Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-12 / 263. szám

W50 NOVEMBER 12 WR P I, O 9 A versenyek felélesztésével, fokozott felvilágosító munkával, a kommunisták és tanácstagok példamutatásával vigyük teljes győselemee a begyűjtést „Hint a szakma országosan második legjobbja, most már bátran jelentkezem tagjelöltnek" TJf uszonhéi éve dolgozom a szakmában. A felszabadulás előtti hanti esztendőkről sokat tudnék mesélni. Eléggé változatos volt. Még ma is sokszor visszagondolok erre az időre. Az akkori munkát gyakran felváltotta oa munkanélküliség. F.n is sokszor munkanélküli voltam, de nemcsak én voltam így, hanem sokezren a különböző szakmákból. Ilyenkor úissiagoi-'- dollaim arra, hogy az édesapám idejében sem volt különb n helyzet;- öten voltunk tr?virek és valamennyien éreztük a kapitalizmus kegyetlen clnyo- hiását. Apám is sokszor volt munkanélküli és ilyenkor mázsás súllyal nehe­zedett rá a gond, hogy hogyan \udjd eltartani a családot. Nehéz, nyomorú­sággal leii küszködés voll a: élet. Két gyermek apja vagyok. Az én gyermekeim boldogan élnek. Ök már nem érzik, nem tudják azt, hogy milyen keserves volt a mi életünk. Gyer­mekeink előtt biztos jövő áll. Nyitva áll előttük az élet minden lehr! 6 tég a. Ma tanulhatnak, nem úgy mint mi a múltban. Ma minden embert megbecsül­nek, aki jó munkád végez. Én is érzem ezt a nagy megbecsülést, amellyel megtisztelt a: ország. Országos viszonghdban második lettem, mint a szakina legjobb dolgozója és öOO forint pénzjutalomban is részesültem. Kimondhatat­lanul örülök ennek'a nagy meatisztclésnek. Szavakat sem tudok találni a háta kifejezésére. Most már bátran jelentkezem a tagjelöltek soraiba. Gondolom.' hogy Váriunk méltónak talál orrú, hogy a sorai közé fogadjon. Az engem ért nagy megbecsülést további jó munkámmal akarom meg­hálálni. .A Szocialista Forradalom tiszteletére elért 185 százalékos teljesítmé­nyemet igyekszem tovább fokozni. Eddig a mozgatómban alig végeztem érdemleges munkát, pártonkívűii népnevelő voltam, de ezután, ha a Párt tagjelöltje leszek, ezen a területem is olyan jó munkád fogok végezni, mini a termelésben. A családból heten dolgozunk itt a kesztgülparl üzemben: édesapám és négyen testvérek és az egyik testvérem két fia. Mindannyian becsülettel vé­gezzük a munkánkat, mert tinijük azt, hogy ezzel erősítjük n bekefáhor rrejét. Érzem azt a meytisztelést, amit nemcsak a családunk, hanem a dol­gozó társaim részéről is kaptam. Arra törekszem, hogy ezután is jó munkát végezzek és ezzel is erősítsem a béketábort. Ha mindannyian jó munkával segítjük az országot, akkor gyorsan tudjuk1 teljesíteni az ötéves tervünket és mindatinyiunk legnagyobb célkitűzését: a szocializmus építéséi, a béke meg­védését. Pozsgaí László szabás* • Kesztyűgyár F ökirnű vessző ve tk ezelei nk közgyűlése elé Megyénk dolgozó parasztsága szá­mos esetből bizonyította már be eredményeivel azt, hogy megértette: a békét nemcsak sóvárogni kell, hanem keményen kell érte harcolni s hogy ez a harc elsősorban a termelés front­ján zajlik. Ezt bizonyítják azok az eredmények, melyeket az aratásban, cséplésben, majd a tarlóhántásban, az őszi vetésben, a békekölcsön-jegyzés- nél cs legutóbb a tanácsválasztások alkalmával elértünk. Ehhez hasonló lendülettel látott ■eki dolgozó parasztságunk a nyáron a tennénybegyüjtés munkájának is. % Lemaradás kukoricában, szálastakarmányban Az a lendület azonban, mely agusz- bis 20-ig jellemezte a begyűjtést, ké- •öbb alábbhagyott, döntően amiatt, alábbhagyott a begyűjtéssel kap­csolatos felvilágosító munka len­dülete is. A begyűjtés azonban korántsem ért »éget augusztus 20-al és man ért vé­get még most sem. Akkor, amikor fel­adatainkat sorra oldjuk meg 100 szá- talékos eredménnyel, nem elégedhe­tünk meg a begyűjtés terén sem fél- eredményekkel és országunk építése, békénk biztosítása érdekében teljes «ikerre kell vinnünk a begyűjtést is. Döntő fontosságú feladatunk tehát, hogy új lendületet adjunk a begyűj­tésnek, megyénkben elsősorban a ten­geri és szálaslakarmány begyűjtésének De pótolnunk kell elmaradásunkat a búza és az árpabeadás terén is. Megyénk a burgonyabeadásban elég jó eredményt ért el, !>lí szá­zalékra teljesítettük az előirány­zatot. Ezt az eredményt nagyban elősegítet­te a komlói és a sásdi járás dolgozó parasztságának öntudatos munkája és ennek nyomán 112, illetve 107 száza­lékos eredménye. Megyénkben 114 község teljesítette eddig 100 százalék­ban burgonyabegyiijtési előirányzatát « mentesült ezáltal a szállítási korlá­tozások alól. Ebből a 114 községből is kiemelkedik Berkesd 715, Tékes X05, Széketyszabar 185, Ilisnyárád 181 százalékos eredménye. Ezeket az ered­ményeket nagyban elősegítette az •iyan dolgozó parasztok lelkes példa­mutatása, min! , Gósz József 7 holdas dolgozó pa­raszt Véménden, aki 1100 száza­lékban teljesíteiic előirányzatát. A burgonyahegyüjtésben eléri ered­ményünk mögött azonban messze el­marad a kukorica- és szálaslakarmány begyűjtésének teljesítése. Kukoricából eddig előirányzatunknak mindössze 32 százalékút teljesítettük. Szervezett, jó felvilágosító munkával kell felven­nünk a harcot a lemaradás ellen és vissza kell vernünk az ellenség táma­dását, mely főleg ezen a fronton pró­bálja elgáncsolni begyűjtési tervünk teljesítését. Fokozni kell a felvilágosító munkát, mégpedig olyanformán, hogy a nép­nevelők párosán, a békekölcsönjegy­zési és választási munkához hason­lóan felkeresik azokat a házakat, me­lyek hozzájuk tartoznak és megmagyarázzák a dolgozó pa­rasztoknak a begyűjtés jelentősé­gét, az ország építése, vaJameny- nyiünk még szebb jövője és a béke megvédése szempontjából. Különösen szükség van erre a pécs- váradi, mohácsi, sellyei, sásdi és kom­lói járásokban, de nem hanyagolhat­ják el a szigetvári és pécsi járásokban sem, mert bár ezek első helyen áll­nak a járások között, ezek eredménye sem éri el az 50 százalékot. Vissza kell verni az ellenség támadását Hogy a tcngeribegyüjtési előirány­zatot is lehet teljesíteni, arra számos példát lehet felhozni a járásból. A perekedi dolgozó parasztok eddig már 117 százalékot, a csonkamindszentiek 109 százalékot, a bikaliak 91 százalé­kot értek el. Ezek a példák bizonyít­ják, hogy ahol nem hanyagolják el a felvilágosító munkát, ahol visszaverik az ellenség táma­dását, ott jó eredmények szület­nek a tengeri begyűjtésében.^ Ezt kell megszívlelniük a 2 százalékos eredményt elcyt szárászi, a mindössze 12 százalékkal dicsekedhető püspök­laki és a tengeribegyüjtést meg sem kezdett goricai dolgozó parasztoknak és velük együtt minden lemaradt községünk pártszervezetének és dol­gozó parasztságának. Ha valamivel jobban is állunk a szálastakarmáuybegyüjlés terén, itt is még sok a tennivaló, az élenjáró pé­csi és mohácsi járásban is, mert ezek is csak 61 százalékra teljesítették ed­dig tervüket. Különösen keli azonban fokozni a szálastakarmáiiybegyüjtés ütemét a mohácsi járásban, amely .38 százalékos eredményt ért el eddig mindössze. A szálastakannánybegyüj- tésnél is megmutatkozott, hogy nem „tárgyi“ okok gátolják annak sikerét egyes községekben, hanem a gyenge politikai munka. Máskülönben hogy lehelne az, hogy azonos körülmények között a zengő- várkonyi dolgozó parasztok 90 száza­lékra teljesítették tervüket, míg a me. csekjánosiak 1 százalékos „ered­ményt értek el. Ezen a téren is van­nak szép számban követendő példák: Móka László t7 holdas szebényi kö­zépparaszt 360 százalékos, Pető József 9 holdas görcsönyi dolgozó paraszt 500 százalékos teljesítése példaként kell, hogy álljon megyénk minden dolgozó parasztja előtt. Szigorúbb ellenőrzés a kulákok felé Ugyanakkor, amikor fokozzuk a felvilágosító munkát a dolgozó pa­rasztság felé. fokoznunk kel! a kulá­kok ellenőrzését is és meg kell hiúsí­tanunk közellátásunk, a begyűjtési terve teljesítése ellen indított támadá­saikat. Meri ilyenre szép számban ta­lálunk példát a megyében. így Kis- pap János 27 holdas szárászi kulák, aki még 1945-ben 10 mázsa búzát be­falazott, most 25 mázsa kukoricát és 40 kiló zsírt rejlett el a szénába. A felvilágosító munka és a kulákok ellenőrzésének fokozása mellett fel kell elevenítenünk azokat a versenye­ket is, melyekre községeink dolgozó parasztsága még a nyáron, vagy ké: sőbb a t akarmán y begy ii jt és beindu­lásakor kihívla egymást. Ugyanakkor annak, amire számos .jó példát talál­tunk az eddigi munkáknál fokozottan meg keli mutatkoznia a kommunista példamutatásunk. Párttagjaink és velük együtt a taná­csok tagjai élen kell, hogy járjanak a Legyűjtés befejezéséért folyó harcban és személyes példájukkal, jó felvilá­gosító munkájúkkal kell előmozdíta­niuk, hogy teljes diadalra vigyük ezt a munkát is, országunk építése, bé­kénk megvédése érdekében. Földművesszövetkezeteink a mult- év elején'lefolytatott fúziós és de­mokratizáló közgyűlések, majd a SZÖVOSZ megalakulása és az or­szágos küldöttgyűlés óta a falu jelentős politikai és gazdasági té­nyezőivé fejlődtek s egyre jobban ellátják azokat a feladatokat, me­lyek rájuk a mezőgazdaság szocia­lista áts7.crvezésében, a faiusi áru­forgalom lebonyolításában várnait. TE1 zek a feladatok azonban egyre ■®-í nagyobbak lesznek és a meg­növekedett feladatok, valamint az a fejlődés, amin a földművesszövet- kezet.i mozgalom az elmúlt hóna­pokban keresztülment, szükségessé teszik, hogy mind a földműves- szövetkezetek. mind pedig a SZÖ­VOSZ megerősítsék szervezetüket, A szervezeti megerősítés feladatának elvégzését szolgálja a SZÖVOSZ Országos Küldöttgyűlése, melynek összehívására a SZÖVOSZ igazga­tósága és felügyelőbizottsága a Tolnamegyei Választmány javasla­tára hozott határozatot. Ezen a közgyűlésen fogják meg­tárgyalni a földművesszövetkezetek küldöttei a SZÖVOSZ szervezeti át­alakítását, mely a javaslat szerint úgy történik, hogy a földmüvesszö- vetkezeíek önálló megyei szövetsé­gek tagjai lesznek, járási kirendelt­ségekkel, melyek mellett járási vá­lasztmányok fognak működni. A javaslat szerint megszűnnek a me­gyei választmányok, helyettük me­gyei küldöttközgyűlés dönt a leg­lényegesebb ügyekben s az választ­ja meg a megyei szövetség igazga­tóságát és felügyelőbizottságát is. Rendkívüli erőgyarapodást fog je­lenteni földművesszövetkezeteink- nek az új szervezet és nagyban megjavítja munkájukat azzal hogy a járási kirendeltségek közelebb lesznek az egyes szövetkezetekhez, jobban és részletesebben foglalkoz­hatnak problémáikkal. P* öldművesszövetkezeteink meg­-T erősítésében azonban a leg­nagyobb jelentőségük a mai napon meginduló közgyűléseknek van. Földművesszövetkezeteink most meginduló közgyűlései elsősorban azt célozzák, hogy föidművesszövet- kezeteink vezetőségéből és tagsá­gából eltávolítsuk az osztályidegen, kulák kupec és ezek befolyása alatt álló elemeket, akik passzív, vagy esetleg aktív romboló munkájukkal akadályozták földművesszövetkeze­teink fejlődését. Meginduló közgyűléseinken új ve­zetőségeket választ földművesszö- vetkezeteink tagsága, s mivel a ve­zetőség munkájától függ elsősor­ban a szövetkezetek jó, vagy rossz munkája, döntő jelentősége van annak, hogy földművesszöveikeze- teink tagjai jól válasszanak. Föld­művesszövetkezeteink közgyűlésein azokat a becsületes dolgozó parasz­tokat, párttagbkaí és pártonkívü- lieket válasszuk meg vezetőknek, akik eddig is derekasan kivették részüket a földművesszövetkezet munkájából, elősegítették a terme­lési és szállítási szerződések köté­sének sikerét, akik élen járnak'a termelőmunkában; elsők között vég­zik a szántást, vetést, aratást és $ begyűjtésben elért eredményeikké is bebizonyították, hogy hűségesen harcolnak a dolgozók országának további megerősítéséért és •: a bét kéért. 'P* bérén kell- .ügyelniük ■ föld“ •*-* művasszovetkezeteink tr.gjaE nak, hogy a vezetőségbe ric férkőz­hessenek be ellenséges elemek,, ha­nem a szövetkezet tagságának leg­jobb, legrátermettebb, leg mél főbb tagjait válasszák be az igazgatósági ba, felügyeíőbizotlságba, járási ; vá­lasztmányi tagoknak és-megyei kül­dötteknek. Hogy ez elérhető legyen, ahhoz szükséges, hogy a szövetkezet tagságának minél nagyobb része, lehetőleg minden tag jelen legyen a közgyűlésen. Ez az egyik' legfon­tosabb feladat a közgyűlések elő­készítésénél. A vezetőségválasztás mellett fon­tos feladata a közgyűlésnek, hogy megtárgyalja az egyes üzemágak munkáját s hogy biztosítsa vala­mennyi üzemág jövedelmezőségét. A közgyűlésnek ezt megfelelő iizémág- csoportok kialakításával, az igazga­tási költség csölckdnlésére tett' ja­vaslatokkal és a célszerűbb munka- szervezés megvitatáséval kell elő­segítenie. Ugyanakkor a közgyűlé­seknek elő kell mozdítanlok az alulról jövő, széles alapokon nyug­vó népi ellenőrzés megszilárdulását, az egyéni, felelősség kiterjesztését >á azt, hogy a föidmüvesszíivetkezetek — a Szovjetunió tapasztalatai alap­ján — fokozott gondot fordítsanak a falu áruellátására. Ugyanakkor el leéli érnünk, hogy a közgyűlések újabb nagy lökést adjanak a most folyó munkáknak, a begyűjtés tel­jes befejezéséért, a mélyszántás jór minőségű elvégzéséért és a terme­lési szerződések megkötéséért folyó harcnak. Tföldmű vesszővétkezetednk nagy­■*- részének tagsága felismerte a közgyűlések jelentőségét. Ezt bizo­nyítják többek között azok' a vál­lalások, melyeket, a közgyűléseket megelőző üzemi és vezeetőségi érte­kezleteken tettek a szövetkezetek alkalmazottai .és vezetői. ,A vállalá­sok nyomán számosán vannak már olyanok a megyében, műit Bálái János Vasason,zaki a közgyűlés előtt öt nappal. 100 százalékban teljesí­tette szerződésben lekötött termé­nyeinek beadását. ,, , De nemcsak a szövetkezetek tag­sága, az ellenség is felismerte a közgyűlések jelentőségét és meg­indította máris, támadását.. Ez üt bizonyítja hogy a közgyűléséit si- kerrevltele harci feladat, melyet at ellenséggel vívott kemény harcban kell diadalra juttatni. Földfnűvcs- szövetbezeteink tehát ebben a szel­lemben rendezzék meg közgyűlései­ket, hogy azok valóban jelentős lé­pést jelentsenek előre a szövetkezet, fejlődésében s hogy hozzájáruljanak hazánk erősítéséhez, a béke meg­védése nagy ügyének sikeréhez. Bruck József SZÖVOSZ megyei titkár. ÄKEKÜlDÖWMÄf November ran és köd ül a meszes: ' *Ölgyön. Ma nem esett, de néhol még ■jeg-cs illannak a tócsáik és tükrük visszaveri az átmenti iák képét, a tá­volból előkúszó fekete villanyvonatot. De ember nem akad errefelé, aki mos! leáérne a tócsák felszínét nézegetni, pedig pár évvel ezelőtt ugyancsak baktattak az utak hosszában — ilyen­kor novemberben — a munkanélküli 4pHómunkások. Legjobban szerettek Volna télire barlangba húzódni és aludni, mint a medve, mert akkor nem lenne gondjuk a kenyér meg­szerzésére. Itta már egy építőmunhdm sem tttenne el medvének. Hogyisne, amikor •aayi a munka, annyi a feladat, any- nyi a lehetőség, hogy még kevesen is Vannak hozzá, pedig egy év alatt száz- Vier emberrel nőtt az építőipar. Er is kevés, mert mi most azt is felépítjük, •mit évtizedek telén át nem építettek tel. Aki nem hiszi, az menjen el a me teesi dombtetőre. Majd meglátja! Alig készült el 17 ház, máris bele- . kezdtek nyolc nagy épületbe. Egy- . *zcrre nyolcba. Minden épület verseny- ■ Oen áll egymással. Az egyes és a hár­mas számú kétemeletes ház már fal- •gyenig áll. Tetején ácsok sürögnek. Vasbetonszerelők nyüzsögnek és négy ®ap sem telik bele, kész a tetőszerke­zet. Jöhet utána akármilyen hideg, dolgozni fognak belül. Hatalmas teherautó érkezett éppen kz épület tövébe. „Repülő-brigád“ — «z a tábla áll az autón és kokszot ho­zott, Készülődnek a fűtésre. Az épít­kezésen nem lesz tél. A tetőről belátni az egész házgyár- tó telepet. Itt is, ott is meg amott is betonkeverőgépek dongának és fürge transzportör szállítja az anyagot. Jön meg dyen három és akkor hipp-hopp egy-kettore a tetőre ér fa, vas, ge­renda. Sínek kanrnrnunah jobhra-balra ils gyorsan gurulnak rajtuk ,a csillék Egy éppen most fékez le a hármas számú ház elrdt. Maltert hozott, ol­dalra billentik és máris gurul vissza újabb rakományért. Kell is ide a mal­ter, meri üt dolgozik Szalai Sándor sztahanovista kőműves és Vörös C it- . lag brigádja. Erről tanúskodik az épület tetején a hatalmas ötágú csil Lent a mélyben, az épületek belse­jében és tetején, a betonkeverőknél és az irodában dolgozó emberek őt küld­ték el a budapesti békekongresszusra, ő vitte magával a meszes! epítőmun- kások üzenetét és ő számolt itt be ar­ról, hogy mit üzent a békekongresz- azus c meszesicknek, mit üzent a ma­gyar dolgozóknak. Mielőtt elment nyolctagú brigádjá­val 14 nap alatt falegyenig felépítette ezt a kétemeletes házat. Most, hogy visszajött, december 31 helyett de­cember húszadikáig befejezik a belső munkákat is, Szalai Sándor volt az építkezés egyetlen küldötte a. kongresszuson, de felutazott a brigádjából Hlá-zni Sán- domé is azzal a reménnyel, hogy ta­lán meghívó nélkül is beengedik a kongresszusra. De ez nem sikerült, mert a sportcsarnokot zsúfolásig megtöltötték a küldöttek. így csak járta a pesti utcákat, gyönyörködött épülő fővárosunkban, de a békekon­gresszust befejező fáklyás felvonulá­son már ő is ott volt. Ott állt a zuho­gó havas esőben és hallgatta a szovjet küldött, Obrazcov elvtárs szavait. „Ahogy ez a zuhogó eső nem tudja eloltani a ti fáklyáitok fényét, úgy nem tudja semmilyen mesterkedés el­nyomni a dolgozok százmillióinak lán­goló békevágyát.'1 H Iá ásni Sántlomé egy percig Sem bánta meg, hogy „hiába" ment Budapestre. Most itt dolgoznak a hár­mas számú ház földszintjén. Pallókon állnak és vakolnak. Szalai 'elvtárs be­gyakorolt mozdulattal lendíti a falra a maltert és a 21 éves ifjúmunkásnő 100x40 centis símítőva! dolgozik mel­lette. Ez is új munkaeszköz, a szta­hanovista munkaeszköze. Nagyobb fal­felületen Szalay elvtárs vakolópálcá­val dolgozik. A kétszobás lakásrész vakolását 50 óra' helyett 22 órára akarja lecsökkenteni. Ha ez sikerül — és eddig úgy látszik, hogy sikerül — akkor újból tapasztalatcserére hiú­ja össze a kőműveseket és átadja munkamódszerét. Az építkezésen 35 brigád dolgozik, mind a 35 brigánd kőműveseinek ő mutatta meg a sztahanovista falazás munkáját, Szalai elvtárs nyugodtan, de tempó­san dolgozik, síltes sapkában, csizmá­sán, ügyesen mozogj a pallókon, de ma már biztosan lépked más munka­területeken is. Tagja a megyei ta­nácsnak és éppen a mai naptól titká­ra az üzemi DISZ-szervezetnek. — Időt, fáradságot nem szabad kí­mélni, ha a nép ügyéről és a béke megvédéséről var. szó. így fogalmaz­tam meg magamban, hogy miért is vállaltam el az építőipari fiatalok vezetését — mondja. — Tudóm, hogy ez a gondolat nem új számunkra, kommunisták számára, de én mégis csak a békekongresszuson határoztam el, hogy ennek a szellemében dolgo­zom. Leírhatatlan élmény volt a kon­gresszus és nagy erőt adott. — Felmértem as óletemet miikor ott ültem a békekongresszuson. Szám­ba vettem, hogy mit is jelent nekünk a béke. Azt, hogy a dolgozóknak együttvéve mit jelent, azt jód tudjuk, de akkor gondoltam arra először, hogy mit is jelent nekünk, a mi csa­ládunknak, — A béke a mi államunkban azt jelenti, hogy úgy élünk, olyan jól, amilyent az úri világ a dolgozónak soha nem tudott volna megadni. A mi országunkban annak, aki megtalálja^ a helyét a szocializmus építésében, biz­tosítva van a jövője, megélhetése. Mi teljes megelégedésben élünk, új bú­tort vettünk, saját házam van. öt gyermekem van, Edith — a legidősebb — 11 éves, eltanuló, építészmérnök lesz, de építészi akarok nevelni Sanyi­ból és Tomiból is, mert tudom, hogy mindig többet és szebbet fogunk épí­teni, hogy a három éves Zsuzsa és a két éves Pisti még mi lesz, azt nem tudom, de ha békében nőnek fel,ak­kor szabad és boldog emberek lesz­nek, — Én magam még mohai akarok építeni, sok ilyen szép házat, bányá­szoknak, munkásoknak, parasztoknak. A mi brigádunk továbbra is együtt marad és sokfelé kitűzzük majd a vö­rös csillagot. Újabb csille érkezik megtöltve mal­terral. Még sok kell ide egy ideig. Azután máshova vezetik a síneket és más épületek tetején tűnik fel az öt­ágú vörös csillag. A béke nálunk épí­tést jelent. Szántó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom