Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-11 / 237. szám

IUPtŐ 1950 OKTÓBER 11 A helyi tanácsok Jelentősége (G- J.) A békekölcsön-jegyzés győ­zelme után, megyénkben is lázas előkészületek folynak az újabb győ­zelem kivívására, a helyi tanácsok megválasztására, A magyar dolgofók ezzel újabb csapást kívánnak mérni a háborús gyújtogató amerikai impe­rializmusra, a munkásárulásban ki- vénhedt csatlósaikra, a Bcvinekre, Schmnaehorokra és nem utolsósorban az amerikai imperializmus szolgála­tába szegődött. Tito-banditákra. . A helyi tanácsok választása nagy esemény nemzetünk történetében. A szocializmus építése során olyan új, az eddigitől merőben különböző ál­lamszervezetet hozunk létre, amely enycdül alkalmas a szocializmus épí­tősének megvalósítására. A helyi tanácsok megválasztása ** államunk új, erős tartópillé­reit hozza létre. A hatalmas Szovjet­unió mutatott pé.ldát, mint minden­ben, államigazgatásunk legmagasabb- rendű átszervezésére is. A szovjet tanácsok,- amelyek a forradalom füzé­ben állták ki a próbát és amelyek a szocializmus építése közben meg­mutatták a bennük rejlő kimeríthe­tetlen erőt, állának előttünk gazdag tapasztalatokkal. „A tanácsrendszer — tanítja Lenin elvtárs — teremti meg a történelem által élsőizben an­nak lehetőségét, hogy nemcsak a he­lyi sajátosságok fejlődhetnek ki tel­jes mértékben és akadálytalanul, ha­nem a helyi kezdeményezés, a helyi öntevékenység is, mint a közös cél­hoz vezető Itülönbözö módozatoknak egységes eredményi létrehozó útjai.“ A helyi tanácsok megválasztásával a szocializmust építő államgépezet alakni ki hazánkban. A helyi taná­csoknak nemcsak abból a szempont­ból van óriási jelentőségük, hogy ál, laiuapparátusunknak, népi demokra­tikus államunknak új szervezetét te­regetik meg, hanem abból a szem­pontból is, hogy még szorosabb kap­csolatot teremtenek a Párt és a leg- szélesebb dolgozó tömegek között. A tanácsokba a dolgozó nép leg­jobbjait: az élmunkásokat, sztaháno- vistákat, tezce-ben, állami gazdaság­ban, egyénileg legjobban dolgozó parasztokat, tudósokat, művészeket, asszonyokat és ifjakat választanak a legdemokratikusabb választójog alapján. A helyi tanácsok ezáltal a dolgozók legszélesebb tömegszervézc- fet lesznek, amelyek a község, járás, megye egész dolgozó népét képvise­lik. Lenin és Sztálin elvtársak taní­tásai nyomán a helyi tanácsok meg­választásával a magyar dolgozó nép valójában gazdája lesz államának. A helyi tanácsok megválasztásával réglog felszámoljuk hazánkban an­nak a burzsoá közigazgatási rendszer­nek minden maradványát, amelynek egyik legfőbb jellemzője az, hogy lehetetlenné tette a dolgozó tömegek bekapcsolódását a közigazgatás mun­kájába. igyekezett a közigazgatási apparátus tevékenységét elködiksíteni. ' a dolgozók számára hozzáférhetet­lenné tenni. A választás -után fenntartás nélkül elmondhatjuk: ebben esz országban minden hatalom a dolgozó népé, úgy, ahogy azt Alkotmányunk kimondja, A helyi tanácsok működésével a, bürokrácia posványába süllyedt és a kulisszák mögött a Róth Sándorok, Matt,yiueovRzky-7;solnay Tiborok, Vis- nya Ernők, Mándi Samuk, Monte- nuovó Nándor „hercegek", főpapok és áruló jobboldali szoedemek álul irányított népelnyomó közigazgatási rendszer végleg befejezi szégyentel­jes működését A dolgozó nép kizsákmányolásá­nak hűséges szolgálata, a botozás, pofozás, vérosreverés, ceendőrsortüz «— mindez már a múlté.- A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felsza­badította országunkat, szétzúzta a földesurak, gyárosok, bankárok nép- ellenes államhatalmát és ennek eredményeként tartunk már ott,.hogy Rákosi cintárs javaslata alapján, AUeotmánipml: értelmében a magyar dolgozó nép október 22-én az urnák e/é járulhat és megválaszthatja saját hatalmának biztosítékát: a helyi ta­nácsokat. AT i a jelentősége a helyi taná- 'csokinak a gyakorlatban? Erre már konkrét feleletet adnak a Népfront által beküldött tagokkal működő megyei, járási és városi tanácsok, amelyek u kezdeti nehéz­ségek ellenére is meggvözöen . bebi­zonyították. hogy a tanácsrendszer az egyedüli alkalmas szervezet! for­rna. amely meggyorsít hal ja a szocia­lizmus építését, biztosíthat ja u dolgo­zók békéjénél, védelmét. Elsősorban abban van nagy jelen­tősege a tanácsoknak, hogy a dolgo­zó tömegek legszélesebb bevonásával, kezdeményezésével irányít ja és ellen­őrzi a termelés zavartalan biztosítá­sát és folyamatosságát. Ezt tették a tanácsok az aratási, csépléai. béhor- dási munkálatoknál és ezt teszik roost az őszi szántás-vetés elvégzésé­nél is. így kaputt hathatós támoga­tást többhben a sásdi járás több községé a r.Apfést illőben, amikor a a kulákok el akarták szabotálni a cséplőgépeik üzemképes állapotba hozására vonatkozó rendeletet. A járási tanácsok szervezték meg az egészségügyi szolgálatot, amely osztatlan örömet keltett a fr" a A dol­gozók. körében. Rövid idő :• óbb- ■száz szülöanyát és többezer gyerme­ket vizsgáltak meg teljes díjmente­sen és látták el őket orvosi taná­csokkal. Ugyancsak hathatós támo­gatást nyújtanak a tanácsok a köz­ségek viszel való ellátása terén. A megyei tanács gyors közbelépésére kapott ivóvizet Felsőegerszeg és több más község is. A tanácsok sokrétű feladatuk mel­lett nem feledkeztek meg az ellen­ség leleplezéséről sem. ig.v juttatta a megyei tanács börtönbe Bálint Ist­vánt, a az árazd f tszcs demokrácia ellen izgató elnökét, így leplezte le a bakóeai árvaház „úrnőjének“ Froi- fogel Jánosnénak bűnös özeiméit. Nem kis jelentőségű esemény a tanácsok életében, hogy irtóhadjára­tot indítottak a bürokrácia teljes ki­irtására. így nyert gyors elintézést a komlói járási tanács által Szalai Ala­dár, mágocsi újgazda évekig húzódó kártérítési igénye, amely a múltban egész tengeri kígyóvá nőtte ki magát. ft/T iben rejlik a helyi tanácsok ereje? Elsősorban abban, hogy a helyi tanács tagjait, a legszé­lesebb dológozó tömegek választják maguk soraiból, Ez a biztosítéka an­nak. hogy a helyi tanácsok megszi­lárdítják a munkásosztály vezetö­szerepéü a. munkásság és a dolgozó parasztság szövetségét. Munkájukban közvetlenül a városok és falvak né­pére támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kez­deményezését és ellenőrzését az ál­lamhatalom helyi gyakorlásában. A dolgozók legszélesebbkörü be­avatkozását a. közügyek intézésébe nemcsak az biztosítja, hogy maguk választják meg maguk közül a leg­jobbakat a tanácsokba, hanem az is, hogy <r tanácstagok kötelesek válasz­tóiknak beszámolni működésükről. Fényesen igazolja a dolgozók érdek­lődését, az államigazgatás iránt az a tény, hogy a megyei tanács munká­ról végzett beszámolója után a dol­gozók bátran éltek a kritika fegyve­rével és nemcsak bíráltak, hanem egészséges javaslatokkal is jöttek a tanács segítségére. Ereje a helyi tanácsoknak az is, hogy azt a tanácstagot, aki nem a dolgozók érdekeinek megfelelően végzi el a munkáját, a választó pol­gárok visszahívhatják és mást küld­hetnek helyébe, aki minden cseleke­detével a dolgozó nép akaratát telje­síti. Megyénk dolgozó népe nagy lelke­sedéssel tekint a helyi tanácsok meg­választása elé. A békekölcsön-jegyzés győzelme után felkészül arra, hogy boldog, ünnepélyes népszavazáson tegyen bitet nagy Pártunk, népi de­mokráciánk. a béke megvédése mel­lett! Pécs dolgozói nagy örömmel fogadták Farkas Mihály elvtárs vasárnapi nagygyűlésének hírét A pécsi üzemek, hivatalok, vállalatok dolgozói, Pécs választói és a pécsvidéki bányászok nagy lelkesedéssel fogadták a hír*: Farkas Mihály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyet­tese, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, megyénk országgyűlési képviselője beszél a Magyar Dolgozók Pártja pécsi választási nagygyűlésén. Erre a hírre városszerte megkezdődött a késtülődés. Az üze­mi pártszervezetek vezetőségi és aktíva üléseket tartottak, hogy megbeszéljék, miképpen vegyék ki legméltóbban részüket a nagy­gyűlés minél felejthetetlenebbé tételéből. így már kibontakozik a nagygyűlés impozáns képe, amelyre Pécs és Pécs-környék minden becsületes dolgozója felvonul, hogy meghallgassa Farkas elvtárs nagy­jelentőségű beszédét és hitet tegyen a Párt, a tanácsok, hazánk szabadsága és a béke mellett. A tanácsokban a dolgozó nép legfőbbjén intézik majd ügyeinket Közeleg a tanácsválasztás napja, amit mi dolgozók örömmel várunk. Hogy miért várjuk örömmel? Azért, mert ez egy újabb lépés dolgozó né­pünk hatalmának a megszilárdításá­ra, békénk megvédésére. Tanácsvá­lasztásunk megszünteti a régi Büro­kratikus rendszert, amelynél hónapo­kig feküdtek dolgozó nénünk bead­ványai és iratai. Ezután mindez más. ■ként lesz. A meg nem felelök he­lyébe új emberek kerülnek, munká­sok, parasztok, haladó értelmiségiek. A dolgozók minden rétegének leg­jobbjai. a leii'öntudatoi.ihbak intézik majd dolgozó népünk ügyeit. Mi, Zsolnay-gyárj dolgozó}; büsz­kék vagyunk arra, hogy üzemünkből is kerültek ki tanácstag-jelöltek. Gyorsan elintézik majd ügyeinket, hisz ők is jól tudják azt, hogy milyen so,],- utánajárást követelt az eddigi ügyintézés. Mi azokba helyeztük bi­zalmunkat, akik azt legjobban meg­érdemlik. Kérjük, hogy ezt a bizal­mat tartsák is meg munkájuk folya­mán. A tanácsok megválasztásával nagy értéket kaptunk a Párttól, demokra­tikus kormányzatunktól. Úgy érez­zük, hogy az üzem dolgozóinak együttesen kell ezért köszönetét mon. duni. Hálánkat úgy fejezzük ki, hogy fokozzuk termelékenységünket, csök­kentjük a selejlet, több, jobb mun­kával haladunk az 5 éves terv sike­res befejezése, a szebb, békés élet felé. Szabó Lajosné, mázoló Zsolnay-gyár. A csütörtöki Népfront-gyűSések Pécsett és a MESZHART bányatelepeken Meszes! építkezés, tJjhegy-lelep és meszestelepi összevont nngyg.vfilés, (Újhegyi kultúrház). 5 órakor. Előadók: Szikra Sándor, a Megyei Párt- bizottság titkára és Bencze Istvánná. PÉCSI, KERÜLETEK: Gyárváros, 5 óra. Mikó Lajos. Pan­dur Jánosné. Budai I. 7 óra, Krancz Pál, Jankó Mária. Budai II. 6 óra, dr Oaláth László, özv. Farkas Mihályné. Belváros (Munkás kultúrház) 7 óra, dr Kocsis Mihály, Horváth Gyuláim. Siklósi, 7 óra, Juhász István, Hm- bes Ferencnc, Szigeti, 7 óra, Csonka László, Bálint Mihályné. Kertváros, 7 óra. Moór József, Tur­ner Béláné. Istenkut, 7 óra, Illés József, Barkó Fcrencné. PÉCSI BÁNYATELEPEK: Pécsbányate'ep. 7 óra, Varga Jenő, Albrecht Ferencnc, IJrzsébet-telep, 7 óra, Lendvoi József, M-attenhoim Fe­renciül. Borbála-telep, 7 óra, Miklós Gyula, Tráuai Józsefné. Mecsekszabolcs-telep, 7 óra, Aszta­los János, Patacsi Ilona. Mecsekszabolcs falu, 7 óra. Berki Fn- löp, Vindies Mihályné. Újhegy szőlő, 7 óra, D. Kovács Jó­zsef, Kertész Györgyné. VASAST BÁNYATELEPEK: . Vasas II. telep, 7 óra, Stadinger Ist­ván, Vavra Jánosné. Vasas II. falu, 7 óra, Lantos János, Becsi Jánosné. Vasas I. falu, 7 óra, Gvenis József, Maza János. Vasas I. telep, 7 éra, Pálkuti Antal, Lőrincz Adámné. Egy nórtnpvofn írja „Olyan kedvesen feladtak, min*ha vendéget vártak volna“ Néhány képet ragadok ki agitá- ciós munkámból. A kisgyűlések elő­készítésén dolgoztam, amit a kertvá­rosi iskola és a Horv»h-telepen tar­tótunk meg. Mivel napközben egy kis idömegszakltásom volt. kihasz­náltam az időt és elmentem a Szö­Verseisyfeeo készül a faxiácsválasztásokra a szigetvári sárás dolgozó parasztsága A lemaradóitálinak követniük kell a jó példákat Mozsgó dolgozó parasztságának versenykihívásához a szigetvári já­rás valamennyi községe lelkes gyű­léseken csatlakozott, vállalva az őszi munkák maradéktalan teljesí­tését október 22-re. a tanácsválasz- tások napjára. Ezeken a népes gyűléseken ígéretet tettek a dolgozó parasztok, hogy a tanácsválasztás tiszteletére időben, jól megmunkált földbe vetik a gondosan szelek to­rozott és csávázott magot. Az azóta eltelt hetek bebizonyí­tották, hogy a járás dolgozó pa­rasztságának jórésze nemcsak fo- gadkozott, hogy a tanácsválasztás kettős ünnep lesz a falvakban, de serényen munkához is látott, hogy teljesítse hazája, a béke védd ma iránti kötelességét. Gyürüfű község volt az első, ahol a dolgozók rövidebb időre szabták meg az őszi vetés határidejét, mint a mozsgóiak. Október 8-ra vállalták az összes gabonák elvetését. Fel­ajánlásukat teljesítették is, mert eleven, jól szervezett verseny ala­kult ki köztük és Korpád között. Kistamási és Nemeske dolgozó pa­rasztjai is versenyre léptek s a megindulás óta rendszeresen kiértékelik a verseny állását, úgy, hogy a két község dolgozó parasztságának küldöttei együtte­sen végigjárják a határt s megálla­pítják, ki végezte el jobban addig a feladatot. Október 7-én is határ­járást végeztek s az derül ki, hogy a nemsekeieknél az árpa, rozs 100. a búza 95, a kukoricaszedés és szárvágás ugyancsak 100 százalék­ban kész és az őszi mélyszántásra beütemezett tervet 30 százalékra teljesítették. A kistamásiak azért vannak elmaradva, mert a mély­szántást csak 26 százalékra teljesí­tették. Ez szép eredmény s annak kö­szönhető, hogy a versenytáblát rendszeresen vezetik s a két község eredményét kiértékelik. A párt­szervezet titkára irányítja a mun­kát s fogja össze a tömegszer reze­teket, azok népnevelőit. Nemsekén nincs pártszervezet. hanem a DEFOSZ vezetősége irányítja a munkát, szorosan együtt dolgozva a dűlőfelelősökkel, és a mezőőrökkel, akiket hetenkénti értekezleten • ok­tatnak ki. Jól folyik a vetés Szent- dienesen is, ahol a járásban első­nek fejezték be az árpavetést 116 százalékra. Most a búzát vetik s közben arról beszélgetnek, hogy kik kerülnek a tanácsba, mert ez számukra igen fontos. Jól megválo­gatják őket, hogy azok becsülettel ellássák a község ügyeit. Bánfa és Katádfa dolgozó pa­rasztsága is versenyez. Ennek ered­ményeként elvetették az árpát és a rozsot, de lendülettel folyik a búza vetése is. Itt is rendszeresen kiértékelik a két község körött folyó verseny állását s kölcsönösen kiírják a versenytáblára. Ez nagy lendületet adott az első napokban még vontatottan haladó munkák­nak s ma mór kevesen vannak, akiiének van még vissza vetésük. Katádfán Kiss László 12, Kasza Sándor 13 és Borda József 10 hol­das középparasztok már szeptember 20-án készek voltak az összes vetéssel. Patapoklosiban Sajtos István 12 holdas és Jancsi József 9 holdas dolgozó parasztok járnak a basa!: dolgozó parasztokkal folyó verseny élén: mór szeptember 30-án egy tapodtat földjük sem volt, ami be­vetetlenül ólll. De persze nem mindenütt ilyen rózsás a helyzet. Van néhány köz­ség a járásban, ahol nem tesznek eleget a vállalásnak s nem igye­keznek -mielőbb befejezni , a szán­tás-vetést. Ilyenek közé tartozik Boldogasszonyfa. Somogvhntvan és Szenti ászló. ahol a DÉFOSZ-szer- vezetek nem foglalkoznak az őszi munkával, s a Párttal való kapcso­latuk is laza. Nem fogadják meg a pártszervezet utasításait, hanem anélkül, a maguk feje után dolgoz­nak. A verseny szervezését is har­madrangú feladatnak tartják, a népnevelők nem folytatnak nap mint nap felvilágosító munkál. A feladat most az, hogy minden erőt mozgósítsunk az őszi munka elvégzésére, hogy a tanácsválasztások napját méltóképp ünnepelhessük. A lemaradt közsé­gek vegyenek példát az élenjárók­tól, szervezzék eleven, élő mozga­lommá a versenyt, menjenek el kölcsönös határlátogatásra s rend­szeresen értékeljék; ki a községek állását. A dűlőfelelősöket fogják össze s lássák el őket rendszesen tanáccsal, jó agitációs érvvel, hogy az őszi munkákból győztesen ke­rüljünk ki. Míg a hős koreai kato­nák véres harc árán védik orszá­gukat a betolakodó imperialisták ellen s egyben a mi békénket is, addig nekünk a termelés frontján kell helyt állnunk. Az időben vetett búzával kell védenünk a békét, s< kell hozzájárulnunk, hogy boldog, nagy ünneppé tegyük október 22-őt. Ary Róza DÉFOSZ járási titkár Szigetvár vétség-utcába néhány ház lakóját meglátogatni. Jól felkészültem a vá­lasztási agitációra, így aztán bizto­san kopogtattam be a lakásokba. Az a benyomásom volt, mintha vendéget vártak volna, olyan ked­vesen fogadtak. Többen beszéltek üzemükről és arról, hogy nagyon sok üzemrészben új gé­peket, értékes műszaki segédeszközö­ket kaptak munkájuk megkönnyíté­sére. Hosszasan elbeszélgettünk a dolgo­zókkal a tanácsválasztásról. Szó esett arról is, miként kezelte a múltban a reakciós közigazgatás a dolgozók ügyét. Egy idősebb néninek fel is tettem a kérdést, hogy érezte magát akkor, amikor valamit el kellett in­tézni egyik vagy a másik hivatal­ban? Az idősebb néni elmondotta, hogy bizony félvállról kezelték, sem­mibe sem vették a szegényebb em­bereket. Azért, hogy valamit „elin­tézzenek", könyörögni, siránkozni kellett. Most, hogy a néni megtudta a ta­nácsok jelentőségét és látja, hogy a dolgozók legjobbjai kerülnek a ta­nácsba, boldogan kijelentette: „Ho ezután valamilyen ügyes-bajos dol­gomat akarom elintézni, a legna­gyobb bizalommal fordulok majd a tanácshoz, mert tudom, hogy oda be­csületes dolgozók kerülnek, akik a mi ügyünket képviselik." Elbeszélgettem a dolgozókkal arról, hogy vannak ellenséges elemek, akik a szükségletükön felül sok élelmi­szert és más egyebet összevásárol­tak, hogy ezzel is az imperialisták háborús rémhíreinek tápot adjanak, és elégedetlenséget szítsanak az ön­tudatlanabb dolgozók között. Mind­annyian elítélték az imperialista ügynökök működését és megígérték, hogy ők is azon lesznek, hogy le­leplezzél; és ártalmatlanná tegyük az órurejtegetőket. Bánki Béla népnevelő Pécsi Bőrgyár. Pártunk újabb ajándékát-, a tanácsválasztási- termelésem 12%-os növe'éséve! köszönöm meg Amióta tudjuk azt,- hogy október 22-én megválaszljult tanácsainkat üze­műn],-ben, a Sopianában, a termelés újabb lendületet kapott. A tanácsok­kal a dolgozó nép legszélesebb tö­megszervezeté! teremtjük meg, mely­ben egyíormán képviselve lesznek az üzemi dolgozóia tszcs, és az egyé­nileg dolgozó parasztok, a haladó ér­telmiségiek és a kisemberek. A taná­cstik megteremtése, Pártunk, dolgozó népünk újabb hatalmas eredménye. A tanácsok biztosítják a dolgozók jogainak teljes gyakorlását. Most fordul elő először, hogy a dolgozó nép saját soraiból választhatja ki a legjobbakat arra, hogy ügyeit intéz­ze és az államhatalmat kezében tart- •w. Dolgozó társaimmal ezt a Furt egy újabb nagy ajándékának látom és úgy akarom megköszönni, hogy a termelésemet emelem. Az új normák beveztése óta eddig átlagban 98 szá­zalékot szoktam elérni, de elhatároz­tam, hogy ezt az eredményt a tanács- választások megünneplésére 110 szá­zalékra lokozom W. MIHÁLY FEfíUNC Sopiana gépgyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom