Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-21 / 270. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ El EK l A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió küldöttség« atyán halároxattervezstet nyaftott ba u ENSZ főtitkárának békeEjemoreudnmával kapcsolatban, amely megfelel « háború ellen felsorakozó százmilliók kívánságainak. (2. o.) — A baksai pártszervezet nem fordít elég gondot a pártoktatásra. (3. o.) — 71 taggal megalakult a szőlőtermelők iöldművesszővet- kezeti csoportja Terehegyen. (5. o.) V __________—_____________________________ AZ MDP BARANYAM EGYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIL ÉVFOLYAM, 270. SZÁM ARA &U FILLÉR KEDD, 1950 NOVEMBER 21 jni A békefábor félretolja az ágyúesövel az emberiség feje főiül Hja Ehrenburg szov/et küldött a Békevilágkongresszuson javaslatot tett a háborús propaganda betiltására A Béke Hívei II. Világkongresszusának szombati ülésén a mexicoi Lombardo Toledano elnökölt. Az első felszólaló a finn Meltti hangsúlyozta, a finn-szovjet kapcsolatok is példát mutatnak arra, hogy a nagy és Ids államok közötti viszonyban maradéktalanul érvényesülhet a teljes egyenjogúság. John Miller, a skót bányászok képviselője után Armstrong ir lelkész, az Írországi keresztény békehívek képviseletében szólalt fel. A csehszlovák küldöttség nevében Ho- dinova ~ Spurna asszony kijelentette: a cseh és szlovák nép elszántan küzd a' békéért, mert nem felejtette el és soha nem fogja elfelejteni az úgynevezett müncheni egyezményt, a fasiszta megszállás szörnyűséges időszakát. A francia küldöttség nevében Pierre Cot volt miniszter javasolta, hogy a kongresszus gondoskodjék az agresszió fogalmának és lényegének meghatározásáról. Pierre Cot éles szavakkal ítélte el az amerikai imperialisták koreai beavatkozását. Egyike vagyok x szovjet nép delegátusainak. Mint. annak a népnek küldötte, amely a háború egész terhét viselte és egész «zívéböi gyűlöli a háborút, kezét fogok azokkal, akiket ellenségeinkként állítanak elénk: az amerikaiakkal, angolokkal és franciákkal. Megingathatatlan a hitem, hogy nincsen olyan erő a világon, amely egymásba záruló kezünket elválaszthatná egymástól — fejezte be felszólalását a kongresszus részvevői rendkívül forró ünneplése közben Hja Ehrenburg. Petrosz Kolrkalisz tanár, a görög küldöttség tagja, kiemelte, hogy a görög nép már tíz esztendő óta kemény harcot vív a különféle imperialistákkal. Az amerikai háborús uszítok — folytatta — Korea után a Balkánt is háborús tűzfészekké akarják változtatni. Jellemző a monarchofasisz- ták kalandorpolitikájára, hogy egy görög dandárt bocsátottak MacArtluir rendelkezésére távolkeleti rablóhad - járatához. A görög nép gyűlöli a háborút, amely oly sok szenvedésébe és vérébe kerül. Erős azonban a hitünk, hogy az igazság és a béke ügye győzni fog. Utána Atal, indiai küldött szólalt fel. — Figyelmeztetni akarom a háborús gyujtogatókat, — mondotta — hogy mi, Ázsia népei jól tudjuk, ki áll a béke mellett és ki akar háborút. Azokkal az emberekkel tartunk, akik megtanítanak bennünket arra, hogyan termesszünk jobb és több kenyér- gabonát. hogyan termesszünk búzát olyan földekén, amelyek azelőtt terméketlenek voltak, akik — és ez a legfontosabb — megtanítanak bennünket, hogyan vessünk véget az ember* ember által való kizsákmányolásnak, az emberiség legnagyobb átkának. A háborút emberek es'stá'ják, tehát »x emberek meg is akadályozhatják Kuo Mo-Zso kínai küldött: Ázsia és az egész világ hí kéjének megmentése érdekében eltökélten szembe kell szállnunk az amerikai agresszióval A szombati ülés legkiemelkedőbb eseménye Hja Ehrenburg felszólalása volt — Nagy felelősség terhel bennünket — mondotta. — Felelősek vagyunk valamennyi gyermekért, a fehérekért és feketékért egyaránt a londoni és moszkvai, a párisi és pekingi gyermekekért a newyorki felhőkarocolók ' árnyékában élő gyermekekért és azokért is, akik most borzalmakat élnek át Koreában. — Mi-vagyunk felelősek az összes családokért az összes városokért és az összes kertekért. Az emberek riadtan kérdezik: valóban új háború jön? Lehet-e gondolkodni, alkotni, előrevinni az emberi kultúrát, amikor a háború lidérce üli meg a lelkeket? A háború nem földrengés és nem számum, a háborút emberek csinálják és emberek meg Is akadályozhatják. Mindannyian tudjuk, hogy nagy a veszedelem. Nem azért jöttünk itt össze, bogy vitatkozzunk. Az emberiség jól átgondolt szavakat,, pontosan kidolgozott javaslatokat vár tőlünk, olyanokat, amilyeneket mindenki elfogadhat. Meg kell akadályoznunk a háborút. Ez az összes férfiak és asszonyok reménysége, bárhol a világon élnek is. Egyesek azt mondják, hogy a háború elkerülhetetlen, mivel a világ két részre szakadt, mivel Moszkvában mások a törvények, mint Newyorkban, mivel vannak országok, ahol a kommunistákat törvényen kívül helyezik és más országok, ahol kommunisták csinálják a törvényeket. Hja Ehrenburg hangsúlyozta, hogy a béke megvédése érdekében elsősorban a háborúra uszító propagandát kell elnémítani. A szovjet író a továbbiakban határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé a háborús propaganda betiltására. A határozati javaslat szövege a következő: „A Béke Hívei II. Világkengresz- szusa, figyel emb évévé L hogy a háborús propaganda, amelyet egyes országokban folytatnak, a legnagyobb mértékben akadályozza a népek békés együttélését, 2. hogy az új háború kihívására irányutó propaganda a legnagyobb bűn az emberiség ellen, A világ összes országainak parlamentjeihez fordul azzal a felhívással, hozzanak különleges törvényt a „béke védelmére”, amely törvény büntetéssel sújtja az új háború propagálását akár élő szóval, akár írásban, akár nyomtatásban, akár rádió, vagy film útján folytatják is. A kongresszus ugyanakkor azzal a felhívással fordul az összes országok parlamentjeihez, gondoskodjanak a béke megszilárdítása érdekében arról, hogy az ifjú nemzedékeket a többi népekkel való együttműködés és más., fajok és népek megbecsülése szellemében neveljék." Ki kell irtani az emberek gondolaivüágából azt a tévhitet, mintha a háború elkerüllieleílen és küszöbönálló volna Hja Ehrenburg ezután hangsú- iyozta, hogy a határozat nem irályul valamely állam, vagy állam- csoport ellen, hanem az összes nemzetek érdekeit védi. •— Nemcsak az a kötelességünk — Mondotta Hja Ehrenburg —, hogy a háborús propaganda megtiltásául gondoskodjunk, hanem az is, h°8y olyan erkölcsi elveket honosítok meg az egésZ világon,, ame- ■yok lehetővé teszik a különböző államok békés gyüttélését. Ki kell gyomlálni a felnövő nemzedék lel— kéből a más népek elleni gyűlöletet. Fel kell venni a harcot minden nemzeti és faji gőg ellen. Rá kell bírni a világ összes parlamentjeit 0|yan lépésekre, amelyek révén * gyermekeket, az ifjúságot a bé- kés együttműködés, a kölcsönös megértés és az összes nemzetek kultúrájának megbecsülése szellemében fogják nevelni. ,TT Nőm beszélnek a világ bölcec- :Wl és politikai egységéről — foly- w,t,a Ehrenburg. — Tudom, hogy *uiónböző rendszerek élnek egymás "mllett. A szovjet emberek bírálják í* a jövőben is bírálni fogják a tő* rendszert. A tőkés rendszer hívei zintén bírálhatják a szovjet gazda£°t, a szovjet ideológiát. A legkeményebb bírálat sem változtatja romhalmazzá a városokat és nem pusztítja el a gyermekeket. Még a legszigorúbb bírálat sem akadályozza meg az anyagi és szellemi értékek kicserélését, ami elengedhetetlen az emberiség előrehaladása szempontjából. Meg kell változtatni a világban uralkodó szellemi és erkölcsi légkört. Ki kell Irtani az emberek gondolatvilágából azt a tévhitet, mintha a háború elkerülhetetlen és küszöbönálló volna. Hiszek az értelemben, hiszek a tudósakban. akik minden erejüket latbju vetilc, hogy megszabadítsák az embereket a betegségektől. Hiszek a költőben, aki szellemével megvilágítja a mélybon dolgozó bányászok étT kőtörök éjszakáját. Hiszek a tűző napon szorgalmasan dolgozó kertészben és az anyákban, akik tudják, mit jelent életet adni és tudják azt is, mit jelent az élet pusztulása. — Megakadályozzuk a háború kitörését. Félretóljuk az ágyúcsöveket az emberiség feje felől. Ebben egységesek vagyunk valamennyien: kommunisták és katolikusok, liberálisok és szocialisták, oroszok és amerikaiak, angolok és kínaiak. A küldöttek viharos lelkesedéssel fogadták Kuo-Mo-Zsot, a nagy kínai nép követét. — Távolkeleten az amerikai impo- rialisták-vezette támadó tömb most már a béke aláásásáról a béke megszegésére, a háborús uszításról a közvetlen agresszióra tért át — mon— A Wall Street imperializmusa a Korea ellen intézett kalandortámadással most már Kína határáig - terjesztette kj a háborút- Az USA miközben megrohanta Koreát, megszállta Taivant is. Ezzel a mi taivan; tengerszorosunkat Amerika első védelmi vonalává tette. Ezenkívül f megsértette' Eezitkkelőt- Kína és Shantung tartomány légterét, valamint a shantungi part kínai felségvizeit, kegyetlenül bombázva és géppuskáivá lakosainkat. — Az USA ezenkívül nyíltan beavatkozik és elfojtja a nemzeti felszabadítás! mozgalmat Vietnamban, a Fülöp-ezigeteken és más délkeletázsiai országokban. Agresszióik és más országok belügyeibe való beavatkozásuk leplezésére az amerikai imperialisták másokat vádolnak támadással. Azt állítják például, hogy a koreaiak támadták meg Koreát és a kínaiak támadják a kínai Taivan szigetet. Ilyen érveléssel kiáltják ki magukat az „emberiség megváltóinak.“ Támadó cselekményeiket „jogos segélynyújtásnak“, világuralmi törekvésüket „nagylelkű segítségnek" nevezik. A kínai nép őtven évig szenvedett a japán imperializmus támadásától. Csak nyolc évi elkeseredett küzdelem után tudtuk végül is legyőzni azt. Az USA folytatta a kereskedelmet a japán imperialistákkal, nagymennyiségű vasat, olajat, gyapotot és gépeket adott el nekik, amit á kínai nép gyilkolására használtak fel. Ez volt az a „nagy jótétemény“, amelyet amerikai „jóbarátainktól“ kaptunk. A japán fegyverletétel után, amikor a kínai nép a békés épitőmunkára vágyott, az USA minden lehetőt megtett. hogy támogassa Csangkaiseket. népünk árulóját. A Szovjetunió viszont mindig ro- konszenvet tanúsított népünk felszabadítása iránt. Diplomáciai kapcsolatot létesített velünk a Kínai Népköztársaság megalakítását követő napon. Ezután következett a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése, az imperialista agresszió elleni közös védelem, a világhétéi és biztonság közös megőrzése és minden lehető gazdasági és kulturális kölcsönös segítségnyújtás érdekében, az egyenlőség és a kölcsönös támogatás alapján. A Szovjetunió a kínai népet segíti, az Egyesült Államok pedig a kínai nép árulóját, Csangkaieeket. A Szovjetunió segíti a békés építőmunkánkat, mig az Egyesült Államok betolakodik a ml Taivan szigetünkre. Fenyegeti nemzetvédelmünket és felborítja /Ázsia békéjét úgy. hogy nem folytathatjuk építő munkánkat békében. — A Szovjetunió minden telhetőt elkövet azért, hogy Kína az ENSZ- ben. elfoglalhassa az öt megillető helyet. Ugyanakkor az Egyesült Államok mi-nden tőle telhetőt elkövet, hogy Kína képviselője ne kerüljön lm az E.NSZ-be. — Az amerikai imperialisták ma a japán imperialisták egykori útján haladna)*. MacArthur a japán szamuráj uk álmait szeretné valóra váltani. Ázsia és az egész világ békéjének megmentése érdekében eltökélten «zömbe kell szállnunk az agresszióval. A kínai küldöttség javaslata követeli a koreai agresszió megszüntetését Beszéde befejezéséül Kuo Mo-Zso benyújtotta a kongresszusnak a kínai küldöttség javaslatát. A javaslat követeli- hogy szüntessék meg az Amerikai Egyesült Államok és más országok koieai agresszióját, követeli a küliöldi ag- resszorok valamennyi csapatának kivonását Koreából és a Koreai kérdés békés megoldását, követei:, hogy szüntessék meg az Amerikai Egyesült Államok mindennemű beavatkozását abba, hogy a kínai nép felszabadítsa Taivan szigetét, követeli MacArthur háború« uezítóvá nyilvánítását, követeli, hogy lépjenek fel határozottan az atomfegyver és más tömeggyilkoe fegyverek alkalmazása eilen éti követeli, hogy háború« bűnössé nyilvánítsák azt a kormányt, amely elsőnek alkalmazza azt a fegyvert, követeli a javaslat egyszersmind valamennyi állam fegyverkezésének korlátozását és hatásos ellenőrzés létesítését, hogy különböző országok és népek békés együttműködés körülményei között valósítsák meg a kölcsönös segélynyújtást a gazdasági és kulturális, építés terén. Ezután Willard Uphaus, az USA küldötte foglalkozott azzal az esztelen háború« propagandával, amelyet az USA uralkodó köréi az amerikai nén szellemének megmérgezósével űznek. Vasárnap a Béke Hivei II. Világa kongresszusának délelőtti ülésén folytatták a vitát. Diaz, Uruguay képviselője elmondotta, hogy az uruguayi munkások hihetetlen nehéz körülmények között folytatják. a békealáírások gyűjtését, Plojhar, Csehszlovákia küldött-e kb fejtette, hogy Csehszlovákjában a keresztény egyházak és papjaik örömmel kapcsolódtak be a béke híveinek mozgalmába és nagy tevékenységet fejtettek ki a békealáírások gyűjtésébeni\n«jT felháborodás! váltott ki Tito amerikai ügynökének provokációs felszólalása Élénk ellentétben állt az eddig elhangzott felszólalásokkal az a beszéd, amelyet az amerikai küldött, Rogge, tartott Rogge már eddig is ismeretessé vált a béke liiveinek más gyűlésein elhangzott provokációs felszólalásaival. Rogge arra törekedett, hogy ,,a béke védelmezőjeként“ tüntesse fel magát a kongresszus előtt. Egész felszólalása azonban azt bizonyította, hogy nem a béke küldöttjeként jött a kongresszusra, hanem éppen azoknak az USA köröknek küldötteként, amelyek fokozottabban törekednek az új háború lángjának íellobbantására. Rogge szembehelyezkedett a stockholmi felhívással, rágalmakat, ezért a kommunista ée munkáspártokra és nem riadt vissza attól, hogy táúiadja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot,‘a Kínai Népköztársaságot és a Német Demokratikus Köztársaságot. Annak a fasiszta Tito-klíkknck prókátoraként szólalt fel, amely véres terrort gyakorol Jugoszláviában. (Rogge a Tito-banda washingtoni nagykövetségének jogtanácsosa. A szerk.) Rogge felszólalása általános felháborodást keltett a kongresszus részvevői között. A vasárnap délutáni ülésen elsőnek Tefika Tubi, Izrael képviselője szólalt fel. Közölte, hogy Izraelben mind az arabok, mind a zsidók, egységesen vesznek részt a Béke Hívei- mozgalmában. Patrick Early — Írország képviselője, kijelentette, az ir nép többsége szembehelyezkedik azzal, hogy Írország résztvegyen Nagybritannia katonai terveiben. Jose Giral, a köztársasági Spanyol- ország volt minisztere, lelkesen helyeselte a Béke Hívei Vrlágkongresz- szusa állandó bizottságának tevékenységét. — önök bizonyosak lehetnek afelől, — mondotta Giral —, hogy a béke legyőzhetetlen ügye a legmesszebbmenő támogatásra talál holnap a szabad Spanyolországban, mint ahogy ma Is támogatásra talál a harcoló Spanyolországban. Ezután Lordi, az olasz Liberáll* Demokrata Párt volt tagja, majd Gonzales, Portorico küldötte szólalt feL Ezután következett Yves Fargo- nak, a francia küldöttnek felszólalása: — A francia nép — mondotta Yves Fargo —, szilárdan a bókéért folytatott küzdelem útjára lépett Az egész országban tizenötmillió aláírást gyűjtöttek. Az országos kongresszus, melyet Párisban tartottak meg, jóváhagyta a prágai felhívás öt pontját és azt a megbízásit adta a Varsóba induló küldötteknek, teremtsenek a béke számára reális és szilárd alapot. A délutáni ülésen felszólalt Krucz- kowski, lengyel író. Gusman, Costarica küldötte és Sauvagc, francia küldött, A vasárnapi ülésen felolvasták azt a levelet, amelyet a lengyel püspöki kar nevében Zygmunt choromanski püspök intézett a Béke Hivei II. Világkongresszusához. r :•
