Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-10 / 211. szám

DUNÁNTÚLI N API O VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN! A koreai néphadsereg felszabadította Jongcsont (2. o.) — Baranya dolgozó népe üdvözli az első tanács-válasz­tást (3. o.j — A nagykozári leihívás nyomán 20 dolgozó paraszt csoportot alakított Olaszon (3. o.) — Megkezdték az OTI bővítési munkálatait (5. o.) — A mohácsi iskola­város (6, o.) — A bőrgyári népnevelő munka a bírálat után (7. o.) LAPJA VASÁRNAP, SZEPTEMBER 10 HARCOS ÜNNEPÜNK: A NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAPI Harcos seregszemlét tart ma az egész világ haladó szövetkezetei- neK sokmilliós tagsága. Harcos ünnepet tartanak mindenekelőtt í Szovjetunió hatalmas szövetkeze ti mozgalmának dolgozói, de i szocializmust építő népi demokrá ciák megizmosodott szövetkezeti tagságának hatalmas tábora is- így lelkes ünnepségek keretében emlékezünk meg rni is a Nemzet­közi Szövetkezeti Napról. A Nemzetközi Szövetkezeti Na non még sokkal szorosabbra kel fűznünk szövetkezeti tagságunk hatalmas táborát, még sokka! harcosabban fel kell sorakoznak szövetkezeti tagjainknak a béke megvédésének ügye melle. A mai napon szövetkezeteink többmdl os tagságának ki kell fejeznie a hehe megvédéséért való harcos elszánt­ságát, azt, hogy minden erejevel kész harcolni a békéért, mely ne­künk annyi minden mellett azt ifi jelenti, hogy a dolgozók valódi érdekeit szolgáló szövetkezeti mozgalmat építhetünk. A világ haladó szövetkezetei­nek tagságával, az ország szövet­kezeti tagjainak millióval együtt ünnepel ma Baranya szövetkezeti tagsága is. S mivel a mai nap a béke megvédésének harcos ün­nepe mellett a terménybegyüjtes- ben elért győzelem ünnepe is, azokban a községekben ünnepelnek ma a legméltóbban, melyek elen jártak a begyűjtési csatában. Ivándárdán lesz ma a legszebb ünnepség, ebben a községben, melynek dolgozó parasztsága leg­inkább bebizonyította, hogy a tér- ménvbegyüjtési előirányzat nagy­arányú túlteljesítésével igyekezett elsősorban szolgálni a béke mek' védésének ügyét, az ötéves terv- a szocializmus építését. De méltóan ünnepel ezek mellett a baranyai községek egész sora. Nemcsak a kitüntetettek, mint Zalata vagy Ve- ménd, Borjád és Csikostottos, Mozsgó, Vajszló, Mágpcs, Magyar­szék és Szabadszentkirály, hanem számos olyan község is melyf mind túlteljesítették beadási köte­lezettségüket. Ezekben a községéi­ben győzelmi ünnep a mai nap. Az olyan községekben viszont, mint Pálé vagy Egyhazaskozar, amelyek még mindig erősen elmaradtak a teljesítéstől, ott a begyűjtésnek a mai nap adjon útabb lendületet A terménybegyüjtés mellett ün­neppé avatja a mai napot az a ha­talmas fejlődés is, a^t « «lmúlt hetekben termelocsoportjamk elér tek A dolgozó parasztok ezrei megtalálta a jólét felé vezető utat és számos term elő csoportunk tag •ága és földterülete nőtt meg több *záz százalékkal, De az eredmények ünneplése mellett ennél a kérdésnél sem bad megelégednünk az számbavételével. Meg kell a"3?1 nunk. hogy megyénkben igen Ko­moly lanyhulás állott be a \erm ' löcsoporlok fejlesztéséért folyta­tott felvilágosító munkában. A cso­portok nagyrészénél befejezettnek veszik a csoport fejlesztését, iyea elégedtek az eddigi eredményekkel éj nem folytatják tovább a felvilá­gosító munkát. , , ... E téren is gyökeres fordulatot kell, hogy jelentsen a mai Nemzet­közi Szövetkezeti Nap! bel ke” ráznia csoportjaink tagságát, meg kefl hogy értessük ezen a napon minden csoporttaggal: a felvilágo­sító munkát áj endulette' kell íolylatni. meg kell nyernünk a be­lépésre az érdeklődő és még cso­porton kívüli dolgozó parasztok újabb ezreit. Termelőcsoportjaink fejlesztésé­ből például Kislippón, Magyarbó- lyon, eddig i« derekasan kivették részüket a belépett földmüvesszö- vetkezeti tagok. Ezeket a példákat kell követnie minden földműves- szövetkezeti tagnak! Földműves- szövetkezeteink vezetői elsősorban saját példájukkal segítsenek a be­lépés kérdésében nehezen dönteni tudó dolgozó parasztoknak. A termelőszövetkezetek fejlesz­tése és a terménybegyüj tűsben ki­vívott eredmények mellett jelentő­sek azok a sikerek is, melyeket a földmüvesszövetikezeti mozgalom erősítésében elértünk. Baranyában ma már 358 földmüveSszövetkezet van 62.000 taggal. Nagyok a feladatok, melyek löldművesszövetkezeteinkre várnak. Ezek közül a feladatok közül ket­tőt: a termelöcsoportok további fejlesztését és a begyűjtés nyeinek növelését már említettük. Mellettük, mint legdöntőbb felada­tot, az őszi munkáknak a miniszter^ tanács határozata szerinti, jó mi­nőségű elvégzésének elősegítését kell megjelölnünk. Érmek érdekében földművesszö­vetkezeteinknek most elsősorban az őszi betakarítás gyors elvégzé­sére kell mozgósítaniok tagságukat és falujuk egész dolgozó paraszt­ságát. Földmüvesszövetkezetemk tagságának példát kell mutatnia az ipari és takarmánynövények gon­dos és gyors betakarításában, kü­lönösen a cukorrépa és kukorica betakarításban. Ugyanakkor föld­művesszövetkezeteinknek mozgósí- taniok kell a dolgozó parasztságot, hogy csak szelektorozott, csává­zott és lehetőleg minőségi vetőma­got vessen el minden dolgozó pa­raszt, s hogy a keverő szántást mi- nél előbb minden községben el­végezzék. Földművesszövetkezeté- inknek a feladatokra való mozgósí­tás mellett természetesen segítsé­get kell nyujtaniok dolgozó pa­rasztságunk számára a minőségi vetőmag biztosításával, talajműve­lői szerződések kötésével, a dol­gozó parasztság műtrágyával és növényvédőszerekkel való ellátásá­val is. Nagy feladatukat szövetkezeteink csak úgy tudják ellátni, ha az ed­digieknél sokkal éberebben ufána- néznek a soraik közt még sok helyt fellelhető ellenségnek. Akad még szövetkezeteink vezetésében kulák vagy valamiféle ivadéka és nem is kis számmal olyan vezető, vagy boltkezelő, aki a kulákok vagy a klerikális reakció befolyása alatt áll és az ő nótájukat fúj ja^ Egy­néhány szövetkezeti vezetőnk el­lensége a termelőcsoportnak, lázit a dolgozó parasztság jobb élete, megerősödése, biztos boldogulása, ellen. Ezen a téren sok még a tennivaló! Az előbb elsorolt fel­adatokat az ellenség veszett dühe és ellenállása mellett tudjuk csak sikerre vinni, ezért szükséges, hogy földművesszövetkezeieink nézzenek szét elsősorban saját portájukon, legyenek az élesedő osztályharc csatáiban dolgozó népünk erős se­regei! A mai Nemzetközi Szövetkezeti Nap akkkor lesz igazán a dolgozó parasztság ünnepe, ha nagy fel­adataira mozgósítja szövetkezeteink tagságát és az egész dolgozó pa­rasztságot Akkor fog igazán hoz­zá! árulni a béke megvédéséért, a szocializmus építéséért folytatott harcunkhoz! SÁNDOR ISTVÁN a SZÖVOSZ baranyamegyei titkára. A minisztertanács határozata az ország jövőévi vetéstervéről A minisztertanács pénteken, szép. tember 8-án megállapította az ország 1950—51. évi növénytermelési tervét. Az 1950—51. évi terv az elmúlt esz. tendő eredményes tervgazdálkodásé, nak alapján készült. Számol mind­azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket mezőgazdaságunkban eddig a tervgaz, dálkodás megvalósítása terén szerez, tünk és tekintetbe veszi a megnöveke_ dett szükségleteket, melyeket az öt­éves terv alapján fejlődő népgazdasá­gunk a mezőgazdasággal szemben tá­maszt, Az 1950—51. évi vetésterv minde­nekelőtt azt a feladatot tűzi mező- gazdaságunk elé hogy talpalatnyi megmunhálatlan és bevetetlen föld se maradjon az országban. A jövőévi vetésterv következő legfőbb célja, hogy továbbra is bősé­gesen biztosítsa az ország kenyerét■ Ennek érdekében a kenyérgabona, az őszibúza,- rozs vetésterületét az ország területének 35 százalékában irányozza elő. Ez a vetési arány megfelel a ke. nyérgabonaterület elmúlt évi arányá. nak. Jelei ‘ős mértékbep növeli azon­ban a vetésterv egyrészt a takar­mánynövények, másrészt az ipari nő- vények vetésterületét. Fejlődő állatállományunk szükség_ Jetének megfelelően mind a szálasta. karmányok, mind a szemestakarmá. nyok vetésterületét növelni kell. Fő­képpen az ősziárpa vetésterülete nö­vekszik. Takarmányíélélcet az 1950 —51. gazdasági évben az elmúlt évi­nél 15 százalékkal nagyobb területen kell termelni. Fejlődő iparunk megnövekedett szükségletének megfelelően jelentő, sen, a tavalyi területhez képest 61 százalékkal kell növelni ipari növé­nyeink, elsősorban a rostnövények termelését. A takarmányfélék és az ipari nővé. nyék vetésterületének kiterjesztésével és a kenyérgabonafélék vetésterüle­tének változatossága mellett mezőgaz­daságunk jövő évi vetésterve tehát úgy alakul, hogy az ország szántó- területének 19.6 százaléka kukorica, 13 százaléka árpa, zab, takarmány­magvak, 10.9 százaléka a szálasta. karmány, ebből pillangós 9.2 száza­lék, 5.7 százalék olajosnövény 8 szá­zalék gyök. és gumósnövény, 1.1 szá_, zalék hüvelyes, 1.2 százalék textil­ipari növény, egyéb növényeink (zöld. ségfélék, rizs, stb.) 4.8 százalékot fog. lalnak el. Ez az országos vetésterv az alapja annak hogy megyékre és községekre történő arányos szétosztásával és az így kidolgozott részlettervek maradék­talan végrehajtásával az ötéves terv második esztendejében mezőgazdaság gunk teljesítse kötelességét mind az ország népének ellátására, mind ipa­runk nyersanyagának biztosítására mind pedig külkereskedelmünk terén. Ne maradjon egy tenyérnyi hely se bevetetlenül, ne kerüljön egyetlen gyommag se földünkbe! Dobi István miniszterelnök beszéde áz őszi mezőgazdasági munkálatokról dálkodó kis- és középbirtohos paraszt- Ságra hárul, amely mezőgazdasági mű. velés alatt álló területünk legnagyobb hányadát munkálja meg. —• Az egyénileg dolgozó parasztság­nak tapasztalható lelkes, harcos maga­tartása teljesen érthető, ha arra gon­dolunk, milyen nagy segítséget nyújt részére és jövőjének milyen fényes ki­látásait tárja fel előtte a Magyar Dol­gozók Pártja és a Magyar Népköztár­saság kormánya. Elég annyit megem­lítenünk, hogy 1950-ben a gépállomá­sok száma 430-ra emelkedik. Többezer új traktor, 350 arató-cséplőgép és többezer egyéb korszerű mezöyazdasági gép jut a mezőgazdaságnak, nagymér­tékben emelkedik a műtrágya és a nüvényvédőszerek gyártása, a vetőma­gok nemesítése és elszaporítása, továb­bá az öntözéses és a javított talajú területek nagysága. Széleskörűen fej­lesztjük a mezőgazdasági szakotatást. Mindezt összevéve, 1950-ben és 1951- ben több, mint kétmilliárd forintot for­dítunk mezőgazdaságunk fejlesztésére. Dobi István ezután kifejtette, hogy a tagosítás jelentős csapást mért a ku- lákokra és általában a népi demokrá­cia ellenségeire, nem csökkentette, ha­nem növelte dolgozó parasztságunk odaadását a rendszer iránt. — Bizonyos értelemben ugyanért kell elmondanunk arról a megállapo­dásról is. — folytatta —, amelyet nemrég kötött meg a Magyar Nép- köztársaság kormánya a katolikus püs­pöki karral. Nyilvánvaló, hogy ez if alaposan a torkára forrasztja majd a szót a reakciónak. A megegyezés vi­lágossá teszi, hogy az a vallásos ka­tolikus hívő, aki gondosan és idejé­ben végzi el a mezőgazdasági teendő­ket, nemcsak hazafias kötelességének tesz eleget, Hanem egyházi lelsöhbsége nyilvánvalóan megvallott szándékainak is megfelel. Eddig ötvenezerrel szaporodott termelőszövetkezeteink taglétszáma — Igen nagyok azok a feladatok is, amelyeknek teljesítése termelőszövet­kezeti csoportjainkra hárul. Nyilván­való, hogy a termelőszövetkezet az a forma, amelyben a dolgozó parasztok egyéni és társadalmi érdekei a legtel­jesebb összhangban találkoznak össze, amelyben dolgozó parasztságunk az agrártudomány vívmányait, a gépeket alkalmazhatja, a nagyüzemi termelés eredményeit élvezheti. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk jelentős előrehaladást tett az elmúlt hetek során. Ez alatt az idő alatt kö­zel 35.000 dolgozó parasztcsalád lé­pett be a csoportokba, melyeknek így több, mint 50,000-re szaporodott a taglétszáma. A fejlődésnek e? az üteme igen örvendetes, de még sem tekint­hető kielégítőnek ahhoz az egvre nö­vekvő rokonszenvhez képest, amellyel dolgozó parasztságunk & szövetkézé« ügye felé fordul. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését rendkívül meggyorsította az a körülmény, hogy a Szovjetunióból hazatért 200 tagú paraszt küldöttsé­günk, amely a dicső Szovjetunió kor­mányának és népének vendégszerete­tét élvezve, a helyszínen tanulmányoz­hatta a világ legelőreHaladoltabb me­zőgazdaságát és azt, hogy az anyagi jólét és a szellemi emelkedettség mi­lyen magas fokára tudtak eljutni • kolhozok dolgozói. — Jelenleg mintegy 80.000 dolgozó parasztcsalád tömörült már termelő­szövetkezetekbe, a csoportoknak hh. 120.000 tagja van. Ha felvilágpriíó munkánkat jól végezzük az elkövet' * Dobi látván, a minisztertanács el­nöke, szombaton este a rádióban beszédet mondott dolgozó parasztá- grunknak az őszi mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos feladatai­ról. — Az előttünk álló ősszel _ — mondotta — különösen fontos idő­szak kezdődik mezőgazdaságunkban. Most lépünk az első ceonkítatlan, teljes gazdasági esztendőbe azóta, hogy a Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa meghozta ismeretes határozatát a növénytermelés fejlesz­téséről. A minisztertanácsi határozat az ötéves tervben kitűzött cél meg­valósítása érdekében nem kisebb feladatot állít mezőgazdaságunk dol­gozói elé, minthogy 1951 végére az állami gazdaságokban 35 százalék­kal, a termelőszövetkezeti csoportok­ban 25 százalékkal, az egyénileg dol- gozC parasztoknál 10 százalékkal emeljék fel a termésátlagokat az 1919. évihez képest. A népi demo­krácia rendszerében a magasabb ter­més magasabb életszínvonalat is je­lent azok részére, akik becsülettel megdolgoznak érte. — A mi viszonyaink úgy külön­böznek az imperialista világ körül­ményeitől, mint a nappal az éjsza­kától A mi dolgozó parasztjaink már most kiszámíthatják papírral és ceiuzáva! a kezükben, hogy a maga­sabb terméshozam eredményeképpen mennyivel több ruhát, cipőt vásárol­hatnak, mennyivel több könyvét ol­vashatnak, hányszor látogathatnak majd el színházba, moziba, hang­versenyre, mennyivel több kerékpár kíméli majd meg őket a gyaloglás fáradalmaitól. Hova kerül új rádió, vagy új kerítés, esetleg új ház, hol tesznek szert hízókra, új tejelő te­hénre. Teljesen érthető, ha dolgozó parasztságunk örömteljes várakozás­sal néz óz új gazdásági esztendő elé. A. soronlevő feladat: a kapások betakarítása és a vetés jó előkészítése — Mindenekelőtt be kell fejeznünk a kapások betakarítását. Gondoskod­nunk kell arról, hogy cukorrépa, kukorica, burgonya, takarmányrépa, napraforgó, ricinus, kellő időben góréba, raktárba kerüljön. Vegyük csak számításba, hogyha a kukorica- szárat ha leszedjük, akkor szálas­takarmányunk mellett ezt is felhasz­nálhatjuk és országos viszonylatban több, mint egymillió állat téli takar­mányszükségletét biztosíthatjuk se­gítségével. — Nagy gazdasági érdekünk fűző­dik ahhoz, hogy a cukorrépa köz­vetlenül a földről kellő időben vesz­teség nélkül, mindjárt a gyárba ke­rüljön. — A munkálatok másik nagy cso­portja, amelyet el kell végeznünk: az ősziek minél, korábban történő elvetése. A korai vetés, az harci fel­adat. Bizonyos, hogy a kulákok min­den eszközt meg fognak ragadni ar­ra, hogy megakadályozzák a kellő időben történő vetést. — A vetést azonban jól elő is kell készíteni. A jó talajelőkészítéshez elsősorban az tartozik hozzá, hogv alaposan, rendesen felszántsuk a föl­det. Tegyük porhanyóssá, morzsalé- kossé, Vetés előtt fogatoljunk is, hadd legyen a magnak megfelelő ágya. .Vetés után .is fogatoljunk, és ott, ahol szükséges, hengereljünk is. Olearer vagon ncmesíte« vetőmagot osztunk szét — A vetőmagot n lehelő legnagyobb gonddal tisztítsuk meg és csávázzuk. A jó csávázás sokai segít. Vegyük szám lm, hogy elég néhány Üszkös mag ah­hoz, hogy a vetés nagy területeit meg­fertőzze. Ez ellen jó védekezést nyílj! a rézgálic, a nedves csávázás, melynek eredményeképpen egyébként a tapasz, tálát szerint mintegy 10—20 százalék­kal növekedik a termés. A magok tisz. títására szelektorokat kell alkalmaz­nunk, Van elég szelektorunk, járathat­juk őket éjjel-nappal. Egyébként ebben az esztendőben mintegy 5.000 vagon nemesített rozs és búza vetőmagot ősz. tunk széjjel a dolgozó parasztok köré- ben földműve tszövetkezet Sink útján. — Bizonyos mértékig megváltoztat, juk a vetésterületek arányát is. Jóval több őszidrpát szeretnénk elvetni, mint tavaly. A tapasztalati adatok ugyanis azt igazolják, hogy ennek a növényfaj­tának a termesztése gazdagabb eredmé­nyeket biztosit, mint aminöket a tava­szi árpával érünk el. — Országos méretekben a munka tömegének elvégzése az egyénileg gaz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom