Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

tt n p h o lhSO SZEPTEM3ER 17 AMZ> /* , KŰIPOUHKABAN Az elmúlt napok nemzetközi ese menyeit Igejellemzőbben és legerthe többen úgy mutathatjuk, úgy magya­rázhatjuk meg, ha egyszerűen a távi' rati irodák, a sajtó anyagaiból egy­két fontosabb részt kiemelünk. Min­den kommentár, hozzáfűzés nélkül puszta tények is rávilágítanak arra hogy mi megy végbe napjainkban. A tényekből a következtetés nyilván­való. Tehát: „Az Egyesült Állomok hadikiadá­sait a mostani 15 milliárd dollárról legalább is évi 30 milliárd dollárra emeljük. Jövő évi júliustól kezdve, valószínűleg még a 30 milliárd dol­lárnál is sokkal többet kell majd honvédelemre" költenünk. (Truman legutóbbi rádióbeszédéből.) „Számot kell vetnünk azzal, hogy gazdaságunk ágyúkat, repülőgépeket, harckocsikat és más hadianyagokat gyárt. Valamennyiünknek vállalnunk kell bizonyos lemondásokat." (Tru­man). „Tíz amerikai hadosztály várható a nyugateurópai hadsereg megerősítésé­re, mely 50 hadosztályt fog kitenni, ebből tíz hadosztály Nyugat-Német- országból kerül ki." (Le Monde, a francia külügyminisztérium lapja.) „Cshoncsjiny városra például au­gusztus 19-én, több, mint 60 amerikai bombavető 1012 bombát dobott. 2626 lakóház rombadőlt, 1034 ember meg­halt cs 2347 emcgsebesiill. Elpusztult a kórház, az iskola, a színház, vala­mint sok más kulturális és társadal­mi jelentőségű épület. A 120 ezer lakosú Cshoncsjiny város 90 százalé­ka rommá vált," (Pák Hen En elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterének tiltakozá­sából, amelyet a Biztonsági Tanács­hoz küldött.) „Nyugat-Németországbon a háború­it tani évek legnagyobb hadgyakorla­tát tartják. Ezen a hadgyakorlaton százezer amerikai, angol és francia katona vesz részt és felhasználják a koreai háború tapasztalatait." (Nyugati hírügynökségek jelentése.) „Mig a londoniak nagyrészének nincs lakása, Anglia újabb 3.400 mil­lió fontot költ fegyverkezésre." (Hughes munkáspárti képviselő beszé­de az angol alsóházban.) „Olaszországban összehívják a kép­viselőhöz nemzetvédelmi bizottságát, hogy előzetes tárgyalás alá vegye a jelenlegi „honvédelmi" költségvetés megváltoztatásáról és 50 milliárd Ura katonai póthitel megszavazásáról szóló törvényjavaslatot." „Stockholm­ból jelentik: a svéd kormány csütör­tökön elhatározta, hogy a katonai költségvetést százmillió svéd koroná­val felemeli." .JPetitpierre svájci szö­vetségi elnök szeptember 14-én közöl­te, hogy Svájc fegyverkezési kiadásai a következő évben hétharmad résszel lesznek magasabbak, mint 1950-ben (Nyugati távirati voltak." közlései.) „A fokozott honvédelmi kiadások fedezésének legegyszerűbb módja az adóemelés. A katonai szükségletek ki­elégítésére a polgári fogyasztást Szol­gáló javak termelését csökkenteni kell," (Truman): „Az utóbbi hónapokban a létfenn­tartási költségek 20 X-kal emelked­tek, mert az amerikai monopolisták egyre több pénzt követelnek háborús készülődésre a holland kormánytól." (A Holland Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának felhívásából.) „Az amerikai, angol és francia külügyminiszterek newyorki értekez­letén az amerikaiak minden óva­tosság mellőzésével Nyugat-Németor- szóg haladéktalan felfegyverzését kö­vetelik, míg az angol és francia kül­ügyminiszter előnyben részesítené a nyugatnémet „rendőrség‘ kiépítését. Londoni diplomáciai körök úgy hiszik, hogy Bevin kénytelen lesz elvben hoz­zájárulni a nyugatnémet hadsereg fel­állításához. Betűn egyetlen feltétele az lesz, hogy Angliát és Franciaor­szágot Nyugat-Németországgal szem­ben részesítsék előnyben a fegyver­szállítmányok és a haderő fejlesztése tekintetében." (Newyorki jelentés.) * De fordítsuk tekintetünket derűsebb tájakra is. Röviden: A napokban hatalmas, új alkotás munkálataihoz fogott hozzá a szov­jet nép. Sztálin elvtárs javaslatára Knjbisev és Sztálingrád városai mel­lett felépülnek a világ legnagyobb vizicrőművei. A két új erőmű több Irodák áramot termel, mint Olaszország, Svédország és Svájc összesen és masz- sze mögöttünk maradnak az Egyesült Államok legnagyobb erőművei is. A Volga mentén 14 millió hektárnyi (kb. 22 és félmillió hold) kietlen, szá­razságban szenvedő földterület válik gazdagon termővé. A Szovjetunió minisztertanácsa el­rendelte, hogy az Amu-Darja és a Káspi-tenger között építsék meg ’a vi­lág leghosszabb, 1.100 kilométeres csatornáját. A főcsatorna mellett 1.200 kilométer hosszúságban létesül­nek öntöző és elárasztó csatornák és ezer kilométer hosszúságban egy cső­vezeték, amely az ipari üzemeket és lakótelepeket látja el vízzel. A csa­torna megépítésével nyolcmillió há­romszázezer hektárnyi homoksivatag válik termőfölddé (kb. tizenhárom és félmillió hold.) A sztálini békés al­kotómunka hatalmas alkotásai 5, ille­tőleg 7 éven belül elkészülnek. Kell-e a jelentésekhez kommentár? Meg kell-e magyarázni, hogy kük az emberiség legmegátalkódottabh ellen­ségei és kik a jótevői? Kik • háború és kik a béke hívei? Nem, erre nincs szükség! A tények masukért beszél­nek. Egyik oldalon a rombolás, a há­ború és halál, a világ másik felén az építés, a béke. az élet terveit hajtják végre. Az imperialista fegyvergyárosok búsás, véres haszonra fenik a fogu­kat. A világ népei a nagy Szovjet­unió vezetésével békére készülőd­nek, — megvédik a békét! Amit a kUpikijeg»; takar • * • Az amerikaiak az aljas koreai támadás leplezésére az Egyesüt! Nemzetek Szövetségének köpönyegébe burkolóznak. így akarjál megzavarni a világ népeinek 'aszténiását. Mesterkedéseik nem hoZ' tak sikert. Világos, hogy az ENSZ köpönyege mit takargat! Amiről a% egyszerű emberek beszélnek Jugoszlámában Levél Jugoszláviából Á lengyel külügyminisztérium tiltakozó jegyzéke a francia kormányhoz 1950. szeptember 14-én a lengyel külügyminisztérium jegyzéket kül­dött a varsói francia követségnek, amely többek között így szól: A külügymdnisztérium 1950 szep­tember 11-én tiltakozott lengyel ál­lampolgárok. jogellenes letartózta­tása és kiutasítása ellen. Most, mi­után az említett csoport megérke­zett Lengyelországba, a külügy­minisztérium értesült a francia rendőrség brutális és embertelen módszereiről, amelyeket a letartóz­tatások, kihallgatások és kiutasítá­sok során alkalmazott. Ezért szük­ségesnek találja, hogy visszatérjen a kérdésre. Az utazás Lengyelországba olyan Az; „európai hadsereg 6í 'Az úgynevezett „európai tanács“ nemrég lezajlott strassburgi ülé­sén javaslatot tettek egy „európai hadsereg" felállítására. A tervek szerint a hadsereghez az ágyútölteléket Nyugat-Németország szál­lítja, míg főparancsnok3 Churchill lesz. módszerek szerint történt, amelye­ket a hitleri fasiszták alkalmaz­tak, amikor hazafiakat gyüjtótáfoo- rokba szállítottak, a letartóztatotta­kat zárt teherkocsikban szállították. A lengyel kormány ismételten til­takozott a letartóztatások és kiuta­sítások ellen és megbélyegzi a fran­cia rendőrség barbár és embertelen bánásmódját lengyel polgárokkal szemben, akik közül többen érde­meket szereztek Franciaországban. A lengyel kormány követeli azok­nak a francia közegeknek a fel­kutatását és megbüntetését, akik felelősek a jogtalan házkutatásokért és a kiűzöttek vagyonának elkob­zásáért, valamint azoknak a fran­cia közegeknek a megbüntetését, akik megkínozták a letartóztatotta­kat és kiutasítottakat és megsértet­ték emberi méltóságukat. Megjelent a »Szocialista Ju­goszláviáért“ című lapban. ... Nemrég a!>kálmám volt arra, hogy be:zéCgessek egy Opova kör nyéki paraszttal. A kezében egy rct két tartott, megfelezte és az egyik darabba! megkínált. — Kóstolja meg a titoista disznó­búst, — mondta, majd így folytatta: — Mi most egyáltalán nem eszünk húst. mert mindent be kell szolgál­tatni. Az én családomnak két malaca van. De rám olyan beszolgáltatás: kötelezettséget róttak, hogy még egy malacot kellene vennem, hogy telje­síthessem a „beszolgáltatást“. Semmi­vel sem jobb a helyzet a tejjel sem. Nincs tehenem, de tejet mégis be kell szolgáltatnom, és ezért minden nap tejet kellene vennem, hogy teljesít­hessem a rám rótt kötelezettséget. Tölünk annyi búzát vettek el, hogy nem vagyunk képesek földünk egy- harmadát sem bevetni. Hogy be tudjuk vetni darabka földünket, búzát kel­lene venni, azt pedig nem lehet kapni, meg aztán pénzein sincs rá. Ha mégsem vetek, börtönbe zárnak. Ezután a következőkről beszélget­tünk: — Van a faluban szövetkezet, de mindenki megszökik belőle. Olyan kolhozokba, mint amilyenek a Szov­jetunióban vannak, mi is szívesen be­mennénk. Nálunk a faluban tavaly szervezték meg „ ,,szövetkezetét“ és akkor a nagy fenyegetésekre, — mert börtönnel, meg hatalmas adóval fe­nyegették a parasztokat — a paraszt- gazdaságok 30 százaléka belépett. Az idén már majdnem mindannyian meg szöktek és csak. 5 százalék maradt benn. Pedig, akik megszöktek, azokat nagyrészt börtönbe zárták, a család­iakra pedig nagy adót vetettek: ki. , — Milyen okot találtak a parasztok letartóztatására? - kérdem. — Mindenkire azt mondják, hogy a Tájékoztató Iroda híve. Ezt mond­ják rád, ha megmondod az igazat, ha kilépsz a szövetkezetből, ha nem tu­dod fizetni az adódat. A mi falunkba alig ak,ad olyan ház, melynek egy, vagy több lakója ne ülne Tito börtö­neiben. — Ha az ember nem akarta hosy ’lecsukják, akkor Titora szavazott. Na­gyon nehezen lehetett a golyót a fe­kete dobozba tenni, hiszen mellette állt két UDB-pribék és ha észrevet ték hogy az ember ide szavaz, — már vitték is a tömlőébe. így búcsúzik: — A mi népünk a faluban a Szov­jetunió felé fordul. Várja azt a napot, amikor végre lerázzuk Tito és ban­dája igáját és amikor megint ember­ként élhetünk, mint a Szovjetunió barátai. Oíasfcor-záa; íto’gozói harcolnak az elbocsátások ellen Olaszországban folyik a dolgozók kitartó, kemény harca az elbocsátá. sok ellen, a munka jogáért, azért, hogy a nemzeti ipar megmeneküljön a felszámolástól. A genovai hajógyári munkások visszautasították az igaz­gatóság parancsát, mellyel háromezer munkást akartak elbocsátani. Kemény harcot vív az elbocsátások ellen a firenzei Pignlone Kohászati Üzem dolgozóinak közössége. Firenze és környéke üzemeiben szolidaritás sztrájkok folynak. A fejlődés új szakasza A demokratikus fejlődés elmúlt Bt évében a Lengyel Köztársaság városainak és falvainak dolgozói hatalmas munkát végeztek, hogy hazájukat az elmaradt agrár-ipari országból élenjáró, gazdaságilag fejlett ipari-agrár ország­gá fejlesszék. Lengyelország az elmúlt év novemberében befejezte hároméves lervét, melyben 76 százalékkal szár­nyalta túl ipari termelésének háborúelőtti színvonalát. A mezőgazdasági termelés a háborúelőtti időszakkal szemben 122 százalékos emelkedést ért el. A dolgozók életszínvo­nala a háborúelőtti helyzettel összehasonlítva 26 százalék­kal emelkedett. A most induló hatéves népgazdasági terv végéig Len­gyelország ipara a háború előttihez viszonyítva háromszo­rosra növekszik. Ez év első hat hónapjában a lengyel ipari termelés tervét 106 százalékra teljesítették. 1949. második negye­dével összehasonlítva, az ide év, áprilistól júliusig eltelt szakaszában 4 százalékkal emelkedett a kőszén-, 13 száza­lékkal a nyersolajtermelés; 11 százalékkal több elektromos energiát, 15 százalékkal több pamutszövetet és 17 száza­lékkal több papírt gyártottak, mint az előző év azonos szakaszában. A mezőgazdaság fejlődését mulatja, hogy 1950. tava­szán 6SS ezer hektárral több földet vetettek be, mint az elmúlt évben. A falvak új mezőgazdasági gépeket kaptak. Feltartóztathatatlanul növekszik a falvai,ban a szövetkezeti mozgalom. 1949. decemberében az egész országban még midössze 1S5 kollektív gazdaság dolgozott, februárban már 500-ra emelkedett számuk és július közepén Krakkó közelében már megalakult az ezredik mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. Most ősszel a mozgalom még jobban ki­bontakozott. A hatéves terv a lengyel népet óriási feladatok elé állítja. Ezek a feladatok meg fognak valósulni. Ezt bizto­sítja a Párt vezetése, a Szovjetunió állandó segítsége és a testvéri népi demokratikus országok támogatása és együtt­működése. LINQYILORSZiOBÓ'L Az asszonyok története A Lengyel Tanítók Szövetségének épülelébcn tartották meg gyűlésüket a varsói vajdasági termelőszövetkeze­tek. ,4 gyűlésen napbarnított arcú, erőteljes lengyel pa­rasztok ás kék rpunkásruhás traktorosok, mosolygó arcú, tarkafejkendös parasztasszonyok vetlek részt. A szónoki emelvényen egy tagbaszakadt, szélesuállú parasztember, a wierzbicci termelőszövetkezet elnöke tar­lóit beszédet. Nem volt szónoki tehetség, de amit mondott, azon érezni lehetett az igazságot. A kezdeti nehézségekről beszélt. — Az asszonyokkal, a leleségeinkkel volt legtöbb ba­junk. Bizony elvtársak! Valaki bebeszélie nekik, hogy a közös gazdálkodás, közös konyhával jár, együtt fogunk aludni, még az ágyunk is közös lesz. Ezeknél a szavaknál a teremben nagy nevetés tört ki. Legjobban azok az asszonyok nevettek, akik egy évvel ez­előtt még ellátták ezeket a hazúg meséket. — Csak lassanként sikerült meggyőzni asszonyainkat. A meggyőzés végül teljes volt. Az asszonyok ma a szövet­kezet élmunkásai! Ezért tudlak ebben az évben 4.5 hektár cukorrépát négy nap alatt kiegyelni és megkapálni. És ezért olyan szépen fejlettek a wierzbicci termelőszövetkezei cukorrépái! Az asszonyok beléptek a Lengyel Női Ligába és szor­galmasan tanulnak. Nincs a szöveikezetnek egyetlen tagja sem, aki ne hallgatna ideológiai tanfolyamot és ne lenne tisztában azzal, hogy felemelkedésüket a Pártnak köszön­hetik. Még a legnagyobb dologidőben sem hanyagolják el a tanulást. Az ifjúság mindenből alaposan kiveszi a részét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az aratást határidőre fejez- ték be, és határidő előtt teljesítették az állami gabona- beadási tervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom