Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

6 if A P L Ő 1950 OKTOBER 22 A Berlin eleste második része ne* t Mboró Yggőztitnek érőmére. Mámora« ünneplés közben vr.fXt le Sztálin elvtárs repülőgépe « bexllm repülőtéren. Szovjet tatorá'i:, felszab* dított deportáltuk ezrei reezák körűi a győzelme* hadvezért, »kj halálos csapást mért a világ legádázabb ellen­ségére, & fasizmusra. Intőén szólnak Sztálin szavai * világ dolgozói felé: „.Ve felejtsétek el, rnffyen áMotntokal hoztatok « gytiztJcmértl“ Ezek a szavak hangzanak. most 5« fülünkben, mikor újabb «'jeé merény­leten, a harmadik világháború kirob­bantásán kísérleteznek Hitler undorító utódai, az amerikai imperialisták. Gengszterek, gyilkosok, fene vadak akarnak rászabadulni újból a világra s elsősorban a v: ág felszabadult dől. gozóinak hatalmas virágoskertiére, a Szovjetunióra, az úi Kínára, a testvéri népi demokráciákra. Koreában most bizonyítják ba újból, hogy semmiben sem különböznek a náci asszony- és c s ccscm őgy ük o s okt ól. békés falvak felfynjtóítóA, tegícflebb abba*, Wfy még evetemültebbek, még kegyetle­nebbek. 4 háhorás aszfláli és míndesre­kész banditáik, úgy látszik elfelejtették már a moszkvai csatát. Sztálingrádot, Berlint... Elfelejtették a virágos kert­jeinket őrző dolgozóink vasőddét, mely minden betolakodóra, minden hábo­rút kezdeményezőre kíméletlenül le­sújt, Békénk megvédése nekünk « legdrá­gább. Art akarjuk, hogy soh* ne le­hessen háború. „A világ a'épel békét akarnak!” — hangzik a figyelmezte­tés éo e figyelmeztetés mindvégig ér. vényben marad. Erre figyelmeztetnek, erre tanítanak Sztálin szaval. Ma, amikor a tanács választás okon a Népfront jelöltjeire adják snavaza- taíkat dolgozóink, egyúttal „ világhét sokszázmiriős táborára, « legyőzhetet­len békefrontra is ara váznak. Ebben a békeharcban erős fegyvert ad ke­zünkbe a ..Berlin desto" feledhetet­len, hatalmas filmalkotása. Somiyó Györsy i TANÁCSVÁLASZTÁSOKRA Egymagában á!Tt saint egy fa, Bem volt kihoz fordulnia» így hordta Ingró életét — tanácstalan volt itt a nép. t A jryáros marosan csücsült, az uraság nem könyörült, az Ispán pálcát vett elő, árult a munkavezető, Bárhogy rzaggntta viharai nem volt kihez fordulnia, Bíró nem adott igazat, csendőr védte a gazokat, Bankár elbújt a péna mögött, onnan küldött képviselőt, ki a Tisztelt Házban beszélt •— és felvette érte a béri Ha csak mozdult * Mozgalom, már kópék követték nyomon, » ha felkelt a nép hős fia, lecsapott rá a Kúria. Bitófa, sortűa várt reá. ói hány bukott a föld alá, mert matatván a csillagot a népnek tanácsot adf>tt! Ságvárl, Schönherz, Ballal, ti népünk legjobb fiai, megbízott testtel, föld alatt meghallgatjuk tanácstőkatl 8 halljátok ti is, hogy siet yálasztani a népetek: bitang urak volt birtokán saját jövője ring a fán. ✓ KI áll már köztünk egymaga? Saját apja, fia, húga intézi ország dolgait a gondján egész uép osztozik. Fennhangon együtt terrezünk, némák többé sosem leszünk, úgy zúgjuk ügyünk igazát, minden erdőn a testvéri fák. A szovjet állam dolgozókról való gondoskodásának eredményekép­pen állandóan bővül a szovjet f Imszínházak hálózata. Sorra épül­nek a szebbnél szebb filmszínházak. Képünk a Cscljabinsxk-i «Ro­dina" (Haza) filmszínházait mutatja be. A magyar békekongresszus kulturális eseményei A magyar békeharcosok nagy seregszemléjének, e november 4—3-1 béke- kongresszusnak művészt téren is gazdag a programja. Az írószövetség »Békét, békét a világnak" rímmel a szovjet költők a gyarmati országok, a népi de­mokráciák — köztük Magyarország — költőinek békeverseiből antológiát ad kJ. A békéharcosok életéről is adnak ki antológiát, ennek »békeőrség“ less a ríme. A magyar nép Mkekaredról a Magyar Híradó és « Dokamfntlilmgyá? Hímet készít. A film bemutatja magyar békemozgalom eddigi eredményeit, Megeleveníti a stockholmi béke felhíváshoz való csatlakozást, a koreai műszak eredményeit, a koreai csomag-akciót, m kórházvonat elindítását és ti béke- gyűléseket A J/fegvédjBk ■ békét"-mozgalom Országos Tanácsa e Nemzeti Szólón- bon fotókiállítást rendez, « nemzetközi és a magyar békemozgalom esemé­nyeiről. Gorkij-könyvtár nyílik meg Pécsett Budapesten már hosssab Idő óta működik egy kitűnő kultúrintézmény, a Gorkij Könyvtár. A felszabadulás után léteeüit könyvtár, elsősorban a szovjet-magyar barátság elmélyítésé­ért harcol a kultúra fegyverével Az ©hnnfe néhány óv alatt hatalmas in- tóiménnyé fejlődött. Ma 25 ezer kötet könyv iH gyönyörű olvasótermében, polcain ott fekszenek a legfrisebb er.ovjet eajtótermékek. amelyek meg­ismertetik a tanulni vágyó dolgozó­kat a Szovjetunió harcaival, építő- mtmkájával tudományával és művé­szetével Természetben elsősorban Marx, Lenin és Sztálin elvtársait mű-- vei szerepelnek eredeti nyelven s mellettük óta élenjáró elmélet legki­válóbb alkotóié. Ezek a müvek nem csak orosz eredetiben olvashatók, de ukrán, magyar, román, francia, angol, német, olasz ée még jónóhány nem­zőt nyelvén is. A Gorkij Könyvtár az orosz nyelv­tanaidéban is hatalmas segítséget nyújt. Ebben %i esztendőben már hat tanfolyam indult, több. mint 10 ezer hallgatóval A tanfolyamokat a könyvtár pedagógusai vezetik. Képes híradókat is szerkeszt a Gorkij Könyvtár, melyeken bemutatja a szovjet gyárak, kolhozok munkáját, a szocialista munka hőseit, a szovjet film és színházi élet, a képzőművé­szei legszebb alkotásait, a szovjet dolgozók, gyermekek boldog életéi. Október elsején nyílott meg Szege­den Is a Gorkij Könyvtár e a közeli hetekben nyílik meg' Pécsett. Váro­sunkban h megindul majd a Gorkij Könyvtár iekolánkívílli tanfolyam- sorozata ée itt is jól felszerelt olva­sótermekkel szolgálja majd a dolgo­zók művelődését én nemea szórako­zását ÉLJEN RÖSZKEY PÁL szék áll Tjizes pohárral, csengetyßvel. ' ' I' — Halljuk! Halljuk! — Tisztelt polgártársaim, édes szülővárosom szülöttei! — Istenem, de nép! — jegyzi meg Vlnkócry aram és csöndesen csóválja a lejét. — Hogy bírja így kigondolni? Tényleg szép hangja van a polgármesternek, hajlékony, fülbemászó, e ott tudja mcgrlkatni az embereket vagy felbőszíteni, ahol akarja. — Szomorú szívvel jöttem haza az ország tó­városiból, — kezdte Röszkey és egy légy röpü- lését meg lehetett volna hallani (de mer is a légy röpülni, mikor ő beszél?) — mert egy nagy kőié- lességet rótt rám a magas kormány. Egy nagy kötelességet, mely az elválás szomorú gondolatá­val tölt el. A kormány el akar önöktől szakítani. — Eljenl — szólt egy tapintatlan hang. — Marhal — telelt rá egy másik hang. — Méltóztassanak nyugodtan kihallgatni, fis*. telt polgártársaim — folytató — és csak azután határozni. Magyarországra nagy és válságos idők következnek, s városunk jövője a következő or­szággyűléstől függ. Oly nagyszabású tervek van­nak készülőben, melyek városunk léte és nem léle, megsemmisülése vagy pedig hatalmas fel­virágzása fölött döntenek. Látom lelki szemeim­mel közönséges, kihalt faluvá lörpülő szereteti Körtvélyesünkct az egyik oldalon és látom a má­sikon a márványos palotákat, melyek lcacéran nézegetik magukat a Kémesé hajókkal átbaráz- dált tükrében. (Zajos éljenzés.) Arról van ugyanis szó, hogy a Kémesé folyam hajózhatóvá tétessék, s ez esetben nem nehéz kiszínezni a messze jövő képéből azon részt, mely könnyen valósággá lesz habár talán csak akkor, midőn a ml csontjaink már rég a temetőben porladoznak az apáinké mellett. Azt a részt, hogy a Tudás tava mellett, hol most a vityillók állanak, tündér kéjlakok lóg­nak övezni egy világfürdőt. (Általános tetszés.) Más megoldandó kérdések is vannak, de ezek­hez kemény, tapasztalt emberünk, kell, hogy a gá­ton álljon, nyitott szemekkel és erős szeretetével a talajnak, melyen a bölcsőnk ringott. — Igaz, úgy van! ' — Tisztelt polgártásalm. Of nap malva lesz a képviselőválasztás és nekünk van letöltünk, déréi:, jellemes férfiú, szép tehetségekkel. öl mi már kijelöltük, elfogadtuk. De azt mondják Róma bölcsei: Necessitas Iranglt legem. A szokás széni — de a törvény még szentebb. Es még a törvényt (a összetöri a szükség. A szükség a legnagyobb úr. A szül:ség pedig azt követelt ezúttal, hogy tőrjük össze a szokást. A hallgatók a lélekzetüket te rtsazafojtottdk, ónak Gál Mórfon, a kovács nem átall közbeszólni, « kezeit fölemelve; — Hát tőrjük1 Alig várta a nagy ökletvtrí, hogy valamit összetörhessen. — A szokás az. hogy „kft ez értekezlet lei­felől, amellett meg /s maitd, ámbátor as érteken- let, mely Kovlnyil jelölte, nem volt egészen sza­bályszerű, magam scm voltam rá meghívó és nem vettem benne részi, de százszor szabályszerű lett volna ts (a szónok hangja"most dörgővé vált és hatalmassá), Kovinyi nekünk most nem elegendő. Sajátos hullámzás keletkezett. Az emberek tanácstalanul néztek össze. — Hanem tudok egy embert — folytató el­lágyul tan - aki egyik lábával a sir szélén, kész magát öreg napjaira kilépni család/a karjaiból, itt hagyni mindenét ős odaállni, ahová e bekö­vetkező nehéz időkben a város Iránti szeretete és kötelesség parancsolja. Ez az ember, tisztelt polgártársaim — ,. — Ki az, kif — ordító lázasan száz és száz száj egyszerre. — En, Röszkey Pál Rjft®rárd5 szók » Nftgr Honvédő Háborúról a. „Bérli a eleste“, mégis « bé'k*. a békéért vívott Harc höskö'te- wéry«, bontakozik ki előttünk gazdag •cincivel, történetével, zenéjével. Le­hetetlen zz egymásután pergő jelene­teket ez öröm, & nagyszerű élmény Mivdobogá- nélkül nézni. Lehetetlen , béke erejének harcát az öntudat iz­mosodása, a harerakész hazaszeretet megerősödése nélkül Mikor leül *r. ember a zsúfolásig megtelt nézőtérre, mely halk suttogó beszédtől morajlik, képzeletében meg- egyszer lepereg «• őtte a film első ré­sze. Csőd.Unton Kzfneklien látja az első jelenetedet, melyek a szovjet nép békéjét, hősi és derűs alkotómunkáját hozza a szeme elé. Ivanov vasönto maga a szovjet nép:- hatalmas izmos munkás, akinek, keze alatt a termelés új és új eredményei születnek, minden eddiginél hata masabbak. Hangja tűi - harsogja a gépek zúgását és az acél sistergését s nevetése szívének bol- doc-ágát ícjczj ki- Munkájának diadal,, eeng bti’Őle és a felébredő szerelem «Wélyíti ezt e boldogságot. Natasa, n, le kés fiatal tanítónő a szoviet fia­talság megtestesítője, azoké n hősle’iú szovjet nőké, akiknek határtalan ha­zaszeretete és alkotómunkája egy a szorjet férfiakéval, a'íik méltó munka —- b ha kell. hősi fegyvertársaik a férfiaknak. És ennek a nagy népnek Moszkvá­ban dobog a szíve, ahol Sztálin, a nép atyja, tanítója, jó barátja ék Látjuk Sztálint kertészkedni a zöld lombok alatt,’ madárfüttyöt hallgatva, s látjtlk Ivanovot amint clfogódtan kö­zeledik. de feloldódik ez az elfogó­dottság .a szívó yo$ házigazda aszta­lánál, ahol együtt ülnek a nép vezetői «r acélöntés mesterével, Ivanow^l. Sztálin kahjfatja és új «1$d&é- •yek elérésére biztatja A'ekszeit. És Ivanov önfeledten beszél az acélöntés művészetéről, maid szerelméről, és Sztálinnak a «egítséjfét kéri. Sztálin mosolyog, mikor e mondja az olvasz­tár, hogy Natasa folyton verses felad­ványokkal tra'stálja s megmutatja nézi arc útat: egy Puskin verset mond ei neki. S mí/or Ivanov bocsánatot kér, hft esetleg nem jól modott volna vá­lts mH, Sztálin így válaszol: mind­nyájan egyek tmgynnk, mindent meg mondhatunk egymásnak.“ Ivanor visszatér és elmondja N»ta- •inak Sztálin ^üzenetét. Sárgíyj élő búzaföldén járnak, mikor megvélijil: egymásnak szerelmüket. S ekkor Hir­telen megszakad a boldogság: várat­lanul repülőgépek búznak el a űrjük felett * nyomukban bombák rotíbityk. A németek orvul rátörtek a szovjet haza virágos kertjére, halált és pusz­tulást hozva magukkal. Ivanov megse. besül, Natasát elhurcolják a fasiszták Németországba. Súlyos hetek, hónapot- következnek, A németek Mosríiva felé közelednek, Hitler minden erővel el akarja foglalni. De a villámháboTú csődött mond, megtörik a hős szovjet «ép ellenáVásén. Moszkva alól véres fejjel keB visszavonnlnioíb. Nem «Ikerül Hitlernek Sztá-é ingrád elfoglalása nem. Megfordul a 4 heyzet a második világháború legiw-é gyobb csatájában, harapófogóba kerül- é net a fasiszta gyilkosok sere goi. A4 Jaltai konferencia már ennek a hatol- á mos győzelemnek a jegyében ül össze, 4 Hjába akadékoskodik Churchill, hiába T szövetkeznek Hitlerrel a* angol ész amerikai tőkések» a támadás megln-? ául. * f A rrevfut •sápotok kivédhetet’en 4 »apásainak nem állhatnak ellen a nác. 4 bordák. Ahogy Sztálin irányította aé hős védelmi harcokat, most éppúgyé vezeti «* 'ellentámadás hadművelet tett. Mint acél ők 51. csap It a diada'-^ más szovjet hadsereg a németre * a 4 berlini csatában véglegesen ezétzűzzar * náot »ereget maradványait. Hitler.? vént veszett patkány, az óvóhelyek? Aepm'étyén őrjöng és esztelen terveket t férfiét agyában. hogy egymáara «szítsa 4 *z orosz okot és az amerikaiakat. Tá. j bwrnofkai látják föbrerjük őrültségét és j •arra cserbenhagyj át. j Utolsó boraiIms* jnerőr.yTetévei a j földalatti vasút folyosóin meghúzódó} anyákra, gyermekekre és sebesültekre 4 nyittatja a zsilipeket * mfg « fuldok-? lók ja jki ál fásat hangzanak a pillére’/ j *latt, Hitler esküvőt tárt Braun Évá- 4 r»L 4 Ezalatt Jtfnt m.1r a Reichstag- 4 ért folyik a. harc és egyre előrébb 4 eiryre magasabbra kúszik a győzelm: J zászló 0 Harcosok, Ivanovek kezén. <1 föl, föl az épület ormára. Győzelem 4 hyŰTtkml — hangzik a katonái: ni ? kán -I kiáltás ét boldog láncra perdül­MIKSZÁTH KÁLMÁN: Mikszáth Kálmán itt közölt tárcája a nemrég megjelent „Két választás Magyarországon című könyvéből való. Az író kitűnően jellemzi ebben a régi képviselőjelöltek „erkölcsi“ magatar­tását, fűt-fát ígérő kortcsbeszédeit, azt a világot, amely önmagát ítélte halálra hazug életformájával, kizsák­mányoló politikájával. A férem zsúfolásig megtelt, egy almát nem lehetne elhajilani. Lénárt főjegyzőt, ki már be­szélt Röszkeyvel, égést csoportok ostromolják: — Mi lesz1 Lénárt begombolkozik és csak általánosságban ereget }c\ nyilatkozatokat. — Rossz nem lesz. A város kárára nem lest. Eddig úgyis csigamódra haladtunk. — No, azt nem lehet mondani, sógor — utasító vissza a vádat méltatlankodva Zsibó Már­ton szenátor, a Színügyt bizottság elnöke. — Em­lékezzék csak vissza, sógor, mikor én vettem ál a színügyeket ezelőtt tíz évvel, még akkor kö­zönséges agyi lepedőben játszották nálunk Corio- lánt. a lepedő széle piros papírszalagokkal volt díszítve. Ez idén láthatta, bársony wiklcrekbcn jöttek ki a deszkára a rómaiak. Ma és tíz év előtt; ég és föld. A nívó emelkedik. Oh, istenem, milyen gyorsan m egyen minden ... üaloppincli csörtetnek lihegve föl a garddl- csőn: — Jön! Jőnl Kevés vártáivá he is lép Röszkcy. Egy-két éljen szalad el az ajkakról, s utal nyíl neki u tömeg, mint egy imperá tarnak. Síri csönd támad; hallhni leheti, amint a ci­pői ropognak, míg hátravetett lejjel, a sokaságot ál3zcgö pillantással lépked löld az emelkedcttebb helyre, hol bálok alkalmával a Lupi bandája szo- 1kőit játszani, s hol most egy asztalka s egy kar•

Next

/
Oldalképek
Tartalom