Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-28 / 252. szám

1999 OKTÓBER 28 V R FI 6 s Az üzemelj falvak, hivatalok dolgozói és az ifjúság munkafe^ajánlásokkat, tanulmányi versennyel köszöntik a Magyar Békekongresszust Poffi^ráez Kálmán elvtár« larí finnepl beszéde» m vasárnapi pécsi iiéltenagyg? «lésen Cíyozelntt taggyííléísefe ffes feíkeblzettságd üzemi, Iskolai, atcarészenkéntl békegyűlésekea ké- ®tíitik «26 a Pécsi Nemzeti Színházban vasárnap délelőtt 10 órakor megtar- tasdé békonagygyűlést Ezen a nagygyűlésen választják meg a város kül- áSttEÍt a magyar Békekongresszasra, A pécsi nagygyűlés előadója Pongracz Ráírnia elvtárs, Nagybadapest városi tanácsának elnöke lesz. A «negye küldötteit Járásonként választják- A békebizottságok valamennyien elkül­dik jelöltjeiket, hogy tolmácsolják a dolgozók izzó imperialistaellenes gyií- és harcos akaratát a béke védelmében. Doig&xéimk tx só gyűlölettel bélyegxlk meg a háborúé uesitákat ® napokban megmozdult razág ® mindenütt forró ffesmgulaitfi békegyűlések folynak. A ibéib* megvédésének elszánt akarata, tg. Szovjetunió és Pártunk iránti ra­gaszkodás és szeretet, az imperia­list® hájborús uszitók és gyujtoga- tók eilen felzúdult mérhetetlen gyű­lölet ezernyi formában megnyilvá- mú esetten a gyűléseken. A pécsi Bőrgyár él üzemben üzem- »teenként tartottált meg a béke- O'öléseket, melyeken a békebizott- ©ág tagjai beszámoltak a nemzet­közi helyzet élességéről, a háborús 'rassélyről. Ismertették a békebizott- eddigi munkáját, ta üzem és asa üaemrteek eredményeit a béké­dére során. Ilyen békegyűlések vol- imáv a készáruban, az apróbőr- feesnbiaa, « blsakosba®., * vasettá- fes artáh.. A fc&Esárubtn Takács JŐssefeé j>q beszélt a munkásokiioz és aKsoakásnőkhöz. A nemzetközi hely­set és az elért eredmények ismer­tetés® után as özem dolgozóinak fokozódó békeharcáról szólt Foko- Sódott ffi munkaverseny, a dolgozók Sn tudata, harckészsége is együtt mövekedets vele. Megemlítette, hogy iwceft ® meginduló oktatási évben a Bőrgyár dolgozói közöl IGO-an wnwV részt pártoktatásban. A hozzászólások során Tészás Károly » munkaverseny további szél esi tó­gára tett Ígéretet Eajczi Sándorné «oportja nevében a Kongresszusra ?/&~cs teljesítést ajánlott fel. Hatal- M ünneplés fogadta az üzem kill- iötteitj Kelsz Lajos békebizottsági és Marczi Lajcsiiét Példát mutatnak sis MNDSX asszonyok As MNJD3Z 9a Jő munkát végez im amacasyok körében. A békeagi Métát szoros kapcsolatba hozza a DBfflte termelésének emelésével és i saerwaetek új tagokkal való meg «rőaitóséví. Különösen * Kongresz- «®usra és november 7-re tett fel- íüjámláeokk&l tűnnek Id asszonyaink & lányaink. A Bőrgyár négy mun lkásnője, Klet* Károlyné felület mérő, Röder Istvánná föcsölő, Miho- ‘ídes Vincémé és Gyenis Józsefné ■éjitázók. «kik már december 23-i tervüknél tartanak, felajánlották, äkostj? november T-re és a Békekon gvesasm tiszteletére befejezik ezévi tervükét A Magasépítési Vállalat SSfikőüzemében tömeges felajánláso- ' kát tettek november 7-ére a nődol Csak néhányat említünk kö­zülük: Pottter Dezsőné október 22-1 145%-os eredményét 150%-ra, Sze- pes Lősz Ióné, Szalai Gyuláné, Nagy Ferencné, Ambrus Dezsőné l?0%-át 140%-ra, Horváth Gizella, Horváth Teréz I, Bischof Anna 120%-át 130%-ra emeli. De a többiek is mind 5—10 százalékos teljesítmény- emelést ajánlottak fel. Hála és szeretet a Szovjetunió és Pártunk iránt Asszonyaink lzzóhangú levelekben tiltakoznak az imperialisták háborús uszítása, c koreai agresszió és terror- bombázások ellen. Hálájukat és sze- leletüket lejezik ki felszabadítónk, a béketábor vezetője, a Szovjetunió és Sztálin elvtára Iránt, forró szeretelü- ket nyilvánítják Pártunk és nagy ve­zérünk, Rákosi elvtárs felé. A Zsol- naY“3yár 8 ívet írt alá, de ugyanígy az erdőgazdaság, az igazságügy és a városi tanács nődolgozói is. Iskoláink is harcos békegyflléseken választják meg küldötteiket. A Lówei Klára leánygimnáziumban Garamvöl- gyi Mária és Kriszt Éva tanulókat választotta küldöttül az iskola tanuló, ifjúsága. Dolgozó parasztságunk is tettekkel harcol a béke megvédéséért De nemcsak Pécsett, hanem a me­áye valamennyi részében, határtalan lelkesedéssé! folyik * készülődés a békekongresszusra. Erzsébeten a béke­harc lelkesedésétől fütve, az egész község dolgozó népe vállalta, hogy a békekongresszns tiszteletére novem­ber 7-re, az egész világ dolgozóinak legnagyobb ünnepére befejezi az őszi mélyszántást. Mecsekszabolcsoo is minden egyes dolgozó ki szerette volna fejezni szavakkal is megingathatatlan béke­akaratát. A béke^yűlésea azonban annyian szólaltak fel, hogy erre nem volt mindenkinek módja. így másnap •— azok a dolgozóik, akik nem jutot­tak szóhoz a békegyűlésen — leve­lekben keresték fel békebizottságukat és abban fejezték ki gondolataikat. Bakó János középpara«zt így In „Meg vagyok róla győződve, hogy a további békés, szép és nyugodt éle­tünk a tartós békétől, szabadságunk megvéd címezésétől függ. Ezért sza­vaztunk valamennyien a Népfrontra, tehát a békére. Ezért vállalom most, hogy az őszi mélyszántást november 7-ig befejezem. Az országot béke­kongresszustól valamennyien nagyon sokat, békeharcxxnk további sike­reit várjuk.** J övő héten, október 30 és no. vember 4e között minden pártszervezetünk taggyűléseket tart, E taggyűléseknek különös jelentő séget ad, hogy a választás győzel­mes befejezése óta ez lesz az első alkalom, amikor a pártvezetőségek és az egész párttagság összeül, hogy közösen megvitassák, kiérté­keljék végzett munkájukat, egyút­tal megállapítsák az új feladatokat és a választási munka során ki­emelkedett, a termelő munkában élenjáró dolgozók közül felvegyék az új tagjelölteket. E taggyűlések­nek igen nagy jelentősége van a pártszervezetek további munkájára nézve, mert az a célja, hogy a vá lasztás tapasztalatainak felhaszná­lásával mozgósítsa a párttagságot az új feladatok: a békekongresszus előkészítése, a pártoktatás munká jának beindítása, az őszi mélyszán­tás elvégzése, a versenymozgalom kiszélesítése, november 7-e méltó megünneplése előkészítésére és végrehajtására. Ezért a pártvezető ségeknek mindent el kell követ niök, hogy taggyűléseink sikeresek legyenek. A taggyűlés eredményességének talán legfontosabb feltétele, hogy az azt megelőző vezetőségi ülés megfelelő alapossággal tárgyalja meg az előkészítés kérdéseit. A vezetőségi ülést legkésőbb a tag­gyűlést két nappal megelőzve tart. sák. Legfontosabb feladat, hogy tel. jes részletességében megtárgyalva a A bmremendi nők megvetik a Vita-bandát A délszláv határ közvetlen szom­szédságában a siklód járásban fek­vő Beremend község dolgozó pa­rasztjai népes gyűlésen ismét síkra szálltak a béke harcos megvédése mellett. A kultúrterem zsúfolásig telt dolgozó parasztokkal. Lelkese­déssel hallgatták Horváth Károly elvtárs, a Bárány amegyei Béke­bizottság elnökének beszédét, majd egyszerű szavakkal, de annál ben­sőbb mély érzéssel és elhatározás­sal szólaltak fel a község dolgozói. Kanyar István mintagazda jóval határidő előtt végzi el a mélyszán­tást, Nacsa János békebizottsági tag fokozza a házi agitációt, a DISZ-fiatalok kultúrműsort rendez­nek, amelynek bevételéből ajándé­kot küldenek.’ Kovács János tanító a nevelők nevében tett ígéretet, hogy a békekongresszusi felajánlá­sukként naponta 2—3 órán át kü­lön is foglalkoznak a szegény mun­kás. és parasztgyermekekkel. Elter Mária békebizottsági és MNDSZ-tag javaslatára elhatározták, hogy a beremeruJi nők is elküldik meleg üdvözletüket a Békekongresszusnak. — Üzenjük a Békekongresezus- nak, hogy mi, beremendi asszonyok, itt a határszélen a békéért harco­lunk. Utálattal és gyűlölettel va­gyunk az áruló Tito-banda Iránt és határozottan visszautasltjuk aljas provokációit Magyarmecskeieh a mólynxántán befej esésévei kössöntik a békekongressxust 3í roll yell JSrásbeH Magyartnecskén tartott lelkes békcgyűlósen is • béke melletti elszánt akaratukról tettek ta­núbizonyságot • község dolgozó., pa­rasztjai. Hatalmas tapssal és éljenzés­sel kísérték paraszttársaik bejelentését, hogy a békeharc jelenlegi szakaszán jó termelőmunkával, a mélyszántásnak o dicsőséges Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára való bevégzésénél állnak helyt. ülés Elemér, * megalakult községi tanács titkára Magyarmecske minden dolgozó parasztja nevében elfogadta a morsgóiak versenykihívását és ígéretet tett orra, hogy sn őszi mélyszántás« no­vember 7-ig kivétel nélkül minden ni- gyarmecskei paraszt befejezi Felszólalt a mecskei békegyffléstn Nagy Ákos nagyvátyt református espe­res is. — ürülök, hogy résztvehefek ezen az izsóhangulatú békegyűlésen. Valameny- nviünk szívének iesrmelegehb vágya n béke, hogy épülő országunkat továbbfejleszthessük. Ha összetartunk, egységbe forrunk, könnyen legyűrjük a háborús uszítókat — mondotta zúgó helyeslés köztmn. Josip Gráics harcostársai Szellőn választási munka minden tapasz­talatát elkészítsék a vezetőség be számolóját az elmúlt hónap mun­kájáról, amit a titkár elvtárs mond el a taggyűlésen. A beszámoló ér­tékelés részében gondosan vizsgál­ják meg, hogy mennyire sikerült biztosítani községükben a válasz­tás Népfront-jellegét, hogyan síké. rült megmozgatni a béke védelmé­ben falujuk dolgozóit és eközben hogyan szilárdult meg üzemük, községük vagy lakókörzetük dolgo­zóinak politikai egysége. Vizsgálják meg, hogy a párttagságot magát milyen mértékben tudták mozgósí. tani a feladatok megoldására, ho­gyan sikerült megmagyarázni a dol­gozóknak & helyi tanácsok jelentő­ségét, szerepét. Általában a beszá. mólóban részletesen foglalkozza­nak azokkal a szempontokkal, ame­lyekre a Megyei Bizottság körleve­le az elvtársak figyelmét már fel. hívta. A beszámoló másik részét az elkövetkezendő feladatok meghatá­rozását ugyancsak nagy gonddal készítsék el. Különösen fontos, .hogy a beszámoló egyetlen része se legyen elvont, általános, hanem kapcsolják össze az országos és nemzetközi kérdéseket ts a helyi problémákkal, konkrétan, érthető en magyarázzák meg úgy az elmúlt időszak eredményeit, gyengeségeit, mint a jövő feladatait. A vezetőségi ülés másik fontos feladata elbírálni a jelent­kezett tagjelölt és tagfelvételi ké­relmeket. Ezen a téren arra kell törekedni, hogy olyan tagokat ve­gyünk fel, «ütik a választási mun­ka során kitűntek, lehetőleg a tényleges termelő munkában vesz­nek részt ég a politikai munkán túl a termelésben is a legkiválób­bak közé tartoznak. Különösen fontos üzemi munkások, dolgozó parasztok, ifjak és nők felőétel« Pártunkba. A felvételnél érvénye­síteni keli az egyéni elbírálás el­vét. Gondosan vizsgálják meg sze­mély szerint a jelentkezőket, álla­pítsák meg. hogy megértek-e már arra, hogy Pártunk tagjelöltjei le­gyenek. Arra törekedjenek, hogy minél több, az említett szempon­toknak megfelelő dolgozóval erő­södjön a pártszervezetünk, javul­jon szociális összetétele, hogy még alkalmasabb legyen az új felada­tok megoldására. A vezetőségi ülés után gondo­san elő kell készíteni a párttagok meghívását a taggyűlésre. Óva­kodni kell minden bürokratikus módszertől (dobolás, hirdető táb­lára való kiírás, stb.). A párttitkár elvtárs hívja össze a pártbizai- miakat rövid megbeszélésre, ismer­tesse velük a taggyűlés pontos időpontját, helyét, közölje, hogy miről lesz szó a taggyűlésen lés rajtuk keresztül kell személy sze­rint minden párttagot és tagjelöl­tet a taggyűlésre meghívni. Arra kell törekedni, hogy a taggyűlé­sen minden egyes párttag és tag­jelölt megjelenjen. M ivel rendkívül fontos, nagy­jelentőségű esemény lesz a pártszervezet éleiében e taggyűlés, arra törekedjenek, hogy a pártta­gok, tagjelöltek és tagjelöltnek je­lentkezettek ünneplő ruhában je­lenjenek meg. Díszítsék fel a ter­met, fűtsék be és ha mód van rá, egy-két szavalattal is tegyék ün­nepélyesebbé a taggyűlést. Természetesen, nemcsak a veze­tőségnek és a titkár elvtársaknafe vannak feladatai. Minden párttag kötelessége, hogy ö maga is gon­dolja át a pártszervezet áltnl vég­zett munkát, hogy ő maga is gon­dolkodjon hasznos javaslatokon a további munka érdekében, hogy felszólalásával emelje a taggyűlés színvonalát. Szóljanak hozzá a be­számolóhoz. Különösen fontos, hogy szóljanak hozzá a tagjelölt­felvételüket kérők ügyéhez is- Mondják el véleményüket, hívják fel az illetők figyelmét, erényeik mellett hibáikra is. Éberen vigyáz­zanak arra. hogy a Párt kapuin belül csak az arra érdemesek k®. rülhessenek! Az új tagjelölteket, az utóbbi Idők nagy harcai során kitűnt, eddig pártonkhrűli dolgozókat a párttitkár elvtárs köszöntse rövid beszédben. Magyarázza meg, hogy milyen jelentős változást jelent életünkben, hogy a Párt tagjelölt­jei közé kerültek, milyen nagy megtiszteltetés ez számukra, ugyanakkor milyen kötelességeket jelent A taggyűlések sikere űj lendfi- letet ad feladataink megoldásához. Párttagjaink hozzászólásai, bírálat­tal segítik eredményeink növelé­sét, . a hibák kiküszöbölését «efcftten csendes ember, sek Ismert® a falu Josip Gráicsot Síén» igen vett részt semmiben és t Vardar-völgyi kis faluban nem is fpndolto volna soha senki, hogy egyszer még as egész környék »megismeri Josip Gráics nevét De »era gondolta volna ő maga sa. lft#8-han voll e*. Josip Gráics »tm sókat törődött azzal, amit be­ültek. nem nagyon hitt a sutto­gásnak. Aztán mégis csak meg kel­lett győződnie, hogy sok igazság trass benne. Kínos-keservesen adta te, «mii Titoék kiírtak neki. 49-ben ■atto még keservesebb lett Alig maradt valami búzája, krumplin, iMÜrorieán élt majdnem egész év­iben a család. Josip Gráics még etúzcsr is tűrt Ebben az évben, szep­temberben változott meg minden m életében. Ksép napsugara», ősselejl nap ■spit Josip Gráics azzal kelt fel, hogy kimegy szántani. Akármilyen ■yemorúságos is az ember élete ssért néha csak megfeledkezik a bajokról. Josip Gráics is igy volt •zen a reggelen. Valahogy a kását se érezte o’van utálatosnak, mint máskor, pedig a zsírt most Is víz helyettesítette rajta. Ami ezután történt arra maga ss kid pontosan visszaemlékezni. Arra emlékszik, hogy éppen a jármot akarta leakasztani a falról, amikor az első lövés eldördült Emlékszik arra, hogy a felső szomszédja dúlt arccal rohant át a kert felől. Em­lékszik, hogy együtt rohantak abba az irányba, amelyikből a lövések hallatszottak. Es emlékszik a vér­ben fetrengő négy paraszt eltorzult arcára, a síró asszonyokra, a kö­zömbösen cigarettázó UDB-s tisztre. F.UKor r-ár nvndenM a faluban, hogy mi történt. Tud­ták. hogy termény után kutattak az UDB-sek és a négy paraszt szembe­száll t velük. Josip Gráics nem várta meg. hogy hozzá is elmenjenek, Mire az UDB-sek beállítottak Josip Gráics portájára, az már puskával a vál­lán jó néhány kilométerre Járt. VadászpuskA iát azóta már egy UDB-s géppi^ztolffával cserélte fel és Tito pribékjeinek fegyverével küzd Tito ellen. a Pálján Mihály szellői dolgozó pa­raszt nem hallott még Gráics Jó­slóról. Mégis harcostársa lett a Tito elleni küzdelemben, a béke meavéiiéráért folytatott harcban. Fa harcolt áma lett Vértesi Mihály péevnáradi trnhtorisfa is. Pálján Mihály akkor lett harcos­társa amikor a tanácsválasztás tisz­teletére elvállalta, hogy minden őszi munkát a minisztertanács ha­tározatában megszabott időpont előtt 20 nappal elvégez. Akkor lett harcostársa, amikor lüjelen tette, hogy ezzel akar harcolni Tito ban­dája ellen, a béke megvédéséért Október 4-én; a minisztertanácsi határidő előtt 26 nappal fejezte be a búzavetést, október 10-re mindent letakaritott a földjéről, 18-án pedig befejezte a mélyszántást is. Ezek a dátumok voltak Pálján János ke­mény ökölcsapásai Titora. OehiiTenstárinkn szegődött Vértesi Mihály pécsváradi traktoros is. amikor vállalta, hogy elsősor­ban a minőség megjavitásával 'har­col Tito ellen, a békéért. S hogy jól harcol, azt Pálján Mihály sza­vai bizonyítják: — Soha ilyen föl nem volt még az én földemen elvégezve á mély­szántás — mondotta. Pálján Mihály szellői 8 holdas dolgozó paraszt Vértesi Mihály pécsváradi traktorista soha nem látták, soha nem Is hallottak ez­előtt Josip Gráicsról. Mégis együtt küzdenek vele. Együtt harcolnak vele Tito bandája ellen, a béke megvédéséért. Csatlósokat mérnek az ellenségre és erősítik a béke tá­borát SaUUal fokba* teUd beosztani a Ucmfczet&st- mondja Németh Imréné a Szerárugyárban Németh Imréné csoportvezető a Szerárugyáxb au. Igazán megörült, amikor hallotta, hogy az üzemek­ben is bevezetik a havi bérfizetést, azután mégjobban megörült, amikor átolvasta a Népnevelő füzetet és abban is azt a cikket, hogy „Mit kell tudniok népnevelőinknek a ha- vonkénti bérelszámolásra való át­térésről.“ Persze Németh elvtársnő is ágy gondolkodik hogy amit a népneve­lőnek tudni kell, azt tudni kell a többi dolgozónak is, így azután el el mondta a lánchegesztő műhely­ben, amit erről tudott. Németh Imréné 20 éve dolgozik a gyárban — ő a legrégibb munkás — igy azután van némi gyakor­lata. Az év eleje óta csoportvezető és lelkesen adja át munkamódsze­rét a fiataloknak. Van belőlük bő- ven, hiszen az egész gyár megfiata­lodik az ötéves tervtől. — Húsz év alatt most fejlődik csak a gyár — mondja Németh Imréné — de most azután mindent bepótolunk. Elkészül az öltöző, zu­hanyozó, tavaszra pedig az első sze­relőcsarnok. Azelőtt évekig kellett várni egy fogóra, de meat, ha vala­mire szükség van, a második napoo már megkapjuk. — Persze mindezt elmondom a fiataloknak is, hadd tudják meg, hogy milyen soruk volt azelőtt a munkásoknak. Németh Imréné átadja a munka­módszerét. Ez meg is látszik a mű­hely termelésén, mert ez Is hozzá­járult ahhoz, hogy az átlag a nem­rég még 93—98 százalékról 108—119 százalékra emelkedett. De átadja „munkamódszerét’* a havi bérfize­téssel kapcsolatban is, mert erre is van egy igen jó, két éve bevált munkamódszere. Ugyanis a férje, aki András-aknán főcsatlós, már két éve így kapja a fizetését. — Igen jó az, ha egy összegben kapjuk a pénzt. Jobban lehet be­osztani, nem kell gyűjteni a vil­lanyszámlára, mindjárt futja egy­ből, de ezenkívül az új bérezés azt Is jelenti, hogy ebben a tekintetben Is egyenrangúak lettünk a szellemi dolgozókkal. Erről beszél Németh Imréné a ha­vonkénti bérelszámolással kapcso­latban, mert ezt tudnia kell min­den népnevelőnek é3 minden mun­kásnak az űj bérfizetési rendszer küszöbén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom