Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-19 / 294. szám
n & p L <5 1950 DECEMBER » Erősítik a széncsatát a HESZHÁRT-aknák Ugrá*»a>ern emelkedés tapasztalható a péenhányatélepi fejtések teljesítményében A pécsvidéki bányászok hattalmas lelkesedéssel mind nagyobb eredményeket érnek ed a termelés frontján. Egymásután érkeznek győzelmi jelenté1 »ele, melyekből megállapítható: bányászaink nagy többsége nemcsak teljesíti vállalását, hanem azt túl is tel' jesíti. A cél: maradéktalanul befejzni az ezévi tervelőirányzatot, hogy terven felül minél több szene! tudjunk adni népgazdaságunk .számára, Szabolcs kerület két aknája. Ferenc- és István-akna, már a jövő évi tervét teljesíti, de a harcot még jobban fokozzák, mert ki akarják har eolni ismét az elsőséget,' A legutóbbi jelentések szerint a következőképpen alakult az aknák közötti munkavers$ny állása: Pécs VI. kerület 120.7 százalék, Szaboles-Uerület 120.4 százalék, Vasast kerület 110.8 százalék, MESZHART összesen 118.5 százalék A lervíeJjesftésben a legrosszabbul áll Pécs VI. keríiiet, meri még a terv- lejjesítésbez vissza van 8 nap. De, amint az akna jelenlegi teljesítménye mutatja, a pécsbáiryntelepi bányászok is állandóan fokozzák munkalendiile- tüket. A körletek és csapatok teljesítményei, már jóval túlszárnyalták az előző havi termelési eredményeket. Klrschtng János körlete 151.8°/« Spisz Károly körlete 128.0°/» Sümegi Vilmos körlete 124,7% Hajek József körlete 122. •/» Dénes Győző köriele Öfi.8% Rovó János körlete 01. •/• A fejtési csapatok közt is gyönyörűen kifejlődőit a párosverseny. Pécsbányán a fejtések teljesítményében k szinte ugrásszerű emelkedés tapasztalható. Hergert József csapata a 16-i műszakon 234 százalékra teljesítette napi tervét, Beck Antal fejtése. 227.7 százalékra, Kotoucs Károly brigádja 225.7, Vecsera Károly csapata 210, Bőhm Sándor fejtése 186, Prohaszka József csapata 17C. Jelenszki János csapata 142.1, Hartman János (2) fejtése 117.3, Zöld Ferenc csapata 117, Tóth Ferenc fejtése 112 százalékra. Bertusz József csapRta 105.8 százalékra teljesítette tervét a 16-i műszakon. Ezek a gyönyörű teljesítmények arról beszélnek, hogy Rákos! elvtárs hívó szavára a MESZHART-bányászok túlnyomó többsége szorosan, felzárkózott n széntermelés növekedésének meggyorsításáért folyó küzdelemben. Ebhez s harchoz járulnak hozzá a pées'bányhtelepi bányászok is, hogy minél hamarabb jelenthessék — úgy, minit a szabolcsi bányászok —, Rákosi elvlársnak: „Amit vállaltunk, azt kommunista becsülettel végre is hajtottuk. Ma reggel Indol a baranyai küldöttség az MSZT I. Országos Kongresszusára A Magyar—Szovjet Társaság I. Országos Kongresszusára ma reggel 9 órakor indulnak Pécs és Baranya küldöttei. A vonat indulása előtt 24 tagú küldöttségünket ünnepélyesen búcsúztatják. A küldöttséggel Budapestre utazik egy tíztagú, mohácsiakból és alsószentmárto- niakból álló déhz’áv küldöttség is, mely festői népviseletbe öltözve tolmácsolja a baranyamegyei délszlávok harcos üdvözletét és ígéri meg, hogy itt, Titoék határa láozdébcn éberen őrködnek a békén. Kinyilvánítják o baranyamegyei délszlávok felszabadítónk, békénk legfőbb őre, a Szovjetunió iránti törhetetlen hűségüket, ragaszkodásulMt és szeretetüket is. A baranyai kongresszusi küldöttséget és a délszláv csoportot Köm Béla elvtárs, az MSZT Központi Vezetőségének tagja és Báli József elvtárs, megyei kultúrpropa/gandista vezetik. A'f OFniányoBZirtii vcrgfnyfcthngsa Vállalják, hogy április 4-ig, első negyedévi tervük megvalósítása során túlhaladják a minisztertanács által eléjük tűzött célokat Az ormánypusztai állami gazdaság egyike Baranya azon gazdaságainak, melyben legnagyobb szerepe van az állattenyésztésnek. A gazdaságnak hatalmas, modern tehenészete van és eredményesen folyik a gazdaságban a «ertésuevelós is. így a minisztertanács állattenyésztésünk fejlesztéséről szóló határozata elsősorban érintette a baranyai állami gazdaságok közül az or- tnnnypuszlai állami gazdaságot. Megértették ezt kivétel xié’fcül valamennyien a gazdaság dolgozói, ezek közül is elsőknek a tehenész brigád tagjai, akik már, eddig is szép eredményeket értek el a fejési átlag emelésében. A brigád tagjai a múlt hét végén Mandl János brigádvezető kezdeményezésére értekezletre üllek ősz- sze, hogy Szűcs Péter állattenyésztési technikus ismertetése alapján megvitassák a minisztertanács határozatát, elsősorban a tehenészetre vonatkozó rendelkezéseket. A minisztertanács határozatának megvitatása után Mandl János bri- gádvezető ismertette a gazdaság tehenészetének a tervét, mely azonos a brigádra eső tervvel. Ezután javallatot tett a brigád tervének egyénekre történő felbontására, •mit a brigád tagjai c! is fogadtak. A jelenti, hogy gazdaságaink majd több ti O í ól-o vo t «o 1» m a^ÍaI a1 Aam t-i Am 4 J ..... t „ . Alt t . j 1 .. f z . f 1 határozatnak megfelelően megtörtént • terv felbontása, mégpedig úgy, hogy minden egyes brigádtagnál figyelembe eették teheneinek aemhességi állapotál, korát és eddigi tejclési eredményeit. A brigád tervének felbontása után másnap ismét brigádértekezletet tartottak az ormánypusztai tehenészek. Ezen az értekezleten már a verseny kérdéseit tárgyalták — Az eddigi versenyeknek az volt n hibájuk —, állapították meg ezen az értekezleten a brigádíagok —, hogy túl rövid időre szóltak a vállalások. Már pedig az állattenyésztésben nem egyik napról a másikra, hanem szívós alapos munkával lehet valódi eredményeket elérni. A brigád dolgozói elhatározták, hogy elsőnegyedévi tervük túlteljesítéséért lépnek versenybe azzal a vállalással, hogy a minisztertanács által lúM-ben elérendő célokat áprilia 4-re, felszabadulíeunk 6. évfordulójára megvalósít) ily illetve túlteljesítik, s versenyre hívják baranya valamennyi állami gazdasági tehenészbrigádját. A versenyfelbává«» Mi. az ormánypaszfai gazdaság fe- he,' -: .brigádjónak dolgozói legutóbbi felajánlásainkat kiértékeltük és bünkén állapítjuk meg, hogy vállalásainkat túlteljesít ettük és a fejési átlagot 0 vállalt 10.2 liter helyett 11 literre emeltük. Bár felajánlásaink teljesítésében szép eredményeket értünk el. ezek az eredmények nem elegendők ahhoz, hogy azoknak a követelményeknek, melyeket az állattenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat ránk, az állami gazdaságok tehenészeire, fejögulyásalra ró, megfeleljünk. Ezért brigádgyűlést hívtunk össze, ahol megtárgyaltuk a minisztertanács határozatának ránk vonatkozó részeii és a gazdaság negyedéves tervéből egyénenként meghatároztuk mit ke.'1 mindegyikünknek tennie ahhoz, hogy a gazdaság túlteljesíthesse o minisztertanácsi határozatot és ezzel együtt első negyedévi tervét. Brigádgyülésilnhön a következő határozatot hoztuk: J Az állattenyésztés fejlesztéséről-*-* szóló minisztertanácsi határozat és a gazdaság első negyedévi állatiétenyészállatot adnak a tszcs-knek, az egyénileg gazdálkodó parasztságnak és megjavítják a nagyvárosok, az iparés bányavidékek dolgozóinak lej-, hús-, tojás- és zsirellátásúi. Ezért, mi ezeket a feladatokat az állattenyésztési munka versenyben történő elvégzésével kívánjuk megoldani és versenyre hívjuk Baranya valamennyi állami gazdaságának állattenyésztési dolgozóit, tehenészei!, az alábbi versenyszempontok szerint: a) Felajánljuk, hogy 1951 április 4-re, hazánk felszabadításának halódik évfordulójára a csoportos fejes és etetés teljes megszüntetésével, az egyé„ ni fejes és etetés bevezetésévet a minisztertanácsi határozatot már az első negyedévben tejtermelésben lél száza lékkai túlteljesítjük, 125.500 liter fej helyet 126.200 liter tejet termelünk. Ezt az eredményt az országos takarmányozási normák alkalmazása mellett a tehenek lejelésre törfénő gondosabb előkészítésével kívánjuk el. érni, mert a jó előkészítésen múlik a tejtermelés fokozása. Teheneinket a következőképpen készítjük elő: A vemhesség hetedik hónapjának betöltése ufón teheneinket elapasztjuk és kél hétig csak alaptakarmány! cte lünk. Ezután pó/abrekot adunk a teheneknek, amit hétröl-hétre fokozatost. n addig emelünk, inig a leltakariná- nyozott pótabrnk mennyisége az ismert teheneknél 3 literrel több tej ler. melésére nem elegendő, mint szárazra állításuk előtti termelésük. Az elő hasi üszőket és azokat a teheneket. amelyeknek származását nem ismerjük, ugyanilyen módon 16 liter lej termelésére készítjük elő. Az eliés lefolyásának megkönnyítésére, hogy a tehenek elzsirosodásáf megakadályozzuk, a pótabrakot két héttel az elles előtt visszavonjak. Az elles után a tejtermelés megindulásával a teheneknek egy hónapig több takarmányt adunk, mint amennyit termelésük alapján rnegér- dcmelnéneli, hogy a tehéntej termelését a lehető legmagasabbra fokozzak. A: egy hónap letelte alán azonban csak a tejtermelésnek megfelelően ta- kormányozzuk icvább az. állatokat. b) Versenyt hirdetünk másodszor azért, hogy a borjúelhuUás kiküszöbölésével a választott borjak száma meg. egyezzen az elletett borjak számúval a borjukat a legmagasabb siilyban nyésztési tervének túlteljesítése azt 1 vulasvzuh le. Vállaljuk, hogy i, borjuk Fokozott gondozásával az összes elletett borjakat le is válasszuk, a bika- borjukat 5 hónapoz korukban 210, az üszőborjukát. 190 kg-ós súlyban. c) Versenyt hirdetünk harmadszor a vemhességl százalék emeléséért. Vállaljuk, hagy gondos ápolással az állatorvosi megfigyelés és kezelés még nagyobb igénybevételével a minisztertanácsi határozatot 3 százalékkal túlteljesítjük és teheneinknél április 4-ig 75 százalékos vemhességi százalékot érünk el. O Vállalásaink te/jesilésél havon- **'* ként briffádijyülésekéit értékeljük ki és megküldjük valamennyi verseny- belépő gazdaság tehenészbrigádjának. Kérjük a megyeközpontot, hogy havonként állapítsa meg a megye legjobb fcjögvlyásainak és tehenészbrigádjainak sorrendjét, és közölje azokat a munkamódszereket, amelyekkel a többi tehenészek dolgoznak a gazdaságokban. ■ Mi, az ormány pusztai állami gazdaság tehenészei tudjuk, hogy a terv és a minisztertanácsi határozat tálteljest lésével lehelünk a legfőbbet hazánk megerősítéséért és a béke megvédéséért. Közvetlenül a gazdaság végében húzódik a határ, és a drót másik oldalán halálos ellenségünk, Tito bandája esek az. alkalomra vár, hogy megszépüli, boldog élelünket elrabolhassa. Mi versenyfelhívásunkkal, munkánk versenyben történő elvégzésével mutáljuk meg. hogy békénket, Szabad, boldog életünket mindenkivel szemben, minden eszközzel megvédjük. Mandl János áll. L-hrig ve*., Müller István, Györffy Púi. ifj. Szilágyi Sándor, id. Szilágyi Sándor, Tukerlts János, Totzer Mihály, Kardos Lajos, Tolaer Lajos, Bal! József, Krémcr János, Kiilbl János, fcjögulyások. Forró sikert aratott a román szakszervezeti ének- és táncegyüttes Mindén na,p erősebb as a Méretet gyűlöletet és harcos elszántságát Jobs barátság, amely a magyar és ro. mán népet összefűzi. E*t érzi itt a Tito-határ menti Pét» ée a, moceeki bányavidék minden dolgozója, azok akik eljöttek a Romám Szokw.er vezeti Taítáce Énók- és Táncegyüttesének szombatesti előadására a pécsi Nemzeti Színházba, de érzik ezt azok is, akiknek már nem jutott hely. A szón. csata hősei, a péQsbányat-elopi, szabolcsi és vaoaei bányászok mellett itt vannak ötéves tervUnk épülő szocialista bányavárosának, Komlónak élenjáró bányászai: Kúra János sztahanovista és Heim József vájárral az élen. i Kranes Pál «Ivtslrs, a váróéi tanács elnöke köszönti román vendégeinket. — Forró, testvéri szeretettel kö- szőntjük városunkban a Román Nép. köztársaság kormányának és dolgozó népének képviselőit. — Jól tudjuk már: százszor le igaza volt Ady Endrének: „Dunának, Oknak egy a hangja'V s közös igazságunkat fejezi ki kiváló vendégünk, Mihail Bcmiiic forradalmi versében: „Az életünk végtelen óceán már, Hullámait ránk rulvintjfl a fény, Mint hajó, harcban tör elő az osztály, S vörös zászló leng árbóea hegyen.“ — majd így folytatja üdvözlő szavait:-k- A román és magyar nép együtt harcol a szocializmus építésében és a béke védelmében és e harcban a nagy szovjet nép mutatja as utat, a sztálini stratégia biztosítja a győzelmet..** Mihail Roseanu citv&ra, • román kormányküldöttség nevében meleg szavakkal válaszol: — „Boldogok vagyunk, hogy bányászaink és dolgozóink üdvözletét adhatjuk Pécs bányászainak és dolgozóinak. Mi ezzel a műsorral is » bókéért, és a munkásosztály érdekei, ért harcolunk. Ebben a harcban Pártjaink, Rákosi és Gheorghiu Dej elv- társakkal az élen. vezetnek bennünket a. nagy Szovjetunió és Sztálin elvtársi irán vitásával. Éljen az örök magyar.román barátság1“ Meleg szavak- kíséretében ajándékokat adnak át üzemeink küldöttei vendégeinknek, majd a magyar, ro mán és szovjet himnusz után elkezdődik a háromórás nagy műsor. Az ünnepi műsor Zúgó taps köszönti az énekkar!, mikor első számát, A,natol Víeni szer. zöményét előadj». A román nép forró szeretető rendül a dalban, a szovjet nép és Sztálin iráni. Ée Vicru másik dalában a román dolgozók harcos békeaikarata jut kifejezésre. Román népdalok és az ifjúság lendületes munkadala után nagy tapssal fogadják Pécs dolgozói Noeov_ ée Novikov szovjet szerzők dalait. Még forróbbá válik az ünneplés, mikor a színes népviseletbe öltözött táncosok jelennek meg a színpadon. Alig akar. jak kiengedni Őket: a mun cniai bórát és a. botos táncot ismételniük kell. A román parasztok földesuraik elleni jezi ki <» késivillogtató bikszáát ro. mán néplánc, mely viharos tapsra ragadtatja a bányák éa üzemek jelenlévő dolgozóitÚjra énekszámok következnek. A nagyszerű kórus ezebbnél.ezebb dalokat ad elő. Nagy sikert arat a „Régi ballada“, majd Chireseu: Bókeharco- sok éneke c. műve. Faladé: „Kis pacsirtája*', melyet VIadieu Marin fütyül zümmögő kóruskisérettcl, ars eleven természetet varázsolja a színpadra. A pacsirta dalát utánzó földműves, vagy pásztorfiú füttyére madarak válaszolnak, vetés suhog, zúgnak az erdők fái „Nem a színházban vagyunk, honom valahol Románia erdős.dombos vidékén“ — mondj* róla Hóim József komlói vájár. Bartók: Legénycsúfoló ja és Fass: Táncdala magyarul szólal meg as értekjear ajkán. Ml-völgyi bányász énekli a Táncdal szólóját, erős, élettel teli hangján. Fergeteges taps újrázza a* énekszámot Hatalmas erővel reng Glinka: „Iran Susanin“ e. operájának fináléja. Ezzel búcsúzik az' énekkar, mely. nek szólistái: Oprea Marina, Rafael Nicoíae, Trjtjane Uilecan és mindenegye» énekese nagyszerű képességekről" tett tanúságot.’ A táncosok orosz tánc* újbóli hatalmas lelkesedést vált ki a, közönségből. Befejezésül három fogarasi román néptánc: a hátszegi forgató» és a leánytánc következik. Dolgozóink lelkes ünneplés hősben ajnndékoxták meg vendégeinket A közönség helyéről fe’áííva ünnepli a nagyszerű együttest, mely- búcsúra sorakozik fel. Újból aján- déJooteat adnak át a bányászok és a pécsi üzemek dolgozói. Bányász- lámpát és virágcsokrokat, Zsolnay- gyári porcellánszabrot, bőrgyári fi- nombőrú táskát, dohánygyári c.iga- rettacsornagot, húsos- és gyösnölcsös- kwsarafcat nyújtanak át a szeretett és testvéri barátság jeléül. Huck er Ferenc ©Irtára * SZOT me-gyei titkára meleg szavakkal köszönd meg a gyönyörű műsort: — Kedves román testvéreink! A ti művészetetekből kiérezzük azt, hogy munkátokat a szocialista eszme hatja át. Arra törekedtek, hogy az igazi művészetet megszeret lessétek a dolgozókkal. Ez annál is könnyebb, mert a *i együttesek tagjai dolgozóidból, — bányászokból, vasmunkásakból kerültek ki. Ha hazamentek Romániába, vigyétek el a magyar nép harcos üdvözletét a testvéri román népnek!’“ Sandu Eliad, az együttes veseMSJc válasza után még sokáig zúg a tap« és éltetés: az együttes és a hallgatóság közösen élteti a nagy Sztálint Gheorghiu-Dej és Rákosi elvtársat, a magyar-román barátságok A DlSZ-vezetőségválaszfások tapasztalatai A-/ Útfenntartó Vállalat, pártszervezete nem hajlandó párttagot adni a DISZ-szervézet vezetőségébe, mert „elég munkájuk- vnn a párttagoknak a pártszervezeten belől.“ Vájjon hogyan akar az Útfenntartó piírtszerve zete szoros kapcsolatot teremteni a fiatafbkkaL nevelni őket, vezetni az ifik tömegeit a Párt útján, a legjobbakat bevonni tagjelöltként a munkásosztály élcsapatába, ha sajnálja az ifjúsági szervezettől a párttagokat, ha nem ad Pártunk által képzett, Atccal a bányászat felé! Ez a munka, a race isii/.mit* ért vívott harcban öwtzeforraezt beunfln- et a raéncsatn hősével és új erőt ad hazánknak a béke megvédésében.“ Így végződik a felhívá*, amelyet Főiskolánk I. évfolyamának ének- zene.. testnevelés «saakna hallgatói intézték a.z ifjúság felé december m:L so-dikári. A felhívást, tettek követték. Min •Jenki a péCedúinyatelepi bányába akart menni, akár volt bányában, akár nem. Az a lendület, az az öntudatos akarat, amely az e.!cö piiiíuiaUvan t»i munkára. Ezek közül huszonkilencen, mint volt bányászok a bányába mentek. Az építkezésnél sem maradt el az a hangulat, az a munkakedv, ami vasárnap reggel fél hét órakor a gyülekezőnél mutatkozott. Énekkel, zakatolással várta a tagság az autókat, s kint a telepen pedig a brigádok között megindult a ver-'-nymunka, A versenyben a győztes brigád méltán kiérdemelte a „Rákosi'knevct. A többi — az Előre, a Jószerenosét etb. — brigád tagjai is úgy dolgoztak, ahogy a Párt, a szocializmust építő or&zábúi gr, violibantottn i ImHöaiókait. akgunk tlvát ja tőlük. megmutatták kor cm aiddt cl., amikor megtudták. F öiü ?oIánk liuHiratói hogy Iiágyába i-sa.1 azok mehetnek. azt. .he gv a rminkú-soszt ;Uy számíthat akik már dolgo/.la. < ott. rájiik, bel) zonyitotlák ízt, hogy ma ~~~ ...Mi'ícydnk a ■UlOSZi-e hány Í'S 7 már o van ifjak tanúin ik a főiekólakjai ik építéséhez ■ - li itároztn ián, nk 'lkot a. munka. i győzelembe a t.-ig .-ág- nairy óbb tömege. A jel nt_ vytett hit lett igazi, ó ntudato« emréz ők «zárna rövhi Mö ni Itt IttC'í lm. I térré. ladta az ös*szr*> b. .liga‘ók r/a Szokodi Józscf Akiit. Jíétryszázlipi ininc hí Mff.-i ’ó M1 ‘éei-i l'edapó riai Főiskola *M h úomAztizhúra joientki z.-tt ('-! ivóDiri'/, ■ lkára. erőskezü, Meotógialag fejlett vezetőket a DISZ-nelc. A* Épületszerelő Vállalat pártttt- kárnője súlyos betegsége ellenére 1» komolyan foglalkozott a vállalat D1S7, szervezetének vezetöségválasietásávaL Betegsége miatt az üzemből ugyan hiányzott, de naponta többszőr érdeklődött telefonon keresztül, a vezetőségválasztás előkészületeiről, tanácsokat és útmutatást adott a betegágyból is. A Tczetőségválasztó taggyűlést é* az új vezetőségei virággal és jó munkára buzdító levéllel üdvözölte. A fiatalok lelkes hangulatút, z taggyűlés aktivitását, a hozzászólások nagy számút a párttitkár clvt^ snő gondos, odaadó előkészítő munkája biztosította. * A Húsüzemnél Bakánv István ós két társa megpróbálták lejáratni a vezet ős égválnsz fást, megpróbálták csorbítani annak jelentőségét. Több példányban készítettek egy „jelölőlistát“, melyre csupa 50—60 éves dolgozó nevét írták, és ezt a listát az üzem dolgozói között terjesztették. A „lista“ kettős célt szolgált: egyrészt az idősebb munkásokat akarták a fiatalok ellen hangolni azzal, hogy kigúnyolták őket, másrészt a fiatalok között akartak a taggyűlést nevetsé gessé tenni. A Húsüzem fiataljai meggkadályozták a provokációt és a vozotőségválusztó taggyűlésen is élesen megbírálták a . „komolytalan" Búké ny Istvánt. Sürgősen vizsgálja meg •i Húsüzem pártvezetőségo. hogy a „komolytalanság“ mögött nem áz ellenség rejtözik-e?
