Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-12 / 263. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN! Sztálin elvtárs a szovjet dolgozók első Jelöltje" a helyi szovjetekben (2. o.) A koreai néphadsereg a kínai ön­kéntesek támogatásával sorozatos győzelmeket arat (2. o.) A Kossuth-akna 1. csapata továbbviszi a november 7-i forradalmi műszak lendületét (3. o.) Fokozott felvilágo­sító munkával vigyük győzelemre a begyűjtést (9. o.) AI' M D P BARANYAME<?YEI PA'RTBI ZOTT*ÁGÁNAK LAPJ A YyVí VIL ÉVFOLYAM, 263 SZÁM ARA 50 FILLER VASARNAP, 1950 NOVEMBER 12 a béke hívei GYŐZELMET ARATNAK (R. L) Rákosi elvtársat idézzük: béke híveinek világmozgalma egyik legnagyobb gátja az ameri­kai imperialisták világhódító ter­veinek. Ezért támogatják a Béke Híveinek Világkongresszusát min­denütt a földkerekségen a béke és haladás hívei, ezért készülnek lel­kesedve és tettrekészen a második világkongresszusra szerte a vilá­gon.“ Mi is így készülődtünk, lel­kesedve, tettrekészen és mindenek, előtt őszintén, V alamennyiünk mély meggyőződésévé vált, hogy igaz ügyért fáradunk, a béke védelme- zése megérdemli, hogy egész erőn­ket, egész életünket erre áldozzuk. Igaz nemzeti ügy, — ez volt a Béke Világkongresszusára való fel­készülésünk. Küldötteink úgy utaz. tak ki az angol háborús termelés egyik gócpontjába, Sheffieldbe, hogy egy egész nép akaratát és elszántságát viszik magukkal. Szí­vükkel együtt dobban valamennyi­ünk szíve, szavaikban a mi gondo­latainkat fogalmazzák meg, azt mondják el, amit mi már itthon tíz. és tízezren elmondtunk és ha tározatokba foglaltunk. Ki vonhat­ná kétségbe, hogy küldötteink va­lamennyiünk nevében beszélnek, I hogy véleményük nem holmi egyé­ni nézet, hanem hivatalos véle­mény, a leghivatalosabb, amit csak elképzelni lehet: egy egész nép vé­leménye. Ebben senki sém kétel­kedhet. Hiszen minden egyes üzem és üzemrész, minden utca, minden község, aztán valamennyi város és járás, majd a megyék és végül az ország békegyűlésein különféle ér vekkel, de egybehangzóan újra és újra elmondtuk álláspontunkat a háború és béke nagy kérdésében. Nem kerteltünk sokat és nem me­rev formulákat hangoztattunk, tisz­ta szívből beszéltünk. Úgy, mint Csömör János: „Én, a 14 holdas dolgozó paraszt bekerültem a mohá­csi járási tanácsba, ahol az elnök egy ipari munkás. Amikor kezet- fogtunk, éreztem, hogy két mun­káskéz fonódik össze. Ez a két munkáskéz erős tud lenni a mun­kában, de ha kell, erős tud lenni a karcban is. Remegjenek az imperia­listák ezektől a kezektől!“ Olyan őszintén szólottunk a béke ügyé­ről, mint Rein Istvánné, komlói bányászasszony: „Nem akarom, hogy új, kétszobás, fürdőszobás, gyönyörű lakásomat, gyermekeim­mel együtt bomba hasítsa szét. Ezért harcolok én a békéért!' Eze­ket a szavakat, ezeket az igaz em­beri gondolatokat nem lehet senki számára előírni. Ezekben a benső­séges megnyilatkozásokban kitárul, nak maguk az emberek. Nem szó­beszéd, hanem kézzelfogható tény: hazánk minden becsületes dolgo ; tója egybeforrt a béke védelméért, mindannyiunk szent ügyéért ví i »ott harcban. Soha ilyen egységes a mi né­pünk még nem volt. Kommunisták és hívők, bányászok és néppel tartó papok, katonák és haladószel- lemfi tudósok — mindannyian a béke harcosai vagyunk. De ugyan­éi moS.,”éPck épp így elmondhat­ják. Szilárd alapokra épül az a hatalmas világmozgalom, amelyet a Szovjetunió három évvel ezelőtt ■m SvT,eznf és melynek élé­re állt. Félelmetes erő a béke hi- pernek ereje/ órák váíasztanak el bennünket a &-a,b°MUV ,feFF'eIdi seregszem­léiétől. Mi lelkesedve és tettreké Men készültünk rá, az imperialis. *“k gonoszsággal és . fondorlattal, j^^kidályozni nem merték, fél­tek, hogy ez túl „vastag" lettvol- *>a- kelleténél nyíltabban leleplezte volna a béke iránti olthatatlan gyűlöletüket. Finomabb eszközök­höz folyamodtak. Engedik is, meg nem is, hogy a háborús készülődé, sek színhelyének kellős közepén békekongresszus legyen. "Azon mes­terkednek, hogy jelentéktelenné zsugorítsák a kongresszust és az­tán gyorsan napirendre térjenek fe lette. Ezért járult hozzá eddig az angol „munkáskormány” a 74 or­szágot képviselő 1720 békeküldött közül mindössze 100 beutazásához. Kiktől retteg ez a sötétszándékú kormány? Kik azok, akik félelem­ben tartják az állig felfegyverzett imperialista bajnokokat? Olyanok, mint Ernszt Antalné, a Rákosi Má­tyás Müvek sztahánovistája, Papp Jánosné földműves asszony, _ Lu­kács György Kossuth-díjas filozó fus, vagy Beresztóczy Miklós eszter­gomi kanonok. Jelenlétük puszta gondolatától már inukba száll a nagy hősök bátorsága! Fél. nek tőlük, mert a népet, az egysze­rű milliókat képviselik, épp ügy­félnek tőlük, mint ahogy saját el­árult népüktől is rettegnek. Mi sem természetesebb, mint­hogy attól riadtak meg legjobban: a béke élharcosai, a Szovjetunió lépei nagy küldöttséggel kívánnak Anglia földjére lépni. Negyven szovjet békeküldöttől tagadták meg a beutazási engedélyt, köztük olya. nőktől, mint Fagyejev, az „Ifjú Gárda" írójától-, a világhírű ripor­tertől, Ilja Erenburgtól, a kiváló zeneszerzőtől, Sosztakovicstól. Az imperialisták számára nem meg­tiszteltetést, hanem páni félelmet jelent, hogy egyik városukban ta­nácskozni fog az emberiség fizikai és szellemi dolgozóinak színe-virá-i ga. Elvakultságuk, barbárságuk! visszás helyzeteket teremtett. így azoknak az íróknak is tilos Anglia földjére lépni, akiknek könyveit nagy példányban olvassák odakint is. Nem találkozhat olvasóival a két neves német író, Anna Seghers és Arnold Zweig, de börtönné tett hazájából nem kelhet át a tenge­ren Howard Fast, kiváló amerikai író sem, akit azzal az indokkal tar. tottak vissza, hogy „utazása ellen­tétben áll az Egyesült Államok kormányának érdekeivel." A meg vetésre méltó, fasiszta intézkedé seket közleményében megbélyegzi a Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága: ( „Csak azok. nak, akik a háborút akarják, lehel érdekük, hogy meghiúsítsák a kon­gresszuson való részvételét olyan személyeknek, akik azért ülnek össze, hogy szabadon tárgyalhassa nak a súlyosan veszélyeztetett bé­ke megmentésének módjáról és eszközeiről." Az imperialisták köreiben egész pánikot kavart a békekongresszus. Nevetséges ijedelem lett úrrá azo. kon, akik olyan nagy hanggal har­sognak világuralmi terveikről. Fejetlenségükben végrehajtott dur­va intézkedéseik mégjobhan meg­világítják gyengeségüket és a bé. ketábor mérhetetlen erejét. Vilá­gossá vált a sheffieldi kongresszus előestéjén lezajló eseményekből is: a békefront nemcsak arra képes, hogy megakadályozza a háború tü­zének továbbterjesztését Koreából, de arra is, hogy az ott felcsapott pusztító lángokat elfojtsa. A félelem bizony nem jó tanács­adó. Minden meggondoltságnak, csöppnyi józanságnak is ellent mondanak azok a fasiszta mód­szerek, amelyeket a küldöttek vízumának megtagadásán túl az an­gol hatóságok elrendeltek. A Daily Telegraoh and Morning Post azt írja: „Anglia összes repülőtereiről A siker biztos tudatában folyik a sbeffleldi Békevilágkongresszus előkészítése Ax angol hatóságok provokációs intézkedései ellenére > siker biztos tudatának hangulatában folyik a sheffieldi Békevilágkongresezus előké­szítése. Várják a küldöttségek érke­zését azokból az európai országokból, amelyekkel ebemben Anglia beszün­tette az útlevél-láttamozás kötelezett­ségét, mint Franciaország, Olasz­ország, Belgium, Svájc, Norvégia ée Svédország. Ezek a küldöttek csak a partraszállási kikötökben tudhat­ják meg, hogy megkapják-e a beuta­zási engedélyt vagy néni. Számos amerikai közéleti vezető személyiség kábeltáviratban sürgette Attieet, vegyen részt és szólaljon fel a sheffieldi békekongresszuson. Az angol kormánynak a _ Béke- világkongresszus ellen életbeléptetett intézkedéseit néhány jobboldali lap is helyteleníti. A News Chronicle így ír: Nem lehet megérteni, mit nyerhe­tünk azzal, hogy nem bocsátjuk be példáid llia Ehrenburgot, bár szere­tünk azzal dicsekedni, hogy a szólás- szabadság hazája vagyunk. A Manchester Guardian vezércikke írja „Szabadság“ cím alatt: Vigyázzon a belügyminiszter, mert a Bckekongresszus küldötteivel szem­ben folytatott politikája nagyon os­toba ember színében tünteti fel. A Szovjet Bébevédelml ’Bizottság tiltakozása az angol kormány felháborító eljárása ellen A Szovjet Békevédelmi Bizottság november 10-én sajtóértekezletet tar tott azzal kapcsolatosan, hogy az angol kormány a IL Ossz-szövetségl Békeérfcckezleten megválasztott kül­döttek közül 40-től megtagadta a beutazási engedélyt a Béke Híveinek Sheffieldben tartandó Második Világ- kongresszusára. Az értekezleten Konsztantyin Szi- monov író, a szovjet békevédelmi bi­zottság nevében leszögezte: „Az a tény, nogy az angol kormány 40 kül­döttől, köztük a tudomány és iroda­lom, művészet, népegészségügy és népoktatás világszerte ismert képvi­selőitől megtagadta a beutazási en­gedélyt, nyílt 'rosszakarat megnyilvá nulása az össz-szövetségi Békeérte­kezlet 1200 részt r: Afővü szemben is, akik a küldőiteket megválasztot­ták. Az angol kormány fél a béke har- cosaitól, egyben érdemeket akar szerezni amerikai főnöksége előtt, amely Angliát. 49. államának tekinti. Az angol „munkáspárti kormány" ismét a béke ellenségekért leplezi le önmagát a. miág egyszerű és becsü­letes emberei előtt, zz egyszerű ée becsületes emberek azonban világ szerte még magasabbra fogják emel ni a békéért folyó harc zászlaját. — A Szovjet Békevédelmi Bizott­ság továbbra is kategórikusan köve­teli, hogy adják meg a beutázási engedélyt Angliába a bizottság tag­jainak, Fagyejev és Ehrenburg írók­nak. Nyikoláj mctropolitának, Nyesz- mejánov és Volgin akadémikusoknak, Sosstakovics zeneszerzőnek és Tyiho- novnak, a szovjet békcvédelmi bízott súg elnökének. Oparin akadémikus a sajtóérte­kezleten megállapította: Az igazsá.g- nak nincs szüksége beutazási enge­délyre. Ilyen nagy és mindenki szá­mára érthető igazság az is. hogy az emberiségnek béke, béke és ismét csak béke kell. Z. A. Lebegyeva, a központi gümőkór-kutató intézet igazgatója, azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az angol nép szívesen látná a kon­gresszus küldöttei között az élen­járó szovjet embereket, akik életük­kel és munkájukkal bizonyították be a béke eszméjének erejét és igazságát. Sosztakovics zeneszerző a sajtó- értekezleten emlékeztetett arra az élményére, amikor az USA-ban nem engedélyezték hangversenyeit Az angol kormány — mondotta — túl­tesz amerikai kollégáin, mert már a beutazást sem engedélyezi. Nyikoláj kolomeai metropolis le­szögezte, hogy az angol kormány cselekedeteivel kigúnyolja a keresz­tény tanítást és ismét megmutatja, mennyire hamis állítása. hopy ,,a keresmény civilizációt” védel­mezi. M. K. Cserkaszov. a Szovjetunió népművésze, Tumanova, a Pionyer- szkája Pravda szerkesztője és Gera- szimov filmrendező hozzászólásaik­ban kifejtették, hogy semmilyen rendelkezés sem fojthatja el az igazság hangját, az egész dolgozó emberiség hangját. A magyar küldöttség megérkezett Londonba A sheffieldi Békevilágkongresszus hosszat faggattak. magyar küldöttsége pénteken a késő éjszakai órákban repülőgépen Erüsz- szelen át Londonba érkezett. A lon­doni repülőtéren a londoni magyar követség tagjai, valamint a Béke- vil ágkongresszus szervezőbizottságá­nak képviselői üdvözölték a magyar küldötteket, akiket a bevándorlási hatóságok hivatalnolcai két óra A II. Békevilágkongresszusra Londonba érkezett magyar küldött­ség szombaton délelőtt megkoszo­rúzta Marx Károly sírját a highga- tei temetőben. Bolgár Elek, a Magyar Népköz- társaság londoni követe, szombaton este fogadást rendezett a magyar békeküldöttség tiszteletére. és kikötőiből naponta jelentések futnak be a belügyminisztériumba és a Scotland Yard különleges osz­tályának vezetőjéhez, amelyek részletes adatokat tartalmaznak a kongresszusra érkező küldöttek­ről.” A Daily Express első oldalon jelenti, hogy minden kikötőben megerősítették az őrséget és bizo­nyos külföldieket nem engednek kiszállni a hajókról. Más hírforrá­sok is arról tudósítanak, hogy az aíjgol hírszerzőszolgálat különleges osztályának vezetője, Sheffield közvetlen közeléből fogja bandáját irányítani és Hogy az angol titkos- rendőrséget kiegészítik jólképzett amerikai kópékkal. A gyárosok is megtesznek mindent, hogy a béke. kongresszustól elriasszák az angol munkásokat. Erről mondta Wilson, az öntőmunkás szakszervezet shef­fieldi csoportjának titkára: „Azok az emberek, akik hatalmas hasznot húznak a haditermelésből, félnek a Béke Hívei Világkongresszusának sikerétől. Ezért fenyegetőznek az­zal, hogy elbocsátanak minden munkást, aki résztvesz a kongresz- szuson.” Ezek a nagyarányú óvin­tézkedések, a titkosrendőrség ria­dókészültsége, a megérkezett kül­döttek zaklatása és állandó megfi­gyelése leleplezi az angol „niun. káskormány" bűnös szándékait, Anglia jelenlegi világháborús, ame­rikai csatlós rendszerét. Mi ezt a „munkáskormányt" jól ismerjük. Ismerjük becstelenségét, ügynöki szolgálatait, amelyekről Rákosi elvtárs részletesen beszá­molt. Elmondta: „Amikor a hu­szas évek elején Angliában, a .mun­káspárt' kormányzó párttá válto­zott, a szociáldemokrata vezetők jelentékeny része az angol kém szervezet szolgálatát is vállalta." Ezek a fizetett spiclik, a munkás- osztály elvetemült árulói azok, akik most újabb jó pontokat akar. nak szerezni maguknak a fegyver- gyárosok, gazdáik előtt. De mi mást várnánk ettől a „munkáspárti" kor­mánytól, amely résztvesz a koreai gengszter-támadásban, lelkes híve a náci hadsereg újjászervezésének, gyilkos háborút folytat a szabadsá. góért küzdő hős maláji nép ellen és amelynek tulajdonképpeni feje, tanácsadója az elsőszámú háborús gyújtogató: Churchill. Az angol dolgozók épp oly lel­kesen készültek a béicekongresz- szusra, mint társaik a világ többi táján. Az angol nép már unja Attlee miniszterelnök ismételt rá­diószónoklatait a fokozódó élelmi­szerszűkéről és a közszükségleti cikkek termelésének megszorításá­ról. Kezdi megsokalni a lakóházak építésének ismételt csökkenté­sét és a nem túlságosan ízletes bálnazsírt. Erről az angol népről írta Erenburg anglia útján ez év nyárutóján, hogy mindjobban szem­bekerül az „atombombás szociális, fákkal", azokkal a politikusokkal, akik nem a szólót, hanem csak a kíséretet éneklik. „Az angol nép hallatni fogja még szavát — írta Erenburg — és nem hiszem, hogy ez a szó tetszeni fog Trumannak". Az a világszerte kibontakozó felháborodás, amely az imperia­listák terrorintézkedéseit fogadta, csak azt eredményezte, hogy a vi- lágbékekongresszus már azelőtt jcy lentős sikert ért el, mielőtt még tanácskozásait megkezdte volna. Az imperialisták szelet vetettek és vihart arattak! A békekongresszus tüzetesen szemmeltartott küldöttei torkára nem tudják a szót odafor­rasztani. Ha nem mondhatja el 1.700, úgy elmondja tizedannyi képviselő, hogy a világ népei bé­két akarnak és készek arra, /hogy a gyilkos kalandorok, kezéből ki­verjék a tűzcsóvát, de ha kell, úgy kezüket is letörjék. Attól, hogy a békeküldöttek többségét nem engedték be Angliá­ba, nem lesz kevesebb,a béke hí­veinek tábora. Sót csak növekedni fog, mindenekelőtt a „vendéglátó" Angliában ,de az egész világon. A békeharcosokat semmiféle fenye­getéssel és zaklatással sem félem­lítik meg, csak azt érik el vele, amiről Országos Béketanácsunk most megtartott első ülésén Koczi- na Gyula elvtárs. számolt be: „A Rákosi Mátyás Művekben, gyá­runkban futótűzként terjedt el a hír, hogy az angol munkáskormány megtagadta az üzem egyik dolgo­zójától, Ernszt Antalnétól a beuta­zási engedélyt. Kijelentették, hogy az angol kormánynak ez a lépése újabb munkafelajánlásokra ösztön­zi őket és újabb hatalmas lendü­letet ad az üzemben a békemozga­lomnak”, A világ dolgozói, köztük a ma­gyar dolgozók is felismerték a bé­kefront hatalmas erejét. Felismer­ték azt az erőt, amelyet azok kép­viselnek, akiket a fegyvergyárosok ágyútölteléknek, az új világháború áldozatainak szánnak. Ma már tudják, hogyha keményen összefo nak és állhatatosan küldene, úgy meghiúsítják a halálgyárosok tévéit, megmentik a békét. ' Az imperialisták félnek az asr- szonyoktól, akik nyugodt' családi életet követelnek, félnek a férfiak* tói, akik több kenyeret és több boldogságot akarnak, félnek az/ if- íaktól, akik** tanulni és élni vágy­nak, félnek a világ minden dolgo­zójától, mert tántoríthatatlanul követelik és erős kézzel védelme- zik a békét. Az imperialisták fél­nek az igazságtól, a most meg­nyíló békekongresszustól. Minden okuk megvan a félelemre, mert a népek szervezett. legyőzhetetlen ejere előbb-ulóbb lesöpri őket a lör_ ténelem színpadáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom