Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-28 / 226. szám

Hör®®!; a békéért! Jegyen' ' békekölestatl Pénteken Pécsre érkezik a szovjet kolhozparasztok 16 tagú küldöttsége Á Magyarországon tartózkodó kárpátukrajnai kolhozparasztküldött- ség 16 tagja holnapi 29-én Pécsre érkezik. A szovjet parasztok képvise­lői két napig tartózkodnak Pécsett és Baranyában és ez idő alatt több termelőszövetkezetet látogatnak meg és több községben tartanak beszá­molót a kárpátukrajnai kolhozokról. Magyarországra való érkezésük felső pillanatától kezdve forró sze­retettel fogadta hazánk dolgozó né­pe. a szovjet parasztok küldötteit. Amióta itt vannak, kedves vendó- jfeink, számos baranyai dolgozó pa­rasztban, termelőesoporttagban és egyénileg gazdálkodókban merült fel már a kívánság: bárcsak hozzánk is .ellátogatnának. Ezek a dolgozó parasztok minden bizonnyal néni is remélték, hogy iiyen hamar . teljesül kívánságuk, és hogy már pénteken, 29-én ellátogat­nak hozzánk is a szovjet parasztok küldöttei. Annál nagyobb örömet je­lent ez Baranya dolgozói, elsősorban dolgozó parasztjai számára. A küldöttség tagjai valamennyien tudnak magyarul és így közvetlenül beszámolhatmk majd megyénk dol­gozó parasztságának arról a hatal­mas fejlődésről, amit a kárpát- ukrajnai dolgozó parasztság a kolho­zok útján a nagy Bolsevik Párt irányításával elért. Végtelen örömmel, forró szeretet­tel várjuk a szovjet parasztság kül­dötteit. Tudjuk, hogy mint idősebb, tapasztaltabb testvérek -jönnek hoz­zánk, akiknél nagyrészt már múlt az, ami nálunk még jövő. Tudjuk, hogy szeretettel át fogják adni azokat a tapasztalatokat, melyeket a kolhozok építésében szereztek, s melyek hatal­mas segítséget fognak nyújtani ne­künk termelőcsoportjaink fejlesztésé­ben. Végtelen örömmel várják őket ter­melőcsoportjaink. Tudják, tanácsaik nyomán gyors léptekkel fognak elő­rehaladni a megszilárdulás útján. Végtelen örömmel várják őket egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt­jaink, akik biztatást várnak tőlük, az új úton való elinduláshoz. Vég­telen örömmel várjuk őket vala­mennyien. Tudjuk a szovjet parasz­tok őszinte szeretetét hozzák el hoz­zánk, azoknak üdvözletét, akik egy­re inkább példaképeivé lesznek a magyar dolgozó parasztságnak, Ba­ranya dolgozó parasztságának is s akiket megyénk dolgozó parasztsága is egyre nagyobb számban követ a boldog, napsugara« élet útján. A tervkölcsönt saját magunknak adtuk, békénk megvédését, jólétünk emelését segíti elő , Amikor az állam az ötéves terv- bölcsön jegyzésére hívta fel az or­szág dolgozóit, gyorsan lábrakapptt az 'ellenség hazug híresztelése, az hogy .az ablakon dobtuk ki pénzűn, kei, vissza nem téríti azt nekünk senki. Én otthon megbeszéltem a csa- ládonvmaT és úgy láttuk jónak, hogy <300 forintos keresetem mellett 650 forint tervkölcsönt jegyzek. Nem sok időre a kölcsönjegyzés után megkap­tuk a kötvényeket, és boldog izgalom­mal tekintettünk a tervkoicsönsorso- lás elé.1 Közben nem feledkeztünk meg ar­ról, hogy figyeljük az építést, nyi­tott szemmel nézzük meg mindazt, amit az állam a dolgozók pénzének hozzájárulásával felépít. A szemünk előtt nőttek ki a kökönyösi dómból, dalban a korszerű, modern, világos, fürdőszobás bányászlakások, előttünk hozták a Sopianába a nagyszerű szovjet gépeket, amelyekkel meg­könnyítettek a dolgozók munkáját. Én « Magasépítőnél dolgozom, onnan felhozhatom konkrét példának azokat a nagyszerű, űj gépeket, amelyek a Péosváradi-útí építkezéseknél dolgoz­tak. Az óriási emelődarút és a ki­sebbet is, mellette még nagyon sok gépet, am.elyck mind-mind a mi mun­kánkat könnyítették meg. — Még jobbam emelni tudtuk normánkat. Hamarabb állíthattuk a béke szolgá­latóba építményeinket. — Munkásön- tudattal, becsülettel keltünk verseny­re a munkánk időelőtti befejezésére, mert felelősséget érzünk a béke erő­sítéséért, a béke ügyének szolgála­táért. Egyáve körülbelül annak, hogy a tervkölcsönt lejegyeztük és máris a dolgozók nagy tömege duplán, vagy többszörösen kapta vissza azt, amit szívből adott kölcsön az államnak. Azok közé a szerencsés dolgozók kö­zé tartozom, akik nyertek a terv- kölcsönön. 1231.es kötvényemet 500 forintos nyereménnyel húzták ki. Ha nem nyertem volna, akkor is nagyou örülnék annak, hogy a múlt évben jegyeztem. Nemcsak az üzemekben, városban, falvakban látom a nagy beruházásokat, hanem az én családi életemben Is napról-napra tapaszta­lom az életszínvonal emelkedését, a Párt- és az állam messzemenő segít­ségét. A fiam, aki a múltban nem tanulhatott, most közgazdasági főis­kolára került. Nemcsak, hogy tanul­hat, hanem az mellett még ösztöndíjat is kap, havi 200 forintot. Ezzel biz­tosítja a nép állama, hogy a dolgo. zók gyerekei nyugodtan tanulhassa­nak. Ilyen és ehhez hasonló dolgokban térül vissza a pénzünk, amit álla­munknak adtunk kölcsön. Tehát, amit az államnak kölcsönadtunk, saját ma­gáinknak adtuk, mert az összeg teljes egészében a mi jólétünk emelésére lesz ibrdítva. Vékás! Ernő kőműves, Magasépítési Vállalat. Nincs jobb befektetés... üzemünk dolgozói közül többen nyertek a tervkölcsön nyereménysor­solásán. így többek között. Bérces László számlázó, Gadár István gép­kocsivezető, Mittinger Gyula műszaki vezető, Kaiser Piroska üzemi tisztvi­selő. A nyereménysorsoláskor öröm. mcl újságolták az üzemben, hogy ki­húzták kötvényeiket. Bérces László sokat beszélt arról, hogy mit jelentett neki az, hogy terv- köfesönbe fektette a pénzét. Nyere­ményén egy nagyon szép cipőt vá­sárolt. Mindenkinek elmondta, hogy ma mennyivel könnyebb és szebb az élete, mennyivel jobban él otthon a család, mint a múltban. Mióta ki­húzták a kötvényét, sokkal szíveseb­ben, még az eddiginél is nagyobb kedvvel végzi felelősségteljes munká­ját. Mittinger Gyula is világosan, lát­ja, hogy á tervkölcsön jegyzése óta üzemünk is hatalmas fejlődésnek in­dult. Szaporodott a munka és emelkedett az üzemben a dolgozók száma is. Sok ipari tanulót vettünk fel és kép- zünk ki, hogy az ötéves tervnek és a következő terveknek szakmunkás- utánpótlást neveljünk. A vállalatnál műhelyeink már szűknek bizonyul­nak, úgyhogy hamarosan bővíteni kell őket. Számos új gépet szereztünk be és igen sok községet; mezőgazda­sági üzemet és gépállomást villamosú tottunk. Emelkedett termelékenysé­günk, emelkedett az üzem termelése és így egyformán nyertesek vagyunk: mi az üzem dolgozói és az államunk is. Ezzel nyertes a világ, dolgozóinak egyre növekvő béfcetábora is, mert több termelésünk a békeharc egyik talpköve. Mindnyájunk békéje, gyer­mekeink jövője a tét, amiért erősí­tenünk kell államunkat. Mindezt az üzemünkben dolgozók világosan lát­ják és azt érzik, sőt mondják is, hogy nincs jobb befektetés az államunknak adott kölcsönnél, nincs jobb befekte­tés annál, hogy az államnak kölcsön­adott összegükkel megkönnyítik a munkájukat, emelik a termelékenysé­güket, ezen keresztül pedig, szebbé, könnyebbé teszik életüket, biztosabbá a jövőt. Temesl Róbert AVESZ, ÜB-titkár. Bérlőm*© ítéltek több háborúra . spekuláló árurejtegetőt .Szerdán újból lesújtott a demokrácia ökle azokra a kártevőkre, akjk hábo­rúra spekuláltak és ezért hatalmas áru­készleteket rejtettek c'. a dolgozók elől, hogy a készletet háború esetén előka­par ják a rejtekhelyről és clfeketézzék. Ezek közé tartozik Mayer Károly pé­csi gyógyszerész, akinek a Bem József - utciban volt jóimenő gyógyszerfára. •r­Mayer Károly sunyi képpel állott a büntetőtanács előtt. Pislogva nézett körül a tárgyalóteremben, tekintetével kerülte a dolgozókat, azokat akik vá dolják őt, akik míg ő aranyat és árut rejtegetett, műnk avers enyben építették hazájukat. Az elnök kérdésére, mint a többi ellenség is. ártatlannak vallja magát. Kissé szégyenkezik is erre az arcátlan kijelentésre, a dolgozók azonban sze: műbe mondják o valóságot, hogy Ma­yer Károly „úr“ a társadalom szemetje, akj spekulációjával a becsületes dolgo­zók millióinak békéjére tör. — Mikor vásárolta fel az elrejtett nagymennyiségű ánrt? — csattan fel a tanácselnök hangja; —1 Az infláció alatt — mondta bi­zonytalanul Mayer Károly, minden meggyőződés nélkül. — A 3S kiló cukrot ts? — kérdezte ú jból a tanácselnök. “ Azt 1,947-ben — mondotta alig hallhatóan. — Akkor jegyre adták a cukrot — fülelte le hazugságát az államügyész. Mayer Károly továbbra ‘is össze­vissza hazudozott. Mindenáron azt akarta bizonyítani, hogy nem háborúra tartalékolt. — Dohányzik? — kérdezte váratla­nul az államügyész. “ Nemi — hangzott a határozott válasz. Hát akkor az elrejtett dohánycso­magok, cigaretták és cigarettapapírok milyen célt szolgáltak? — fogta meg ismét hazugságon az államügyész. Erre Mayer Károly, már felelni sem tudott, A vádbeszéd elhangzása után a bíró ság közellátás érdekeit veszélyeztető büntetIbcn mondotta ki bűnösnek és ezért háropx évi börtönre, 11.000 forint pénzbüntetésre és 5.000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte. Kgvbcn halhónapra kitiltotta a bíróság Pécs város területéről is. Ugyancsak áruhalmozásért került a bíróság elé Kasanin Szlákó líppói hu­ták. aki rengeteg élelmiszert és ruha­anyagot lopott el a dolgozók elől. A tárgyaláson ő sem akart arról tudni, hogy háborúra spekulált volna. Ellene azok az elrejtett árucikkek, halmaza volt súlyosan terhelő, amelyek há­ború esetén alig lelhetők fel a köz­forgalomban. A bíróság közellátás ér­dekeit veszélyeztető bűntettért kétévi börtönre cs 2.000 forint pénzbünte­tésre ítélte. * « Kneif István Pécsett árudavezető volt a 39. számú népbollban. A cukrot elvonta a dolgozóktól és azt 12 fo­rintos áron továbbította Kovács Gábor pécsi cukrásznak. A tárgyaláson beis­merte, hogy felült a háborús rémhí­reknek és tóért tartalékolta a lakásán megtalált 36 kiló cukrot. A bíróság közcllátás érdekeit veszélyeztető, árdrá­gító visszaélés és csalás bűntettének elkövetésében mondotta ki bűnösnek és ezért Ssszbűntetésül négyévi bör­tönre ítélték. Megszűnt a sartaáPás, eladatlan cakerkésztetek maradtak szerda este a EfépSisttolta Nagymennyiségű cukor maradt meg szerda este mindenegyes Népbolt árudában. A soibanállás teljesen meg­szűnt és minden dolgozó meghatározott mennyiségben vásárolhat cukrot, vajat, amit Pártunk és a rendőrség erélyes közbelépéséig a feketézők, áruhal­mozók, háborúra spekulálók harácsol­tak össze. Az MNDSZ-asszonyok nép­neve lőmunká ja nem kis mértékben járult hozzá az ellenség leleplezésé­hez. A máris érezhető árubőség ellenére is akadtak ellenséges és fél­revezetett elemek, akik üzietről-üzlet- re járva 5—10 csomag cukrot is ösz- szevá'iárolták. Ezeket a lelkiismeret len halmozókat felismerték, leigazol­tatták és természetesen már nem szolgálták ki őket. Az erélyes intéz­kedések meghozták a kívánt ered­ményt és újból bebizonyosodott, hog» az átmeneti áruhányt az ellenség ak­namunkája okozta. 4s ötéves terv űiabb ajándéka Több, mint 3 millió forint költséggel új üzemrész épül a Bőrgyárban A Bőrgyár északi részén, ahol ed­dig földbuckák és bokrok voltak, épületállványozáshoz szükséges lét­rák, padlók és malterosládák sora­koznak. Eltüntették a földbuckákat, a bokrokat, elegyengették a földet, sőt már az alapjait is kiásták az épülő új üzemrésznek. Az ötéves terv beruházásai során több mint 3 millió forint költséggel új krómos üzemrészt építenek, amely a fejsobör gyártást .30 száza­lékkal emeli. De emellett a'z új üzemrész éreztetni fogja hatását a többi üzemrészekben is. Jelenleg ugyanis a marhaboxbőr . gyártása szétszórtan történik. Ezt, — ha megépül az új üzemrész — egy he­lyen gyártják és ezzel a nehézbőr­gyártás is 20—25 százalékkal emel­kedik. Az épülő új üzemrész egyemeletes lesz és a legmodernebb gépekkel szerelik fel. Itt kap elhelyezést az úgynevezett üvegrámás szárító berendezés is, amelyet a baráti Csehszlovákia bőrgyártásának ta­pasztalatai alapján alkalmaznak. Az új bőr szárítási módszer lehetővé teszi, hogy a gyár bortermelését emeljék. Az építkezés előreláthatólag a jövő év első felében fejeződik be Ezután új munkásöltözők és fürdő építésére kerül sor. Az épülő új üzemrészben a gépeket úgy helyezik el, hogy a termelés folyamatossága egyirányú legyen, vagyis az úgy­nevezett szalagrendszert alkalmaz zák. Az ötéves terv új, nagy ajándéka az új üzemrész úgy Pécsnek, mint a bőrgyári dolgozóknak. Az építkezés pár napon belül megindul. A kommunisták példát mutatnak Forenc-aknán a tanácsváfasztás tiszteletére tett vállalásaikká! Az „öreg“ . Ferenc-aknán dolgozó kommunisták magukkal ragadják az összes dolgozókat a tanácsok válasz­tására vállalt többtermelés. érdekében. A kommunisták tudják, hogy üzemük csak úgy tud győztesen kikerülni a dohánygyáriak áiipl indított verseny­ből, ha konkrét felajánlásokat tesznek és ezzel növelik az akna teljesítmé­nyét. Ezért kereste fel az üzemi bizott­ság irodáját Liska Ferenc elvtárs él­munkás, csapatvezető vájár, aki csa­pata nevében vállalta, hogy a fejtés átlagteljesítményét 5 százalékkal emeli. Kővár József elvlárs csapata nevében 20 százalékos többlermelést ajánlott fel, mivel a fejtés viszonyai megváltoztak. De nem akar elmarad­ni Kővár elvlárs csapatától a másik harmadban dolgozó Pleinschek Márton csapata sem, mert szintén 20 száza­lék teljesítményemelést vállalt a helyi tanácsok választásának tiszteletére. Lang István elvtárs fejtési csapata 10, Rózsa János (1) fejtése 10, Györkö József csapata 5, Laki Vendel elvtárs csapata 5, Böröcz János (5) elvtárs fejtési csapata 5 százalék löbbterme- lést ajánlottak fel. Ugyancsak jó példával járnak elől az elővájásban dolgozó kommunista csapatvezetők is, akik csatlakoztak fejtésben dolgozó kommunisták mun- kaiclajánlási mozgalmához. Müller Vilmos és Müller Nándor elvtársak csapatuk nevében 30 százalékos mutt kalöbbletet ajánlollak fel október 22 tiszteletére. Bük hant Géza elvtárs elő­vájásban 25, Tóth -József sztahano­vista vájár 15_ Benceg Ferenc elvtár.s 10, Bene Sándor elvtárs 10 és Uj helyi János vájár 12 százalékos telje- sí! meny emelés! tűzött ki célul a helyi tanácsok megválasztásának tiszteleté re. Soroihnlnánk még tovább a csapa tok felajánlását, de ezek a példák is bizonyítják, bőgj' Ferenc-aknán lelke­sen láttak neki a munkának, hogy ki harcolják az elsőséget a (anácsválasz- tások tiszteletére indíloít szocialista versenyben. Erre minden reményük meg van, mert Ferenc-aknán a har­cot a kommunisták vezetik. Állami gazdaságaink vetésterületük egyharmadán elvégezték már a húzavetést Az' ősziárpa és a rozs vetése mel­lett, egyre fokozódó ütemben fo­lyik a búza vetése is. Ebben a mun­kában állami gazdaságaink mu­tatnak ismét jó példát, az időben való vetéssel. A múlt évi tapasz­talatok is azt bizonyítják, hogy a bő termés egyik előfeltétele a korai vetés, az időbem, jól megmunkált földbe tett mag. Ezért láttak állami gazdaságaink idén is minden kése­delem nélkül a vetéshez s, ennek nyomán már több napja befejezték az árpa és a rozs vetését. A legújabb jelentések arról ta­núskodnak, hogy állami gazdasá­gainkban a búzát is időben akarják elvetni. Tegnap estig az előirányzott 11.000 holdból mintegy 3.400 holdat elvetettek, ami a vetésterület egy- harmadának felei meg. A búza ve­tése valamennyi gazdaságban teljes lendülettel folyik s várható, hogy a jövő hét elejére maradéktalanul teljesítik tervüket. Az állami gazdaságok eredményé- ifez nagymértékben hozzájárul az egyre szélesedő munkaverseny. A somogyhárságyi. gazdaságban Pataki János kocsis, aki a fogasolást és magtakarózást egyben végezte, 201 százalékos eredményt ért el. Tre- íort-ptssztán a traktorosoknak ne­héz dolguk , van a hegyes vidék miatt. Ennek ellenére szép ered­ményt ért el Zimmer József, aki 109 százalékra teljesítette normáját. Görösgallon Tóth Mihály traktoros, minőségi és mennyiségi teljesítése például szolgál valamennyi trakto­rosunknak. A vetésbeni eredménye: 158 százaiéit; minőségi eredménye a legjobb. A búzavetésben eddig legnagyobb eredményt Árpád József sátorhelyi traktoros érte el, aki egy napi tel­jesítményét 264 százalékra emelte. Módszere az volt, hogy hármas kap­csolt vetőgépet akasztott a traktora után és egyben a magtakarozást is végezte, a vetőgépek után húzott magtakaró boronával. Az állami gazdaságok példamuta­tását egyénileg dolgozó parasztsá­gunk is követi, hogy jövőre még jobb termést takaríthassunk be. Erről számol be Fülöp József bürüsí dolgozó paraszt levele, aki ezt írja: „A tanácsválasztások tiszteletére versenybe állunk Várad községgel. Az árpát már teljesen elvetettük, a rozsvetéssel mintegy 70 százalékra állunk. A községben már jónéhá- nyan elvétették, a búzát. Az a cé­lunk, hogy október 20-ra befejezzük ezt a munkát is.” S így ír még- számos dolgozó paraszt községe ver­senyéről s arról, hogyan állnak az őszi munkálatokkal, mely a tanács­választások sikeres előkészítéséért folyik. A baranyaszentgyörgyi termelő­csoport elnöke így ír: „Most fejező­dött be nemrég a tagosítás nálunk, egy darabban vannak a földjeink A munka már meg is indult s a cso­port minden tagja serényen dolgo­zik. Az árpavetést már befejeztük, és most látunk neki a rozsnak és n búzának. A tanácsválasztások előtt két nappal minden őszi gabona a földben lesz.” ' A loütárdi földinűvesszövetkezet- ből ezt írják: A tanacsválasztások napjára versenyre hívtuk a szeme lyieket s mi már azzal dicsekedhe­tünk, hogy az ősziárpát és a rozsot elvégeztük. Többen már búzát is ve­tettek, akik meg nem, azok a földet készítik alája.” De a jó eredmények mellett több helyen az tapasztalható, hogy nem értik meg még mindig a korai ve­tés előnyét. így van ez Hirden. Szi­lágyon, Eilenden és még számos helyen. A népnevelőkre vár a fel­adat, hogy ezt megmagyarázzák és mindenütt foglalkozzanak az őszi munkával. Konkrét, helyi érveken keresztül mutassanak rá, hogy egy­két nap késlekedéssel mennyit ve­szíthetnek. Nem szabad, hogy az ellenség vegye át ezt a területet * az vezesse a dolgozó parasztokat, hanem a népnevelőknek kell kímé­letlenül leleplezni minden fajta próbálkozásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom