. A jó gazda gondosságával vizsgáljuk meg me­gyénk területén a mezőgazdaság szocialista fejlődését Nézzünk visa »za, hogy a falu szocialista átépfté sében eze>n az új úton, — amelyet a nagy és szeretett szovjet nép út mutatása alapján ismertünk meg,— milyen erőfeszítésekéit tettünk, mi­lyen eredményeket értünk el Pár- tünk segítségével és vezetésével az ellenség elleni szakadatlan harc köz ben. Megyénk területén augusztusban még csak 106 termelőceoport volt. Aratás óta nemoeak a osoportok ezá. ma, hanem a családok és a taglét­szám ie hatalmai« mértékben növe­kedett. A múlt év folyamán megái la pítkatjuk, hogy csoportjaink megáll, ták a helyüket, eőt — túlnyomó többségben példát mutattak a k.viii- áLlé dolgozó parasztságnak, úgy szántás-vetés, mint a növényápolás terén, mint a betakarításban. Csoportjaink megerősödtek Úgy tói jede.omben, mini a tagok ön­tudatában, amelyet az ellenség eile, ni állandó harc közben értek eL Az ellenség — különösen a zárszáma­dást megelőzően — fokozta támadá­sát. A zárszámadás befejezése azon­ban szétverte az ellenséges hangol neinceak a termelőcsoport agok felé de az egyéni dolgozó parasztok felé is, akik komoly érdeklődéssel fi gyelték, hogy milyen eredményt ér­tek el & nagyüzemi gazdálkodást folyható dolgozó parasztok. Termelőcsoportjaink egy éves mű­ködésük alatt sokat fejlődtek és így bebizonyították azt, hogy a tiagy- üzemi gazdálkodás sokkal előnyö­sebb, mint az apró kis parcellákon való egyéni gazdálkodás. Ezt mut taitja például a sároki Micsurin cso­port, amelynek évi jövedelme 197.123.45 forint, a tnagyarbólyi Tar­tós Béke termelőszövetkezet jőve, dehne 480.930.80 forint, a majst Táncsis jövedelme 409.389.00 forint, a mágocsi Uj Élet csoportban 516.319.60 forintos összjövedelemmel zártak. De ezentúl még egész sor többszázezer íörintos összjövedelmet számláló csoport bizonyítja, hogy a közös gazdálkodás biztos jövőt, bol­dog. gondtalan életet ad a szövetke­zetben dolgozó parasztoknak. De ugyanezt bizonyítja szám­talan szöveikezau tag jövedelme is. így a lovászhetényi csoportnál ifjú Vágner Márton 7Ó19 forint jövedel­met kapott, Tassenberger Lajosné a dunaszekcsői Petőfi csoportnál 4161 forintot vett fel. De ezen túlmenően nézzük meg a családok jövedelmét. A mároki Vö­rös Hajnal csoportnál id. Burai La­jos 16.586.— forintos, a mugyarbótyi önálló szövetkezetnél Takács Lajos 13.443. forintos, a nagynyárádi Kos. suth csoportnál Varga József 9146 forintos jövedelemhez jutott. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a közös gazdálkodás nemcsak nagyobb kenyeret jelent a dolgozó parasztoknak, de mentesíti is őket az anyagi gondoktól i/v Ez tűnik ki az egyes csoporttagok véleményé­ből ie, Így a mágocsi, a majsi. a moháosszigeti Petőfi és Vörösfény csoüortoknál örömmel -mondták el, köztük a közénparaszt.ok is: nem merték volna hinni, hogy ilyen jö­vedelemmel fogják zárni az évet. Nem lenne, azonban teljes a kép a csoport valódi jövedelméről, ha nem vizsgálnánk meg azt ie, hogy a cso­port hogyan biztosítja a továbbfej. lesztést, amely hűen tükrözi vissza cső port tagjaink szere letét és ragasz­kodását a nagvüzemi gazdálkodás­hoz. A majsi Táncsics csoport 71.689.—, a bőlyi Árpád csoport 76.888.—, a dunaszekcsői Petőfi cso­port 77.017.—, a véméndi Vörös Cse. pel 85.000.—, a mágocsi Uj Élet 116.000 forintot helyezett közös szö­vetkezeti alapra. De ugyanezt követ­ték a 'többi csoportok is, azt tanú a'itva, hogy csoportjaink a kezde'i nehézségeket túllépték és már mód. juk van arra is, hogy gondolhatnak a holnapra, és erősítik gazdaságukat. szembeni kötelezettségüketf (Adó, gépállomás! tartozás, az államtól köl­csön visszafizetése.) Ezen a téren a következő csoportok járnak az élen: a somogyhárságyi, a rózsafái, alma melléki, g<resdi, a sároki és még 15 csoportunk, amelyek 100 százalékig tettek eleget kötelezettségüknek, de a többi csoportjaink is kötelezettsé güket 50 százalékon felül teljesítet, ték. A csoportok 'tagjai tudják, hogy az államtól kapott összeget vissza kell fizetni, mert erre az. összegre szükség van újabb és újabb csopor­tok megsegítésénél. A csoport jöve­delméhez hozzá kell még számítani azt az összeget is, amelyet kevés ki­vétellel minden csoportunk a föld járadék címén kifizetett, átlagosan csoportonként 5767 forint került ki fizetésre. Csoportjaink megerősödésén ,túl még nagyarányú állami támogatás is biztosítja a jövőévi még sokkal nagyobb jövedelmét, a tagoknak. A sároki tszcs az 51-es évre 6 tenyész- lovat, 18 lenyész szarvasmarhát és a sertéshizlalda építésére 6000 forintot. a magvarbólyi önálló szövetkezet 21 tem/észlovat, 37 'ér ést, 6 juhot és építkezéseidre 117.700 forintot, Má. goes: új istállóra 200.000, tejház helyreál'f'ására 19.000 sertésól építé­sére 9000, összesen 228.000 forintot kap. A kiemeli példák melle’! ösz­sZességében a terv adja a legátfo­góbb képet. A megyénkben működő térmelőcsoportok fejlődéséről. Épí­tünk nyolc darab tehénlstnüót 400 férőhellyel, 1.600.000 forint érfékben, öt darab sertés-fiazla ót, 100 férő­hellyel, 440.000 forint értékben, sül­dőknek szabadszállást, 10 darabot. 500 férőhellyel 90.000 forintért, juh- hodályt, két darabot, 600 férőhely- lyel 150.000 forintos összegben. Az állattenyésztés fejlesztésében nagy szerepet játszik a takarmánytermelés s a takarmányok felhasználása ezért építünk 60 darab silót 384.000 forintos beruházással. A belterjes gazdálkodás mindig nagyobb teret hódít, dohánytermelésünk fejleszté­se érdekében 15 hold befogadásra alkalmas pajtát építünk 450.000 fo­rint beruházással. Kukoricatárolásra 10 darab góré épül 200.000 forintos beruházással és a jobb vízellátás ér. dók ében ku nkat is építünk 64.000 forintos beruházással. Az új épületeken kívül számos csoportnál komoly javítani való épületek vannak. így istálló javítás­ra 1.360.000 forintot, tejházjavításra 133.000 forintot, ser'.ésfiaztntó javí­tásra 660.800-at, a nagvállattenvész. téshez gépek beszerzésére 503.000 forintot fordítunk. Lehetne sorolni a beruházások összegét, mert sok szép tétele van. de felesleges, mert egy összegben leírva is beszél a szám magáért, bár a tavasz beálltá­val már a megelevenedett számok, az épülő istállók, sílók, sorté sólak. do­hánypajták inazolják, hoay milyen hatalmas fejlődés előtt állanak cső. port iáink. Az összes beruházások értéke 6.300.000 forint fölött van. Ez a szám is a szocialista mezőgazdaság hatalmas arányú fejlődésének mér­földköve. Jó! látja ezt a fejlődést nemcsak a rsoporttagság. hanem a kívül á'ló dolgozó parasztság is. Ezt bizonyít­ja az, hogv a zárszámadás ideje alatt az egyik csőváriunknál 16 csa­tád jelen'kezeit felvételre és ebben az időben három új csoport alakult. A térmelőcsoportok tagjainak az a feladata, hogv az erpréni dolgozó parasztok felvilágosítását és az ói útra térés iránti meggyőződésüket ne a véletlenre bfzzá.k. hanem szé­leskörű felvilágosító munkán keresz­tül erősítsék az odavaló, becsületes ■IcAgozó parasztokkal a termelőszö. vetkezeti mozgalmat. Ferenc?.! Lajos. ’T a megyei tanács mezőgazdasági osztályának tervcsoportvezelője ÚJ P€^iMWEij€ Sztálin és a szovjet tudomány Sztálin eivtárs hetvenedik születésnapja alkalmával jelentette meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiája ezt az össze­foglaló művet. Aiz élenjáró szovjet tu­domány minden fontosabb ágának fej­lődését és eredményeit tárgyaló beszá­molókat a legkiválóbb szovjet akadé­mikusok Írták. A beszámolók a szovjet tudomány fejlődését nem elszigetelten tárgyalják, hanem dialektikus szemlé­lettel megmutatják egyrészt összefüggé­seit az orosz tudományos hagyomá­nyokkal, másrészt azokat az új alkotá­sokat, amelyekkel a szovjet tudomány az egész világ egyetemes tudományá­nak gazdagításához hozzájárult, A könyv első része az ideológiai tu­dományokat — a dialektikus materializ­must, a tudományos kommunizmus, a szocialista állam elméletét, a szocializ­mus politikai gazdaságtanát, a nemzeti kérdés, a szovjet történetírás és iroda­lom elméletét — tárgyalja és amikor ismerteti ezeknek a tudományágaknak harmincéves fejlődését, egyúttal kifejti azokat az új elméleti megállapításokat, amelyeknek felállításával vagy kidolgo­zásával Sztálin eivtárs gazdagította a marxii-lenini tanítást- Sz!á!nn elvtárs munkássága elválaszthatatlanul egybe­forrott a marxista ideológiai tudomány fejlődésénél és Sztálin eivtárs ezeknek a tudományágaknak a megteremtésében vagy a továbbfejlesztésében hallhatatlan érdemeket szerzett, Az elmélet és gyakorlat egysége — ez a sztálini útmutatás érvényesül a szovjet matematikusok, fizikusok, csil­lagászok, kémikusok, biológusok, geo­M'rr E-enburcr: lógusok, archeológusok munkásságában, amelynek áttekintését a könyvnek ter­mészettudományokkal és technikai tu­dományokkal foglalkozó második ré­sze adja­Míg a kapitalista országokKin a ter­melőerők és a termelési viszonyok közti ellentmondások kiéleződése következté­ben a társadalmi rendszer gátjává vá­lik a tudomány és a termelés fejődésé­nek, a szocialista rend, a kommunizmus építése olyan feladatokat ró a tudo­mányra és a termelésre, amelyek hatal­mas ösztönzést jelentenek a fejlődés számára, A Párt, a szovjet állam és Sztálin elvtárs személyes gondoskodása olyan körülményeket teremt a tudomá­nyos alkotás számára, amePyel a tudo­mány — egész történelme folyamán — eddig tnég sohasem rendelkezett, A tudománynak és a termelésnek nincs egyetlen fontos kérdése sem. amellyel Sztálin eivtárs ne foglalkozott volna behatóan, amelynek sikeres meg­oldásához ne járult v-oína hozzá úlrnu tatásával, bölcs előrelátásával. Joggal nevezzük ezt a kort sztálini korszak­nak és ezt a korszakot a szovjet nép nagyszerű kullúrális teljesítményei, a szovjet tudomány hatalmas győzelmei jellemzik. A haladó tudomány szoros kapcsolata a kommunizmust érintő nép­pel — ez a nagy sztálini korszak tudo­mányának gyönyörű vonása. A Szikra kiadásában megjelent nagy mű, amely átfogó képet ad a sztálini korszak tudományáról, jelentős esemé­nye a magyar tudományos életnek. „Dolgozó társaink Jelentkezzetek minél többen érettségi előkészítő tanfo yamia" ^ Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja a dolgozóknak a müvelődésnez való jogot. Ezt napjainkban számtalan esetben tapasztal- haljuk. Újonnan létesí ett iskolák és különböző szaktanfolyamok egész sora öli a dolgozók rendelkezésére. Azért, hogy az újtíjntsu államunk követelményeinek megfelelően fejleszthessék tudásukat a dolgozók öt­éves tervünk sikeres befejezése és a szocializmus építése érdekében. Ezt a célt szolgálta és a múlt rendszer mulasztását is pótolta az ez év február Ifi.én kezdődött és december 21-én érettségi vizsgálatokkal befejeződött tanfolyam is: Ezt a fan'olyamot kormányzatunk az alsófokú fémipari szakiskolát végzettek részére indította, akiknek a múltban nem állt módjukban az, hogy megfelelő képzettségre tegyenek szert. Ennek a tanfolyamnak az volt a célja, hogy megadja azt a képesítést, amit a mostani hasonló iskola megad és pótolja mindazt, amit a múlt rendszer nem adott meg. , A szak'anfolyam ideje alatt éreztük kormányzatunk támogatását ab­ban is, hogy a szükséges és nagyon értékes tankönyveket úgyszólván fillérekért bocsájtotta rendelkezésűn lire. Nem kevésbé éreztük az új í- pusu előadói kar, hozzánk, a tanulókhoz való jóviszonyát is. Áldozatos munkával mindent elkövettek, hogy úgy a szakmai, mint a marxistái leninista tanokból minél többet elsajátíthassunk. Ennél; volt köszönhető az is. hogy az érettségi vizsgálaton a vári eredményeknél jobbak szü­lettek. fia az iskolai végzettséggel járó erkölcsi sikert nem is vesszük fi­gyelembe, altkor is tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a tan­folyamon tanul'ak feltétlenül megérik azt az áldozatot, melyet a tanfo­lyam tartama alatt, mint fizikai dolgozók és az esti tagozat hallgatói hoztunk. Az elért eredmények tapasztalatát leszűrve, felhívjuk mindazo­kat az alsófémipari szakiskolát vég-ett vagy hasonló képzettségnél bíró dolgozó szaktársákat, hogy a közel 'övében kezdődő érettségire előkészí­tő tanfolyamra minél többen jelentkezzenek. A jelentkezési annál is inkább tegyélc mag, mert nagyban nörrclik tudásukat és a tanfolt/am avungi áldozatokkal nem jár. csupán az esti tanulást kell vállalniok, ami pedig elenyészően csekély az érte nyújtót 'okkal szemben. ........... VÖRÖS KAROLY. VINCZE JÓZSEF vo lt hallgatók. A mrgye csikó- ós növemlékfrarhanevelőit versenyre hívják a siklósi óp ?omngvhár*ágyi állami gazda-ág do’gozói ÖT ORSZÁQ Hja Erenhurg nemcsak nagy író, ha­nem egyik élharcosa a békcmozgalom- nak. Állandóan készenlétben van, szün­telenül harcol. Olyan mint a vívó, aki ellenfelének nem hagy nyugtot, éber szemmel figyeli annak minden mozdu­latát, ragyogó érveléssel sarokba szo­rítja éj gyilkos gúnnyal lecsap minden sebezhető pontjára. Erenhurg a nyáron kőrútra indult — öt országban fordult meg. Belgiumiján a rendőrség igazoltatta, vízumát nem hosszabbította meg; a „semleges“ Svájcban korlátozták szabad mozgását, nem szólalhatott föl, Franciaországba pedig bé sem engedték. De hiába volt minden óvintézkedés, minden gáncsos- kodás. A szjvjct írót, a békemozgalom képviselőjét akadályozhatták szabad mozgásában, de a békegondolatot nem lehet béklyóba fogni. A béke utáni vágy ellenállhatatlan erővel él a dolgo­zók szívében­Erenhurg útirajzaiban’ aró.1 számol be, hogy a marshallszált országok mi­ként vesztik el függetlenségüket, gazda­sági önállóságukat, hogyan keril'nek az amerikai imperialisták járszalagjára Ezek az országok Nyugat-Némelország- gial együtt az amerikai imperialisták terveiben mini egy szovjetellenes hábo­rú fölvonu’ásii útja, kaszárnyái, ágyú- tölteléke szerepelnek. Az amerikai im­fJ a n t j nrnv : perialisták számításait azonban kerese­tül húzzák a dolgozók és az értelmi­ség legjobbjai, akiket felháborít a há­borús készülődés és a béke mellett fog­lalnak állást. Erenhurg a kétféle Berlinben is járt Nyugat-Berlinben észrevette a romok tövében leskelődö fasisztákat de meg­látta Kelet-Berlinben az épülő gyára­kat és az új német ifjúságot A két vá­rosrész két külön világot jeiant. Amo't a görcsös ragaszkodás a múlthoz, elhitt ' az elindulás a jövő felé- Amott a há­ború, emitt a béke világa, A körút utolsó állomása Csehszlová­kia. Erenhurg itit leereszti a vívótőrt. , hisz szabad földön áll, baráti nép kö­rében. Itt az ellenséget felszámolták. A cseh nagyiparos és a szlovák paraszt- lány egyenlőtlen házasságát fölváltotta a két dolgozó nép tartós szövetsége. Megszűnt a nacionalizmus, új élet épül. Csehszlovákia ma már nem kártya az imperialista hazárd játékosok kezében, Csehszlovákia nem engedi, hogy há­ború legyen, a csehszlovák nép egg em­berként áll a béke táborában■ Erenhurg élénk, szellemes, a lényeget meglátó útleírásait mi is haszonnal ol­vashat juk. Elégtétellel látjuk, hogy hiábavaló az imperialisták minden mes­terkedése — a béke erői mindenütt ál­landóan növekednek. ARATÁS Panfjorov: Aratás című műve a szór- rint és elvetemült bandáját, akik A «*5 vetkezőit vagyon fejlesz­tése mellett nem feledkezek •meg arról, hogij az üzemi alapot is komo­lyan ke: ''ék, így a borjádi Győze­lem 112,. 0.—, a vqradújpnsztnj Törekvés 158.000, a mágocsi U j Élet 145.000, az Uj Barázda 65.000. a dunaszekcsői Petőfi 144.000 form, tot helyezett üzemi alapra, ame’v. lyel biztosítják a osoportok további zavartalan munkáját. \ továbbiakban még meg kell vizs­gálnunk, — mert ez szintén a cso­portok gazdasági erejének megnő vekedé-ét ieienti — hogy mikénttel. jcsíle.tck csoportjaink az állammal 2. Ki neveli fel a legtöbb törzs­könyvezésre alkalmas csikót? A sik­lósi gazdaság csihónevelöi vállalják, hogy mindegyikük, a rábízott húsz csikóból tizenhatot törzskönyvezésre alkalmasnak nevel lel. A somogyhárságyi állami gazdaság növendékbika telepe látja el a me­gye állami gazdaságait tenyészbiká­val. A somogyhárságyi állattenyész­tési brigád jó munkájától tehát nagy­ban függ a gazdaságok minőségi ál­lattenyésztése és ezért még nagyobb jelentőségű a versenykihívásuk. A gazdaság bikanevelői az összes növendélcmarhancvető gazdaság dol­gozóit versenyre hívták azzal, hogy a növendékbikák átlagos havi súly- gyarapodását 30-ról 3ő kilóra eme_ tik. A növendél.bikákat úgy nevelik, hogy 35 százalékuk törzskönyvezés­re allza’mas legyen. A somogyhárságyi növendékmarha nevelők csatlakoztak a bari gazdaság marhahíz'.at&fii versenyfelhívásához is azzal, hogy a napi súlygyarapodást 133 dekára, emelik fel. jel Író nagy regénytetralógiájának utol­só kölete. Panfjorov az előző kötelek­ben arról adott számot, hogy Sirokij Uujerák, a kis volgamcnli falu hogyan éli át azokat a sorsdöntő változásokat, amelyeken a szovjet hatalom első évei­ben ment kérésziül az ország. A pa­rasztság felszabadítását, a termelőszö­vetkezetekért folyó küzdelmet, a falusi osztálgharc egy-egy jelentősebb állomá­sát rajzolta meg ezekben a kötetekben Az események fej ödésével fokozatosan az új szovjet emberek kerülnek a re­gény középpontjába. Ez a kötet már a megvívott győztes harcok eredményei­ről számol be. Az „Aratás" hősei a dia­dalmas kolliozgazdálkodás és nagyüze­mi termelés racionalizálásán, tovább- fejlesztésén fáradoznak. Panfjorov mesteri kézzel ábrázolja a kolhoz körül szinte napok alatt felnövő gyárakat, a természeti kincsekben gaz­dag táj ipari kihasználásáén folytatott harcot. Ezekben a hafcó’kba'Ji’map mint nap új hősök születnek, liirii1 Zsdárkm üzemel épít. Rávet Jukunyii, újít Ni­kita Gurjánov új módszerret negyven­szeres gabonát takarít be, stb. Az ol­ya,só viszont láthatja a tetralógia első köle eleinek hőseit, a kőkben a szocializ­mus építéséért vívott harc ú| és új ké­pességékei fejleszt ki. Ezekben az években leplezik le Buba­szovjet hatalom megdöntésére törnek. Az ellenség nem alsziik; a tőzegtelep ha­talmas tüze, a hegyekben a vadállati kegyetlenséggel meggyilkolt leányok fo­kozzák a pártszervezet veze'ölnek for­radalmi éberségét- Kirill Zsdarkin, Bog- dá'iiov és társai elszállt küzdelemben semmisítik meg a nép ellenségeit. Ezek a küzdelmek meghozzák a végső győzelmet. „Aratunk — mondja Kali­nin a regény egyik jelenetében. — Ero­bern ra lás folyik jt:t, most takarítjuk be nevclömunkánk gyümölcsét. Hogy őrül mosl Sztálin. Rágyújt pipájára, járkál a szobájában és azt hajtogatja: Milyen nagyszerű lett ez az ország milyen nagyszerű lett a nép." Nagyjelentőségű újabb Szikra kiadványok a téli könyvvásárra niiM, Óriási példdnyszámban vásáro'ták ajzó , dogozók a Szikra kiadványai a téli könyvvásár eddigi sz:.< ászában. A Szikra legújabb dkkgvüileniénye is nagy érdeklődésre számíthat. „A jobb­oldali s/ocáldemokrácia — az impe­rializmus támasza" a kötet címe és a többi között Rákos: Mátyás, Togliatti, Réva: József tanulmányait, beszéd- rész'eieit tarta'roazza. Ugyancsak ér­dekes újdonság Georges Cogn'ot: „A Az ormánypusztai állami gazdaság tehenészeinek versenyfelhívásához a gazdaságok dolgozói egymás után be jelentették csatlakozásukat. A b’abar- ci gazdaság juhászai, a csobokapusz- tai gazdaság siildönevelöi és a bári gazdaság göbölyösei után a siklósi állami gazdaság dolgozói csikóte­nyésztési, a somogyhárságyi gazda­ság állattenyésztési brigádjai pedig növendékmarha-nevelési versen y fel­hívással csatlalrozlak az állattenyész­tési versenyhez. A siklósi gazdaságban Döme Lász­ló, Hisz László, Márton János és Végh Ferenc, Rendes János csikó- telepvezetővel brigádgyűlési lartottik és versenyre hívták a megye Al1ai.il gazdaságainak valamennyi csikós 51 az alábbi pontokban: 1. Ki neveli fel a legtöbb csikót szerzett hibától mentesen? A siklóst gazdaság csiknnevelői vállalják, Zlot y a gondjaikra bízott valamennyi eri­kát szerzett hibától mc. denen telne- velik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom