Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

NAPLÓ 1950 OKTÓBER i Kedves Zsolnay-gyári Elvtársak! Kint' jártunk nálatok a. napokban, hogy érdeklődjünk: hogyan készülte tek jel a vasárnapi falujárásra, ho­gyan harcoltatot a békéért, milyen fegyvereitek vannak és azokat ho gyan harcoltatok a békéért, milyen újabb győzelméért, a békekölcsön jegyzés és a tanácsválasztás sikeré ért. Ti el mondtatok, hogy a Zsolnay- gyárban fellendült a kultúrmunka s mi a tények alapján meg is győzöd tünk erről. Elmondjátok, hogy 11 tagú kultúrbrigádot szerveztetek c kuttúrcsoport színjátszóiból és sza­vaiéiból, s hogy ez a 11 fiatal — 2 kivételével — fizikai munkás. El. mondtatok, hogy körülbelül öt va­sárnapra terveztek falujárónapot, különböző baranyai községekbe L elkészültetek verssel, színdarab- bal. az énekkar pedig énekszá­mokkal. De nemcsak ezekkel a fegy­verekkel szereltétek fel magatokat. A ti kigördülő teherautótokon ott lesznek a párttagok és pártor.kivü- liek legjobb népnevelői, agitátorai, békebizottsági tagjai, mind.mind az érvek éles fegyverével. S nem ntű- só sorban ott lesztek ti is, hogy a kultúra legmesszebbhordó ágyúival segítsétek elő városi és falusi dol­gozóink győzelmét, ötéves tervünk újabb eredményeit, a béke, a bol­dog élet ellenséget elsöprő csatáját. Testvéreitekhez, szövetségeseitek­hez, a dolgozó parasztokhoz mentek, hogy a kultúra eszközeivel, is szo­rosabbra vonjátok, megerősítsétek a munkások és dolgozó parasztok szö­vetségét, segítsetek hazafias munká­jukban, kart-karba öltve, szilárdan meginduljatok azon az útszakaszon, mely a háború megakadályozásához, az ellenség legyőzéséhez, i: szocialis­ta építés újabb sikereihez vezet. Ha egy hadsereg harcba indul, előbb seregszemlét tart, felméri erőit, megvizsgálja fegyvereit. A ti fegyvereitek nem az amerikai ban­diták bombái és géppisztolyai, ti nem gyermekeket., öregeket, védteleneket mészároltok, hanem az élet, az épí­tés, a béke csatáját vívjátok, amely­nek során nem iskolák, kórházak, épületek omlanak, hanem gyárak, kultúrotthon ok, lakóházak épülnek. Szabadság, boldog, müveit élet vi­rágzik jó munkátok nyomában. JVézziik meg tehát a fegyverr.te- ket! A ti kul hírcsoportotok­nak és ezen belül a kultúrbrigód­nak kezében‘ van a jó. lelkiismeretes felkészülés fényes fegyvere. Min­denre gondoltatok: énekre, színda­rabra, szavalatra, de, hiányzani fog­nak a jókedv, a forró hangulat, a lelkesedés elsőszámúi harcosai: tán­cosaitok. Pedig hat pár is ran. be­lőlük üzemetekben. Csak nincs tánc­tanárjuk! — mondjátok. De vannak jő táncosaitok, akik néhány egysze­rű elemből álló népitánccal, tömeg- tánccal, énekeket, békénk, ötéves tervünk időszerű rigmusait énekelve talán a1 szónál is erősebb, forróbb hatást tudnak elérni, lelkesebbé, vi­dámabbá. tenni munkátokat. A di­csőséges Szovjet Hadsereg győzel­meinek egyik fontos eszköze az ösz- rzns fegyvernem együttműködése. Ezt ti is tudjátok, Fehér Gábor, és Pfeifer Tibor etvtársak. De a ti kis hadseregetekből hiányzik az egyik legfontosabb fegyvernem, a tüzérség Márpedig tudjátok, hogy tüzérség nélkül sehogy, vagy csak nehezen lehet csatát nyerni. Hiányozni fog­nak az énekkar,'a színjátszók és c szavalok mellől táncosaitok. Pedig elég belőlük két pár is... AM égis, ha megnézzük felkészült ségtek többi részét, bátran küldünk csatába benneteket. Mert jó kultúrmunkátok mellett ott van nak a. jó érvek is. A békekölcsön- jegyzésben például a. pécsi üzemek közül jó eredményeket értetek el, ti zsolnaygyáriak. G52 forint körül var üzemi átlagotok, s benne a ti kul túr­brigádotok eredménye. Példát akar tatok mutatni a többieknek, s egyé­ni felajánlástok 120 százalékát érté­tek cl. Úgyszólván valamennyien elértétek havi flzetéstek összegéi a jegyzésnél, sőt, két legfiatalabb bri­gádtagotok. a korongostanuló Bajusz Gizella és a lakalostanuló Rózsa Béla fizetésük 150 ICO százalékát- jegyeztek! A hattagú színjátszócso­port 1.000 forinttal jegyezte túl eredeti tervét. De a termés frontján is megáll jótok a helyeteket. Pfeifer Tibor festő például 125 százalékos átlagteljesítéssel jár elől, Korsós Sándor is jóval túlszárnyalja a 100 százalékot. Bajusz Gizella és Rózsa Béla is derekasan kiveszi részét a termelésből. A ti üzemetek ifjúmun­kásai példát mutatunk a termelés­ben. a szocialista versenyben és eb­ben a versenyben ti is részlvesztek. Termelési eredményeitek, békeköl­csönjegyzési igazolványotok fontos fegyvereteitek kultúragitációtok so­rán. Mondjátok el, mutassátok meg ezt falusi dolgozótársaitoknak. Mond­játok cl, mutassátok meg ezt falusi dolgozótársaitoknak. Mondjatok el az életeteket, apáitok életét, mondjá­tok el felszabadülástok történetét, az építés, az újjászületés éveit. \1 ondjátok el nekik üzemetek 1TA fejlődését, termelésének nö­vekedését, mondjátok el a ti saját gyarapodästokat is. De ne felejtsé­tek elmondani kulturális eredmé­nyeiteket sem. yist, hogy hamarosan az ötéves terv második évében ti- nektek lesz Pécsett a legnagyobb üzemi kultúrotthonolok, melynek munkálatai már javában folynak, hogy felszerelést, ruhákat kaptok. Ez mind. a ti munkátok és kölcsön- jegyzéstek eredménye. Forró szeretetni és izzó gyűlöletet vigyetek szívetekben, zsolnaygyáriak s ti többiek is, mind a falura induló kultúrcsoportok. Szer etetet dolgozó ixirasztjaink, népünk egysége iránt, gyűlöletet az imperialisták és belső szövetségeseik iránt. Ez a forró, ha­zaszeretet hassa át agitációtokat, kultúrmunkátokat! Ez a szenvedé­lyes gyűlölet nyilvánuljon meg bé­kénk ellenségei, az amerikai bandi­ták és minden háboníra készülő cin­kosuk ellen. Jusson kifejezésre ha­talmas erőnk, mely az összefogásban van, népünk törhetetlen egységében, tettrekész hazaszeretetében. Ti. kultúrmunkások is- mindany- nyían, személy szerint felelősek vagytok békénkért. Hogu ne lehes­sen itt soha második Korea!... Várjuk csatátok győzelmi hadije­lentését! Kiss Iván. Lenin elvtárs 30 éve intézte történelmi beszédét az ifjúsághoz Október 2-án lesz ."50 éve an­nak, hogy Vladimír Iljics Lenin, a Komszotnol III. Kongresszusán tártéit beszédében meghatározta az ifjúsági szövetségek Feladatait. Harminc évvel ezelőtt, 1920 október 2-án Vladimír Iljics Lenin beszédet tartott a Komszomol III. Országos Kongresszusán az ifjúsági szövetségek feladatairól. Ez a beszéd a szocializ­mus ifjú építői nevelési programjának egyik legnagyszerűbb dokumentuma. Ijfsnm etvtárs s>cs/.*• clél><■ i> kifejtette a kommunizmus aktív építői nevelésének és kiképzésének program­ról és romul at ott a szocialista kultúra fejlődésének útjaira. Leninnek ezek az elvei, —- melyeket Sztálin zseniális művei fejlesztenek tovább — szabják meg zFSzovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjának nevelési munkáját. Lenin az ifjúsághoz intézett beszé­dében azt a feladatot, állította a kom­munizmus építői ele. hogy sajátítsák cl a kommunizmust, ismerkedjenek meg a tudományokkal, mert tudás és mű­veltség nélkül nem lehet kommuniz­must építeni. „Kommunistákká csak úgy lehelünk — mondotta Lenin, — ha emlékezetünket mindazoknak az. ér­tékeknek az ismeretével gazdagítjuk, melyeket az emberiség kidolgozóit" (Lcnin-Sztálin az ifjúságról, Szikra, 1950. 118. oldal.) Lenin beszédében döntő csapást mórt a „prolet-kult" híveire, akik azt hir­dették. 'hogy a múlt évszázados kultú­rájának semmiféle jelentősége nincs a proletáriátus kultúrájának kifejlesztése szempontjából. ..Ha nem értink mez világosan, hogy proletár kultúrát, csak akkor le­hel építeni, ha pontosan ismerjük az emberiség egész fejlődése során létreho­zott kultúrát, csak ha átlagozzuk ezt a kultúrát, ha ezt, nem értjük meg, nem Hatalmas tömegek látogatják Bukarestben a magyar kiállítást Jóború Magda államtitkár, a Ro­mán-Magyar Barátsági Hét alkal­mából Romániába utazott magyar küldöttség vezetője, az alábbi nyi­latkozatot adta: — Az a meleg szeretet, amely már érkezésünknél a bukaresti re­pülőtéren fogadott, végigkísérte utunkat. A gyárak, üzemek, intéz­mények dolgozói utunk során min­denütt éltették a magyar-román ba­rátságot. — A Bartók-matiné a román fő­város egyik legnagyobb hangver­senytermében, nagy rokonszenvtün- tetés jegyében zajlott le. Székely Endre tetszéssel fogadott előadása után Zathureczky Ede Baríók-raü- veket, rádiókórusunk Barlók-dalo- kat adott elő sikerrel. Elismerést hozott a Ludas Matyi bemutatója is. Szünetében, majd az előadás után a nézők az elragadtatás hang­ján nyilatkoztak a darabról. Az ün­nepélyes keretek között megnyitott bukaresti magyar kiállítást a dol­gozók kora reggeltől, k-ésö estig lá­togatják. Utunk során — folytatta —, el­látogattunk; Alexits Györggyel — a Tudományos Akadémia főtitkárá­val — a kujtuszminisztériumba is. Megvitattunk'a köznevelés területé­ről sok közős problémát, így töb­bek között a munkás- és paraszt- származású tanulóifjúság tovább­képzésinek, az egyetemi tanköny­veknek, lemorzsolódás elleni küzde­lemnek a kérdéseit. A román köz­oktatás vezetői elmondották, hogy annak idején nagy érdeklődéssel tanulmányozták Pártunk központi vezetőségének a VKM-mel kapcso­latos kritikáját. örömmel újságol­ták, hogy a román iskolák padjai­ban, — hasonlóképpen a miénkhez — már 60-—70°/o-ban munkás, és dolgozó parasztszármázású fiatalok tanú Inak. is fogjuk ezt. a feladatot megoldani." (Ugyanott 17 oldal.) Lenin ugyanakkor egy másik hamis elméletre is döntő csapást mórt. Arra, hogy a szocialista kultúra a regi kultú­ra egyszerű folytatása. Lenin rámuta­tott. hogy a szocialista kultúra a kultú­rának minőségileg új, magasabb for­mája. Lenin arra tanított, hogy a kommu­nizmust a készenkapott formulákból, tanácsokból, előírásokból ős progra­mokból olyan élő valósággá változtas­suk, ami a kommunizmust a gyakorlat vezérfonalává teszi. Külön Kitéri tiirténHim beszé­dében Lenin elvtárs arra a szerepre, melyet az iskola és tudomány a kom­munizmus építésében játszik. Élesen el­ítélte azokat, akik elvetették mindazt, ami a régi iskolához tartozott, ds ki­hangsúlyozta azt is, hogy a régi iskola szakadék volt az elmélet és a gyakorlat közölt, legfőbb célja az volt. lW * dolgozókat a töke bérrabszolgáivy ne­velje. A szovjet iskolának az a K'v;V tása. hogy az új társadalom új épKöít nevelje fel, ezért a tudomány cs az cVct szoros kapcsolatára kell épülnie. Lenin a Komszomol III. Kongresszus sán mondott beszédében leleplezte azt a burzsoá rágalmat is, hogy a kommu­nisták állítólag mindenféle erkölcsöt elvetnek. Kifejtette, hogy az osztály­társadalom ellenséges, burzsoá morál­ját vetik el, amely teljes egészében ellenséges a dolgozó osztályokkal szemben. Annak a társadé,lomnak az erkölcsét, veti el, amely azon az elven alapul, hogy „vagy te rabolod ki a má­sikai, vagy a másik rabol ki téged", — mondta Lenin. Lenin felhívta az ifjúságot, hogy harcoljon a kommunista erkölcsért, mely a dolgozókat, az új társadalom feladatainak felépítésére mozgósítja. Lenin rlvtárs az Oroszországi Ifjúsági Kommunista szÜTrtsff« III. kongres­szusának küldöttei körében. hogy egyéni érdekeit vessék alá a szov­jet társadalom közös érdekeinek. Lenin rámutatott, hogy az új kultúrát a Kom­munista Párt vezetésével kell kialakí­tani és ennek a feladatnak megvalósí­tása a szovjet államnak is elsőrendű célja. Harminc év lelt el.azóta, hogy Lenin felszólalt a Komszomol III. Kon­gresszusának küldöttei előtt. E harminc év qlatl a szovjet nép Lenin ügyének lángeszű továbbfejlesztője, Sztálin ve­zetésével nagyszerű történelmi győzel­meket aratott az ellenséggel vívott harcokban. A Szovjetunió ma már ha­talmas szocialista iparral és mezőgaz­dasággal rendelkező nagyhatalom, a népek békéjének és biztonságának szi­lárd támasza, A Szovjetunióban végbe­ment kulturális forradalom, a szociális kultúra diedalát is biztosította. A kultúra hozzáférhető a Szovjetunióban a legszélesebb néptömegek számára. A szocialista munkaverseny hatalmas méretei, a dolgozók alkotó kezdemé­nyezőkészsége fényesen bizonyítja azo­kat a hallatlan sikereket, melyeket, a Bolsevik Párt elért a dolgozó tömegek kommunista nevelésében. • A szovjet, néppel együtt nő és erősö­dik a szovjet ifjúság, amely Lenin éá' Sztálin lángeszű útmutatásait követve a magyar ifjúságnak is példaképe mun­kában. tanulásban, és a Párthoz való hűségben. A sövényházi jobbágyok feleségei, lányai topogtak fel a lépcsőn, az urak elé, meghallgatni az igazságot, amely úgy szólt, hogy megcsalták [az I-tcnt, mert az Ur szolgája ciöl lopták cl a [dézsánát, csúffá tették a tíirályt, mivel a meg- ^aján/’.ott jobbágyhüség adója fejében kupányi [mu.tot mutogattak az adószedőnek. De az Isten [meg a király ellen cselekedett vctcán-él sokkalta , förte'metesebb, atn.it Kanizsriv János úr elten mü !veitek, amikor előle is elvonták a dézsmát. ötven botot ítélt mindörökre a törvény, amely azt i-; kimondta, hogy Szcntgyörgy-napig a Szent' mihálynapi déz&nát s adót. de meg a minden­fajta termésben beszolgálni köteles árendát is pénzben róják le. Minden jebbágy, mindenhol. Ezentúl mindig így lesz az egész Kanizsay- földön. Nem feleltek, a deresek ol.é értek. Lebámultak a mélybe. Lenn, szembe velük a sövényházi zarándokok álltak térden. FölbaMat szott a Mária-zászlók szélvcrt csattanása. Fönn a falon a fejükre húzták szoknyájukat az asszonyok s a deresre hasaltak. Fejüknél a möcsényi kaptán á lt. Papi ruhája meglobogott szikár testén. Két kezét imára kulcsolta. Egyszerre zuhant az öt pálca. A káplán hangos imába kezdett. Néha cl- jis'vitotta magát valamelyik asszony. Ilyenkor a káp án versenyt iivö’tött a lá'da'mában őrjöngő bűnös lé ck’. el. De az aszonvok nagyrésze kemé­nyen állta a botot. Csak a szájuk vérzett a vissza­fojtott kínban. Egymásután vánszorogtak le a kin pádról. A nvárs köré terelték őket a csatlósok. A palota ablakában rendületlenül olvasta a hadnagy a por­ciót. Istene na ingyen. de jussát cl nem vonta ■senkitől. S a káplán már rekedten vívott a jajo..' kai. Amikor elfogyott a sövényházai asszonyok csapata, kalászi, himódi. höveji. zárai, meg nvö- csényi bűnösök kerültek sorra. Telkesgazda egy sem volt köztük,.., Zsellérek voltak valamennyien, A bíróság csak hivatali emberrkke' tárgyait. A sövényháziak is blrájukkal voltak itt. Bíráhik a sövényházi uradalmi tiszt volt, aki az ítélkező GERGELY SANDOR: i T É la E T asztalnál ült. A möcsényi bíró csak. a küszöbön állhatott, levett kalappal, lehorgasztott fejjel, mint a bűnösök maguk és így közvetíthette a paran­csot. a huszonöt botot. Egyszerre indultak ' cl a deresnek szemeltek. Rongybacsavart lábuk tompán puffant. A lépc.ő- nél elsírták magukat az asszonyok. Hangos jajjal futottak, férjeiket előzve a fa ­ra. Ott megálltak tétován, De idesza'küdt az eme­letről Cseprcghy Ádám kiáltó szava s visítva. si" valkcdva, rongyos szoknyájukat a .remükre csap­va rohantak, a vesztőhely felé. Ráborultak. Rá- jukcsattant az első ütés. A falon a karó körül, összekeverrdvc hever­tek a megkínzottak. Ki hasmánt feküdi, ki tér- d.lt. ki meseoldalára fekve nyújtózkodott. Az asz- szonyok szipogva imádkoztak. A dereseket elhordták. Két széles fatönköt gurítottak helyükre. A lova&sor az udvaron ösz- szcbbbúzódott. A pincéből Vét rongyos, homokos paraszt bukkant Iá. Hunyorpalva néztek körül. — Menjetek ... oda föl mennetek mondta nvögve Cs;r Bálint s csak fejével mutatta az irányt. E indultak. Murga Máté fogadta őket. Meg­szorította a kezüket. A jó Istent emlegette s 'el­fordította a fejét. ja — Iregi János — hangzott belülről. — Én volnék — felelte Iregi s lomhán a 'kü­szöbre állt. — Sásdi Antal... — Én vagyok — szólt vissza fáradtan a fél- kezü. Az uraik összedugták fejüket. Ezek a parasz­tok nagy bűnt követtek el. Iregi János halá zott, Sásdi Antalt nyúllescn csípték el Sásdi aztán igazán tudhatná, hogy mekkora büntetés vár rája. hiszen a jobbját már lecsapták vadászat miatt... Nem sokájg tárgyaltak. Az asztalfőn felállt ■* várnagy, tenyerébe törő'tc szakái talán, bajúsz- tálán arcát. * — Ahelyett, hogy úrdolgára járnának keudtek, erdőbe, vagy tóra kóborolnák. Azért olyan sze­gény a nép, — Nem a! Azért halászik e néf* mert sze­gény — tzól közbe Iregi. Mondani akart még va­lamit, a szeme is szikrázott, de Murga clcbc állt s dörmögve tuszkolta kifelé, A lépcső felől kardcsörgetve -négy huszár jött. Közrefogták a 'két parasztot s vitték őket a falra, a fatönkök mellé. A káplán iiránkozó imá­ba kezdett. A két elítélt sápadtan állt a .fegy­verek között. ' ■ —- Testvérek •— tört ki Ircgiből a kiáltás. —• Eljön a prímás követe. Utón van már. Búcsút hír det nektek s átkot az uraknak. A kezemet siratom. Siratom, mert elcsapják a pogány elöl Az úri pogány csapja el.. . A palota felől idevágott a hadnagy szflv«. Két huszár ráugrott a két parasztra s térdre- nyomták őket. — Vedd le a :üveged’ ■>— mondta az egrík csatlós. —- A süveget? — riadt meg Sásdi. — G*ak tán nem .Jövetelt rendeltek! Levették süvegjüket és az ég félé néztek. Szemük fehérja is kifordult. Aztán rájuk szóltak, hogy tegyék baltenyerüket a fri-sen vágott fúr«. Jeges volt a tapintata. Szinte cgywerre húz*ánr vi sza kezűket. De újabb parancsra a két tanbar megadóan visszarakta. Már nem láttak semewt. senkit. ■* nem hallották az irtózatba esett asszo­nyok ful’.asztó sírását. Kardok villantak fölöttük. Csont recsegett. A pengék átvágták a csuklót s a fába szorultak. Két kézfej zuhant a tönk mellett a levegőbe. Mintha valami láthatatlan erő lökte volna ókat fölfelé. Aztán eldőltek akár a tüskök. (Az író „Dózsa György“ c. regényéből} Utravaló egy üzemi kuftúrbrigád falujárásához

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom