Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-21 / 246. szám

DUNÁNTÚLI ViLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Rákosi elvtárs vezetésével előre a Népfront győzelméért! Szavazz a Népfrontra! ^________________—-----------------------------------------------------­-V--Í pä rtbizottjaganak lapjä a VII. ÉVFOLYAM. 246 SZÁM ara a b filler SZOMBAT, 1950 OKTÓBER 21 Ezért szavazunk a Népfrontra ÍRTA: SZIKRA SÁNDOR gi dolgozóink ezrei megalázkodva, kegyelemkenyérért, ínségmunkáért könyörögtek? Nem, ezt mi nem kívánjuk visszal Gyűlöljük ezt a múltat, akármennyire is próbálják az imperialista rádió-gengszterek felmagasztalni előttünk és népünk készen áll megvédeni szabad hazá­ját mindenkivel szemben, aki ezt a múltat megpróbálja visszahozni, legyen az Truman, Churchill vagy Tito! Dolgozó népünk megborzong, amikor számot vetve eddigi életé­vel, visszaemlékezik a sötét múltra és annál nagyobb ragaszkodással, áldozatkészséggel építi hazáját, an­nál nagyobb elhatározás születik meg benne, hogy holnap új életére, jólétére és szabadságára, népi ha. talmának megszilárdítására, a Nép­front-listára fog szavazni. Dolgozó népűnk büszkén és lel­kesen valósítja meg ötéves tervün. két. Népünk alkotó munkája nyo­mán a gigantikus Dunai Vasmű, a budapesti földalatti gyorsvasút, a mátravidékí erőmű, a tiszalöki duzzasztó építése mellett nagy len. dülettel, többszázmilliós beruhá­zással épül az új bányaváros, Komló, folyik a MESZHART-bá nyák, a Zsolnay, Sopiana, a Bőr­gyár és többi gyárunk kibővítése. A múlt legmagasabb munkáslétszá. mánál tízszer is több építőmunkás sem győzi az újabb és újabb ha talmas építkezések teljesítését. Falvainkban csak az utolsó másfél év alatt 15 gépállomás, 228 trak­torral, modern ekékkel, vetőgépek­kel, magtisztító gépekkel, cséplő, gépekkel és más felszereléssel könnyíti meg dolgozó parasztsá­gunk fáradtságos munkáját és nö. véli a terméshozamot. Nagy részük van abban, hogy október 19-re év. tizedek óta első ízben vetette el megyénk dolgozó parasztsága az őszi gabonaféléket. E traktorok segítségével fogjuk november 7.re az emberiség legnagyobb ünnepére, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 33. évfordulójára őszi mélyszántásunkat is túlnyomórészt befejezni. Miért e szorgos munka, miért ég a munkás és paraszt keze alatt a munka? Azért, mert megértették, hogy munkájuk gyümölcsét maguk élvezik, mert tud,dk, hogy munká­juk eredményével hazánkat erösi- tik és ezzel a béke védelmének vi­lágtáborát teszik még hatalmasab­bá. Nincs olyan dolgozó család ma Magyarországon, de nálunk Ba. ranya megyében sem, sem város- “an; s.em a^un' aki munkájának eredményeként ne gyarapodott volna, aki ma ne élne lényegesen jobban, mint valaha is a felszaba­dulás előtt. Nincs olyan üzem, la- kótelep^jvárosncgyed, vagy község, amelyik ne részesült volna közvet. lenül is a 3 és 5 éves terv beruhá­zásaiból E nagyszerű eredményeket ho­gyan érhettük el? Hiszen dolgozó népünk a felszabadulás előtt is híres volt szorgalmáról, jó munká­járól. De akkor munkája gyümöl­cséből nem a munkásosztály új városai, új bányái és gyárai, nem a kökönyösi és meszesi modern munkásházak, nem gépállomások, kultúrházak és egyetemek épültek, nem minőségi vetőmagra, több mű­trágyára költötték el a nép mun. kajának gyümölcsét, hanem a do- logtalan léhütők luxus-villáira, dorbézolására. Csak azóta élvezi munkája gyümölcsét a nép, mióta a dolgozó parasztsággal szövetsé­ges munkásosztály vette kezébe a hatalmat és elkergette a kizsák­mányolok nagy részét. A harc ke. meny és nehéz volt. Segítségükre sí 'tett Amerika, Anglia és Tito áruló bandája, őket segítették a jobboldali szoedemek és a kleri­kális reakció. A magyar nemzet kis nemzet és hogy e nagy raga­dozók nem tudtak bennünket fel­falni, hogy népünk harcos erőfe­szítéseit siker koronázta, hogy a hódító imperialista hatalmak füg­getlenségünk eltiprására, népünk szabadságának megsemmisítésére tett minden erőfeszítése kudarcot vallott, azt csak a mi nagy bará­tunknak, az emberi szabadság és haladás hatalmas bástyájának, a kis népek függetlensége és szabad­sága legyőzhetetlen őrének, a nagy Szovjetunió védelmének köszönhet, jük. Holnap, amikor lelkes egység­ben, hazánk minden hű fia, me­gyénk minden dolgozója, az urnák elé járul, hogy leadja a Népfront­ra szavazatát, a Szovjetunió iránti barátságunk politikájára adja le szavazatát. Népünk élete szép és kellemes lett. örömmel alkot, lelkesen épít és merészen tör még nagyobb si­kerek felé. Ezt az alkotó, szép éle­tet, eredményeinket, sikereinket meg akarják semmisíteni. A népek hóhérai neon törődnek azzal, hogy az alig hat éve végétért háború minden pusztítását is alig hoztuk helyre, hogy az anyák és a felesé­gek arcán még alig száradt fel a könny gyermekük és férjük pusz­tulása miatt, földig akarják rom­bolni amit építettünk, el akarják rabolni szabadságunkat és függet­lenségünket. Uj háborúra készül­nek, Korea sorsát szánják nekünk. A jugoszláv nép hóhéra, a magyar nép és minden szabad nemzet ha­lálos ellensége, Tito zsoldos had­seregének felszereléséért megnyíl­tak az amerikai bankárok tömött pénztárcái. De hiába a terror, hiába vetik tömlöcbc a jugoszláv hazafiak tízezreit, kínozzák halálra a legjobb hazafiakat Hitler pri­békjeinél is kegyetlencbbül: dugó. szlávia népei nem akarnak hábo­rút, csak saját elnyomó uraik ellen. Megyénk délszláv dolgozóihoz, az odaátról átjövő levelek és hírek azt mutatják, hogy a jugoszláv dolgozók egyre szervezettebben és elszántabban szállnak szembe az újjászületett Jugoszláv Kommu­nista Párt vezetése alatt Tito zsar­noki rémuralmával. Megyénk magyar dolgozói együtt délszláv és németajkú testvéreik­kel, munkások és parasztok, értel­miségiek és kisemberek, nők és if­jak, kommunisták és pártonkívü- li hazafiak izzó gyűlölete száll a népek zsarnokaival szembe. A béke megvédésére még szorosabbra zárja népünk egységét, még világo­sabban igyekszik a hazánkat fe_ nyegetö háborús gyujtogatókat fi­gyelmeztetni: nem ismerünk félel­met, el vagyunk szánva népi hatal- murik, szabadságunk és felemelke­désünk, a mi drága hazánk megvé­désére! Erre figyelmeztettük ellen­ségeinket két héttel ezelőtt is Ba­ranyában, amikor több mint 118 ezren jegyeztünk békekölcsönt, hogy ezzel is erősítsük iparunkat, jobban felszereljük a békés mun- kánv- felett őrt álló néphadsere­günket. Holnap újból bebizonyít­juk szavazatainkkal, hogy az el­lenség közöttünk támaszra nem ta­lál, hogy népünk egysége szilárd, dolgozó népünk egy emberként felsorakozik békénk védelmére Pártunk vezetésével a Népfront zászlaja alá. Holnap hazánk min. den hű fia « Népfrontra szavaz, mert ezzel a békére szavaz! Dolgozó népünk alkotó egysége bontakozik ki a holnapi tanácsvá­lasztásokon. Megyénkben 14.700 dolgozó lesz népünk bizalmából az államhatalom közvetlen részvevő­je! A tanácsok visszatükrözik munkásosztályunk szoros szövetsé­gét dolgozó parasztságunkkal és azt, hogy a hatalom nálunk a mun­kások és parasztok kezében van. Vezető osztályunk, a munkásosz­tály, a termelésben, a béke megvé­déséért folyó harcban élenjáró leg­kiválóbb 1.160 bányásszal és ipari munkással képviseli magát a ta­nácsokban, míg dolgozó parasztsá­gunk 11.180 legjobb képviselőjét választja be holnap a tanácsokba. Munkásosztályunk nemcsak a gép­állomások, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek parasztságá­val, hanem az egyénileg gazdálko­dó kis- és középparasztokkal való szövetségben vívta ki eddigi ered­ményeit. Ezt a szövetséget nem­csak megtartani, de megszilárdí­tani is akarja munkásosztályunk és ezt tükrözi vissza a jelöltek közölt szereplő 6.980 egyénileg gazdálko­dó dolgozó paraszt, tehát dolgozó ÍGY KELL SZAVAZNI! Harcos lelkesedéssel készül me­gyénk dolgozó népe, hazánk min. den hű fia a holnapi napra, a ta­nácsok megválasztására. Ezt a lel. kesedést nem csökkenti, hanem még fokozza a belső és külső el­lenség hazug rágalomhadjárata. A háborús gyújtogatok felbérelt szó. szolói, a Washingtonból és Paris­ból, Londonból és Belgrádból irá­nyított rádiógengszterek rágalmaz­zák a tanácsokat. Elkoptatott szó. lamaikat ismételgetik ügyefogyot- tan a jobboldali szociáldemokra­ták, a kulákok és a klerikális re­akció ügynökei. De a kutya hiúba ugat — a karaván halad előre! Dolgozó népünket ma már e rágal. mák nem tévesztik meg, dolgozó­ink tudják, milyen szándékok rej. lenek e mocskolódások mögött. Megértik, hogy nagyon fáj ezek­nek az uraknak: Magyarországon nem az ágyúgyárosok és banká­rok, nem a földbirtokosok és fő­szolgabírók a hatalom birtokosai többé, dolgozó népünk munkájá­nak gyümölcse már nem ez urak zsebébe vándorol. A dolgozóknak a tanácsválasztásokra való lelkes készülődésében kifejeződik gyűlö­letük is a ' múltat visszasóvárgó gyűlölt kizsákmányol ókkal szemben Népünk milliói a tanácsok meg- Tálasztására készülve, mérlegre te. szik eddigi életüket, összehason­lítják a felszabadulás előtti szol­gasorsukat és nyomorukat a jelen szabadságával és a még biztatóbb jövővel. A mi népünk nagyon so­kat szenvedett. Ne csodálják hát Washington vagy Belgrad véres, kezű urai és idehaza áskálódó cin­kosaik, ha nem kívánja vissza a múltat, ha lelkesen építi szabad hazáját, ha a holnapi napra, mint népünk győzelmi ünnepére készül. Mit is kívánjunk vissza a múltból? Talán a spicli-rendszert, amelyet a DGT és a komlói bányák urai Szeli és a többiek kiépítettek? Ki­építették azért, hogy a kizsákmá­nyolás és a rabszolgasors terhe alatt nyögő bányászoknak még só­hajtását, elkeseredését is megtorol, ja, rosszabb munkahellyel, az üzemből a munkanélküliségbe való taszítással, vagy éppen börtönbe juttatással büntesse? Vagy az egészségtelen nyomorúságos viskó­kat kívánják vissza dolgozóink? Azt a rendszert kívánja-e talán vissza építőmunkásságunk, amikor ürült, ha évente 6—8 hónapot dol­gozhatott? Vagy azt az időt kí­vánja vissza dolgozó parasztsá­gunk, amikor tízezrek sorsa volt Tóth Ferenc Aladár szentlorinci dolgozó paraszt sorsa, akinek két 1 gyermeke közül az egyik azért ■ Pusztult el, mert nem volt pénzük |*z orvost megfizetni és rendesen . kezeltetni gyermeküket? Vagy azt | * sorsot kívánjuk vissza, amely sok? tízezer Vidákovics Józsefnek volta * sorsa, aki apjával a falatot isi Megvonta magától, hogy kis házat* építsenek maguknak, de, mert nem I győzték a kamatot fizetni, házukat! és 5 hold földjüket a bank elérve-1 reztette? Vagy azt az időt kíván-1 Ják-e vissza a ma boldog életéig élő parasztleányaink, amikor Fri-1 gyes főherceg Albrecht királyi her.f eeg. Máj iáth György gróf, Eszter-9 cá:á herceg, Draskovich Iván grófi hatalmas uradalmaiban csak ügyi tudtak napszámhoz jutni, ha a fiai tahirak, intézők, ispánok és kaszná-J j*ok aljas szándékainak eleget tet-B tek? Vagy Puskás Elemér szentlő-ji Ijinci főszolgabíró uralmának ide. i JJét kivánjuk-e vissza, akit ha meg. - Jelent egy faluban, akkor az ep'ész f •éonek földig hajolva kellett * .tüvepelnie? Vagy azt az időt ki. | Äänjuk-c vissza, amikor értelmisé. . A magyar dolgozó nép ország­szerte lelkesen készül a tanácsvá­lasztás ünnepére. Népünk a Füg­getlenségi Népfrontra adott sza­vazatával hitet tesz népi demo­kráciánk eddig elért eredményei, az ötéves terv során cpiilö ú.i or­szágunk és a béke ügye mellett. A szavazás október 22-én. va­sáruén reggel az ország minden ■v árosában és községében már 7 órakor megkezdődik. A szavazás szavazókörzetenkónt történik. Minden szavazó csak abban a szavazókörzetben szavazhat, aho­vá lakóterülete szerint tartozik. A szavazást megyprsitja, ha a szavazók a lakóházukban kifüg­gesztett névjegyzékben előre megnézik és feljegyzik maguk­nak, milyen sorszám alatt szere­pelnek. A szavazás minden választó ha­zafias kötelessége. Minden vá­lasztó személyesen elmegy a sza­vazásra kijelölt helyiségbe. Fej. tétlenül magával keil vinnie egy megfelelő személyazonossági iga­zolványt, (bejelentő-lapot, vagy fényképes igazolványt) . A személyazonosság megállapí­tása után a választó az elnöktől a szükséges szavazólapokat és a borítékot megkapja. Pécsett két szavazólapot kap a választó. Az egyikkel a megyei a másikkal a városi tanácsra keli szavazni. Mohácson és a megye valameny- oyi községében három szavazó­lappal szavazunk. Az elsővel a megyei, a másodikkal a járási, a harmadikkal a községi (Moha esőn a városi) tanácsra szava­zunk, A szavazás titkosságának biztosítására megfelelő szánni szavazófülke áll a szavazók ren­delkezésére. A népfrontra úgy kel! szavaz­ni, hogy a választó bemegy a sza-B vazófülkébe. összehajtja az ösz- szes kapott szavazólapokat, borí­tékba teszi, a borítékot leragaszt- ja és bedobja a szavazóbizottság előtt elhelyezett urnába. Ezzel a szavazó élt az Alkotmányban biz­tosított jogával és eleget tett ál­lampolgári és hazafias kötelessé­gének. Természetesen mindenki csak egyszer szavazhat. A szava- zöbizottság a választók névjegy­zékén megjelöli, ki élt már sza­vazati jogává). Minden népet és hazáját szere­tő dolgoz/» a Népfrontra adott szavazatával a jólétre, az ötéves tervre, a békére szavaz. paraszt jelöltjeink többsége. A ha­talomban megfelelően részesül minden dolgozó' réteg. Értelmisé­günk 440 legjobb képviselője mel­lett ott vannak a jelöltek között a kisiparosok 360 jelöltjükkel éa a kiskereskedők és egyéb, a dolgo­zókkal együtt haladó rétegek 1.560 jelölttel. Nemzetiségeink a felszabadulás óta mindenben egyenlő jogokat élveztek a magyar dolgozókkal, most a tanácsokban is méltó képviselettel vesznek részt. A tanácsok megszilárdítják dolgozó népünk egységét, megszi­lárdítják dolgozó népünk hatal­mát. Erre a népi egységre a dol­gozó nép hatalmának megszilárdí­tására szavaz az, aki holnap a Népfrontra szavaz. A nagy napra, tanácsaink meg­választására határtalan lelkesedés­sel készül megyénk egész dolgozd népe. Tudja azt, hogy holnap tör­ténelmünk kiemelkedő napjára vir­radunk. A dolgozók minden rétegé, nek számtalan oka van arra, hogy boldog örömmel válassza meg ta­nácsait, hogy szavazatát a Nép­frontra adja. Czirok Mihálynéépi- tőmunkásnő munkástársai előtt ki. fejtette, hogy ő egyenjogúságát kö­szöni meg és meg akarja mutatni: a magyar nők is készek a munká­ra, de a harcra Is nagy vezérünk, Rákosi elvtárs oldalán. Schaller Ferenc kísbudméri németajkú ta­nácstagjelölt arról beszélt: „A ta­nácsválasztás dolgozó népünk nagy győzelme lesz. Ezzel tovább erő­sítjük hazánkat és ezért a német­ajkú dolgozó parasztok elsőnek adják szavazatukat a Népfrontra!" Gajdácsi Rudolf 12 holdas Felvi­dékről áttelepült közepparaszt el. mondta, hogy a múltban milyen nagy elnyomás alatt élt. „A múlt és a jelen közt nagy a különbség — mondotta. — Az ingyenélők a mi verejtékes munkánkból éltek, minket a végsőkig kizsákmányol, tak. Szavunk és jogunk nem volt a községházán az ajtó mögé szo­rítottak bennünket. Most a tánács megalakulása végre meghozza, hogy becsületes dolgozók fogják a mi érdekeinket képviselni. Ezért -fel­hívom felvidéki dolgozó társai» mai, hogy szavazzanak a Népfront­ra, a béketábor legyőzhetetlen ere. jére,‘‘ Érthető ez a nagy öröm, indo­kolt az a serény készülődés, amellyel megyénk népe hatalmas örömiinneppé akarja tenni a ta­nácsválasztások napját, A dolgo­zók ünneplőbe öltöznek, úgy men­nek szavazni, házaikat feldíszítik. Legtöbb községben zenés ébresztő buzdítja korai szavazásra, a dől. gozókat, ifjúságunk nemcsak Dré- vapalkonyán, de szinte kivétel nél. kül mindenütt felvonulást rendez, színes kultúrműsorokat ad elő, a szavazóhelyiség előtt tánccal és énekkel köszönti a szavazókat cs vállalkozik a betegeknek a szava­zóhelyiségbe való elszállítására. Nemcsak Siklós és Beremend, ha­nem községeink jórésze verseny* ben áll: hol szavaznak le előbb a Népfrontra. Siklóson még a tömeg- szervezetek, sőt egyik utca a má­sikat is versenyre hívta. Minden okunk megvan rá, hogy forró lelkesedéssel készüljünk a tanácsválasztások győzelmi ünne­pére. Szavazatainkkal holnap a hatalmas bekefront nagy győzel­met arat, fájdalmas- csapást mé­rünk népünk minden külső- és bel ső elleaségére. Baranya megye dol­gozó népe! Előre nagy Pártunk és népünk bölcs atyja, Rákosi elvtárs vezetésével a Népfront győzelmé­ért., népünk hatalmának megszilár­dításáért, a béke védelméért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom