Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-14 / 214. szám

Í950 SZEPTEMBER 14 w*pl6 3 DunosTekcsff példája nyomón számos községben vállalták: Október 22 -re, a lanrícsvaiasziasok napiara befelezik a búzavetést Haladéktaiaau! végezzük e! az ősziárpa vésésé! Hatalmas lelkesedéssel született meg vasárnap a dunaszekcsői gyű­lésen az a határozat, hogy a köz­ség dolgozó parasztsága október 22 re, a tanácsválasztások napjára befejezi a búza vetését. A duna- SZekCsőIékhez hasonló vállalást tett még aznap számos község dolgozó parasztsága és az azóta eltelt idő alajtt több, mint 100 község dolgozó parasztjai tettek még hasonló vál­lalást, és párosversenyre hívták a szomszédos községeket. Hagy arányokban bontakozik ki az őszi verseny a pécsvárad! járás­ban is. A járásban Berkesd Máriá- kéménddel All versenyben. Ennek során a berkesdl dolgozó parasztok vállalták, hogy a tanácsválasztások napjára befejezik a búza vetését és ,a többi vetést is ennek megfelelően 8—10 nappal előbb végzik el. Pémárad; Október 15-jre elvetjük ax árpát • Monyoród dolgozó parasztjai Sze­derkényt hívták párosversenyre ha­sonló feltételeit mellett. A verseny­kihívás elfogadásakor a szeder­kényi dolgozó parasztok vállalták, foógy az árpavetést 10 nappal a ki­tűzött határidő előtt elvégzik és a búzavetést is befejezik a tanács- választás napjára. Dé megindult a verseny a többi községekben is. Zengővárkony dol­gozó parasztsága a nagypalliakkal lépett versenyre, az erzsébetieket a kékesdiek hívták versenyre, a me- cseknádasdiak pedig Hidas dolgozó parasztjaival versenyeznek. Pereked dolgozó parasztjai is elindították a versenyt. Az cllendieket hívták ki és ennek során mindkét község dolgozó parasztsága vállalta, hogy 10 nappal a határidő előtt befejezik ez ösziárpa vetését, a tanács­ra! ásztás napjára pedig a búza- vetést. Lelkesen indult el a verseny a pécsvéradi és a hosszúhetényi dol­gozó parasztok között is. A pécs- váradi dolgozó parasztok különösen példamutató vállalást tettek a ver­seny elindulásakor: vállalták, hogy az ősziárpát szeptember 15-re, a rozsot október 5-re elvetik. Ugyan­ekkor vállalták azt is, hogy a búza vetését két nappal a tanácsválasz­tások előtt, október 20-ra százszáza­lékban elvégzik. Ahhoz azonban, hogy ezeket a vállalásokat megyénk dolgozó pa­rasztjai teljesíthessék is, aZ kell, hogy már a most esedékes munká­kat is előbb- végezzék el. Ezt termé­szetesen nem csak ez indokolja. In­dokolja elsősorban az, hogy az idén a rendkívüli időjárás következté­ben, amint a gabonafélék aratása is előbbre került tíz nappal — két héttel a szokásos Időpontnál, úgy a mostani munkákat is előbb kelt, hogy elvégezzük. Gyorsítsuk a betakarítási munkákat így előbb kell végeznünk a kapá­sok betakarításával. Ezek közül a napraforgó betakarítását már el kellett volna végezni az egész me­gyében. A napraforgó tányérjának betakarítása azonban még csak 95 százalékban fejeződött be, a szár levágása és eltávolítása pedig csak 70 százalékban történt meg. Pokozni kell az egész megyében a kukorica betakarításának ütemet is, hogy ennek a munkának elhúzódása sé okozhasson zavart és késedelmet a vetésben. •Legfontosabb azonban az,' hogy késedelem nélkül az egész megyé­ben meginduljon az árpavetés. Ez azért is jelent nagy feladatot, mert az idén jóval nagyobb területet vetünk be őszi árpából, mint az előző években. Az árpa vetésének elérkezett az Ideje és ezen a héten mindenütt be kell fejezni a vetést, ha azt akarjuk, hogy Idejében a földbe kerüljön a mag. Ennek ellenére a megyében eddig csak az állami gazdaságok mutat­tak példát az árpa vetésében. Ennek során a beindult versenyben máris számos jó eredmény született meg állami gazdaságainkban. így Sátor­helyen Árpád József, aki verseny­gyűlésen 120 százalékot vállalt, 147 százalékot teljesített; Nem sokkal marad el mögötte Haraszti György sem, aki 146 százalékra teljesítette normáját az árpa vetésében. Leg­kimagaslóbb eredményt a Petőfi* brigád 1. számú munkacsapata érte el a gazdaságban: 325 százalékot teljesítettek a vetésben. . 22 állami gazdaság már befejezte az Ösziárpa vetését Több jó eredményt érték él a csobokapusztai állami gazdaság dol­gozói is. HauZer József 140, Nagy János 150, Nevedel József 200 szá­zalékot értek el árpavetésben, míg Szekeres József 192 Százalékot tel­jesített magtakarásban. Számos hasonló jó eredmény szü­letett a vetés első napjában, a többi állami gazdaságban is és döntően ez a jó versenymunka tette lehe­tővé, hogy eddig már 22 állami gaz­daság 100 százalékban befejezte az őszi árpa vetését s hogy állami gaz­daságaink egész ősziárpa előirány­zatuk 91 százalékát már elvetették. Állami gazdaságaink példáját kell követniük mindenekelőtt termelő- csoportjainknak. A mai napon, amennyiben még nem kezdődött meg az árpa vetése, meg kell kez­denie minden termelőcsoportnak. De meg kell kezdeniök az árpa ve­tését az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknak is, hogy biztosít­sák árpából a jövő évi jó, az idei­nél is magasabb termést Tsii'jési to vi alfák men sinlaion iaini fárismviieiBinli az őszi BiáüMiai úapcsalaíos lesi kiél A Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyel Bizottságának határozata szerint szombaton minden falusi pártszervezetnél az állami gazdaságok, gépállomások, tszcs-k alapszervezeteinél is rendkívüli taggyűlések lesznek. Pártszervezeteink ezeken a taggyűléseken az őszi munkákkal kapcsolatos te­endőket vitatják meg. I —r 1 • " " "" 1 ——— Új !endü!@fu feíviHágosífó munkát csoportjaink fejlesztéséért Termelőcsoportjaink fejlesztésé­ben az elmúlt héten igen nagyará­nyú lanyhulás állott be. És ez a lanyhulás tovább tartott ezen a hé­ten is. Néhány Csoporttól eltekintve — és ezek képezik a kivitelt, — csoportjaink legnagyobb részénél csaknem teljesen, sőt nem egy he­lyen teljesen leálltak a felvilágosító munkával és úgyszólván semmi erőfeszítést nem tesznek annak ér­dekében, hogy újabb tagokat nyer­jenek meg a csoport számára. A csoport fejlesztését, a felvilá­gosító munkát abbahagyott csopor­tok tagsága különféle okokra hi­vatkozik. Hivatkoznak a földbirtok­rendezésre, hivatkoznak újabban az őszi munkákra és továbbra is arra, hogy „aki be akart lépni, az már itt van.” Mindezekre a hamis „érvekre” kiváló cáfolatot adtak a. ‘paraszt­küldöttek vasárnapi gyűlései. Ezek I közül is leginkább a vokányi gyű­lés. Vokányban ugyanis a beszá­moló után a csoport tagsága to­vább folytatta a felvilágosító mun­kát és a beszámolót követő napon 17 újabb dolgozó parasztcsalád je­lentkezett a csoportba. Mit bizonyít ez? Döntően azt, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy aki akart, az már úgyis itt van közöttünk. Nincs igazuk azoknak, akik a felvilágo­sító munka elhanyagolását azzal próbálják magyarázni, hogy már nincsenek érdeklődő, a termelő- cscport felé vonzódó dolgozó pa­rasztok. Ezt bizonyítják a többi parasztitól iottgyűlések is, a babar- ci éppúgy, mint a villánykövesdi, vagy az ivándárdai. Ezt a tanulságot kell mindenek­előtt megszívlelniük termelöcsoport- jaink tagságának. Meg kell iátniok, észre kell venniük minden község­ben az érdeklődő, de még csopor­ton kívül dolgozó parasztcsaládok tizeit Üjult erővel kell hozzá lát- niok, hogy ezeket felvilágosítsák és megnyerjék a csoportba való belé­pésre. Üzemi és falusi pártszervezeteink­nek kell gondoskodniok elsősorban arról, hogy ezt a csoport valameny- nyi tagja megértse. És nekik kell arra is felhivniok csoporttagjaink figyelmét, hegy az „úgy sincs már érdeklődő’’-hangulatot elsősorban mindenütt a kulákpk igyekszenek terjeszteni. A kulákok fújják min­denfele — nemcsak Szenti őrincen — hogy nem akar itt már senki sa belépni. Leplezzük le a kulákok agltáció- ját, számoljuk fel a közömbösséget, adjunk új lendületet a felvilágosító munkának s nem kétséges, számos új dolgozó parasztcsalád lép még be csoportjainkba. Pénteken tartja ünnepélyes tanévnyitását az egyetem A pécsi Tudományegyetem és a pé­csi Pedagógiai főiskola ünnepélyes év­nyitója szeptember 15-én, délelőtt 10 órakor lesz az egyetem aulájában. Az ünnepélyen a Párt nevében Tóth László clvtárSj egyetemi párltit' kár, a VMK képviselőjeként Evellei István elvtárs, az egyetemi ügyosztály vezetője, az egyetem nevében dr Bo­ra® Béla rektor, a DISZ részéről Bé- leczki Lajos elvtársak beszélnek majd. A beszédekben főiskolai oktatásunk gyökeres átalakítását, az új egyetemi reformot ismertetik majd az előadók. Beszámolnak a szociális összetétel sö­röm történt jelentős változásokról, új egyetemeink és főiskoláink létesítésé­ről, ösztönéi jpoli tikáréi, stb. Az a nagy változás, ami egyetemeink és fő­iskoláink terén Pártunk Központi Ve­zetőségének határozata óta végbement, már eddig is jelentős eredményeket mutat fel. Az idei tanévben a Szovjet­unió felsőoktatásának tapasztalatai alapján még nagyobb fejlődés elé te­kinthet egyetemi és főiskolai oktatá­sunk. Pécsbfnya rendelő és pSlynfsmilartási delgozói is tú teljesíiik az új méltat István-aknán megszüntették az ürescsille hiányt, most már a mozdonyvezetőkön múlik, hogy a szénkészletet teljes egészében kiszállítsák ' Ä mecseks2abö]csí István-aknán a felszabadulás óta az egyre fokozódó Jeí-melés mind inkább megkövetelte a tíányos csillepark kibővítését. ■ A csillehiány különösen éreztette jatását a 3 éves terv utolso negyedé­ben, amikor bányászaink döntő roha­mot indítottak cl a terv idő előtti be­fejezése érdekében. A hiányosság ab­ban nyilvánult meg, hogy a fejtéseket nem tudták kellően ellátni ürescsihé- t)el és így a kitermelt szén egy részét nem tudták kiszállítani abban a mű­szákban. , igya bányászou lelKes tírek • I lseit sok esetben áthúzta a csil- Jchiány .aminek az lett a következ­ménye, hogy a vájároknak sokszor órák hosszat kellett a fejtésekben Élni a szenrakások tetején, mert nem tudtak mozogni a kitermelt készlettől. Persze ez csak volt. Jelenleg már •okkal kezdvezőbb a helyzet a csille- •llátás területén. Ötéves tervünk megindulása 6{a ál­landó a javulás. Ma már István-ak­nán nem lehet ürescsille-hiányról be­szélni. A legtöbb csapatvezető ezt mondja: — Bár tudnánk annyi szenet ter­melni, mint amennyi üres csille áll a rendelkezésünkre. így vélekedik Bozsér János elvtárs, He.így nyilatkozik Vince Ferenc vájár is, mii a második szinten, a 4-es te­lepi fejtésben dolgozik. — item «mtéHsae»n arra, hogy (előfordult volna mostanában olyan •set, hogy üres csillére kellett volna várnunk, vagy az, hogy a tőliőgaraf ban maradt volna a kifejlett szén. Tehát István-aknán sikerült telje­sen felszámolni az ürescsille hiányt. Ez elsősorban a MESZHART igazga­tóságának köszönhető, mert felismerte • kérdés nagy fontosságát, elhatároz­ták, hogy az előirányzott. 100 darab fej csille helyett 150 darabot készíltet- Hck el. Jó munkát végeztek a csillcpark ki- bövii ősénél a készítő és javltó-brigá- Hok tagjai. Egy pillanatra sem feled­keztek meg arról, hogy a bányászok csak _ úgy tudják a széntermelést fo­kozni, ha megfelelő számú csille áll (rendelkezésükre. Ez serkentette a •slllekészítő- cs javító munkásokat a magasabb teljesítmények elérésére és ennek eredményeként már a mait hó­napban be is fejezték az előirányzott 150 darab új csille elkészítését, A 150 darab ű| csille elle­nére is találkozunk olyan esetekkel, amikor még mindig előfordul csüle- hiár.y egyes fejtéseknél.^ Az Antal fejtésben például 80 csil lét töltöttek a 9-i műszakban. Csak nyolcvanat azért, mert nem kaplak több üres csillét. Pedig ha nincs hiány akkor 25—30 csillével többet tudott volna szállítani a fejtés. Nézzük, hol volt a hiba? Miért nem kapott a fej­tés elég csillét. Erre a kérdésre vilá gosan megadja a választ Antal Pál (1) csapatvezető, aki már többször jelentette a súlyos mulasztást az üzemj irodában. — A 9-i műszakon rájöttem arra, hogy nem azért van nálunk ürescsille- hiány, mert kevés a csille, hanem azért, mert nagyfokú szcrvezellenséf van a légmozdonyuezetők munkájában. Ezt tapasztaltam a 9-i műszakon, de •iitvanez a helyzet mindig, amikor üres csillére várunk, A motorosok dél felé, a dél­utánom műszakban pedig 8 óra tájban csak azzal törődnek, hogy a műszaknak vége legyen. Vagyis, ebben az időtój- ban már csak egy vonat ürescsillet huzatnak a fejtés részére, ami nem elég. Azért nem, mert ebben az idő­Í iontban történik az egész műszak fo- yamán széthullott szénkészlet letaka- rltása és ilyenkor ömlik legvastagab­ban a szén a lejtésből. Ez bizony ko­moly hiba a motorosok részéről, akik nem a fejtés termeléséhez viszonyítva szervezik meg munkájukat. Azok a motorosok, akik az An tal-f ejtésből szállítják el a készletet, sürgősen vál­toztassák meg munkabeosztásukat és kövessék a többi motoros példáját, hogy az Antal-fej lésben dolgozó bányá­szok is azt mondhassák el, mint a többi csapatok: „Bár tudnánk annyi szenet termelni, mint amennyi üres csille áll rendelkezésünkre,“ Pécsbánya-rendező ?s pályafenntar­tási dolgozói közül lengyel elvtárs sztahanovista főmozdonyvezető kihívá­sához az első napon 52-en, második napon 78-an és a harmadik napon már 120-an csatlakoztak. A csatlakozás most már százszázalékos. Szeptember 1-én a MESZHART szál­lítási és rakódási komplex-brigád Ma­jorosi brigádja 125 százalékos teljesít mén'yt ért eL Másodikén a nappali műszak Németh brigádja 18 óráig 127 százalékos, az éjjeli csoport pedig 220 százalékos kimagasló eredményt el az 500 km-es 2000 tonnás légfékes irány vonat indítása terén. Az aznapi terme­lés 07 százalékban nyert irányvonattal továbbítást, amely nagyrészt a kollek­tív munkának köszönhető, mert bebi­zonyosodott, hogy a brígádmunka alap­vető feltétele a tervszerű szállításnak. A Majorosi—Jakab—Alföldi brigád tag­jai a szovjet vasutasok példáját követ­ték, mert csak a szovjet módszerekkel és tapasztalatokkal lehet ilyen kima­gasló eredményt elérni, A pályafenntartási dolgozók új nor­máikat az első napon szintén 5—7 szá­zalékkal, 2-án 10 százalékkal túlteljesí­tették. Bebizonyosodott nálunk is, hogy a régi normák elavultak. Dolgozóink szolidaritást vállalnak a hős koreai néppel és eredményeikkel megálljt kiáltanak az imperialista agresszorok- nak: „El a kezekkel Koreától!“ Szabadsági Sári Sándor párttitkár Pécsbánya. Eredményesen dolgozik a Bőrgyár békebizottsága A Pécsi Bőrgyár élüzem bákebi. zottsága állandó felvilágositó mun­kát végez a dolgozók között. Reisz Lajos békebizottsági titkár munká­jukról így számol be- . A Koreai Hét üzemünkben elért A tervkölcsön sorsolása az ellenség újabb veresége Az imperialisták a felszabadulás után meg akarták akadályozni a fej­lődésünket Azt akarták, hogy saját magunk erejéből ne tudjunk lábra- állni. Ezért támadták 3 és 5 éves tér. vünket. Az ellenség mindenáron azt akarta, hogy amerikai pénzi vegyünk fel kölcsön. Ez azt jelen­tette volna, hogy eladjuk magunkat az imperialistáknak. Dolgozó népünk Pártunk vezetésével felismerte azt, hogy az országot ezzel romlásba vin. n?,nH ®s saját pénzéből kölcsönt ajánlott fel az államnak, hogy ne kelljen az imperialisták dollárjait igénybe venni. Amikor az ellenség látta, hogy dolgozó népünk lelkesen jegyez tervkölcsönt, ügynökei ré­vén azt terjesztette, hogy a tervköl­csön elveszett pénz, ami soha nem térül vissza. Az ilyen hazug mesékkel csak a gyengehitűeket lehetett félrevezetni, mert az öntudatos dolgozók tudták azt, hogy ez a kölcsön az egész ma­gyar nép javát fogja szolgálni. Most, amikor rendelei jelent meg. j hogy a tervkölcsön sorsolását, illő:. ve visszafizetését meg fogják kezde­ni, jönnek azok akik az ellenség uszályába kerültek és mondják: mi­ért is hallgattam másra, mint a Párt­ra? Most látják, az imperialisták ügynökei becsapták őket. Mi, akik bízunk a Pártban nyugodtan mond. hatjuk: íme egy újabb bizonyíték a kommunisták és a Párt mellett és egy újabb győzelem az imperialisták felett. Most újból láthatja mindenki, hogy a kommunisták a béke és a jólét ér­dekében dolgoznak, az imperialisták pedig aljas terveket szőnek, embe­reket, asszonyokat és ártatlan gyer­mekeket gyilkoltatnak halomra. Ezt láthatjuk Koreában és Kínában is ezt teszik, bombázzák a békés lakossá­got. Nekünk elég volt a háború bor­zalmaiból, mi békeben, saját erőnk­ből építjük fel dolgozó népünk szo­cialista államát. Vass József Szabolcsbányatelep * Mi, a Növényolaj',pari vállalat dől. gozói is megkaptuk a tervkölcsön­kötvényeket, örömmej és egyben téllő gonddal tettük el, vittük haza a családnak, és most örömmel vár­juk valamennyien, hogy megkezdőd­jék a nyereménykötyények sorsa, lása. Két fiammal együtt 1400 forint köl­csönt adtunk a nép államának. Tíz hónap alatt alig vettük észre, máris lefizettük. Azonban mindannyian észrevettük azt, hogy több lett a munkaalkalom, épültek a gyárak a házak, kórházak, iskola, bölcsőde, de ezenkívül készültek a különböző gé­pek traktorok, stb. Ez azonban csak egy része annak amit 5 éves ter­vünkből még kapni lógunk éa ehhez járul most a több, mint 75 ezer nye­remény kisorsolása. Őszinte szívvei jegyeztem a terv­kölcsönt, mert tudtam, hogv ma. gur.kndk, a népnek adjuk és az im­perialisták dollárjai helyeit mi dől. gőzölt, a saját erőnkből, Pártunk bölcs irányítása mellett építjük mind- annyiunk boldog lövőjét, a békét, 5 éves tervünket és a szocializmust. Kis:. István Növényolajipari vállalat II sz. telepe kiváló eredményei s mos.t pedig 8 szeretetcsomagra való gyűjtés közel 2.400 forintos összege is azt bizo­nyítja, hogy békebizottságunk dol­gozik, De állandóan agitálunk a napi termelési eredményekkel, fejlesztjük a versenyt is. Két békeörünk — Wirt Károlyné és Gergely József—1 felajánlásaikat többszörösen túltelje­sítették. A tanácsválasztás hatalmas, jelen­tőségének minél jobb megmagyará­zására, a Párt négy üzemi alapszer. vezete agitációs versenyre hívta ki egymást. A békebizottság is csatla­kozott ehhez a versenyhez. A köl- csönkötvények nyereményhúzása is kiváló alkalom békebizottságí tag­jainknak és a népnevelőknek, hogy az életszínvonalemelkedés és az épü­lő szocializmus többi eredményét felhasználják békeagilációjuk során• — Egyébként 4 alapszervezetünk melett mindenütt 6—6 tagú további békebizottságot is alakított dolgo­zóink lelkesedése. Békebizotrságaink- ban igen jól működnek a pártonkf- vüliek, örömmel vállalkoznak agitá. ciós munkákra. Tizenhéttagú béke­bizottságunkba nagyszámban von­tunk be pártonkívülieket (kb 65 szá­zalékban) s ennek komoly eredmé­nyét láttuk munkánkban. Párlonkí- vüti dolgozóink is szívesen fogadják az agitátorokat, sőt egyre többen je­lentkeznek hasonló teladaUa. Mert minden dolgozónknak szívügye a bélié s ezért a bé­kéért dolgozni, harcolni is híd és akar.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom