Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-26 / 275. szám

. *9W WUTÄMKÖft fll

KK91.6

7

A magyarbólyi pártszervezetnek a pártépftés számos hiányosságát kell kiküszöbölnie,

— csakis azután mutathat ismét példát az egész járásnak

A KaCT«jfcó!7f pártscerveiet *on- fcfcjit jnexa. is olya» régen még példaként állította a villányi járási pártbizottság 113 egész járás olé. Különösen jó munkát végeitek a tazcs-fej- lesztés terén, hiszen ma már ezer holdon felüli területen folytatnak nagyüzemi ezocielista gazdálkodást. De « magyarbólyi pártszervezet egy fa felíelélveló eredményes munkáját bizonyítja az a tény is, hogy míg a 49-es választásoknál délután egy órára fejezték be a szavazást, addig a tanács választásokat már délelőtt fél- tlzrs eredményesen befejezték. Mind két példának közös jellemzőiéként emelhetjük ki azt a segítséget, melyei az egész község dolgozó parasztsága nyújtott a pártszervezetnek.

Ez a két példa is arra figyelmei teti a magyarbólyi községi pártszervezetet, hogy az egyénileg dolgozó parasztokra a továbbiakban Is nagy gondja legyem Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy ezen a téren

súlyos mulasztásokat követtek el

«ml magárai vonná azt — ka ezen n súlyos hiányosságon nem változtatnak —, hogy a község fejlődése jó időre megakad.

Rákosi elvtárs félreérthetetlenül megjelölte pártszervezeteink feladatait ebben a kérdésben, Pártunk Központi Vezetősége pedig határozatban utasította pártszervezeteinket, hogy ez egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok tag- és tagjclöltlcivéte- Ut pártszervezeteink helyezzék feladataik homlokterébe.

A magyarbólyi községi pártszervezet azonban sem a győzelmi taggyűlésen, Bem az ezt követő csütörtöki taggyűlésen egyetlen egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot sem terjeszteti a taggyűlés elé tagjelölttelvé- telre. Mindössze addig jutott el, hogy egy-két dolgozó parasztnak jelentkezési lapot adott

Még ennél is sokkal élesebben kell felvetni azt a tényt, hogy a pártszervezet elnöke, G. Nagy Zsigmondné elvtársnő —, aki helyettesíti a párttitkárt — páriszerütlenűl viszonylik a tag- és tagjelöltfelvételhez. Először is; a pártszervezet vezetősége nem törekszik tudatosan arra, hogy egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokkal erősítse meg prátszervezetét. Nem foglalkozik rendszeresen azokkal az egyéni dolgozó parasztokkal, akik a békekölcsön-jegyzés és tanács- választás felvilágosító munkájában kitűntek., nem kiséri figyelemmel fejlődésüket Továbbá: a Megyei Párt* bizottság messzemenő gondoskodását, mellyel megóvta a községi pártszervezetet az oda nem való elemektől, O. Nagy Zsigmondné elvtársnő szintén párlszcrüllenül fogadta, melynek*

igen súlyos *

következményei '

tehetnének *

e gyakorlatban. G. Nagy elvtársnő, I «mikor a postán megkapta a Megyeit Bizottságtól azt az érteeitést, melyben* több tagjelölt felvételét viaszautasi-* tolták, így fordult Schneider Vilmos* pártvezetőségi taghoz: ,,Ncm is érdé-* me» törődni a tagjelöltfelvétellel! Nem* küldök el több tagjelöltfelvételt. Hát* hogyan merészelne ezek után valaki* is tagjelöltffelvételét kérni, amikor* most is ennyi kérelmet visszautaeitot-* takl" ' 1

Lego’Öször is vegyük sorra, kikkel1 «■zárták „megerősíteni" pártszerveze- * tűket, milyen tagjelöltielvételi körei-j mehet Utasítóit vissza a Megyei Bizottság: Az egyik kérelmező önéletrajzában elhallgatta, hogy 45-ben a Magyar Kommunista Párt tagja volt, j de átlépett a Kisgazdapártba és hamis J adatot írt be jövedelmét illetőleg is. i Tehát nem Őszinte a Párthoz1 Kél j vtsszautasítottról megállapítható. 1 hogy karrierista, számításból akar be- i lépni Pártunkba. Az egyik, aki kőmű-J vés, például még át sem lépte a párt J szervezet küszöbét, semminemű pdri-i munkát nem végzett. Semmivel be i nem bizonyította Pártunkhoz való ra- j gaszkodását. Álcád köztük olyan is.) «ki felelős funkciót visel az egyik j tőmogszervezetben éa a nyári kenyér- J csata legnagyobb harcaiban otthagyta f szervezetéi, hogy „nyaralni menjen", j T)a egyáltalán' nem mutat jó példát, i nem mondható et, hogy a dolgozóké legjobbjainak egyike a következő ké-} reímező sem, old a tszcs-be beférkőz f

* ve kijelentette: „Nem gondoljátof, 4 komolyan, hogy azért léptem be s} «zövetkezetbe, hogy dolgozzak, kapál-J Jak? ..— A Megyei Pártbizottság- i ®ak az egész pártszervezet köszönet # tel tartozik azért, amiért megóvta i pártszervezetüket az oda nem valóé elemektől/ G. Nagy Zsiqmondné fel ij

Jlrínf** írv-rNlrta Vtnmr £> 7/?o rnr

meggyőződjék « tényekről, feüimerje

milyen súlyos mulasztásokat követett el mái a pártszervezet előző vezető- tősége Is az éberség legelemibb követelményei terén és ebből levonja a következtetést: pártszcrüen, a legjobbakat kell Pártunk tagjai sorába felvenni.

Sándor János, Sáfrán Jómét, Varga Ferenc, vagy Gyimesl András egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok magatartása, pártunkhoz, népi demokráciánkhoz való viszonyulása példázza azt, hogy Igenis, szép számmal találhat a pártszervezet becsületes dolgozó parasztokat Magyarbólyon. Ezekkel a pártonkívüll dolgozó parasztokkal azonban gondosan foglalkoznia

kell « pártsmrrmotmeM. Tudatosan keli vinni* « pár tépi tét feladatit olymódon, hogy feladatokkal bízza meg a legkiválóbb pártonkfvűlieket, szorosan bevonja e népnevelő műn- kába> beosztja őket egy-egy iejlett kommunista népnevelő mellé, aki állandóan elősegíti annak fejlődését és arról tájékoztatja is a pártszervezet vezetőségét.

Ha a baj mindég szövetségesre talál, úgy Jelen esetben ez a hiányosság sem áll egymagában. A taggyűlések sem minden alkalommal elég aktívak.

Számtalan és Igen súlyos hiányosság harapózott el a vezetésben.

Az ellenség előtt számos tehetőség nyílik,

hogy újabb gazságokkal késleltesse a szocializmus építését, megnehezítse a község dolgozóinak eredményes béke- harcát Az ellenséget mégis kézlegyintéssel Intézik el: „Behúzódtak már azok az odújukba. Nem merészelnek semmit sem tennil” Pedig milyen agyafúrtan dolgoztak! Azért, hogy nem törtek nyíltan lándzsát, nem gyújtottak fel utcasorokat elke- sedésükben a kulákok, mégis „tevékenykedtek": a község nem teljesítette még a burgonya begyűjtésí sem, a kukorica, árpa, széna begyűjtéséről nem is beszélve. Kétség nem férhet hozzá: a begyűjtés terén mutatkozó lemaradásban is az osztályellenség keze van!

Ezeket a súlyos hiányosságokat ki lehet — és kj is kell — küszöbölni. Adjon a pártszervezet vezetősége alkalmat arra a tagságának, hogy a vezetést megbírálja. Számoljon be a vezetőség a tagság előtt végzett munkájáról. Nem lehet egy percig sem csodálkozni azon, hogy elnéptelenednek a taggyűlések addig, amíg a községi pártszervezet vezetősége ugyanazt a beszámolót mondja el, amelyet a rendőrségi pártszervezet titkára, aki beszámolójának másolatát áladja a községi pártszervezet vezetőségének.

Értékeljék (ki a felvilágosító munkájukat is. De ne azt a módszert igyekezzék továbbra is megtartani, amely- lyel a takarmánybegyüjtósben akartak eredményt elérni. Nem kényszerrel, de nem is könyörgéssel kell a feladatok végrehajtását elérni. Azt vegyék figyelembe, hogy azokhoz a dolgozó parasztokhoz, akik idő előtt túlteljesítették begyűjtést kötelezettségüket, nem kellett kasokkal, zsákokkal elmenni. Azokat « győzte meg, hogy Tito Jugoszláviájában az utolsó szem gabonát is elrabolják a parasztoktól — mégis éhínség előtt áll a városi dolgozó nép is; ez figyelmeztette őket, hogy ott a kulákok ismét az urak.

De akad egyéb ts, ami meggyőzte őket: széjjel Ikell csupán nézni Magyarbólyon. Nem igen akad olyan ember, akinek a lábán ne új cipő, új" csizma lenne. A földművesszövetkezeti boltba nem tudnak a teherautók annyi árut szállítani, hogy az egy-két nap alatt el ne íogyna. Erre irányítsa a pártszervezet népnevelő- csoportja valamennyi dolgozó paraszt ügyeiméi! És lásson még előbbrel Mondják el a népnevelők a Szovjetunió mérhetetlen fejlődését, mondják el, hogy nemcsak mi, de a Szovje- unió vezetésével a népek százmilliói harcolnak eredményesen a béke védelmén. Ismertessék meg a község dolgozó népével a varsói Békevilág- kongresszus lefolyását, jelentőségét, határozatait. Hasznosítsák agifációjak- ban azokat a leveleket, amelyeket a Tito-banda rabságában sínylődő dolgozók írnak magyarbólyi rokonaikhoz.

Tegyék tígitációjukat helyivé

ezekkel & szempontokkal. Leplezzék le a kulákok mesterkedését, mutassanak rá arra, hogy a falu kulákjai, az osztályellenség: a koreai népet vadállati módra kínzó imperialista háborús gyújtogatok meghitt szövetségesei.

Á magyaibólyl pártszervezetre Is Igen- Jelentős feladatok várnak a békeharcban, a szocializmus építésében. Nem kétséges, ezeket a feladatokat maradéktalanul végre }s fogja hajtani. Munkája azonban csakis akkor lesz ismét eredményes, ha a vezetésben, tagjelöltfelvételben, népnevelő munkában tapasztalható hiányosságokat mielőbb kiküszöböli és megjelöli feladatait, melyek végrehajtása utón Ismét példamutató eredményeket érnek majd el.

Gyarmati József

Era&néByei és hibák erdőgazdaságaink

k ofyaa rifu, erdőgazdaságaink falé «oka* úgy tekintettek, mist valami „axűkséfes rosez”-T*. Kevés ember ismerte ki magát benne, hogy „ott vaj jón ki még most is az úr." Az erdőgazdaságok dolgozói sem éreztek közvetlenül valami nagy változást, hiszen a fizető*, a bérezés, a munkamódszer, a munka szervezési formája a régi feu- dál-kapilaüsfa módon történt, amit örökségül hagyott ránk a régi rendszer. összegezve: népi demokráciánk általános és hatalmas fejlődésétől— amit az iparban és mezőgazdaságban elértünk —■_ messze lemaradt erdőgazdaságaink fejlődése. így képtelen volt ellátni mindnagyobb ütemben lejládé épllő- ipantnkat, bányáinkat faanyaggal, de ugyanakkor nem tud[a erdőtelepítéssel pótolni, sőt fejleszteni erdőgazdaságunkat, ami szintén elsőrendű feladat.

^3 ártunk és kormányzatunk határozatára az elmúlt hónapokban döntő fordulat történt erdőgazdaságunkban is. Mindenekelőtt az erdőközpontból kicbrudaltuk az ellenség „szine-javát”, a Párt Központi Vezetősége határozatára Országos Kongresz- szust hívtunk össze, ahol az erdőgazdaságok dolgozói részére — a termelés sikerének az előmozdítására megállapítottuk a brigádokat és munkacsapatokat feltételező új munkaszervezést. Az új munkamódszer bevezetésével és a bérezés rendezésével a dolgozók sokkalta könnyebben és többet tudnak termelni, mint az elavult'régi módszerrel ós ezzel párhuzamosan keresciük is jóval magasabb, mint az eddigi volt.

Arra, hogy az új munkamódszer bevezetésével a munka nagyobb ütemben megy, többek között a vajszlói üzemegység a bizonyíték, ahol a dolgozók ezévi tervüket már befejezték. Ugyancsak befejezik november 26-ig a hetve- helyi és a bfikkósdi üzemegységek is, sőt deccnSber 1-ré, a mecscknyugati erdőgazdaságnak mind a 10 üzemegysége befejezi ezévi tervét.

Ezekben az üzemegységekben az áj munkamódszert helyesen alkalmazták, jól megszervezték a versenyt és ennek eredménye nem maradt el. Így a bakó- cai üzemegység Kossuth-brigád jónak Pongrácz-nnmkacsapata 193 százalékos átlagteljesítményt ért el a módosított norma és az új munkamódszer bevezetése után. Az üzemegységben minden munkacsapat felül teljesített a Í00 százalékon. —

A bfikkósdi üzemegységen a Bé- ke-brigád Roszinyűk munkacsapata 200 százalékos átlagteljesítményt ért cl, így a keresetük több mint 36 forint naponta. A hetvehelyi üzem- egység 1. ez. brigád 3. ez. munkacsapata 150 százalék, az 1. sz. munkacsapat 142 százalék, az 5, sz. munkacsapat pedig 140 százalékos munkateljesítményt ért el.

De a többi erdőgazdaságokból ts számos példa bizonyítja az új munkaszerezet eredményességét. Ezeken a he

yeken a dolgozók • jól karbantartott

searazámo&kal dolgoznak, ami n»fybtm elősegíti munkájukat De még sokkal inkább elősegíti eredményeiket az, hogy az október utolsó felében megszervezett versenyt állandóan nyilvántartják és tudatosítják. Az új munkamódszer bevezetése előtt részletesen átbeszélték, annak jelentőségét és előnyeit. Mindebben máris nagy szerepük van az elmúlt hetekben megválasztott üzemi bizottságoknak, melyeknek egyik legdöntőbb feladata a szocialista munkaverseny további kiszélesítése felvilágosító és nevelő munkával, hogy az erdőgazdaságok dolgozóit nemcsak a terv teljesítésére, de túlteljesítésére is mozgósítsák.

Nem minden erdőgazdaságban, illetve üzemegységben megy azonban ilyen jól a munka, vannak lemaradások egyes területeken a terv teljcntósében, mint például a vajszlói erdőgazdaság több külső üzemegységénél, ahol a legutóbbi kiértékelés szerint csak 35 százalékig teljesítették IV. negyedévi tervüket és csak január végén szándékoznak azt befejezni. Ugyancsak lemaradás mutatkozik a búlyi erdőgazdaság üzemegységeinél is.

rT ermészetesen megvannak az okai

a lemra a dúsnak, ami elsősorban a vezetésben található. Az erdőgazdaságok rendszerint a munkaerőhiányra hivatkoznak. „Nem lehet munkásokat kapni" — mondják a vajszlói erdőgazdaság vezetői is. Az igazgató helyettese több mint 9 napot töltött a síhmszédos Somogy és Zala megyében, ahonnét egyetlen munkást seift hozott Ugyanakkor a mecseknyugati erdőgazdaság a tőszomszédságukból, Felsö- szentmárton községből hozott munkásokat. Ez azonban csak a kisebbik oka a lemaradásnak, a nagyobbik oka a2, hogy a dolgozóknak nem magyarázták még az új munkamódszer jelentőségét és annak helyességéi. Sőt van olyan üzemegység is, mint a vitezpusztai és szenlcgát-sikotai, ahol még mindig a régi munkamódszer szerint dolgoznak és az üzemegység vezetőinek is- az a véleménye, hogy azt náluk „már nem érdemes" bevezetni, mert ez a szakasz, amit most megkezdték, befejezés előtt áll és a munkások is „meg vannak elégedve” a régi munka- módszerrel. A va’ó helyzet azonban az, hogy a dolgozók nem ismerik az új munkaszei vezetet, hiszen o munkások kioktatása helyett a szalonka- vadászatot telcintik elsőrendű feladatnak az üzemegység vezetői. Ugyanakkor a sikotai üzemegység vezetője agresszív s fölényes magatartást» taanusít a dolgozókkal szemben és náluk még mindig a „gondnok úr” megszólítás járja.

A sik'ósi üzemegységben maga a vezető sem érti az új' munkamódszer bevezetésének jelentőségét és a módszer átadásra tervezett értekezletet is úgy • szervezte meg, hogy azt a meghatározott idő elölt egy nappal hívta össze. Itt szó volt mindenről, csak az új munkamódszer bevezetésének helyes megmagyarázásáról nem.

A prímet az irodából eltávo’f- tott Kiss Zoltán, volt horthysta katonatiszt viszi, akinek apja a Horthy-rcndszert hűségesen kiszolgáló rendűt volt. Most a termelő munkások közé furakodott és „védi a dolgozók érdekeit”, ő magyarázza meg a dolgozóknak az új-munkamódszer bevezetését természetesen a saját ínye szeritit. A dódat üzemegység vezetője viszont még csak össze sem hívta a do'gozókat az új munkamódszer bevezetésének az ismertetésére.

Miből adódnak az Ilyen kirívó esetek? Onnan, hogy még mindig vannak az erdőgazdaságok területén olj’an elemek — még vezető pozícióban is, — mint a csányoszrói üzemegység vezetője. Nászai Ferenc, akt régen a ,-gróf úr" erdejének n megvédéséért még emberbe is lőtt, most pedig kötelet szánt népi demokráciánk vezetőinek, amit nyíltan is hangoztatott.

Nézzenek körül saját portájukon a vajszló és bólyi erdőgazdaságok vezetői és távolítsák el az oda befurakodott ellenséget, ami előfeltétele annak, hogy utána jó felvilágosító munkáltai a tervüket ne csak, hogy teljesíteni, hanem túlteljesíte- nmi is tudják. A most. megalakult üzemi-bizottságaink pedig a Magyar Dolgozók Pártjának irányításával segítsék eo a befurakodott ellenségek leleplezését és eltávolítását. ÁI- lanró felvilágosító munkával, a brigádok, munkacsapatok megszi'árdi- tásáva] a szovialista murikaverseny további kiszálesítésévcl pedig hassanak oda, hogy valamennyi erdőgazdaság végrehajtsa tervét. Ezzel, segítsék elő 5 éves tervünk mielőbbi sikeres megvalósítását, a szaciuüz- ínus építését, a béke megvédéséért folyó harc sikerét.

Czcgcny József DÉFOSZ megyei titkár

(4 békét védjük, fegyverrel a kezűnkben

Harcászati gyakorlaton sajátítják el néphadseregünk katonái a győzelem tudományát

sem a honvédnek, mint a roham — mondja. >— Nincs szebb harccselekmény, mikor a harcos a legvadabb terepen, a legmostohább körülmények között is, puskával, szuronnyal, de ha kell, hát foggal és körömmel is megsemmisíti az ellenséget...

Még a traktor, dübörgését Is túlharoogja most a rohamozok hurrája. Elérték az ellenséges állások közelébe. Az sem töri meg a lendületüket, hogy a dombtetőről kelepéin! kezdenek a gépfegyverek. Ezeket a honvédeket még a gépfegyverek százai sem rettentenék vissza. Elérik a sövényt, átlendülnek rajta: Elfoglalták a dombtetőt!

Békésen dolgozó traktor — rohamozó katonaság.

• Ezt leírva, mintha szöges ellentétet fejeznénk ki. De nem így van. A barázdákat vonó traktor is, néphadseregünk harcászati gyakorlata is a békét, a teremlő, építő békét védi. Erről beszél Lippai Lajos is, mikor Sárosi baj'tdrs még a roham c.lött feltett kérdésére válaszol:

— Mikor otthon dolgoztam, —• Mondja Liptai Lajos hajtárs. — a szegényparasztok földjeit szántottam meg a gépállomás traktorával. Jól megszdntottnm a földeket, hogy jó termést sodjanak. 4 békét szolgáltam. Most is a békét rétijük, de fegyverrel a kezünkben. A termést a Tilo-súskáktól. A fralrtorok nyugodt munkáját ar amerikai gyilkos repülőktől.

Jó harcosok au urnák lenni t bajtArsak. Komolyan veszik a gyakorlatot. Tudják, hogy a gyakorlóterét harctérnek kell tekinteniük, hogy le kell küzdeni a fáradságot, a terep nehézségeit, szinte bele ke! nőniük a terepbe.

— Nekünk a határ mentén komoly munkát kell vé

gezniink, ■— folytatja- Liptai Lajos, — itt a jugoszláv halár 'szomszédságéiban különösen komolyan kehi vennünk gyukotlaUunkat.. Azok ott túl — int fejével Dél felé, — legszívesebben egy kanál vízben elölnének bennünket.

Leérkezik közben a domtetőről a megvert „ellenség” is. Előkerülnek a géppuskák is: Két kereplőt hoznak lefele a bajtársak.

A traktor is leállt. Ebédel a traktor ist a. .Valami jóféle lehetett a fazékban, mert alaposan kidörzsöli ko- nyérbelévol, ágiit a kanál bennehagyott. A szakasz rendbehozza fegyverét, ruházatát, majd a bajtársak megindulnak a gépkocsik felé.

1 Vége a harcászati gyakorlatnak. Garami László.

Lenn, a domb lábánál új barázdák ho&szú sorát húzza maga után a traktor. Ahányat fordul, annyiszor hizlalja egy-egy darabbal a frissen szántott fekete föld ■szalagot, rabolja meg a sárga tarlót;. Szaporán ver a traktor szive. Dobogása betölti a levegőt, elér a dombon túli kis faluba is. A** falu csendes, mintha szundikálna Oeak az alacsony kéményekből elökúszó süni füst mutatja, hogy a kis házákban szorgalmasan főznek, várják a földekről ebédre a férfiakat. A dombtetőről nézve a lanka kihalt. Egy-két ottfelejteti, kukorica^zárral játszik csak a szél. más mozgást a legéhwebbszemü megfigyelő sem Iák A traktor felől' nézve már többet látni. A traktorvezető, ha a domb lábához ér, barátságosan int üdvözli kezével a domboldal felülről láthatatlan lakóit,

Ilona ódcK teásíeneh jó! megépített lüvésztek- nőikben a domboldalban. Legtöbbje mozdulatlan, né- hányan óvatosan igazítanak gyalogsági ásójukkal fedezékükön. Minden mozdulatukra vigyáznak, nehogy cél pontot npujtsanak a domb tetejét megszállva tartó „ellenségnek”, nehogy elárulják állásaikat Várják a bajtársak a_ parancsot a rohmra. Erre készül ölő egész testük. Kezük mint egy kapocs, keményen megfeszül a puskán. Tudják, aki lassan kászálódik ki a fedezékből, azt az ellenség könnyen puskarégre kapja.

Liptai Lajos bajtárs is minden idegszálával figyel, teste megfeszül, mint az ijj lövés előtt. De a traktor dobogását is hajija. Néha-néha egy pillantást vet is arra.

— Hej. ha megpöfögtethotnéin — sóhajtja csak, de Sárosi Sándor mégis meghallja.

— Talán traktoros vagy civilben? — kérdezi vissza.

Liptai elvtárénak még „igcn”-re sincs ideje, mert

felharsan a parancs: ..Rohamhoz felkészülni

A bajtársak villámgyorsan essőretöllik a puskát, le- ellenőrzik fegyverüket, aztán...

— lOisft rn.l eitflir©! — adja lei a parancsot Oláh István főhadnagy bajtárs és mintha egyszerre megelevenedne a táj. Csillogó szuronyokkal előretörő bnj'ársak rajvonala nyomul az ellenséges fészek fölé. Egy pillanat törtrészéig meg-megál! egyik másik, — céloz, lő, — majd a golyószóró fedezete mellett — ío- eább tör előre.

Oláh István főhadnagy bajtárs oldalról figyeli őket. A szeme «, rohamozó bajtársakon fiigg, miközben a körülötte álló honvédeknek beszéli. A hangja csupa tűz:

— Kinos egyetlen olyan magasztos pillanata