Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-13 / 239. szám

/ Magyar fiatalok, építsétek boldog jövőnket! Szavazataik a Népfrontra! Bká fyftitfc &§& töt&, mihi ZŰO &zcme&ék&$ td^Ummwgel ks^zmii a iwt6csuái(mdás(dc<d Neve; Bíió Gyula, foglalkozása: cseres^ faragó. Munkahelye a Bőr­gyár csereúinűhelye, a -bőrfaragó gép mellett. Malátája abból áll, hogy a félig kikészített bőröket a gép for- gókoroagjába beereszti, amely a bőr egyenetlenségeit lefaragja, „kiegali­zálja." 241 százalék. — Ilyen' teljesítmény jaég júniusban, júliusban — amikor laza normákká] dolgoztak, szép ered­ménynek számított. Hát milyen szép eredmény most, amikor alig másfél hónapja múlott, hogy rendezték a laza normákat, hogy felszámolták a termelékenység emelkedésének gát­ját . Ha saásíéí hónapra visszalapoz­zuk Biró Gyula teljesítmény-naplóját, akkor azt látjuk, hogy a fiatal, hu­szonegyedik évében lévő cseresi far rágó, az új norma indulásakor 70-80 százalékos teljesítményt ért el. Pedig erősen fogadkozott; „Ráverünk és Integetni fogunk messziről a hátul maradt 100 százaléknak." így terve- zett, Így akarta az új normát legyőz­ői, de a teljesítmény-napló azt mu­tatja; ez nem sikerült. Jó pár hétig a 100 százalék inte­getett Bíró Gyulának. — Még húsz százalék vissza van, nyolcvanon állok — bosszankodott Biró Gyula. Lefaragott 500 darab bőrt egy nap, de abból csak felét írták javára, mert a munkatársnőjéé volt a másik fele a teljesítménynek, akj keze alá hordta a bőrt. Mát így nein fog menni. tenni kellene valamit — zsörtölődött ma­géval. Elhatározta, hogy egyedül végzi a munkát. Igaz, hogy hordani a bőrt és faragni is, nem könnyű, de valahogy menni fog. Mindeneset­re megpróbálta. A következő napokban, ahogy ő mondja, „rávert." Vagyis megfogta a munka végét. Mega osztotta be a munkájának legapróbb részletét is és elérte a 100 százalékot. A következő két nap a teljesítménye felemelkedett 125 százalékra. Ezekben a napokban már munka­társai is egyént vállalásokat tettek, «mikor a íanácsválasztások tisztele­tére elfogadták a dohánygyári dolgo­zók kihívását. Egyik Is, másik 5—10 százalékot ajánlott fel október 22 méltó megünneplésére. Bíró Gyula is tett vállalást: 125 százalékró] 128-ra emelem teljesít­ményemet. Aztán csöndesen, inkább csak magának hozzátette: — Nemcsak a szavazócédulával, de többtenneléssel is leszavazok a Nép­frontra. — 128 százalék, vissza van Gyula két és fél hét, ha megnyomod, talán még több is lesz — biztatta magát. Már cstyudtt« Maga osztotta be a munkát. Ahogy húzta maga után a bőrt a gép felé, rájött: ,.Mí a fenének cipelem ilyen messzi­ről." Ezt mondták társai is és oda­raktak egy dobogót, erre rakatták a kocsival érkező bőröket. És mi tör­tént! Az, hogy pár napon belül tény­leg „messziről integetett már a 100 százaléknak." Erről a teljesítmény-napló már azt mondja: Sikerült Bíró Gyulának. A számadat így fest: 200 százalék heti átlag. Ez a múlt héten volt. Azóta már ezt is túlszárnyalta, teljesíteti 241 százalékot is. Bíró Gyula cseresi faragó messze túlteljesítette a tanács­választások tiszteletére tett felaján­lását. 200 százalékon felüli teljesít­ménnyel köszönti október 22 napját, a dolgozó népűn]; nagy ünnepét. így szavazott Bíró Gyula a békére, az 5 éves tervre, a tanácsokra. Észszerűsftósével megtakarított egy munkaerőt, lefarag naponta 800 da­rab bőrt és sztahánovista teljesít­ménnyel várja október 22-ét, a ta­nácsválasztások nagy napját „Városi és falusi dolgozók közös célért harcolnak64 így Zsolnay-gyári falujáró levele fT’hszta napfényes reggelre ébred­lünk vasárnap reggel. Korán reggel együtt volt már üzemünk udva­rán a falujárók és bábszínjátszók cso­portja. A teherautó is megérkezett és boldogan indultunk Husztót, Felső- mindszent-Bakóca felé. Magasan len­gett a kocsinkon a nemzetiszínű és a vörös lobogó, lelkes indulókba kezd­tünk. Tíz órakor értünk a bakócai kastélyhoz, ahol gyűlésre készülődtek Ragoncsa elvtárs, pécsi kiküldött tartotta meg a beszédét. Rávilágított a békekölcsön-jegyzés sikerére és be­szél a tanácsválasztásokról. A beszá­molót értékes hozzászólások követlek. Szirmai Ferenc igazgató elvtárs fel­szólalásában rávilágított arra, hogy amennyire a szívén viseli gyerekeink sorsát Pártunk, népi demokráciánk. Elmondta, hogy a kastély, amit nem- rég egy ember lakott, az már a dol­gozó nép gyerekeié. Az iskolában már nincsenek egybetömörítve a gyerekek 1-től Vili. osztályig. Ez is egy nagy- lépés a gyerekek tanulásának érdeké­ben — mondotta. Felszólalt egy idősebb bácsi, aki ki­mondta, hgoy ő is építője akar lenni a demokráciának. ‘„A Párt, cmtre mi építünk, szilárd szikla, is rá építeni lehet“. Amit ml építünk — tette hozzá — azt meg ts védjük. Rn te részt akarok venni a béke védelmében úgy, hogy a Népfrontra szavazok. Bezáróul Schmidt Józsefné Zsolnay- gyári dolgozó, MNDSZ-tag üdvözölte a megjelenteket és elmondotta, hogy az üzemi dolgozók igyekeznek a falu­si dolgozókkal a legszorosabb testvé­ri kapcsolatot fenntartani, mert mind­annyian közös célért, a béke megvédé­séért dolgoznak. A gyűlés után műsor volt. Bajusz Gizella a Zsolnay-gyár kultúrgárdájá- nak tagja szavalt. A bábjátszó cso­port a „Kiskacsa és az aranytallér* történetét adta elő. Utána én szaval­tam cl az „Örök Anya" című verset. Ezt több bábjáték követte. Utoljára Pfeiffer Tibor szavalt. A bábjáték nagy örömet keltett a gyermekek kö­rében. Hazafelé Felsömindszenten ad­tunk műsort. Mindkét helyen szoros barátságot kötöttünk a falusi dolgo­zókkal és úgy búcsúztunk el tőlük, mint saját testvéreinktől. Egyek va­gyunk, közös célért, a béke ügyéért harcolunk. Egyek leszünk a tanács­választáskor is, amikor szavazatunkat egy emberként a Népfrontra adjuk. , , jVARAI JULIA ? • Zsolnay-gyár dolgozója. Vcmcsa lonosné magyarszéki középparaszfasszony sok szép tervei“ akar megvalósítani a tanácsban Vanasa Józsefné 14 holdas közép- paraszt, becsületes, dolgoskezű pa- rasztasszony — ezt mondanák rövi­den a magyarszékiek, ha róla ér­deklődnél. Aztán, ha tovább faggat­nád őket, még sok mindenről tudná­nak beszélni. Elmondanák például azt is, hogy egyedülálló asszony, két gyermekével dolgozza a 14 hold föl­det, mert férje a fasiszta háború ál­dozata lett Beszélnének arról is az érdeklődőknek, hogy a földjét min­denki megnézheti: olyan, mint a ve­teményes kert. Az árpát teljesen, a ,búzának is jórészét elvetették már. ( De ha magával Vancsa Józsefijé­vel elegyedsz beszédbe, akkor ennél »okkal többre kapsz választ. Nem ma­gáról, hanem a családról, életűkről, a kis gazdaság ezernyi gondjáról, ba­járól beszélne. Legelőször azért biz­tos azt mondaná el, «mi — magának, * ki* családnak js -- a legnagyobb megtiszteltetést jelenti: tanácsba jelölték, n magyarszéki dolgozók­Együtt őrül _ a család mindannak, amit eddig elértek, ami szép és jó az életükben. Annak, hogy jó termést sikerült elérni s abból 7 mázsa „C’ jegyre leadott gabonával tudták se­gíteni dolgozó társaikat. Annak, hogy a becsületes munka révén öt szép lá­bas jószág --áU az istállóban, annak, hogy a hízók szépen gömbölyűdnek az ólban, hogy rádiójuk van. Egy­szóval mindennek, ami a család jó­létét, egyre szebb életét jelenti. S alig bét hete múlott, hogy újabb öröm költözött a házba. Tanácstag- jelölt lett Vancsáné. A nagyobbik lány nem átallott a megjegyezni egy kissé csipkelődő hangon:, „Hát már az asszonyom is bekerülnek a község vezetésébe?!" — Igen, lányom, az asszonyok is elfoglalják méltó helyüket — mondta neki .Vancsáné. — A felszabadulás után sok községben választottak asz- szonybírót, de más helyre is eljutot­tak az asszonyok. És most mi közü­lünk is a legarravalóbbak bekerül­nek a tanácsba. Az asszonyokra azt szokták mon­dani, hogy fölösek s ha valami baj szakad a nyakukba, mindjárt' meg­ijednek. Vancsa Józsefné nem ezek közé tartozik. 14 hold föld terhe, * a vele való sok gond szakadt rá a felszabadulás után, de ahogy múltak az évek, egyre inkább érezte a Párt, az államsegítségét, ha kellett traktor­ral szánthatott, nemesített vetőmagot, műtrágyát kapott. Csak azt nem ér­tette, hogy miért mondják a faluban: „Meglátjátok majd, hogy a kulákok utáa a középparasztok kerülnek sor­ra. Nem lesz köztük különbség, egy kalap alá veszik őket," , Nem értett© akkor még, hogy mit jelent ez, mert tudta, hogy a hírhon- nét került a faluba. A politikával nem törődött, akkor még nem is ér­dekelte. Egy kissé meghökkent, ami­kor neki, is azt mondták: „Vancsáné, maga is középparaszt a 14 hold föld­jével és vigyázzon, nehogy maga is a kulákok sorsára jusson." Akkor elgondolkozott a hallotta­kon. „Miért vigyázzak én, hiszen rendesen megdolgozom a földet, nem szabotálom a vetést. A leadásban is az elsőit között vagyok, még a feles­legből is adtam le. Úgy tudom, a becsületes embereket, akik nem ha­rácsolnak a más bőrére, akik nem cselédekkel dolgoztatnak látástól va- kul&sig, azokat megbecsüli a Párt, Ezt a véleményét az események is igazolták. Amikor a földmüvesszövet- kezetet felülvizsgálták, a kulákolcat, olyanokat, mint Bükkösdi György cséplőgéptulajdonos, ifj. Pandúr Ist­ván és Storcz Ádám, kiaöpörték a szövetkezetből, öt a többi becsüle­tes középparasztokkal együtt termé­szetesen benthagyták. Akkor ötlött a felismerés az eszébe: „Kj más beszél­hette volna össze ezt a sok badarsá­got, mint ezek a kulákok. Így alcar- tak bennünket, középparasztok ál szembeállítani az állammal, a Párt­tal." S post, apaikor a falu népe tanácstagnak jelölte, még bizonyosabb lett mindenben. Most már tovább néz előre, s ar­ra gondol, amivel a falu népe meg­bízta. Arra gondol, hogy mi is lesz majd az ö leiadata, mit kell elvégez­nie a falu, az emberek érdekében. Szinte látja maga előtt a községet, a tanács munkája által mecrújliodofl Magyarszékét. Ehhez akar ő J» hozzájárulni a maga javaslatával, s ha valaki a falu dolgozói közül hozzámogy, már sokat tud neki mondani, amit meg lehet valósítani, és a tanács meg is való­sít, összefogva kz egész faluval. Azt például, hogy »zülőotöiont akarnak építeni, a meglévő napközi otthont kibővítik, mert hát gyarapo­dik a falu lakossága. S azt is meg­valósítják, ami a falu fiataljainak, de mindenkinek a kívánsága: a kulfúrház, Bentie modern színpad, olvasóterem sok-sok könyvvel. Az artézi kút is el kel majd, mert a szárazság idején bizony kevés a víz, a kis hegyi' fa­luban. Már tervbe vették, hogy épí­tenek i égy egészség ház at és orvosi rendelőt. Uj járdák is lesznek az ut­cák mindkét oldalán, s ezután már nem kell dűlőúton baktatni, — új országút köti össze őket az ötéves terv városával. A; nagyobbakat az ötéves terv adja « községnek, de van olyan is, amit saját erejükből akarnak megvalósítani. Meg is valósítjuk, mert e javun­kat szolgálja s ott áll mögöttünk az ötéves terv, a dolgozók, a falu, dol­gozó népe, akik segítik majd a ta­nácsot, segítik munkáját —- mondja Vancsáné. A béke —• ez csendül ki utolsó szavában. De ez hatja át minden tét- “ tét. A békét védj, mqrt építeui, al­kotni akar a tanácsban, egy új köz­séget. ahol a dolgozók még szebben, még jobban élnek. AZ ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE Az utóbbi időben nagyon'gyakoriak a kutyaharapások, különösen a moto­rosok vannak kitéve ennek. Felhív­juk az ihleté! sr.ekot, hozzanak intéz- kecfé-.t arra, hogy a -kutyák ne kóbo­rok!] ascanak s; -tbsu! ón Szabó József Pác», j; Íny István-u 19. t Á tanácsok messzemenő segítséget nyújtanak a dolgozóknak (G, L.) Vasárnap jelent meg a Ma­gyar Függetlenségi Népfront választási fellifvása. Ez a felhívás minden becsü­letes, hazáját szeretői magyar ember felé szól. Minden becsületes hazafit fel­hív, hogy békénk védelmére, nemzeti függetlenségünk megóvására, ötéves országépítő tervünk megvalósítására szavazzon, a Népfront jelöltjeire -sza­vazzon a tanácsváJasztások alkalmává!. A mogválnszfandó tanácslvgok a ^ magyar nép minden rétegét — korra, nemre, pártállásra és vallásra való tekintet nélkül — képviselik- Sze­repelnek m jelöltek között DíSZ-tagok, munikásifjak, parasztfiatalok, főiskolai hallgatók, traktoroslúnyok egyaránt. Helyet foglalnak a -tanácstag-jelöltek listáján asszonyok, lányok, munkában kitűnt dolgozók, ólmunk ások, Kossuih- díjas tudósok, újítók, tisztviselők, vá­rosi és falusi pedagógusok. Dolgozó né­piünk jelöltjei közt megtaláljuk a be­csületes pártonkivülteict, a Népfrontba tömörül! demokratikus pártok vezetőét ét egyszerű tagjait, megtaláljuk a Ma­gyar Dolgozók Pártja legjobb munkát végző kommunistáit. Ott tesznek a lis­tán a nemzetiségek képviselői ts. akik a már teljesjogú felszabadult német- ajlcú és délszláv dolgozók érdekeit hi­vatottak védeni. Legszélesebb tömegszervezetek lesz­nek a tanácsok, hiszen míg az MNDSZ- ben csak az asszonyok, « I)ISZ-ben a fiatalok, a szakszervezetekben csak az ipari dolgozók és így a többi töineg- szerveéztekben is csak a magyar nép egy-egy rétege van képviselve, addig ti tanácsokban az egész felszabadult ncp, n munkásság, a dolgozó paraszt­ság és az értelmiség legjobbjai fejtik ki alkotó erejüket, érvényesítik építő bírálatukat az állam ügyeinek vitelé­ben. TT zek « tanácstagok e' «zocSalista •*“* Szovjetunió tanácsainak példá jára a Magyar Dolgozók-Pártjának vezetésé­vel legjobb tudásukkal járulnak hozzá mcgvíüasstésirk titán a szocializmus gyorsabb ütemű építéséhez és teljesen felszámolják a múlt rendszer iánkba - gyott örökségét, a burzsoá közigazgatás csökevényeif, mint példáid a büro­kráciáit. „.4 szovjetek — mondó«» a Szovjet­unió tanácsairól Sztálin elvtárs — ntaxhnnJisnn kifejlesztik a tömegek for­radalmi energiáját, kezdeményezési készségét, teremtő képességét a régi rend szétzúzásáért, az áj, o proletár rendért vívott harcban A szovjetek munkássága mutatott utat s-simunkra is a bürokrácia, az aktagyártás és tologatás felszámolásá­ra. A nagy Sztálin tanításai nyújtottak számunkra is lehetőséget arra, hogy a legfejlettebb államigazgatást appará­tust — a tanácsokat — kiépíthessük. Hatalmas lépést jelent a bürokrácia felszámolásában, hogy megszűnik az önkormányzati megyei szervek és az állami szervek elkülönülése, melyek ed­dig külön-külön dolgoztak egymás mel­lett és sokszor keresztezték egymás munkáját. így például az adómegrövi- dítési .JényáVIadékol“ az állami forgal­mi adóhivatal megállapította, majd be­hajtotta, de erről nem értesítette a vá­rosi adóhivatalt, sem a pénzügyigazga- tósúgot- Ezek a szervek esetleg csali egy általuk külön megejtett könyvvizs­gálat alkalmával jöttek rá a vissza­élésre,- Ma egyszerre intézik el a .for­galmi és kereseti adóügyeket, tehát a volt önkormányzati és volt állami szer vek munkáját egy szervezeten belül végzik, el. Hozzájárul a bürokrácia vég! eg es felszámolásához a tanácsok szabály­rendelet-alkotó jopy i-s. Ez azt je­lenti, hogy a helyi tanácsoknak mód­jukban Ali — tényleges hatalmuk bi­zonyítékaként — működési terüle­tükre kiterjedő hatállyal jogszabá­lyokat alkotni, amelyek természete­sen nem ellenkezhetnek a törvény­nyel, rendeletekkel. vagy a felsőbb ta­nácsok szabályrendeleteivel. Így kü­lönösen apróbb, helyi j elcttíőségű ügyekben rövidítik meg n helyi taná­csok az ügyintézést, számolják fel as akta}argóimat, az időpocséltolást. Gazdagsági iigyekh-en is forradal­mi újításokat visz a tanácséit megalakulása közigazgatásunkba. Ed­dig a kisijelentőségű gazdasági ügyek­nek a minisztériumokba való rendsze­res felterjesztéso rendkívüli módon felduzzasztottá a tárcák munkáját, nem érvényesült az egyéni felelős­ség elve, a minisztériumok a lassú iigvékezelésért a megyei szervekre, azok viszont a* szakminisztériumokra hárították a felelősséget. Ez az eljárás már a múlté. Ma már a kinevezett tanácsok is dönthetnek, sőt kötelesek dönteni a helyi jellegű ügyekben, érvényesül az egyéni fele­lősség elve és a minisztériumoknak módjuk van országos jelentőségű ügyekre fordítani tevékenységüket. Pénzügyi vonalon w az ügyintézés rohamos megjavuláea várható a ta­nácsok megalakulása után. Már • a kijelölt tanácsokkal is nagy javulás állt be ezen a téren, de igazi, gyö­keres javulást csak a választott közigazgatási ezervek beindulásával várhatunk. Nem fordulhat elő pél. dóul az, hogy egy héksadókedvezrné ny iránti kérelem elintézése esetlég évekig is eltartson. Eddig az eljárás a következőkép­pen folyt le: A kérelemre a műszaki ügyosztály műszaki szempontból el­végezte a helyszíni szemlét. Az ira­tokat- áttették a pénzügyigazgatóeág- hoz, ez beterjesztette az aktákat az állami adóhivatalhoz. Innen tovább­mentek az iratok a városi adóhivai- talhoZj amely az állami adóhivatal kiküldötteivel karöltve ismét hely­színi szemlét tartott. Ezután ment csak ki az értesítés a házadókedvez- ménv megadásáról a „félnek". Ez a» akt atolog aids V-—1 évet vett áltálét- Ixm igénybe. Ma tanács a következőképpen in­tézi ugyanezt: A tervrajzzal ellátott kérelmet benyújtotta özvegy Bilhis Forencné báiiesdűlői lakos október 8-án. Már megtörtént a helyszíni szemle, a határozat 14-én már ki is megy Bilicsnéhez, hogy ügyét elin­tézték, a kérelmet teljesítették. Ugyancsak a bürokrácia őserdején verekedle át magát a múltban egy adófellebbezési, vagy részletfizetési kedvezményt kérő ügy. A kérvényt benyújtották a pénziigyigazgatóság- boz, az átette a városi adóhivatalhoz, mely elkészítette a főkönyvi kivona­tot és „kiszállt“1, helyesebben ki- cammogott helyszíni szemlére. A ja­vaslatot „visszaszármaztatták“ amel- lékletekke! „felszerelve“ a pénzügy- igazgatósághoz. ahol végre megszü­letett a határozat. Ez esz idő — « kérvény benyújtása is a határozat kikézbesítése között — hosszú hóna. pokol jelentett, A városi tanács megalakulása óta ez már természetesen megváltozott­Varjas Ede Felsőbalokány-utcai fényképész adófellebbezését szeptem­ber tC-án nyújtotta be és már szep­tember 20-án meg is kapta a ked­vező határozatot,' hiszen az adóügyi csoportnak 5000 forintig teljesen ön­álló hatásköre van.' f gy segíti & kisembereket a ta­1 nács, így mentesíti őket a szaladgálástól, így szabadulnak fel tisztviselők, — akik eddig aktákat gyártottak — más, fontosabb, az ügyfelek érdekeit szolgáló feladatok elvégzésére. És így sorolhatnánk fel a megyei városi, vagy községi tanácsok vala­mennyi osztályának munkáját, ho­gyan számolja fel mindegyik a. maga területén a bürokráciát, hogy egy­szerűsíti az ügyintézési, hogy válik az, ügyek intézése valóban a köz igazgatásává. A Szovjetunió ée a béketábor lánglelkű vezetője, Sztálin elvtárs által mutatott úton halad népünk, mikor a Magyar Függetlenségi Nép­front által meghirdetett tanács-válasz­tásokon egy emberként, egy akarat­tal a Népfront jelöltjeire szavaz. És azt, hogy ezen a.z úton biztosán, gyorsan haladhatunk. Pártunknak és Sztálin elvtáui legjobb magyar ta­nítványának. Rákosi elvtársnak kö­szönhetjük. A csobok a pusztai Irak torolok csatlakoztak elsőnek „a megye . legjobb ál bírni gazdasági traktorosa4í-cimért indított versenvhez i v . Gyorsan kapott visszhangot az állami gazdaságok, és a DÉPOSZ ver. senykihívása. Ebből látszik az, hogy a kihívás éppen a legjobb időpont­ban jelent meg, mert a traktorosok vállalásaikat lelkesen tudják teljest- . feni a tanácsválasztások tiszteletére. A felhívás megjelenése utón tegnap Csobolca-pusztán a gazdaság traktoros-brigádja értekezletet tartott, melyen vállalták, hogy a felhíváshoz csatlakoznak: brigádjuk minden génével. Az értekezleten íclszólalt Fehér József traktorvezető és vállalta, hogy a7. üiemanyaglogyasztásl a brigádban ß százalékkal csökkentik, az üres­járatot pedig leszorítják minimumra. Németh Ferenc és Fabl Tibor 132 szá­zalékról 140 százalékra fogják teljesíteni normájukat. Fehér József válla­lását röviden így mondta el az érte kéziéin: ,.Elvtársak! Vállalom, hogy a legjobb traktoros címért, indított versenyben 150 százalékos teljesítmé­nyem tcő/ábbi, fokozásával résziveszek és az üresjáratot a legalacsonyabb szintre csökkentem. A tanácsválaastások tiszteletére az őszi munkából rám eső 70 hold mélyszántást okióher 22-re befejezem."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom