Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-26 / 275. szám
mo KÖVEMBE!? 26 NAP L C* 9 /I p.árts&erre&et segítségévéi jói dolgosih u magyar mécs kei tanács a begyűjtési terv ssússsássaléha® végrehajtáséért ■ A begyűjtési terv százszázalékos Oeljösitéóóéi't harcolni elsősorban tanácsaink feladata. Tanácsainknak keil jó szervező, felvilágosító munkájukkal. a tanácstagok személyes pél - daiautatasával. a Ikulákok támadásainak visszaverésével, az esetleg« akadályok g-yors elhárításával gon- (loskocLniok arról, hogy a begyűjtési terv minden községben minél előbb elérje a 100 százalékot. Természetesen pártszervezeteinknek messzemenő segítséget kell nyujtaniok fiatal tanácsainknak, hogy eredményesen d- végeezzók ezt a nagyfontosságú munkát. A magyarmecskei tanács elég hamar felismerte, hogy mi vár rá a begyűjtési osatában. — Megértettük azt — mondja Halasi Antal elvtárs, a tanács elnöke, hogy a begyűjtési terv számai nekünk azt jelentik, hogy minden erőnkkel harcolnunk kell azok. eléréséért. Megértettük, hogy <t begyűjtés állami feladat, tehát elsősorban az állami *terveknek — így a tanácsnak — kell biztosítania a 100 százalékos eredményt ezen a téren. Bbbői a fel ismerésből eredt •a, hogy a magyarmeeskei községi tanács — amikor Pártunk felhívta figyelmünket a begyűjtési munka hiányosságaira — hamarosan hozzálátott, hogy javítson a helyzeten. Elsősorban magúk a tanácstagok rendezték valamennyien hátralékukat, majd hozzáfogtak a dolgozó parasztság •meggyőzéséhez. — Akkor nőm voltunk még auynyira tisztában az állami fegyelem fogalmával — beszól a kezdeti idők munkájáról Illés Elemér, a tanács v ég r eliaj tó b iz o t te ágának titkára. — •Azt azonban tudtuk, hogy a begyűjtési előirányzat nem azt jelenti, hogy ha akarom teljesítem, ha akarom nem. Ee ezt meg is mondtuk a dolgozó parasztoknak. 'Persze nem olyan formában, hogy teljesítsd kötelességedet, mert ha nem, hát így lesz, meg úgy' tesz. Neon így. Hanem úgy, hogy elmagyaráztuk: az üzem tei've is kőtelező az üzem valamennyi dolgozójára nézve. És üzenteink munkásai harcolnak is valamennyien azért, hogy teljesítsék a tervet. Nekünk is teljesíteni kell tervünket, mert csak így fejlődhet tovább az ország, csak így lehet méltó szövetségese a munkásosztálynak a dolgozó parasztság. Sokan megértették e%t ars érvelést ft magyannecskei dolgozó parasztok közül. És a lemaradás kezdett is «Bökkenni M agy arm öoskén. Frontát- MVróet azonban nem sikerült elérnie ft tanácsnak, bár a pártszervezet is megfelelő segítséget nyújtott, hisz a pártszervezet népnevelői legtöbbször «gyűlt dolgoztak a tanácstagokkal s Tóth Géza élvtárs, a helyi titkár állandóan segítette tanácsaival, irányításával a tanácsot. A frontáttörés a begyűjtési napon lOrtént meg Magyarmecskén ia. A begyűjtési nap előkéezltéeóbcn, sikerre vitelében döntő része volt a ta- báosnak. A begyűjtési nap előestéjén ft pártszervezet népnevelői és a tanácstagok közös értekezletet tartottak, ezen beszélték meg a tennivalókat* A gyűlésen Halasi elvtáre ta- toáceelnök ajánlotta, hogy a felvilágosító munkát a békekölcsőnjegyzós- fcetx hasoAóan szervezzék meg, osszák fel a népnovelőpárok közöt* a falut. így te lett Minden népnevelő pár *— melyek közül legalább egyik ta- ^ Hdzstag volt —, 10 házat kavott. De i teem csak ebben követték a Lékekél- i Csőn jegyzés módszereit A gyűlésen Ivuiamennyi népnevelő és _ a '(tanács Sünden tagja a kölcsön jegyzéshez hasonlóan most i® „lejegyzett1“. Azaz mindenki felirta egy ívre, hogy a kötelező beadásán felül mennyi burgoa kukoricát, takarmánygabonát fel C-vétefi jegyre. Tóth Gésa elrtárs a párttitkűr o50 kiló tengeri felajánlását még tncgtoldja 50 kilóval, bár mindössze 3 holdon gazdálkodik. Simoni János te tanács aldnöke egy mázsa, Sánta 'József fbldnélküli tanácstag 70 MüÓ. _ Valamennyien erejükhöz mérten lejegyeztek. Másnap reggel pedig meginMt a felvilágosító munka teljes erővel. És hamarosan elindultak az elíő kocsik te szövetkezet raktára felé. A tanács íondósko.íott arról is, hogy fennakadás ne legyen az átvételnél. Két munkaerőt adták a terménybegyüjtő mohé. De még arról is gondoskodtak, hogy azoknak se legyen nehézsége a beszállítás, akiknek nincs fogatjuk. Az egyik kulák — akit a tanács kiflidéit — bármilyen fanyalog-a ie, do egéss nap hordta a fogattal nem rendelkező dolgozó parasztok termékét a begyfijtőholyra. Morzsáikra átszámítva csak tengeriből 76 mázsa, gyűlt be ezen a na* P*>n a jó munka eredményeképen. A inagyarmecskei tanács végrelrajtóbi- zotus%a azonbten arra is gondolt, hogy vannak olyanok is a faluban, akikre nem népnevelő munkával lehet hatni. A község 15 kidákját kemény kézzel szorították rá, hogy eleget tegyenek kötelességüknek. És ugyanilyen keményen verték vissza azt is, ha a kulákok a valóságos terméseredmények kisebbítésével akarták támadni a begyűjtés sikere ellen. A mngyarmvexkvi tanára jól harcol a begyűjtési terv százszázalékos teljesítéséért. Jó munkájának alapja a pártszervezet állandó irányítása, segítsége, s a tanácstagok felelősségtudata, melyet választóik, a dolgozó parasztok s a dolgozók állama felé' éreznek. Ez . a biztosítéka annak, hogy a begyűjtés lendülete a begyűjtési nap elmúltával se, hagyjon alá a községben e hogy tovább folytassák harcukat a százszázalékos teljesítésért, majd az előirányzat minél nagyobb arányú túlteljesítéséért. A pécsi Építőipari Technikum hallgatói segítséget adnak a meszesi bányászlakások építőinek Rákosi elvtáre október 27-i beszéde nyomán, melyben széntermelésünk fokozására hívta fel figyelmünket, mi, a 8. sz. Építőipari Technikum II., IIL és IV. osztályas hallgatói, valamint a dolgozók Építőipari Technikumának téli IL és IIL osztályának hallgatói, mint a DISZ alap- szervezet tagjai, elhatároztuk, hogy mi is kivesszük részünket a széncsata ránkeső szakaszából. Munkánkkal mi is hozzá akarunk járulni széntermelésünk fokozásához, mert tudjuk, hogy ez nemzetgazdaságunkat erősíti és boldog jövőnket biztosítja A ezónesata sikeres megvívásához új bányászkáderokra van szükség, ezek munkábaál lítása pedig csak úgy lehetséges, ha kormányzatunk megfelelő elhelyezésről, lakásról gon- ddskodik számukra. Szükségessé vált, hogy a meszesi bányászlakásokat határidő előtt befejezzék s értesültünk arról, hogy a pécsi Magasépítési Vállalat Sztálin elvtáre 71. születésnapjára felajánláskép elhatározta, hogy az épületeket december 21- re befejezd. Tudjuk, hogy a fokozott ütemű építkezésnél sok szakemberre van szükség. Mi hosszabb ideig dolgoztunk az építészetben hivatásszerűen, vagy az üzemi gyakorlatokon ismerkedtünk meg vele. Erkölcsi kötelességünknek tartjuk részvételünket ebben a munkában. Ezért elhatároltuk, hogy a rendes tagozat halL gatói három egymás követő vasárnap vasárnapi műszakot tartanak a meszesi bányászlakások építkezésénél, a téli tagozatok pedig egy heti, tehát 7 egész napi munkájukat ajánlják fel ugyanezen építkezésnél. Ezeken a műszakokon fogjuk, bebizonyítani, hogy a pécsi 8. sz. Építőipari Technikum DISZ aJapszmezc- tének tagjai nemcsak jótanulással, hanem jó munkával is segítik ötéves tervünk megvalósítását, építik szocialista hazánkat. Tudjuk azt, hogy ez a munkánk is kemény csapás lesz a béke ellenségeire, az imperialista háborús agresszorokra és olyan szö- vetségesőikre, mint Tito és bandája. Elhatározásunk, hogy megvédjük a békét, kemény és törhetetlen. A mi utunk a Komszomol útja 6 ez nem más. mint a hősi alkotómunka és a béke útja Az Építőipar! Technikum hallgatói. Potyondi Istvánná azzal válaszol a szászvári reakció támadására, hogy még nagyobb éberséggel leplezi le az ellenséget „Örömtől könnyes izemmel olvastam 'evetét, irielyben hírt adott: tiszti iskolára vezényelték. Reszkető kezekkel olvastam el kétszer, háro-mszor és még kitudja, hányszor, mert nem tudtam betelni ai gyönyörűségtől, a boldogságtól. Az én fiam, az egyszerű mim- kátgyerck, tiszt, a néphadsereg tisztje lesz, hivatása megvédeni országunkat a külső és belső ellenséggel szemben“ — írta tevéiéiben Potyondi Istvánreé szászvári muríkáslevelezőnk ektóiber 38-án. A levelet másnap lapunkban leközöltük. Szászvár, ez a kte ibásiyészfalu • Mecsekik egység kelteti lankáin máskor a korrareggeli órákban olyan, mintha kihalt volna. Ezen a napon azonban mintha „csoda“ történt volna- Alig, hogy megérkezett a Dunántúli Napló, megélénkült az élet a kies fekvésű bá- nyászfaluuskában. Ezniberek. többen izgalomtól kipirult an osontak, keresztül- kasul a faluban. Olyan lett a falu képe, mint a megbolygatott méhkas. A herék, akik eddig másokon élösködtek, munkához fogtok. Megmozdult a szászvári readzció. Ezt a mozgolódást Potyondi Istvánná lapunkhoz Irt levele okozta, amelyben ország-világ tudomására hoz ta, hogy büszke arra, hogy a fiából, az egyszerű munkásgyerekből a néphadsereg politikai tisztje lesz■ Megírta azt is: hogyan zsálcmányolták ki a a múltban a kulákok ,hogyan súrol- tolták és kapáltatták az apácák tandíj fejében. Főként ez váltotta ki a szászvári reakció mozgolódását ez indította meg a támadást Polyondi Istvánná ellen, aki lerántotta a leplet a Mákokról és a „jelmezbe“ bujtatott cinkosaikról, az apácáikról és a szép számban lóvé volt nyilasokról. Elsőnek Nagy Sándorné tépett akcióba, akinek !,á férjfe ismert nvilasszer- vező és németimádó volt Szászváron. Sdhogv sem tudott belenyugodni abba. hogy a férje nem lehetett „gruppenfüh- rer“. Ezért gyűlöli mindazokat, akik megakadályozták férje „pályafutását.“ Ezért gyűlöli a kommunistákat, a becsületes dolgozókat, ezért gyűlöli Potyondi Istvánnál is. Csak fokozódott Potyondiné ellen a gyűlölete, amióta tanácstagnak is megválasztották. Most itt az alkalom, hogy Pót von - din-ét elriasszuk a faluból- — Ezzel lé pett be, kendben a Dunántúli Naplóval, régi cinkostársnőjébez, Nyers Jánosáéhoz, kinek kezéhez sok zsidóholmi la Iáit utat. Régen is és most j* együtt uszítottak a magyar munkásosztály ellen n község többi reakciósaival egye lemben. Együtt szították a faji gyűlöletet is. Nagyné percek alatt fellármázta az „érdekelteket“. így szereztek tudomást a levélről Pál János, Rédcr János, Szálai József és Csongor Ferenc kulákok. De eljutott a htr hamarosan a plébániára is. Potyondiné levele kézről-kézre járt « .falu reakciósai közt- Megindult a suttogás, a ezervezkedés Potyondiné ólk.-n, amiből az esperes! hivatal sem maradt ki. A nap már, tóimból ián volt, amikor végq,volt a litániának. A templom előtti téren sötét alakok várakoztak. Amikor tiszta volt a levegő, Nagy Sándorné megnyitotta a ,Aisgyftíést“. Az álszen- teskeriő, káromkodást megvető, templomba járó reakciósok nyomdafestéket nem tűrő szavakkal Siették Potyondi Istvánról és elhatározták, hogy a levélért felelősségre vonják. Akadt azonban a „tárgyúiésen“ egy „megbízhatatlan" is, alkj nyomban beszámolt Potyondinénnk a falu reakciójának elhatározásáról. Potyondiné azonban nem olyan nő, aki megijed saját árnyékától. Nem félt, mert tudta, hogy mögötte áU a Párt, az egész magyar dolgozó nép— Csak hadid ncsarkodjank g hitvá ványai; — nyugtatta meg Potyondiné. Nemsokára az.t az üzenetet hozták Potyond inénak, hogy írjon be a szerkesztős égbe és v-on.ja vissza a cikket mert ellenkező eesfbcn meglátja a következményét. A pap sem temeti él — telte még hozzá az üzenethozó. — Majd a kommunisták étieméinek.’ volt Potyondiné kurta válasza. Azóta nem múlik' el nap, hogy a szászvári reakció ne mocskolná be Potyondiné nevét, aki az aljas gyaláz kodásokra azzal felel, hogy a községi tanácsban még jobb munkál végez. Jelentkezett a Pártba tagfelvételre, s ez "után még nagyobb gondot fordít az e'l lejiség leleplezésére és a szászvári reakció edler» vívott harc eredményéről a jövőben is beszámol a Párt megyei lapjának. Fokozott munkával hálálom meg a Fártj kormányzatunk bizalmát Wyolc éven át, legszebb gyerekéveimben cseléd voltam kulákob. ' nál, 16 éves koromtól pedig kubikolással kerestem meg a mindennapi száraz kenyeret. Dolgoztam tőkésnek napi 16 órát és osztályrészemül jutalom helyett állandó szidalmazás jutott és a folytonos elbocsátás réme fenyegetett. Egész nyáron a nehéz kubikus munkával nem tudtam annyit keresni, hogy téli betevő falatomat biztosítsam. Ezért télen esőben, hóban, sárban bokán felül gázolva dolgoztam, hogy családom ne éhezzen. Éjjeli szállás az istállóban volt. Ehhez az emberfeletti munkához az a tudat adott erőt, hogy ez nem maradhat mindig így. Erős hittel vártuk azt a napot, amikor az embertelen bánásmódért elégtételt vehetünk. Es eljött ez a nap is. A hős Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat s egy csapásra megszűnt embertelen sanyargatásunk. A felszabadul ás után különböző vállalatoknál dolgoztam, ahol legfőbb értéknek már az embert tartották. Gondoskodtak élelmezésünkről és szállásunkról. Napi nyolc órai munka után megkaptuk a becsületes bért, ha többet dolgoztunk, többet kerestünk. 1049-ben a Párt közigazgatási tanfolyamra rendelt be. La sem tudom írni azt az örömet, amit akkor éreztem. En az egyszerű kubikus — akit volt uraink még a cselédnél is alacsonyabb rendű lénynek tartottak — a dolgozók ügyes-bajos dolgait intézem. Gondoskodjam arról, hogy életszínvonaluk mind jobban és jobban emelkedjen. Beválom féltem is egy kicsit, m.ért kísértett bennem a múlt árnya, amikor csak lenézett senkik voltunk. Féltem, hogy tudok én majd ott megfelelni, ahol eddig csak a mágnások és főurak. iparbárók és földesurak félkegyelmű ivadékai ültek. A tanfolyamon azonban megtanultam, hogy a közigazgatás vezetéséhez nem diplomás bürokrata kell, hanem becsületes cpi-ber, aki embertársai sorsát szívén viseli, a kormányzatunk rendeletéit végrehajtja és végrehajtatja, az alulról jövő kezdeményezéseket támogatja. Leghatalmasabb segítségem a Párt volt. Minden munkámban, minden cselekedetemben hűen tartottam magam a Párt irányvonalához és útmutatásához. A Párt iránti hűségem és szeretetem tette lehetővé, hogy nem botlottam meg és mindig hűen dolgoztam beosztásomban s ennek elismeréséért 800 forint pénzjutalomban részesített népi demokratikus kormá-nyzatunk. Most eziíton mondok köszönetét azért, hogy kormányzatunk méltónak tartott a jutalomra. ígérem, ezután még fokozottabb munkával, a munkás-paraszt szövetség elmélyítésével, kormányzatunk rendeletéinek betartásával mindenkor a Párt irányításához tartva hálálom meg ezt a bizalmat. BUKVA PÁL sefíyei járási tanács títl-cára. Hétfőn megkezdik működésüket a gyárvárosi és pécsbányateSepi • közigazgatási kirendeltségek Gyárvároson és Pécsbúnyaíelepen 27-én megkezdik működésüket a közigazgatási kirendeltségek. A kirendeltségok a bányászdolgozók közvetlenül elintézhető ügyeivel foglalkoznál; majd, de a városi tanács télé is közvetítenek ügydarabokat. A bányászok már másnap megkapják kéréseikre a választ. Időt, íáradtságot és költséget takarítanak meg bányászaink, ha ügyeik intézésekor a közigazgatási kirendeltségeket veszik majd igénybe. A kirendeltségen működő íisztvise-' lök a szombati napon Krancz Pál elvtársnál, a városi tanács elnökénél gyűltek össze, mikoris a tanácselnök elvtárs tájékoztatta őket tontos feladatuk nagy jelentőségéről. A mecsekszabolcsi közigazgatási kirendeltségen már a tanácstagok is megkezdik togadásaikat. Minden hét csütörtökjén tartják fogadónapjukat délután 4 (''s 7 óra között. A pécsbá- nvatelepi kirendeltségen is a legközelebbi jövőben megkezdődnek a fogadónapok. Napközi és népbiiffé épül A Raranyamegyej Tatarozása Vállalat dolgozói hétfőin kezdik még a mecsekszabolcsi napkeziotthon és a pécsbányatedepi Népbüffé építkezési munkálatait. Az építkezéseket már december 21-rc, Sztálin elvtárs születése napjára be is szeretnék végezné. Ha biztosítani tudja a városi tanács « megfelelő számú munkaerő beállítását, a terv valóra is válik. Az aknai büffék már a héten megkezdték az árusítást és az első napokban is nagy forgalmat bonyolítottak. le. Legnagyobb sikert az alma aratta, amit nagy mennyiségben vásároltak és részben helyben cl is fogyasztottak e dolgozók. A dolgozók megvitatták a „Kárhozottak összeesküvése“ szovjet filmujdonságot Zsúfolásig megtöltötték a dolgozók az Uránia filmszínházat a „Kárhozottak összeesküvése“ című magyarul beszélő, színes, szovjet filmalkotás díszbemutatóján, Ezt a filmet az 1950-es Karlovy-vary-i nemzetközi filmversenyen a Béke díjjal tüntették kL Egy népi demokratikus ország harcos napjairí! szól a film. Arról, hogyan vezeti a Kommunisták Pártja ílyőzelemről-győzelemre a dolgozókat és arról, hogyan sorakozik fel a munkásosztály, hogyan harcol a Párt vezetésével az imperialisták aljas belső ügynökei, elsősorban a jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció ellen. A film lerántja az álarcot a népellenes összeesküvőkről, akiket a Vatikánból mozgatott érsektől, a szociáldemokrata pártvezéren, a nacionalista vezetőn át egész az egykori gestapó tiszt áll ami tikáráig és a jugoszláv követik egységfrontba fog a szabadság, • a nép és a Szovjetunió elleni gyűlölet. Valamennyi összeesküvőt sakkfi- gvraként az amerikai követ és a dollár imádata mozgatja. Az összeesküvők netr. válogatósak módszereikben, az crvgyilkosságtól a dolgozók módszeres kiéheztetéséig minden eszközt felhasználnak, hogy ráerőszakolják az országra a fegyvereket szállító Marshall-terv elfogadásit. Azonban minden próbálkozásuk és minden cselszövésük eieve bukásra van ítélve, mert a kommunista. Párt harcában szilárdan cs clszakíthaiatla- nul a dolgozók tömegeire támaszkodik. Nem mondja ki a íiim pontosan, hogy melyik országban játszódik-le a mindvégig lebilincselő, feszültséggel teli és tanulságos cselekmény: Nincs is meghatározott helye a film történeténél;, inkább azt mondhatjuk, hogy valamennyi népi demokratiku» ország fejlődésének egy-egy mozzana tát örökíti meg. Mi a Filmben ráismerünk az érsekre, akit nálunk Mind- szentynek hívtak és aki ugyanúgy dollárért árulta el a hazáját, ahogy az a film vásznán megelevenedik. Ráismerünk a szociáldemokrata, elvtelen és aljas üzletemberre, Peyerre is, de ugyanúgy felismerhetik a csehszlovákok a februári események áradását a filmben, ahogy a románok is megtalálják, a jellemző részleteket, mert végeredményben valamennyi népi demokratikus államban ugyanúgy próbáltak az amerikaiak Titoék segítségével összeesküvést szőni ahogy azt a „Kárhozottak összeesküvése“ megeleveníti. A film levetítésc után nagyszámú hozzászóló vitatta meg a látottakat. A filmhez tizenhármán szóltak h°z- zá, férfiak, n&k, munkások, diákok, katonák és a hozzászólások cgytől- egyig leszögezték* a film realista, művészi alkotás és a közelmúlt történelmének egy darabját mutatja be. úgy, hogy abból -a jövőre nézve is tanulhatunk. Aki a dolgozó nép ellen tör. az úgy jár, mint ,? filmben szereplő öss-ees- küvők — mondta az egyik felszólaló — mert a mi harcunkat a Póri vezeti és a Párt ereje a nép ereje. Egy másik hozzászóló pedig ezt mondta: „Mostanában három nagy szovjet filmet láttunk, egyet a sztálingrádi csatáról, egyet Berlin clestéröl és a mostanit pedig egy népi demokratikus ország fejlődéséről. Azt tanulhattuk meg mind a háromból, hogy aki a nép ellen fog fegyvert, az elesik Sztálingrádnál is, Berlinnél is, vagy akárhol másutt, ezt pedig jól a figyelmükbe véssék az imperialisták/“
