Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAI SZÁMBANi A MESZHART-aknák között Pécsbányotelcp ért« el a lejjobb eredményt, napi előirányzatának 113.6 százalékát (3. o.) — Dolgozó parasztjaink legjobbjai begyűjtésük túl­teljesítésével erősítik a békeirontot (3. o.) — A siklósi járási pártbizottság munkája a mélyszántás jóminőségű, határidő előtti elvégzéséért (4. o.) — A Zsolnay-gyár dol­gozói december 21-re befejezik ezévi tervüket (4. o.) AZ M D P B ARANYAM EGYE I PA" RTB I SOTT 5ÁGÁN A K LAPJA VIL ÉVFOLYAM 279. SZÁM ARA SO FILLER PÉNTEK, 1950 DECEMBER 1 JSvoévi kolíségretésfink mogé bizalommal sorakoznak fel a dolgozó milliók, akik Pártánk és Rákosi elvtárs vezetésével felépítik a boldog, szocialista Magyarországot Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter az országgyűlés csütörtökön megkezdődött új ülésszakán beterjesztette az 1951. évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot OsOtfliiffkOn dfle'őtt Oemetllt az orezágjjyttlóá. A»’ új ülésezik első üléeén megjelent' J., D. Kißzeljov, a Szovjetuniómagyarországi nagyköve­te és a diplomáciai testület több tagja. Röviddel 11 óra után tap« közben foglalta el helyét az üléste­remben a magyar nép szeretett vezé­re, Rákosi Mátyás elvtárs, az UDP főtitkára, valamint Rónai Sándor elv­táj«, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Dobi István, a rni- nieztertaaáoa elnöke és a kormány tagjai. Az ülést Draboe Lajos elvtáre, az erezággyülée elnöke nyitotta meg. Napirend előtt Andice Erzsébet elv- társ, Koesuth-dijaa egyetemi tanár szólalt fel Andice Erzsébet elv-társnő, a Béke Híveinek nagy nemzetközi tanács­kozásának jelentőségéről, majd az angol kormány alattomoe mesterke- déeeiről beszélt. Ismertette a Béke- világkongreeezue határozatát, amelyek a nemzetközi békeharo legsürgősebb tennivalóit meghatározzák, majd két javaslatot terjesztett az országgyűlés elé: — Kérem a magyar nép itt össze­gyűlt képviselőit, a magyar ország­gyűlést, tegye magáévá a varsói Bfterfltj­kongreszus határozatait» mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek segítségé­vel, megvalósításával elkerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a népek bé­kéjét. — Ugyancsak javaslatot teszek, egy bőkevédetml törvény kidolgo­zására, amelynek értelmében népi demokra­tikus országunkban a háborús pro­paganda bármilyen fajtája bünteten­dő cselekménnyé válik. Andice Erzsébet felszólalását a képviselők hosszas, lelkes tapssal fo­gadták, majd a beterjesztett javas­latokat egyhangúlag elfogadták. Ezután Szabó Piroska elvtárs. az Elnöki Tanács titkára szá­molt be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az orezággyűl" két ülésszaka közötti működéséről. Beszámolóját az országgyűlés tudó másul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, pénz­ügyminiszter beterjesztette az 1951 évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, majd elmon­dotta az expozéját. A munkások és alkalmazottak összes jövedelme 85-40 százalékkal haladja meg a mnltévit *— A köttségvetée folyamatosan fejlődő tény számai bizonyítják, — mondotta — hogy felszabadult né­pünk a munkásosztály vezetésével győzelmesen halad előre a szocializ­mus építésének útján. Megállapítot­ta, hogy e . r . rohamos fejlődés elsősorban «* ipari termelés nagyarányú bővü­lésében mutatkozik meg. A gyár­ipar felemelt termelési tervét 6.9 százalékkal teljesítette túL Hangsúlyozta, hogy a munkanélkü- Beég felszámolása után ma már mun­kaerőhiány mutatkozik. A szakmun­kás utánpótlás ötéves tervünk egyik központi kérdésévé vált OH elvtárs ezután a ezénellátás kérdésével foglalkozva megállapítot­ta, hogy bányáink széntermelése ma több, mint valaha, mégis kevésnek bizonyul népgazdaságunk nagy fejlő­déséhez viszonyítva. Szerszámgép­gyártásunkra vonatkozólag megállapí­totta, hogy bár SO-szoTOsan múlta felül a háború előttit, a fokozott kö­vetelményekhez képest viszonylago­san kevésnek mutatkozik. Ezután mezőgazdaságunk fejlődésével kap­csolatosan foglalkozva, megállapítot­ta, hogy n falusi lakosság anyagi Ős kul­túrálta felemelkedésének mozga­tója a mezőgazdasági szocialista •xe&torclk erősödése. i— Mezőgazdasági termelésünk egé­szében véve — mondotta — jelentő­ben emelkedett, annak ellenére, hogy némely tömegfogyasztási cikkben a termés gyenge volt. Majd így folytat­ta: — Ha figyelembe veeszttk, hogy sek 10 százalékkal emelkedtek, meg állapítható, hogy a munkások és alkalmazottak ösz- szes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a multévit. Egy év alatt eokszázinillió forinttal megnövekedett a falu vásárlóereje is. Az itt-ott mutatkozó ellátási nehéz­ségeket a reakció igyekszik kihasz­nálni és spekulációval, áruhalmozáe- sal zavart kelteni. Népünk kártevői­vel szemben a továbbiakban is kí­méletlenül fogunk eljárni. A fegye­lem minden vonalon való megszilár dításával akadályozzuk meg, hogy £ spekulánsok és sokszor a kereskedel­mi szervezetekben megbújó ellenséges elemek tovább garázdálkodhassanak Népünk növekvő jóléte tükröződik vissza közlekedésünk adataiban is. A vasúti utas- és áruforgalom ét­idén ősszel az 1948. évinek már kétszeresét érte el. A pénzügyminiszter ezután az ál lanti pénzügyi gazdálkodás előirány­zatával foglalkozott — Jelentősen növelni kell — mondotta többek kö zött — termelésünk szocialista szek­torának forgóeszköz-ellátását is. — A megnővekedett kiadások kö zött szerepel az 1950. óv márciusában végrehajtott közalkalmazotti, peda­gógus-, orvos-, egészségügyi alkal­mazottak fizetésének rendezésével kapcsolatos többletkiadás is. Olt miniszter ezután az őszi be­iskolázási programmal, kapcsolatos végrehajtásról beszélt, ami 100 millió forinttal emelte meg a tényleges kiadásokat. A bankjegy-forgalommal kapcsolat­ban megjegyezte, hogy pénzünk ér- #gy esztendő alatt a bérek és fizető, tőke az 1950. évben tovább szilárdul. A lökés országokban nyomorba dönti a dolgozók»1 a háborús fegyverkezés — Valutáidé téren, amíg a tervgaz­dasági országokban a termelőerők gvors kifejlesztése még jobban meg­szilárdítja a pénz stabilitásának alap­jait, addig a tőkés országokban, kü­lönösen az Egyesült Államok koreai agresszióját követően, még csak fo­kozódott az amúgy is fennálló nagy­fokú pénzügyi bizonytalanság és egyensúly-hiány. —' Ai atombomba őrültjeinek fék­telen fegyverkezése folytán egyre nö­vekvő államháztartási hiányok, va­lamint a hadiipar profitérdekeinek szolgálatában álló hitelpolitika kö­vetkeztében fokozódik a kapitalista országok gazdasági életére nehezedő inflatorikus nyomás. A fogyasztási javak előállítása egyre csökken. A Szovjetunió segítségével, Pártunk vezetésével nap-nap után győzelmeket aratunk a munka frontján — ötéves tervünk első évében elért hatalmas eredmények mutatják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait, fokozza mun­kalendületét és nap-nap után arat győzelmeket a munka frontién. Szocialista építésünk számára felmér­hetetlen hatalmas segítséget jelent az a baráti támogatás, amit anyagban, gépekben, munkaeszközökben, szakem­berek, szovjet mérnökök, sztahano­visták idejövetelében biztosit a nagy Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja, szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs. — Mindez azonban arra kötelez bennünket, hogy ötéves tervünk máso­dik évében még jobban fokozzuk erő­feszítéseinket, még jobban használjuk fel a megvalósult szocializmus orszá­e mérhetetlenül gazdag tapaszta- és még szorosabbá kovácsoljuk a ma­gyar és szovjet nép barátságát. A pénzügyminiszter ezután az 1951. évi költségvetést ismertette, amely 29.623 millió forint bevételt, 29.516 millió forint kiadást irányoz elő. Az 1951. évi költség vetés 107 millió forint felesleget mutat ki. Ezután az új költségvetésnek az el­múlt évivel szembeni alapvető szerke­zeti változásait ismertette: — A tanácsok megalakulása jelen­tős változást hoz a helyi költségveté­sek bevételi fedezete tekintetében is. A tanácsok részesedése az általuk be­szedett adókból tervszerű felmérés alapján kerül megállapításra. A tanácsok bevételeik biztosítá­sáról maguk gondoskodnak és így messzemenően érdekeltté vál- hak a területükről befolyt bevételek biztosításában. — A tanácsok rendszerének kiépí­tése jelentő® mértékben hozzájárul majd a központi szervekben még feltalálható bürokratikus maradvá­nyok leépítésének meggyorsításához. — A folyó évben a társadalombizto­sítás és az egészségügy vonalán vég­rehajtott átszervezés fontos lépést je­lentett előre a szocialista egészség­ügyi ellátás megvalósítása felé Dol­gozó népünk szociális életszínvonalá­nak fejlesztésére fordított kiadások teljes egészükben szerepelnek az 1951. évi állami költségvetésben, — 1951. évi költségvetésünk összeál. lítása során arra törekedtünk, hogy az állami költségvetést — mint a népgazdasági terv legfontosabb pénzügyi tervét — a legszorosab­ban összehangoljuk a népgazdasági tervvel. A költségvetés elkészitését első Ízben előzték meg a költségvetési elötervek, amelyek már az ötéves népgazdasági terv fejlesztési számaiból indultak ki. A beruházási előirányzat 11 milliárd 700 millió forinttal emelkedett —1951. évi költségvetésünk kiadási előirányzata 29.516 millió forint, ke­rek 9 és fél milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat. A kiadá­sok emelkedése döntő részben azokkal a hatalmas feladatokkal kapcsolatos, melyeket ötéves tervünk célkitűzései­nek megvalósítása ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951. évi költségvetés­ben hatalmas mértékben a népgazda­ság fejlesztésére szolgáló kiadásokat. — Az 1951. évi költségvetésben az 1950-es évivel szemben, a be­ruházások előirányzata 61 száza­lékkal magasabb: 11.700 millió forint. — ötéves tervünk egyik főfeladata —• mondotta — hogy országunkat gyors ütemben iparosítsuk. Rövid né­hány év alatt 263 új gyár és üzem lé­tesül hazánkban. Költségvetésünkben hatalmas összegeket irányoztunk elő a tudományos kutatás előmozdítására. A nehézipari kutatóintézeteinél 29 millióval megemelve a folyó évi elő­irányzatot, 85 millió forintot, a kőny- nyűipar kutató intézeteinél pedig 11 millió forintot irányoztunk elő tudo­mányos kutatásokra. — Mintegy 100 millió forintot for­dítunk ipari tanuló szakiskolák fenn­tartására, 75 millió forintot pedig a tanműhelyek fenntartására. A tanuló­otthonok számát 40-ről 133-ra, az ott­honokban elhelyezett tanulók számát pedig 4.000-rő! 16.000-re emeljük. 62 millió forintot irányoztunk elő az ipari tanulók ruhaellátására és az idei 6000 helyett 15.000 tanuló számára biztosítjuk jövőre az üdültetést. — ötéves tervünk másik főfel­adata: mezőgazdaságunk elmara­dottságának felszámolása. Mezőgazdasági jellegű beruházásaink hatalmas összege mellett a földműve­lésügyi minisztérium költségvetésében többek között 80 millió forintot irá­nyoztunk elő állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és dolgozó pa­rasztságunk minőségi vetőmagvakkal, kedvezményes árú műtrágyával és ön­tözővízzel való ellátására. Közel negy­ven millió forintot fordítunk állat- tenyésztésünk fejlesztése céljából te­nyészállatok vásárlására. A mezőgaz­dasági tudományos kutatás előmozdí­tására 34 milliót, a mezőgazdasági szakoktatásra pedig 112.5 millió fo­rintot irányoztunk elő. Lényegesen növekednek kulturális és szociális kiadásaink Eredményeink még élesebben íomborodnak ki, ha összehasonlítást teszünk az imperialista országok gaz­dasági helyzetével. Amíg nálunk és • Szovjetunió-vezette béketábor or- mágaiban a népgazdaság állandó és Jsntalmns arányú fejlődése, a dolgo­zók anyagi és kulturális életszínvona­lának szüntelen emelkedése tapasztal­ható, addig az Egyesült Ál'amokban, valamint csatlósainál a békés termelő mun­ka helyett lázas fegyverkezés fo'vik, aminek következtében a dolgozók dnyomorodása még na­gyobb arányokat ölt és életszín­vonaluk katasztrofálisan süllyed. Maguk az amerikai lapok nyíltan írnak arról, hogy az Egyesült Álla­mok.az imperializmus zsoldjában álló Titoék népelnyomó hatalma összeom­lásának megakadályozására kényte­lenek élelmiszerszállítmányokat kit' doni Tito hadseregének. Ezek a kit dotnénvek ós az imperialisták egyéb mesterkedései azonban , csak elodázhatták, de meg nem ftkodályozhatíák a Tito-banda bu­kását és a jugoszláv dolgozók fel­szabadulását. — Dolgozó népünk kulturális fel­emelésére az 1950. évi 1154 millióval szem­ben 1514 millió forint a kulturá­lis jellegű kiadások előirányzata. — Költségvetésünk 173 millió forin­tot biztosít diákszociá-'ls célokra, ösz­töndíjakra, kollégiumokra, menzai el­látásra. A főiskola; ösztöndíjasok szá­ma 4500 ról 16.800-ra emelkedik. — Mintegy 9000, elsősorban munkás és szegényparaszt származású főiskolai hallgató számára biztosítjuk a kollé­giumi ©helyezést. Főiskolai menzáin­kon 7800 diák kap ellátást:. — Szociális kiadásaink az 1950. évi 2780 mil'ióról 3465 millió fo­rintra emelkednek. A fejlesztés az egészségügyi és szo­ciális ellátás vonalán egyaránt jelen­tős. Az állami kórházak vonalán 58 mii ióval, a gyermekvédelmi intézmé­nyeknél 14 millió forinttal fordítunk napyobb összeget- mint a folyó cszten dőben. — 1951 évi kö’tségvetésönk kiadá­si adataiban tükröződik népünknek az a szilárd elhatározás-a, hogv békés építőmunkánk, államunk biztonságá­nak védelme érdekében mindent meg­tesz — folytatta beszédet. — De dogozó népünk azt is világo­san látja, hogy békés építőmnnkánk védelmére ■ dolgozó nép legjobb fiaiból álló, jólfelszerelt néphadseregre is szük­ség van. Ezért az 1951. év-i költségvetésűnk­ben — a békeszerződés által adott ke­reteken bc-’iil — a folyó évinél jelen­tékenyebb összeget biztosítunk nép­hadseregünk és állnmvédelm’ szerve­zetünk számára. A növekvő imperia­lista agresszió szükségessé teszi, hogy niphadseregünk fejlesztésével is bizo­nyíthassuk: el vagyunk szánva, ha kell, fegy­verrel Is megvédeni békés építőr munkánkat. Szemünk előtt nő fel. izmo-'odik fiatal néphadseregünk, ame-yet dolgozó né­pünk odaadó szerctete övez és amely­re népiin!!: szilárdan támaszkodik. 0;t Károly elvtárs ezután az állami apparátus létszámalakulásáról bőszéit, majd áttért az 1951. év; költségvetés bevételi részének ismertetésére. — Forgalmi adó bevételünk, hatal­mas emelkedésében kifejezésre jut mindenekelőtt termelésünk 1951-re tervezett nagymértékű felfutása. Ki- fejeizésre jut az is, hogy nemcsak sokkal többet fogunk ter­melni, hanem olcsóbban is kell . termelnünk. Számo-nunk kell azzal is, hogy ölévrt tervünk második évének teljesítése és túlteljesítése érdekében hatalmasan clöre’endü] országunkban munkásosz­tályunk szocialista öntudatának növe­kedése következtében a munkaver- seny és annak magasabb formáin- a Sztahánov-mozgalom. Törekednünk kell arra, hogy a munkaverseny ne csak a több­termelésre, hanem az önköltség csökkentésére, az anyaggal, ener­giával való messzemenő takarékos­ságra Is irányuljon. Mindez előfe'tétele annak, hogy 9* 1951. évre előirányzott önköltség, csökkentést tervünket teljesítsük és a szocialista akkumuláció főcsatornáján, a forgálm; -adóbevételen keresztül ki­adásaink fedezetére a szükséges ösz- szegdk-et biztosíthassuk. — Hogy ezt az önköltségcsökkenté­st tervet maradéktalanul végrehajt­suk- annak előfe-téte’e. hogy válla­lataink vezetői a kiadott tervet fel­tétlenül megvalósítandó tervfeladat­nak tekintsék és messzemenően tá­maszkodjanak a széles tömegek taka­rékosságára és kezdeményezésére é* ciő is segítsék azt. Összes bevételeinknek mintegy liároninegyetlrészét n szocialista szektor szolgáltat ja Költségvetésünk bevételi oldalának szocialista irányban való szerkezeti átalakulását jelzi, hogy összes bevételeinknek mintegy há- roronegyedrészét szocialista szek­tor szolgáltatja. — A lakossá? által fizetett tulok vonalán csak kisebbméretíi emelke­dés jelentkezik. Annak ellenére, bojry pénzgazdálkodásunk mai rendszeré­ben a lakossá? által fizetett, adók már csak kis hányadát adjak költ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom