Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

iuÉiseü Minkásnik! Terveitek tüteljesítéséve! intiepeliilel i tanácsok tásitl

ISTVÁN-AKNÁNJ AZ ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS

Szeptemberben már jelentős megtakarítást értek el fában, sűrített

főben, olajban és kenőzsírban

leveg<

A múlt hónap közepén — a dohánygyári dolgozók versenyfelhívása nyomán — megyénkben is minden fontosabb özem vereenyvállalást tett a több, a jobb munka elvégzésére, ötéves tervünk első évének sikeres befejezése érdekében. A versenypontok között első helyen ezerepei valamennyi üzemünkben az önköltség csökkentése, az anyaggal való takaró, koskodáa. így van ez a bányaüzemekben is, ahol szintén szép eredmények születtek a múlt hónapban az önköltségcsökkentés terén.

István-aknán is az anyaggal való takarékoskodás a munkavereeny egyik központi feladatává kezd válni. Mivel bányaüzemről van szó, először is a bányafával való takarékosságot kell szem el ott tartanunk.

István-aknán

a pillérfa előállításával

éa észszerű beépítésével hatalmas ősz- szegeket takarítanak meg havonta. Nézzük csak hogyan? A bányából kikerülő egy méternél hosszabb öregfát, melyet azelőtt a tűzre fűrészeltek, most újból feldolgozzák pillér- fárurk és visszaadják a fejtéseknek. így a muK hónapban 51 köbméter fát takarítottak meg, ami hozd tízezer forint megtakarítást jelentett az üzemnek, a dolgozóknak. Itt külön ki kell emelnünk Garai József fejtési brigádjának példamutatását, mert a. csapat tagjai a mali hónapban több, mint 20.000 forintot takarítottak meg m „öreg“ pillérek átépítése révén.

A fejtésbe, két sorban vannak beépítve a pillérek. Ez biztosítja a frontot az összeomlástól. Ahogy a pászták haladnak előre, ügy viszik mindig utána a már egyszer beépített pilléreket Ezzel a múlt hónapban is a pl!! érf a -ez ükséglet

hetven százalékát takarították meg.

Persze, ezt a „rablást* csak olyan helyen lehet alkalmazni, ahol a talpban is Bzén van.

Bányaüzemeknél a második legfontosabb üzemanyag a sűrített levegő, *molynek előállítása jelentős összegekbe korül az üzemnek. Éppen ezért aas ktván-aknai dolgozók elhatározták, hogy ezzel a drága energiával is a legmesszebbmenőkig takarékos- kodnak. Ez az elhatározás is a ver- eanyoeatlakozá&kor született meg és esen a téren ie szép eredményt értek már eL

Az alacsony nyomású sűrített levegő elhasználása szeptember hónap- bon több, mint SMO köbméterrel kevesebb volt, mini augusztusban. Ez azt bizonyltja, hogy a bányalakatosok is megértették a takarékosság hatalmas jelentőségét. _ A bányában most nem lehet hallani osőfujásokat, amelyeken a drága üzemanyag azelőtt semmivé vált. Most, ha valahol kilyukad a cső, azt azonnal kijavítják.

De nemcsak a bányában harcolnak az önköltség csökkentéséért, hanem a külszínen is.

A csillejavító műhely dolgozói

Is több, mint ezer forintot takarítottak meg, amióta elfogadták a dohánygyáriak kihívását. Ezt úgy érték el, hogy a javítási munkáknál elsősorban item az új, hanem az öreg alkatrészeket használták fel. Ugyancsak szép megtakarítást értek el az Ietván-aknai dolgozók a kenőolaj és a kenőzsír elhasználása terén is. A* augusztusi 3.264 kilógrammal ezemben szeptemberben 3.021 kiló volt az igénylés. Kenőzsírból is több, mint 30 kilóval kevesebbet használtak fel szeptemberben, mint augusztusban.

Sorolhatnánk még tovább az let várnáknál bányászok önköltségcsökkentés eredményeit, de a, felhozott példák is bebizonyítják, hogy a bányászok lelkes versenyében valóban központi feladatnak számít az anyaggal való takarékosság, az önköltség csökkentése.

Ezek a szép eredmények is arról tanúskodnak, bányászaink érzik, tudják, hogy mit jelent az. ha gyáraink

KV.

olcsóbban termel betnek

ha olcsóbban tudják előállítani a mindennapi élethez szükséges iparcikkeket. Igv fonódik össze a bányászok lelkes harca az önköltség- csökkentéssel, ötéves tervünk sikerével, dolgozó népünk felemelkedéséért vívott harcával.

Éppen ezért az üzemi háromszög tarts«, elsőrendű feladatának,- hogy azt a versenymozgalmat, melyet a

dohánygyári dolgozók felhívása nyomán, a helyi tanácsok választásának tiszteletére elindítottak, továbbfejlesszék. El kell mélyíteni mindenegyes dolgozóban, hogy az anyag- takarékosság éppen olyan hazafias kötelesség, "mint » békekölcsön jegyzése. Ha mindenegyes dolgozó szív- vel-létekkel kiveszi" részét a mozgalomból I-stváa-aknán, akkor még eredményesebben járulnak hozzá békés építőmunkánkhoz, ötéves tervünk sikeréhez, békeharcunk megerösirósé- hez. Ragoncsa János

Legfontosabb feladatnak tartom a pedagógus -oktatás megszervezését

— mondja Farkas Emöné tanárnő, tanácstag]elölt

A megy«j tanács oktatási osztályán munka közben találjuk Farkas Ernő- bö tanárnőt, az oktatási osztály helyettes vezetőjét.

A pedagógusok közül 6 az egyik, akit tanácstagnak jelöltek. Rengeteg munkája közt is mosolyogva fogad.

— Bizony van bőven tennivaló mondja — de a tanácsok létrejöttével minden munkánk egyszerűbb, gyorsabb lesz.

A Magasépítési Vállalat fiataljai lelkesen készülnek a tanácsválasztásra

Farkasné elvtársnő elmondja, hogy

csak a felszabadulás után kapta meg azt a tehetőséget, ami tulajdonképpen hivatása: hogy valóban az oktatásra használja fel diplomáját.

— Még Erdélyben szereztem meg a Kereskedelmi Akadémia bizonyítványát. Marosvásárhelyen az akkori soviniszta elnyomás miatt egy "biztosító társaság irodájában körmöllem évekig, nem használhattam fel szaktudásomat. De 1914-ben Romániában is megváltozott a helyzet s ma már az ösztöndíjjal, kitűnő képestíéssel végzett szakemberek nemzetiségre való tekintet nélkül szabadon dolgozhatnak a szocializmusért.

Farkas Ernőné pályája jó munkája következtében hamarosan felfelé Íveli a felszabadulás után. 1947-ben még óraadó tanár Szegeden, 1948-han a Viharsarokba kerül Békéscsabára, ahol hamarosan diákszövetségi tanár- vezelö lesz. A tavalyi választásoknál jó választási munkájáért külön dicséretet is kap a PárttóL Innen Budapestre, majd Pécsre kerül a Közgazdasági Gimnáziumba.

— Politikai gazdaságtant tanítottam s tanítok továbbra is — mondja. —

Tanulóim közül — s erre vagyok a legbüszkébb — Gyenis Jenő Szovjetunióba szóló ösztöndíjat kapott; Idén szintén politikai gazdaságtant tanítok a szakérettségizők körgazdasági szakán.

Kiváló pedagógus Farkasné. A legutóbbi két évben dicsérő oklevelet és pénzjutalmat kapott a „Nevelj jobban“ mozgalomban végzett jó munkájáért. A legulóbbi oklevél ott van a falon, jogosan lehet büszke erre a kitüntetésre. Erélyes, gyors, határozott nsz- szony. A pedagógusok kitűnő képviselőt, nyernek személyében,

— Mikor megtudtam, hogy a tanácsba jelöltek, önkéntelenül felálltam, úgy, mint amikor valami meglepő örömet, kitüntetést, valami rendkívüli dolgot ball az ember. Nagy szó, hogy a dolgozó nép bizalmát ilyen kitüntető formában tapasztalhatom.

Farkasáénak már programja is van, hogy ő különösen miért harcol a tanácsban.

— Legfontosabb feladatomnak tartom a pedagógus-oktatás megszervezését. Ezért dolgozom majd a tanácsban is.

— Hogy miért? Mert csak így taníthatnak jól, így nevelhetnek pedagógusaink szocialista embereket gyermekeinkből. ;—Mosta békekölcsön-jegyzésben is példamutatóan állta meg helyét. 844) forintos fizetése mellett 1-500 forintot jegyzett. Forró hazaszeretete, harcos békeakarafta vezette a kezét, mikor felírta az ívre: 4.500 forint.

Farkas Ernőné így harcol « békéért, ötéves tervünk sikeréért, a jó szakemberek neveléséért.

A pécsi Magasépítési Vállalat SZÍT ifjúsági szervezete 1949-ben az első szervezetek közé tartozott. Kultúrgár. daluk jól működtek, szervezetünk mindenben megállta helyét. Azonban ebben az időben az akkori vezetőket, mint jó kádereket,. magasabb funkciókba helyezték. Á helyükbe került ifjúsági vezetők nem állottak hivatásuk magaslatán és így az egykor jól .működő szervezet legyengült.

Azóta, megalakult a DISZ és vezetőinek az a feladata, hogy jól összefogják a szervezet ifjúságéit. Legelső feladatunk az, hogy a szervezésben mutatkozó hibákat hozzuk rendbe. Eddig már észrevehető javulás mutatkozik, azonban ez még korántsem elég, hogy elvégezhessük a reánk váró nagy, feladatokat.

A tanácsvútasztások előkészületei nagy lendületet adtak a fiataloknak. Alapszervezetenként versenykihívások történtek. A lakatos üzem kihívta az iroda alapszervezetéit. Versenypontonként szerepelnek a hosz- szúlejáratú versenyszerződés száz. százalékos megszervezése. A szabadságharcos kiképzésre való jelentkezés az ifi napokon minél nagyobb

számú részvétel, üzemrészenként k.t>ítúrbrigádok alakultat « választások szebbétételére és a felvilágosító munka megkönnyítésére,

A DISZ megyei aktíváján ígéretet tettem, hogy a lakatosüzem az eddigi teljesítményét 5—10 százalékkal növelj a választások tiszteletére. Az ifi-napon ezt a felajánlást a fiatalok lelkesen fogadták, üzemünk fiataljai szép számmal vesznek részt az agitációs munkában, a termelésben pedig Laki László és őri László lakatos fiatalok eredménye is mulatja, hogy eredményesen akarunk dolgozni a szocializmusért. Külön dicséretet ér. dem cl a lakatosüzem átképző® cső. portja, ahal önálló kultúrgáTdát akarnak alakítani. ■

Lelkesen dolgozunk ml, fiatalok, mórt tudjuk, hogy a tanácsokban ml Is szép számmal leszünk képviselve. Válaszul a megtiszteltetésre, még jobban kiszélesítjük a munkaver- senyt. a felajánlásainkat pedig száz- százalékig teljesítjük. ?

Komlód! Ferenc

Pécsi Magasépítési Vállalat kovácsa

Gibicz Sándoréit kél élete

4 O A ü. A német imperializmus

|7 45 elbukott. A di as őt; ég es

Szovjet Hadsereg szétzúzta a népelnyomó államgépezetet. A háború elmúlt, de itt maradt a velejáró nyomor, a nélkülözés. Az ország nagyrésze romokban heveri. A náci fasizmus söpredék hada minden elmozdíthatót elhurcolt nyugatra. Kifosztva' állt az • ország, rejtett készleteik csak a hadi-milliomosoknak, nagytőkéseknek, kalákáknak voltak

A nincstelen dolgozók, azonban nem adták fel a reményt. A Szovjetunió segítségével, a Párt felhívására hozzákezdtek az elpusztult és kifosztott ország újjáépítéséhez. A. munka megindult, de az ellenség Is munkához látott. At áru teljesen eltűnt a forgalomból. Az üzletek üresen tátongták a dolgozók felé, a feketekereskedelem viszont virágzásnak indult Az üzérkedők siserahada lepte el a falvakat és a falusi kizsákmányolok, a kulákok megelégedetten dörzsöltftz a kezüket. Nekik a háború és az utána következő

KÉT NÉVSOR LIPPÓRÓL

Kulákok nyúzták hajdan a falut, most a legjobb dolgozó parasztokat választják a lippói tanácsba

Mirkovics Zsófia ott kdeik nem mesz- sze a lippói termel&csoport székházától. Nem fiatal asszong már, fúl van az ötvenen. A széles udvaron példás a tisztaság. Áz öregapó U ott szöszmö- töl, már nem nagyon telik erejéből többre. Miikovics Zsófiának még igen. Tagja a csoportnak, nemrég tépett be. Ha künn dolgozik a csoport földjén, vagy otthon a ház körül, mostanában sokszor eszébe őtlik a mtiít egy-egy emléke. Egykét ember jut eszébe, akik a múltban „vezették“ a községet, akikre gyűlölettel emlékezik vissza, akik basáskodtak a dolgozó nép felett és kíméletlenül elnyomták őkét.

Földvári Mi lös

150 hold gazdája volt s bírája, ura a községnek. Tizenkét éven keresztül nyúzta, szipo- lyozta ® falu szegényeit. Ha mód adódott s legtöbbször így volt — a bírói tekintélyét i.s felhasználta erre. „Cseléd“ öt-hat volt nála egyszerre, s azok látástól-vakulásig dolgoztak. Knochbaum Miklós három napon kérésziül éjjel-nappal zsákolt — annak lelt a nyomorultja. Senk Mihály kis- paraszt is így járt. Egyszer kérelemmel fordult a falu bírójához.. Földvári el is intezle. neki ügyét. Ezzf'i egész életére lekötelezte magát, s hét.számra dolgozott a kuiák-bírónflk. Nem sokáig bírta a hajszolást, tüdőbeteg lett és meghall. A gyerekek ott maradtak az anyjukkal a nyomorban, s ráadásul a ku’iák-bíró követeléssel lépett fel" velük szemben. 990 pengőt, egy üszőt é.s 10 mázsa Iw/át kért azzal: „még nem szolgálta meg azt, amit tétiem érle.“ Hiába volt a sírás, szaladgálás, az úr ő tolt s követelése a végrehajtókon keresztül érvényre jutott.

rokona a bíroliak. községi esküdt volt Nem különb ö sem a rokonánál, A szegény nép ügyes-hajós dolgaival nem sokai törődött, inkább azzal, hogyan tudná növelni vaFö dvarl Jójsel

gyonát. Akkoriban elrendelték, hogy a hadseregnek Iábasjósz-ágót kell leadni, mindenkinek a tehetsége szerint. Kik voltak, akik elbírálták, hogy kinek kell leadni? .Szilágyi Ferenc 70, Sebes Antal 45, Tang Ad ám 45 és Novákovics Dusán 40 holdas kulákok. Mirkovics Zsófiának egy kis tehene volt s tudta, hogy nincs mentség, vinni fogják azt is- A kulákok azonban nem nagyon siettek leadni s ez feltűnt Mirkovics Zsófiának:

„Maguk miért nem adnak le, hiszen

van elég az istállójukban. Csak a szegényeké kell? — kérdezte.

— Ml nem. adunk le, mert sok a föld, a trágya pedig szükséges — mondta neki Földvári József. — Maguknak alig van földjük, ha meg trágya keli, akkor majd eladunk maguknak. Mrr- kovics Zsófia tehenét, meg Einingsfeld Keresztényét Hirten reiler Mihályhoz vitték, aki két silány üszői adott 1c helyettük.

De ugyanilyen volt a többi kuíák is, a másik rokon, Ferenefi József közgyám és Schmidt József. Ez a négy kulák uralta a dolgozókat lappon, s lelte őket koldussá, földönfutóvá. Kinek a jóvoltából kerüllek erre a posztra? — ez a kérdés sokszor fölvetődött benne. Mert ők, a dolgozók, a (alti többsége nem választották meg őket. A kulákok, a falu kisebbik hányada, akik a föld illán mérték az.embert — azok választottákMirkovics Zsófia, ahogy a jelenre gondol egyszeriben mosolygós lesz n: arca. Tudja, mit jelent a tanács, az hogy a dolgozók hatalmút még jobban megerősítjük. Ismeri jól a jelöltekét, hiszen az ö véleményét is kikérték.

Felvidékről települt hippiim és most 8 holdon gazdálkodik. A faluban úgy ismerik, mini bec-siitaies. szorgalmas embert, ‘aki munkáját példamutatóan elvégzi. Az ősziek mór a földben vannak, mert erre kötelezte r vállalása, amit akkor tel!, amikor Bárka Ferencet versenyre hívta a tanácsválaszlás

tiszteletére. A begyűjtésben 200 százalékon felül teljesített és a feleslegét az utolsó szemig beadta. Szeretik, becsülik a faluban, s munkája révón beválasztották a Legeltetési Bizottságba, most meg a falu dolgozói bizalmából tanácstagjelölt.

Hsl'iV B$:3

Haikovscs Lázár

a lippói csoport egyik legjobb dolgozója, a legtöbb munkaegysége van. A legelső vo'.t, aki a délszláv dolgozó parasztok közül be lépett a csoportba s utána felvilágosította a többieket is- Munkája mellett arra ja jut ideje, hogy a népnevelőknek segítsen a takarmány-begyűjtési agitációnál. Ennél: során leplezte le Hácsvánin Mátyás 09 holdas kalikót, aki nem telt eleget a kötelezettségének és azt hazudta, hogy nincs miből leadnia, Rafkovics nem rostéit felmenni a padlásra, * ott bizonyította be, hogy igenis van miből leadni a kuitfk- na’k. .

Kivács Éva

is a csoport tagja. Első voll, alti a béke- ■ kölcsön-jegyzés napján 350 forintot adott s utána, jegyzési ívvel a kézben járta a falut. 7.600 forintot gyűjtött. össze. Amikor a csoport- fejlesztéskor a legkiválóbb népnevelőnek bizonyult, számos dolgozó parasztot győzött meg. Most a napközi otthonnál az apró gyerekekkel foglalkozik- Azokkal, akiknek ő is építi a szebb, boldogabb jövőt, már 1915 óla, amikor felvételét kérte a Kommunista Pártba. Áldozatkészen, igaz hazafiassággal küzdött, harcolt az ellenség ellen, a dolgozók érdekében. Munkáját mindig meg. becsülték és ezt most azzal is bizonyították. hogy tanácstagnak jelölték.

Mirkovics Zsófia még tudná sorolni a névsort. De erre nincsen szükség. Jól látja így a mérhetetlen különbséget a a jelen között. Látja, tudja, join sorsa, életének irányítása kerül, véglegesül

ült

hogy

a dolgozó nép kézéin

megdönt hcl címül.

Boez József

nehéz idők fc gyarapították a w

gyon-t.

Gibicz Sándor elvtársnak és családjának azonban a háború alatt és még utána is egyideig kijutott a nyomorúságból, o nélkülözésből, hiszen a tőkés esek' éhbért fizetett.

De kommunista volt és a kommunistáknak példát kellett mutatni. Naponta zokszó nélkül, kergó gyomorral ment dolgozni a pécsújhegyi issaptelcpre.

— Valamit tenni kell, mert ez így nem mehet topább — mondotta Gibicz Sándomé sírva, amint ránézett csontig lesoványodott urára.

Es ő is úgy tett, mint a többi munkásasszony. összecsomagolta hol ezt, hol azt, aztán elindult a bizonytalanság felé. Faluról falura járt batyuval a hátán és kínálta a keservesen megdolgozott bérért vásárolt ruhákat, cipőket. A kínálat nagy volt és a kényszerhelyzetet alaposan kihasználta a kulák- ság. Nem ismertek irgalmat. Az asszonyok sírva adták oda legjobb ruhájukat néhány kiló lisztért, vagy burgonyáért. így tett Gibicz Sán- dorné is, mert a családnak, a hét gyereknek enni kellett. Sok úgysem jutott.

IOVDi A ma^Var dolgozó nép a I / O U munkásosztály vezetésével, a Pártunk és Rákosi elvtárs irányításával megnyerte a döntő csatát. A hatalom a dolgozó nép kezébe került. A Párt megteremtette a jó pénzt, megvalósult a hároméves terv, megszűnt a feketepiac, börtönbe kerültek az üzérkedők, a dolgozók életszínvonala pedig rohamléptekkel emelkedett. Az üzletek áruktól roskadoznak, a piacon bőségesen íe^jpt válogatni.

így tesz Gibicz Sándomé is. Megvan a módja hozzá. Van pénze is hozzá, mert a férje becsületes munkájáért mcgka-pja a becsületes bérét.

— Sohasem éltünk Ilyen fői —

mutat a zsúfolásig telt hatalmas kosárra, amint a piacról jövet az

autóbuszra vár.

De nemcsak a kosara zsúfolt Gibicz Sándornénak, hanem az éléskamrája is. A. polcon katonás sorban sorakoznak a különböző gyümölcsízek, befőttek, uborkái és paprilcás üvegek. A disznóólban, két hízó röfög. Bőven lesz kolbász, sor-ka. zsír. Nem úgy, mint nyugaton az imperialista országokban, ahol hetenként szállítják le a jegyre adott fejadagot.

Már csak rossz emléknek Jönnek fel Gibiczék előtt is az inflációs évek, az áruhiány, a nélkülözés, amivel a tőkések, a háborús uszítok keserítik meg a dolgozók életet.

Alólunk a. Párt gondoskodik a dolgozók ellátásáról. Est tette most is. amikor leleplezte az áruhalmo- zókat

— Erre sincsen gondunk — állapította meg örömmel Gibicz Sán- donié, amikor a sajtóból értesült, hogy a Párt, mint minden más kérdésben, ebben is gyorsan és közmegnyugvásra intézkedett.

így változott meg Gibicz Sándorok élete. így léptek a Párt segítségével a háború utálni, szenvedés kilátástólanságából a. boldog élőt útjára. Ennek a szép, nyugodt, bé-‘ kés éleinek megvédésére 'egyeztek békekölcsönt és erre fiz új életre adják majd szavazatukat a tanács- választáskor. Gróf József