Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-06 / 233. szám

2 NAPLÓ 1950 OKTÓBER S S&fgffeff a f$e§g^®ä Párftbisef&sátp a kökény! délszlow p«®isxf©lki®gs Küldöttség kereste fel Szikra Sándor, megyei titkár elvtársat ELMÉLET ÉS GYAKORLAT « JEredményesen dolgozott a Pécsi Pártbizottság a békekölcsön sikeréért Kökény kiesi község, de a felszaba­dulás óta ez.a kis község is sokat fej­lődött. Földet kaptak a nincstelen dolgozók a nép államától, nem nyúzza már a bank. nem uzsorázza a kulák a becsületes dolgozó parasztokat. Az ipari munkásság ellátja a falut min­dennel, amire csak szükségük van. Megértik a dolgozó parasztéi:, hogy ilyen szép az életük még nem volt és bálájukat tettekkel fejezik ki a nép állama iránt. A nyáron határidő előtt 100 százalékra teljesítették a begyűj­tést. Most a békekölcsön jegyzésével bizonyít jók be törhetetlen hűségüket a dolgozók államához és a Párthoz. An­nak ellenére, hogy Kökény is sokat ka­pott a felszabadulás óta, a községben vannak még hiányosságok, amit az öt­éves terv tűntet eL Ilyen hiányosság: az iskola javításra szorul és nincs hoz- eá elég pénzük, javítani kell a községi kutat, erre sincs pénz. Nagyon jó len­ne, ha a hiányosságok egy része a terv­ben megjelölt idő előtt megvalósulna. A Népfront nevében n Párt segítségéi kérjük Meghány t ák-vetett ék az . igénye­ket és edhatározták, hogy a Párthoz fordulnak segítségért. A kökényi dol­gozók küldöttséggel keresték fel a Párt Megyei Bizottságának titkárát, Szikra Sándor elvtársat, hogy községük ügyeinek gyorsabb rendezésére ország- építő Pártunktól, kormányzatunktól kérjenek segítséget. — Községünk délszláv dolgozói meg­bízásából, a Népfront nevében jöttünk Szikra elviórshoz, hogy egy-két kéré­sünket a Párt segítségével minél előbb megoldhassuk — mondották. Derűsen, mosolyogva beszélgettek. Elmondták, hogy szükségük van cementre, mészre és pénz is kellene a javitásokhoz. Az is­kola javítása belekerül vagy három­ezerbe, a kút is kettőbe, saját erejük nem futja mindenre. A kultúrteremben nincs elég pad, asztal is hiányzik, az iskolába is kell még pad. Adtak be már kérést az erdöhivalalhoz, hogy az erdőn fenyőt vágassanak ki, kérésük mindeddig nem lett elintézve. Ahogy elmondanak egy-egy hiányosságot, in­tézkedés történik a kijavításra, hely­rehozásra. A megyei tanácsnál sűrűn cseng a telefon: Szikra elvíárs azonnal intézkedik, hogy a kökényi dolgozók minél előbb megkapják azt. amit a Párton keresztül a dolgozó néptől kér­nek. — Nincs villanyunk, ext is a tervtől fogjuk kapni. Ki tudja: a múltban kap­tunk volna-e villanyt, vagy bekötő utat Most látjuk, hogy a terv nekünk íe ad. Elsorolták az egész falu gon-dját- baját Szikra elvtárs előtt- Úgy beszél­gettek vele, mint valamelyik falubeli­vel az őszi munkákról, vagy a tanács­választásokról. A kökényi dolgozó parasztok elmon­dották, hogy építeni akarnak. Építeni az iskolát, ahol tanulhatnak a fiata­lok, javítani a kutat, hogy vizűk ler gyen, bekötő utat, hogy ne kelljen nyakigérő sárba járni, villany kell, hogy a kultúrától, a fénytől ne legye­nek elzárva. — Ahhoz, hogy továbbra is építhes­sük napról-napra szépülő hazánkat, béke kell, — mondotta Szikra elvtárs —t ehhez a kökényi dolgozók lelkes kiállása szükséges. A nagykozáriak kihívására adjanak méltó választ azzal, hogy a kölcsön-jegyzésben túltesznek rajtuk. . * „ „ "t A sztálini nemzetiségi po!itik» útja Kökényben is az egyetlen út — Megmutatjuk — mondja az egyik küldött —, ránk hiába számítanak ott, túl a határon, mert mi, délszlávok nem akarunk háborút. A sztálini nemzeti­ségi politika útja a helyesaz egyet­len út és mi megtaláltak.méltó helyün­ket a magyar dolgozó parasztság kö­zölt. Mi nem érezzük magunkat egy­formának a kukákkal, hiába akarják ezt a népgyilkos Tito-pribékek minden­áron bcbizonyífhni. A mi érdekéink csak a dolgozó parasztság érdekeivel egyezhetnek meg, mert mi is építeni akarjuk szeretett hazánkat. Míg elmondják, hogy a felszabadulás óla mit fejlődtek, szinte eggyeforrt a gondolatuk. Építeni, termelni kell, meri érdemes. Kovács Jánosné, vagy éppen Ta- radzsia Kúrolyné tisztában van azzal, hogy a Pártra mindig és mindenben lehet támaszkodni, mert saját nagy erőnkre támaszkodunk benne. Tarad- zsia Károlyr.énak a fia gimnazista, Kovácsné a lányát ipari szakmára fog- ! ja adni, mindenkinek van e^/ - rLCfc ÄZ Cl ~ va, mondanivalója. Ifjabb Taradzsia Miklós a földművesszövetkezet gabo- nagyüjtöje elmondja, hogy az ügyve­zetővel együtt kiértékelték, a begyüjr lőtt gabona minőségét, és a kormány felhívására jónak látták, ha kicserélik sxokványminőségű. szemetes, silány vetőmagjukat- Be is adták a kérelmet, de ebben az ügyben még nem történt intézkedés. Pedig sürgős volna a jó vetőmag, mert negyven mázsát kértek belőle, aminek a termése jövőre mint­egy 370—380 mázsa jóminőségű búza­termést jelent Szikra elvtárs ebben az ügyben is azonnal intézkedett. „Minden figjünliben segített a Párt44 Boldogan vesznek búcsút a kökényi délszláv dolgozó parasztok, mert lát­ják, hogy a magyar néppel egyenran­gúak mindenben és ügyeiket késede­lem nélkül segít elintézni a Párt, örömmel mennek haza, hogy otthon beszámoljanak a falu előtt. A Párt segtíett. Kapnak S mázsa cementet és két mázsa meszet, holnap már jöhet is a kocsi érte Pécsre, megkapták a pénz kiutalását az iskolára és a kút javítására, összesen 5.000 forintot. A húsz darab fenyő kitermelésére is megkapták az engedélyt. Lesz pad és asztal a kultúrteremben és jut az is­kolának is. Ha békénket megyeijük, meglesz az út jövőre és meglesz a vil­lany is. Addig is meg kell mutatni, hogy a fiatalság nemcsak Nagykozár- bam tud eredményeket elérni, tudnak a kökényi fiatalok is. Fel kell állítani a kultúrgárdát és ápolni kell a szép népi hagyományokat, a táncot, a zenét és a népi viseletét. Boldog jövő áll előttünk. A kökényi dolgozó parasztokon, paraszt fiatalo­kon nuílik, milyen erősre kovácsolják a nép legdrágább kincsét, a békét. Berkesd dolgozó parasztsága vállalta, hogy október 15-re teljesítik a takarmánygabona beadását Még kora wte van, de már sűrű sorokban igyekeznek a községháza felé a bér kérdi dolgozó parasztok. Legtöbbet arról esik szó, amiről majd a gyűlésen is bőszéinek: az őszi munkáról, a kukorica- és burgonya- szállítási szerződésről. Ez az, ami foglalkoztatja a berkesdi dolgozó parasztokat, mert komoly lemaradás van náluk e téren. Azért is javasol­ták, hogy üljenek össze s beszéljék meg: mi az oka ennek és mi a ten­nivaló a lemaradás kiküszöbölésére. Vagy százan szoronganak a kis teremben, amikor Szalai Sarolta, a SZÜVÜSZ megyei munkatársa arról beszél, hogy a falu dolgozó paraszt­jai a nyár folyamán, az aratás és begyűjtés munkájában becsülettel megálltak helyüket, azonban a ku­korica- és a burgonyabegyiijtést és a szállítási szerződéskötést elhanya­golták, de a kulákok propagandáját sem leplezték le, akik ádázán támad­ták ezt a vonalat is. Amikor a békekölcsön-jegyzés megindult, a feladatokat nem kap­csolták össze. A békekölcsön-jegyzés harcos kiállás a béke ügy-e mellett, de ugyanezt jelenti az őszi munka és a szállítási szerződéskötés jó megoldása. — Még nem késő, van idő és lehe­tőség a hiányosság pótlására — fe­jezte be beszédét Szalai elvtársnő, — elsősorban a népnevelő munka foko­zásával. Ami ezután történt, az arról adott bizonyságot, hogy a berkesdiek meg­értették a kukorica- és burgonya- szál Utáni szerződéskötés jelentőségét, látják, hogy a takarmánygabona- begyűjtés ötéves tervünk sikerének egyik forrása. Benkő Imre elsőnek állt fel, hogy szóljon dolgozó pa­ras zttáreai felé: „Tény az, hogy hibát követtünk el e téren és igaz az is, hogy lehe­tőség van a kijavítására, hisz az idei termésből bőségesen tudunk adni államunknak. És innét szólok Orsós Lajoshoz s versenyre hívom a. szállítási szerződéskötésre. Én már holnap '10 mázsa burgonyára kötök szerződést s azt nyomban le is adom, de ezenkívül felvilágosító munkát is végzek, hogy az előirányzatot októ­ber 15-ré lekössük.1­Orsói» Ferenc azonnal válaszolt: „Elfogadom a kihívást, de én meg­idézem Ben!«) Imre vállalását. A holnapi napolt 15 mázsa burgonyára kötök szállítási szerződést és ón is azonnal beszállítom. Ezzel ie jól já­runk. mert a rendes árra, még egy- pár forintot is kapunk. Meg aztán, ami a legfontosabb: ezzel is védjük a békét, erősítjük hazánkat, növel­jük ötéves tervünk sikerét. Az asszonyok is lelkesen fogadták a felhívást. Jefjuhov Péterné as­szonytársai nevében vállalja, hogy as MNDSZ valamennyi tagja jó fel­világosító munkát végez a dolgozó parasztok között a kukorica- és tmrgonyaszállítási szerződéskötés si­keréért. — Október 15-re biztos teljesítjük a takarmánygabona beadását — mondja végezetül. Ezután még számosán szólnak hozzá e mind, harcos lendülettel be­szélnek arról,' hogy a község népe teljesíti a rája háruló feladatot. A aok felszólaló után megszületik a határozat: a begyűjtés során fenn­állt pároevereenyt — amely Mária- kéménddeJ folyt — megerősítik 6 kiterjesztik a kukorica és burgonya, valamint a takarmánygabona begyűj­tésére is. A teljesítés határideje, mely szorosan összefügg a tanáesvá- lasztás sikeres előkészítésével: októ­ber 15. Ezzel egyidőbsn vállalják azt is, hogy az őszi kalászosokat a tanáosválasztás előtt 10 nappal elve­tik, hogy jövőre még bővebb aratás legyen. Az a tény, hogy a békekölcsön­jegyzésben Baranyamegyé-ben Pécs érte el a legkiválóbb eredményt, ismételten mutatja munkásosztá­lyunk vezető szerepére, irányításra való rátermettségét, de ugyanakkor igazolja a Városi Pártbizottság jó munkáját is. Az eddig 15,481.850 forintot kitevő pécsi jegyzést az üzemi munkásság, a bányászok, hivatalok jegyezték. A győzelem oroszlánrésze a munkás- osztályé. Ezt a hatalmas sikert azonban szilárd alap nélkül nem érhették volna el. Ez az alap a Vá­rosi Pártbizottság alapos politikai munkája volt. A Városi Pártbizott­ság huzamosabb idő óta rendszere­sen és jól instruálja alapszerveze­teit, üzemi pártszervezeteit. A vá­ros dolgozóinak lelkesedését ez a politikai munka hozta most fel­színre. Már a békekölcsön előkészületei­nél is, azután pedig egyre fokozot­tabb mértékben — az egész Párt- bizottság agitációs és szervező osztály volt. Mindenegyes reszort a béke­kölcsön szervezését, agitációját vitte. Mindenegyes'funkcionáriusriak, aktívának megvolt a maga területe. A leggyengébb területekre a legfej­lettebb elvtársakat állították, akik nemcsak utasításokat adtak, hanem a gyakorlati munkában is nagy se­gítséget nyújtottak. Félnapokat, nem egyszer' egész napot is az üzemben, vagy területen töltöttek a Pártbizottság tagjai, aktívái. Az agitáció megszervezésénél arra törekedtek, hogy már a békeköl­csönjegyzésnél is megvalósuljon az egész dolgozó nép összefogása. A munkásság mellett nem feledkeztek meg a többi rétegről sem. ügy a nép­nevelők beosztásánál, mint a nép­nevelőcsoportok köl-zeteínek meg­állapításánál, a csoportok beosztá­sánál állandóan szem előtt tartot­ták, hogy az agitáció minden vo­nalon. jelölelje a legkülönbözőbb rétegeket. A pártonkívüli dolgozók Pártunk hivó szavára tömegesen jelentkeztek felvilágosító munkára. A Pártbizottság ezt a tényt a leg- rnesszebbmenően kamatoztatta, amikor csaknem minden párt-nép­nevelő mellé pártonkívüli nép­nevelőt osztott bo. A népnevelő párok összeállításánál figyelemmel voltak arra is, hogy például a kis­iparos rétegeket egy üzemi munkás és egy kisiparos népnevelő keresse fel. Emellett a népnevelő csoportok körzeteit úgy válasz*- tották meg, hogy ugyanarra a területre kerüljenek, melyen a to­vábbiakban is felvilágosító munkát fejtenek ki, a tanácsválasztásoik si­kere érdekében. A béke biztos támasza a Füredi család­A Pécsi Magasépítési Vállalathoz levél érkezett a vállalat dolgozójától, Füredi Józseftől. Betegsége miatt Mólul won tartózkodik, levelében azt kéri az üzemi bizottságtól, hogy ne­vében 500 forint békekölcsönt je­gyezzenek. A levelet szószerint kö­zöljük: „Tisztelt Üzemi Bizottság! Nagyon sajnálom, hogy személye­sen nem tudok megjelenni a béke­kölcsön-jegyzésnél, betegségem miatt táppénzen vagyok, mivel a családom Mohácson van, így, én is itt pihenek. Mint öntudatos dolgozó, nem vonha­tom ki magam a békekölcsön- jegy­zésből, hisz nekem is van két gyer­mekem, akiknek biztos, boldog 'jövőt szeretnék. Az egyik fiam. hatodikos az általános iskolában, 50 forint Sietve jegyezték a békekölcsönt a mükőiizem dolgozói, siettek, hogy mi­nél előbb eleget tegyenek, a hazafias kötelességüknek. A sietöket azonban megelőzte Varga László segéd­munkás, mint bizalmi és népnevelő sietett jó példával elől járni, feldíszí­tette munkahelyét, ahol 5 és a többi munkatársai a béke mellett hitet tet­tek, békOkölcsört jegyeztek. Varga László kéfíyermekes család­apa példát mutatott a békekölcsön jegyzésben. 2.000 forint békekölcsönt jegyzett. Kifejezésre jutiatta nagy- ha­zaszeretetéi, tettével megmutatta, to­vább is azt akarja, hogy új gyárak, békekölcsönt jegyzett a megtakarí­tott pénzéből. Feleségem a mohácsi is kalmáros konyháján dolgozik, 150 forint béke­kölcsönt jegyzett. Én, mint család­fenntartó — habár jelenleg beteg va­gyok — remélem, hamarosan ismét dolgozhatok és a beosztott munka­körömben becsülettel megállóm a helyemet. Levelem érkeztével kérem az egyik ÜB-tag élvtársat, hogy szá­momra 500, azaz ötszáz forint béke­kölcsönt jegyezzen, Addig, amíg a munkámat megkezdem, a részleteket táppénzemből fogom fizetni.“ 1 Elvtársi üdvözlettel: ál. korszerű házak é< lakások épülje­nek a dolgozok, számára, hogy az ed' cliginél so.,kai több traktor könnyít­se meg a mezőgazdasági dolgozóink munkáját. Varga Lászlóról, az öntudatos do­lgozóról ,az úttörők sem feledkeztek meg, egy csokor virággal köszöntötték üzemük legjobb békeikölcsön-jcg,yzö- jét. Varga László, nemcsak jó mun­kájává!, hanem a béke,';ölet ön'jegy­zésévé; is megszilárdítja a minden dol­gozó által kívánt bőkét­Sípos Jíios a Pí’csi Magasépílési Vállalat dolgozója. Az agitáció legelső lépése: a nö­vekedés nehézségeire való bátor rá- világítás volt. Vagyis: már első lé­pésként az ellenséggel felvették a harcot és az ellenség által mesterségesen előidézett átmeneti élelmiszerhiányt, a sorbanállást teljesen leszerelték, kiküszöbölték. A következő lépést az asszonyok felé tették az üzemben és a terü­leteken is. Ennek eredményét lát­hatjuk a Bőrgyár 600, a Zsolnay- gyár 653 forintos jegyzési átlagá­ban, vagy a Dohánygyár eredmé­nyében, ahol minden női dolgozó legalább egy havi fizetését leje­gyezte. Legdöntőbb súlyt az egyéni agi- tációra helyezték. A népnevelők minden egyes esetben az illetők sze­mélyéből, környezetéből indultak ki. Először családján' keresztül mu­tatták be, milyen mértékben emel­kedett életszínvonala a felszabadu­lástól kezdve idáig, majd tpvább- szélesiletlék az agitációt üzemére, a városra, megyére, majd országos viszonylatra és bemutatták, hogy nemzetközi viszonylatban is milyen mértékben erősödik a béketábor. Az egyik aknán például bányász népnevelőink egy téli nagykabátnál indították el a beszélgetés vonalát, majd kitértek arra, hány textil­üzemet létesítünk az ötéves (orv végrehajtása, a munkaverseny ré. vén, milyen fejlődés előtt állunk és végül bebizonyították: mit eredmé­nyez az ötéves terv, a béketábor megerő-ödése szempontjából a béke kölcsön. Füredi József a Pécsi Magasépítési Vállalat dolgozója. Varga László jegyzése is a békét erősíti Hogy az «Kéméig teíoplezése fák­lyán. mértékben aktivizálta dolgozó in­kát, «zt legjobban a vasast példa bizo­nyítja. Vasason a Sána-fejtésben egy, az ellenség befolyása alatt álló, politi­kailag fejletlen bányász az első két nap nem jegyzett. Harmadik nap reg­gel a fejtési csapat tagjai nem enged­ték le magukkal fejtésbe, mondván, hogy ők a béke ellenségével nem dol­goznak együtt, kiközösítik soraikból. Az utóbbi példa in szemlélteti: a béke­kölcsön-jegyzés jelentős mértékben vált a dolgozó tömegek politikai isko­lájává. Több százat lesz ki a-zoknak a becsületes pártonkívüli dolgozóknak a száma, akik a békekölcsön agilócióban bebizonyították politikai érettségüket, Pártunkhoz való szilárd ragaszkodásu­kat és a pártmunkából kiválóan kivet­ték részüket. A Pártbizottság, de min­den egyes üzemi és alapszervezet is, fo­kozott gondot fordít ezeknek a párton­kívüli dolgozóknak a további fejlődé­sére. Már az eddigiek alapján i* a vá­lasztásokat követő taggyűléseken az üzemi és területi alapszervezetek 60 százalékkal több tagjelöltet vehetnek fel Pártunk tagjelöttjei sorába, olyano­kat, alcik meg is érdemlik azt. A béke­kölcsön-jegyzési felvilágosító munká­ban tehát hatalmas mértékben megerő­södött a Pártbizottság, Pécs dolgozói még közelebb kerültek Pártunkhoz és Pártunk célkitűzéseit dolgozóink egysé­gesen, sokkal öntudatosa bbao valósít­ják meg. Az eredményiek mellett azonban felmerült számos hiányosság is. így — különösen az első napokban — kapkodás uralta minden indok nél­kül a jegyzés munkáját. A legjobban éppen a bányákban bosszulta ez meg magát, illetőleg a bányában használ­ta ki legjobban ezt az ellenség. A kapkodásnak is megvolt a forrása: nem támaszkodtak kellően a felvilá­gosító munkára az első napokban, nem szervezték meg a bányákban kellően a népnevelők beosztását. Nem terjedt ki figyelmük arra, hogy min­den egyes fejtési csapatban biztosít­va legyen a politikai felvilágosító munka, csupán a vezetőkre bízták a jegyzésgyüjtést. így történhetett meg az, hogy többhelyütt kényszerrel akartak jegyeztetni. Ezt a Párt- bizottság azonnal kiküszöbölte és meg­magyarázta annak párlellenes tényét. Ezt a hibát is saját tapasztalatukon javították ki a Zsolnay-gyárban, ahol meggyőző népnevelő munka előzte meg a jegyzést és így a legjobb eredményt érték el, 653 torintOB át­laggal. A Városi Pártbizottság előtt a to­vábbiakban hatalmas feladatok álla­nak. Az eredmények és hiányosságok kiértékelése után tovább kell javíta­nia munkáját A most szerzett ta­pasztalatok alapján meg kell talál-' nia annak módját Is, hogy vala­mennyi kérdést egyszerre át tudják lógni. A békekölcsön-jegyzés ideje alatt csaknem teljesen kisiklott ke­zükből a termelés irányítása. Nem tudták, nem futott erejükből arra, hogy ellenőrizzék és irányítsák a ter­melést is. Hasznos tapasztalatot azon­ban szereztek ezen a téren is: a Bőr­gyárban szorosan összekapcsolták a termelési versenyt a jegyzéssel- És ime: sokkal jobb eredményt értek el a jegyzésben is, jegyzési átlaguk 600 forint.. Megtanulták azt, hogyha összekapcsolják a feladató, kát, sokkal jobb eredményeket ér­nek el. Hiba volt az is, hogy levették a na­pirendről a tanácsválasztások kérdé­sét is, mert « békekölcsönt és a ta- nácsválaszlások kérdését szervesen nem tudták összekapcsolni. A béke-, bizottságok aktivizálása terén is nagy mulasztások tordultak elő, így nem domborodott ki kellően a békebi­zottságok szerepe. A Pécsi Pártbizottság máris el­kezdte a tapasztalatok kiértékelését és azok alapján lovább tökéletesíti munkáját, hogy a békeharcban Péc* 1 szilárdan megállja helyét és a tanács.. | választásokat is győzelemre vigye. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom