Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-20 / 245. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl — Magyar fiatalok! Építsétek boldog jövőnket! Szavazzatok a Népfrontra! VIL ÉVFOLYAM, 245. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1950 OKTÓBER 20 A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1950 Síi, negyedévi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális élet­színvonalának emelkedését 1950 III. negyedévében a következő adatok jel­lemzik: Ipar Az ipar a kormány által időközben felemelt 1950. évi termelési tervet a III. negyedévben (július 1—szeptem­ber 30.) is túlteljesítette, amihez je­lentékeny mértékben hozzájárult a da­rabbér bevezetése, az alapbéremelés és normarendezés, valamint a szocialista •nunkaverseny ezt kővető újabb kiszé­lesedése. Az egész gyáripar a III. negyedév­ben 106.9 százalékra, ezen belül úgy f nehézipar, mint a könnyűipar 106.9 százalékra teljesítette a tervet. A gyáripar termelése 1949 III. negyedé­hez képest 36.1 százalékkal, ezenbelül a nehézipar termelése 37.4 százalékkal, a könnyűipar termelése pedig 34.8 szá. 1 Zalákkal emelkedett. Ez év III. negyedében az egyes ipar­csoportok tervteijesitése a következők­ben alakult: Bányászai 104.7 Kohászat 107.0 Gépgyártás 105.4 Erősáramú rinamoslptrr 111.8 Gyengeáramú villamosipar 106.5 Finommechanika 108.5 Tömegelkklpar 110.8 Közlekedési javf tóműből vek 108.2 Villamosenergia termelés 101.0 Építőanyagipar Nehézvegyipar 99.2 108.1 Könnyüvegyipar 119.6 NEHÉZIPAR EGYOTTt 106.9 Gumiipar 111 Jt : Faipar 117-5 Papíripar 107.9 Nyomdaipar 1033} Textilipar 105.8 Bőr- és szőrmeipar 109.6 Ruházati ipar 116.3 «Mezőgazdasági Ipar 105.0 KÖNNYŰIPAR EGYÜTT: 106.9 GYÁRIPAR ÖSSZESEN« 106.9 IPARCIKK: , ízén vasérc Termelés 1950 III. negyedében 1949 III. negyedének százalékában 110.9 111.6 egyéb bányászati termékek 128.2 vas- és acél t29.9 szerszámgépek 159.5 mozdony 95.7 motorkerékpár 95.1 kerékpár 108.2 varrógép 167.8 mezőgazdasági gépek 107.« rádióvevő készülék 197.3 viliamosenergia 101.0 műtrágya 114.4 uyersolajtermékek i «5-1 tégla 202.6 cement 136.4 üveggyártás 166.1 keménybörárn 142.1 felsőbőr (26,1 pamutfonal , 119.8 pamutszövet 119.3 Gyapjúfonal 143,5 gyapjúszövet 110.4 len-fcerder fonal 155.« len-kender szövet 151.0 pamutharisnya 143.6 férfiöltöny 234.5 bőrclpő 203.6 húsáru t(!40 szappan 153.4 édesipari készítmények 215.4 A legtöbb iparcikk termelésének je­lentős emelkedése mellett néhány iparág egyes fontos gyártmányéi: te­kintélyben nem teljesítette termelési tervet. így lemaradás mutatkozik a szerszámgépek, mozdony, motorkerék­pár mész,^ öntött üveg és rotációs pa- ptr tcrmeiesi tervének teljesítésénél. terven felül a III. negyedévben je­lentős mennyiségű traktort, műtrágyát, vasércet, vasöntvényt, mezőgazdasági gépekéi, vavili teherkocsit., tehergép­kocsit, író- és nyomópapír!, pamutszö- oet'il, gyapjúszövetei, férfiöltönyt, bőr­cipőt, húsárut, szappant és édesipari készítményt gyártottak, Építőipar Az építőipar a tervidőszakban jelen­tősen továbbfejlődött. 1950 III. ne­gyedévében a múlt év harmadik ne­gyedévéhez képest az építőipar ter­melése kétszeresére emelkedett. Ezen belül a magasépítő ipar 187.8 száza­lékát, a mélyépítő ipar 239.5 száza­lékát érte el a múlt év harmadik ne­gyedévi termelésének. Mezőgazdaság A kenyérgabona-termés jó közepes volt. A holdankénti búzatermés 16 százalékkal, a rozstermés 8.8 száza­lékkal volt magasabb á tavalyinál. A takarmánygabona-termés, főleg a szárazság következtében az átlagnál gyengébb volt. A szocialista szektor fölényét mutat­ja, hogy a holdankénti termés a ter­melőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban jelentékenyen ^ maga­sabb volt, mint az országos állag, és­pedig: búzából a tszcs-knél 5 százalék­kal, az állami gazdaságokban 13 szá­zalékkal, rozsból a tszcs-knél 16 szá­zalékkal, az állami gazdaságokban 30 százalékkal volt magasabb a holdan­kénti termés, mint az országos átlag. Állami gazdaságaink a III. negyed­ben tovább fejlődtek. A gyarapodás legnagyobb mérvű a gépesítés terén. Míg ez év januárjában 5.6 lóerő esett 100 hold szántóra, addig a III. ne- gyedéy végén 12.2 lóerő. Jelentős ha­ladás mutatkozik az állatállományban is. Állami gazdaságainkban 100 ka taszteri holdra eső állatállomány ja­nuártól szeptember 30-ig 43.4 száza lékkai emelkedett Gépállomásaink száma 961-re emel­kedett. összes traktoraink száma múlt év hasonló időszakához képest 2830-cal 5930-ra nőtt. Az ország egész gabonatermésének mintegy 55 százalékát a gépállomá sok csépelték ki. A terménybeszolgáltatás terén je­lentős fejlődés mutatkozik. Kenyér- gabonából a begyűjtés első szakaszá­nak végéig, az alkotmány ünnepéig, az évi beszolgáltatandó mennyiség 85.0 százaléka gyűli be az előző év ugyanezen időre szóló 55.0 százalékos teljesítésével szemben. Ez évben magángazdaságok önkéntes beadás útján több, mint kétszer annyit szol gáltattak be, mint a múlt év ugyan ezen időszakában. Augusztus 20-a után a begyűjtés lendülete csökkent. A kenyérgabonánál lassúbb ütemű a takarmánygabona begyűjtése. Szép tember végéig a gazdasági évre elő­irányzott mennyiségnek 62.8 százaié ka gyűlt be. Az év ni. negyedében jelentősen fejlődtek termelőszövetkezeteink. Mig június 30-ig a termelőszövetkezetek!},, belépett családok száma kerek 46.000 volt, addig szeptember végén ez csak­nem kétszeresére, 86.000-re nőtt. A termelőszövetkezetek összterülete ugyanezen idő alatt 482.000 kát. holdról 740.000 kát. holdra emelke­dett. Az őszi vetési munkálatok jól ha­ladnak. Szeptember 30-ig a mezőgaz­daság az ősziárpa vetéselőirányzatá nak 54%-át teljesítette, szemben e tavalyi 15 %-kal, az őszi rozs vetés­előirányzatának 26%-át, szemben a tavalyi 27%-kal. Közlekedés A vasút- és áruszállítás tervét 95 %-ra teljesítette. A teheráruk napi átlagos rakodása 1949 III. negyedé­hez viszonyítva 24%-kai emelkedett. Különösen llgyelemreméltó áz emel­kedés az épitöanyagipari termékeknél 'és az őrleményeknél: tégla és cse répnéb 36.2%. mész és cementnél csiforduló a múlt év III. negyedéhez viszonyítva 15.7%-kal 5.1 napról 4.3 napra csökkent. A vájosi közlekedésben az auio- buszíorgalom 19%-kal, a közúti vil lamosrorgalom 10%-kal emelkedett. Beruházások Az 1950. 111. negyedévében megva lósltott népgazdasági beruházások összértéke az 1949 hasonló időszaká­ban beruházott összeg 208.5 százaléka volt. Az emelkedés az iparban, bá­nyászatban és építőiparban együtt 66.1%, a közlekedésben 107.2%, a kereskedelemben 70.8%, a község- és városfejlesztésre, az úthálózat bővíté­sére, szociális és kulturális létesítmé­nyekre, lakásépítésre és egyéb épít­kezésekre fordított beruházásoknál 172.9%. A teleméit beruházási terv teljesí­tése nyomán számos új üzem, épület készült el és igen sok új gép- és termelöberendezés üzembehelyezése történt meg. Áruforgalom At 1950 III. negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 1949 III. negyedéhez képest 52.2 szcí- zalékkal növekedett. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem árufor­galma 224.7% os emelkedést mutat, — ezen belül az emelkedés az álla­mi kiskereskedelemben 246.7, a szö­vetkezeteknél 176.7% 1 A dolgozók létszáma és az átlag- keresetek emelkedése következtében ugrásszerűen megnövekedett keresle­tet kiskereskedelmi hálózatunk álta­lában kielégítette. Különösen megnö­vekedett a forgalom a múlt év ha­sonló időszakához képest tejben, gyapjúszövetben és cipőben. .4 munkások cs tisztviselők számának emelkedése és n munkatermelékenység alakulása 1950. III. negyedévben tovább nőtt a népgazdaság minden ágában a mun­kások és tisztviselők létszáma. Az iparban ioglalkoztalotiak száma egy év alatt 90.000-rel nőtt. A tervidő­szak végén az építőiparban foglal­koztatottak száma 94.000-rel volt. ma­gasabb, mint 'az év elején és 97.000- rel több, mint a múlt év hasonló idő­pontjában. így az egész iparban (az építőiparral együtt) a foglalkoztatot­tak száma egy év alatt közel 200.000 fővei nőtt meg. A munkatermelékenység emelke­dett. Ez év harmadik negyedében a gyáriparban az egy lőre eső termelés értéke 19.4 százalékkal volt maga­sabb, mint 1949 azonos időszakában. Ezen belül a kohászati iparban 13.5 százalékkal, a bányászatban 9.2 száza- százalékkala bányászatban 9.2 száza­lékkal, a textiliparban 17.0 százalék­kal emelkedett a termelékenység. Szociális és kulturális eredmények Az 1950—51. tanévben beiratkozott általános és ipariskolai tanulók szá­ma meghaladja az 1,370.000-el. A kö­zépiskolai tanulók száma 13.200-zal, 17 százalékká] növekedett az előző iskolaévhez képest. A beiratkozott tanulók 59 százaléka munkás és dol­gozó paraszt gyermeke. Az egyetemi és íőiskolai hallgatók száma az 1950—51. tanévben kb 31.000 lő, kö­zel 85.5 százalékkal magasabb a ta­valyinál. Az új tanévben kereken 6,970.000 tankönyvet bocsátott a tan­ügyi kormányzat a tanulóifjúság ren­delkezésére. 1950 első háromnegyed évében a kiadott, könyvek és brosúrák pél- dányszúma meghaladta a 46.9 mil­liót, az emelkedés egy év alatt 45 százalék. 1950. III. negyedében a társada­lombiztosítás kiterjesztése újabb évi 30 millió forint szociális juttatást ja. lent a dolgozóknak. A béke legyőzi o háborút, mert e hőre zászlói« Sztálin Bejejcződöti Moszkvában a Béke Hívei II. Összszövetségi Értekezlete A Béke Hívei II. össz-szövetségi Értekezletének szerda délelőtti ülé­sén Vjacseszlav Kocsemaszov, a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizott­ságának elnöke kijelentette, hogy a szovjet ifjúság nem azért harcol a békéért, mintha félne a háborútól, hanem azért, mert éppúgy, mint ctz egész szovjet nép — a békés alkotó munkának akarja szentelni életét. Gavril püspök, a grúz pravoszláv- egyház képviselője szót emelt az amerikaiak koreai gaztettei ellen. Nyikoláj Malisev, a kujbisevi vízi­erőmű tervező főmérnöke a meg­valósuló hatalmas építkezések jelen­tőségét ismertette. Adolf Taimi. a Karelo-Finn Köz­társaság küldötte erélyesen tiltako­zott az ellen, hogy a szomszéd finn népet ismét a háborít útjára sodor­ják a Wall Street ügynökeinek en­gedelmeskedő jobboldali szociál­demokraták. Borisz Polevoj az újságírók sze­repéről beszélt a békéért vívott harcban és megbélyegezte az impe­rialista sajtó uszításait. A Béke Hívei II. össz-szövetségi értekezletének záróülésén Magda­lina Pokrovszkaja, a biglógiai tudo­mányok doktora az imperialisták zsoldjában álló tudomány átkos működését bélyegezte meg. A beszédek után került sor a küldöttek megválasztására, akik a Szovejtunió békemozgalmát kép­viselik majd a Béke Híveinek II. világkongresszusán. A szovjet küldöttség hatvanöt tagból áll. Köztük vannak: Vanda Vasziljevszka írónő, Vjacseszlav Volgin akadémikus, Baszti Bagirova azerbejdzsáni kolhozparasztnő, Zsu- ravljov olvasztár, Zaszlavszkij új­ságíró, Nyeszmejanov akadémikus, Nyikoláj kolomeai metropolita, Tyi- honov, a Szovjet Békevédelmi Bi­zottság elnöke, Sosztakovics zene­szerző, Ilja Ehrenburg és még má­sok. Üdvözlő távirat Sztálin elvtárshox 77.4%, kő- és kavicsnál 78 2%, őrleményeknél 67.4%. Ai átlagos ko Az értekezlet részvevői ezután a következő üdvözlő táviratot intéz­ték I. V. Sztálinhoz, a béke zászló­vivőjéhez: ,,Kedves Sztálin Elvtársi Mi, a Béke Hívei II. Össz-szövet­ségi értekezletének küldöttei, a munkások, kolhozparasztok, mérnö­kök, tudósok, írók. művészeti dol­gozók képviselői a hatalmas és békeszerető szóvjet nép akaratát ki­fejezve az üdvözlet és hála szavai­val fordulunk önhöz, atyánkhoz és tanítónkhoz, a békéért és az egész haladó emberiség boldogságáért folyó harc zászlóvivőjéhez. Értekezletünk azokban a napok­ban ült össze, midőn az angol-ame­rikai imperialisták a hidegháború­ról a közvetlen agresszióra tértek át. A hős koreai nép vérével, bé­kés asszonyok, gyermekek és aggok vérével árasztják el a szabadság­szerető Koreát. A háborús uszítok mindent megtesznek, hogy akadá­lyozzák a békeharcot, megbontsák a népek egységét é:: új világháború örvényébe taszítsák a népeket. A gonoszság és erőszak politikájával szemben á'i a béke híveinek nap­lói napra erősödő sokmilliós egy­ségfrontja. Az egyszerű emberek milliói — határokon túli barátaink — reménnyel és büszkeséggel tekin­tenek hazánkra. Hallják nyugodt hangját, látják ihletett alkotómun­káját. A természet átalakításának sztálini terve, a Volgán, a Dnyepe­ren és Közép-Ázsióban folyó nagy építkezések, azok a lépcsőfokok, melyeken országunk a kommuniz­mus csúcsai felé emelkedik. A világ két táborra oszlott: az élet és a ha­lál táborára, a boldogság és a bánat táborára, az igazság és hazugság tábo­rára. a béke és a háború táborára. A béke híveinek arcvonala növek­szik és szilárd. A földkerekség valamennyi becsületes embere az élet, a boldogság, az igazság és a béke táborában van: együtt vannak a Szovjetunióval és önnel Sztálin elvtárs. Az ön következetessége és szilárdsága a békéért vívott harc­ban még aktívabb küzdelemre lel­kesíti a béke híveit a háborús uszí­tok ellen, a népek barátságának felvirágzásáért. Kedves vezérünk és tanítónk! Az egész szovjet népet eltölti az el­tökéltség, hogy küzdjön a békéért és megvédelmezze a béke ügyét. Az egész szovjet nép egyhangúan tá­mogatja kormányának bekeszeretö külpolitikáját. A szovjet emberek hajthatatlan akaratának ragyogó tanúbizonysága, hogy országunk, népe egyhangúan aláírta a stock­holmi felhívási. Mi szovjet embe­rek, kiket a Bolsevik Párt és ön Sztálin elv társ nevelt, jól tudjuk, hogy a háborús uszítóknak adott legjobb válasz a szeretett hazánk felvirágoztatása nevében végzett ön- fláldozó munka. A béke diadalt arat a háború felett, m.ert a béke hívei­nek mozgalma, legyőzi a háborút, mert a mozgalom élén a megingat- liatatlan szovjet nép, az egész vi­lág békéjének támasza halad. A béke legyőzi a háborút, mert e harc zászlaja: Sztálin. Éljen a bolsevikok nagy pártja, mely diadalra vezet bennünket. Éljen a világ népei békéért vívott harcának szervezője és lelkesítője, kedves és szeretett Sztálin elviárt­sunk.” A Béke Híveinek háromnapos össz-szövetségi értekezlete ezzel be­fejezte munkáját. Megbízás a Béke Hívei II. Világkongresszusán részvevő szovjet küldöttek számára A Béke Híveinek II. öasz-szöveteégi értekezlete a következő megbízást adta a Béke Híveinek II. Világ­kongresszusán részvevő szovjet kül­dötteknek: — A Béke Híveinek 11. össz- rsziivetségi értekezlete az egész szov­jet nép akaratát kifejezve, teljes i'sré-ízében támogatja a Béke Hívei Világkongresszusa állandó bízolt-sága elnökségének prágai ülésszakán ho­zott határozatokat é? megbízza a fi. Világkongresszusán részvevő képvi­selőit. hogy: t. Jelentsék ki, hogy az egész szőr- jel uép változatlan odaadással visel­tetik a béke ügye iránt, kész, hogy szilárd eltökéltséggel, a béke vala­mennyi országban élő valamennyi hívével egyilii küzdjön a háború ve­szélyének elhárításáéit, a tarlós é* ál­landó béke biztosításáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom