Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-08 / 209. szám

1950 SZEPTEMBER S If JR P L © 5 Több gondol keli fordítani a Soplanáhan az újítások és munkamódszerek szélesköm tudatosítására „A -kapitalizmusban a konkur- rencia azt mondja: üsd le a gyen­gébbet, hogy megerősítsd saját uralmadat. A szocialista verseny azt mondja: egyesek rosszul dől. goznak, mások jól, megint mások még jobban, — érd utói a leg. jobbakat és érj el általános emel_ kedést." (Sztálin elvtárs.) Sztálin elvtárs tanítása nagy ered­ményekhez segítette a szovjet dől. gozókat. Az élenjárók tapasztalatait, munkamódszereit a Szovjetunióban széles körben ismertették és eredmé­nyeként a szovjet ipar termelése évről évre hatalmas lépésekkel megy elő­re. Csak egy példa: Bortkievics esz­tergályos, a gyorsvágás feltalálója és tőkéletesitője eltiltkolta munkamód­szerét? Nem! Minden eredményét, kL »érletét, azonnal széles körökben, saj­tóban, értekezleteken ismertették. En­nek eredményeként ma már nem egy, sem két esztergályos dolgozik gyors­rágással és ér el magasabb eredmé­nyeket, mint Bortkievics, hanem solc- atd*. A szovjet élenjáró dolgozók el­hozták tapasztalataikat hazánkba is. Bikov elvtárs tanítása nyomán sajá­tította el a gyorsvágást Muszka Imre és a többi élenjáró dolgozó is. Ez a munkamódszerátadás útmutatás volt a magyar dolgozóknak is, hogy átadják tapasztalataikat munkatársaiknak, mert felismerték, hogy az elért többtenne_ lés mindannyiok javát szolgálja. Glück elvlárs már négy Isássei eszfergályoz A pécsi Sopiana gépgyárban az új normák bevezetése után Glück Nán­dor elvtárs, esztergályos vezetett be jelentős észszerűsítést a lendkerekek esztergályozAsánáL Az addig hasz­nálatos egykésefl rendszert megvál­toztatva, egy forgatható hármas kés­tartót alkalmazott és ezzel a négys^e. ri belógás helyett már két befogással leesztcrgályozott egy-egy lendkereket. Jelentős időmegtakarítást ért el Így, amelynek eredményeként új normáját 200 százalékon ielüj teljesíti. Glück elvtárs leleményes ember, olyan aki nem elégszik meg az elért eredményekkel. Mindig azon töri a fejét, hogyan lehetne még jobban, még gyorsabban dolgozni. Gondolko_ dása közben sok apró újításra jött rá amit hasznosított is. Kedden tovább tökéletesítette újítását: háromkéses módszerét megváltoztatta négykésesre, ezzel egy-egy lendkerék eszergályo- zásnál 10—15 percet takarít meg, ami újabb 15—20 százalékos normatúltel- jejesitést jelent, mert most már egy befogással esztergályozza a lendke­reket. Glück elvtárs sem titkolja a mun. kumódszerét. Mikor rájön egy újabb fogásra, azonnal megbeszéli munka­társaival. így tett több esetben Vencel Jenő esztergályossal, de több mun. kástársával is. — Átadom a munkamódszeremet — meséli — és közli, hogy Jakab laka­tosnak is adott át jelentős észszerű- sitést. Taucr Jakab tengelyek fúrását vé­gezte. A befúl ás helyének gyorsabb- kijelölésére, készítettek egy sablont. (Azelőtt körzővel csinálták.) Glück elvtárs észrevette, hogy Tauer Jakab továbbra is használja a körzőt, ami egy-egy darabnál, ha nem is sok, de többnél már jelentős időkiesést jelen. telt. Glück elvtárs javasolta, hogy ne használjon körzőt és meg is mutat­ta saját elképzelése szerint a tenge­lyek fúrását. Ugyanolyan jó és pon­tos volt. Tauer Jakab használta is egy darabig az újítást de aztán abba­hagyta, mert Császár művezető all. mondta neki: „Használja csak a kör­zőt is." Az ÜB-litkár cs a művezető nem lát!» a munkamátlszerátaiiás tiatalmas jelentőségét Taucr Jakab szót fogadott és telje­sítménye annyi maradt, mint amennyi volt, pedig az észszerűsítéssel 10—15 százalékos teljesítményemelkedést is elérhetett volna. Tehát az észszerűsí. ftéfl körbeveszett. Glück elvtárs hiába adja át munkamódszerét, ha vannak olyanok is az üzemben elsősorban Császár műveíétő, másodsorban pe­dig az ÜB-titkár, akik nem törődnek az újításokkal, nem ismerik iel azok jelentőségét. Amikor például megkérdeztük Ge­lencsér József ÜB-titkárt: „Tudja-e, hogy Glück elvtárs három helyett négy késsel dolgozik?" válaszul azt felelte: „Elvtára, ne írja meg, mert ez még csalc kísérlet és az újítási bi­zottság nem hagyta jóvá". Ez a válasz pontosan megvilágítja, hogyan viszonylik az UB az új mun. kamódszerek, tapasztalatok újítások széleskörű általánosításához. „Nem biztos, hogy beválik" — mondta az UB-titkár és várta az újítási bizott­ság „döntését'^ holott az újítás hasz­nálhatóságáról egy kerék leesztergá- lyozásának ideje alatt is meggyőződ­hetett volna. Ha ezt megteszi, máris a legszélesebb körben felhívhatta vol­na a figyelmet arra. hogy újabb je­lentős észszerüsítést hajtott végre Glück elvtárs. De ez nem történt. Az ÜB-titkár az újítási bizottság „dönté­sét" várta holott kedden délben az egész üzemnek az újabb újításról kel­lett volna beszélnie. Ez hozzájárult volna ahhoz, hogy a többiek is törni kezdik fejüket: hol lehetne ésszerű­síteni, újítanif A munkamódszerátadás jelentősé­gét a Sopianában Glück elvtárs és még jó pár dolgozó felismerte. De nem ismerte fel még eléggé az DB titkára és Császár művezető. Ezen változtatni kell, mégpedig a legsürgő­sebben, mert az új munkamódszerek, újítások nagymértékben elősegítik a rendezett normák túlteljesítését, meg­gyorsítják a kiadott munkák elvégzé­sét és a végsó fokon meggyorsítják ötéves tervünk végrehajtását. Tanulja ezt meg Császár művezető és az UB_ titkár. Vegyenek példát a szovjet tapasztalatokból. Az Uralmas—Zavod kiváló sztahanovistája, a Sztálin-díjas Viktor Ponomarjov nem elégszik meg azzal, hogy saját munkájának termelé­kenységét emeli. A munkához való szocialista viszonya párosul a munkatársaihoz való szocialista viszonnyal. Képünk Ponomarjovot ábrázolja, amint tapasztalatait átadja dolgozótársainak. Az egész szovjet nép résztvesz a két óriási vizierőmü építésében A voltai óriási vízierőművek épít­kezésében az egész szovjetország résztvesz. A Szovjetunió gyáraiban, üzemeiben szocialista verseny folyik a sztálingrádi és a kujbisevi vizierő­Meg akarom mutatni, hogy- a németajkú dolgozó varasztok is harcolnak a szebb életért. KÉREM FELVÉTELEMET A CSOPORTBA Schenk Mihályt úgy ismerik Faze- kasbodán, mint rendes, becsületes em­bert. Még az ellensége sem mondhat­ja rá, hogy lusta és nem szeret dol­gozni. Az évek már jócskán eljártak a feje felett, de még mindig megfogja a kapanyelót s odaáll az eke mögé is. A kaszálásnál meg úgy dől utána a rend, hogy a falubeli fiatalok is meg- irigylík. A házatája is rendben van és a disznóólban egy jókora hízó szu­szog. Schenk Mihály életében annyit dol­gozott, amennyi három embernek se lenne kevés. Ezt gyerekkorában kezd­te, alig hogy kikerült az iskolából. A család nagy volt, ebéd vagy vacsora alkalmával nyolcán ültek az asztalhoz s bizony éjt -nappallá kellett tenni, hogy a hozzávalót előteremtsék, A kis föld, ami volt nekik, nem sokat adott, éppen hogy szűkösen ennivalóra tellett belőle. szeretett benne dolgozni s csak akkor volt bol­Sieretie a tőidé:, dog, amikor az eke után ballaghatott. Ebben a boldogságban nap mint nap része volt úgy, hogy később még sok is lett belőle. Ahogy nőtt, erősödött, úgy dolgozott egyre többet. Esténként sokszor elgondolkozott: „Miért is dol­gozom ennyit." A hetek, hónapok és évek szinte észrevétlenül elsuhantak a feje felett s egyszer csak azt vette észre, kinőtt a gyerekkorból, megem- beresedett, s megacélozta a szenvedés, a sok munka. Visszatekint a múltba és aztán bol­dog örömmel mondja: — Amit fiatalkoromban kerestem, azt most megtaláltam. Végeszakadl az embertelen hajszának. Én is belép­tem a termelőcsoportba és tudom, hogy megbecsülik a munkámat és engem is. Hosszú utat járt Schenk Mihály míg idáig eljutott. Sokat gondolkodott már eddig js a termelöcsoporten.. Hallott a lovászhetenyi termelőcsoport tagjainak szép életéről. Akkor még a faluban nem volt csoport, csak beszéltek róla, hogy jó lenne megalakítani. aztán megalakult fa­lujában a csoport. Akkor még várt. Ké­sőbb megalakult a másik csoport is bazekasbodán. Schenk Mihály meg is jegyezte: „Nem lesz az jó, hogy két csoport van. Hátha elleneitek lesznek s az csak a munka rovására megy." Hock Györggyel együtt sokat dol­gozott. Az is gondolkodott már azon, hogy belép a csoportba. így hát volt miről beszélni mindkettőjüknek. Igaz, hogy csak azt tudták megvitatni, amit másoktól hallottak, mert napközben nem voltak otthon. Hogy mit hallot­tak? Jót, rosszat egyaránt. De azért inkább jót, ha a két csoport tagjai kö­zött volt 's hébe-hóba nézeteltérés. _ Te Miska — mondta neki egy alk alommal Hock György — lépjünk Le mi is a csoportba, hisz azzal is megmutatjuk, hogy kiállunk a népi demokrácia mellett és. hogy mi is dol­gozni akarunk az ötéves tervért, a bé­kéért. Tavaiy össze! I P « ídL cs“k akkor lépek be, ha ~ tfl Iu3|u f a két csoport egyesül,---------------- mert akkor nagyobb lesz a csoport, s nem lesz civakodás — mondta neki. . Hock György nem sokkal a beszél­getés után újságolta: Én már belép­tem, gyere te is. — ö erre csak any- nyit mondott: — Én a belépésemmel a magam jólétén kívül a hazát is aka­rom szolgálni, segíteni akarom az or­szág építését, de csak akkor megyek be, ha egyesülnek. Telt, múlt az idő, a két csoport már befejezte az aratást is. Szép ered­ményt értek el — az egész lain meg­csodálta. Mindenki a csoporttal foglal­kozott s az elismerés hangján beszel­tek róla. Schenk Mihály prült a cso­port sikerének, de hnnak még jobban örült volna, ha egyesülnek, A múlt hét derekán aztán elterjedt a hír a faluban: egyesül a két cso­port. Schenk Mihály csak akkor hitte el, amikor az egyik csoport elnöke el­jött hozzá és elmondta neki, hogy most már beléphet, mert egyetlen nagy csoport lesz a faluban. — Ott leszek vasárnap én is az ala­kuló gyűlésen — mondta neki. Vasárnap délután ünneplőbe öltözve megindult a faluba. Először a kis uno­kával iskolamegnyitóra ment e! s on­nét a községházára ballagott. Már folyt a gyűlés, amikor odaért és őröm­mel hallgatta a lelkes felszólalásokat, amint az egyesülés előnyéről beszéltek. Aztán egyszer csak a kezét tartotta, szólni akart. —kezdte lassan mon- dókáját — én eiha­Elí ársah-----------------tároztam, hogy belé­pek a most már együttes csoportba. Én úgy találtam, hogy a csoportban van a helyem, együtt veletek, magyar dolgozó parasztokkal. Meg akarom mu­tatni, hogy a sváb dolgozó parasztok is harcolnak a szebb életért, azért, hogy többet soha ne legyen háború. Én eddig is dolgoztam, de ezután töb­bet és jobbat akarok adni a dolgozók hazájának, a mi hazánknak. Kérem, hogy vegyetek fel a csoportba. Felvett ék. Schenk Mihály aznap bol­dogan, megelégedetten ment hazafelé. Most már ő is csoporttag, ő is azok között van, akik tevékenyen építik a szocializmust, a csoportban dolgoznak az ötéves tervért, a békéért. mü rendeléseinek teljesítésére. A szovjet kormánynak a világ két leg­nagyobb vizierömfíve építéséről ki­adott történelmi határozatát a szov­jet nép hatalmas lelkesedéssel fo­gadta. A mérnökök ée technikások tára­sága bizottságot alakit a Volgá* épülő vízierőművek építésének előse­gítésére. A tudomány és technika különféle ágazatainak e bizottságban levő képviselői közösen oldják majd meg a hidrogenerátorok és vizitur- binák készítésével, az áram távvezo- tósével, az áramnak a kolhozmező­kön és az iparban való észszerű fel- használásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket. A hatalmas építkezések­ben résztvesznele a dnyeperi vizierő­mü helyreállítói is. Széleskörű előkészületek folynak az Ural-Maszavod gépgyárban a gi­gászi építkezésekkel kapcsolatban adott fontos rendelések teljesítésére. A gyár kollektívája exkavátorokat és sok egyéb gát-, valamint zsüip. ópítéshez szükséges gépet gyárt a kujbisevi és sztálingrádi (nem pe­dig leningrádi, mint csütörtöki Sá­punkban tévesen irtuk, a Magyar Távirati Iroda helytelen közlése alap­ján) vizierőmü építésére. Messzehatóan támogatják az építő­kőt a Don-medence dolgozói. A- Szovjetunió dolgozói, a kor­mánynak a két óriási volgai vizierő- raü építéséről kiadott határozatában a sztálini gondoskodás újabb fényes megnyilvánulását látjuk, az ország gazdasági hatalmának további meg­szilárdulásáról, a szovjet nép jólété­nek szüntelen emeléséről os ezért óriási készséggel fejezik ki kívánsá­gukat, hogv a legtevékenyebben részt vehessenek a volgai építkezésekben. Örömmel várják a tervkölcsön első nyereménysorsolását1 a pécsi Dohánygyárban, ahol a visszafizetés már hónapokkal ezelőtt megkezdődött A pécsi Dohánygyár a tervkölcsön- jegyzés idején az elsők között fejez­te be a jegyzést. Nem volt a gyár­nak olyan dolgozója, aki ne vette volna ki a részét a jegyzésből. Nagy is a valószínűsége, hogy a most ki­sorsolásra kerülő hetvenezer nyere­ményből és harmincmillió forintból az üzem dolgozói közül is többen részesülnek. A kötvényeket már ünnepélyesen kiosztották, mindenki jól eltette ^ és megőrzi, mert a tervkölcsön-kötvény több, mint a sorsjegy, hiszen bizony­sága annak, hogy a gazdája a sa­játjának érzi népköztársaságunkat. Igaza rolt Müller /tntalnénak amikor azt mondta: „Büszkeség egy munkásnőnek az, hogy az államnak adhatott kölcsön." Ez nemcsak Müller Antalné büsz­kesége, hanem valamennyi kocsá- nyozó- és válogatónőé, akik ebben a nagy teremben dolgoznak. Egytől-egyig mind várják a jövő­heti sorsolást, amikor 300 forinttól 100 ezer forintos összegekig megkez­dődik a kölcsön visszafizetése. — Mégha nem lenne húzás, akkor is csak nyertünk volna a tervköl- csönnel — mondja Müller elvtársnő — hiszen abból a pénzből az ország épült. Müller elviársnő 1912 május 10. óta dolgozik a gyárban, azelőtt az urak államához olyan volt a viszo­nya, mint a többi munkásnak, akik jog nélkül hizlalták a kizsákmányo- l.ókat. Most van csaló úgy, hogy az állam, a jog, a hatalom a dolgozó­ké, és a dolgozók részi vállalnak még a pénzügyekből is. Mindenki tehet­sége szerint. Müll.erné a tervkölcsönjegyzés idején még takarító beosztásban volt és így akkor 200 forintot jegyzett, de a férje, aki a Meszhartnál kazán­kovács már 500 forintot, két leánya, egyik az erdőigázgatóságon, a másik ugyancsak a gyárban tisztviselő, fe­jenként 500 forintot jegyzett. így a családnak 1700 forint értékű terv- kölcsönkötvénye van. Azonban a Miiller-család nemcsak ennyi részt vállalt az ötéves tervből, hiszen Müller Antalné jó munkájá­val járul hozzá a Terv sikeréhez, úgyis mint részese — haszonélvezője — a tervnek, úgyis, mint békebizott­sági tag és békeőr. — Éppen 56 éves leszek 1952-ben, akkor töltöm, be a negyvenedik éve­met a gyárban és akkor akarok nyugdíjba menni. Könnyen lehet, hogy addigra nyerünk valamit a sor­solásnál és szeretnék azon a pénzen egy kicsiny k.is gyümölcsöst venni. A férjem pedig nagyobb rádiót akar és ezt nem lesz majd olyan nehéz etérni, hiszen, hogyha még nem is nyerünk, akkor is visszakapjuk a befizetett összeget. ^xergotaa, >jt orsun dolgosnak a munkásnők az asztaloknál. Mind ahányan vannak tervkölcsönkötvény tulajdonosok. Itt ül Kétyi Ferencné. ő is jól el­tette otthon a saját 450 és a férje 450 forintos kötvényét. — Jól megőrizzük, mert különben úgy sem maradt volna ennyi meg­takarított pénzünk. Amott dolgozik Snóbet Mária elv­társnő. ö először négyszázat jegy­zett, de úgy érezte, hogy ez kevés lesz és még pótlólag ötven forintot jegyeztetett. Talán éppen ezt az öt­ven forintot sorsolják, majd ki és így lesz meg a bútorravaló., A Dohánygyárban örömmel je­gyezték a tervkölcsönt és most öröm­mel várják az első sorsolást, habár valójában ez nem is az első sorso­lás a Dohánygyárban, mert a vissza­fizetés már megkezdődött. Ott kezdődött, amikor a tervköl­csönjegyzés óta modem, korszerű töltőgépeket kaptak és így kicserél­ték a gépek egyharmadát, új csoma­gológép is van, elkészült az orvosi rendelő, egy tejesen új gőzölési osz­tály épült, elektromos szellőzőberen­dezéssel, spirálcsúzdát építettek két emelet magasságból, és ezzel meg­könnyítették a szállítás munkáját. ■f.ift is épül, gyönyörű parkot létesítettek az épületek között, vidám pirosszínű padokkal és a szállítás út­vonalát kibetonozták. Pedig nem a Dohánygyár kapta a legtöbbet az ötéves terv első évé­ben. Rengeteg üzem, község, város­negyed és város többet kapptt, azon­ban még így is megállapíthatjuk art, hogy a tervkölcsön visszafizetés« már rúg megkezdődött. Most is állványok állnak a do­hánygyár épületei előtt, kőművesek dolgoznak, helyreállítanak, építenek és ezt teszik majd szeptember lé- ló—16 után is, mert a tervkölcsön- nek, nemcsak kötvény alakja lehet. hanem új ház, új gyár, új iskola alakja is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom