Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-11 / 262. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK!-------------------------------------------------------------------- K A MAI SZÁMBAN: A Baranyamegyei Pártbizottság köszönti az áj széncsata hőseit (3 o.) A Pécsi Dohánygyár dolgozói boldog öröm­mel és büszkeséggel Tették át az „Élüzem‘‘-jedTényt és zászlót (3 o.j Ünnepélyesen búcsúztatták a Vasáru épí­tésére indult lijúsági csoportot (5. o.) Baranyára is kiter­jesztik a citrom, narancs és mandarin meghonosítását (5. o.l AI M D P B ARAI® AM EG > f É 1 PÄRTB1 2 0TT!XCÄN Ajp^APJ A VIL ÉVFOLYAM, 262 SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950 NOVEMBER 11 A kiváló munka A munka fokozott megbecsülését, a szocialista építés legjobb harco­sainak tiszteletét jelenti az, hogy ismét kiosztották az élüzem címe két, az ipari termelés legjobbjai között a sztahánovista és a „szakma legjobbjai" okleveleket, a mező- gazdaság élenjárói .között pedig a munkaérdemrendeket, A legjobb gyárak, üzemek, aknák és építkezések bejárata felett már ott csillog a munka becsületének ötágú csillaga. Büszkén tekintenek rá a dolgozók, mert tudják, hogy élüzemben dolgozni kitüntetést je. lent. Büszkén tekintenek a sztahá novisták és a szakma legjobbjai ,is bekeretezett oklevelükre, mert 'tudják, hogy ez az oklevél egyben bizonyítvány is, bizonyítvány ar­ról, hogy az, aki kiérdemelte, szív. vel-lélekkel, tudással, igyekezettel, részt vállalt a szocializmus boldog jövőjének felépítéséből, békés, szabad életünk megvédéséből. Erről tanúskodik fejlődő mezőgazdasá­gunk élenjáró dolgozóinak munka, érdemrendje is, melyet jogos büsz­keséggel viselnek a legjobb egyé­nileg dolgozó parasztok, állami gazdasági, termelőszövetkezeti és gépállomás! dolgozók. Megbecsülés és szeretet yeszi körül azokat, akik munkájukban kitűnnek. A kis úttörők felköszön. Mséből, a külföldi üdülésig, ezer telét adja dolgozó népünk és álla­tnunk a megbecsülésnek és a sze­retetnek. Jól esik ez a szeretet és további jó munkára ösztönöz. A múltban is voltak szép számmal olyanok, akik munkájukat lelkiis­meretesen elvégezték, de a tőkés világban olyan eset soha nem for­dult elő, hogy azért dicséretet, el­ismerést, vagy jutalmat kaptak volna. A tőkések sokkal többre becsülték a munkásáruló j óbból da. li szociáldemokratákat, a besúgó­kat, talpnyalókat, mint a becsü. letes, szakmájukat szerető dolgo. zókat. A dolgozók legjobbjainak kitüntetése is beszédes bizonyítéka annak, hogy mekkorát is változott itt a világ. Persze a világ változása nem múlik el nyomtalanul az emberek felett, hiszen a dolgozók a változó világgal együtt fejlődnek. Mikor volt azelőtt a dolgozónak elsőrendű érdeke a több és a jobb termelés? Sohal Nem is volt azelőtt verseny­kedv, kezdeményezés, újító- és ön. költségcsökkentő mozgalom az üze­mekben. Az üzemek közötti, az üzemen belüli nemes versengés próbakövei n negyedévi kiértékelések, ilyenkor dől el, hol vannak a legjobbak és kik a legjobbak. A Pécsi Dohány, gyár például első lett a dohány­gyárak közötti versenyben. Mit mutat ez az elsőség? Azt mutatja, feogy ott vannak most a legjobb dolgozók. Nem azért, mintha ösz- vzeválogatták volna őket, hanem »zért, mert leg jobbakká tette Cket a verseny. Ugyanez juttatta a fcőrgyártók között országosan az slsö helyre Bíró Gyula gépfaragót « Pécsi Bőrgyárból, ugyanez ser. Mentette munkaérdemrenddel elis­mert jó munkára Jávorka Lajost, *z ujpetrei gépállomás traktoristá- ?át és Schneider Jánosnét, a le- ^erdpusztai állami gazdaság bri- Sádvezetöjét. Ha azt vizsgáljuk, hogy magá­ik a versenynek mi a hajtóereje, »i a motorja, akkor meglátjuk azt] **°gy a verseny ütemét, lendületét Mindenkor a dolgozók igaz és mély lZaszeretctc diktálja, a békéért va­szilárd helytállásnak szelleme ~plálja, melyet mindenütt megta- tnlhatunk. De megtalálhatunk kü­megbecsülése Ionosén itt a határszélen, ahol a béke frontját védő szilárd bástyá­nak a peremén vagyunk, ahol a szomszédságban a vérdíjba kapott dollárokért a szabad jugoszláv né­pet amerikai rabszolgának akarja betörni Tito és bérgyilkos bandája. Az imperialistáknak ez a pénz­ért mindenre elszánt ügynök­sége állandó fenyegetést is jelent a béke számára. Erre a fenyegetés, re, erre a provokációra válaszol­nak dolgozóink a versenyben elért minden győzelemmel. Tápláló ereje a versenynek az élenjáró dolgozók fokozott meg­becsülése is. A bérezés szocialista formája a biztosítéka annak, hogy aki jobban dolgozik, az jobban is keres. Azok, akik a tervteljesítés­ben már 1951-ben járnak, maguk számára is közelebb hozták a jő- v°t. Senki nem irigyelheti és nem is irígyli a jól dolgozóktól a magasabb keresetet, az új lakást, rádiót, motorkerékpárt. Senki nem sajnálhatja a legjobb fejtési vá­jártól, a komlói Kusz Jánostól a 2.500 forint körüli havi keresetet, vagy az ország második legjobb korongosától, a Zsolnay-gyári ifj. Fábri Gyulától, hogy megérdemelt keresetével vidámabbá teszi saját és családja életét. A verseny egészséges fejlődését nem utolsósorban biztosítja az, hogy Pártunk megvilágította a dpi. gazók előtt a szocialista munkavar seny szerepét, jelentőségét és szün­telenül neveli a dolgozók tömegeit, Igy_ lettek kommunisták és párton, kívüliek érdemesek a sztahánovista és a szakma legjobbja címére. A munkaversenyt viszi előre szünte­lenül az a segítség is, melyet szá­munkra a Szovjetunió élenjáró munkamódszerei és tapasztalatai jelentenek. A Korabelnyikova-mozgalom megismerése segítette hozzá Pozs- gai Lászlót, a Pécsi Kesztyűgyár szabászát, hogy második legyen országosan. A szovjet szövőnők munkamódszereinek megismerése vezette rá a Mohácsi Selyemipar dolgozóját, Wöő Károlynét, a mi­nőségi termelésre, amellyel kiérde. melte a szakma legjobbja büszke címének harmadik fokozatát, A verseny volt az élüzemek és az élenjáró dolgozók sikerének az alapja és ebből egyenesen követke zik, hogy a verseny kiszélesítésé­vel és még élőbbé tételével bizto­síthatjuk a jövőbeli sikereket. Eh. hez pedig az kell, hogy még job ban elmélyítsük dolgozóinkban az igazi hazaszeretetei, a felelősségér­zetet a béke megvédéséért. Bizto­sítsuk a jó munka fokozott anyagi megbecsülését, erősítsük Pártunk tömegbefolyását és nevelőmunkáját es ísmertessük meg a dolgozók széles^ rétegeivel a munkájukat megkönnyítő szovjet tapasztalato. ^•2 a ^tétele annak, hogy a mos­tani élüzemek, sztahánovisták, szakma legjobbjai, továbbra is biztosítsák maguknak ezt a kitün- tetést. Ilyen feltételek mellett in­dulhatnak harcba a volt élüzemek az élüzem cím visszaszerzéséért és a többi üzemek is azért, hogy ka­pujukra szegezhessék az ezüstszínű ötágú csillagot. Ötéves tervünk első évének idő­előtti befejezésével és túlteljesíté­sével induljunk harcba, hogy ismét eldőljön, hol vannak a legjobbak és kik a legjobbak. Győzelmes lesz ez a versenyszakasz is, mert a munka fokozott megbecsülése kö­telezi az élenjárókat és elmaradó, kát. így lesz a legközelebbi élüzem, sztahánovista, szakma legjobbja cím odaítélése az első évi terv győzelmes befejezésének a .méltó jutaima. Kétezer vagon vetőbargonyát kaptunk a Szovjetuniótól Mezőgazdaságnak tovább) fejlődését Segíti elő, hogy a Szovjetunió 2000 vagon kiváló minőségű, nemesített vetnburgonyát szállít számunkra. A vetőburgonya szállítása az elmúlt hé­ten megkezdődött. Máris többszáz va­gon burgonya érkezett Záhonyba, ahonnan folyamatosan történik az el­szállítás a léli raktározó helyekre. A .Szovjetuniótól kapott vclőbur- gonyafajlák kiváló minőségűek, be­tegségeknek ellenállónk és bő lermő- képességüek, alkalmasak a termesz­tésre a ml viszonyaink közölt is. Az étkezési fajták tápanyagokban gazda­gok, az ipari fajták pedig nagy kc- ményítőlarlalommal bírnak és így az Ipari feldolgozás szamára rendkívül értékeseit. A 2000 vagon velőburgonyát kizáró­lag továbhszaporításrn használjuk fel. Az a cél, hogy felfrissítsük vele hor­gony aállomáuy unkát és Így lehetővé tegyük alacsony burgonyatermés-átla­gaink megjavítását. * Bosszú volna felsorolni azt a végte­len sok segítséget, amit mezögaztlasá. gunk fejlesztésében a Szovjetuniótól felszabadulásunk első pillanata óta szinte nap. mint najt kapunk. Amel­lett a felmérhetetlen jelentőségű se­gítség melleit, amit a Szovjetunió me­zőgazdaságunk szocialista fejlesztésé­ben nyújt —, melynek a két szovjet­unióbeli tanulmányút, a kárpátukraj­nai kothozküldöU'ek látogatása csak egy-egy fontosabb állomását jelentik — számta’an esetben konkrét anyagi segítséget is adott a Szovjetunió me­zőgazdaságunknak. Ilyen segítség volt mór 1945’ben az a vetőmag-küldemény, ami számos dol­gozó paraszt számára jelentette azt, hogy bevethette földjét. A Szovjetunió segítségét jelképezik azok a hatalmas Sztalinyecek, melyek állami gazdasá­gainkban dolgoznak és nem utolsósor ban a Szovjetunió segítsége révén si­került hazánkban is meghonosítani a „fehér aranyat“ — a gyapotot. Mezőgazdasági termelésünk egyik leggyengébb eredménnyel folyó ága a burgonya-termelés. Jelenleg termelt burgonyáiajtóink messze alulmaradnak a Szovjetunióban termelt fajták ter­méshozamának és nagyon nehezen bír­ják a szárazságot, amit megyénkben is igen erősen megsiny/ell burgonyatermé­sünk az idén. A Szovjetunió újabb segítsége hatalmas mértekben meg fog­ja könnyíteni, hogy felemeljük burgo­nyatermelésünk hozamát és hogy vég­leg felszámoljuk a burgonyaellátás te­rén mutatkozó nehézségeket. Ezért fogadja hazánkban nemcsak a dolgozó parasztság, de minden dolgozó öröm­mel és hálóval ezt az újabb jelentőn segítségét a baráti nagy Szovjetunió­nak. r Elindult a magyar békeküldöttség a sheffieldi Békevilágko Népünk békevágyát és harcos elszántságát lolmá©*oijnk a világkongresszuson — mondották a küldöttek Pénteken délben utazott el Buda­pestről a magyar békeküldöttség a Béke Híveinek II. Világkongresszu­sára, Sheffieldbs. A MASZÖVI.ET- gépen hátul piros-fehér-zöld színek jelzik, hogy a Magyar Népköztársaság gépén a magyar küldöttek utaznak Angliába, hogy olt beszámoljanak ar­ról: a magyar nép szilárd egységben sorakozik tel a békéért harcolók nagy táborába. ■«». Dr. Kalmár László, Kossuth-dijas professzor elutazása előli a követke­zőket mondotta: — Nagy kitüntetésnek tekintem azt, hogy a küldöttség tagja lehetek és úgy érzem, szép feladatot kell va­lamennyiünknek megoldanunk. Az Angliában és másutt még szép szám­ban lévő ápolitikus, de jóakaraté em­berekhez igyekszünk szólni arról: a békeharc politikai kérdés, nem le­het úgy kívánni a békét, hogy sem­mit se tegyünk érte. Az emberiség döntő többségének akarata a béke. Elsősorban a tudósoknak, az értelmi­ségi dolgozóknak igyekszem majd megvilágítani a békéért vívott harc­ba való bekapcsolódás szükségessé­gét. A magyar tudósok, értelmiségiek helyzetéről, megbecsüléséről is beszé­lek majd. Rigó Antal, 22 éves ifjúmunkás, a salgótarjáni acélrugógyár dolgozója, életében először utazik külföldre. A kővetkezőket mondta: — Shetlieldben éppen úgy a béke erősítése, megvédése lesz a Célunk, mint idehaza, munkahelyünkön. Sheffield — úgy tudom —, nagy mun- básváros. Nagy acélgyárai vannak. Igyekszem majd elsősorban angliai acélgyári munkástestvéreimnek el­mondani: hogyan élünk mi, magyar munkások, lelszabadult országunkban. Elmondom majd, hogyan dolgozunk és milyen jogaink vannak. Megmagyará­zom nékik, hogy mindezt elsősorban nagy felszabadítónknak, a Szovjet­uniónak köszönhetjük, annak a dicső országnak, amelyre annyi ocsmány, hazug rágalmat szór az angol munkás- áruló lakájkormány. Szeretném arról meggyőzni az angol munlcásokat: úgy, olyan keményen és szilárdan harcol­janak ők is a békéért, közös nagy ügyünkért, mint amilyen a sheffieldi acélpenge keménysége, szilárdsága. Kakuk Ferencné, tszcs-tag elutazá­sa előtt így beszélt: — Elsősorban azt szeretném elmon­dani odakint, hogyan él nálunk a dolgozó parasztság. Hadd lássák meg az imperialista országok becsületes dolgozói, milyen hazugságokkal, ko­holmányokkal árasztja el őket nap, mint nap a tőkések sajtója és rádiója, amikor rólunk írnak, beszélnek. Igyekszem minél több becsületes dol­gozótársamnak megmagyarázni, hogy a békét nemcsalc kívánni kell, har­colni is kell érte, ahogy ezt mi ide­haza tesszü!í. 12 órakor indult el a gép Prága felé. Fábik József, Kossufb-díjas szfa- hánovista kőműves, már a reggeli géppel indult el, Pallagi Nándor pe­dig szombaton utazik. A péntek déli géppel a küldöttség további 15 tagja repült el: Barcs Sándor. Bebrits An­na, Bor Pálné, Búza Erzsébet, Csikesz Józsefné, Horda;’ Ferencné, Izsák Jú­lia, Kakuk Ferencné, dr. Kalmár László, Kende Péter, Kiss Rozália, Ra­dies János, Rigó Antal, Szabó Zsig- mond és Takács Júlia. A magyar nép igazi békevágyát s a békéért vívott harcban tanúsított harcos elszántsá­gát viszik Shettieldhe, a Béke Hívei 11. Világkongresszusára. Az angol kormány megtagadta 17 magyar héhekiildöttől a beutazási engedélyt. A Magyar Békekongresszus 34 ta­gú küldöttséget választott a II. Béke­világkongresszusra. Az angol kor­mány tizenhét magyar bék'eküldőlt- nek nem adta meg a beutazási en­gedélyt. Megtagadta a beutazási en­gedélyt Andics Erzsébet Kossuih-dí- jas egyetemi tanártól, Detséry László evangélikus püspöktől, Ernszt Antal- nétól, a Rákosi Müvek eztahánovis- tájától, Forgács Páltól, a Szaktanács külügyi osztályának vezetőjétől, Gosztonyi Jánostól, a DISZ Központi Vezetősége titkárától, Horváth Ri­chárd római katolikus lelkésztanártól, Kakuk Józsefné szövőnőtől, Lukács György, Kossuíh-díjas e'gyotemi ta­nártól, Majláth Jolántól, a Kultúrkap- csolatok Intézetének főtitkárától, Mester Erzsébettől, az Országos Bé­ketanács titkárától, Nagy Mária orsó­zónőtől, Orosz/ István újságírótól, Papp Jánosné földművestől, Péter Já­nos református püspöktől, Szabó Lászlótól, a Vasas Szakszervezet el­nökétől, Szabó Pál írótól és Vass Istvánnétól, az MNDSZ főtitkárától. A hét és félmillió magyar bek eh arcos felháborodottan tiltakozik az angol kormány fasiszta eljárása ellen A LI. Magyar Békekongresszuson megválasztott Országos Béketanács péntek délelőtt tartotta első ülését, A tanács illésén résztvett Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a Népköztársaság minisztertanácsának elnöke és Ratkó Anna népjóléti miniszter is. Az ülést Andics Erzsébet Kos- suth-díjas egyetemi tanár nyitotta meg és bejelentette, hogy az ülés napirendjén az a kérdés szerepel, hogy az angol kormány, amely ma­gát munJcáskormánijnak nevezi, megtagadta a beutazási engedélyt a Shcfficl cli Világbékekongresszusra utazó békeküldöttségünk 17 tagjá­tól. Az angol kormány ezzel akarja megakadályozni, hogy a Világkon­gresszus a béke-mozgalom teljes ere­jét demonstrálja. — Egészen bizonyos, hogy az angol kormánynak ilyen magatar­tása sokmillió embernek nyitja majd fel a szemét és a békemoz­galom tevékeny harcosaivá teszik azokat is, akik eddig még tétlenek maradtak — mondotta Andics Er­zsébet. Ezután Beresztóczy Miklós esz­tergomi protanotárius kanonok szo­lalt fel és többek között ezt mon­dotta: — Felháborodásunk, amelyet az angol kormány intézkedése váltott ki bennünk, katolikus papokban és hívőkben, nem csökkenti a béliéért folytatott harcunk erejét. Nemcsak mint a bókét hivatása erejével hir­dető pap, hanem mint az egész ma­gyar népet soha nem látott egység­be foglaló magyar békemozgalom és az Országos Béketanács egy tagja és gondolatának tolmácsa, hangos szóval bélyegzem. meg azt a hazug eljárást, amely velünk, magyarok­kal szemben, mindig a vasfüggöny­ről beszél, de amikor békét hirdető szívvel kopogtatunk a magát sza- badnak mondó Nyugat ajtaján, a mgt/ar dolgozó nép legjobbjai előtt 'lerántja országa határsorompóit. Beresztóczy Miklós .szavaihoz az Országos Béketanács tagjai közül többen szóltak hozzá Lukács György Kossuth-díjar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom