Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-17 / 267. szám

-v . HRPL Ä NOVEMBER 17 Tizenhat mária&ésaéndá dolgozó parasztifjú és léén? bányász lesz > „Erkölcsi kötelességemnek tartom..** —- Máriakőméiid dolgozói ezévl magúikévá teszik Pártunk felhívását. Scgitsüle a széncsata hőseinek mun­káját a széntermelés tokozásának ér­dekében. Lelkesen, tapsviharral fogadják a kéméndiek Móró elvtűrs szavait Tud­ják, miről van szó, hiszen valameny- nyien olvasták a felhívást Azért je­lentek meq a gyűlésen ilyen szép számban. Érzik, a dolgozó parasztság további felemelkedése is elsősorban a széntermeléstől függ. Ahhoz, hogy jövőre több traktor düböröghessen határukban, korszerűbb mezőgazdasá­gi gépekkel dolgozhassanak, meg­könnyítve munkájukat: ízét* kell. Minden iparág csak úgy tud több szükségleti cikket gyártani, ha több szenet termelünk. A fiatal parasztasszony még be sem fejezte szavait, a gyűlés „részvevői is­mét lelkesen éltették az első bányász jelentkezőt, majd egyszerre lendültek a kezek a magasba. Vagy hatan kér­tek egyszerre szót — Erkölcsi kötelességemnek tar­Ax új bányászait felhívása a baranyai falvak fiatalságához Bets ® és* vaa. MAriakéménd ut­cain 3—4-es csoportokban mennek az aaberék. A posta épülete felöl vidám éiaetate hallatszik. A máriakéméndi DlSZ-fiatalok lelkes csoportja igyek- «rik fej egy kis szűk utcán az isko­laépület felé. Az iskolába mennek gyűlésre a járó-kelők, asszonyok, fér­fiak, lányok, fiatalok, öregek. A fel­díszített iskola padjai zsúfolásig meg­telnek, soknak már ülőhely sem jut. ■ Kedves elvtársik — kezdi beszé­dét Móré Gergely elvtárs, a Megyei Bizottság politikai munkatársa —, azért hívtuk össze a község dolgozóit, hogy a szerdai Dunántúli Naplóban megjeleni Baranyamegyei Pártbizott­ság felhívását kiértékeljük és tőlünk telhetőén hozzunk határozatot, hogy Mériekéménd dolgozó parasztsága snunkájuk zömét befejezték — foly­tatta Móré ehrtárs. — Bőséges mun­kaerő van faluinkban, amit jelenleg BélkülŐzlietünk. Én azt javaslom, «mit Rákosi elvtárs mondott a leg­utóbbi ' zéclében: „Falu fiataljai for­duljanak bányák leié." Legyenek segítségére a hős bányászoknak. Bi- Jtonyíisák azt. hogy nálunk a munkás- paraszt szövetség egy olyan egységes ®zfl, melyre mindenkor számíthat Pár­tunk ds Rákosi elv társ. > Az előadás utón megkezdődtek a hozzászólások. Elsőnek Révai Erhöné, fiatal, bamaarcú parasztasszony je­lentkezett — Most egy éve. amikor komié- hyimk engedélyezte, hogy a nők is íeifiejietnak a bányákba dolgozni. Na­gyon jól tudjátok, és akkor is az el­méik között jelentkeztem. Három hóna­pig dolgoztam a pécsbányatelepi Andrásiaknál!, mint csillés. Ott kel­lett hagynom, mert közben a gyerme­kem cágyon beteg lett és ápolásra Tolt szüksége. Amikor ott dolgoztam, megkerestem a 600 forintot, de tu­dom, hogy most, amióta bevezették rí darabbér-rendszert, még 1000 forintot fe keresnek a csillések. De nem is azért jelentkezem ismét a bányába, hanem azért, mert annyira megszeret­tem a bányászéletet, úgy érzem. nem *» lehetek- más, csak bányász. Az egyik elvtársnő a jelentkezők közül szót kért. Javasolta: a mária- kéméndí ifjúság intézzen felhívást a többi falvak dolgozóihoz, hogy köves­sék példájukat. Meg is szövegezte a felhivárft'az új bányászok nevében: „Mi, máriaémándi pamsztíiatalok megértettük Pártunk és Rfikoei elv­társ hivó szavát, amikor arra kért bennünket, .hogy forduljunk a bányák lelő ós példamutató munkánkkal tá­mogassuk a széncsatáik hőseit-. Eddig mér 16-an jelentkeztünk bányásznak a falunkból. Be Akarjuk bizonyítani jó munkánkkal art, hogy méltók va­gyunk a hős lenini Komszomolhoz, melyneüv tagjai olyan áldozatkészen helyt állnaik á kommunizmus építésé­ben. Ki akar(fic érdemelni Pártunk és Rákosi elvtárs bizalmát azzal is, hogy fiatal erőnkkel cda jelentkezünk, ahol éppen a legnagyobb szükség van ránk: az ország Szénellátásának, a széntermelés fokozásának területére. Erzsébet, Károly, Lovászhetény, Kosz­tom, hogy Pártunk Megyei Bizottságá­nak felhívására én is Jelentkezzek bányamunkára — mondja Szabó Ber­talan DISZ-ifjú. Utána Szabó Éviké, majd Szabó Szilvia jelentkezik. Mind­hárman testvérek. Egy családból hár­man jelentkeznek. Mind a hárman már otthon megbeszélték szüleikkel ós elhatározták, hogy bányászok lesz­nek, a széncsata hőseivel akarnak harcoj ni. „Én is hányass lessek“ — Én is bányász leszek! Engem is jegyezzen fel — szólnak és egymás­után emelkednek a kezek a magasba. Verner János, Magyorósi József, Hei- dinger Imre, ifj. Görög László, Zetz József és öccse, Zetz Gyula, Keresz­tes Miklós, özv. Böhm Istvánná, Schleier Magda. Hóhen JSnosné, Krischner Angela és Kolompár Ro­zália. A telkes hozzászólásokból és a je­lentkezések befejezésével kitűnt, hogy 16 máriakéméndi fiatal jelentkezett a gyűlés alkalmával a szocializmus épí­tésének legszebb és legfontosabb terü­letére: a bányamunkára. szuhefény és a többi falvak paraszt­iiacalsága kövessétek példáslkat és jöjjetek Ti is segíteni « bányá&zelv- társaknafc, vegyétek ki a részeteket a széntermelésből. Ez nemcsak erkölcsi, hanem hazafias kötelesség i& szere­tette j várarfk benneteket!" Verner János» Szabó Éva, HeS- dinger István, Kolompár Rozá­lia, Mogyorósi József, Hóhen Jánosáé, Zetz Gyula, Böhm Istvánná, Révai Emőné, Zetz József, Szabó Bertalan, Schleier Magda, Szabó Szilvia» Keresztes Miklós, ifj. Görög László, Kürschner Angeíla. A gyűlés végén jókedvvei hagyják e] az iskolatermet Máriakéménd dol­gozói és valamennyien a bányáról, a bányászok életéről beszélnek. Közben az ifjúság is sorakozik és elindulnák a DISZ-otthon felé. Útközben vidá­man énekelnek: „Sztálin nevével, munkára készen, indulj előre hát.." Újabb községek versenyednek a begyűjtés százalékos teljesítéséért Fahrn te minden nap tszélesedik a felvilágosult dolgozó parasztok tábo­ra, akik már tisztában varrnak azzal, hogy « nép kormánya a népért dol­gozik, a nép érdekeit képviseli. Még mindeníki emlékezik a tavalyi december 21-re. Csodálatosan szép •top volt. Ezen a napon ünnepelte 70. «rületésnapját a világ dolgozóinak «zeretett vezére, Sztálin elvtárs. Az­óta egv év telt el. Újból jön a nagy etp, amikor a Szovjetunió és az egész világ dolgozói örömünnepet ülnek. En- , nrít a napnak tiszteletére most is fclliesen készül ÍEÍu — város [A dolgosó parasztok a terménybe- . gyűjtési és a mélyszántást viszik győ- ' telemre. Jó példával járnak elöl eb­ben Csertő község dolgozó parasztjai, ahol vállalták, hogy Sztálin elvtára 71. születésnapjának tiszteletére, de- ember 15-ig teljesítik terménybe- (TYüjtésl tervüket, vagy a kémestek, okik vállalták, hogy december 18-ra teljesítik a tervet A bogdáaaiak Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára vállalták, hogy egy sze­gig begyűjtik a még kintiévé gabo­nát és 100 százalékosan teljesítik ter­vüket. A jó példa követőkre talált. Szágy hözség dolgozó parasztsága Is gyű- test tartott, amelyen megvitatták a község eddigi munkáját és megálla­pították, hogy a még visszamaradt terményeket versenyben gyűjtik be ős 15 nappal a határidő előtt befejezik a mélyszántást. A kukoricát, burgo­nyát és szénát 100 százalékig, süt «zen leiül gyűjtik be és kihívják Süsd községet termenybeadási versenyre és a mélyszántási versenyben, melynél legfőbb teltétel, hogy minőségileg le­gyen elvégezve, 15 nappal a határidő elŐtL Hasonló értelmű versenykihí­vást küldött a somegyapáti dolgozó parasztság is a somogyviszlóiaknak. A mohácsi járás két legjobb köz­sége, Bár és Majs, szintén »eines versenybe léptek ejgymássaS, A bűd dolgozó parasztok határozati javaslata válasz a háborús uszílók­nak, akik a magyar békeküldötteket fflem engedték be az angol területre. „December 2-re a takarmánybeadá sl és mélyszántási tervünket teljesítjük" — határozták el a bári dolgozó pa­rasztok. Bár dolgozó parasztsága előtt világos, hogy miért zárkózott ol a" bó- keharcosok elől az angol „munkás­párti" kormány. Tudják, hogy van mit takargatniok. Falállt a gyűlésen Cs. Zsábó Károly ós szót kért, — Én eleget tettem a burgonya, kukorica és széna beadási kötelezette sédemnek, ugyanolyan termésein volt, minta többieknek, kövessék példámat, mert módjába van mindenkinek teL jesíteni kötelezettségét. Ugyanannyi esőt kapott az én kukoricá/m és krumplim, vagy a rétem, mint a másé, ha én teljesítettem, kövesse mindenki példámat, aki hátra van. Én vállalom, hogy a trágyázást és a mélyszántást november 15-ig befe­jezem. Cs. Zsábó Károly példáját köves­sék a többiek is. Ha mindenki ke­mény akarattal azon lesz, hogy a község győzzön, nem is lesz vitás, győzni fog. Majsot. kiliivták verseny­re. A major dolgozó párásítók öröm­mel fogadták a kihívást és teljesítik t erxnény beadási kötelezettségüket, A varsói békekongresszua napjaiban a magyar dolgozók még fokozottan foglalkoznak a. békemozgalom kérdé­seivel. A magyar dolgozókból mélysé­ges felháborodást váltott ki az impe­rialisták álr.ok módszere, mellyel meg­akadályozták a hékevilágkongresrszus megtartását Sherfieldbea. Újból három pécsi üzem, a Sopiana Gépgyár, a Mezőgazdasági Szerárugyár és az ÁVESZ tartóit röpgyűlést, ahol a dolgozók élesen megbélyegezték az imperialisták aljas aknamunkáját és hitet teltek a béke elszánt megvédése mellett Mindhárom üzem dolgozói né­pünk szereiéi' vezéréhez, Rákosi elv­társhoz fordultak távirattal, hogy be­számoljanak röpgyülésük határozatá­ról, melyet igy fogalmaztak meg a So­piana dolgozol: „Az imperialisták ki- I hívására az a válaszunk, hogy még I jobban kivesszük a részünket a forme­ugyanakkor ellenvereenyre hívták ki a "bármkai a mélyszántás minőségi munkával való elvégzésére a határ­idő előtt. . — Tudom, milyen keservaa volt a múltban az élet," mondja Zöldföldi Antal dolgozó paraszt a znajsi gyű­lésen. Kora hajnaltól késő éjszakáig küszködtünk másnak _ a jólétéért, mi magunk nyavalyás kis odúkban él­tük le remimnek mondható életün­ket, Ma örömmel feljc^ííüak minden Etőtnlezetfseget, mert a matthoz siezonyitva semmi sem nehéz. Örömmel végziem el a toólyszántást, örömmel teljesítem ter- méiiybeadási kötelezettségemet, mert tudom, hogy ezzel is az ötéves tervet és a héko táborát erősítem.“ A falu régi, de egyre inkább dj a dolgozó parasztság benne, olyan em­berek, akik megértették, hogy ter­vekkel lehet csak építeni, akik tud­ják, hogy a terveket teljesíteni kell, sőt azokat, túl is lehet teljesíteni, 'mert minden mélyebb barázda több termést jelont, minden idejében le­adott termény csapás a reakcióra. lésből és elszánt szilárdsággal állónk a Szovjetunió-vczetle békelábor sorai­ba" A vasút dolgozói a békevilágkon- gresszus ideje alatt nap, mint nap bé- kevonatokat Indítanak. A békevonatok részvesznek a felemelt menetsebességű, az 500 kilométeres, 2000 tonnás és az irányvonat-mozgalcmban. Az első vo­nat szerdán este indult, Huza Zoltán mozdonyvezető vezette. Felajánlotta, hogy 8 százalékos szénmegtakaritást ér el' vonatával. Csütörtökön már két békevonat ment Budapestre. Jánosi László és Győri Kiss István vezették a vonato­kat. A második vonatnak Pccsbánya rendező szabadnapos dolgozói, köztük a helyettes párttitkár volt a személy­zete. A békevonatok négyes mozgalma újabb előrehaladást jelent a vasul dol­gozóinak munka versenyében Béke-vonatokat indítanak a pécsi vasutasok a békevilágkongresszus tiszteletére 3 A kolkedi pártszervezet a legjobb kis- és középparasztok felvételével erősítse Pártunk sorait Gyakorta hangzott «5 még egy évvel ezelőtt Kölked határában, hogy „Nem lehet ez igy rendjén, nem mehet ez így mindenütt, aho­gyan mifelénk!“ Meg is okolták azonnal: „Ha nálunk is megvalósí­tanák mindazt, amit Rákosi Mátyás elvtárs beszédeiben elmond, min­den a rendes kerékvágásban halad­na itt is.” Február 10 után nem­csak feltételesen beszéltek, hogy ,.ha megvalósítanánk, ha..." — ehelyett a Járási Pártbizottság se­gítségével cselekedni kezdteti. Fel­számolták mindazt a hiányosságot, mely a községet teljesen megállí­totta fejlődésében. Rákost elvtárs beastádét követő májusi vezetőség-újra választó tag­gyűlésen rájöttek arra, hogy az el­lenség, a falu hulákjainak ügynö­kei fészkelődtek be a pártszervezet vezetőségébe és innen eredt minden baj. Hugyec István, Migniczki La- josné, volt „párttitkárok” lépten- nyomon összeszürték a levet a ku- lákokkal. Ezért minősítettek nem egy középparasztot kukáknak, ezért basáskodtak a „titkárok”, ezért nem haladt semmire sem a falu. 1947—48 között Takács Lajosék beengedtek ugyan a Pártszervezetbe nyolc kö- aépparasztot, de Msparasztot egyet sem.., Ezzel is az volt a céljuk, hogy az elégedetlenséget még to­vább szítsák. 1048-tól egíeren a ve®»tőség újra­választásáig nem vettek fel tovább egyetlen embert sem a Pártba, Rájöt­tek ugyahis arra, hogy a közép- parasztok is jelentősen erősítik a pártszervezetet cs amint közelebbről megismerték Pártunk politikáját, mind „kényesebb“ kérdésekkel for­dultak az akkori pártvezetöség felé. Más határban már tesos-k alakultak. Érdeklődni kezdtek afelőL Hogyan elégíthette volna ki kívánságukat például Takács Lajos, aki hallani som akart a szövetkezetről? Mondani sem kell, hogy minden munka von­tatottan haladt ezidőtáit. a határban. A falu fejlődése teljesen megrekedt. Ebből, a kátyúból Rákosi elvtárs február 10-i beszéde rántotta ki a fa­lut. Vsam Lajos né, a falu pártszerveze­tének új titkára, erő« kézzel vette át a falu életének irányítását. Legelső dolga volt az, hogy ’a tagság előtt tisztázza Pártunk paraszt.poíitfkáját. Az eredmény meg is lett: néhány hónap alatt a falu dolgozói közül 19-ou kértek tagjelölt fölvételüket. Köztük 7 kisparaszti. Aroint a falu ismét megtalálta gazdáját., amint a pártszervezet meg telítődött eleven élettel, személy ezerint, élesen lelep­lezték a kulákok mesterkedéseit A tagzsryüléneken, aki csalt tal­pon volt, mind megjelent. A pártna- i>ok. meg? Mintha mindegyik egy-egy ünnepség leit volna. Ha valakinek ügyes-bajos dolga akadt, az a párt­szervezetet kereste meg. Nem is volt szüleiben ettől fogva a népnevelők­nek a pártszervezet. A dolgozó pa­rasztok, nem különben a nyolc közép­paraszt, aki már tagja volt a Pártnak, attól kezdve, hogy meglátogatták a dunaszekesői termelőcsoportot, egyéb­ről sem beszélteik, mint a termelőszö­vetkezeti éleírőL Csömör Jánosék, Msnedek Sándorék, Szepesi Sándo­réit már a gabona be gyűjtési kötcle- zetsségüket is azért teljesíteti ék jóval túl, hogy ezzel is bebizonyítsák: c talu középparasztjai is kiérdemlik, hogy a kispnrasztsággai közösen meg­alakítsák falujukban is o (ermelőcso- portot. Csömör János Szovjetunió-beli tanulmányútja azután megteremtette a döntő fordulatot: néhány héttel Csö­mör János középparaszt hazatérte után Kölkeden is megalakult a tszcs. A szépszámú kommunista fcisparatet mellett nyolc középparaszt pártnép­nevelő fejtegette a falu dolgozói előtt a termelőszövetkezeti gazdálkodás je­lentőségét. És Csömör János, Szepesi Sándor, Menedek Sándor és a többi 12 kviépparaszt az elsők közt volt, akik megalakították Kölkeden a ter­melőcsoportot. Mb már 101 család büszke arra, hogy a liőlkedi tszcs tagja, szakított a maradisággal és a boldog jövő útjára lépett. Jelentős eredményeket ért el íóhSt a kölkedi pártszervezet P.iVkosi elvtácrs februári beszéde óla. As utóbbi hetek­ben azonban mintha ismét megállt volna fejlődés, ügy nézett ki, hogy egy­helyben topognak. Megrekedt a teres- fejlesztés is. A takarmánygabona be­gyűjtése is vontatottabban halad, min! a kenyérgabona-begyűjt is a nyáron. Ismét csak Rákosi elvhírmOk keilet I rámutatni a hiányosságra■ A pártszervezet csak a fszos-tapok fejlődését segítette elő minden téren. A tszcs tagok közül veti fel tagjelölteket is. Alig maradi egy-két kommunista kispáraszt az egyéni gazdálkodók kö­zött, a középparaszlok között meg ép. peméggel nem maradt párttag. Csak Rákosi elvtárs úUuutafáaáitak megfelelően széjjel keii nézni az egyé­ni tag gazdálkodó kis- és kőzépparáüt­tök körében. Vélhetve vitték győze­lemre a gabonahegyüjtest a koimnn nistákkak A .Békekölosöu-jegyzésénS nemcsak, hogy kiválóan jegyeztek, d« bekapcsolódtak a fel világosító munká­ba is- Ez « folyamat tovább folytató­dott a lanAcsváíasztások idején. Majd csak uiégegyszer annyi pártonkivüK népnevelő végezte a fclvü-ágositó mun­kát, mint amennyi a községi aiapszor- vezet párttagsága. Ennek tudatiba» tették fel Béfcefi József pirtonkivüB közép paraszttal együtt számosán a kér­dést Rákost «Irtára beszéde után: „Elegei tettünk-e már thl U, MlketR dolgozó páráitok orrnak, hogy kiérde­meljük a tagjeiöltségtíf“ Kérdési}frbon benne rm t rOasm is arra: miért to-jxig egyhelyben a ta­hi fejlődése. A pártszervezet vezető­sége az utolsó két hónapban megfe­ledkezett az egyénileg gazdálkodó kis- ós kőzépparasztok tag- és tagje­lölt-felvételéről. Nem igyekezett olyan behatóén megismertetni velük Pár­tunk politikáját, célkitűzéseit, hogy azokat magukévá téve, bátran jelent­keznének tagjelöltnek. Vasa elvtáisnő azt mondja: „Igen sokat tamil tuck Rákosi elvtárs legutóbbi beszédéből." A tények azontian nem igazolják ezt teljes mértékben. Február 10, illetve a vezetőség-újTaválessztó« titán nem kés­lekedtek egyetlen percig «cm a hiá­nyosságok kiküszöbölésében. Meg is lett az eredménye. Miért késlekednek most? Ismerje fel a pártszervezet ve­zetősége: eddigi eredményeit éppé» annak köszönhette, hogy megérttette a párttagsággal Pártánk politikáját, bevonta a dolgozó kis- és közóppa- rasztokat a pártmunkába, akik felvi­lágosító munkájukban továbbvitték azt. Néhány hónappal ezelőtt azért értek el kiváló eredményeket, minden­ben, mert az egész falu dolgozó pa­rasztságénak az akkor még egyénileg gazdálkodó kommunista k.is- és Ikö- zépparasztok mutattak példát, ök vol­tak a fejlődés motorjai. A fejlődés biztos Úttörői most is ugyanezek s kommunisták, de a termelőszövetke- zeti csoportban. Az ellenség is felmérte Jelentősé­gét annak, ha mind több egyen} pa­raszt lép be Pártunk soraiba. Árért tapasztalható Kölkeden, hogy a ku­lákok el akarják téríteni a közép- parasztokat a 'Pártba való belépés­től, másutt — a járás egy-két alap­szervezeténél — viszont -maguk a ladikok igyekeznek most kihasznál­ni ez az alkalmat és ismét ügynö­köket igyekeznek Pártunk sorai közé becsempészni. Hasonló ellenséges próbálkozás előfordulhat a megye más falusi pártszervezeténél is. Ezért: hala­déktalanul tegyél: magukévá párt- szervezeteink Pártunk Központi Ve­zetőségének határozatát a tag- és tagjelöl tf elvétellel kapcsolatban. Tudatosan törekedjenek arra, hogy Pártunk tömegbázisát kiszélesítsék a 'falun Is. De ügyeljenek arra, hogy « dolgozók legjobbjait vegyék fel Pártunk' soraiba. Anélkül, hogy is­mét megrekedned a tag- és tag- jelöltfelvétel — fokozott éberséggel ügyeljenek arra, hogy a hűié kok, a falusi osztály ellenség be ne csem­péssze ügynökeit Pártunkba. Mind­ez még nem lenne elégséget, ha nem lepleznék le alaposan, kímélet­lenül az ellenség újabb mesterkedé­sét. aknamunkáját. A kőlkcdí példa awömutatja, mi­lyen jelentőségű a kőzépparasztói bevonása pártszervezeteinkbe. Nem ke­vesebb, mint 15 kőzépparaszt lépett be elsők között a tszcs-be. Ugyanez volt a helyzet a k-síp áros ok frörőben í*. Helytelen a kölkedi pártszervezet tit­kárának az a felfo-Jasa. hogy: „Maid belép a többi, raéi egyéni paraszt a tezcs-be, ha jövő nyáron meglátja, milyen terméseredményt ért el a cso­port." Csupán erre alapítani a fe fiá­dé st. súlyos hiba lenne. Az egyénileg doldoző irts- és középparasztok taéie- löltfelvélclével, türelmes politikai fal­világosító munkával keil az egyéni pa­rtiztok bikebarcát elmélyíteni: meg­értetni velők milyen követelményeket állít minden egyes dolgozó paraszt elé a feszült nemzetközi helyzet, a szór cializmus építése. A falu tcrmclöcso- portjának fejlődése egymagában nem győzi meg arról, milyen mélységes nyo­móról döntötte Tito a jugoszláv^ né­pei. Elengedhetetlen tehát az, hogy pártmunkásaink, pártszervezeteink ál­landóan foglalkozzanak az egyénileg gazdálkodó kis- és fcözéppara szí okkai, hogy műnél előbb, mentő! jobban kiér­demeljék, hogy Pártunk tagjai sorúba léphessenek. Adják meg a lehetőséget arra pártszervezeteink, liogv e/t be is bizonyíthassák, Bízzák meg őket fel- adatokkal, —— /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom