Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-17 / 267. szám

J95Í* H8?LO GYŐZELMES HARC A ZSOLNA YBAN A SELEJT ELLEN 1932-ben 'kezdte el gyártani a motor- trigctelőkct a pécsi Zsolnay-gyár. Ke­veset gyártottak akkor, ma 32-szer t&bb a gyár motorszigetelö termelése, «nini a felszabadulás előtt. Amikor •gy ízben — 1940-ben — véletlenül egy nagyobb rendelés jött, azt külföl­dön szerezték be, mert nem mertek hozzákezdeni a gyártáshoz. Valahány- Mor több szigetelőt akartak gyártani, hatalmasan megnőtt a selejt. A körkemencéket mindössze 12 szá­zalékig lehetett kihasználni, mert nem tehették akárhová égetésre a motor- «zigetelőket A szigetelők alapanyaga, a massza pedig száz százalékig kül­földi anyagokból állott. A felszabadulás után, a tervgazdál­kodás óta, hathatósan megnőtt a szük­séglet, hiszen óriási méretű a távveze­ték építési tervünk. Rengeteg szigetelő kellett a mútravidéki centrálé távvezetékéhez fa ágyre nagyobb követelményeket tá­masztottak a szigetelők minősége elé. Nemcsak a villamos ellenállásnak kell ■teigíelelőnek lenni, hanem a szigete­lőik szilárdságának is, mert nagy sú­lyú drót nehezedik a szigetelőre. Egy kiló szigetelőnek 4.500 kilo súlyt kell kibírni és szakítás! szilárdságának 6300 kálót kell elérni. Elképzelhető, hogy az ilyen szigetelők előállítása és égetése roppant kényes munka. Az elmúlt év tavaszán 60 százalék, ra is felment a selejt. Hatalmas szám ez és hatalmas kárt jelentett népgaz­daságunknak. Mérnök, égetömunkás ott állt a sziget élőm érőben és nézte, hogy cikkáznak a százezer voltos vil­lámok a szigetelők körül és hangos c*at un ássál egyik a másik után bizo­nyult 6elejtnek. Ott álltak a szigetelőmérőben és a fehérkékes fény megvilágította az arcukat. Az arcokon elszántság ülL Látszott, hogy valamennyinek célja: lecsökkenteni a selejtet. Akkoriban «lakúit meg a „Cél" komplexbrigád. Szakértők jöttek Pestről és napokig tárgyaltak, hogy mit lehetne tenni, mi lenne a megoldás. A fmomkerámia ép ári központ kiküldötte azt mondta, hogy nem lehet a motorszigetelőket ilyen nagy mennyiségben gyártani, mert a selejt tönkreteszi a munkát. Ért azzal is bizonyította, hogy külföl­dön som Ü4fea merik a motorszigetelő- Icet előállítani, mert ott is 30 százalék körül van a selejt. Azt indítványozta, bogy a jövőben tányérszigetelöket készítsenek, mert atmál kisebb a se­lejt. A víllamosipar képviselője azt szerette volna, hogy továbbra is mo­torszigetelőket gyártsanak, mert a tény érszigetelők szereléséhez sok fém kell. Napokig tanácskoztak és végűi a vita heveken a Távvezetéképítő Vállalat felajánlotta, hogy százezer forinttal jutalmazzák azokat a dolgozókat, akik hozájárulnak ahhoz, hogy a selejtet 60 százalékról 15 százalék alá szorít­sák. Erre a százezer forintra a szak­értők közül sokan azt gondolták, hogy sohasem kerül kifizetésre. Azonban minden szakértői vélemény ellenére folytatták a küzdelmet a se­lejt ellen. Hosszú éjszakákon át fi­gyelték a kemencék pirosló tüzet, Hantos Károly mérnök, Kárpáti József, Staubach Adám, Schiller Péter égetők, de ott álltak még sokan mások is és mindig ott volt a gyár párttitkára, Bruckó elvtárs is. Brackó István maga is kemence- munkás volt és alaposan átbeszélte c kérdést a komplex-brigáddal. Biztatta őket, hogy ne csüggedjenek, ne veszítsék el a kedvüket. A biztatás Igen szükséges volt ak­kor, mert bizony el voltunk keseredve — mondja Hantos Károly, — ambeor a selejt elleni harcról beszél. Bruckó elvtárs is ott állt, amikor megszámozták a szigetelőket, kiszedve a kemencéből, hogy megtudják milyen körben lehet rakni őket selejt mente­sen. Hantos Károly új masszát _ állított össze. A régivel szemben ez túlnyomó­részt hazai anyagból készült, csalc 36 százalékát hozzák be Csehszlovákiá­ból. Az új massza c*ak fele annyiba kerül, mint a régi és az ebből készült szigetelők még a szabványnál is job­bak. Az égetésnél is új eljárást dol­goztak ki, a kisebb kalóriatartalmú tatai szénnel redukáltan égetnek és már nem 12 százalékra, hanem 33 szá­zalékra hasznosítják a kemenceteret. Ezenkívül bevezették a motor szigete­lők égetését az alagútkemencében is. Az új massza és az új égetés azt jelentette, hogy a hatvan százalékos selejt ugrásszerűen leesett 8.3 száza­lékra és jelenleg 8 százalék az átlagos selejt. Ma a tucatnyi szigetelő közül legki­sebb s elejt tel a motorszigetelő készül. A százezer forint jutalmat pedig kifizették. Valamennyien kaptak belő­le, aikik bármilyen munkát is végez­nek a motorszigetelővel. A ,,Cél“ komplex-brigád működése ezzel még nem ért véget, hanem min­dig újabb és újabb célok megvalósítá­sát tűzik napirendre. Most az alagút- kemence selejtjének csökkentésén dol­goznak. Újból beszabályozták az égő­ket és a kemencéből ma kiérkező ko­csikon már lényegesen csökkent a se­lejt. Tegnap rövid megbeszélés volt a Zsolnay-gyár pártirodájában. Légió­ként a selejtröl beszéltek. Arról, hogy az elmúlt hónapban 28 százalék volt a gyár átlagos selejije. A „Cél“ komplex-brigád példája megmutatta, hogy még a hatvan százalékos selej­tet is le lehet csökkenteni 8-ra, hát hogyne lehetne a 28-at 18-ra, Nem­csak hogy lehet, de meg Is teszik. Tíz százalékos selejtcsökkentés a Zsolnay-gyár felajánlása december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára. A szovjet sztaliánovisták segítsége a Dunai Vasmű építőinek Az országunkban tartózkodó szovjet rataMnovteU épftömunkáe-kfl! döttiség az elmúlt hét eleje óta a Dunai Vasmű lakótelep épttleezésein dolgozik és átadja módszereit a magyar sztekánovistáknak. A Dunai Vas mü lakótelep építkezéséül gyűlt össze as ország minden részéből a. magas- építőipari vállalatok 102 legjobb sztahánovietája, köztük eok nő ée ifi. Maximenko és a többi szovjet sztahanovista fáradhatatlanul oktatta őket és miközben 15, egyenként 5—5 tagból álló brigádjaikat megismertették a szdagrendszerű falazás módjával, egyszerre négy, háromemeletes lakó­épületen folyt a munka. Múlt hét végéig már T5 magyar sztahanovista sajátította ol módszerüket és köztük már eokan kiváló minőségű munkát végeznek. Az oktatásban segítségükre van Pozsonyi Zoltán. Koesuth- dijas sztahanovista is. A brigádok első heti átlagos munkateljesítménye 176 százalék volt A sásdi gépállomáson is bebizonyosodott az aranyigazság Amióta a pártszervezet jól dolgozik megjavult a gépállomás munkája Ax égés* országban lendületesen fo- 8jr«k a mélyszántás munkája- Baranyá­ban is. És ebben a munkában a gépál­lomások nagyobb segítséget adnak ter- melőcfioportjainknak, egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztjainknak, mint bármikor azelőtt. Szerte a megyében jfó 24—25 centiméter mélyen megszán- ÜPtt földek hirdetik ezt a segítséget. Jelentős támogatáts nyújtott a sásdi (gépállomás is a kőmyck dolgozó pa­rasztságának, megalakulása első piN tanaiétól kezdve, Ez a támogatás azon­ban még tokkal nagyobb lett volna, Dm mm a „ha" azonban ott volt mindig, egészen a 42-es bérhétig, ha a sásdi gépállomás 1 munkáját értékelték. Mert egesz eddig egyetlen héten som teljesítette az ál­lomás heti tervét. A rsklorosok dolgoz­lak, némelyik jól, a másik gyengébben, •mikor azonban összevetették a telje- •ftményüket, minden héten kiderült, hogy alaposan alatta maradtak a heti előirányzatnak. S ha az okokat nénzűk, melyek meg­gátolták az állomást abban, hogy tel­jesítse előirányzatát — altkor akarva- aemakarva eszünkbe kell, hogy jusson a ló, melyen az összes lóbetegsége- - s ábrázolják. Ehhez hasonlított a eásdi gépállomás eh Csaknem minden betegséget meg lehetett találni rajta, csaknem minden hibát, ami akadélyoz- bat egy gépállomást, abban, hogy jól dolgozzon. A gépállomáson először is nem volt Verseny. Ha papíron voltak is néhá- »yan, akik versenyben álltak, de a va- bisughaa ez nem volt verseny, mert •Syetlen hét elteltével sem értékelték ki. Nem állapították meg azt, hogy •nelyik brigád, melyik traktoros érte *1 a legjobb eredményt a melyik ma­1,3 “t le a versenyben. C A tmgjohb traktorost illető szép —r~~~ _____ vörös zászló a csép­tés befejezése óta porosodott az iroda- *an< nem adták ki senkinek, hisz azl se tudták, kit illet meg. Annyit ugyan tudtak, hogy vannak jobban teljesítő traktorosok, meg van­nak gyet'.gébbele, de arra már nem gon­doltak, hogy sokat érne egy olyan értekezlet, amin megbeszélnék, hogy a jobban teljesítők, mint például Ur- manovics Péter miként érik el ered­ményeiket Pedig tudtak volna sok hasznos dolgot mondani. Például olya­nokat, hogy eaját maguk ellen dolgoz­nak az olyan traktorosok, akik nap­pal nekilátnak a legjobb földeknek, éjjelre hagyják a nehezeket hogy az­tán este szomorúan állapítsák meg „Hát ezt nem lehet éjjel szántani". Mert többen így dolgoztak a gépállo­más traktoristái közül. így aztán sok­szor álltak éjjel tétlenül a traktorok. De hiba volt a munkaszervezés kö­rül is. Brigádok gyakorlatban nem lé­teztek, minden gép külön dolgozott, ha valamelyiknél hiba volt, nerrt tud­tak segíteni egymásnak. Elszakadva egymástól,' elszakadva a gépállomástól dolgoztak, teljesen magukra hagyva, így aztán meglazult a munkafegyelem is, ami akkor is megmutatkozott, mi- hov az eső miatti kényszerszünetben a gépállomáson dolgozlak a traktorosok. Hiaba kezdődött 7-kor a munkaidő, volt olyan is, aki 9 óra tele állít ott be. Honnan eredtek I ? súlyos __________________! hibák? Ma már mindenk i látja, hegy elsősorban a gép­állomás politikai helyettesének rossz munkájából. Gál Ferenc- elhanyagolta a verseny, a tapasztalatcsere, az ellen­őrzés kérdéseit és egyéni magatartá­sával se mutatott példát a gépállomás dolgozóinak. Ugyanakkor, mint párttit­kár, elhanyagolta a pártszervezetet is, annak megalakulása óta egyetlenegy esetben se hívott össze például tag­gyűlést. így a pártszervezet nem tölt­hette be a motor szerepét az állomá­son, a kommunisták sem személyes pél­dájukkal se felvilágosító munkájukkal nem vitték előre a többi dolgozókat. A gépállomás lemaradásában azon­ban nem nyugodtak bele a dolgozók. S amikor minden kétséget kizáróan maguk ia megállapították, hogy hol a hibák eredendő oka, kérték Gál Ferenc leváltását. Ezt ugyan a gépállomások megyei vezetőségének magától is meg kellett volna tennie — de még így is jobb volt, mintha nem történt volna meg. Mert Gál leváltásával új élet kezdődött a gépállomáson. Am zif politikai felelős Miktwka __________________Péter elvtárs mindenekelőtt hozzálátott a brigádok megszervezéséhez. így aztán amikor legközelebb Jancsi István gépe leásta magát, nem kellett ndki fél napig ver­gődnie, öt perc alatt kihúzta Boros Vince. Hamarosan taggyűlést hívott össze és megbeszélte a kommunistákkal a teendőket a hibák kiküszöbölésére. A taggyűlés első látható eredménye az volt, hogy másnap egyetlen kommunis­ta se volt a későn jövök között. Har­madnapra pedig az állomás minden dolgozója ott volt pontosan. Megkezdő­dött rövidesen a verseny kiértékelése is és az állomás minden traktora írás­ban is megkapja milyen eredményt ér­tek el a traktorok, mi a tíz traktor sorrendje. Mindennek hamarosan meglátszott az eredménye. Alig két hétre Gál eltá­volítása után 106 százalékra ugrott fe1 az állomás heti teljesítménye. S az esőzések után most is lelkesen folyik a munka, az állómás dolgozói vala­mennyien harcba indultak, hogy be­hozzák a lemaradást és az utolsók kö­zül az elsők közé kerüljenek. S erre meg is van a lehetőségük. Ehhez legsürgősebben még az kell, bogy a versenyt ne csak traktorok kö­zött., hanem minden egyes dolgozó kö­zött kiértékeljék és a tapasztalatcserél, amivel az új politikai helyettes is adós, rövidesen megindítsák, Ezek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy telje­sítményüket még magasabbra emeljék s bogy a régi hibák okozta lemaradást behozva, elsők között harcoljanak a béke dübörgő tankjaival. Bortkievics, a Szovjetunió egyik leghíresebb sztahanovistája, a IcvTii. grádi szerszámgyár gyorseszíergá’yosi munka közben. SZTAüH ELVTÁRS , Á SZTAHÁKQV-MQZGALOMRÓL Ma van 15. évfordulója annak a hatalmas jelentőségű beszéd­nek, melyet Sztálin elvtárs 1935 november 17-én a sztahanovis­ták első szovejtunói tanácsko­sán tartott. A Nagy Októberi Szocialista For rad a tömi a Szovjetunióiban meg­szabadította a dolgozókat a kapitalista rabságtól és a történelemben előszói tette meg a dolgozókat saját országuk, saját sorsuk gazdájává és példátlanul tág teret nyílott a tömegek teremtő kezdeményezésének, tehetségének és képességeinek kifej!Mesére. A kény szermunlca helyébe a szabad munka lé­pett, amelynek alapja n szocialista ver­seny, az együttműködés és a kölcsö­nös segítség. A szocialista verseny hatalmas ténye zőnrtí bizonyult a szocialista és kom­munista épí-tőmunkéban- A legszéle sebbkőrű szocialista verseny a szíálin'. ötéves tervek évei alnt bonlakozott ki. A másik ötéves terv ével alatt* 1 * * * S a <lo! gőzök azok elé a feladatok elé kerül­tek, hogy el kellett lajátftuniok az új technikát, emelniük kell a munka ter­melékenységét és csökkenteniük az ön­költsége!. Az országban verseny indul; a technikai színvonal emeléséért, a technika teljes kihasználásáért, a mun­katermelékenység újabb fokozásáért. 14Ö5 augusztus 31-én Alekszej Sztnhá nov, Dönyeo-medcncei vájár égy mű­szak alatt 162 tonna szenet fejtett ki. Sztrtiánov kezdeményezését gyorsan magukévá tették a dolgozók. A szirti ár. ovistanrn o zgai otm tovább) fejlődése szempontjából óriási jelentő­sége volt a srfcaMnavistAk első szovjet­uniói tanácskozásának és az itt, 1936 novemberi 17-én ehnoudott hatalmas jelentőségű Sztálin beszédnek, Sztálin eNiárs a 'beszédében mélyreható elem­zését mka a sztahánovista mozgalom- nak, feltárta történelmi jelentőségét és rámutatott legközelebbi feladataira. Ki­mutatta, hogy a sztahánovista-mozga­lom « szocialista verseny újabb, maga­sabb szakasza, amely összefügg az új technikával Igazi forradnlmi mozgalom, amely megdönti a régi technikai nor mákat, a régi teljesítőképességeket, a régi termelési terveiket és a technikára vonatkozó régi nézeteket. A Sztahánov mozgalom — mondotta Sztálin eívtárs 1 magában foglalja a szorjetoraág munkásosztálya kulturális-technikai felemelkedés ének csiráit és ezzel egy szersmiind előkészíti a szocializmusból u kommunizmusba való átmenet előfel­tételeit. E felemelkedés megszünteti a szellemi és testi munka közt fennálló ellentét alapjait biztoxitja.a munka ma gas termelékenységét, a termékek bő­ségét és megteremti az előfeltételeket a kommunizmus megvalósításához. «Sztálin e’.vtárs jellemezte a sztahá- novistiiikat, mint műveit, hcUnikailag képzelt embereket, mint koiizervatiz- mustól mentős embereket, akik megdön tik az elévült normákat, új, magasabb normáikat Állítanak h.-úyftkbe, i.#ul olyan embereket, akik elsaáj! Kották a technikát és akik a maximumát tudják kihozni annak, arai kihozható-. C riálin elvtárs négy olyan okot je- löl meg, amely létrehozta a Szta- hánovista-mozgaJmat. 1. Á munkások anyagi ■ helyzetének köteles megjayulása, a prolctácforrada- lom győzelme nyomán, amely a népnek nemcsak a palinkat szabadságot hozta meg, hanem a jómódú élet anyagi fel­tételeit is. 2. A kizsákmányolás hiánya. 3. Az országban meglévő új technika, amely az iparosítás eredménye. 4. Ohmn káderek megjelenése a munkások "kö­zül akik elsajátították az új technikát. A szaihánovistóknak ez • az első ta­nácskozása mely Sztálin elvtárs szemé­ly es vezetésével folyt le és ezen az értekezleten elmondott nagyjelentőségű Sztálin beszéd hatalmas lendületet adott a sztahdnovistaanorgalom továb­bi fejlődésének­Azóta korunk legyőzhetetlen mozgal­ma, a Sztahánov mozgalom nálunk is győzelemről győzelemre segíti a terme­lés frontján a szocializmus építésének és a béke megvédésének ügyét. Azóta már mi is megtartottuk a sztahánovis- ták első kongresszusát, amelyen Rákosi elrtárs mutatott utat ennek a ngyszerű mozgalomnak kifejlesztésére é,s az. é I n- jáiró szovjet munkáin ód szerek elsajátítá­sára. A Sztálin eívtárs álltai nieg,határozott feltételek nálunk is megérlek és a szta- hánov-mozgalom legyőzhelctlenül ter­jed és Pártunk, Rákosi elv társunk se­gítségével, vezetőerejévé vált békés szo­cialista építő munkánknak. Nagymértékben gépesítik az építőipart Az ötéves tervben az építőipar mű­szaki fejlesztési terve a munkafolya­matok fokozott gépesítését tűzte ki célul. A bontás és földmunkák gé­pesítése során a magasépítő iparban az 1949. évi nyolc százalékról húsz százalékra, a mélyépítő iparban az 1949. évi 25 százalékból mintegy 80 százalékra emelkedik pz ötéves *ero befejezéséig a gépi úton végzett mun­kák aránya. Árokásó és kotrógépeket, talajlazí­tó, egyengető és tömörítő gépeket, a talaj lazításra és elhordásra „vízöblí­tése? hidromotorokat helyeznek üzembe. Nem lesz pulyka karácsonyra Angliában Az aryfol szárnyas- és vadkereske- dők szövetségének elnöke megállapí­totta, hogy a példátlan karácsonyi pulyka-drágaság oka az ellátás hiá­nya. A magánekreskedelcm most nem kap engedélyt, hogy pulykát impor­táljon Magyarországból, Anglia fő el­látási forrásából, amely tavaly 1491 tonna pulykát küldött Anglia karácso­nyi piacára. Ez a mennyiség pontosan megfelel annak a hiánynak, amely idén példátlan drágaságot idéz elő. A lapok megállapítják, hogy a puly­ka-árak már most elérték a 6—7 font- stcrlinget darabonként. Tavaly a 'cá- magasabb ár három font körül volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom