Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-09 / 260. szám
NAPLÓ 1950 NCVEP ! I# Ufy**e*en idő njatt t. falvakban » íiibi», maiit Üét ős félmillió Sa’vó- v Lázat állítottak helyre vagy építettek. A l&káeépítósi terveket azonban nem mindenütt teljesítik telje« egészük ben. A lakóházak a városokban ás a falvakban lassan 6s még mindig drágán épülnek. —A kormány nagy összegeket for dft szociális és kulturális intózkedé- Wilcrcc A háború utáni években országunkban több ezer iskolát, könyvtárat, könyvtárat, gyermek intézményt, igen sok kórházai, szanatóriumot, üdülőt, klubot, színházat és filmszínházat állítottak helyre, vagy építettük 'újorcan. — A szovjet irodalom és művészet, amely a nép érdekeit szolgálja és fontos eszköze a szovjet emberek kommunista nevelésének, sikeresen fejlődik. Megerősödött a tudományos ka tutóintézetek hálózata. Uj, nagy lépéseket tettünk annak a feladatnák megoldásira, amelyet Sztálin elvtáre tűzött a szovjet- tudósok eló: „Ne csupán elérjék, de a legkö zeíebbi jövőben haladják ie túl az országunk határain túli tudomány eredményeit“. i_ Az atomenergia titkának feltárása -' tstán tüdőseink ook más n«gy *- Emukévá] éa felfedezéssé! járultak > hozzá a technikai haladáshoz, népgazdasági terveink teljesítéséfera és tti Ítéljeeít éséhez. — Ebben az esztendőben a nyelvtudomány és az élettan területén lefolyt alkotó viták lendítették előbbre szovjet tudományunk fejlődését. Rend. kívül nagy jelentőségük volt Sztálin elvtáre hozzászólásainak a nyelv• tudomány kérdésével kapcsolatos vi tában. Ezek a. hozzászólások éles fordulatot tettek lehetővé mindenek előtt a tudománynak ebben az ágár baji. Sztálin elvtárs megmutatta, hogy a tudomány a vélemények harca, nélkül, a bírálat szabadsága nélkül, az elavult formuláknak és következtetéseknek újakkal való fel- ewrólése nélkül nem fejlődhet, nem haladhat. Sztálin elvtárs ezzel az egész ' szovjet tudományos gondolat szá- , mára szék« teret nyitott az áHa- Kunüv előtt átló áj feladatok weg£ oldásában. /■*— Amikor gazdasági ét kulturális fej! ödésünk sikereiről beszélünk, lehetetlen, hogy ne szóljunk dicső, fegyveres erőinkről, hadseregünkről," légierőnkről és haditengerészeti flottánkról. t; Fegyveres erőink bccstHcTbri telje. síive hard kötelességüket, niegbíz- - hatóan őrködnek hazánk békéje '' is biztonsága felett A gigászi vizierőműreli már a kommunizmus ép ítb ezései f — Sztálin elvtárs azt Um Ója, hogy fk kommunizmusban a tervszerűen gnegszervezett népgazdaság mind ax Iparban, mind a mezőgazdaságban j legmagasabbfokú technikára fog tá- (biairkodrei. Ennélfogva meg kell szerveznünk a szovjet gazdaság további, iftjabh fellendülését, még magasabbra keil emelnünk a gazdasági ágak tech nikai színvonalát és tovább kell fejlesztenünk országiunk termelői erőit. A szovjet nép előtt álló feladatok fényében óriási Jelentősége van a- Tolgal, knjblscvl és sztálingrádi • vízierőművek, az Amudarja-Krufiznorodszkl tnrkmén főcsatorna, a . ’ Dnyeper-íolyőn a kabovkal vlzi- erőmű, valamint a délnkrajnaf *északkriml csatornák megépftésé- *j re vonatkozó kormányhatároza- rf toknak. JMéreteikben, technikai elgondolásukban és megvalósítási határidejükben hzek az építkezések már valójában a kommunizmus építkezései. Ilyen léte- »ítmények felépítése csak országunkban, a szocialista tervgazdálkodás rl- KZonyai közölt lehetséges. Ezután arról beszólt Bulganyin marsall, hogy a szovjet társadalom fejlődésében egyre nagyobb jelentőséget nyer kádereink eszmei-elméleti megszilárdulása. A szocializmusból a kommunizmusba vezető átmenet kö- vülményei köteleznek bennünket, hogy magasabb színvonalra emeljük az egész ideológiai munkát, elérjük a dolgozók kommunista nevelése (Igéének további javulását. — A komtnunizmus nem épülhet fel anélkül, hagy embereink tudatában teljesen le ne küzdenénk a kapitalizmus cs&kevéayeit. Ezért kell hát fokoznnnik a harcot a munkához, a szocialista tulajdonhoz, az állami érdekek szemelőtt tartásához való nem- korrrmunistn viszonyok különféle meg. »yilvánolásaival szemben. HatfrozoHnn 1:1 kell Irtani a bur- zsoá-lic folyásokat n tudomány, az trodalom és a művészet állhatatosan tökéletesítenünk kell munkánkul minden szakmához tartozó kádereink marxi-lenini nevelése terén, scgíctnünk kell a kádereket, hogy elsajátíthassák a társadalom fejlődési törvényeinek tudományát— Kommunista Pártunk arra szólít fel bennünket, ne elégedjünk meg az elért eredményekkel és ne szédüljünk meg a sikerektől. Szovjet emberekhez méltatlan volna, ha nem vennénk észre a munkában létező hiányosságokat és nem tennénk intézkedéseket ások megszüntetéséire. így példán! nem lehat sxónétkül elmenni az olyan tűrhetetlen jelenség mellett, mint az állami tervek kötelező teljesítését kimondó törvények megsértése. Az állami terv: törvény. Minden egyes üzemnek teljesíteni kell a reá kiszabott feladatot. Ebből kell kiindulnia nemcsupán az ipar, de egész szocialista építésünk valamennyi egyéb ágazata dolgozóinak is. Olcsóbbá kel8 tenni a* épS*keléseket —. Nem kevésbbé fontos megemlíteni a kapitalista építkezésiek terén mu- talkozó komoly hiányosságokat. Ezekre Sztálin elvtárs hívta fel a figyelműinket. A kapitális építkezések tervezésében mutatkozó komoly hiányosságok következtében az anyagi eszközök sok építkezésre forgácsolódnak szél. — Építési szervezeteink vezetőinek kötelességük, hogy végetvessenek unnak, hogy nem tartják be ux építést költségek csökkentésével kapcsolatos, kormány által kitűzött feladatokat, hogy biztosítsák az építési határidők döntő megrövidítését, megjavítsák munkájukat és felszámolják az elmaradást népgazdaságunk egyéb ágazataitól. — A munkánkban mutatkozó hiányosságok ellen vívott harc igaz és kipróbált eszköze a bolsevik kritika, amely a szovjet társadalom egyik mozgató ereje, hozzásegít bennünket, hogy erélyesen eltávolítsuk az idejétmúltat és elavultat és utat vágjunk az új, az élenjáró, a haladó számára. Éppen ezért a kritikát és önkritikát nem esetről-esetre, hanem állandóan kell alkalmazni. A kritikának és önkritikának állandóan működő fegyvernek kell lennie, amely egész munkánk megjavítását szolgálja. nia, Magyarország és a Némát Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek egy nemrégiben nyilvánosságra hozott nyilatkozatában ismét felvetették. A Szovjetunió követelj a potsdami nyilatkozat megvalósítását is, az** a békeszerződés mielőbbi megkötését Japánnal, a megszálló csapatok kivonását Japánból és a japán n?ili turizmus újjászületése veszélyének megszüntetését. — Az Amerikai Egyesült Államok ezzel szemben célul tűzte Japán megszállásának meghosszabbítását és azt, hogy ezt az országot távoikel-eti agressziós terveik támaszpontjává Adóztatják. Az Amerikai Egyesült lllamok megszállói minőségét fel asználva, megsérti a japán demilita rizációról szóló megegyezéses döntéseket, újjáépíti a japáni haditengerészeti támaszpontokat, újjáteremti a japán fegyveres erőket, üldözi a demokratikus szervezeteket és hozzájárul ahhoz, hogy a japán militaristák ismét uralomra jussanak. — Ilymódon az Amerik aj Egyesült, Államok és Anglia kormánya Németországgal és Japánnal kapcsolatra egA Szovjetunió állhatatosan harcol az egész világ békéjének megszilárdításáért — A Szovjetunió a népgazdasági építés feladatait megvalósítva, állhatatosan küzd a békéért, valamennyi ország népeinek barátságáért és együ (működéséért. — A Szovjetunióval vállvetve harcolnak a békéért és a népeik barátságáért a népi demokráciái. — Albánia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehszlov&lda. A nagy kbial nép, a Mao-Ce-Tung eMárs-vezette Kommunista Párt irányításával aktívan küzd a béke ügyéért. Szilárdan áll a béke táborában a Német Demokratikus Köztársaság. A hős koreai nép felszabadító háborút vív a béke ügyéért, szabadságáért és függetlenségéért. Mindezek a népe jelentik a béke. a szocializmus és a demokrácia táborát. u-. A szocializmus és a demokrácia táborával szemben áll az imperializmus tábora, amelyet az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei vezetnek. Ez a tábor az új háború ikl- robbantásámak politikáját, az erős országok gyengéik feletti uralmának politikáját folytatja. — A második világháborúig az amerikai imperialisták fő versenytársai a világpiacokon Németország és Japán voltak. Ezeknek az országoknak a háborúban történt szétzúzása után az USA imperialistái a kialakult helyzetet fel akarják használni ; nyersanyagforrások és óruellielyezö piacok meghódítására. Céljaik azonban nem szorítkoznak csupán érre. Az amerikai imperialisták háború-, célja a Szovietnnió és a népi demokráciák m éjid ti ülése met békeszerződés mielőbbi megkő _______ tését, a megszálló csapatok, kivonását ban vállalt kötelezettségeiket és az össznémet kormány megterem- sértve, tését kívánják. Ezeket a javaslatokat meéh;úsítják , hábolá Btánl bé. a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, j kés rendezést, amely valamennyi Csehszlovákia, Lengyelország, Roma- I ország népeinek érdeke. Az KÍVSZ 'szavazógépe az USA nyomására rendszeresen elteli a Szovjetunió békejavaslataitA* amerikai imperialisták arra számítanak, hogy az új, a harmadik világháború-' nak, a Szovjetunió, a népi demokráciák megdöntésére, valameny- nyi többi ország munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmának elnyomására, az USA imperialistái világuralmának megteremtésére kell vezetnie. Mindennek nevében fok orr áh az imperializmus táborában a fegyverkezési versenyt, feldyzzaszlják a katonai kiadásokat, növelik a fegyveres erők létszámát, megsemmisítik a demokratikus szabadságjogok maradványai! és üldözik a haladó szervezeteket. Az amerikai imperialisták abban remény. megvalósítására ágyútőltelékként fel használják a tőlük függő országok hadseregeit. Anglia és Francaország nratkodó körei, amelyek valamikor önálló külpolitikát folytattak, most nemzed érdekeik rovására minden alapvető nemzetközt kérdésben készségesen engedelmeskednek az USA imperialistái parancsainak —• Az USA imperialistái a legutóbbi időkben az agresszió előkészítésének politikájáról rátértek a nyílt agresz sziós cselekményekre. Ennek a politikának a legnyíltabb megnyilvánulása az USA koreai fegyveres beavatkozá' sa. A szovjet kormány változatlanul békepolitikájfthoz híven a koreai események kezdetétől fogva sürgette, hogy a konfliktust békés eszközökkel rendezzék. A szovjet kormány ebből a célból javasolta, hogy haladéktalanul szüntessék meg a hadműveleteket Koreában és egyideőlleg vonjanak ki onnan minden ' <óföldi csapatot, hogy ezze! ímetövé tegyék a karcai népek bcliigyei rendezését külföldi beavatkozás nélkül. Az amerikai kormány azonban, mely a nyílt agresszió útjára lépett, minden javaslatot elvetett, »mely a koreai kérdés békés rendezésére irányult. A világ népei ezen a példán szemléltetően győződtek meg arról, bogy ki áll a béke és ki az új háború mellett. Korea a ieieiuolt és iüjjgő országok számára a felszabadító mozgalom zászlaja lett — Azok után a balsikerek és súlyos vereségek után, amelyeket az amerikai hadvezetésig Koreában a szabadságszerető koreai nép elleni harcban elszenvedett, az amerikaiak a koreai háború cél jára majdnem az egész Távol-Keleten állomásozó fegyvere« erejüket összpontosították. Nem bízva csupán, saját erejükben, • hadműveletekbe Anglia és más országok csapatait is bevonták. Az intervenciósoknak csak ilyen nagy erőkkel — amelyek a koreai néphadsereg erejét többszörösen fe lülmúlták — sikerült bizonyos katonai »ikereket elérnlök. — A koreai nép a nagy hadisikerek után most a katona; balsikerek napjait éli. Ezek a balsikerek azonban nem törték meg a koreai nép harci akaratát.. Balsikerek minden háborúban előfordulnak. Valamikor a külföldi katonai intervenció és a polgárháború idejében a mi szovjet államunk i, óriási nehézségeket ólt át. Az intervenciósokat »ionban szétzúztuk és kiűztük. — A koreai nép az amerikai intervenciósok elleni hősi harcával kivív ta az egész világ békeszerető népeinek együttérzését. Korea a leigázot.1 és függő országok számára a felsza badító mozgalom zászlaja lett. Az angolszász imperialisták a ncmzeíkSsi együttműködés szélrombolásának politikáját folytatják A háború borzalmait átélt népek akaratát kifejezve, a nagyhatalmak a fasiszta Németország és az imperialista Japán felett aratott győzelem után megteremtették az államok közötti kölcsönös viszony megegyezéses rendszerét, amely biztosítja a békét és a népek biztonságát. Ennek a rendszernek az alapja a potsdami megegyezés volt és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya. Az angol-amerikai imperialisták azonban már régen a nemzetközi együttműködés e rendszere szétrombol ásónak politikáját folytatják. Az angol-amerikai imperialisták az ENSZ alapszabályainak megkerülésé vei és ellenére megteremtették az agresszív északatlanti szövetséget és r&ás agresszív katonai tömböket lakottak össze. Az. angol-amerikai uralkodó körök meghiúsítják a békeszerződés megkötését Németországgal és arra törekednek, hogy minél' hosz- szabbra nyújtsák • Nyugat-Németország megszállásának időtartamát. — Az amerikai, angol éc francia kormánynak Németországot szétszakító és a potsdami egyezmény elveit megsértő politikája arra vezet, hogy Németország nyugati és keleti területei között megszakadtak a normális gazdasági kapcsolatok. Nyugat Németországban csak azok az iparágak fejlődtek, amelyek a hadiier- meléssel kapcsolatosak. Teljes ellentéte ennek » szovjet kormány politikája. A szovjet kormány továbbra is kitart az egységes, független, békesicrető, demokratikus Németország megteremtését előíró potsdami egyezmény mtgvaiósítás2 mellett. Széles körben ismeretesek a szovjet kormány javaslatai, amelyek a né— A szovjet kormány a békéért, a nemzetközi együttműködésért vívott harcban támogat minden intézkedést, amely az Eg-yosült Nemzetek Szervezete. megszilárdítására iránvul. Az Egyesült Nemzeteik Szervezetének hivatása. hogy a bé/k;e és a nemzetközi biztonság fenntartásának komoly eszköze legyen. — Az angol-amerikai tömb képviselői. azonban rendszeresen elvetik a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítésére irányuló javaslatait. Sőt mi több. az amerikai kormány arra tőrekszifc, hogy ezt a nemzetközi szervezetet az USA külügyminisztériumának egyszerű függelékévé tegye, olyan intézménnyé, amely az ameriikan agresszív terveket fedezi. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ezzel bebizonyítja, hogy nem kíván utat keresni a nemzetközi együttműködéshez és nem tartja tiszteletben más államok suve- rén jogait. Bebizonyítja, hogy új háború ki- robbantására törekszik. — A szovjet kormány híven a békéért folytatott harc politikájához, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének mostani ötödik ülésszakán az új háború veszélyének magszüntetéséről és a népek békéjének és biztonságának megszilárdításáról szóló deklarációt javasol elfogadásra. A szovjet kormány ebben a deklarációban újból javasolja, hogy ítéljék el és tiltsák el az új háború propagandáját, tiltsák el az atomfegyvert, mint az agresszió és a tömeges emberirtás fegyvere alkalmazását, Létesítsenek szigorú nemzetközi ellenőrzést a tilalom pontos és feltétlen betartására, az öl nagyhatalom kössön egyezményt a béke meg,szilárdítására, csökkentsék a fegyveres erőket egy- harmadidal, egy év lefolyása alatt azzal, hogy a jövőben tpvább folytatják ezt a csökkentést. — A legegyszerűbb dolognak látszanak, hogy elfogadják a szovjet kormánynak ezeket a békeszere tő javaslatait és Így ellenőrizzék a szovjet javaslatok őszinteségét. A háborús gyújtogatok azonban — akik engedelmes többséggel rendelkeznek az Egyesült Nemzetek Szervezetében — jobbnak találták elvetni a szovjet indítványokat. Azért vetették el őket. mert a szovjet javaslatok meghiúsítják a háborús gyújtogatok szándékait és agresszív terveit, sőt mi több, ezek az urak megfenyegetik a Szovjetuniót. A Szovjet unió jbéke§zereiő politikája nem a gyengeség jele — Idej« már, hogy ezek »z urak megtudják, hogy a szovjet nép nem tartozik & gyenge idegzetünk közé és fenyegetéseikkel nem lehet megfélemlíteni. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy békeszerető politikánk oen» a gyengeség jele. Ideje, hosy ezek az urak megtudják: népünk helyt tud állni magáért, helyt tud álfani hazája érdekeiért és ha kel! — fegyverre] a kézben is! — Az imperialisták agresszív politikájukat azzal az állítással álcázzák, mintha a kemunizmus ellen harcolnának. Ez a módszer nem új. Hitler és csatlósai agresszív politikájukat szintén a komunísta veszélyre való hivatkozással igyekeztek igazolni. Hogy a hitleristáknak ezek a hazugságra alapított mesterkedései mivel végződnek mindenki előtt ismeretes. Úgy látszik, hogy Hitler babérjai nem hagyják nyugodni az angol-amerikai tömb háborús uszítóit — Napjainkban azonban az egyszerű embereket nehéz megtéveszteni. A dolgozók a Szovjettmió és & népi demokratikus országok példáján látják, hogy ott ahol a kommunisták jutnak uralomra, meghonosodik az igazi demokrácia, megszűnik a munkanélküliség, gyors ütemben növekszik R nép jóléte és kultúrája, minden ember előtt széles lehetőségek tárulnak fel az alkotó munkára. — íme, ezért van az, hogy az imperialistáknak — a .-kommunizmus megsemmisítésére" irányuló törekvése ellenére is — a kommunizmus híveinek száma növekszik. Napról-napra erősödik a kommunista pártok befolyása, cmelyek napjaikban a Szovjetunió nélkül — több mint 18 millió embert számlálnak soraikban, A kommunizmus és a dolgozó nép elválaszthatatlan egymástól. Éppen ezért, amint a népet nem lehet megsemmisíteni, — ugyanúgy nem lehet megsemmisíteni a kommunizmust sem. A nép a kapitalista társadalomban elfoglalt helyzeténél fogva kérlelhetetlen ellensége az imperializmusnak, amely a népeknek szenvedést és a rablóháiboruk harcmez óin tömeges pusztulást hoz, A népek egyre világosabban látják,*milyen borzalmas szakadékba akapfált őket laizífani a háború«t ns?ifók — A népek nem akarnak háborút é- egyre világosabban tudatosul bennük, milyen borzalmas szakadékba akarják taszítani őket a hábprús uszítok, — A háború veszélyének kiéleződése növelte a népeknek a háborít elhárítására irányult) eltökéltségét. - Az egész világon szélesedik és erősödik munkásokat, parasztokat, az értelmiséget, a nőket és az ifjúságot a legkülönbözőbb politikai és vallási meggyőződésű embereket egyesítő szervezett és hatalmas békemozgalotn. A népek most n‘űn csak azért harcolnak, hogy az atomfegyvert eltiltsák, de azért is. hogy meg- valósítsák »'alamennyi fegyYcrfsjta egyetemes csökkentését, eltiltsák a háborús propaganda minden formáját, elítélik a íegyvCi-cs agresz- sziót é.s a külső beavatkozást a ocpek belügyeibe. — A szovjet nép a béke mellett, áll, elszántan védelmezi a béke agyét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ezt az akaratot kifejezve, ez év júniusában kijelentette, hogy támogatja a Béke Hívei Világkongresszusa állandó bizottságának stockholmi felliívá sát. Ezt a felhívást több mint 115 millió szovjet polgár — hazánk egész felnőtt lakossága — aláírta és ezzel kinyilvánította, hogy békét akar és harcol a tartós békéért.
