Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

»$9 SZEPTEMBER » NIPtO 9 Elrettents ítéletet hosszon a híróság as élelmi ssserfeketézők és árurejt ehetők ellem Kotammnisták feladatai a íoidmivesszövetkezetek jobb BBiniBkajáért — Ezt követelték a pécsi dolgozók az izzóhnngnfaiá röpgyíiléseken AU olvasta a budapesti Húsértékesílő feketézőinek vádiratát, joggal taorílotta ökölbe a kezét. A vádirat, amit a budapesti államügyészség kül­dött meg a munkásbíróság elnökének, minden sorában lazító tényekről be­szél. Beszél arról, hogy a vállalatoknál megbúvó ellenséges elemek a leg­aljasabb módon igyekeznek gátolni népünk békés, építő munkáját. Ezt telték a budapesti húspanamázók is, amikor több, mint 5 ezer mázsa hús! loptak el a dolgozó nép asztaláról. Vériázíló tényekről beszél a budapesti államügyészség vádirata, amely méltán váltotta ki az egész ország dolgozói­nak izzó gyűlöletét, a szabotáló, feketéző, korrupt Szita Pál és társai iránt, pkíket szombaton már példás büntetéssel sújtott a bíróság. A pécsi üzemek dolgozói is ökölbe­szorított kezekkel olvasták ennek az aljas bandának gaztetteit. Erről be­széltek és tartottak röpgyűlést a < A- £ozók a szombati napon üzemeinkben. A Sopiana gépgyárban délután fél "báromkor gyűltek össze a munkások az udvaron. Braun Károly elvtárs, az 1 alapszervezet vezetőségi tagja beszélt a feketéző Szita Pál és társai felhá­borító ténykedéséről. — Láthatjuk, hogy városunkban is barb&nállnak a húsérl. Ezt. a budapesti húspanamázók aknamunkájának tudhatjuk be it— mondotta és felsorolta azokat a ; tényeket, «mik a vádiratban szerepel- kK-k. Kötelei nz aljns gazembereit nek Amikor odaért, hogy ezek a csi­bészek a dolgozóktól ellopott és elfe- ketézett húson villákat, ékszereket, tilomkristály vázákat, perzsaszőnvege- ! kot vásároltak, Bein István asztalos közbeszólt: ' — Nekem az a javaslatom, hogy ne tokot tárgyalják ügyüket. Elküldöm a 1 fűrészkőtelet innen a műhelyből és akasszák fel vele őket. Hatalmas helyeslés zúgott fel, majd , utána Pollák Dezső villanyszerelő azólt: — Nem véletlen az, hogy asszo­nyainknak sorban kell állni húsért. Itt a bizonyíték, hogv miért van ez. Eu is javasolom, hogy a legszigorúbb 'büntetést szabják ki rájuk. A rőpgyülés részvevői közül többen; hozzáteszik: Kötelet nekik! Braun elv­tár* megkérdezte, kinek van még hoz- ' jtászólása, javaslata ? — Egyetértünk ezzel valamennyien *— szólalt meg az egyik festő. — K5- ] lelet nekik! Ezt követelték valameny- iJBylen a^ Sopianában a panamázóknak, : akik a dolgozóktól ellopott bússal | igyekeztek szabotálni dolgozóink épf- | lő munkáját éj akik sajnálták a So- 1 jriaoa dolgozóitól az új fürdőt, r gép- j asarnokot, a 3 és ótéves terv többi -♦rtdményeit, A.* Itiíván-ainai bányászok távirata a kormányhoz Pál és bandájának gaztetteiről. Az üzem dolgozói többször közbekiáltva követelték: „Akasszák fel a gazembereket, akik békénk, ötéves tervünk ellen törtek!“ A rövid beszámoló után parázs hangu­latban tárgyalták a sorbanállásl és mélyen elí'.élték azokat, akik ezt szer­vezik. Itt többek között Sípos Lajos, a békevédelnii bizottság tagja szólt hozzá. — Mi, békevédelmi bizottsági tagok tartsuk kötelességünknek, hogy lc­A Fercnciek-u. 14-ben, műhelyében találjuk meg Kovács Lajos cipészmes­tert. Megáll a kalapács a levegőben, mosolyogva üdvözli a 48 éves, szikár, magas ember a belépőt. Kovács Lajos pártonkívüli kisiparos szintén jelölt a tanácsban. — Boldog meglepetéssel hallottam, hogy engem is /elölnek. Látom, a ta­nácsválasztás a legszélesebb népréte­gekre támaszkodik, minden dolgozói képvisel. A K10SZ vonalán tudtam meg, hogy engem ilyen nagy megtisz- teUelés és egyben komoly kötelesség ért. Minekünk, kisiparosoknak az ér­deke ugyanaz, mint a többi dolgozó­nak. Külön Öröm. hogy a pécsi iparo­sok közül 5 rendes és 3 póttagot je­lölnek. Kovács Lajos megbecsült tagja a pécsi kisembereknek. Egyedül dolgot zik és alcpos, jó munkájáról neves. Maga is kisiparos szülők gyermeke és már 30 éve dolgozik a szakmában. Az ország minden részében járt már. 193S óta mester. Két évig volt a Ci­pészipari Munkaközösség vezetője, je­lenleg ts szakelőadó az iparostannló iskolában. — A tanácsokban többet is látok, mint a dolgozók közvetlen ügyeinek intézését. Fontos fegyver ez a szocia­lizmus építésében .a béke megvédésé­ben is. Béke nélkül nem dolgozhatunk. De ezért a békéért szüntelen, kemény leplezzük azokat, akik sorbanál- lással, áruhalinozással törnek bé­kénk építő munkája ellen. A Magasépítési Vállalat dolgozói is izzó hangulatú röpgyűléáekcn bélye­gezték meg a húspanamázókat. Felhá­borodottan hallgatták a pnnamázó banda gaztetteit és a dolgozók vala­mennyien azl a következtetést vonták le belőle, hogy itt, Pécsett is hasonló gazemberek szervezik a sorbanállást, vásárlási Iázt. Ezt mondta többek kö­zött Czöudör János asztalos. Szabó Lajosné és Takács Istvánná is hozzá­szólásában. A műkőüzem röpgyülésén Küthreiber Jánosné mondta: — Az ellenségre mérünk egy újabb csapást, ha felszámoljuk a sorbanál­lást, A Kesztyűgyár dolgozói is megvetés­sel ítéllek el röpgyűlésiikön a buda­pesti feketéző panamistákat és a leg­szigorúbb ítéletet követelték mindazok elleti, akik áruhalniozással vétenek a dolgozók ellen. harcot kell vívnunk. A hatalom ma a dolgozók hatalma és ezt a hatalmat nem adjuk soha többé. Mc mindannyiunkra, ránk kis­iparosokra is boldog jövő vár. Iía néz­zük ezt a hatalmas építést, aminek lázában ég az egész ország, olyan ér­zés fog el, mini azt a kis csaladot, mely házat akar építeni. Ilyen ház­építés a mi szocializmusunk tető alá vonása. És ebben a tágas házban mi leszünk a gazdák, és minden dolgozó megtalálja a maga karccal szerzett, megérdemelt, szép lakását. De ezt a házat meg kell véde­nünk. Körülöttünk járnak a rablók, akik bármikor hajlandók ránktörni. Mi nem hagyjak a házunkat, a hazánkatI Ha megtámadnának, úgy fogunk vá­laszolni, mint a koreaiak. A belső ellenségre pedig most a tanácsokon keresztül is éberen ügyelünk, és kí­méletlenül leleplezzük őket. Ezt a ma­gam nevében is ígérem. Ha megválasz­tanak, tanácstaghoz méltóan fogok őr­ködni a békén és munkánk zavartalan­ságán. Kovács Lajos megmutatja majd a tanácsban, hogy érdemes volt a bi­zalomra. A kalapács is valahogy más­kép koccan a kövön, fürgébben, har­cosabbon, mielőtt a bőrre csap. És ta­lán még szebbek, jobbak lesznek azok a cipőki amelyek Kovács Lajos keze alól kikerülnek ... Tudjuk, hogy a béke a kisiparosoknak is boldog jövőt biztosít Beszélgetés Kovács Lajos cipészmesterrel, akit tanácstagnak jelöltek Földmüvesszövetkezeteink hatal­mas utat tettek meg azóta, hogy a földreform után Pártunk serkentő szavára, egy-két tisztám látó dolgo­zó paraszt kezdeményezésére meg­alakultak a községekben. Megalaku­lásukat és fejlődésüket is az ellen­ség dühös* támadása kísérte, mely eleinte a féktelen szövetkezetellenes izgatásban, majd később a beépülés­ben, a befurakodásban, a belülről való rombolásban jelentkezett. Földniiivoesszövetkozeteink kemény harcok árán a beépült kulákok nagy­részétől megszabadultak és ezután még gyorsabb, még nagyobb léptek­kel haladtak előre a fejlődés útján. M egerősödött földmüvesszövet- kezetéinkre igen komoly fel­adatokat bízott Pártunk, népi demo­kratikus kormányzatunk. És meg­állapíthatjuk; hogy földműveeszövet- kezeteink túlnyomó része becsülettel elvégezte a Pártunk által a dolgozó parasztság érdekében rábízott mun­kát. , Megyénk földművesszövetkeze­tei élenjártak a nyár folyamán, a termény begyűjtés gyors, zökkenő- mentes lebonyolításában ée a többi munkákban is túlnyomórészt megáii- ták a helyüket És ebben jelentős részük volt a földmüvesszövetkezelekben dolgozó kommunistáknak, a kommunista föld- művesszövetkezeti tagoknak. A kom­munista földmüvesszövelkezeti tagok jó része példát mutatott a nyári ara­tási, cséplési munkákban és a föld­művesszövetkeze lek kommunista dol­gozói között is szép számban voltak olyanok, mint Vas József elvtárs, a mágocsi fpldmüvesszövetkezet felvá­sárlója, aki éjt-nappallá téve dolgo­zott a begyűjtés érdekében, állandó- I anta’en.delkesjésére állott községe dol- I gózó parasztságának és jó felvilágo­sító munkával segítette elő a begyűj­tés sikerét. A nyári munkák után azonban nagyfontosságú feladatok állanak most is földművesszövetkezeteink előtt. Számos olyan feladatot kell elvégezniük, melyek döntően befo­lyásolják az őszi munkák sikerét, A vetőmagcsere lebonyolításának, a dolgozó parasztság csávázószerrel való ellátásának, a szelektorozásnak, jó vagy rossz elvégzése nagymér­tékben kihat jövő évi termésünkre. Ezek mellett jelentős feladatként áll földművesszövetkezeteink előtt a kukorica- és burgonyaszállítási szer­ződések kötése, melyeknek most kü­lönös jelentőségük van, tekintve, hogy az ellenség támadása, amint azt a leleplezett pécsi Gyümért, vagy az éppen napjainkban leleplezett budapesti Husért vezetőinek bűn- lajstroma le bizonyltja, éppen köz­ellátásunk ellen Irányul. Hasonló röpgyűlést tartottak István- Uknán is a Uéluiános mfíszakváltás- )mn. Itt Tavasz Ferenc vájár beszélt ;a húspanamázók gaztetteiről, amelyet 'Inély gyűlölettel hallgattak a bányá- i azok. Ok A meglátták, hogy ezek a Ifcilangok az ő jólétük ellen is törtek. Táviratot küldtek a kormányhoz, kérve, hegy elrettentő ítéletet hoz­zanak ellenük. 'A Dohánygyárban az üzem békeőrei 4b a békevédelmi bizottság hívott ösz- jfeze a munka végén röpgyűlést. Sík ÍPerencné és Kelemen József békevé- íjjelmi bizottsági tagok beszéltek Szita ÄFOF-LO 2?~éig s Csehszlovák fömvígjáték 8 ' Őíszáiasok n n Előadások: 5—7—9 órakor ki Vasárnap <L «. 9 ás 11 érakor MATINÉ, 70 fül. helyárakka! F EMBEREK KÖZÖTT s Gorkij ifjúsága s Tí ír IG URÄfJSB. 2?-éig r szovjet történelmi fűm S Jégmezők lovagja 1 I Előadások fél 5, tél 7, fél 9-kor. l P e i rfiKWíft %ztálin, akit legjobban szeretünk. 1950—cs Karlovy-Vary-i film ver­seny I. díját nyer: document­1 fj film. % Híradó és kísérő műsor r ö 1 Előadások 1 vasárnap 5 fél 7—8 órakor. 1 és 2 forintos Iielyárak. 1 a Hétfőn: ÖTSZÁZASOK Előadások 6—8 órakor. i F Reudes helyárak. fi Á komlói Kossuth-aknán vannak már eredményei a tanácsváScsszfások tiszteletére indított versenynek A dolgozók és a műszaki értelmiség feladata, hogy kemény kézzel javítsa ki a hiányosságokat Amilyen lendületes ütemben folyik az építő munka a föld hátán, ugyan­olyan lelkesen dolgoznak bányászaink a föld mélyén. így van ez az egész or­szágban. Ezt láthatjuk Komlón ié, ahol a kőművesek téglákkal, a bányászok réselögéppel kezükben építik az or­szágot, melyben minden hatalom a dolgozó népét. Ennek a tudata serkenti a komlói 1-es számú Till János-fejtésben dol­gozó bányászokat is, akik a helyi ta­nácsok választásának tiszteletére 7 százalékos többtermelést tűztek ki ma­guk elé. — Tutora, hosy nagy feladat vár a közeljövőben megválasztásra ke­rülő tanácstagjainkra — mondja Till elvtárs. Azzal is tisztában vagyok, hogy a tanácsokba olyan dolgozó em­berek fognak bekerülni, mint amilye­nek mi vagyunk. Azért nézek bizalom­mal a tanácsválasztás elé, mert érzem, hogy azok megválasztásával ismét erő­sebbek leszünk és sokkal nagyobb súllyal tudunk majd lecsapni azokra, akik gátolni akarják békés épilömun- kánkat. A tanácsok megválasztása után méginkább fokozni tudjuk a békéért vívott harcunkat, mert sorsunk irányí­tása teljes egészében - mi kezünkbe kerül. Till elvtárs szavaiból kitűnik, hogy a tanácsválaszjásokat is éppen olyan harci feladatnak tekinti, mint a terme­lést. Tudja, hogy a termelés és a ta­nácsválasztás szervesen összetartozik a béke megvédésével. Ezért mutat példát Till elvtárs a tőbbtermelés frontján a többi bányásznak. Till elvtárs jól irá­nyítja a harcot a nagyobb teljesítmé­nyek elérése érdekében. Ezt bizonyítja az is, hogy a csapatban 170—300 szá­zalékig teljesítik a dolgozók napi terv előirányzatukat. Hasonló lelkesedéssel harcolnak a nagyobb teljesítményért a 10-es számú fejtési csapat tagjai is, akik követve a Till-osapat példáját, vállalták, hogy 11 százalékkal emelik fel eddigi tel­jesítményüket a tanácsok választásának tiszteletére. Azonkívül, többen felke­resték az üzemi irodát is, hogy egyéni munkaielajánlásokkal is biztosítsák a termelés emeléséi. A Kossuth-aknai üzem vezetősége is felkészül október 22-ig. A termelés fokozása érdekében egy új munkabe­osztási rendszert dolgozott ki, amely elősegíti a vájárok szakmai tovább­képzését, a tapasztalatcsere fejlődését. Eddig voltak olyan munkahelyek, ahol csupán magas teljesítményű bá­nyászok versenyeztek egymással, míg máshol a gyenge teljesítményűek dol­goztak a csapatban. Ez persze nem volt a legszerencsésebb, mert így a kevésbbé szakképzettek nem tudták elsajátítani a nagyobb teljesítmény el­éréséhez szükséges módszereket. így a kisteljesítményű vájárok lemaradtak a jobbaktól, a szakképzettebbektől. — Ä» uzeinvezciOKCg' ennek a helyzetnek hátrányait felismerve úgy határozott, hogy október elsejétől kezdve a munkabeosztási megváltoz­tatja és a magas teljesítményű vájáro­kat szétosztja különböző munkahelyek­re, hogy átadják tapasztalataikat, szaktudásukat a gyengébb szakképzett­ségű bányászoknak. Ez az elgondolás nagyszerűen bevált már a kísérleti be­osztásnál is és minden remény megvan arra, hogy Kossulh-aknán nem lesz többé olyan bányász, aki ne adná tel­jesíteni ötéves tervünk reá cső részét. Jelenleg a* a helyzet, hogy a kom­lói Kossuth-aknán nem minden bányász végzi úgy a munkáját, mint ahogy azt Pártunk, dolgozó népünk és ötéves tervünk megköveteli. Emiatt az akna tervelőirányzatát jelenleg csak 80.6 százalékra tudja teljesíteni. Valahol tehát komoly hibák vannak, azokat fel kell deríteni és sürgősen ki kell ja­vítani, mert különben az öntudatos bányászok nem 'tudják teljesíteni azt, amit maguk elé tűzlek feladatul. A hiba elsősorban a szállítási sze­mélyzet munkájában található. Itt a legnagyobb á szervezetlenség, nemtö­rődömség, ami döntően akadályozza a termelés emelkedését. Például a laftatKezelőlt fel­adata a fejtéséi: flrescsillével való el­látása. A lakatkezelők nem azt nézik, hogy a szállítás' folVtcnossága bizto­sítva legyen, hanem (ehelyett saját ké­nyelmüket biztosítják. A végnélküli kötélre az előirt 20 csille helyett 50-ct akasztanak, csak azért, hogy minél több idő jusson pihenésre. így a túlterhelés következtében a kötél gyakran elsza­kad és ez komoly kiesést jelent a szál­lításban. Hiba még az is, hogy a reg- geles harmad lakatkezelői a műszak végén eldugják a lakatokat és így a délutánosoknak sokszor órák hosszat kell keresni, hogy megtalálják, A fej­tések ilyenkor természetesen várnak és áll a szállítás. Ezekek a hiányosságokat sürgősen fel kell számolni a Kossuth-aknai üzemi háromszögnek, hogy nagy ünne­pünk, a népi tanácsok választására lendületbe jött munkaversenyt tovább­ra is fokozhassák, lemaradásukat pó­tolhassák. Földmüvesszövetkezeteink egyrfc- öze azonban — mintha a nyá­ron végzett jó munka dicsősége a fejükbe szállt volna — mostani föl­adataik megoldásában több mulasz­tást követ el, nem teljesíti kellő- képpen a dolgozó parasztság erdő­kében végzendő hivatását. Bár ezek kisebbik részét alkotják megyénk szövetkezeteinek, de elégséges szám­ban vannak ahhoz, hogy felfigyel­jünk a munkájukban fennálló hiá­nyosságokra és mindent elkövessünk, hogy megszüntessük ezeket a hibá­kat. Földműveeszövetkeseteink. egy rá- szénéi nem látják tisztán a feladato­kat, a feladatok súlyát és jelentősé­gét. Nem látják azt, hogy a veiö- inagcscrc mielőbbit lebonyolítási, nemzetgazdasági érdek ée hogy en­nek késlekedése nemcsak az egyea termelőcsoportokat, az egyes dolgo­zó parasztokat károsítja meg, de hatalmas kárt okoz az országnak, késlelteti a vetést, rontja jövő évi terméskilátásainkat és ezzel gyengíti a béketábor erejét. Nem látták ezt a pócsváradi földművesszövetkezetnél sem, mert különben nem kellett vol­na a termelöosoportnak három napig járkálni a földmüveaszövetkezetlm, időt, munkát pazarolva — az oda már napokkal előbb megérkezett — nemesített vetőmagért. fi e a görcsönyi földmiívcsszö­vetkezetben sem mérték fel a csávázáe jelentőségét- Nem gondol­tak arra, hogy a kőüszög, ha nem védekezünk ellene ceávázáseal, a szá­zalékát is elviljpti termésünknek, ami a megyében 170 vagon gabona elvesztését jelenti. És arra sem gon­doltak, hogy a csávázás késése ismét csak a vetést hátráltatja. Így fordult elő, hogy a görcsönyi földmüvesazö- vetkezet szeptember 18-án küldte el csávázószer igénylését, amikor az árpa csávázásinak már meg kellett volna történnie. És hasonló példának lehet felhoz­ni a ezelektorozás terén a ezalántai földmüvesszővetkezetet, ahol a szö­vetkezet ügyvezetője a szelektor szijját egy kukiknak adta kölcsön és mivel mindezidáig nem kapták vissza, még ma is áll o szelektor. lehetne felhozni példákat a burgo­nya- és tengeriszállítási szerződések kötése teróii is, hiszen több olyan szövetkezet van a megyében, mely még egyáltalán nem jelentett semmit a megyei központnak. Ezeket a hibákat sürgősen ki kell javítanunk és ebben döntő feladatok várnak a f öldművesszo vetkezetek kommunistáira. Mindenért, ami eb­ben az országban történik, mi va- gyünk felelősek — mondotta Rákosi elvtárs. És ez vonatkozik a földmű- vessző vetkezett: kre is. Mindenért, ami a szövetkezetben történik, — vagy nem történik — a kommunisták a felelőseii A földművesezö vétkező­tekben dolgozó kommunisták fel­adata tehát elsősorban, hogy gondos­kodjanak arról, hogy lelkiismerete­sen és időben bonyolítsák le a vető­magcserét, a szclektorozást, hogy minden dolgozó paraszt idejében megkapja a csávázóezert, hogy na­gyobb lendületet vegyen * szállítási szerződések kötése. Ezen a téren is találunk már szá­mos jó példát. A mohácsi földmű­vesszövetkezet kommunista igazgató­sági tagjai, amellett, hogy vezetik, irányítják a vctőmagcseie, a osává- zószerrel való ellátás, a ezelektoro­zás munkáját, elsőnek indították el a dolgozó parasztok közötti páros- versenyt. Fejes Mária elvtársnő, a villányi földművesszövetkezet köny­velője napi munkája után felvilágo­sító munkát végzett a dolgozó pa­rasztok között és egymaga lekötötte a község tcngeriszáÚítási szerződési előirányzatának 150 százalékát, Ráth Tibor elvtárs, a lánycsóki szövetke­zet felvásárlója az előirányzat két­szeresének teljesítését vállalta a ta­nácsválasztások tiszteletére. A má- riakéméndi földművesszö vetkezet pe­dig a kommunistáit indítványára, csávázva adta ki a vetőmagot, ezzel is gyorsítva, könnyítve a vetést. ' E zeket a példákat kell követ­niük a földrovvesszövetkezo- tek kommunistáinak. Fel kell szúrnol- niok minden lazaságot a szövetkezet munkájában és ahol nagyobb hibát látnak, ott meg kell keresniök a$ ellenség kezét. Érezniük kell a fele­lősséget a földművesszövetkezot munkájáért s emellett minden szö­vetkezeti kommunistának példát kell mutatnia, magával kell ragadnia a szövetkezet egész tagságát az ősi! munkák gyors elvégzésében. Igv bizonyíthatják be a földmuvea- «zöyctbezctekbeu dolgozó kommunis­ták. hogy méltóak a Párt; a dolgozó parasztság bizalmára, s hogy megte­szik a kötelességüket, mely az öt­éves terv megvalósítása, a bék# megvédése érdekében rájuk vár. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom