Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-20 / 245. szám
Erősítsük Néphadseregünket, édes hazánk védelmezőjét! Szavazz a Népfrontra! . „Tita gzőrőstől-bőröstől eladta magáé az imperialistáknak és a jugoszláv hadsereget az amerikai imperialisták érdekeinek kiszolgálására dilit ott a be“ — mondotta vasárnap Farkas Mihály elvtárs Pécsett. Ez a tény a Tájékoztató Iroda közleménye óta egyre nyilvánvalóbbá vált az egész világ előtt, egyre nyilvánvalóbbá vált előttünk is, akik Tito bandájának közelségében élünk. Mit jelent a jugoszláv nép számára az, hogy Tito már a második világháború alatt eladta magát, out jelent az, hogy árulók bandája terpeszkedik a jugoszláv nép nyakán? A háború alatt azt jelentette, hogy ez az árulókból, kipróbált gazemberekből és orgyilkosokból álló banda céltudatosan ontotta a jugoszláv nép legjobb fiainak vérét, hogy tömegével, tervszerűen küldték halálba a legjobb jugoszláv hazafiakat Hogy mit jelent most? ,,Egy egész nép éhezik és rongyokban jár. j A jegyre meghatározott élelmiszereknek csak kis részéi kan- jak meg a dolgozók. Még gyuiut is nehezen lehet Belgrádban vásárolni" — mondotta Farkas elvtárs, * jugoszláv helyzetről szólva. De *uég' ennél is sokkal többet mondanak és Farkas elvtárs állításait mindennél kézzelfoghatóbban bizonyítják azok a leveleit, melyek a kíméletlen elnyomás, a borzalmas terror, & gyilkosságok, börtön, kényszermunka országából érkeznek hozzánk. Minden levél egy-egy kétségbeesett sikoltás, melyben valakit siratnak, aki áldozatává vált a fasiszta. banda dühöngő terrorjának. Minden levél egy-egy kétségbeesett panasz; nincs olyan levél, mely & határon átkerül, melyből ne a végső elkeseredés, ne a bor- ! zalmaa nyomor, a félelem hangja t szólna azokhoz a szerencsés roko- | «ókhoz, akik megmenekültek attól a borzalmas élettől, melynél — amint azt nem egy levélben írják még a német fasiszták megszállása is elviselhetőbb volt. Gyilkosságokról számolnák be ezek a levelek: „Kedves öreg Papa, ángyi és nagybátyáim tudatom magukkal, hogy Gyuri és felesége hat héttel ezelőtt eltűntek. Hat hétig nem tudtunk róluk semmit, aztán értesültünk róla, hogy a , határnál mind « kettőjüket agyon- lőtték. A ...... temetőben vannak eltemetve. Voltunk a sírjuknál, csináltattunk nekik keresztet, meg mindegyiknek egy koszorút vettünk". Egyszerű szavak — borzalmas tragédiáról, S.-ről írták, Sárokra, Horváth Jánoséknak. Gyurit és feleségét lelőtték az UDB bitangok — értesültek róla a sároki rokonok. De hányán vannak < olyanok, akik elmondják; «Májusban vagy júniusban még ír- t iák, És addig Írtak is rendszere- f sen!, de azóta nem jött semmi. Ki > tudja mi lehet velük,.Csak j sejtik a volt levélírók borzalmas sorsát és reménykednek abban, hogy „csak” kényszermunkára vitték, vagy „csak” börtönbe zárták őket Hisz « levelek arról ■ 1 s beszámolnak, hogy ha valaki nem tud eleget tenni a teljesíthetetlenül magas beszolgáltatásnak és adónak — háromhónapi kényszermunka a legalacsonyabb büntetés. „65 0 kilogram búzát, 700 kilogram rozsot, 600 kiló zabot kellett beadni írja K.-ről Sárokra egy kisparaszt. A búzát meg a rozsot leadtuk ágy, hogy magunknak nem is maradt. Öt disznót kellene még majd leadni, most pedig 38 kilogram zsírt. Nem is tudom mi lesz velünk, mert nem tudjuk leadni és a büntetés 3 hónapi kényszermunka, vagy negyvenezer dinár annak, aki nem teljesíti a kivetést." Szinte végnélkül lehetne idézni *■ hasonló leveleket, kétségbeesett segélykiáltásokat a kíméletlen beszolgáltatásról, amely megfosztja a jugoszláv dolgozó parasztokat utolsó tehenüktől, melynek vége előbb vagy utóbb a börtön, a kényszermunka. Soha még így népet ki nem zsákmányoltak, soha így még egy országot ki nem raboltak, soha még ilyen mélyre, ilyen feneketlen nyomorúságba embereket nem taszítottak, mint amilyenbe 8 Tito taszította Jugoszlávia népeit. B Szinte komikusán hat az a levél, I melyben Szokolovics Mile magyar-* bólyi délszláv dolgozó parasztnak! rokonai megírják, hogy eltört azi „utca tűje". De micsoda borzalmas | nyomort, milyen rettenetes állapo-j tokát tükröznek vissza ezek a sza- j vak. Tűt nem lehet kapni és az egész utca közösen használt egy tüt. Ez most eltörött, remény sincs rá, hogy pótolni lehessen. És hasonló terrorról, hasonló nyomorúságról szól minden hír, ami túljut a drótsövényen. A fasiszta terror borzalmas hulláma már rég utolérte a fiatalságot is. „A mi gimnáziumunkban letartóztattak és elhurcoltak 8 tanárt és 50 diákot — írták a Nova Borbához a beranei gimnázium növendékei. — Úgyszólván mindennapos dolog, hogy az iskola előtt megjelenik az UDB autója. Ilyenkor kihivnak\ egy-egy diákot, aki soha többé nem tér vissza A Jugoszláviában dühöngő fék- E télén terrorról és véghetetlen nyo-g morúságról még az imperialista | bérsajtó is el-elszólja magát néha. | A New-York Herald Tribune leg-8 utóbb megírta, hogy „Jugoszlávia négy körzetében felkelések és tüntetések voltak a kormány ellen az elviselhetetlen beszolgáltatások miatt. Egy faluban 12 parasztot ítéltek halálra, mert szembeszálltak a rendőrcsapatokkal“. A „Tablet” című londoni hetilap augusztus 12-i számában ‘ be-| számolót közöl belgrádi tudósítója tollából, melyben többek közt ezeket írja: „Jugoszláviában az emberek minden gondolata teljesen a mindennapi kenyérre összpontosul. Egyszer meghívtak vacsorára egy vasutashoz az egyik kis városba. A vacsora személyenként két kanál | kukoricakásából állt. A vasutas fe-1 lesége ezeket mondotta: — ííó-| napról-hónapra ez van vacsorára.“* Teljes kifosztottság, végtelen 1 nyomor, mely egyformán sújt mun-i ká?t és parasztot, Öreget és fiatalt; ezt jelenti a jugoszláv nép számára az imperialisták megvásárolt ügynökeinek, Tito gyilkos bandájának, a jugoszláv nép hóhérainak uralma. De mit jelent számunkra, akika határ innenső felén ökölbeszorított kézzel értesülünk nap, mint nap, arról, miként gyilkol az őrjöngő fasiszta terror Jugoszláviában. Vájjon csak azt jelenti, hogy megelégedetten megállapítjuk, hogy milyen végtelenül szerencsések vagyunk és sajnálkozunk a jugoszláv nép kegyetlen sorsa felett? bemmi esetre sem jelentheti ezt. Titoék jelenléte, az, hogy közvetlenül mellettünk egy olyan banda van uralmon, mely eladta magát az imperialistáknak, ázt jelenti, hogy — ha csak rajtuk állna, ha a béke erőinek szakadatlan növekedése nem vetne gátat terveik elé —, volna, aki segítséget nyújtson az imperialistáknak ahhoz a tervükhöz, hogy hazánkból második Koreát csináljanak. Mert ez az imperialisták szándéka és ezt a szándékukat már nem is nagyon rejtik véka alá. A „La France“ című lap egyik számában például ezt írja: „Amit most Koreában megvalósítanak, azi ki kell terjeszteni Magyarországra, \ Romániára, Bulgária, Kelet-Német- országra és a balti államokra!" A La France és gazdái, az imperialisták tehát ki akarják ránk is „terjeszteni" a védtelen falvak bombázását, iskolák, kórházak porig való lerombolását, ki akarják terjeszteni az asszonyok, gyermekek legyilkolását, ki akarják terjeszteni a vért, a szenvedést, a nyomort, a pusztulást, Ehhez segítene nekik a legnagyobb készséggel Tito. És természetesen hozzáértéssel. „Gyilkos, nagy gyakorlattal" — így hirdette magát Tito az imperialisták felé és a halál- gyárosok szívesen alkalmazták a nagy gyakorlatú hóhért, Tito eddig is milliós hadsereget tartott fenn a jugoszláv dolgozók vérverejtékes, keserves dinárjain és most „megindult Tito hadseregének az amerikaiak által való felfegyverzése —r mondotta vasárnap Farkas elvtárs. — Hiába hallgatBüszkén jelentjük Rákosi elvtársnak t Három nappal a tanácsválasztások előtt Baranyában befejezték a búzavetést Az őszi mezőgazdasági munkák, most, a tanácsválasztások előtti napokban egyre hatalmasabb ütemet vettek. A dolgozó parasztság szerte a megyében nagy lelkesedéssel dolgozott, hogy a tanácsváiasztások napjára maradéktalanul elvégezhessük az ősziek elvetését. Ennek során elsőnek a sziget vári járás dolgozó parasztsága jelentette szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak: teljesítettük a vállalásunkat Nagyszerű példamutatásuk már a következő nap követésre talált, a sellyei és a pécsi járás dolgozó parasztsága ugyancsak elvetette az őszieket, Mindez újabb lökést adott a tanácsválasztások sikeréért folyó versenynek s a járások dolgozó parasztjait arra ösztönözte, hogy felzárkózzanak az élenjárók mellé. Csütörtökön a sásdi és a mohácsi járásból egyszerre jelentették: Mi is megtettük hazafias kötelességünket. Ezután már csak négy járás volt vissza, de a jelentések azt mutatták, hogy órák múlva ott is készen lesznek a vetéssel. Szinte minden órában újabb és újabb községből érkezett értesülés arról, hogy elvetették az őszieket. Hamarosan újabb győzelmi hír érkezett: a komlói és a villányi járás dolgozó parasztsága is befejezte az őszi vetést. így már csak két járás volt, ahol még néhány község gyenge eredménye miatt nem fejezték be a vetést. De a késő esti órákban a pácsváradí és a siklósi járásból az utolsó község is jelentette a vetés befejezésé* » sírtt-SM- gyénk is teljesített* a béke védelmében, hazafias kötelesség teljesítésében rája háruló feladatot: a tanácsválasztások tiszteletére tett felajánlást károm nappal a határidő előtt befejeztük. Ez alkalomból az MDP Megyei Párt- bizottsága a következő táviratban üdvözölte szeretett vezérünket, Rákosi elvtársat; Kedves Rákosi Elvtársi Örömmel jelentjük, hogy Baranya megye dolgozó parasztsága a was napon befejezte a búza vetését és igy a vállalt batáridő előtt 3 nappal tel jesíteiie a tanácsváiasztások tiszteletére tett felajánlását. Megyénk dolgozó parasztsága ezzel is bebizonyította: megértette a tanácsválasztások hatalmas jelentőségét s hogy méltóan készül arra a napra, amelyen dolgozó népünk maradéktalanul kezébe veszi a hatalmat. ' ’ A búzavetés befejezése napján megígérjük, hogy tovább folytatjuk * harcot a békéért és itt Amerika fizetett ügynöke, Tito közvetlen szomszédságában mindent elkövetünk, hogy tovább erősítsük a béke hatalmat, Szovjelunió-vezeHe táborát. Ezért fokozzuk a t örménybe gyűjtés ütemét és az őszi mélyszántást november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójára legalább 80 százalékban elvégezzük. Október 22-én pedig azzal bizonyítjuk be megyénk dolgozóinak szilárd egységéé, hogy egy e*á- bérként szavazunk a Népfrontra. Rákosi elvtárs vezetésével előre a Népfront győzelméért Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyet Bízott*a»«* SZIKRA SÁNDOR megyei titkár. Ujahb munkafelajánlások november 7-re Mi, a pécsi Kesztyűgyár dolgozói, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a nemzetközi proletariátusnak hatalmas ünnepét több és jobb munkával akarjuk megünnepelni, ezért a következő felajánlást tesszük: A minőség átlagát november 7-re 91.8-ról 92 százalékra emeljük. Az üzem anyaghányadát 100.4 százalékról 100 százalékra csökkentjük. Az üzem termelési átlagát a jelenlegi 99 százalékról 105 százalékra emeljük: az ötéves tervért! Frledl Antalné párttítkár, Takács József üb>. titkár, Renke Jenőné igazgató, Palotás Mihályné kesztyűvarró- nő, Pozsgai László kesztyűszabász. * A Nagy Októberi Forradalom évfordulójára, november 7-ére a kővetkező felajánlások. teljesítését vállaljuk: A cseres-üzemrész dolgozói november 7-ig nem a® eredetileg vállalt 10.000 kg keményárut készítik el, hanem a műszaki vezetőséggel együttműködve, vállalják a 13.000 kg keményáru kidolgozását. Az apróbőr-üzem dolgozói és műszaki vezetői vállalják, hogy november 7-ig befejezik a marhahasítás nemesítésének kísérleteit és november hetediké után megindítják a marhahasitás felsőbőr- szerű tömeges gyártását. A karbantartó és üzemfenntartó műhelyek dolgozói és vezetői vállalják hogy az újítások közül november 7-ig elkészítik a kénsavtartály légkompresz- szoros berendezését, lefektetik az aszfa- tosműhely előtti keskenynyomtávú iparvágányt és helyreállítják a meszes! lég- szivattyú berendezését. A krómos-üzemrész dolgozói vállalják, hogy a december 31-ig előirányzott 20-000 nubuk-bör kiválogatásából már november 7-ig 15.000-et megcsiná.- nak. A krómos dolgozói közül Kovács Lajos faragó vállalta, hogy november 7-ig befejezi -ezévi tervét. Kádár Kálmán fa rágó már 1951 január líri tervének teljesítését vallatta november 7-re és mindketten vállalták, hogy « seletj'et leszorítjuk két százalékra. A boxos-üzemben Bodor György január 15-i tervének teljesítését vállalta a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára. Jung Ferenc addigra ezévi tervének befejezését vállalta és vállalták, hogy a gyűrődést selejtet 1 százalékra szorítják le és a fényezést is mindössze 1 százalékos selejttel végzik- Az apróbőr nedves műhelyben Makra József vállalta, hogy november 7-re már január 104 tervét teljesíti. Előre az ötéves terv sikeréért! Milkovlts Imre Nagy István párttitkár < Péteri!» Lajos igazgató *• Felajánlom, hogy a tanácsváiasztások tiszteletére elért eredményeimet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tovább fokozom és vállalom, hogy az eddig elért 140 százalékos eredményemet 130 «rituálékra teljesítem és 100 százalékos le#* a minőségi eredményen. Vállalom, hogy november 7-r« «!*- cember lő4 tervemet teljesítem, eredményem elérésében szerzett tapasztala fa imát hét munkatársamnak átadom, hogy ők is teljesítményük fokozásé*«! vehessék ki részüket az Októberi Forradalom megünnepléséből, A Nagy Októberi Forradalomnak kő szönhetjük mi nők, hogy elismerik egyenjogúságukat és mint dolgozó »6- két megbecsülésben, jwrcteiben része sítenek* Síiké Irtván# Zaoteay-gyár osztályos»;*:». Eddig tizes bizalmi voltam, most a választóimnak leszek a bizalmija — mondja Sallósi Károly tanáaatagjeUiH SaUósí Károly, a Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozója jelöltje a városi tanácsnak. Már 18 %ve dolgozik a ' vállalatnál, így munkatársai tudták, hogy kit jelölnek, 1932- ben került oda, segédmunkásként, bár akkor már lakatos volt, de mint lakatos egy évben legalább 5—6 hónapot munka nélkül lézengett. Még szerencsére 1929 tele nagyon hideg volt és a posta felvett ínségmunkásokat a hóvihar okozta károk helyreállítására- A kapitalizmusban hóviharoknak, vagy árvizeknek kellett jönni, hogy kenyérhez jussanak a munkanélküliek. De ennek már jóideje, Azóta Sál- lósi elvtárs volt már szerelő és gépkocsivezető és most egii pár hónapja műszaki ellenőr lett az av.tó- buszközlekedésnél, a gépjármüvek használhatóságát vizsgálja a forgalomban. Amióta o tanácsba jelölték, kétszeresen örül annak, hogy beiratkozott a dolgozók iskolájába, mert érzi, hogy mint tanácstagnak kötelessége a tanulás. Sallósi elvtárs pártbizalmi, van egy tizes csoportja és foglalkozik is, törődik is a hozzá beosztott dolgozókkal. Amíg a műhelyben dolgozott, mint élmunkás, átadta munkamódszereit, azután is mint népnevelő neveli csoportját —- Ha megválasztanak — mondja — akkor végeredményben, mint tanácstagnak is hasonló munkám lesz. mint eddig. Most ellenőr vagyok, azelőtt ez igen népszerűtlen feladatot jelentett, de ma már egyre többen felismerik, hogy a váltóiét ér deke sem leltet más, mint a dolgozók érdeke. A tanácsban sincs jóformán másról szó, mert az állam és a dolgozók érdeke most mór tényleg egy, mert mi dolgozók jelentjük az államot is. A változás énnálam legfeljebb csak annyi lesz — mondja mosolyogta —, hogy eddig tizes csoportom volt, most meg ezres, vagy ennél is nagyobb, nékik leszek a bizalmijuk, a dolgozók érdekét képviselem a tanácsban. Közeledik október 22-e, mikor népünk az urnák elé járul, hogy a békére, az ötéves tervre, a tanácsokra szavazzon. Sallósi Károly is készül erre a napra, népnevelő munkával, azzal, hogy egyre inkább megtanulja, hogy mi is egy tanácstagnak a feladata és minden reggel, fél ötkor, amikor még jóformán alszik a város, megnézi a gépkocsiszín mélyén készülő új autóbuszt, azt a kocsit, mely a közlekedésiek együttes szavazataként október '22-én Hfut az utcára. nak erről Belgrádban, mint csuka a vízben — a tényeket nem lehet letagadni." A készséges, nagygyakorlatú hóhért jelenti tehát Tito, aki bármely pillanatban kész dollárgazdái parancsára lépéseket tenni, hogy megkísérelje ránk is „kiterjeszteni“ Koreát. Ezért kell fokozni a békeharcot és ezért kell a békeharcot nekünk, baranyaiaknak még jobban erősítenünk, nekünk, akik a legközvetlenebb szomszédságában vagyunk az imperialisták bérgyilkosának. Megyénk dolgozó népe — számos tény bizonyítja —, megértette ezt. Megértette, hogy nekünk még sokkal inkább, még sokkal nagyobb erővel kell harcolnunk Tito bandája ellen, mint a több megyék dolgozóinak. Bebizonyosodott ez a nyári munkáknál, amikor az ország első megyéi között lettünk készen a békckölcsönjegyzésnél, amikor szintén a legjobb eredményt elért megyék között szerepelt Baranya és bebizonyosodott ez most legújabban, amikor a megyék között szintén az élvonalban fejeztük be az őszi vetés munkáját. Jelentős győzelmek voltak ezek a békéért, a Tito gyalázatos bandája ellen folyó harcban. De Rákosi elvtárs figyelmeztet bennünket arra, hogy „bármily fontosak is a békekölcsönjegyzések, a begyűjtés é? egyéb százezreket és milliókat megmozgató megnyilvánulások, melyek népi demokráciánk erejét bizonyítják, a tanácsválasztásoknak mégis kimagasló jelentőségük van. Ez a jelentőség elsősorban a béke megvédése szempontjából nagy." A nyári munkák, a begyűjtés, a békekölcsön, az őszi vetés után tehát mindennél inkább, most a tanácsválasztásokon kell megnyilvánulnia annak, hogy megértettük, mit jelent számunkra Tito közvetlen közelsége. Minden eddiginél sokkal inkább meg kell most mutatkoznia, hogy megyénk dolgozó népe töretlen, soha nem látott szilárd egységben áll n nagy Szov- jetunió-vezette békefrontban é# egy emberként követi Pártunkat, Rákosi elvtársat és sorakozik fel a Népfront zászlaja alá. Minden eddiginél keményebb, egységesebb állásfoglalással kell megmutatnunk, hogy a legkisebb rés sincsen a béke baranyai frontján. Egységes kiállásunkkal, a Népfrontra egy emberként leadott szavazat tainkkal kell megmutatnunk a belgrádi hóhéroknak, hogy egységesen, szilárd bástyaként állunk itt, határmenti őrhelyünkön, hogy nem riadunk vissza semilyen nehézségtől, hogy visszaverjük aljas támadásaikat, hogy megvédjük a békét. if _ Újabb csapost Tito bandájára!