Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-03 / 281. szám
2 N Ä P I. o 1950 DECEMBER S 6, A tenycszbénaság és takonykor megelőzése céljából évente egyszer uérvizsgálatnak kell alávetni az állami gazdaságuk és a termelőszövetkezetek lóálloniányát és a reagáló állatokat te- nyészbénaság esetére meg kell jelölni, takonykor esetén pedig ki kell irtani. 7, Az ország egész baromfiállományát évente egyszer védőoltásban kell részesíteni, baromfipestis ellen. Az évközben esetleg fellépő betegséget gócoltásokkal kell elfojtani. 8. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szarvasmarha, ló és juhállományát a legelőre való kihajtás előtt. 3—4 héttel lépfenc ellen be kell oltani. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha, ló és juhállományát — ha ezeket fertőzött legelőre hajtják — kihajtás előtt három-négy héttel ugyancsak be kell oltani. Ha az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, valamint- az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarháit ser- cegő üszőkkel fertőzött legelőre hajtják, az állatokat kihajtás előtt védőoltásban kell részesíteni. 9. Továbbá intézkedéseket kell végrehajtani a baromfitifusz, a mételykor. a bögölylárva, a gyomor- és a tü- dőférgesség visszaszorítására és kiirtására. Az állategészségügy érdekében 1951- ben 10 ambulanciát, 1952-ben pedig egy állategészségügyi intézetet és 15 ambulanciát kell építeni. V. Az állattenyésztési oktatás és a tudományos kutatás. a) Állattenyésztésünk minőségi fejlesztése és szakszerű ellátása érdekében irányt kell venni arra, bogy az állattenyésztés és állategészségügy különböző területein foglalkoztatott szakmunkások és vezető kádertk az alábbi szakképzettséggel rendelkezzenek: 1. Alapfokú szakképzettséggel: az állattenyésztő, szaporító és árutermelő állami gazdaságok, valamint a tenne- lőszövetlíezetek állattenyésztéssel foglalkozó brigád- és munkacsapatvezetői, az állami apaállat-gondozók és az állategészségügyi szaksegódek. 2. Középfokú szakképzettséggel: a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának állattenyésztési (takarmánygazdálkodás) előadói, törzíüönyvvezctöi és körzeti ellenőrei, az állami gazdaságok tenyésztő, szaporító cs árutermelő gazdaságaiban az állattenyésztő majorok és a termelőszövetkezetekben az állattenyésztő telepek vezetői, az ezeknél nagyobb befogadóképességű ipari -hizlaldák szakvezetői, az állattenyésztési és állategészségügyi technikusok. 3. Felsőfokú szakképzettséggel: a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának és az állami gazdaságok igazgatósága állattenyésztési osztályának előadói, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának mező- gazdasági osztályán az állattenyésztési csoport előadói, az állami gazdaságok megyei központjainak állattenyésztési ■előadói és a nagyobb állattenyésztő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állattenyésztési vezetői, az ötezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői. b) E célkitűzés in cg valósítása érdekében a földművelésügyi miniszter gondoskodjék megfelelő számban magas- színvonalú tanfolyamok szervezéséről, megfelelőszámú állattenyésztési ás állategészségügyi technikum felállításáról, a mezőgazdasági akadémia, továbbá az agráregyetem rendes és levelező hallgatói létszámának a szükséghez képest történő felemeléséről, valamint az oktatok biztosításáról. Az 1951. és 1952. években összesen 110.000 dolgozót kell tanfotyamos oktatásban. 180.000 dolgozót középfokú oktatásban, 800 dolgozót pedig felsőfokú oktatásban részesíteni. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztés éis az állat- egészségügy területén dolgozó szakkáderek és szakmunkások tervszerű beosztásáról, akadályozza meg az indokolatlan ás káros személycseréket. c) A szakmai oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése érdekében a Magyar Tudományos Akadémia vb a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos munka segítse az állattenyésztés mennyiségi és nrnőségi fejlesztését, a termelési költségek csökkentését. Ennek elérése égéit a kutatóintézetek oldják meg a következő feladatokat: 1. Állítsanak elő zöld száron érő, szárazságtűrő, bőtermő. kukoricafajtákat; nemesítsenek ki nagytömegű, nagy takarmányértékű és szárazságtűrő lucernát; dolgozzák ki azokat az agrotcchniluii és trágyázást szabó-ivókat, ame'yeknek segítségével a rétek és legelők hozamát lényegesen emelni lehel; dolgozzák ki a szálastakarmánynövények olyan nagyüzemi öntözéses módszereit, amellyel kát. holdankint legalább száz múzsa széria termést lehet elérni; állapítsák meg a törnegtakar- inányok helyes felhasználásának módját; állapítsák meg a legjobb takar mén i'értékesi tési módszereket. 2. Dolgozzák ki állatfajonként a szaporasúg emlősének módszereit. Tenyésszenek ki az. eddiginél magasabb termelékenységű állatfajokat, elsősorban: magas xejhozamu, s emellett nagy húshozamu magyar- tarka szarvasmarhát, szapora, nagytestű, zsir- és hússerlésíajtát, magas gyapjuhozamú juhfajtát, állapítsák meg a legjobb fe.neveíési eljárásokat. 3. Az állategészségügy terén legyen főfeladatunk a nrueellozis, a sertések fertőző gyomor- és béi- gyul adása, a feinevelési betegségek a gümőkór és a sertéspestis megelőzésévé! és leküzdésével kapcsolatos alapvető kérdések tisztázása, illetőleg ezeknek a betegségeknek leküzdése. 4. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos kutatók feladataik megoldása során szorosan működjenek együtt az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel. A kutatók nyújtsanak közvetlen segítséget az egyes állami gazdaságoknak és terme.őszövetkezeteknek s a tudományos kutatás és gyakorlat együttműködésének eredményeként a szovjet állattenyésztési tudomány nyomán vessék meg az önálló állattenyésztési tudomány alapjait. VI. A munkaszervezet megszilárdítása érdekében a termelőszövetkezetekben a végzett munka szerinti jövedelemrészesedés, az állami gazdaságokban a helyes munkabérezés, valamint általában a munka helyes megszervezésére és a jó állat- tenyésztési és takarmánytermelési eredmények jutalmazására a föld- műéésügyi miniszter valósítsa meg a következőket: A) A termelőszövetkezetek állattenyésztési és takarmánytermelési munkaegységeit az ezévi tapasztalatok alapján módosítsa és az 1951. évi február hó 1. napjától gondoskodjék a módosított munka-egységek alkalmazásáról. Dolgozza ki a terv teljesítésének- és túlteljesítésének esetére a termelőszövetkezeti tagok a brigádok és munkacsapat vezetők többi etmunkacgysúggel való jutalmazásának rendszerét. B) Az állami gazdaságok dolgozói részére — az országos munka- bérbizottsággal egyetértésben — állapítson, meg új. az eddiginél jobb teljesítménybérezést az állattenyésztési munkára és azt legkésőbb 1951. évi január hó 31. napjáig léptesse életbe. A teljesítménybéreket — a természeti adottságok és a munkaviszonyok különbözőségének figyemunkájuk után. jobb munkájuk mináségénez, gazdaságosságához és a muntca nagyobb lermetenenységéhez mérten kapják fizetésüket. A terv túlteljesítéséért vezessen be külön jutalmazási is. C) Az önköltségcsökkentés, a magasabb termelékenység eőmozdítá- sa, a munkafegyeiem megszilárdítása és az egyéni feelősseg fokozottabb er vény rej u t tatása érdekében az állattenyésztéssel kapcsolatos munkát az állami gazdaságokban ás termelőszövetkezetekben brigádszervezetekben kell elvégezni. Az állattenyésztő brigádokat két- három év tartamára kell megalakítani. Nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdaságokban az egyes tenyésztési ágakra (állatfajokra) külön brigádokat kell szervezni. A brigádokon belül az egyes tenyésztési fejadatoknak megfelelően munkacsapatot kell alakítani. Kisebb állatállomány esetében a gazdaságokban csak egy brigádot kell szervezni és az egyes állatfajok tenyésztési feladatait a munkáscsapatoknak ke.l végezniök. Az állat- gondozó brigádtagokhoz az állatokat állandó jelleggel kell beosztani. Az állatállomány takarmánynyal való ellátására, — ahol az áUatlétszám indokolttá teszi, „ta- karmányos brigádot”, illetőleg munkacsapatot kell szervezni, amelynek feladatává kell tenni a takarmány- termelést és a takarmány betakarítását, valamint annak előkészítését. D) A löldmüvelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztési munlca helyes megszervezéséről, valamint az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben az állat- tenyésztési tervnek brigádokra, a brigádokon beiül munkacsapatokra s azon belül egyes dolgozókra való felbontásáról. \ n Kitüntetések. A „Magyar Munlcaérdemrend” különböző fokozataival, illetve a „Magyar Munkaérdemércm''-mel kall kitüntetni az állami gazdaság ok'dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait és a dolgozó parasztokat, ha az állattenyésztésben kimagasló eredményeket érnek el. A) Az állami gazdaságok dolgozóinak és a termelőszövetkezetek tagjainak az alábbi eredményeket lembevételével — úgy kell megálla- , .. pítani, hogy a munkavállalók szak-1 co ^ ahhoz, hogy a ,~.itun.eteszerűen és eredményesen végzett' sekre érdemessé váljanak. Magyar Munkaérdemrend III. I. II. 90 százalékos ellesi százalék melleit az évi fejési átlag 1. szarvasmarhaienyésztés. állami gazdaságokba!- 5.000 4.500 Termelőszövetkezetekben 4.500 4.000 4.000 3.500 Éren 3.500 3.000 (borjúncvclésre szoptatás esc tin 500 liter tejet kell számításba venni.) 2. Borjtinevelés. A borjúnevelö — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben egyaránt — érdemessé válik a Magyar Munkaérdemrend különböző fokozataira, illetőleg a Magyar Munkás ErdemtiO érem abban az esetben, ha a gondozására bízott összes borjak 100—95— 90—85 százalékát a tenyésztés célját szolgáló szakszerű takarmányozással, szerzett hibától mentesen jól felneveli. Magyar Munkaérdemrend I. II. III. Érem felnőtt magyar tarka tinók átlagos napi súlygyarapodása 150 napi hizlalást idő alatt 3. szarvasmarhahizlalás (állami gaz- dekagramm daságokba'n és termelőszövetkezetekben.) 1-10 130 120 Magyar Munkaérdemrend Felnevelt 8 hetes malacok száma évenkint 4. sertéstenyésztés állami gazdaságokban zsírsertés keresztezett sertés hússertés Termelőszövetkezetekben: zsírsertés keresztezett sertés hú-sertés egy éven fit a havi átlagos súlygyarapodás legalább 20 százalékos takarmányértékesítéssel I. II. III. Érdem és érem súlya kg 14 13 12 10 15 19 18 17 15 17 24 22 20 18 19 13 12 1! 10 15 16 15 14 13 17 20 19 18 16 y Magyar Munka Érdem-rend I. II. III. Érem 5. sertéshizlalás állami gazdaságokban termelőszövetkezetekben Maiivar Munka érdemrend Érem I H. 111. gyapjúhozam anyajuhoknál kilogramm 6. Juhtenyésztés Állami gazdaságokban: magyar fésűs cigája Term, szöv.-ben magyar fé-süs cigája kilo.gr 25 23 23 20 20 17 19 15 Magyar M.uri<aérde*nrend Érem I. II. III. 6s 100 anyára cső választolt bárány 7.5 7 6.5 6 145 140 135 130 5.5 5.25 5 4.75 145 140 135 130 7 6.5 6 3.5 130 125 120 115 5.25 5 4.75 15 130 125 120 115 beit pedig 40—60 százalék, legyen. 4. A juhnál Bács-Kiskun megyé ben a Gigája, az ország többi részét a magyar fésűs-fajta. ö. A barom] inál az ország égés: területén a fehér, sárga és kender magos magyar tyúk és a tojás-tor- mc-iő ágakban a leghorn tyúk, ; teljesen í eltér tollazatú magyai lúd. a pekingi és a pekingivel javított fehér tollazatú magyar kacsa a bronz pulyka és a sotétebb ké icesszúrkc színváltozatú gyöngy- cyuk-fajta. C) A földművelésügyi miniszter a fenti irányelvek a apján részletesen állapítsa meg a tenyészkörzetekét és ennek során legyeit figyelemmel a tenyésztési és keresztezési célokat szolgáló zárt tenyészetekre is. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az 1952. év végéig mindenütt a tenyészirány- nak megfelelő fajtájú apaállat legyen. Gondoskodjék a tenyész- tránynak megfelelő apaállat, és anyaállattá válasz tás és felnevelés bevezetéséről.' 1. Az apaállatellátást úgy szervezze meg. hogy — 1951-ben 70, 1952-ben 75 darab tehénre és tenyésztett üszőre essék egy darab természetes úton fedező bika. — 1051 és 1952 években 70 természetes úton fedeztetésre kerülő kancára essék egy mén — az állami gazdaságokban 1951-ben 25, 1952ben 30 kocára, a terme' őszövetkezetek ben 1951-ben 20. 1952-ben 25 kocára, a köztenyésztésben pedig 1951-ben 35, 1952-ben 30 kocára jusson egy kan. 2. A szarvasmarha- és Jőállomány rzámboli és minőségi fejlesztése ércekében a földművelésügyi miniszter — a kiváló apaállatok tenyész- hatásának jelentős kiterjesztése, a meddőség csökkentése, a szaporodási százalék emelése céljából^ — feji essze tovább a mesterséges' megtermékenyitési hálózatot, létesítsen 1951-ben 2, 1952-ben újabb 2 mesterséges szarvasmarha-termékenyítő főállomást, 1951-ben 31. 1952- ben pedig 30 szarvas marhatermé- kenyító fiókállomást, ezen felül 1951- ben 30, 1952-ben 20 mesterséges lótermékmyítő állomást. Biztosítsa ezzel, hogy 1951-ben a fedeztetésre kerülő tehén és tonyíszérett Üszőállomány bat százalékát, a kan- caáliomány tizenkét százalékút, 1952- ben pedig a fedeztetésre ke^ rülö tehén, és ienyészérett üsző-’ állom ánv nyolc százalékát, a kanca- álloménv 15. százalékút mestersége sen termékenyítsék. Az 1951. év végére el kell érni azt, hogy a mesterséges termékenyítésnél 15 százalékkal több legyen a vemhes- ség mint a természetes fedeztetésnél. Az állami gazdaságokban és a termel öszö vetkezet ékben irányt kell j venni a mesterséges termékenyítés általános bevezetésére. 3. A földművelésügyi miniszter kötelezzen minden állattartót a tenyésztésre (szaporításra) alkalmas, nőivarú szarvasmarha, ló, sertés és juhállományának a fedeztetési idény alatt az ivarozás időpontjában való fedeztetésére. Kötelezzen minden állami gazdaságot, termelőszövetkezetet és községi tanácsot elletésí terv készítésére. Az elletési tervben a sertés- és juhállomány mennyiségének gyorsütemű növelése érdekében írja elő az éven-1 ként kétszeri, illetőleg kétévenként háromszori ellotéseket, különösen az j ájlami gazdaságok és a termelöszö-1 vetkezetek szaporító gazdaságaiban. 4. A földművelésügyi miniszter to-1 gye kötelezővé minden tenyésztésre! és továbbtartásra alkalmas növendék-1 állat (szarvasmarha, ló, sertés, juh) hasznosítási célnak megfelelő feine velősét. Az állami gazdaságokban külön növendéknevelő telepeket kehi létesíteni a termelőszövetkezetek és I az egyénileg gazdálkodó dolgozó po-l lasztok jóminőségű növendékállatolj Itat való ellátása érdekében. 5. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a termeié-1 kenység fokozása érdekében selejtezni kell a terméketlen és alacsonyt teljesítőképességű, rossz takarmány-1 értékesítő, gyenge szervezetű egyede-l két. A selejtezést évente kétszer, ősszel és tavasszal kell végrehajtani, j A földművelésügyi miniszter a se-1 lejtezésro vonatkozó rendelkezéseket,] irányelveket az 1951. évi január hol I. napjáig adja ki és rendelje el a «elejtezések végrehajtását. A földművelésügyi miniszter do'-1 gozzon ki új törzskönyv eí esi rend-] azért, amelyben a tenyészállatok e!-| bírálásánál a külső testformák adatain felül, elsősorban az adott tartá-| ■i körülmények mellett elért tenyész-] tési és termelési erdményeket kc-11 figyelembe venni. Ezeknek együttes kiértékelése, s! főleg a tejhozam, zsírszázalék, szapo-l rasáq, felnevelés^ tulajdonság, stb.j alapján állapítsák meg az állat te- nyészértékét. I. Az új törzskönyvelést az 1951. évi január hó I. napján kell beveze'-l ni. Á törzskönyvelést az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek - tenyészeteiben alkalmazni kell, az i egyénileg dolgozó parasztság pedig a törzskönyvezést mint a minőségi a]- : j lattenyésztús egyik leghathatósabb ■ | eszközét, minél kiterjedtebb mérték- . ben használja fet állatállományának i minőségi fejlesztésére. ■| 2. A tenyésztési verseny kia'ákitá• sa a tenyésztési és termelési ered- . J menyek során elért módszerek átadá- I sa, a tenyésztői • kedv fokozása, a te- I nyésztői munka elismerése és jutalma- [ zása érdekében országos, megyei és I járási állatkiállitásokat, áliatdíjazá- I sokat kelj tartani. Az állatkiállí tásolc | és állat díjazás ok szabályait, a/ érdé- I kelt miniszterekkel egyetértésben a I földművelésügyi miniszter állapítsa meg. A földművelésügyi és a belkeres- I kedelmi miniszter a Tenyész- és Vá- I góállatforgalmi Vállalatok útján az I egyénileg gazdálkodó dolgozó pa- I rasztokkal, a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal mind- I két ivarú növendékállatokra kössön minél szélesebb körben tenyésztési, I illetőleg tartási szerződéseket, a haszonállatokra pedig hízlalási, illető- I leg szállítási szerződéseket.. A te- I nyésztési, tartási, hízalási és szállítási szerződéseket úgy kell ütemezni, I hogy a szállítások az év minden szakában a szükségletnek megfelelően I történjenek. Az 1952. évi január hó 1. napjától I kezdődően tenyésztési célra csak tér. I melési és tenyésztési ellenőrzés alatt L álló, vagy törzskönyvelt leszánnazású I egyedekre lehet szerződést kötni. A szerződéses ár mindenkor magasabb [legyen a piaci áraknál. ÍV. j Az állati betegségek megelőzése és | visszaszorítása érdekében az állalte- | nyésztési terv célkitűzéseinek biztosi j fása végeit megelőző intézkedésekkel, megfelelő kezeléssel a lehető legki- j sebbre kell csökkenteni az úllatbe- | toqségek megelőzésére és elfojtására | előirt rendszabályokat (fertőtlenítés, | betegségek bejelentése, állaiforgahni | korlátozások, hulla eltakarítás, stb.) | az állami gazdaságok, állami vállala- | tok, termelőszövetkezetek, valamint | az egyénileg dolgozó parasztok ma- [ radékiaianul betartsák. 1. A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatban meg keli szervezni és nagy arányban ki kell szélesíteni a meddőség elleni küzdelmet. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szarvasmarha- és lóállományát Vi évenként veinhességre meg kell vizsgálni és szükségben meddőségi kezelés alá kel! vénni. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha- és ló- állományában fellépő meddőséget működési körzetükben a mesterséges termékenyítő állomások, illetőleg az állatorvosi ambulanciák kezeljék. I A szarvasmarhák járványos elveté- ! lése ellen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek elsősorban az ., ellető istállók létesítésével védékezze- , nek. 2. A szarvasmarha gümőkór elterjedésének megakadályozása érdeké- ' ben évente kétszer tuberkulinozni keli az állami gazdaságok és a termclős^ö- j vetkezetek állományát, a reagáló (tuberkulózissal ferlőzött) állatokat a , gazdaságon belül szigorúan el kell , különíteni, közülük a gyenge terme- ; lőképességűeket ki kell selejtezni, a , reagáló állatok borjait pedig mester- j ségesen kell felnevelni. A sertésgümőkór elterjedésének j megakadályozására gümőkóros álló- ( mányíól származó tejet, mindennemű konyhalmlladékot, vagy állati eredetű takarmányt csak előzetes felfőzés J után szabad a sertések etetésére hasz- ( nálni. y A baromfí-gümőkov kiküszöbölése érdekében az állami gazdaságok és , termelőszövetkezetek baromfiállomá- £ nyukat minden évben tubcrkplinoztas- ( sák és a reagált állatokat húsra érté- c kesítsék. 3. Sertéspéstis elleni védekezés terén irányt kell venni az élő vírussal t történő oltás fokozatos kiszorítására és > a ki istályibolyavakcinának minél szé- f iesebb körben való bevezetésére. . j 4. A felnevelést betegségi'! (mnlacinfluenza, hurutos tüdőgyulladás, bor- jak tüdő- és bélgyulladása) tnegelö- | zése céljából állami gazdaságokban és % termelőszövetkezetekben az anyaálla- |( tok, az újszülöttek és a növendékállatok tartásában, takarmányozásában mutatkozó hibákat fokozatosan ki kell s küszöbölni. Mind az anya, mind á nő- ' vendékállatok részére biztositani kell T a szabadban való mozgást es a tér- ■' mészetszerú tartást. Kerülni kell a l fiatal állatok fárasztó hajtását, szállt- s lását és óvni kell őket -z megfázástól, i gondoskodni kell a beteg állatok kor- r szerű gyógyításáról. a 5. Az állami gazdaságok és a termeI őszövetkezetek juhállományát évente kétszer rühöer.cg szempontjából át kell Ä vizsgálni és az esetleg fertőzött nyá- ^ jakat megfelelően kez.elni kell. Ugyan- f .•sak út kell vizsgálni rühösség szem- f pontjából az egyénileg dolgozó parasz- . tok 10-nél nr/gyobb létszámú juhállo- n.myáí műiden év május hó 1. nap- iáig. A fertőzött nyájakat kezeltetni 9 kell, 3
