Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-03 / 230. szám

BÉKEKÖLCSÖN: BÉKE, ÖTÉVES TERV, VIRÁGZÓ ORSZÁG, BOLDOG NÉP! Hatalmas érdeklődés mellett zajlott le az ivánbattyáni é$ ócsárdi falunap, ahol a kárpátukrajnai küldöttek a kolhozok népének virágzó, boldog életéről adtak számot Ezért emelte fel Bríss elvtárs 300 forintos Jegyzését 800 forintra Szombaton délelőtt 11 óra tájbar érkeztek meg a kárpátiak rajnai kolhozparasztok Ivánbattyánba Dél felé azonban már vontatók puffogása veri fel ismét a falu csendjét s míg a küldöttek az iván­battyáni termelőcsoport tagjaival és a többi dolgozó parasztokkal be­szélgetnek, egymásután érkeznek a dolgozó parasztok a környező közsé­gekből. Sokfele kell mennie a küldöttség­nek, nincs idejük minden községben elidőzni, de az újpetreiek, az új- palkomyaiak és a többi villánykör- nyé.ki községek dolgozó parasztjai segítettek magukon. — Ha nem. jöhet hozzánk a kül­döttség, majd elmegyünk mi hozzá­juk Ivánbattyánba — mondották mindenfele. És valóban. A vontatók után sorra érkeznek a szekérkara­vánok, feldíszítve, fellobogózva va­lamennyi, de gyalog, kerékpáron is szinte szünet nélkül jönnek a kör­nyező községek dolgozó parasztjai. Nem sajnálták az utat, az időt, a fáradtságot. Mint a mágnes, úgy vonzotta őket Ivánbattyánba a szov­jet küldöttség, az a végtelen szere­tet, melyet a magyar dolgozó pa­rasztok éreznek a hatalmas szovjet nép irám. És hajtotta valamennyit a kielégíthetetlen érdeklődés az új élet iránt. Milyen az élet a Szovjet­unióban, a világ első szocialista or­szágában, milyen az élet a kolho­zokban — ezt akarják tudni. És annál nagyobb az érdeklődés, mivel a vendégek túlnyomórészt magya­rok, akiket ugyanúgy elnyomtak, kizsákmányoltak a múltban, mint az újpetrei, vagy a villánykövesdi dolgozó parasztokat, de akik a nagy Bolsevik Párt irányításával, a ha­talmas szovjet nép segítségével már virágzó kolhozokat építettek és bol­dogan, gond nélkül élnek ezekben a kolhozokban. Hatalmas iramban fejlődnek a kárpátukrajnai kolhozok Erről beszél a délutáni falunapon Varró Mihály elvtárs, a tiszaújhelyí egyesített kolhoz elnöke. Hatalmas tömeg gyűlt már össze ekkorára a kultúrház udvarán és soha nem lá­tott érdeklődéssel hallgatják Varró elvtárs szavait, amint kolhozuk fej­lődéséről beszél. — 1948-ban 14 parasztosa Iáddal 270 hold földön, egy pár igával ala­kult meg a kolhoz — sorolja Varró elvtárs. — Nem sokra mentünk volna a magunk erejéből, de hatal­mas segítséget kaptunk a szovjet államtól, elsősorban a gépállomások által, meiyek úgy megmunkálták földjeinket, hogy sokkai nagyobb eredményeket ériünk el, mint az egyéni gazdák. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy az alakulás után 6 hónapra, egyetlen napon az egész község belépett a kolhozba. Szédületes iramú fejlődés képe bontakozik ki az egybegyűlt dol­gozó parasztok előtt Varró elvtárs szavai nyomán. A kolhoznak hatal­mas iramban nő az állatállománya, megkezdik az építkezést, rövid idő alatt 4 darab 90 méter hosszú is­tálló, 3.000 mázsa befogadóképes­ségű termény raktár nő ki a föld­ből. Klubot építenek, ahova estén­ként rádiót hallgatni, sakkozni, ol­vasni — egyszóval szórakozni jár­nak a kolhoz dolgozói, olvasókört alakítanak, hétosztáíyos iskola, or­vosi rendelő, szülőotthon létesül. És a kolhoz fejlődését nyomon követi a kolhozparasztok életének fejlődése .is. Eltűnnek a gondok, gyarapodik mindenki és ma inár például a kolhozcsaládok 75 száza­PócseU. illetve Baranya megyében Vél mezőgazdasági technikum nyílott Bieg vasárnap délben. A .pécsi állami mezőgazdasági technikum képzett ag- fnnómusokat nevel majd népköztársa­ságunknak. szocialista szellemben ne­velkedett szakembereket. Liszt Ferenc igazgató hevezetője után Lakatos Jó- tsefné. a földművelésügyi minisztérium kiküldötte üdvözölte a növendékeket • bejelentette többéit között, hogy a legjobb tanulók felvételi vizsga nélkül mehetnek majd az agráregyetemekre. Engel Gézáné Pártbizottság nevében, Szabolcsi József pedig a ElSZ képviseletében üdvözölte az is- kel? 'hallgatóit, végül rövid ku'.túrmü- ®°r következett. Szentlörincen az Állattenyésztési mezőgazdasági Technikum megnyitó­in 127 hallgató előtt Balaton Gyula lékának van rádiója. A kolhozban 47 családnak új házat építettek, melyekben két szoba, konyha és fürdőszoba van. A kolhoz jövedelméből bőségesen jut mindenkinek, aki becsülettel ki­veszi részét a munkából. Varró elv­társ példát is mond erre. Egy kolhozparaszt jövedelme — Ott volt nálunk Mihók László — mondja. — 18 holdas közép­paraszt volt, mielőtt belépett volna a kolhozba. Abban az időben any- nyija is alig termett, hogy a köte­lezettségeinek eleget tegyen. Ez a kolhozparaszt harmadmagával dol­gozik és 1949-ben 1374 munkaegy­séget szereztek. Ezután 74 mázsa gabonát, 129 mázsa kukoricát kap- lak. Ezenkívül minden munkaegy­ségre 4 kiló krumplit, vagyis 1374 munkaegység után összesen 54 má­zsa 9G kilót, munkaegységenként 2 kiló napraforgót, összesen 27 mázsa 48 kilót, 13 mázsa 74 kiló káposztát, munkaegységenkint másfélkiló gyü­mölcsöt és minden munkaegységre 5 rubel 80 kopeket, vagyis 7.969 ru­bel 20 kopeket kaptak. S hogy ez mit jelent, ahhoz tudnunk kell, hogy a rubel vásárlóereje körül­belül háromszorosa a forinténak. A csodálkozás mo-raja fut végig a tömegen. Nincs az a középparaszt, aki egyéni gazdálkodás mellett ilyen hatalmas jövedelemre tehetne szert. Pedig a felsorolásnak még nincs is vége. Mert a kolhozban takarmányt is- osztanak szét a tagok között; hisz valamennyi kolhoztagnak van ház­táji gazdasága is. — Mindezek mellett — folytatja tovább Varró elvtárs —■ munkaegy­ségenként másfél-kiló szénát, 3 kiló silótakarmányt. 6 kiló kukorica- szárat és 4 kiló alomszalmát osztot­tunk szét. És így sorolja tovább Varró elv- társ a példákat. Megemlékezik Tóth Bertalanról, aki nem messze innen, Istvánéiból szakadt el hozzájuk, oki már 67 éves, de mint nappali őr szépen hozzájárul ahhoz, hogy gond­talanul éljen a család. A kolhozok munkaszervezetét is­merteti ezután. És a hallgatók előtt, pontos, kép alakul ki. Tisztán lát­ják, hogy a jól szervezett kolhozban mindenki pontosan- tudja a munká­ját, nincs vita, huzavona, hanem úgy megy a munka, akár valami •ipari üzemben. ' Kitárul a boldog jövendő képe Kimerítő, alapos ismertetést adott Varró elvtárs. És mégis mennyi kér­dés merül fel, amikor befejezi a beszámolót. Goron Gyula, az újpet­rei tszcs elnöke a csoportba lépett iparosok munkája, munkaegysége felől érdeklődik. Meg, hogy azok­nak is be kell-e vinniük munkaesz­közeiket? — Természetesen, ők is behozzák munkaeszközeiket, éppúgy, mint ahogy a többi belépők behozzák a gazdasági felszerelést — válaszol Varró elvtárs, de ekkor már feltet­ték a következő kérdést is: Meny­nyi munkaegységet tud szerezni egy nap egy kolhoztag? A válaszból az­tán kiderül, hogy a munkaegységre eső teljesítményt körülbelül úgy irányozták elő a kolhozban is. mint nálunk. Tehái aki jól dolgozik, 2,, 2 és fél, három munkaegységet is meg tud szerezni egy nap. — És egy munkaegységre annyit- ~ hagy.ia el önkéntelenül is a tömegben valakinek száját a kiál­tás. igazgató ismertette az. iskola célkitű­zéseit és bejelentette, hogy az ország­ban 57 technikum szolgálja már a me­zőgazdasági szakemberek nevelésének ügyét. A Párt nevében Kasza János községi párt t it kár ígérte meg a leg­messzebbmenő támogatást, majd Foga- rasi János a minisztérium nevében vá­zolta az új feladatokat. A DISX ré­széről Kis-Szabó Margit. az MNDSZ nevében Molnár Lajosné szólalj fel. végül a technikum növendékei a neve­lőtestülettel együtt, válla Iák, hogy n beffői napon az esti órákban Szenl- Icrinc község dolgozó parasztsága ne­vében 30 népnevelő agitál a békeköl- csönjegyzés sikeréért s egyben beje- léptették, hogy az iskolában eddig 12 ezer forint békekölcsön-kötvényt je­gyezlek. — Igen — válaszol rá Varró elv- társ. — Annyi mindent kap, ami­nek, kiszámítottuk, 47 rubel 50 ko­pek az értéke összesen. A kép egyre teljesebb lesz. A hallgatóság egyre jobban látja: mi­lyen boldog, gazdag élet vár rá, ha követi azokat, akik eljöttek mosf hozzánk, hogy megismertessék ve­lünk életüket. De a kérdések azért csak folytatódnak tovább. És hasonlóan zajlik ezzel egyidő- ben a falunap Ócsárdon is. Iván- battyánban ugyanis a küldöttség kétfelé vált. A küldöttek fel« ott­maradt, másik fele pedig átment Ocsárdra falunapot tartani. Ezen a gyűlésen, melyen szintén számos környező község dolgozó parasztsága vett részt, Sütő Béla elvtárs ismer­tette a kolhozok életét és válaszolt a kérdésekre. A küldöttség tiszteletére este a Mecsek-szá]lóban a Magyar Dolgo­zók Pártja Baranyamegyei Bizott­sága vacsorát adott, melyen Szikra Sándor elvtárs mondott köszöntőt, A vacsora után Varga Jenő elvtárs búcsúztatta el a küldötteket, akik útjukat vasárnap Tolna megyében, hétfőn pedig Somogybán folytatták Három hét választ el még bennün­ket attól a naptól, mely Pártunk veze­tésével, szocializmust építő hazánk újabb nagy győzelmének napja lesz. Október 22-én választja meg felszaba­dult, dolgozó népünk — Alkotmányunk czellemében — a helyi tanácsok tag­jait. Különösen községeink életében hoz ez a választás nagy változást. Nem a ki­váltságosak. a virilisták, a gazdagok előjoga lesz most, már az, hogy részt vegyenek a közügyek intézésében, de valóban ,a legszélesebb néprétegek lesz­nek birtokosai a nép államában minden hot alomnak. Ezt bizonyítják nálunk. Baranyában és szerte az egész országban a szám­szerű adatok is. Baranyában a községi tanácstagok száma összesen 8.815, a póttagok száma 4.545 lesz. Ez annyit jelent, hogy a községi tanácstagok vá­lasztására jogosultak közül, minden tizenkettedik-tizenha>'x'>dik választó tanácstaggá lesz. Baranya községeinek kereken 95 szá­zaléka eddig körjegyzői kötelékben élt, Feteöszentmártonban nem is olyan régen arról beszélgettek, hogy Fe- nyösi Ferenc szépen kitett magáért a begyűjtésben, a falu központjában, lévő .vcrsenytáblán az ő nőve szere­pelt legfelül s utána jöttek a töb­biek. Az érdeklődés közepette olvas­sak a tábláról: 93 kiló helyett 23.30 mázsát adott be. — A* államot segítem vele' az ipari dolgozókat. Azok adnak ne­künk gépet, traktort, ruhát, csizmát, mi is adunk nekik:' több. jobb ke­nyeret, — mondta a falubelieknek.— Ez a kötelességünk, a hazánk iránti kötelesség, mely életet, jövőt adott nekünk. A faluban bizalommal vannltk irán­ta. szereti mindenki. Ugv ismerik, mint rendes, becsületes embert. Min­den tettével azt bizonyítja be. iiogv élete, munkája a dolgozók érdekeit szolgálja. A begyűjtésnél, az őszi munkáknál lelkes népnevelő volt és mivel igen jó gazda, hallgatnak rá. Amikor arról esett szó a község­ben. hogy október 22-én megválaszt­ják a nelvi tanácsokat, népnevelők járták a falut, gyűjtötték a dolgozó parasztok véleményét, kikérték tanú fsaikat, hogy kit jelöljenek a ta­nácsba. Szó esett akkoriban sok' do'- gozóról. de mégis legtöbbet Fenvösi Ferencről beszéltek. Azt mondták róla: Feteyösinrk ott a helye a ml tanácsunkban, mert aki saját portá­lán jó gazda, az a falunak is helyt­álló gazdája tesz. Fen.vősi Ferenc valamivel több. mint négy holdon gazdálkodik. Ta­valy 19 mázsát aratott le 3000 négy­A mcszesi építkezés négy lifttor­nya, mint négy bástya mered a ma­gasba. Ahol eZ9k a bástyák állnak, ott négy kétemeletes ház épül fel. Közöttük dolgoznak az építőmunkások az alapozáson. munka ez, hiszen már itt dől el, hogy a ház szilárd és jó lesz-e? A munka jól halad és most az alapozás közben bocsájtotta lq népköztársasá­gunk kormánya felhívását a békeköl­csön jegyzésére. Ez a jegyzés elsősorban a béke fo­kozott védelmét szolgálja, hiszen öt. éves tervünk teljesítése és a béke védelme elválaszthatatlanok. Hol teljesítik az ötéves tervet? El­sősorban az üzemekben és a mező- gazdaságban és ha mi az ötéves terv első évében több üzemet építünk, többet fejlesztünk, ha a mezőgazda­ságunkat korszerűsítjük, akkor ez ugyanolyan alapozási munkát jelent, mint amit most csinálnak az építő­munkások Meszesen. Az egyik alapozást jól csinálják, a másikat rosszul. Még négyszáz forin­tot sem ér el a békekölcsön jegyzé­sének építkezési átlaga. Addig, amíg az ifjúság példát mutat,' addig a szak. munkások lemaradnak, pedig nem igaz az, hogy ők ne akarnának békét, nem igaz az, hogy ők nem akarnák sikerre vinni az ötéves tervet. Az az igazság, hogy azt tudják; a háznak nem volt helyben közigazgatási appa­rátusai Baranyában kereken 140.000 embernek, a lakosság több, mint 50 százalékának 4—5—6. sőt nem ritkán 10 kilométernél is hosszabb utat kel­lett megtennie ahhoz, hogy hivatalos ügyét elintézhesse. Hiába volt elöljá­rósága, sem a képviselőtestület, sem az elöljáróság tulajdonképpeni köz- igazgatási munkát nem végzett. A tanácsok azonban nemcsak irányí­tói lesznek a közigazgatásnak, de vég­rehajtóbizottságukon keresztül a nép ügyes-bajos dolgait is elintézik. Eddig 97 község lakosságának volt helyben jegyzője. A tanácsok megálaktilása után 276 község népe tudja majd iigyes-bajot dolgai helyben elintézni. A 143.000 lakosból, amely eddig más községbe volt kénytelen eljárni azért, fogy hivatalos ügyét elintézze, mind­össze 13.000 marad. A távolság ezek­ről is a közös tanács székhelyétől az ardigi 6—8—10 kilométer helyett csak egy-két esetben fogja elérni az 5 kilo­métert. Sokszázezer munkaórát faka­dt így meg népünk a szocializmus számára. szögölről, idén már többet: 27 mázsát ugyanennyi földről. Sokan ördön­gösségnek tartották ezt az ered­ményt, de nem úgy Fenyőid- elvtárs, aki tudta mi a titka a jó termés­nek. Az. hogy megfogadta, hogy végrehajtja a minisztertanács határo­zatát « ezt be is tartotta. Már az ősszel, amikor a Pártban arról be­széltek, hogy vessenek idejében s a szántást géppel végezték el. arról beszélt: én is ígv csinálom. A gép­állomással mind a négy holdra szer­ződést kötött. A szántás után nyom ban nekilátott a vetésnek és mire a többiek csak rá is gondoltak, neki már a földben volt a búzája. Tavasszal látta meg csak igazán, milyen helyesen tette, hogy hallga­tott a Pártra. Vetése sokkal szebb volt. mint a többieké, akik kéaön vc'ettek és nem géppel szántottak. A különbség: Fcuyösivek egy holdon 12 mázsa termett, inig a faluban alig S—9 '-olt az átlag. Csőd »•Hoz’uU is rajta a szom­szédok. Fenyösi Ferenc most is szor­galmasan végzi az őszi munkát. \ gépállomás már megszántotta a föld- jét s a búza egy részét már el is vetette. Tiszta, csávázott magot vet Mén is. mintegy bárom kis holdba. Tudja, hogv a Párt iöt akar. ami­kor sietteti n vetést. Ezt n maga uéhlájáhó! tód'1!, a 12 mázsás átlag- ‘orméshől .lövöm meri több termést ■d:ar adni az államnak, hogy sokkal 'öbbel, kapjon, vissza. Most az egész családnak iu°g van a fejadagja és az adón vetőmagon kívül C jegyre is tudtak leadni. eiős alap kell, de nem ismerték még fei, hogy a béke megvédéséhez is, az öléves tervhez is ez kell. Briss Ferenc kőműves is először 300 forintot jegyzett, azt hitte; hogy ezzel megtette a magáét, hiszen van­nak olyanok is, akik kevesebbet je­gyeztek. bevezették a teljesít­ménybérezést, akkor is azt hitte, hogy az ő százszázaléka elég, hiszen vannak olyanok, akik még itt sem tartanak, de azután rájött, hogy nékünk nem a lemaradók, hanem az élenjárók <j példaképeink és új normáját is 180 —190 százalékban teljesítette. Rájött erre a békekölcsön-jegyzéssel kap­csolatban is és háromszáz forintos jegyzését felemelte 800 forintra. Briss elvtárs munkájával már elér. te a föld színét és most rakja az első téglasort. Vígabban dolgozik amióta úgy érzi, hogy eleget telt a maga részéről a kötelességének. Miért kötelessége Briss Ferencnek a békekölcsön-jegyzése? Elmondja azt két perc alatt, hogy miért. 32-ben lett építömunkás, amikor igen „jól" keresett akkor is 35—40 fillér volt az órabére, a frontot js megjárta, meg­ismerte a háborút. Tagjeiöltje a Párt­nak. Nincs családja, szülei elháltak, az ö családja most csak a Párt és az állam, mert az törődik minden dolgo­zóval, biztosítja a munkát, biztosítja, hogy az építömunkások is emberi körülmények között dolgozhatnak. A Párt és az állam is békét akar, ezért bocsájtotta ki a békekölcsönt és -ez­ért. kötelessége Briss elvtársnak az, hogy erejéhez mérten jegyezzen. érzi ezt és érti ezt. Sze­retné, ha így lenne az építkezésen dolgozó va­lamennyi társa is. — Be kell hoznunk a lemaradást — mondja —, ha én meg tudtam csi­nálni, hogy 800 forintot jegyzek, ak- kci a többi kőműves is meg tudja, annál is inkább, mert jó helyre megy ez a pénz és mégis a miénk marad. Ezért azt üzenem minden kőműves- társamnak, elvtársamnak, ne marad­junk le a békekölcsön jegyzésénél, hiszen még sok átképzés is jobban kitett magáért, -—' hanem mutassuk meg, hogy itt a meszes; bányászházak énítkezésénél öntudatos emberek dol­goznak! * Az első sor tégla után jön a többi Az alapozás után már majd gyorsan nőnek a falak. Most már innét szta. hánovista módszerrel dolgoznak, hogy december 31-re készen álljon r négy nagy ház a liftaknák helyén. Ez a négy bányász-lakóház csak egy csepp abból a tengersokból, ami a békekölcsön erős alapjára épül. 2000 forint körül kaptak érte.. de ugyanakkor ott volt a somkóró is, ami 1300 forintot hozott. Ezt,kapták Fény ősiek a tervtől, a dolgozók álla­mától. Meg a jobb életet i«, A kö­ltött pénzből feiruházkodot t a család- Egy új kocsit csináltattak és vet­tek egy növendék állatot is. Van hízójuk, nem is cgv,' melyeket, a jó kukoricatermésből 2 mázsára is fel lehet hizlalni. (So dog a® <‘srés7, c«aUd. van mindenük bőven. « tisztelet, becsület jár nekik a faluban. Kell-e ennél több? Fenyösi elvtárs nem elégszik meg ennyivel.' Azt kutatta, vilivel hálál­hatná ínétr meg a d'TÜs. ovugndt életet. Múlt csütörtök reggel vá­laszt kapott erre D. Ünneplőbe öltöz­ve ment a iegvzéejryiijtő helyre már korán reggel, hogy ejsö legvon. — Én 500 forintot ajánlok fel azért, hogy még erősebbek legyünk. --- mondotta, mikor rá kcrir'i a sor. * niég többet tudjunk termelni. Ez a válaszom azoknak, akik háborúra spekulálnak. De tudják tneg. hogy ha kell fég avert is logok, szabad életünk, békés é "'lésünk, boldog lövőnk á skill ódói ellen. * Hazafelé csendesen IjaVaijoti é$ azon gondolkodni!. Fi a hálám n csaladom, gyermekeim szép éleiéért, s átéri, amit eddig nekem juttatott a Tire. a ilolf/ozók álla ma. Azt ka ­'árazta cl !'."•• ic’a azlf-'j) Va'kllát s c réti a lobbi búzái is, — ezt már a loiiüesciFris.i.iisok sikeréért, u jövő évi kenyéréi/. Pécsett és Szent lóri ncen ünnepélyesen megnyílt a Mezőgazdasági Technikum A tanácsváíasztásokkal 276 baranyai község kap önálló közi gasgat ást Példát mutatott a begyűjtésben, az őszi munkában és békekölcsön-jegyzésben Tanácstogncsk jelölték Fenyösi Ferencet a felsőszentmárfroniak Komoly fim kor Mi mór

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom