Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-29 / 227. szám

.'oycrsftsd mm ötéves tervünk megvalásításáf, lenen isékekőfcsesit! Pfeife *•» A békekölcsön ka A BÉKE Ezért jegyzett 800 forint békekölcsönt Rülíné a Zsolnayban — A békekölcsön kamatú: a béke — mondja a Zsolnay.gyár hangos, híradója. Ez a négy szóból álló mon­dat Rüil Józsefné elvtársnál sokat jelent. Béke! Ez a mindennél többet mondó sz.o Rüll eivtársnő számára is megvalósult. A békéhez vezető út nehéz és göröngyös volt. A béke Rüll eivtársnő számára 1945-ben kez­dődött. A békéhez vezető út fáradal­ma, gyötrődése, tapasztalata nem ma­radt nyom nélkül, még élénken él emlékében... ísty Kezdődött. 1940-ben ősszekö. tötte életét a férjével. Arra gondol­tak, hogy ketten mégis könnyebben nyöghetik a Zsolnayak igáját. Ez a tervezésük 4 hét mnlva összeomlott. Egy behívó, amelyet férje kapott, ar­ra kényszerítette, mint a többit, hogy menjen az urak védelmére. Et­től n naptól kezdve Rüll elvtársnő számára férje nem létezett. Volt, hogy egy hétre leszerelt, majd újra bevo­nult. 1941-ben férjét kivitték a „ke­leti frontra". Két és fél évet töltött kint. Kénytelen volt. Mellette hullot­tak al bajtársai, munkások, olyanok, mint ő. Halálba kergette őket a Horthy-lastzmus kalandor, aépellenes politikája. Rüll József visszajött, sokat mesélt feleségének az ottani szenvedésekről, meg arról, hogy mennyivel más, megbecsült ott a munkás élete, meny. nyivel jobb. Karcsi, a felesége első házasságából született fia figyelmesen hallgatta apja beszédét. 1944-ben már úgy érezték, hogy megmenekül a családfő a további katonáskodástól. A felszabadító szovjet csapatok ek­kor már Nagyvárad környékén jártak. De nem! Nein» sikerült elkerülnie a behívást. Újra kapott egy „SAS" be­hívót. Azonnal mennie kellett, mert a nyilasok statáriumot hirdettek azok­ra, akik nem vonulnak be. így alig pár heti itthoniét után újra elment. Mielőtt átlépte volna a Dugonics- ntcai kis ház kapuját, ezt mondta fe­leségének: _ He menj sehova. Én tudom, me rt láttam, hogy csak jobb lehet, Ha ideérnek az oroszok. Maradj itt­hon, vigyázz a két gyerekre. Ezzel ment el. Itthon maradt fe­lesége két kis fia, Karcsi és Józsi. A második nemrég született ö pedig menetelt, a menetirány Nagyvárad volt... Eddig tudja Rüll elvtárenó férjének sorsát' A többit hallomásból azoktól tudja, akik abban az időben Nagy­váradon és környékén voltak. Dúlt a harc. A náci csapatok maguk- elótt hajtva a magyarokat igyekeztek megakadályozni a város felszabadu­lását. Pokoli harc volt. A váTO« négyszer cserélt gazdát. Valóságos tűzeső volt napokon keresztül. Ötödszörre fel­szabadították a vörös katonák Nagy­váradot és a harc tomboló zaja el­vonult Nyugat felé. Csend lett Nagy­várad környékén ós búskomor csend ülte meg a Dugonics.utcai Rüll la­kást Is. — Semmi hír róla — ismételte Rüll elvtársnő. — Semmi hír róla. Ez maradt a válasz továbbra és ez most is. Hogy mi lett Rüll Józseffel, férjével, senki nem tudja. Eltűnt. Mostmár biztosra veszi, hogy meg­halt.. Itthon hárman maradtak. Meg­várták- a felszabadulást, betartotta férjének szavát nem mozdult egy lé­pést sem. Két szomorú gyerek és egy csüggedt anya nézett először a bi­zonytalanságba: mi lesz velünk? — Megleszünk valahogy — biztatta Rüll eivtársnő magát. És ... Cjra n)«*fi indult a gyár. Pár hét múlva dolgozni ment. Odaállt a munkapad mellé. Körülötte mozgott, forrt minden. Tömegével zúdultak az események, olyanok, ami tetszett ne­ki. Segített is, már 1945- ben beiratkozott a Pártba. Álla­mosítás. Kiebrudalták a tőkést, á mun­kásoké, övé is lett a gyár. Forint, 3 éves terv, választási győzelem és még sok más átformálta Rüll eivtársnő életét. A gondok naponta kisebbek lettek. Keresett, megéltek. A gyere­kek nőttek, iskolába kerültek. Jutott cipőre, élelemre, ruhára, hisz jó mun­kás, mindig túlteljesítette normáját Karcsi, a nagyobbik fiú .fémipari szakiskolába ment. Tanulmányi se­gélyt kap. A kisebbik gyermek ne­gyedik általánosba járt és ö pedig a Zsolnay.gyárba. legújabban az öntő- műhelybe. — Most én is tanulok — mondja. — Osztálvvezető leszek. En, a mun­kás, osztályvezető leszek! Rüll eivtársnő mélyen átérzi sza­vainak jelentőségét. Tudja, hogy mi volna a sorsa, ha nem lenne népi demokrácia, ha Pártunk nem vilié volna győzelemre a dolgozó nép ügyét. Mi lenne? Elnyomóit munkás, akinek nincs szava, de még megélhetése is alig. Mosí pedig, sza­bad, dolgozó, tanulhat, tanítja a népi demokrácia, a Párt, osztályvezetőnek. De tudja azt is, hogy ezt az életét, békéjét fenyegetik. Ismeri a koreai harcokat. Tudja, hogy Szöulban közel-, harcot vívnak a békéért, szabadság­ért a bős koreaiak. Tudja, hogy ezt akarják itt is az imperialisták. Vért, nyomort, romokat. — Mennyivel könnyebb a mi hely­zetünk. Mi adunk egyenként párszáz forintot a békéért. Koreában ezt pénzzel nem lehet elintézni. Ott éle­tet áldoznak. így ti, ér< I«* Rüll elvtársnő saját helyzetét, tgy értékeli a békét, amely számára megszüntette a nyomort, nól. kötözést, a /élelemmel leli életet. Bé­kében él. És ez nagy szó számára. Békében neveli gyermekeit, békében éli saját éleiét és ezért meg is tesz mindent. Szerdán este taggyűlés volt a gyár­ban. Ott felállt és ezt mondta: — Az én férjem eltűnt a háború­ban. Sokat szenvedtem emiatt. De eb­ből elég volt. Én nem akarók soha többé háborút, békében akarok élni és ezért jegyzek 650 forintos fizeté­semre 800 forint békekölcsönt. Csütörtököd! reggel pedig odament a jegyzésgyüjtőhöz és ráírta az ívre: 800 forint, Rüll Józsefné. A békéért, a béke megvédéséért adta, gyerme­keinek és saját életének békéjéért... . Kászon József Így válaszolunk a háborús gyuj tógátoknak A szovjet tervkölcsön kibocsájtásá- nak hírét nagy örömmel üdvözölték a szovjet dolgozók. Kitörő lelkesedéssel jegyezték a kölcsönt Baka olajmunká. sai, Magnitogorszk kohászai, az alma- atai gépgyár dolgozói, Leninogorszk és a Donyec-medence bányászai, a Káspi- t enger halászai és Dél-Kazahsztán ál­lattenyésztői. .4» alma-alai mezőgazdasági ke­rület „Vörös Kombinát" kolhozának udvarán több, mint ezer koihezparaszf gyűlt össze, hogy megtárgyalják és örö­müknek adjanak kifejezést az új terv­kölcsön kibocsátása fölött. Elsőnek Temitaj Dazsibajev kolhoz­paraszt emelkedett szólásra. —- Kolhozunk a kerület élenjáró \ kolhozainak, egyike. Minek köszönhet­TervkSSpsőnfegfíés «* «tmu-afni Vörös hombináí kolhozban Ernst, Jenő Kossuth,-díjas professzor tízezer, Lissák Kálmán orvoskari dékán hétezerötszaz forintot jegyzett Az egyetem és o PedegógSoi FőislsoX« dolgozói és hallgatói egy emberként a béke mellett szavaztak Szeptember 28-a, reggel. Piros nap­ra ébredt a város. A korareggeli nap­sütésben zászlók, plakátok villának. A dolgozók sietve mennek a gyá­rakba, munkahelyekre. A hangszó­rók indulókat közvetítenek. Ma van a békekölcsön jegyzi« első napja. Reggel 7 órakor hangos énekszó, ütemes jelszavak kiáltása zendiil az utcákon. A Rákóczi-úton hatalmas vörös zászlókkal jön az egyetemi és főiskolai ifjúság, követik őket aszak- érettségizők, a középiskolai tanulók ós az úttörők. Az egyetem fizikai előadótermé­ben ezalatt már javábafi folyik a jegyzés. Nyolc órára készek is az orvoskar tudományos intézeteinek dolgozói. Az élettani intézet 25.050 forintot, a fizikai intézet 18.700 fo­rintot, a kémiai intézet 12.500 forin­tot jegyzett. Kimagasló eredmények születnek. Ernst Jenő Kpssuth-dijas professzor jelentős összeget: 10.000 forintot jegyez. Lissák Kálmán or­voskari dékán professzor 7.500 forin­tot. A jegyzések majdnem mindenütt elérik az egyhavi fizetést, sőt túl is haladják. A béke biztosítja a nyugodt tudományos munkái Ernst Jenő elvtárs a példamutató jegyzés után így nyilatkozott: — Már tavaly lelkesedéssel vet­tünk részt a tervkölosőnjegyzésben, hiszen a tudományos munkának és az ország népessége művelődésének olyan hatalmas fokozódását láttuk már a jegyzés előtt, amely minden jóakarata és hazája jövőjét szívén viselő ember számára örvendetes volt. De ha tavaly szívesen jegyeztünk tervkölosőnt, akkor az idén nem­csak szívesen, hanem büszkén és lel­kesedéssel veszünk részt a béke meg­védésének hatalmas munkájában. Szívesen jegyzünk többet, mint ta­valy. hiszen tavaly a pécsi Tudo­mányegyetem össze« dolgozóinak havi fizetése 470.000 forint volt, az idén kb. 700.000 forint. Természetes tehát, hogy többet adunk, hiszen többet kapunk. 1 Lissák Kálmán elvtárs ezt mon­dotta: — A béke jelenti számomra a nyu­godt tudományos kutató munkát, a tudományos utánpótlás nevelésének lehetőségéi és szűkebb családom, gyermekeim boldog jövőjét. — Pártunk és kormányzatunk gondoskodása lehetővé tette számom­ra, hogy békekölcsön jegyzésemmel is kivegyem részemet a békéért* való harcban. Lelkes, ünnepi hangulat a klinikákon, intésetekben Hamarosan megérkeznek a klini­kák és más tudományos intézetek eredményei is a központi békeiro- j dába. A bőrklinikán Melczer pro­fesszor 4.000, az anatómián a Kos-' suth-díjas Szentágotai János pro­fesszor 6.000, a gyermekklinikán Kerpel-Frónius professzor 6.000, az ideg- és elmcklinikán Környei pro­fesszor szintén 6.000 forintot jegyez. De ugyanígy kiveszik részüket a tu­dományos tanszemélyzet tagjai és a fizikai dolgozók is. Pajor József, az ideg- és elmcklinika dolgozója 1.801) forintot: jegyzett. Az orvoskari dé­káni hivatal tizenkét dolgozója pe­dig 6.000 forintot. Leírhatatlan az öröm és lelkese­dés. Az egyetem minden dolgozója átérzi a békekölcsön hatalmas je­lentőségét. a béke megvédésének és a szocializmus építésének további biztosítását. A jogikaron ugyanígy hatalmas erővel, lelkesedéssel folyik a jegy­zés. Hegedűs István elvtárs ismer­teti a tudományos segédszemélyzet és a dolgozók előtt a békekölcsönt. Az íven villámgyorsan gyülekez­nek a nevek: dr. Pecze Lajos 1.500 Ft. Borsi Emil 1.000 Ft, Hegedűs István 1.000 Ft, Hajnal Mihály 1.000 Ft... Es' így sorakozik a töb­bi név, a többi összeg is. Hajnal Mihály demonstrator pél­dául fizetése 165 százalékát jegyezte. — Forró szereíetünket fejezzük ki ezzel az összeggel békénk, ötéves tervünk, népünk iránt — mondja —. Forró szeretetünket Néphadseregünk iránt is, mely békénket óvja. De ezért a békéért készek vagyunk mi is fegyvert fogni... A jogászprofesszorok is derekasan kiveszik részüket a jegyzésből. Ha­marosan'kész is az eredmény. Átla­gosan fizetésük 140—150 százalékát Írják rá az ívre. így születik meg a 10 főre eső 38.200 forintos ered­mény. 40 perc alatt mindenki lejegyzett « Pedagógiai Főiskolán A Pedagógiai Főiskola a gyorsa­ságban is élenjár. Reggel 9-re a hallgatókkal együtt befejeződött a jegyzés. Mindez 40 perc alatt! Ki­tűnő szervezési eredmény. Szokol- szky István igazgató 4.500. Dombi Béla 3.000, Jeges Károly 3.000, Márk Bertalan 2.400, Pataki László 1.500 forintot jegyzett. A tanárok közül kiemelkedik Hegyi József példája. Párosversenyben állt egy másik pe­dagógustársával. Először 1.500 fo­rintot jegyzett, majd mikor meg­tudta, hogy versenytársa 1.800 fo­rinttal megelőzte, felállt: — Kétezer forintot jegyzek. 1.800-at az én nevemben. 50—50 fo­rintot pedig négy kis gyermekem nevében, hiszen nekik épül ez a j gyönyörű ország! 1 A karok hallgatói a nagy béke­tüntetés után csoportosan kezdik meg a gyűjtést. Az orvoskariak ver­senyre hívták ki a pedagógusokat és jogászokat, hogy melyik kar végez leggyorsabban. A verseny hamarosan eldől. A pedagógusok DISZ-szervezete 9 óra­kor győzelmi jelentést ad le. 1 — Mind a 415 hallgató befejezte a békekölcsön jegyzést nálunk. A j.egyzés ideje 40 porc. A jegyzett összeg 2868.62 Ft. Átlagosán egy hallgatóra 7 forint 82 fillér esik. Ilicidcai ifjfnmii. hazafias feüteiessége... A hallgatók nevében Horváth Dé­nes 'másodéves tanárjelölt számol be a hangulatról. Le'kesedéstől, ön­tudattól izzik minden szava: — Minden magyar ifjúnak szent kötelessége a békekölcsönjegyzés. Hatalmas fegyver ez a kezünkben, hatalmas erő. Az imperialisták há­borút akarnak, nem tétlenkedhe­tünk. A béke forintjaiból olyan bás­tya épül, amit nem lehet bex>enni. Minden a mi munkánktól, harckész­ségünktől függ. Készek* vagyunk minden erőnkkel megvédeni a mi édes, szeretett hazánkat, a szocializ­mus eljövendő szép országát! Horváth Dénes édesapja 1919-ben a forradalmi törvényszék jegyzője volt. Hosszú hónapokat ült érte bör­tönben. Horváth Dénes elszánt gyű­lölője a kapitalistáknak, az imperia­listáknak. Most tanulhat, ösztön­díjat, menzát, diákszállóhelyet s még rengeteg kedvezményt kap ezer és ezer társával együtt. A jegy­zésnél hazafias kötelességének tett eleget. De 6 már külön tapaszta­latból is tudja, hogy a tervkölcsö- nök a csepeli munkás szavai sze­rint egyik zsebünkből a másikba tett összegek. Neki külön is kama­tozott már tavalyi jegyzése 300 fo­rintot nyert pár nappal ezelőtt a tervkölcsönkötvények húzásánál. Ezért jegyzett ilyen lelkesedéssel Horváth Dénes is békekölcsönt tanulótársaival, tanárjaival s a töb­bi dolgozóval együtt a kormányfel- hívás megjelenésének első oraja­ban! jük hatalmas eredményeinket? Minek köszönhetjük, hogy jótormán minden munkaiolyamalol kényelmesen, pépek­kel végezhetünk el? Annak a hatalmas támogatásnak, melyben a szovjet haza részesít élt minket. A tervkölcsön hoz­zájárul hazánk iparának megerősödésé­hez, ez azt jelenti, hogy még több gé­pet fognak gyártani, tehát a kölcsön- jegyzéssel saját munkánkat tesszük még könnyebbé. — -i tervhölv.KÖn art Jelenti, hogy ötéves tervünket rövidebb idő alatt fe­jezhetjük be, országunkat még gazda­gabbá, még hatalmasabbá tesszük« Űrömmel jegyzek I crvköicsönt, mert « minden szovjet polgár kőid essége." A sertéstenyésztő farm egyik dol­gozója, Nyina Zseleznyikova a követ­kezőket mondotta: — A szovjet kormány, a Bolsevik Párt, a nagy Sztálin szeretettel gon­doskodnak országunk mezőgazdasági fejlesztéséről. Ennek ékes bizonyítéka az a határozat is, amely a kolhozok állattenyésztésének fejlesztéséről szól. Kötelességünk, hogy jól végzett man­kónk mellett, minden lehető módon napról-napra erősítsük szovjet hazán­kat, a világbéke leghatalmasabb őréi. Minden szovjet, ember kötelessége a kölcsönjegyzés, mellyel hazánkat még szebbé, még boldogabbá tesszük. Egymásután léptek a kolhoz férfi és női tagjai a~ emelvényhez, egyre sza­porodott. a kölcsönt-jegyzők száma. Nagy lelkesedéssel veitek részt a köl- csönjegyzésben a távoli, időszaki lege­lők állattenyésztői is. A „Hegyi Óriás"-kolhoz tágját köh csönjegyzési versenyre léptek a -Ke­let Fénye"-kolhoz dolgozóival. A gyű­lésen a 60 éves Alimzsan Zsumbajev « következőket mondotta: — Iliinket nem rími<e*rii meg az új háborús gyaftogatók fenyegetései• Tudják meg az aljas imperialista ag- resszorok, hogy a szovfy emberek egy­séges, szerető családot alkotnak és ez a család soha senkitől sem fél. Boldr gan irom alá a szovjet állam tervköl­csönét és ezzel nemcsak a szovjet nép megerősödéséhez járulok hozzá, hanem egyúttal biztosítom a saját nyugodt, békés öregségemet is. Kérem a kolhoz minden tagját, kövessék példámat­A szovjet kolhozparasztok örömmel üdvözölték a tervkölcsön kibocsátását- A lelkesedés, amellyel a tervkölesön- jegyzések megindultak, mutatják, hogy a szovjet nép szilárdan halad az öt­éves terv megvalósításának útján és magasra emelik a béke zászlaját. Példás büntetési kupáit húrom árurej tehető Újabb három gonosztevő került a pécsi járásbíróság büntetőtanácsa elé. A vádlottak hatalmas mennyiségű fon­tos élelmicikkeket rejtettek el a dol­gozók elől azzal a szándékkal, hogy veszélyeztessék a becsületes dolgozók ellátását, akik erejük megfeszítésével a munka frontján harcolnak a békéért és békekölcsön jegyzésével erősítik a békét. Ezek a volt gyárosok, kulákok és a társadalom egyéb hiénái háborúra uszítanak, mert a háború vérzivátará­ban szeretnék megsütni a maguk pe­csenyéjét­Ilyen háborúra spekuláló ellenség Papp Ferenc szikvízgyáros is. Ren­geteg cukrot és más fontos élelmiszer- cikket halmozott, fel, a cukor-osztáskor mégis növelte a sorbanállók számát. Az élelmiszercikkeken kívül 409 darab ezüst öl forintost is elrejtett a íc.lba falazva. Sápadtan, remegve állt a bíróság elölt. A nagyszájú ..hős", aki baráti körében fennhangon hirdette az ..Ame­rika Hangja" hazugságait, most szánal­mat akart kelteni maga iránt és azzal mentegetőzött, hogy nem tudta mennyi árut szabad felvásárolni. Tagadása közben többször ellentmondásba keve­redik. — Milyen időközökben vásároltak kenyeret? — teszi fel a kérdést az elnök. — Naponként — volt a kurta válasz. — Hál akkor az elrejtett három má­zsa liszt milyen célra szolgált, ha nem rejtegetésre? — csattant fel a tanács­elnök hangja. Papp Ferenc érezte, hogy sarokha- ezorították és válasz helyetj vad düh villogott a szemében. A bíróság kőzellátás érdekeit veszé­lyeztető bűntett elkövetésében mon­dotta ki bűnösnek és ezért háromévi börtönre, 3.000 forint pénzbüntetésre, 5.000 forint vagypni elégtétel megfize­tésére és Pécs páros területéről egy évre való kitiltásra ítélte. Elvetemült ellensége a dolgozóknak Miklós József püspöklaki kereskedő is, aki nagymennyiségű élelmiszeren kívül rengeteg dohányt és cigarettát, valamint egy nagy ládára való fasiszta könyveket rejtegetett a ..jobb időkre." A tárgyaláson beismerte, hogy hábo­rúra spekulált és a felhalmozott árut azért rejtette el, mert feketézni akart vele. Elismerte azt is, hogy állandóan hallgatta az amerikai és spanyol rá­dió háborús uszításait és azokat to­vábbadta a környék reakciósa; Felé. Közellátás érdekeit veszélyeztető bűn­tett miatt a bíróság háromévi és Ibii' hónapi börtönre, 2.000 forint pénzbiin- t ctésre, iparengedélyének megvonására ítélte. Ezenkívül elrendelte JPiispöklak- rőt egy évre való kitiltását is. Sgiegl Ödön kisbudméri kulák volt a következő vádlott aki két mázsa lisz­ten kívül felhalmozott textíliát vont cl a dolgozó nép elől. ,.Jótanáccsal" látta el levelekben két fivére, akik Düsseldorfom a karthauzi szerzetes- rend „lovagjai." A tárgyaláson tagadta, hogy háború­ra spekulált. Arra azonban nein tudott választ adni. hogy minek rejtette el a nagymennyiségű ruhaanyagot, amit a rendőrség nyomozói a pajta padlásán találtak. A bíróság kőzellátás érdekeit veszélyeztető bűntett elkövetése miatt kétévi és halhónapi börtönre, 1000 fo­rint pénzbüntetésre, valamint falujá­ból hat hónapra való kitiltásra ítélte. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom