Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-12 / 263. szám
!«0 NOVEMBER » mäplö T leranpi gépállomásaink még eredményesebb munkájáért Sarsaiya megye gépállomásai — mint általában a gépállomások az egész or- •zágban — rendkívüli segítséget nyújtottak már eddig is megyénk dolgozó parasztságának. Gépállomásaink munkájának nagy része volt abban, hogy termelőcsoportjaisik túlnyomórészt bebizonyították dolgozó parasztságunk előtt a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ugyanakkor gépállomásaink jelentős segítségért nyújtanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, biztosítják számukra a gépi muni; A val járó előnyöket, amellett, hogy egész alacsonyra szorítják a kulákok iga- uzsorájának lehetőségeit. Gépállomásainknak komoly érdemeik vannak ab- baD, bogy megyénkben 3 nappal a vál lak határidő előtt, október lí)-én befejeződött a búza vetése s a jelenleg folyó mélyszántásban is jelentős segítséget nyújtanak mind termelőszövetke jeleinknek, mind pedig megyénk egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságának. Gépállomásaink többségén lendülelos jó munka folyik. Több olyan gépállomásunk van, mely hétről hétre' rendszeresen túlteljesíti tervét s közti lök a mohácsszigeti gépállomás már nem jár messze őszi tervének 100 szá' zaiékos teljesítésiétől. A gépállomásokon dolgozó brigádok közül is számos ér el kimagasló eredményeket és a traktorosok között is egyre többen követik Péter József palotabozsoki traktoros példáját, aki már n í2-es bérhét végén 132 százalékra teljesítette őszi tervéi. Gépállomásaink munkájának elismerését bizonyítja megyénk két leg- joblxbrigádvczetőjéinek, Jávorka bajosnak ás Stever Lászlónak Munkaérd Címrenddel való kitüntetése is. Mikor azonban megállapítjuk, hogy gépállomásaink komoly mértékben fejlődtek az elmúlt hónapokban, s hogy jelentős eredményeket érlek el, azt is meg kell állapítanunk, hogy egyes gép állomásokon még mindig komoly hibák és hiányosságok vannak. Vau olyan gépállomás is a megyében, mint a pécsváradi, vagy a mágocsi, a két- éifnlnsi, mely hétről-hélre elmarad tervétéi és olyan gépállomás is vau á megyében, mint a bólyi, ahol még mindig akadnak. hibák a minőség tckintc- túbeaA fifbdb It javítóim elsősorban a gépállomási pártszervezetek és a gépállomások vezetőségének feladata. Do ehhez * munkáihoz a megyei tanács mezőgazdasági osztálya gépállomási csoportjának (gépállomások alközpontjának) messzemenő segítséget kell adnia, mely segítség nélkül nem várhatjuk, hogy a gépállomásaink egy részénél mutatkozó hibák kijavítása gyorsan megtörténjen. Megadta-c ezt a segítséget a gépálle mást csoport a gépállomásoknak? A gépállomások megyei vezető szerve csak részben adta meg ezt a segítséget a ennek oka elsősorban az, hogy tt gépállomást csoport munkájában is olyan jelentős hiányosságok mutatkoznak, melyek gátolják a gépállomást csoportot abban, hogy mindenben kielégítő segítséget nyújtson a- gépállomásoknak. ' A gépállpmási csoport egyik döntő feladata a gépállomások ellenőrzése. Ezt a munkáját a csoport csak részben és igen felületesen végzi. A gépállomás! csoport az őszi munkák megindulása óta hosszú ideig egyáltaláua nem végiéit éjszakai ellenőrzést és egész mostanáig alig pás* esetben ellenőrizték éjjel * gépállomásokat. így fordulhatod •s elő, hogy néhány gépállomáson mini a kétújfalusi gépállomás vezető: «cm ellenőrizték megfelelően éjjel n traktorosokat, aminek következménye »z volt, hogy nem minden traktor dolgozott éjjel, ami hozzájárult ahhoz, az állomás elmaradt tervének teljesí tízében. Vgyamabkor a gépállomási csoport bizonyosfokú engedékenységet ta •usft a munkák minőségével szemben #* nem ellenőrzi kellőképpen a trakto- Wsok munkáját. Gépállomási dolgozótok munkájában nagy javulás állott be •zen a tóren, annak a mozgalomnak eredményeképpen, melyet maguk a traktoristák indítottak cl a munka mi *őségének megjavításáért, Ezt a moz jpilmat a gépállomások megyei vezetői *ek fokozottabban kellene támogatniuk ét ellenőrzésükkel [s hozzá kell járul ®iok a még esetleg e.öfordu ó hibák teljes kiküszöböléséhez Egyik döntő feladata a csoportnak fcogy szervezze, irányítsa, nyilvántarts;, As ellenőrizze a gépállomások, a briÍ idolt és a Iraktoristák versenyét. zen a téren mindössze addig jutott el « csoport, hogy megszervezte nagyjából a versenyt. A verseny irányítására. Vndületénök fokozására .izmiban már Aon, sokat tellek. .Vem folytatnak har- eo' ,, verseny kumpányirllegének rney Szüntetéséért fs általában alábecsülik a verseng jelentőségét. Mi sem jellemzőbb erre, minthogy a gépállomások között folyó verseny vandorzászlóját — melynek hetenként kellene vándorolnia — erelőtt mintegy két héttel adták ki első ízben az őszi munkák megindulása óta. Nem gondoskodik a csoport arról sem, hogy a verseny rendszeresen ki legyen értékelve s nem biztosítja a verseny nyilvánosságát azzal, hogj közölné a gépállomások valamennyi dolgozójával az egyéni brigádok és a gépállomások között folyó verseny heti eredményeit- így azlán mm csoda, ha több gépállomáson teljesen elaludt a verseny — mind például a mágocsii, — és legfeljebb papíron folyik. Ugyancsak jelentős feladata a csoportnak, hogy széles körben ismertesse a kiváló eredményeket elért traktorosok munkamódszereit, s hogy tapasztalatcserét szervezzen meg a gép- állomási dolgozók között. A gépállomás, csoport az őszi munkák eddigi folyamán keveset tett azért, hogy :: gépállomások gyengébb eredményeket elért dolgozói megismerjék az élenjárók munkamódszerek s tavasz óta egyetlen tapasztalatcsere-értekezletet gc szervezett. Pedig nem egy olyan dolgozó van a baranyai gépállomásokon, mint Péter József, Jávorka Lajos, vagy Steyer László, akik sok értékes tapasztalattal, jó tanáccsal tudnák segíteni társaikat a magasabb eredményekért folyó harcban, A gépállomások megyei vezetőségé nck hibájául kell azt is felróni, hogy a gépállomásokon ahelyett, hogy szaporodna, csökkenő irányzatot mutat a női dolgozók száma, A nők számának viszonylagos csökkenése azt mutatja, hogy a gépállomási csoport nem mérte fel kellőképpen azt, hogy milyen jelentősége van a nők minél fokozottabb bevonásának a. termelő munkába és nem számolnak azzal, hogy -rohamosan fejlődő iparunk munkaerő problémái hamarosan átterjedhetnek a gépállomásokra is, s bogy a munkaerő kérdésé- írek megoldásában legjoblwn a nők minél fokozottabb bevonására kell támaszkodni. Honnan erednek ezek a hiányosságok, mi az oka a gépállomási csoport munkájában mutatkozó lazaságnak? Az okot döntően az elbizakodottságban kell keresnünk. Az elbizakodottsággal magyarázható az a lekicsinylő álláspont, amit a gépállomások megyei vezetősége a gépállomásokon még mindig megtalálható ellenséggel szemben tanúsít. Pedig gépállomásaink egy részén még mindig van ellenség, de ezek eltávolításáért a csoport nem folytat határozott harcot, mint ahogy nem lépett fel kellő cról!j/el a pccs- váradi állomásra befurakodott ellenséges elemekkel szemben sem és nem keresi az ellenség kezét az olyan hibák mögött.-sem, mint ami a szigetvári, vagy a mágocsi gépállomáson előfordult. Akadályozza a jó munkál a megyei javítóműhely hiányos, gyenge munkája is. A megyei javítóműhely elérő) hosszú huza-vona után sikerült eltávolítani a műhely munkáját szabotáló jobboldali szociáldemokrata vezetőt. Hegedűs József eltávolítása után állott is be némi javulás a javítóműhely munkájúban, de ez a javulás nem kielégítő. Még most is előfordulnak olyan esetek, mint a szenllászlói állomás esete, melynek két olyan ..generáljavitott’’ traktort küldött ki a javítóműhely, melyek közül az egi/ik nem tudott kimenni dolgozni, a másik pedig fél nap múlva kiesett a munkából. Az ilyen esetek, ha lényegesen ritkábban fordulnak is elő, mint a cséplés idején, amikor a javítóműhely vezetése még a befurakodott ellenség kezén volt, komoly karokat okoznak népgazdaságunknak. Éppúgy, mint ahogy jelentős károk származnak abból is, hogy a gépállomási csoport nem gondoskodott idejében a cséplőgépek tetőalá helyezéséről, sőt nem támogatta megfelelően a gépállomások ilyen irányú törekvéseit sem, amint az a mohácsszigeti gépállomás esetében is töri ént. A gépállomásokon és a javítóműhelyben előfordult hibák egy részéről tudott a mezőgazdasági0 osztály gépállomási csoportja, de a többi hibákra is fel kel'ett volna figyelnie, így a felelősség terheli a gépállomási csoportot a hibákért, és c gépállomási csoport kötelessége. bogy mindent megtegyen, hogy a hiányosságok minél előbb megszűnjenek s hogy rövid időn belül ne legyen egyetlen gépállomásunk se, mely ne teljesítené heti tervét. Melyek tehát azok a feladatok, melyeket, a gépállomások megyei vezetőségének a legrövidebb időn beiül meg kel! oldani * hibák kijavítására? A gépállomási csoportnak rendszeressé és szervezetté kell tennie az ellenőrzést, el kell érnie, hogy ennek során necsak a gépállomások vezetőségéig, de az egyes traktorosokig is eljussanak s az ellenőrzésnél különös súlyt kell fektetniök a munka minőségére. Ki kell javítani a verseny nyilvántartásánál és nyilvánosságánál mutatkozó hibákat is és gondoskodniok kell arról, hogy minden egyes traktoros minden héten tudja, mi a gépállomások, brigádok, traktoristák sorrendje a versenyben. A legrövidebb időn belül meg kell szervezni a traktorosok tapasztalatcseréjét és a kiemelkedő eredményeket elérők munkamódszereinek széles körben való ismertetését Nemcsak a vezetőkben, de a csoport minden egyes tagjában cl kell mélyíteni az egyéni felelősség tudatát —• azzal is, hogy keményen megtorolnak minden felelőtlenséget, lazaságot. Mindez azonban csali akkor vezethet kellő eredményre, ha ehhez a gépállomási csoport mellett működő politikai osztály is megfelelő segítséget nyújt. A hibák kijavításához nem elégségesek a műszaki, gazdasági vonalon kiadott utasítások, ezért a politikai osztálynak nagyobb figyelmet kell fordítervét., de mikor a dolgozóit kozd«* ményesésérc leváltották: a ross» munkát végző politikai helyettest és megfelelő ember került erre <i posztra, hamarosan túlteljesítettéit heti tervüket. Gépállomásaink, továbbra b támogatva a járási pártbizottságoktól, melyek eddig is sok konkrét segítséget nyújtottak, ki tudják javítani a hibákat és étihez a megyei tanács segítségével munkáját megjavított gépálolmási csoportnak is meg kell adnia a kellő támogatást így elérhetjük azt, hogy nemcsak gépéllo- másaink nagy része, de valamennyi gépállomásunk teljes mértékben betölti majd azt a hivatását, mely a falu szocialista építésében, a dolgozó parasztság virágzó, gazdag életének kialakításában hárul reájuk. A feltételek rendelkezésre állnak — segítségükkel küszöbölje ki az István-aknaí pártszervezet az oktatási munka hiányosságait ..Külön kell szólauom a bányászoktól ... Nem toglatsoz- tunk eléggé gazdái ági helyzetükkel és politikai nevelésükkel. Az is hátrányosan éreztette hatását, hogy politikai.i.g nem foglalkoztunk velük eléggé. Most itt is változtatni fogunk.'* (Rákosi elvtárs beszédéből.) Az István-aknai pártszervezet titkára. Vcrtike István elvtár« 6« ágit, prop. titkára, Tavasz Ferenc elvtárs október elején. kezdte el az idei oktatási óvad előkészítését.- Erre a munkára mintegy két hete álltak rá erőteljesebben. ' Felfektették, hogy ki milyen fokú politikai iskolára kerül ős hova. A szemináriumokat Somogy faluban, Vasas l. faluban, Szabolcs- telepcn, Szabolcs-faluban ás Meszesen, az Istvén-akml bányászok lakóhelyein indították be a szerdai napon. A beindítás nein sikerült, mórt ro-'sz volt az előkészítés munkája, hiányos, felületes volt az egyéni meggyőzéi'. Ahelyett, hogy jó szemléltető poklákkal világították volna meg a nem elég öntudatos elvtársak előtt az ideológiai kérdés jelentőségét, ilyeneket mondtak: ..Elmarad a fejlődésben, ka nem tamd!“ Arról nagyon keveset, vagy egyáltalán nem beszéltek, hogy a múltban a bányabárók ,ós talpnvalóik tudatosan tartották szellemi sötétségben a bányászokat, mert az volt a véleményük: „Elég egy bányásznak, ha meg tudja számolni havi fizetését“. Ehhoz viszont a múltban nem kellett különösebb tudás, mert nyolcvanig, vagy ennél kövesebbig számolni nem tartozott a legnehezebb feladatok közé. A szerdán beindított politikai iskolák közül csak az alapfoknak tudlak "megindulni, de itt is a hallgatók létszámának alig negyven szándéka veit részt. Ilogv miből ered ez a hiba? Kétségkívül abból, hogy az Istvánok írni pártszervezet titkára és ágit. prop. titkára a szervezés elején hibát követeti el. Elsősorban reszort- feladatnak tekintették az oktatási munkát, ami abban nyilvánult inog, hogy csak Vertiko és Tavasz elvtárs foglalkozott ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel. Az oktatási munka sikere« beindítása érdekében nem mozgósították a népnevelőket, a tizes- és fcjtésbizal- miakat és arra még csak nem is gondoltak, hogy a pártcsoportoknak ebben a munkában feladatokat adjanak. így Vcrtike és Tavasz olrtáre ahelyett, hogy irányított volna, aktívák nélkül maga végzett minden munkát és oz a helytelen felfogás nem az oktatási munka sikerére, hanem hátrányává szolgált. Igen, Vcrtike és Tavasz elvtársak helytelenül gondolták, hogy csak kettőn „jogosultak1“ az oktatási évad előkészítésére és a pártszervezet két szervezőjét. Bokor József és Dobszai Mihály elvtársikat nem vonták be a munkába. A hiányos, általános „agt'táeiónak“1, a rossz szervezésnek visszahatása egyre inkább megmutatkozik.' A hiányos politikai meggyőzést xi ellenség is kihasználja, amelynek persze érdeke, hogy a bányászok ne művelődjenek, ne tanuljanak, ne képozzók magukat politikailag. Felröppentettek hazúg állításokat, amit az öntudatlan bányászok egy része maga is átvett. Ezek azt hangoztatják: „Inkább két műszakot csinálok, estik ne kelljen menni szemináriumra“. Ezt az ellenséges hangot sajnos nem veszik észre a pártszervezet vezetői. A bányász elvtársak pedig nem leplezik to eredetét, hanem, mint. Móré elvtárs, a Városi Pártbizottság politikai monks- társa megállapította — sokan aa ellenség uszályába szegődnek. Kom veszik észre, hogy az elleneiig a bánya- bárók régi nótáját fújja. Az ellenséges aknamunkára több bányász elvtárs a saját kárán jött rá. Németh Sándor elv társ csapatvezető vájár például maga mesélte el, hogy tavaly ö is csak cgyízben volt szemináriumon, de most érzi, hogy mennyire hiányzik neki a tanulás. Hasonló volt a helyzet Fnczur László segédvájárnál is. lie lehet még lst- ván-aknán sok ilyen elvtársat, sok ilyen példát találni. Ezeket a jő példákat nem használták fel Vcrtike és Tavasz elvtársak. Az oktatási munka sikeres beindításának van egyéb akadálya is. I=t- ván-aknán és a többi aknákon általános ..szokás“, hogy hónaponként legalább egyszer átcsoportosítják a bányászokat különböző munkahelyekre. Ezeknél az átcsoportosításoknál az fordul elő, hogy aki eddig délelőttös volt, délutánra kerül és fordítva. Ebből az következett, hogy azok a bányászok, akik például a délelőtti szemináriumra lettek beosztva, délelőtt mentek munkába és így szemináriumra. nem járhatnak. Ennek * gátló körülményeknek a kiküszöböléséről nem tárgyalt Vcrtike és Tavaei olvtárs az fizom vezetőivel, márpedig ez a nehézség i* megoldható lenne, hisz Szilas elvtár«, István-akna üzemvezetője is politikai iskolára jár és jól tudja, hogy mit jelent az oktatási munka. Közös megbeszéléssel, szervezéssel, ha nem is könnyen, tin leijrrvitható leime ez a hiányossíig. Ezen a téren persze feltétlenül ette- gösen intézkedni kell. Vcrtike elvtárs és ágit. prop, titkára a hiányosságok egy részét, inár felismerte és sok hibát ki is javítottak.- Pénteken megindították a középfokú politikai iskolát is. Hozzáláttak ők maguk is újra a személyes meggyőzéshez és beszélnek azokkal az elvtársiakkal, akik elmaradtak az oktatásról. Ez a helyes módszer. 'Most az o föladat, hogy obbe a munkába kapcsolják belő azokat az elo- társakat is. akik rendesen járnak «zA. m inár in inra, hogy ők is folytassanak meggyőző munkát. Verszt emellett elsőrendű feladat, hogy 'kemény kézzel leplezzék le as ellenséget, állandóan ellenőrizzék a hiányzókat, beszéljenek velük, hogy. ue ismétlődhessék meg a tavalyt lemorzsolódás. Magyarázzák inog újból és újból, hogy mit jelent tanulni. A bányász elvtársak me" fogják ezt érteni, megértik ugyanúgy Rákosi elv- társ beszédének ezt a fontos részét is. mint ahogy megértették, hoery népgazdaságunk fejlődése egj-re több szenet követel. István-aknán az oktatási munkák torén fennálló hiányosságok kijavítására minden lehetőség megvan. Csak ezeket a lehetőségeket megfelelően kell felhasználni. Sokat tanultam Rákosi elvfárs beszédéből nem leszek tovább kétlaki munkás Én is olvastam Rákosi elvtársnak, az MDP Központi vezetősége előtt, október 27-én mondott beszédét. Különösen az a rész ejtett gondolkodóba, amelyben Rákosi civtárs mondta: „Vnjiy 200.000-re rág ez olyan ipari munkásoknak a száma, akik föleidéi is rendelkeznek. Ezek a munkások az aratás, vetés idején gyakran elmaradnak a gyárból és ezzel zavarják a termelés menetét. Ugyanakkor éppen a gyári munka miatt nem dolgozzák meg kellő gonddal földjeiket, ami a terméseredményben természetesen megmutatkozik". Ezeket a dolgozókat Rákosi elvtár* kétlaki munkásoknak nevezi, én is rájöttem arra, hogy mennyire “igaza van Rákosi elvtársnak. Nagyon sokszor rohantam haza és otthon bizony kezdhettem újra a nehéz munkát késő estig- Egyik helyen sem tudtam elvégezni úgy « munkámat, ahogy azt kellett volna. Gondoltam, minek ez nekem az ilyen se itt. se ott munka. Rákosi elvtárs beszédéből tanulva átadtam a Ktstótíahm lévő két és félhold földemet at államnak. Meg vagyok győződve arról, hogy a jövőbe« az ediginél sokkal jobban el tudora végezni munkámat. .Jobban kivehet ont részemet a szocialista munkaversenyből. mert kipihent vagyok. Látom azt, hogy a dolgozó népűnk állama biztosítja a munkát és én mint ipari dolgozó ha ipari munkát végzek, sokkal jobban tudok hozzájárulni a béke megvédéséhez. Meg vagyok győződve arról, hogy sokan fogják követni « példámat. Minden kétlaki munkás előbb vagy utóbb felismeri, hogy Rákosi elvtárt minden szava igazság. Azzal, hogy átadjuk a földünket az államnak, megkőnnyítjük saját életünket és növeljük, népgazdaságunk erejét, ezzel is meggyorsítjuk 5 éves tervünk építését. • Rákiidy .Linos Pécsi Cipészek Kisipari Tcrrailö Szövetkezet». tttnla rf-sőcorbea magának a gépállomási csoportnak munlcájára és segítenie kell a hiányosságok megszüntetésében. Ugyanakkor a politikai osztálynak jó munkájával cio kell mozdítania, hogy a gépállomások vezetősége, de valamennyi gép- állomási dolgozó is, fokozott harcot indítson a hibák mielőbbi kiküszöbölésére a gépállomást pártszervezetek irányításával. Minderre mrisvan « lehetőség;. A hibák kijavításában hatalmi® segítséget jelent a gépállomási dolgozók törekvése az eredményesebb munkára, traktorosaink egyre fokozódó öntudata. Hogy ez mit jelent a pártszervezet támogatásával, irányításával együtt, az bebizonyosodott a sásdi gépállomáson Is, mely hosszú ideig nem tudta teljesíteni Válasz Krifka László elvtársnak A Dunántúli Naptó 10-tkt szóm« közli az Elvtárs leve tét, melyben panaszolja, hogy tagfelvételi kérelmét hónapokkal ezelőtt beadta, de azóta semmi választ nem kapóit. Igen helyesen bírálatot mond az üggyé; foglalkozó Elvtársak bürokratikus munkája felett. Levelében azt írja, hogy új kérelmet ír, mert nem tudja kivárni az első kérelmére a választ. Levelére a Megyei Pártbizottság felügyelt és ezúton is közöljük at Elvtáissal, nincs szükség új kérelem írására, mert' a Megyei Pártbizottság már ezév májusában elfogadta kérelmét, felvette párttagnak. Ezidcig tag- könyvét azért nem kapta meg. mert a Mohács Várost Pártbizottság, mikor címe után érdeklődtünk, azt jelentette, hogy címét nem ismerik. Az ügy elhúzódásáért felelős elvtársat meg fogjuk keresni, az Elvtárs pedig pár napon belül megkapja a tagkönyvét. amelyet, ahogy írja, 9 hónap óta, nap, mint nap, vár. Elvtársi üdvözlettel; STAD1NGER ISTVÁN magyei szervező titkár
