Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-19 / 294. szám

n 1950 P7CSMBER i9 Szaiszváff 102, Magyarmecske 100 Nagyharsány 97.7 százalékra emelte fel begyűjtési eredményét Forró leikesedésü, ünnepélyes begyűjtési napot tartottak vasárnap Baranya minden községében Zenés ébresztő, ta utcákon éneklő Hatolok, feldíszített kocsik, íellobogó- zott házak, raktárak, — így festett vasárnap a baranyai községek túl­nyomó része, ünnep volt, a békéért folytatott harc ünnepe. A begyűjtési <cnala harcos ünnepe, üzemi népneve­lők, talujárók, honvédbajtársak, a falust népnevelők és tanácstagok, a begyűjtésben legjobb eredményt el Harcos ünnepét (Ute tegnap * bé­kéért folytatott harcnak Szászvár dol­gozó parasztsága is- A szászvári doi­S ozó parasztok saját szemükkel lát- atták, milyen hősies csatát vívnak a bányászok a több szénért. A szász­vári dolgozó parasztok vasárnap fel­sorakoztak a békéért folytatott harc. ért dolgozó parasztok siettek tegnap megyénk dolgoz^ parasztságának se_ gítségére, hogy megmagyarázzák minden dolgozó parasztnak; a béké­ről nem elég beszélni, a békét tettek­kel kell megvédeni Tettekkel, úgy, amint a bányászok teszik, tettekkel: a begyűjtési kötelezettség teljesítésé­vel, tengeri feleslegeik felajánlásá­vá. ban o bányászok mögé, 6) lendületet adtak a begyűjtési munkának és ezzel elérték, hogy nemcsak teljesítették előirányzatukat, hanem túl is teljesí­tették azt A szászvári dolgozó pa­rasztok vasárnapi teljesítésükkel el­érték a 102 százalékot tervük teljesí­tésében. 100 százalékot ért el Magyarmecske a jó népnevelő munka nyomán Szászvárhoz hasonlóan a magywr- »ecskej dolgozó parasztok is el­mondhatják, hogy győzelemre vitték vasárnap a begyűjtési csatét- A köz­végben hatalmas lelkesedéssel Indítot­ták meg vasárnap a döntő rohamot a begyűjtés befejezéséért. A népneve löket feldíszített kocsik követték, me­lyen úttörők álltak énekelve és mind­járt segítettek a felajánlott tengerit Ksákbaszedni. A lelkes, alapos nép­nevelő munka meghozta Magyar- tnecskén la a győzelmet: a község va- tárnap elérte a 100 százalékok A jó eredményben nagy része volt annak, hogy a népnevelők, a tanácstagok kezdettől fogva jó példával jártak flőL így Tóth Géza elvtár», községi Bárt titkár, 3 holdas kispnraszt létére, kötelességén felül 4 és fél mázsa ku­koricát ajánlott fel. Lelkesen láttak neki el vasárnapi begyűjtési nap sikerének biztosításá­hoz a kisbuciméri népnevelők is. Fel- Világosító munkájuk nyomán Nagy Lipót 6 holdas dolgozó paraszt köte­lezettségének 100 százalékos teljesí­tésén felül még 150 kiló tengerit ajánlott fel. Jónlk István 10 holdas doigozó paraszt szintén teljesítette már kötelességét, de vasárnap fel­ajánlott még 100 kilogrammot Mayer József 6 holdas dolgozó paraszt pe­dig másfél mázsa felajánlásával lá- tult hozzá a begyűjtési hét sikeréhez A bányászok felhívása óta 110 mázsa kukoricát gyűjtöttek be Kisbudméron Klsbudinéron számosán követték még az élenjárók példáját < a vasár toapi eredménnyel a községben 11Ó mázsára emelkedett a bányászok feL hívása óta begyűjtött kukorlcameny- •yiség.' Sokat javult vasárnap Me- Csekpölöske begyűjtési eredménye is. A községben több olyan, dolgozó pa­naszt van már, aki tengeri termésének több, mint felét felajánlotta a begyüj lés sikerének előmozdítására így Wcininger Mátyás dolgozó paraszt vasárnapi beadásával együtt tengeri termésének 54 százalékát adta be, míg Kétyi József beadása vasárnapi teljesítésével együtt eléri tengeri termésének 52 százalékát. Nem marad Vl azonban mögöttük idős Nagy And lás 78 éve* dolgozó paraszt se, aki mindössze 1200 négyszögöl bérelt tö.dön dolgozik- Nagy András ennek ellenéi» 256 kiló kukoricát adott, hogy — amint mondotta —, tdös kora ellenére is megfelelően kivegye ré­szét a békéért folyó harcból. ünnepélyes keretek között folytat­ták a begyűjtést vasárnap Szentdé- Bescn K A községből vasárnap 6 kocsival, melyeket feldíszítettek, fel lobogóztak, mintegv 70 mázsa tenge­rit szállítottak be Szentlőrincre. A ko. «»lkat ének- és zeneszóval kísérték végig * községen- A jß eredményei 'éréséhez hozzásegítette a községét Gregovies Simon 14 holdas középpa- vaszt is, aki beadási kötelezettségét addig már 360 százalékban teljesítette, de most újabb 2 és fél mázsa tenge­rit ajánlott fel „C“ vételi jegyre. — Ugyancsak kimagasló eredménnyel Járult hozzá a községben a begvüjtéc flkeréhei Illés Sándor 9 holdas dol­gozó paraszt. Illés Sándor 320 száza­inkra teljesítette eddig begyűjtési elő- bányzatát, de vasárnap még 260 kiló kukoricát ajánlott fel egy hold ter­ítéséből. Nem sokkal maradt el tő- JÖk Vilhelm István 9 holdas dolgozó é rászt sem, aki 220 százalékos tel­ítésén felül még 160 kiló tengerit ajánlott fel „C“ vételi jegyre. Somögyapátíban « pártszervezet vezette sikerre a kukoricabegyTi jtest Somogyapdtiban a múlt hét elején nem ment a .begyűjtés, elsősorban azért mert a népnevelők maguk sem látták tisztán ax előttük álló feladó tot. Később azonban a helyi pártszer­vezet Pintér József elvtárs, párttitkár kezdeményezésére fordulatot terem­tett. Ettől fogva Pintér elvtár» é* Gáspár József, a községi tanács el­nökhelyettese foglalkoztak a népneve­lőkkel és maguk is élenjártálc a fel. világosító munkában. Ennek eredmé­nyeképpen sokat javult a község eredménye és egymásután születtek az olyan eredmények, mint Simon József 10 holdas dolgozó paraszté, a5d 220 kiló ceövas tengeri helyett 808 kilogrammot adott be. Ókori gon is nagy lendülettel folyt le a vasárnapi begyűjtés. A község­ben Kovács Károly 6 holdas dolgozó paraszt, aki eddig kötelezettségén fe­lül már 2 mázsát adoti be, most újabb 1 mázsa felajánlásával járult hozzá a béke megvédéséhez. Bíró Sámuel dol_ gozó paraszt szintén felajánlott egy mázsa tengerit, bár eddig már 4 má­zsát adott be előirányzatén felül. A község népnevelői közül Jékll Ist­ván érte él a legjobb eredményt. Eb­ben nem kis része volt annak, hogy Jékll István maga Is jópéldával járt elől: 5 mázsa tengerit adott be köte­lezettségén felöl. Vasárnap isméi bebizonyosodott, hogy « begyűjtés ICO százalékos tel­jesítése a Jó népnevelőmunkán múlik kizárólag. Bebizonyosodott «» Bólyon is. Itt Fűrész Habertnek 16 mázsa fö löslege» tengerije vo]t Amikor va­sárnap • népnevelők megmagyaráz­ták nekj * begyűjtés jelentőségét, megvilágították előtte, hogy a be­gyűjtés, elsősorban a tengeri begjűj. tés sikere ét a béke megvédése kö­zölt milyen összefüggés van, akkor mind c 16 mázsát felajánlotta. A népnevelő munka Jelentőségét ez­zel egyidejűleg egyre Jobban felisme­rik maguk a dolgozó parasztok Is. így Ács Albert, egyházaskozári dolgozó paraszt, aki már minden feleslegét beadta, midőn a népnevelők felkeres­ték, csatlakozott hozzájuk, hogy Így te előmozdítsa a begyűjtési csata gyö_ zelraét. A kátolyi népnevelők példamutatása Szellőn Ugyanakkor a népnevelő munkában te számos községben megmutatkozott az elvtársi segítség szép példája. így a lippól népnevelők és tanácstagok vasárnap feldíszített kocsikon át­mentek segíteni a mároki népneve­lőknek. Lippó eredménye már túl van a 100 százalékon, Márok viszont erősen lemaradt. A lippóiak ielvilá- gosltő munkája komoly lendületet adott Mórokon a begyűjtésnek. Ehhez hasonlóan nyújtottak segítséget a kátolyi népnevelők a szellőieknek. A kátolyi népnevelők vasárnap Szellőn több, mint 20 mázsa tengerit gyűjtöt­tek be Jő felvilágosító munkájukkal. A siklósi járásban Nagyharsányban volt legeredményesebb « vasárnapi begyűjtés. A községben. Elsősorban a tanácsházat, de a többi házak jő ré­szét is feldíszítették és lelkes és ün. nepélves hangulatban indították el a harcot a begyűjtés teljesítéséért. A népnevelőmunkában élenjárt Lackó Elefe tanácstag, aki eddig már 6 má­zsa tengerit adott be, de vasárnap újabb felajánlást tett e ezzel termé­sének több, mint 30 százalékát már beadta. A község vasárnapi eredmé­nyével együtt elérte az előirányzat 97.7 százalékos teljesítését A számos jó eredmény mellett azonban a vasárnapi begyűjtési nap azt te bebizonyította, hogy még sóit tennivalónk van a begyűjtés terén s hogy nem állhatunk meg egy pil­lanatra sem a felvilágosító munkával. Bebizonyosodott, hogy még vannak olyan dolgozó parasztok is, akik nem látják a begyűjtés jelentőségét, nem értik azt, hogy a begyűjtés 100 szá­zalékos teljesítésével, kukoricafeles legeik leadásával kell harcolniok ä békéért Békénk ellenségei, dolgozó népünk árulói azok, akik a kulnkokra hallgatnak Es vannak olyan dolgozó parasztok is, akik a kulák hálójából még min­dig nem vergődtek ki. Ilyen Kemsén Tápai Imre juttatott gazda is, aki maga is a kulákok példáját követi mindenben. Bár mindenét a népi de­mokráciának köszönheti és a népi de­mokrácia jóvoltából olyan gazdasága van. amit számos régi középparaszt megirigyelhetne, eddig még egyálta­lán nem adott be tengerit Minek nevezhetjük az ilyen embe­reket? Nem kétséges, árulóknak. Áru lókiiiak, akik elárulták a dolgozó né­pet, elárulták a dolgozók államát, el­árulták a nép: demokráciát, mely ne­kik a régi nyomorúság helyett bol­dog életet juttatott osztályrészül. Az ilyen emberekkel ennek megfelelően, mint árulókkal kell elbántál Nem Tápai Imre azonban az egyet­len, aki elárulja a dolgozó nép érdé keit. Csíki Antal palotabozsoki dol­gozó paraszt is hozzá hasonlóan meg­tagadta részvéteiét a békéért folyó harcból. Csíki, bár a községbeliek tudomása szerint mintegy 20 mázsa Á megyei tanács első költségvetése kukoricája van, megtagadta T20 kilós beadást kötelezettségének teljesítését A vasárnapi begyűjtési napnak ket­tős tanulsága Yaa. Először ar, hogy a lelkes, jól szervezett felvilágosító munka hatalmas eredményeket tud hozni. A másik pedig az, hogy még ezután is sok teendőnk van a be­gyűjtés terén. Ennek megfelelően a vasárnapi begyűjtés lendületét min­den községben töretlenül vigyük to­vább. Ne elégedjünk meg féleredmé­nyekkel, ne bizakodjunk el az elért sikerek láttán, hanem szívósan foly­tassuk tovább a harcot, begyűjtési előirányzatunk ÍOO százalékos teljesí­téséért, a béke megvédéséért, ragyogó jövőnk felépítéséért. TJ ánteke» Összeült » megye „par­* lementje“, összeült * megyei ta'- nAca. összejöttek & tanács tagjai, bá­nyászok, üzemi munkások, dolgozó parazrtek. értelmiségiek és kisemberek, hogy meghallgassák a végrehajtó bi­zottság beszámolóját az elmúlt két hó­nap alatt végzett munkájáról. A nagy nyilvánosság előtt keB szá­mot adniok tanácsainknak népköztár­saságunk alkotmánya szerint eredmé­nyeikről, célkitűzéseikről. A múltban a tízezerholdak, a trösztök és részvény- társaságok világában, az elnyomás, a kizsákmányolás idején párnázott ajtók mögött pusmogtak az ország, a me­gyék, » város vezetői főzték ki sötét, aljas terveiket a harácsolásra, a dolgo­zók minél teljesebb kizsákmányolására- A múltban a dolgozókat senki nem hív­ta oda, ahol sorsukról döntöttek. A mnltban ar úri megyeháza tanácstermé­nek küszöbét legfeljebb a megye urai­nak, a biedermarmoknak, » montenuo- vóknak és vnsnyáknak azivarhamnját és cigarettavégeit összeszedő takarító­személyzet léphette át. A pénteki tanácsülésre — alkotmá­nyunk értelmében — a tanácstagokon kívül meghívta a tanács elnöke az üze­mek, gyárak, hányák, falvak dolgozóit, hogy saját maguk ellenőrizzék az álta­luk választott tanácstagok munkáló*, tanuljanak az ott elhangzottakból. Meg­hívta a tanács elnöke * nem tanácstag dolgozókat azért Is, hogy az ülés titán az ott felmerült problémákkal kapcso­latos javaslataikat, kezdeményezéseiket, kérdéseiket a tanácstagoknak, vagy a végrehajtó bizottságnak terjesszék elő. A dolgozók azonban nem éltek jo­gukkal. Kevesen jöttek csak el a ta­nácsülésre, aljg néhány dolgozó érezte át azt, hogy mini a hatalom birtoko- sának nem csak joga, de eggenesen kötelessége ezzel g hatalommal élni is ki üzemek, falvak" sem -küldték el meg­bízottaikat, pedig ez lett volna a mód­ja, hogy a dolgozók' tömegei ne közve lett, újságon keresztüli értesülésekből, hanem közvetlenül is megismerjék legszélesebb tőmegszeroezet, a tanács -munkáját­XTégig kellett volna hallgatni me * gvén-k dolgozóinak * végrehajtó bizottság beszámolóját, az 1051. évi költségvetést és a jövő évi terveket, úgy, ahogy azok az ülésen elhangzot­tak- Végig kellett volna hallgatniuk dolgozóknak elsősorban a költségve­tést, melynek minden egyes fillére t dolgozó nép érdekelt szolgálja, a dol­gozók életszínvonalát emeli. A mi köiségvetésünk a béke költség­vetése. Ez a költségvetés a szocialista építés sziklaszilárd alapja. A költség­vetésben előirányzott Illő és félmillió forintból napköziotthonok és iskolák, új utak és autóbuszok, kultúrotthonok és egészségházak épülnek. A mi költ­ségvetésünk alapjaiban, [elépítésében és tartóiméban is különbözik a régi, a felszabadulás előtti megge költségveté­séi 61. egészen Diós, mini a tőkés or­szágok költségvetései. A megye költségvetéséből az építés, a fejlődés Ígérete árad- A mi költségvetésünk a boldogság útját, a Magyar Dolgozók Pártja által mutatott utat kővozi simára, a ml költségveté­sünk dolgozóink életét leszi könnyebbé, vidámabbá. Biztosítja a napfényt, az egészséget^ ,a fejlődés, a tanulás lehe­tőségét minden gyermeknek, tovább! szakadatlan élctszfnvonalemeikedésí biztosit mindon dolgozónak. A múlt költségvetéseiből, akárcsak ma az imperialista államokéiból az éh­ség, a szenvedés, a nyomor sír felénk, a fegyvencsörtietés zaja, halálhörgés, öz. vegyek és árvák zokogása hallatszik. Az amerikai kormány a költségvetés 78 százalékát a háború szolgálatába állí­totta, Tito ötmilliárd dinárral csökken­tette az egészségvédelemre és társada­lombiztosításra fordítandó kiadásokat Kaliforniában több, mint kétszázezer parasztcsalád éhezik és egy év alatt 28 ártatlan gyermek pusztult el — éhen. Ezért jellemző a nyugati államok falvaira, városaira a hanyatlás, ezért beesettszeműek, rongyosak, éhségtől gyötörtek az imperialista államok dol­gozói. Az imperialisták költségvetései nem adnak a népnek, hanem a fokozott kizsákmányolást segí/ik, az agressziók, a hadianyagbeszerzes, a luxusvillák, a képutazások horribilis költségeit a dol­gozókkal fizettetve meg­P ártunk harcai, a Szovjetunió jnn­* tatta példa nyomán megszület­tek a nép tanácsai. A pénteki tanács­ülés bizonyította, hogy a tanácsolt, Így a megyei tanács is, jól dolgozik, meri a népért dolgozik és mert a nép fiai dolgoznak benne. Azonban a tanácsok munkája csal: úgy lehet a tooábbia!> ban eredményes, ha a dolgozók is ke­resik a kapcsolatot a tanáccsal fia figyelmmel ldsérik munkáját. A költ­ségvetés beszélő számaiból csak úgy lehet eleven valóság, ha minden egyes dolgozó a maga munkaterületén becsű, ictei kiveszi részét a szocializmus épí­téséből, ha javaslataival, bfrálatávl job­ban támogatja a tanácsot az eddiginél, ha egy pillanatra sem tér le a Pártunk mutatta egyenes útról. Rákosi elvtársra hallgat Tóth István csillés: r Átadja károm hold földjét és vájár lesz Maifoala kosségben * reggeli harangézórs, már munkára készen áll­tak sv dolgosé parasztok kaszái. Jól ki voltak élesítve, hogy minél barna. rább elv égezhessék a vi »st érésben lévő gabona, aratásé*. — Kelj már föl-----lökte, ofdaíba az ágyon Tóth Istvánt * felesége — nem hallod, hogy húzzák aa ötöt? — Hogyne hallanám — válaszolta Tóth István félálmában a közben megfordult a másik felére. Felesége csak nem hagyta, anert már figyel­meztették: „Macink mikor akarják levágni a búzát, akkor, amikor mrfr a fde a földön lesz.“ Isméi szólt, az asszony férjének, hogy keljen fel, mert még a jószágok sein ettek. Tóth István nagyon álmos volt-, az mellett nggyon fáradt is. Előző na­pon is — ahogyan visszaemlékszik — közel 200 százalékra teljesítette napi tervelőirányzatát a vasast Pe- tőfi.aknán. Pélutánoe volt akkor a műszakja. Éjjel egy órakor ért- min. dig haza és mire elfogyasztotta a va­csoráját, legtöbbször kétórát jelzett az óra mutatója. Tgy, a nyári idő­szakban csak három óra jutott alvás­ra. Azért mond'a negyedórái ébreszt- getés után Tóth István bányász, fete, ségének: — Hisz most feküdtem le. mar föl kell kelni? — Megdörgölte álmos szemeit, megmosakodott hidegvízben, majd fogta a kaszát ée elindult fele­ségével aratni. Útközben a zsebéből megette a reggelit is. Nem azért, mintha otthon nem lett volna tejes­kávé, vagy az, amit éppen megkíván, hanem azért, mert az evésro nőm ju tett idő. Kötelesség ének ott is ele­get akart tenni. Tudatában volt: ha a búzája kipereg, azzal a népgazda­ságunkat károsítja meg. ö pedig azt nem akarja. Ezért inkább a három­órás" pihenés után ismét munkába állt. így ment ez tavasztól őszig, ad­dig, mfg a* eteő hó nem esett le a földre. Aratás ntán következett a tarlóhántds, eséplós, közben & kuko­ricát te ellepte a gaz, azt is kapálni kellett, önszel a betakarítás sürgette a munkában, majd hamarosan elér­kezett az ideje a tavaszi vetések alá a szántás, az ősziek elvetése. Rövi­den kifejezve: Tóth István csillés minden nap nyolc órát dolgozott a bányában, 13-at pedig ottlum a me­zőgazdaságban. így ment en évről-évre. De Tóth elvtám csakhamar belátta, hogy két. féle foglalkozást folytatni egy em­bernek: a tönkremenést, az élei meg­rövidítését jelenti. 1949-ig 6 és lél holdon gazdálko­dott. Ebből 3 és fél juttatott föld volt. három holdat pedig még a szü­leitől örökölt, A teher azonban, minik nagyobb súllyal nehezedett vállaim. — Ezen változtatni kell — gon­dolta magában, ügy érezte, hogy to­vább nem bírja ezt- a nagy hajszát A földművelést is szereti, de annál sokka! jobban szereti a bányászni un­kák Ezév tavaszán megtette az első lépést a jobb. a könnyebb élet felé. Három és fél hóidat átadott az állam­nak. Úgy gondolta, hogy a. bánya­munka mellett, majdcsak" megbirkó­zik a visszamaradt három holdjával. Az idén, már csak 2 holdon dolgo­zott. De, amint szavaiból kitűnik élete nem sokkal fordult jobbra. No. meg hát az idő kereke is eljár. Tóth elvtárs már a negyvenedik évét gá­zol ia és úerv van. hogy azt a munkát, amit azelőtt játszva elvégzett, azt most már nehezebben csinálja. — Éppen tegnap fejeztem be a mélyszántást, de alig vártam ezt a napot. Valahogyan úgy éreztem, hogy ez már több a soknál -r mondja. Teljesen igaza van Tóth elvtárs. tiak. ami sok, az sok. Nézzük, ho­gyan végzi feladatát a bányában. Tóth elvtárs a két foglalkozás el­lenére egyszer sem mulasztott igazo­latlanul egész éven kereszti!!. A 10—13 órás napi mezőgazdasági mun­ka mellett rendszeresen kivette a részét a széntermelés emeléséért fo. lyó küzdelemből is. Méghozzá, nem te , akárhogyan. Tóth 'István, a bányarmmka legne­hezebb területén dolgozik. Még csil­lés. Ez persze furcsának tűnik ki. Hogyan, hogy még csillés? Ügy, hogy eddig nem volt arra ideje, hogy résztvehessen a vájártanfolyamokon. A’ három hold nem engedte. Mert, 1c» minden héten kétszer vájáriskolába ment volna, akkor visszamaradt vol­na a földműveléssel. — Az „öreg“ kifog rajtunk — szokták mondani a fiatalok. Ez va­lóban így is van. Teljesítménye egész éven át 200 százalék körűi mozgott. Keresete minden hónapban napi 50 forinton felül volt. De volt olyan hó­nap te, mint például az augusztus, amikor 56 forintot keresett műsza­konként, Ezek a számok arról beszél­nek, hogy Tóth István csillés havon­ta legkevesebb 1.200 forintot visz ha­za. De még ennél is többet tudna.,ke, resni, ha pihenten érkezne a bányá­im, ha nem kellene neki otthon any­uiéit dolgoznia. — Jövőre már nem le«* így — mondja mosolyogva. — Rákosi elvtársra hallgatok. Az .asszonnyal már meg is beszéltem és elhatároz, tűk: Átadjuk a földet az államnak. Én pedig bányász maradok. Jelent­kezek vájáriekolára és vájár leszólt. Persze a föld nem kell ingyen az államnak. A közelmúltban kijött mi­niszteri rendelet jó árat biztosit a kétlaki bányászok felajánlott föld­jeiért. Minden kataszteri hold tiszta jövedelemnek a 80-szorosát fizetik ki forint összegben. Tóth István, —■ ahogyan ő mondja, — földjei lt aranykorona értékűek. Vagyis ennek n 80-szorosát, kapja, a.rni kitesz 880 forintot. Mivel 3 hold földről van szó, így ennek az összegnek a háromszo. rosát kapja, vagyis 2.6-10 Forintot fi­zet az állam Tóth Istvánnak azért, hogy ezután ne kelljen neki annyira törni magát a munkában, hogy a szén™ csatában még szebb eredményeket tudjon elérni, de nem úgy, mint csilléé, hanem mint szakképzett, jé vájár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom