Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-19 / 269. szám

4 MÄFL K O 1950 NOVEMBER 1° MAß A , KÜLPOLITIKÁBAN £ hét eseményei -közül messze ki­emelkedik a békekongresszus ülése­zése. Nyugodtan állíthatjuk, hbgy most Varsóban a világ népeinek parlament­je tartja tanácskozásait. Hetvennégy ország küldöttei mondják el vélemé­nyüket, terjesztik elő javaslataikat és hoznak határozatokat mindannyiunk legnagyobb ügyében: a béke védelme­ién. Mindinkább az a gondolat támad txz emberekben, hogy ez a nemzetek igazi szövetségei Az Egyesült Nemze­tek Szervezetében az amerikai impe­rialisták minden maradványát fel »karják számolni annak az alapok­mánynak, amelynek megszövegezésé­ben, aláírásában pedig saját kormá­nyuk is tevékenyen résztvett, Az ENSZ a háborús kalandorok erőszaka iniaít mind kevésbé tudja betölteni a népek megbékélésének és nyugalmá­nak biztosítását, azokat a magasztos colokat, amelyékre hivatott, A népek békéiének védelmére új, hatalmas Szervezet támadt, amely bátran védel­mezi az agrcsszorokkal, az elvetemült merénylőkkel szemben a világ béké­jét. Ennek a jőlszervezett és hatalmas erőnek álén a népek nagy reruénysé- |p; szilárd támasza, * Szovjetunió Áll. Igen jellemző, hofv a napokban cmerikai asszonyok küldöttsége keres­ik fel Visiaszikij elvtársat, és az ame­rikai népet is oly közelről ^érintő kér­désben, a béke kérdésében néhány fel­világosítást kértek. Az amerikai nők Trmnanék jóvoltá­ból kis ízelítőt kaptak abból, hogy mii jelent a háború. Sok-sok ezer Koreá­ban elpusztult amerikai ifjú és édes­apa figyelmezteti népüket arra, hogy minden erejével‘küzdjön, az új világ­háború kirobbantásának gyalázatos terve ellen. Az amerikai nők cs az amerikai nép biztos segítőtársat talál a Szovjetunióban, amelynek népei olyan áldozatkészen, hősiesen védel­mezték hazájukat a gyilkolás, pusztí­tás fenevadjai ellen és amelyek most olyan odaaddan, lelkesen építik bol­dog, kommunista rendszerűket. „Nem­csak azért vagyunk a háború elleni — mondotta Visicszkij elvtárs a küldött­ségnek — mert tudjuk, mit jelente­nek a háború szenvedései és borzal­mai, hanem azért is mert mi szovjet emberek vagyunk, akiknek számára c háború az, ami leginkább megnehe­zít! a- új társadalom megszervezésé­nek lehetőségét. Pedig mi tel akarjuk építeni az új társadalmat és építjük is őzt“. nőkét gyilkolták meg és el akarták tenni láb alól Togliatti és Tokuda elv­társakat, az Olasz és Japán Kommu- nista Pártok főtitkárait, is. Nyilvánvaló, hogy itt nem véletlenek sorozatáról van szó Ezek a merényletek nem is egyszerűen francia vagy japán ügyek J horez elvfárs ellen egy amerikai va­dászgépet vetettek be és ez rávilágít az eddigi merényletek szervezőire is. Az amerikai imperializmus nem tud megbirkózni a népek békeakaratával és azzal a növekvő szimpátiával, amellyel ebben a harcban a kommunista párto­kat veszik körül. A kapitalista- diplo­mácia szokásos aljas eszközei gyen­géknek bizonyultak. Koreai fömeggyi'­kosságokra és fasiszta merényletekre vetemednek. Kidolgozták még 1948-ban az úgynevezett X-tervet. amelyről az United States News and World Report azt írta: ..Szükség esetén merényletek elkövetéséről van szó benne, vezető kommunisták ellen." Ahhoz, hogy az egész világ ellen el­kövessék a legnagyobb bűnt. a legsú­lyosabb merényletet az újabb világ­háborút, — a legfőbb akadályt, a kom­munista. pártokat meg akarják zemmisí- leni a szó fizikai értelmében: ne le­gyenek útban a nép legjobbjai, akik tiltakoznak és szervezik az ellenállást. Ezt a módszert, köztudomásúan nem I rumanék találták fel és az is köz­tudomású, hogy eddig sem vezetett t célra, sőt alkalmazói jártak keservesen »pórul. t Lancia népet ez az újabb kanni- f buli tett még bátraim, még elszántabb t harcra ösztökéli a gyilkosok ellen, szi- f vében még jobban növeli azt a szeTe- ^ tetet, amelyet Ihorcz elvtárs és azok I iránt érez, akik megmentették nagy ^pártjuk vezérét, az új harcok vezetésé­ihez és a végső győzelem kivívásához. A Szovjet Tüzérség napja A szovjet aép és fegyveres erői ma.f november 19-én öneplik a tüzérségi napját, Hnt évvel ezelőtt« a szovjet ^ tüzéreknek a Nagy Honvédő Háború J idején tannsitott kiemelkedő érdemei •, uek elismerésére nyilvánították ün-j néppé ezt a napot. A szovjet hadsereg lő ütőereje, a! hatalmas szovjet tüzérség a Szovjet J unió egész fegyveres erejével együtt! fejlődött és erősödött. A Nagy Októ-) berí Forradalom napjaiban a Vörös j Gárda tagjainak kötelékében már) harcoltak tüzérűiegek, amelyek ágyúit nagyban hozzájárultak a hadisikerek- ( hez. A külföldi intervenciósok és el- < ícnforradalmi erők elleni küzdelem-i ben, a fiatal Szovjetköztársaság meg-f erősítéséért folyó harcok során a ( Kommunista Párt rendkívül nagy jc-< lentőséget fordított a fegyveres erők ‘ megszervezésére. < A békés építkezés évei alatt a t szovjet fegyveres erők önállóan lej-1 lődtelc. Számos külföldi katonai szak- ‘ tekintély másodrendű fontosságúnak* tartotta a tüzérséget, Sztálin azonban* a páncélosok és a légierők lankadal-* lan fejlesztése mellett feladóul tűzte* ki az elsőrendű tüzérség megteremté­sét is. A háború előtt ötéves tervek síke- ( rés teljesítése tévés a Szovjetunió, élenjáró ipari nagyhatalommá vált, s( ezzol hntalmas anyagi alapot terem-, tett arra, hogy valőraváltsa a tehet- ( séges szovjet tudósok, tervezők cl-| képzeléseit és elsőrendű fegyverek- ( kel lássa el a hadsereget. < A világ dolgozói a béke zászlaja alatt meneteinek! A varsói béke­kongresszus ma minden nép, minden becsületes ember nevében tár­gyal és hozza meg határozatait. Ebben a hatalmas küzdelemben valamennyi országban élenjárnak a nők, az asszonyok. Képünk — mely egy francia lapban jelent meg — a francia nők egységét jelké­pezi a béke védelméért vívott harcban. A Tito-klikk koldusbotra juttatja Jugoszlávia parasztságát őzt". Az amerikai nőket meggyőzhette a Szovjetunió következetes békepoliti­kájáról az, amit Visínszkij elvtárs a nagyhatalmak tárgyalásáról vagy Ko­rea ügyének békés rendezéséről mon­dott. Es válaszolt arra a sérelemre is, ami az ezer nőből álló asszony csopor­tot érte, azzal hogy hiába kérték az ENSZ közgyűlésébe való bejutásukat, »öt az őrség felhatalmazást kapott: «északkal is akadályozza meg az amerikai nők népes küldöttségének be­jutását! Amikor Visínszkij elvtárs erre válaszolt, szavaiból a szovjet em­berek megingathatatlan optimizmusa, A Nagy Honvédő Háború éveiben a iegyveres erők, köztük a tüzérség: hatalmas ütőképessége, a haza iránti1 végtelen odaadás teljes nagyságában1 mutatkozott meg. A tüzérek, miköz­ben segítségére voltak a szovjet had-1 seregnek az ellenséges hadtestek fel-1 gőngyőlitésében és felőrlésében, sí-1 kcrrel semmisítették meg a fasiszták1 [elszerelését sé emberanyagát. A háború diadalmas befejezése után a szovjet tüzérség isinél a békés épí- lőmunka védőjévé vált. Most, amikor [ a szovjet nép a kommunizmus hatal­mas építményeinek munkájával van, elfoglalva és fáradhatatlanul harcol a biztos lövőnek bők* előrelátása su- 5 yilágbékéért, a Szovjetunió minden g,őrződ: „Remel/uogy vkatonájával együtt a tüzérek is ébe­miink Usz az ENSZ'ben, a többség, 1 rcn „ sB/oyJet nép békés építő, okkor nem togjereíem asm a demo-. Bnkáj<t| 0i ­álljon* az idő, 'amikor az Egyesült^'“11 és 02 haladó világ érdekeit., Nemzetek Szervezete eredeti és alap­vető feladatát fogja teljesíteni. Ezt az időt érleli most Varsóban a világ né­peinek parlamentje, ezt érleli az a rainden országra kiterjedő hatalmas küzdelem, amelynek nevében a legjobb harcosok tárgyalnak. rendőri célokra a költségvetés 33 szá­zalékát fordították, addig az idén a katonai kiadások már elérik a költ­ségvetés 51 százalékát Az úgynevezett „gabonaadó"-t 1948- ban vezették be, s ez a Tiki-féle köz- igazgatás kezében azt szolgálja, hogy a parasztoktól nemcsak a gabonaíe- Jeslegeiket kobozzák el, hanem azt a minimális mennyiséget is, ami iét- íennkirtásukhoz lenne szükséges. A beszolgáltatásokat a Tito-kormány fegyveres ügynökei hajtják végre. Éj­szakánként a faluban letartóztatásokat, foganatosítanak és h a j tó v a d ásza tok at rendeznek. Azz „engedetlen" körze­tekben még a cséplés is rendőrök, felügyelete alatt történt, akik a gabo­nát haladéktalanul Tito állami raktá­raiba irányították. Elmést követi a takarmány-, az állat- és szállítóeszkőz- reúvirálás a hadsereg részére, amely­nek létszáma háromszor nagyobb, mint amennvi a második világháború alatt volt. . .. Ha valaki megtagadta a Trto-ügynö- kölctől a gaboraabeszolgájtatást. ez maga után. vonja a legféktelenebb megtorlásokat. Tömeg jellegei öltenek a parasztok le­tartóztatásai. Zente faluban például ogy éjszaka 33, Bajmak faluban 150, Gl.ina faluban mintegy 200 parasztot tartóztattak ie, mert tiltkozni próbál­tak a fosztogatás ellen. A Bajmakból való Joseí Majscctrovitá 60 éves pa­raszt, akit Titoék refcvirálói teljesen kifoaztottafc, öngyilkossággal vetett véget életének. Ä börtönökbe és koncentrációs tá­borokim úgy került sok paraszt, hogy a bányákból és az építkezésekről meg szökött A belgrádi kormány széles keretek közt alkalmazza d kényszer­munkát A mezőgazdasági munkáról „X-lerr“ r A nemzetközi munkásmozgalom és a bők eh arc nagy katonája, a Francia Kommunista Párt főtitkára, Thorez elvtárs beteg. A nehéz harcok megvi­selték szivét és hetekkel ezelőtt ki­sebb szélütés is érte. A fasiszta reak­ció Franciaországban és világszerte leplezetlen örömmel fogadta a szomorú hírt, lapjaikban megírták reménységü­ket, hogy Thorez elvtárs „halála vár­ható”. Annál jobban lesújtotta őket eztán a nap. mint nap kiadott orvosi jelentés, amely arról számolt be, hogy a nagy harcos állapota szüntelenül ja­vul és a teljes gyógyulás útjára lé­pett. Csak arra van még szükség, hogy a kiváló;.: speciális szovjet gyógyinté­zetekben egyideig kezeljék. Ezért re­pült orvosai tanácsira a Szovjetunióba. Az amerikai katonai hatóságok garan­tálták a repülés biztonságát. Ennek el­leneié a legaljasabb utonállók módján a 6zcvjet utasszállító repülőgépet egy lőkhajtásos vadászgéppel Németország felett megtámadták. Csak a szovjet pi­lóták lélekjelenlétén, kiváló szaktudá­sán múlott, hogy a repülőgép és uta­sai nem estek a támadás áldozatául. Nemrégiben a Duclos elvtárs ellen elkövetett fasiszta merénylet keltett mély felháborodást, azelőtt Lahaut elv­társat, a Belga Kommunista Part el­KOREA DELI RÉSZÉN Korea déli részéből aj amerikai csapatok terrorja miatt az emberek százai és ezrei menekülnek át a nép­hadsereg által lelszabadilott területekre. Ezek az embe­rek aj éhezéstől elcsigázva, rongyokban és mezítláb szöknek át a front vonalán. Nem hoznak magukkal semmi mást, csak a megszállók Iránti égő gyűlöletet és a harci vágyat. Koreában ma nincs olyan család, amelynek valamelyik tagját agyon ne lőtték, meg ne gyilkollak, halálra ne kínozták volna az ágresszorok. Vonszan városában kiirtották a párttagok, közhiva­talnokok és az élenjáró szénbányászok családjait. Jan- dok üdülőhelyen az amerikaiak a kórházi ágyon lőtték agyon a súlyosan sebesült koreaiakat. Phenjanban a koncentrációs táborok szöges drótjai mögé zártak min­den értelmiségit, akinek dem volt ideje, hogy a várost elhagyja. Ezekből a táborokból nap, mint nap terelik a hazafiak százait a városon kívüli tömeg vesztőhelyekre. Iljadju városától nem messze fekvő vasbányáknál, nyil­vános kivégzéseket rendeznek, uhol a legjobb munká­sokat lefejezik, majd levágott tejüket közszemlére teszik ki. Így pusztult el li Csi Uk, aki a sztahanovista mód­szert bevezette a bányában. A nemzetközi megegyezések ellenére az amerikaiak arra kényszerítik a hudiioglyokat, hogy életveszélyes,’ tűz alatt álló frontszakaszokon dolgozzanak. Kim Csi Len tanító elmondta, hogy az amerikai utászok a Plxen janból Ancsuba vezető út mentén a bombatölcséreket kivégzettek hulláival töltötték meg és a holttestekre föl­det szórva, egyengették el' az országutat. Az amerikaiak a koreai r.ép ellenállásának olt hat át­lón fűzéi vérre! akarjál: elfojtani, de a kioldott vér egyre minden cseppje bosszúért kiált! A koreai föld forróbbá válik az amerikai rablók talpa alatt A Szöul melletti rézbányák munleásai megtagadták a fém kibánvászását az amerikaiak számára. A Kanin melletti ólombányában lázadás tört ki, megölték az USA-ból odaérkezett, mérnököket és munkavezetőket. Az amerikai utászok két héten át készítették a Hangon folyón ál a hidat, de azt elkészülte után két nappal fel­robbantották. Nincs olyan hely, ahol az amerikai csapatok bizton­ságban érezhetnek magukat., mindenütt a halál leskelö- dik rájuk. A parHz.áncsapatok létszáma napról-napra nő. A csapatok mellett katonai bíróság működik és a bíró­ság a köztársaság törvényei értelmében ítélkezik azok felett, az ágresszorok és hazaárulók felett, akik a par­tizánok kezébe kerülnek. A déli utak többségét- a jól lellcgyverzett nagy had lány cgkószlct ékkel, saját vezérkarral rendelkező, át gondolt tervei: alapján harcoló partizáncsapatok tartják ellenőrzésük alatt, és ezzel nagy amerikai erőket kötnek le. Az amerikai hadsereg mögötti hátország icihall pusz­tához hasonló. A városok és lalvah kihaltak. A hegy­gerinceken és az amerikaiak számára hozzáférhetetlen sziklabérceken azonban lázas élet folyik. Ide menekültek és itt élnek egész körzetek lakói, itt működnek a népi bizottságok. Blown, amerikai tiszt, aki egy büntetőosztaggal in­dult útnak és a partizánok kezébe került, kijelentette, hogy amíg a hegyek állnak, addig a koreai népet le­győzni nem lehet. A koreai hegyek évezredek óta áll­nak és továbbra is állni fognak. Megtestesítik a hős koreai nép szabad, lei gázhal átlón szellemét. tízezerszámra hurcolják el arőszakkai a parasztodat és vasutak, autóutak építésére, szén és ércbányák kiter­melésére terelik. Az építkezéseknek általában katonai, hadászati jellegük van. „Nem tévedünk, arrJkor azt állít­juk- — irja a „Time" amerikai folyó­irat tudósítója Jugoszláviából —, hogy többezer földművest börtönbe vetet­tek, mivel elégedetlenségüket fejezték ki. Egyes faivakban egyetlen éjszaka ötvert parasztot is letartóztattak. Egy­szer egy Szerbiai utamon találkoztam egy kétszáz parasztból álló menetosz­loppal, csákány és lapát volt a ke­zükben. Azt mondták, hogy ezek ön­kéntes munkavállalók. De a menet- oszlop elején és végén automat-apisz- tolyos katonák mentek." Á Tito-klikk álta.1 folytatott kizsák­mányoló és terrorista politika ellen a parasztság leghatékonyabban úgy til­takozik- hogy szabotálja a mezőgazdasági • munkákat és megtagadja a föld megmunkálását, amelynek termését amúgy is teljesen kisajátítják a belgrádi kényurak. Ta­valy ősszel, mini ahogy a Tito-sajtó is elismerte, a löldek negyven száza­léka rnegmunkálatlan maradt. A ve­tésterület a háború előtti időkhöz vi­szonyítva több, mint másfélmillió holddal csökkent. 1950-ben a vetés- területnek csak 45 százalékát vetet­ték be. Ez azt jelenti, hogy abból az ötmillió hektárból, amelyet a ferv szerint be kellett volna vetni, 2 mil­lió 700 ezer hektár par lang m maradt! A Titafkiikknek egyre nehezebb a tömegeket hatalmukban . tartant. Mi­nél féktelenebb a i.erio.r, annál aktí­vabb a nép ellen állása. Még maga Tito is kénytelen volt elismerni abban a beszédében, amelyet nemrég a hor­vátországi pár így ülésen mondott: „Én személyszerint arra a meggyőződésre jutottam, hogy a faluban bizonyos fokig a dolog a hatóságok iránti bi­zalmatlansággá fajult-." Azok a bünperek, amelyeket a* utóbbi időben tucatszámra tartottak Jugoszláviában parasztok ügyében, azt bizonyítják, hogy a nép a Tito- féle terrorista klikkel szemben az el­lenakció .egyre erőteljesebb eszközei­hez folyamodik. Montenegro, Horvát­ország, Macedónia számos körzetében a parasztok fegyveres ellenállást tanúsítanak a Tito-hatóságokkal szemben- A szerb parasztok százai szervezetten tiltakoznak a rablásszerű refcviráláso'k ellcy Nagy' arányokat öltött most az őszi vetési terv telje­sítésének megtagadása. A Bánságban, Likubau, Kordunában elemi erővel ki­tört kormányellenes paraszttüntetések voltak. Számos helyen illegális bizott­ságok alakultaik.! ezek harcot szervez­nek a fosztogatás és erőszak rendsze­re e!ilen, amelyet Tito és cinkosai kényszerítettek rá a jugoszláv népre. Az ország hegyvidékein partizán- mozgalom keletkezeit, s ebben aktí­van résztvesznek a parasztok. A népi tömegek előtt oly gyűlöletes Tito-'rendszer csak erőszakkal és ter­rorral tartja magát. De tudvalevőleg hosszabb ideig nem lehet szuronyokon ülnil A jugoszláv nép fokozatosan gyűjti erejét, bogy végezzen a gyű­löletes Tito-diktatúrával és megte­remtse a szabad, független Jugoszlá­viát. A nemzetáru-Iásban és az angoi- anierikai reakció ügynöki bandája­ként leleplezett Tito-kilikk, megfosz­totta a jugoszláv népet az antifasisz­ta háborúban elért minden vívmányá­tól. Az országban ikülföldi monopó­liumok sáfárkodnak, a munkásosztályt kíméletlenül kizsákmányolják, a jugo­szláv stratégiai anyagok özönéve« áramlanak az amerikai, angol és fran­cia hadiipari gyárakba. Jugoszlávia haderejét amerikaiak ellenőrzik, arra számítanak, hogy felhasználhatják szovjetenenes kalandokra. Az ország­ban a rendőri üldözések és a Gesíapo- fcerror kegyetlen rendszerét állították fel. A belgrádi uralkodók örök elvettek a parasztságtól mindent, amit a földreform adott neki. Vitat­hatatlan tények bizonyítják, hogy a Tito-klikk az ország mezőgazdaságát katasztrofális helyzetbe sodorta és hogy a parasztságot jobbágyi rabság­ban tartja. A belgrádi kormány a faluban a nagybirtokosoknak egy új rétegét tet­te meg támaszává, ezek a parasz­tokat éppen olyan irgalmatlanul ki­zsákmányolják, mint a múltban a iöl- desurak. A Tito-hatóságok erőszak út­ján létrehoztok többezernyi „zad- rug"-ot, — mezőgazdasági szövetke­zeteit — s ezeknek az újsütelü föld- birtokosoknak teljes ellenőrzése alá bocsátották. A Tito-hatóságok a kizsákmányoló falusi gazdagokat dédelgetik, ugyan­akkor egyre súlyosabb illetékeket és adókat raknak a parasztság zömének vállára. Az óriási katdnai és rendőri apparátus fenntartása egymagában is óriási összegeket nyel el. A Tito-kor- mány emberei mindezt a népből saj­tolják ki. Míg 1949-ben katonai és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom