Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-26 / 224. szám

1050 SZEPTEMBER 25 is a p L 8 Bogád dolgozó parasztjai az egész megyének példát múlottak 50 százalékkal felemelték az ősziárpa vetésterületét a tavaszi árpa rovására ' /t mult héten hívták fel a mozsgói dolgozó parasztok a megye vala­mennyi községét, hogy kövessék a bihartordai és a dunaszekcsői dolgo- zó parasztok példáját és lépjenek versenyre a vetés október 22-re, a tattá «választások ünnepére való be­fejezéséért. A felhívásnak nagy visszhangja volt mcgyeszerte és szá­mos újább község dolgozó paraszt­sága ■ határozta el, hogy befejezi ok. fóbcr 22-re a vetést. Fokozódik a községek párosvemenye telkes gyűlésen hoztak ilyen hatá­rozatot a mágocsi dolgozó parasztok is, de a szigetvári járásban is egyre szélesedik d íélajánlgsl lett és pá­rosversenyre lépett községek sora. A járáshan a legutóbbi jelentések már 32 község dolgozó parasztsága vál­lalta, hogy a legméltóbban, a búza- vetés befejezésével köszöni meg Pártunknak, bogy a tanácsokkal még szélesebb alapokra helyezi a dolgozó rep hatalmát s hogy még nagyobb részvételt biztosít a dolgozó paraszt­ságnak saját és az ország ügyei in­tézésében. De nemcsak felajánlások történtek a járásban, hanem i folyik ,az ősziárpa és a rozs vetése is, mégpedig igen lendületesen, ügy, hogy a járás az ösziárpa vetésében az elsők között áll. Nagyban elömozdija ezt a köz. ségek között kialakult egészséges • verseny. így élénk verseny folyik Vfolvány és Tötszentgyörgy között, ríYeiyben Molvány vezet, ahol már tQO százalékban befejezték az ősziár­pa vetését és most tovább növelik a vetésterületet ügy, hogy a tavaszi ár­pa helyett ősziárpát vetnek. Hasonló élénk verseny folyik ■ Györűfű és Korpád között is, mélyben Gyűrűfi vezet az ősziárpa vetésének 100 szá, zalékos befejezésével. Arra, hogy az egyes községek mi­lyen komolyan fogják fel a verseny kérdését, jellemző a nagvvátvi dol­gozó parasztok esete a rózsafalakkal. A két község párosversenyre lé­pett egymással a rózsafai gyűlésen, melyen a nagyvátyiak is megjelen­tek. A rózsafaiak azonban ígéretük ellenére nem mentek át a nagyvátyi gyűlésre, mire a nagyvátyi DÉFOSZ levélben értesítette a rózsafaiakat hogy nem hajlandók . olyanokkal versenyezni, akik nem becsülik any. nyira a versenyt, hogy kedvéért át­menjenek a szomszéd községbe. A szigetvári járásban is vannak azonban olyan községek, melyek erő­sen rontják a járás eredményét, így Sonjogykárságy, Magyarlukafa, Vásá- rosbéc, melyekben igen erős lemara­dás mutatkozik az ősziárpa vetésé­ben. A pécsi járásban a termelőcsopor- tok mutatlak példát az egyénileg gazdálkodó ' dolgozó parasztságnak. Az ócsárdi, nagykozári, dinnyeberki, remtfnyóusztai csoportok elsőknek vetették el az árpát,- de követték- őket Boda,. Gerde, Pécsbagota, Ve- lény, Gyód, Keszü, Kökény, Málom, Magyarsarlós, Áfa, Romonya, Po­gány, Csonkamindszent dolgozó pa­rasztjai. Ezekben a községekben is 100 százalékban elvégezték az árpa vetését. Nemcsak a pécsi járás, de a megye valamennyi dolgozó parasztjának példát mutattak a bogádl dolgozó pa­rasztok. A bogádiak bebizonyították, hogy felismerték az ösziárpa vetésé­nek jelentőségét s hogy tudják,, ér­demesebb ősziárpát vetni, mint ta­vaszit, mert az ősziárpa megyénk­ben 2—2 és íél mázsával többet ad holdanként, mint a tavaszi. A bogá- di dolgozó parasztok ezért a tavaszi árpa rovására 50 százalékkal fel­emelték az ősziárpa vetésterületét és az előirányzat 150 százalékát vetet­ték el. A pécsi Járásban Szabadszentki­rály, Baksa, Szőke, Cserkút, Bako­nya és Kővágótöttös községekben verték vissza legkevósbbé a kulákok agitációját Ezekben a községekben nem folyik harc a pártszervezet ve­zetésével az ősziárpa gyors elvetésé­ért és ez okozza elsősorban a nagy­arányú lemaradást. A községek párosversenye egyre jobban kezd kibontakozni a pécsvá. radi járásban is. A járásban eddig 24 község vállalta a búza elvetéséi a tanácsválasztások ünnepére. Élénk verseny folyik Pécsvárad és Hosz szúhetény között, melyben Pécsvárad vezet, míg Kátoly Szellőt előzte meg. Terjed a dolgosé parasztok párosversenye is teink feladata, hogy tovább szélesít­sék a dolgozó parasztság lelkes kez­deményezését, hogy valamennyi köz­ség dolgozó parasztsága kövesse a bihartordaiak és dunaszekcsöiek pél dáját és hogy megyénkben lelkes versenyben befejezzük a búzavetést nagy ünnepünkre, a tanácsválasztá- sok napjára, bebizonyítva, hogy me­gyénk dolgozó' parasztsága kiveszi részét a békééit folytatott harcból. A vasárnapi kisgyőléseken a felszólalók leleplezték az ellenség1 mesterkedéseit Pártsserveseieink, népnevelőink vonják le a kisgyűiések tanulságait Baranya .dolgozó népe már láza­san, készülődik a tanácsváltisztások napjára. Dolgozó népünk minden rétego jelentős mértékben fokozza munka versenyét. Nem igen akad megyénkben dolgozó, aki valami­lyen formában inár eddig Is ne tett volna felajánlást a tanácsválasztá- sűk sikerének biztosítására. Az üzemi munkások új normáik foko­zatos túlteljesítésével, ezévi tervük idő előtti befejezésével, a dolgozó parasztság az őszi vetési munkála­tok október 22-ig történő befejezé­sével készülődbe. Üzem üzemmel, falu faluval versenyez. A választási előkészületek mégis vasárnap indultak meg teljes len­dülettel. A lázas készülődés vasár­nap öltött ünnepi köntöst: nép­nevelőink vasárnap kisgyüléscken és házlagitáción fonták még szoro­sabbra a kapcsolatot Pártunk és a dolgozó nép között, népnevelőink — pdrtonkíviiLi népnevelőink is —va­sárnap kezdték meg a választási Harc bolsevik példáját, amikor szemtél szembe elbeszélgettek a legszélesebb n éprétegekkel. A' Idsgyűléseken megismerkedett megyénk dolgozó népe a tanács­választások feladatával, jelentőségé­vel, lemérték, mit tettek már annak sikeréért, de a kihűléseken fel­ismerték az ellenség aknamunkáját is felismerték, hogyan támad az élelmiszerfronton. Á vasárnap le­folyt kisgyűlések egyörftetűen azt is igazolják: népünk minden rétege szeretettel készülődik a tanács- választásokra. Minél jobban meg- ismerj a tanácsok jelentőségét, an­nál közelebb érzi magához. A fel - szőlajások bizonyítják azt is, hogy nem sikerűit az ellenség mesterke­dése. A kisgyűlések központi kér­dése, a felszólalók legfontosabb problémája mindenütt a tanács- választásolt kérdése volt. Csaknem mindenütt felvetették ugyan 'az élelmezési helyzetet, azonban úgy, mint az ellenség mesterkedésének következményét, úgy, mint amelyet a dolgozók összefogásával előbb- utóbb ki fognak küszöbölni. A kis- gyü lések egyáltalán nem voltak panasznapok. Ellenkezőleg: meg- gyűlőltelték még. jobban az osztály. ellenséget és még egységesebbé ko­vácsolódott máris a tanácsválasztá­sokra készülődök hatalmas tömege. Az egész megyében Lippón tartották meg a legjobb kisgyűléseket Valamennyi kisgyűlésen lelkes han­gulat alakult ki. A nyugatszent- erzsébeti kisgyűléselc pedig a leg­jobban igazolták, milyen jelentőség­gel bír a pártonkívüliek bevonása: itt a kisgyűléseket a Népfront helyi bizottságának elnöke vezette le, áld pártonkívülL A kisgyűlések igen jó mederben folytak le és a résztvevők igen nagy számban szólaltak fel. Szinte kivétel néllcül elmondhat­juk: ahol a kisgyűlések gyengén si­kerültek, ott a kisgyűlések meg­szervezésénél volt hiányosság. Kon­krét példával alátámasztva: Ez tör­tént Pécsett is a Zerge-ulcai kis­gyűlésen, ahol még az előadó\is fél órás késéssel érkezett meg. Ahol viszont jól volt megszervezve “ kis- gyűlés, az előadó nem nyújtotta el előadását, ott aktív hozzászólások hangzottak el és maga a hallgatóság verte vissza felszólalásaiban az ellenség provo­kációit. A Budai I. pártszervezet kisgyűlésén például egy kőműves segédmunkás azzal akarta meg­zavarni a kisgyűlés hangulatát, hogy kijelentette: ő nem keres heten, ként többet 24—30 forintnál. Egy asszony, aki vele egy munkán dol­gozik mint segédmunkás,, ezzel szemben rámutatott arra igen éle­sen, hogy azért nem keres, mert nein is dolgozik tisztességesen. Ö asszony létére 120—130 forintot ke­res hetenként. Népnevelőink a kisgyűléseket kö­vető házlagitációs felvilágosítómun­kában már. az első, nap jelentős eredményeket értek el. Éberségük­kel. az ellenség számtalan próbál­kozását leplezték le. így leleplezték, hogy Vásárosbecén 36 holdas kulá- kot a tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökéül, Somogyapátin egy volt csendőrt titkárnak és Ma- gyarlukafán egy volt 400 holdas bérlőt akart becsempészni az ellen­ség a tanácsokba. Csupán ez a néhány példa is jól megvilágítja, milyen mélységes bi­zalommal fordul dolgozó népünk a népnevelők felé. Bizonyítja: mi­lyen eredményes munkát tudunk ki­fejteni, ha népünk egységére tá­maszkodunk. „Úgy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk“ Á magyar—bolgár barátságról és a közös békeharcról beszélnek a Plovdivi Kórus tagjai Hétfőn délutón érkeztek meg Pécsre a Plovdivi Kórus tagjai. A Nádor Szálló bejárata előtt Krancz Pál elvtárs a városi tanács elnöke meleg szavakkal köszöntötte őket a város dolgozói ne­vében. A Plovdivi Kórusról az együttes ve­zetőivel beszélgetünk. Tvan Petrov, Nike Nikov és Nikola Jaiicv elvtárs-nk, az együttes vezetői, valamint Ászén Dia- mandiev elvtárs karnagy elmondják) hogy a kórust Angel Bukorestljev ala­pította lfli96-ban. Ebben az énekkarban volt szólista a bolgár nép nemrég el. hangt nagy vezető je. Kohtrnv elvtárs is. A kórus először csak férfikórusként működött, később bővült ki vegyes - karra. Az énekkar vezetői elmondják, hogy a felszabadulás után énekkaruk új utakra tért és hatalmas fejlődést ért el. A kórus különösen a bolgár népdal- kincs felé fordult s a gazdag népi anyagból hozta tétre énekművészét ének alapját. Ez egyébként Bulgáriában álta­lános jelenség. Minden gyárban, üzem­ben ének és lánccsoportok terjesztik a népi kultúrát, vívják a kuHúrforra- dalmat. A kórus műsora hű kifejezője a bol­gár nép fasizmus elleni küzdelmének, tagjai, a dolgozók, ugyanazzal a lel­kesedéssel veszik ki részüket a szocia­lista énfkkultúra terjesztéséből mini aliogv a bolgár nép rés-ztvesz a szoci­alizmus építésében. Magyarországi útjuk felől kérdezzük őket, melyre a bolgár .elvtársak fgv válaszolnak: — A felszabadulás ntán első külföldi utunk a Magyar Népköztársaság dol­gozói közé hozott. Magyarországi sze­replésünk valóságos diadalmenet, rnip- denjlft kitörő örömmel, forró tapsokkal fogadnak. Budapest, Debrecen, -Szol­nok. Szeged, után most Pécseit szerep- lünk. Azok :ú tapsok, melyekkel száma­inkat jutalmazzák, a bolgár népnek szólnak, öl ölelik. — - lUartózkodásunk alatt minden­felé jártunk. Voltunk a gyárakban, be­szélgettünk a magyar munkásokkal s mindenütt megfogott az a túláradó retet, ahogy fogadtak bennünket. Fel­tűnt a magyar dolgozók lelkes építő- munkája, s az a törhetetlen hűség és szeretet, amely felszabadítónk, a .Szov­jetunió iránt mindenütt megnyilvánult. Népeink szilárd barátságáról és a békéért folytatott küzdelemről szólva elmondják, hogy fiirlgáriában hatmillió ember irta alá a stockholmi határoza­tot. Nemrégiben, .tartották a második országos békekcmgressz.ust. — A bolgár dolgozók, ugyanúgy mint a magyarok, elszánt harcot folytatnak a békéért. A bolgár-magyar barátság elmélyülése újabb erőt .jelent népeink­nek ebben a békebnrrban mondot­ták érkezésük után a kórus tagjai. Hatalmas érdeklődés mellett zajlottak le parasztkiildötteink vasárnapi gyűlései Ragyogó őszi napsütéses délelőtt gyűlt össze Kátoly dolgozó paraszt­sága, hogy meghallgassa a Szovjet­unióban járt perasztküldöltünk be­számolóját az élenjáró szocialista mezőgazdaság eredményeiről és a kolhozparasztok életéről, valamint arról, hogyan segíti a tudomány le­győzni a természetet, hogy az em­berek élete szebb és boldogabb le­gyen. Ilyenkor látszik meg, hogy meny­nyire érdekli az új élet a dolgozó parasztságot. Most kap választ azokra a kérdésekre, melyeket a reakció hazug propagandával igye­kezett a legfeketébb színben e]eje- támi, Kegy kedvót szegje a helyes | útra lépés előtt, — most kap vá­laszt azokra a kérdéseiére, melyek eddig ismeretlenek voltak előtte és sók álmatlan éjszakán át foglalkoz­tatták. ­Kátoly parasztsága előtt kézzel­fogható példa is van, a termelő- csoport eddigi eredményes munkája, A gyűlésen lelkes volt a hangulat, és a gyűlés eredményeként, újabb négy taggal gyarapodott a „Decem­ber 21” termelőszövetkezet. Hasonló lelkes gyűlés volt B> csérden is, álról mintegy 200—220 dolgozó paraszt vett részt a gyűlé­sen, melyen Sarfoak Béla számolt be a dolgozó parasztoknak. Utána 18 dolgozó paraszt szólalt fel, tett fel kérdést a haladó növénytermelés, h füves vetésforgóról. A gyűlésen Csór József 14 kataszteri holdas loözépparaszt bejelentette belépéséi a csoportba. Hasonló lelkes gyűlések voltak a megyében több helyen is, Újabb hat árnhalmoso kérni a nép bírósstga elé Hat elvetemült gonosztevő került a pécsi rendőrség kezére. Hatan a le- vitézlett jngyenélők közül, akik min­dent felvásárolnak a becsületes dol­gozók elöl azzal a szándékkal, hogy áruhiányt és a dolgozók kö­rében nyugtalanságot keltsenek. Ezek a idol gozó nép esküdt ellenségei, a háborúra u-zító és spekuláló reakció­sok- jobboldali szociáldemokraták és egyéb söpredék elemek, újabb és újabb támadást indítanak közellátá. sunk, ötéves tervünk, békés építő munkánk ellen, ük szervezik- a sor- banállást és természetesen ők maguk is beállnak a sorba és lcg'képtelcnebb rémhírek terjesztése közben f elvásérolncjc minden kapható árut, mitsem törődve azzal, hogy akik becsületesen dolgoznak az üzemekben az új normák túltelje­sítésén és építik szocialista ha­zájukat, nem juthatnak a szüksé­ges élelmiszer cikkhez, mert ezek az ingyenélő naplopók, a dolgozók gyűlölt ellenségei hörcsög­módra felhalmoznak mindent, Mázsaszám rejtegetett élelmiszert Mayer Károly gyóuy szí rész Ezek közé tartozik Maycr Károly púcsi, Szié'keslehérvúr-w.C:» 9 szám alatti lakos, a Bem Józ;.cf utcai volt „Remény" gyógyszertár tulajdonosa, aki már több cselekedetével bebizo­nyította, hogy ellensége a népi demo­kráciának, mindannak, ami a fejlődést elősegíti. Bebizonyította, ezt akkor is. tíniiik-or NopoáeoiKwol, iörla-ran-y-ail, ékszereket ■ rejtett el, a lugfurfango sabb módon a gyógyszeres tégelyek közé. Ezért nyo chónapj börtönbiinte- té-.re ítélte a budapesti munkásbírő- cág. Kiszabadulása, után sem válto­zott meg és lakásában hatalmas áru­készleteket halmozott fel, amelyeket a/ ékszerekhez hasonlóan agyafúrt módon rejtett el. A rendőrség nyomo­zói a pincében a szén közé rejtve 50 kiló mosó­szappan, S0 kiló pipereszappant és 50 doboz családi gyufát találtak. A pa-dilólsria 30 'kiló ouHno-r, -40 Mdó finomliszt, 13 kiló rizs és 10 kiló mo­sószóda jutott. Az éléskamrából 170 (kiló teljesen. raegliM'toacosiodob. Kszf. került elő, amit inkább hagyott el­pusztulni, semhogy meghagyta volna a dolgozóknak. Míg a liszt a zsákban romlott, addig Mayer Károlv kiló­szám vette a kenyeret a péktől. A szekrényben a fehérneműk közé más­fél kiló szalioiJt. fél kiló oroszteát, 1 kiló ikakaót, fél kiló magyarborsot és egy csomó drága gyógyszert rejtett cl.- amit az államosítás előtt csempészett a lakására. Mayer Károlyt- ezt «z elvetemült gonosztevőt, a dolgozó nép- gyűlölt el­lenségét a pécsi rendőrség őrizetbe' vette és átadta az államügyészségnek, ahol soronkívül. állítják a megyei hí-; róság büntetőtanácsa elé. Közel 50 mázsa hagymát vont el a dolgozóktól négy bolgár kertész Az utóbbi hetekben a pécsi házi­asszonyok csodálkozva állapították meg. hogy a piacról eltűnt a. hagyma. A pécsi rendőrség hamarosan felde­rítette a hagyma eltűné ének okát. Házkutatást tartottak ismert pécsi bolgárkertészeknél, az eredmény nem maradt el. Jordán Goszpodinov Bo_ név 8 és fél mázsa vöröshagymát és egy mázsa fokhagymát rejtett el paj­tájában. Rajta js alaposan túltett Kál- osev Simon, aki 27 mázsa vöröshagy­mát és másfél mázsa fokhagymát rej­tett el a dolgozók élők DrumkOv András 5 mázsa vöröshagymát, mig Bojcsev Péter 2 mázsa fokhagymát és másfélmázsa vöröshagymát ásott el, a pajta alá a dolgozók elől. A négy elvetemült bolgárkertész beismerte, azért rejtették el a nagymennyi­ségű vörös- és fokhagymát, hogy ezzel a piacon hiányt idézzenek elő és mesterségesen felverjék az árát és aztán. ,.kellő íriűben" a piacra dob­fék volna k'észHeileűket. A rendőrség azonban keresztülhúzta aljas tervüket és a hagymarejtegetőket őrizetbe v éle. lük után átadta az államügyészség­nek. ahol közeilátás érdekeit veszé­lyeztető bűntett mtatt, szintén soron- kivül 'kerülnek a népi ülnökök taná­csa elé. Ismart ellensége a dolgozó népnek Nugydobszán Csizmadia József ve­gyeskereskedő és sztkvfzgyáTOs. e£t. nek minden ténykedése arra iránytú- hogy bosszút álljon a dolgozókor** azért, mert tovább már nem zsákmá­nyolhatja ki, nem csaphatja be őket S: énye kedve szerint, ö is háborúra spekulált és állandóan uszított az öt-., éves tervünk, a béke. ellen. Ezért a», kocsiíélszer alatt egy nagy gödröt ásott, azt téglám'., kiJalazta. hogy biztosítsa az elrejtett árukat a ned­vesség ellen, majd elhelyezett benne 100 kilő cnkrot, 110 kiló sót, 200 kiló finomlls7:tet, 60 log dohányt, 19 cz.izas csomago­lású cigarettát, 9 csomag magyar- borsot és több liter égetett szeszt. A rendőrség előtt beismerte a go­nosztevő kulák. hogy az elrejtett áru­ját a háború kitörése után méreg­drága áron akarta értékesíteni. A so- mogyhatvani rendőrség őrizetbe vette a kártevő kulákot és átadta a pécs' államügyészségnek. Csizmadiát is köz­ellátás érdekeit veszélyeztető bűntett, elkövetése miatt soronkivül bíróság elé állítják. Gazda-ági. életűnk hiénái, ötéves, tervünk, békénk ellenségei ellen a bí­róságnak olyan elrettentő ítéletet k®!' hoznia- hogv a hozzájuk hasonlóknak örökre elmenjen a kedvük az áru- balmozástól a becsületes dolgozók magfvdTosá úsáAól­A' községek párosversenye mellett egyre nagyobb azoknak a dolgozó parasztoknak száma, akik egymást hívják ki párosversenyre, vállalva, hogy még a tanácsválasztások napja előtt befejezik a búzavetést így Villápykövesden Kozdá János Tőke Zsigtmondot, Nyíró Ernő Nyíró Sán- j dort, Kis Dezső Józsa Jánost, IC. Szabó Károly Varga Jánost hívta ki I párosversenyre. DÉFOSZ szerveze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom