Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-24 / 223. szám
ft» SZEPTEMBER 3# NAPLÓ 7 Növeljük tovább az ősziárpa vetésterületét elmúlt héten a vetési munkák, melyekben komoly lemaradás mutatkozott, nagy lendületet kaptak. Jelentős része volt ebben annak, hogy a községekben megindult a felvilágosító munka és legtöbb helyen visszaverték a kulákok áltudományos ér- • veit- De komoly része volt a munkák lendületes beindulásában annak is, hogy megyénk dolgozó parasztsága látta a legkövetkezetesebb szocialista szektor, az állami gazdaságok példáját. Állami gazdaságaink példát mutattak mindenekelőtt az árpa vetésében, amikor 12 nappal a határidő előtt teljes egészében befejezték. De az elméit héc folyamán példát mutattak a rozs vetésében is. Az elmúlt héten ugyanis valamennyi állami gazda, ságban befejeződött a rozs vetése. így állami gazdaságaink 8 nappal a minisztertanácsi határozatban megje. Iölt idő alatt végezték el ezt a munkát. Állami gazdaságaink jó eredmé- ■ nyét nagy mértékben előmozdította az, hogy a gazdaságokban rendkívül gyorsan terjedt a tanácsválasztási verseny és a liptódi kihívás után pár napon belül 16 állami gazdaság lépett egymással versenyre a liptó- diakéhoz hasonló versenypontok alapján, A verseny eredményeképpen számos kimagasló egyéni teljesítmény is született gazdaságainkban. melyek hozzájárultak ahhoz, hogy állami gazdaságaink méltóan kcszül- jengk a tanácsválasztások ünnepére. így a sátorhelyi állami gazdaságban Haraszti György, túlteljesítve vállalását, 186 százalékos eredményt . őrt el őszi keverék vetésében. Or. mánypuszlán Schmidt Adóm kocsis 135 százalékos vállalását 194 száza, lókra teljesítette, míg Ballalin Mihály 145 százalékot ért el tárcsázásban. Számos jó eredmény született a bólyi állami gazdaságban is. Itt Suszter Ferenc, aki a tavasszal is kitűnt jó eredményeivel, 168 százalékot ért el vetésben. Az állami gazdaságok példáját követték, tehát termelőcsoportjaink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk, midőn a hét folyamán nagy lendülettel megindították az ösziárpa vetését. Ennek eredményeképpen a megyében nagyrészt sikerüli behozni a lemaradást és szombat délig elvetették az előirányzat 69 százalékát. A járások között továbbra is a sellyei járás áll az . élen. Ebben a járásban az előirányzott terület 90 százalékán befejezték az árpavetést. A sásdi járás eredménye is igen jó: 82 százalék és ezzel második helyen áll a járások versenyében. A szigetvári járás viszont a harmadik helyre került, de eredménye, 70 százalék, megadja a lehetőséget a járás dolgozó parasztjainak, hogy bebizonyítsák: a sok nyári lemaradás illán, az őszi munkákban kiküszöbölik a csorbát. ' A járások között a siklósi, mohácsi és a villanyi járás állnak leggyöngébben továbbra is. Nem kétséges, ebben nagy része van annak az elbizakodottságnak, ami a nyári sikerek nyomán ezekben a járásokban felütötte fejét. Ez ellen elsősorban a járási bizottságoknak kelt felvennie a hhreot. De fel kell venníök a községi pártszervezeteknek is, ugyanakkor, amikor a kulákszabolúr.s, a kutákagiláció elten is fokozottabban kell harcolniok. Meg kell akadályozni a kulákok szabotálását Mert a hét folyamán tett előrehaladás nem csökkentette a kulákok ellenállását, hanem fokozta. És ez megnyilvánul szabotálásban éppúgy, mint hazug érvek terjesztésében. S hogy milyen nagyfokú a kulákok szabotálása, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a mohácsi példa. Itt egyetlen nap alatt a következő ku- lákokról állapították meg, hogy még hozzá se kezdtek az őszi munkákhoz: Tárnái Mihály, Bencsik József, Kor. sity Lukács, Schneider Dezső, Vajda József, Kurisitv Ferenc, özv. Mus"ti Jeaőné, Molnár József, Csányi Pál, Agyimovszki Péter, Szurcsik József, Gyurica István, Szajcsán István- Ilyen névsort azonban valamennyi községben össze lehetne állítani. Hogy mégis csak a mohácsi járási mezőgazdasági osztály jelentésében szerepelnek, az azt bizonyítja, hogy a többi járásokban nem íolyil: kielégítően a kulákok ellenőrzése. Páx'tszervezeteínknek kell gondoskodtok róla, hogy a felvilágosító munka mellett ez is meginduljon. Ugyanakkor pártszervezeteinknek azt is tudatosítaniuk kell a dolgozó parasztokban, hogy az ősziárpa vetése az egyetlen, amiben túl tehet, söl túl is kell teljesíteni a tervet — a tavaszi árpa rovására. Az a feladat most, hogy mindenütt elvessük az előirányzatot, de ahol ez meg van, tovább növeljük a vetésterületet, hogy tavaszi árpa helyett minél több ősziárpát vessünk, mely megyénkben közismerten 2—3 mázsával ad többet. S ez a többletíermés a dolgozó parasztságnak, komoly jövedelemtöbbletet, az országnak pedig további erősödést jelent. Az ország erősödése pedig a béketábor erősödése. így válik az ösziárpa vetésterületének növelése a béke védelmének kérdésévé. TANULJUNK A TA PASZTALAT ÁLBÓ A Dohánygyár békebizottsága példát mutat a békeharcban, leleplezi az árurejtegetőket és mozgósítja a falusi békebizottságokat is A béke hívei stockholmi világ-béke- értekezletének idején a Dohánygyár dolgozói rádöbbentek arra, hogy békés alkotó munkájukat barbár módon veszélyeztetik a 'háborús uszítok, azok hazai ügynökei. Ekkor ébredlek tudatára annak, hogy az. amerikai imperialisták harmadik világháborúra készülődnek és háborús hisztériájuk kiterjesztésére nem riadnak vissza a provokációktól sem. Ebhen a. légkiir- , ben alakították meg a Dohánygyárban ' j* a Békcvédctmi Bizottságot az üzem kiváló munkásai közül. Ennek már jó néhány hónapja. A Koreai Héten már ligy érezték, hogy valóban aktiv harcosai -a béke- harcnak. Kelemen József eivtársék, Fodor Józsefnéék, Sipos Lajoséit — a Béke védelmi Bizottság tagjai — összc- 1 kapcsolták mindennapi munkájukat a békeharccnl. Megmagyarázták, hogyan (lehelnek közvetlen résztvevői. Sipos Lajos és Kelemen József elvtárs így beszél erről a fordulatról: — Eddig is lényegében valamennyi. , en — már akik becsületesen dolgoztunk — a bekét erősítettük minden j nap, minden újabb eredményünkkel. Akkor is, amikor eltűntettük a háború nyomait, akkor is, amikor győzelemre. vittük a minisztertanács határozatát. amikor vállalásainkat valóra váltottuk. Ért azonban meg kellett magyarázni valamennyi dolgozónak. To- vábbmenve: párhuzamot vontunk a 'koreai hősök elszánt szabadságharca és B mi helyzetünk között, üzemünkből vett példákon megmagyaráztuk, hogy. a háborús gyujtogatók — csatasorba állítva hazai ügynökeiket — meg akarják akadályozni a mi további eredményeink kibontakozását, eredni érceinkre akarunk törni, hogy legyengítsenek bennünket és ugyanúgy ráuktőrjejiek, mint Koreára. Tehát a: általános, a frázis békcharcról' áttérünk a helyi, személyes békeharcra. Mindenkivel megismertettük egyéni feladatát a békeharcban. Rávilágítottunk arra, hogy amíg a francia bányászok heteken át n bányák mélyén sztrájkolnak, amíg azokat csendőr, szuronnyal kényszerítik munkára, addig Pártunk segítségével mi ütjük a «•akció maradványait. kormányunk kezdeményezi az alapbéremelést. Míg az amerikaiak kórházakat bombáznak Koreában, addig mi modern, fiirdő- rzobás, komfortos lakásokat építünk a dolgozóknak. Néhány mondatban hatalmas munkáról számol be Sípos és Kelemen elvfárs. Nagy és átfogó munkáról, melyben ezernyi hasznos módszer va- fásult men. így; a hékevcdelmi bizottság tagjai minden reggel ismertetik a pártsajtóból a nemzetközi helyzet állását, a bckcharc kérdéseit, a nemzetközi viszonyokból • az üzem dolgozóira háruló feladatot. Békeőrségeket szerveztek a legkiválóbb dolgozókból. Ilyen formában a békevédelmi bizottság átfogja az egész üzemet. A „béke- őrség" olyan dolgozókból áll, mint Takács Mária, özv. Pécsi József né, Muth lienrikné, akik példát mutatnak a termelésben is. Bckeörséget vállalni a Dohánygyárban nagy megtisztelte, lést jelent. Úgy kérték valósággal felvételüket a békeörök közé a dolgozók legjobbjai. így lett békeőx- az egész tizes brigád: Szijj Károlyné, Molnár Györgyné. Kovács Jánosné, Hervai Paine, Mciczán Károlyné, Kétyi Ferencné, Puskás Sá- muelne, özv. Szilágyi Dezsőné. Áruikor békcőrséget vállalták, valamennyien megfogadták, hogy követik a békebizottság tagjainak példáját: Pécsi Jó- zsefnéét, aki 152, Müller Vilmosnéét, aki 131. Takács Máriáét, aki 122 százalékos átlageredményeket ér el. — „Büszkék vagyunk, hogy tagjai lehetünk a békeőrmozgalomnak" — ismételgeti Muth Henriimé. Eredményeikre büszkék is lehetnek. A pécsi üzemi békevédelmi bizottságok közül a legkiválóbb munkát végzik. Önálló röpgyűléseket szerveznek, saját — gyönyörűen elkészített — faliújságot vezetnek. Ezen a faliújságon a legkiválóbb bcfceőrök fényképeit, elért eredményeit közlik, a békcharcról szóló cikkek; mellett. A Dohánygyár békevédclmi bizottsága, békeőrsége messzemenően kiveszi részét a tanácsválasztások előkészítéséből is. A bizottság, a békeőrség csaknem valamennyi tagja bekapcsolódott az esti agitációs tanfolyamba, a falujáró csoport munkájába. Vállalják, hogy a falu dolgozó parasztjaival is megismertetik a békeharc mibenlétét, ,megismertetik velük is, hogy a tanácsválasztások kérdése a béke kérdése, A btkeőrmozgalom pedig mar any- n7Ira megerősödött, hogy nemcsak azzal örködnek a békén, hogy saját fel- lysáményiikct emelik, hanem éberen őrködnek munkatársaik teljesítményei e ett is. Azonnal megmagyarázzák dolgozo társaiknak, amint teljesítmé- nyu< esik: •,.szaktárs, asszonytárs, ne gyengítsd a mi békekarcunkat! Ne engedj rést, egy parányit sem, ahol kikezdhet az ellenség, amely rést esft- leg kiszélesíthetir- De célul [űzték ki azt is, hogy példát mutatnak az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták leleplezésében. Felgöngyölítik az ellenség legújabb harci megmozdulását: a sorbanállást is. De le is leplezik őket. Nem engedik, hogy addig, amíg ők a munkapadok mellett a terv teljesítésén dolgoznak, amíg -remény fcé- kcharcukat vívják, addig a reakció, a levítézlett bttrzsoá maradványok, a jobboldali szoedemek aiattomban, mesterségesen okozott és felfújt élelmezési nehézségekkel lerombolják eredményeiket. A szombati röpgyűlés után biztosan sikerrel oldják meg ezt a feladatot is. rnrnrnrnimmmmmmmmmmmmmmmm Ma .amikor népnevelőink a választási harc csatájába indulnak, a megyei pártsajtó is segítségükre siet. A mai napon állandó rovatot nyitunk „Tanuljunk, a népnevelők tapasztalataiból“ címmel. Ebben napról-napra ismertetjük a legjobb népnevelők tapasztalatait. az egész megyéből, sőt az ország más megyéiben felmerült leghasznosabb módszereket is megismerhetik népnevelőink. Ugyanakkor az elkövetett hibákat is megírjuk tanulságként. Népnevelőink kísérjék figyelemmel a rovatot és jő vagy rossz tapasztalataikat közöljék szerkesztőségünkkel! ¥ Népnevelőink már ma az egész megyében kiindulnak íelvüágositó munkájukra. Elkezdik hatalmas és felelősségteljes munkájukat. Felkeresnek minden egyes dolgozót és elbeszélgetnek velük ötéves tervünk eredményeiről, minden olyan kérdésről, mely érdekli dolgozóinkat. Az élelmezés kérdése minden bizonnyal szobakénül csaknem mindenütt. Népnevelőink ne hátráljanak meg a nehézségek előtt! Tárják fel nyíltan a kérdést. A pártsajtó szombati és mai száma jelentős segítséget nyújt ehhez. Olvassák cl a népuevelőmunkáról szóló cikkeket, a Husért Vállalat vezetőinek gálád mesterkedéséről szóló anyagot és a közclláíás kérdését felverő elvi cikkeket. Ezekre támaszkodva mutassák meg, hogy volt föld- birtokosok, kulákok, jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció bajnokai azok, akik tudatosan okozzák a nehézségeket. Mondják el ezen a sorbanállókrói tapasztalataikat és hívják fel a dolgozókat a társadalmi ellenőrzésre. # A bfetérdi pártszervezet jó példái ngajt az agitációs munkában. Az első esti agitációs tanfolgamon teljes számban megjelentek a népnevelők. A bi_ csérdiek megértették, miigen jelentőségű a pártonkivüliek bevonása: a tanfolgamon résztvevők 55 százaléka pár- lonkíoüli. Az első nap hiányosságát is kiküszöbölték, azt, hogy helytelenül csak három nőt jelöltek tanfolyamra. Az asszonyok, lángok népnevelőmüli- k áj rím különösen szükségünk van a jövőben. * A pécsi járási pártbizottság nagy- súlyt fektet az egyénileg dolgozó parasztok körében történő felvilágosító munkára. Azonkívül, hogy a pártszervezetek bevonták az egyénileg dolgozó parasztokat a népneve! "»munkába, segítséget nyújtottak a DÉFOSZ járási titkárságnak is élűién a kérdésben. A DEEOSZ járási titkárság a maga vonalán önálló taggyűléseket, aktívagyü- léscket tart minden egyes községben és az egyénileg dolgozó parasztság legjobbjait, elsősorban a jó dűlőfeleiősöket bevonják a felvilágosító munkába. Ennek a kezdeményezésnek máris jelentkezik eredménye: számtalan jó parasztaktívát nyertek a DELOS Z szervezetek. Megnyerték a felvilágosító munkára mindenekelőtt azokat a dolgozó parasztokat, akik már befejezték őszi vetéseiket, akik az. őszi munkákban élenjárnak. # A nagykorán népnevelők versenyre hívták ki egész járásuk népnevelőit. A versenypontok közé a következő szempontokat vették fel: melyik község határában végzik el legelőbb az őszi munkákat, hol keresnek fel minden egyes dolgozót és végeznek nála alapos nevelő munkát, melyik község népnevelői végzik a felvilágosítást a legkónkrétabban és melyik községben fejeződik be legelőbb október 22-én a szavazás a legjobb eredménnyel, a Népfrontra adott szavazatok legnagyobb arányával. A Dunántúli Hélio ma este megjelenő száma bősége« beszámolót közöl a vasárnap sportjáról. Részletes tudósításokban számol be a Komló—Dinamó, Lokomotiv—Kaposvár, Pápa—BTC mérkőzésekről, az NB IIT. vasárnapi fordulójáról és a kerületi bajnoki mérkőzésekről. Minden Pécsett lezajlott sportesemény eredményeit közli és beszámol a magyar—albán Iabdarúgómérk őz ősről is. A bőséges sportrovat, TOTO, eredmények mellett, természetesen a vasárnapi bel- és külpolitikai eseményekről is tájékoztatja az olvasókat. Riportok, cikkek, beszámolók adnak tájékoztatást a pécsi és baranyai eseményekről és közöljük a dolgozók, véleményét a budapesti Húsért panamista feketézői és n pécsi ámrejlegetök ellen hozott ítéletről. OHA SIVEN [VQjT Qi é etra 7 1930 február 20-án a Zío.nay-gyúr pártszervezetének taggyűlésén felállt egy feketeszemű, vidámképű kis asz. szony, Arany Ferencné, az életrajzát mondta el, mert elekor döntöttek arról, hogy tagjelöitje lehet-e a Pártnak vagy sem. , — Apám erdész volt és én csak három elemit végeztem, azt se nagyon rendszeresen, hiszen három óra járásra volt az iskola, így azután van mit behoznom éppen elég. Jól odafigyeltek az elvtársak, amikor Arany Ferencné ez életrajzát mondta. Ránéztek és odafigyeltek. — Együttérzéssel hallgatták, amikor arról beszélt, hogy mennyit kínlódtak egy szuterén lakásban, mennyit nélkülöztek a felszabadulás előtt. észrevehetően két részre, szinte két fejezetre oszlott. Az egyik rész a felszabadulás előtti életéről szólt ás amikor erről beszélt Aranyné, észrevehetően fátyolos volt a hangja és a teremben is komor, a visszaemlékezéstől terhes volt a hangulat. Azután fokozatosan felvidultak az arcok, amikor arra tért át, hogyan kezdett 1945-ben dolgozni a gyárban, hogyan lett egyre szélesebb a látóköre. és hogyan lett egyre szebb, boldogabb az élete, az övé is és a két fiáé is, mert hárman vannak, — Soha nem volt ilyen szép az életünk — mondta — Soha! Rábólintottak jópáran és egy sem volt olyan, aki ne így; érezte volna. Elmúlott a hideg február, márciusban már az olvadó hócseppek csillogtak az öntőműhely ablakán, áprilisban befutott az első vaskocsi a 82 méteres új gázkemencébe. Arany Ferencné meg szőnyegeket vett, mert egyre jobb termelési eredményeket ért cl, felvitte az átlagát 220 százalékra. Mindig készül valami új a. gyárban. Az ő műhelyük is új, csempézett falu ö'tözőt kapott. Arany Ferencné rádiót vett. Megkezdődött a gyárban az új láboratórium építése és a könyvnapou jócskán bevásárolt könyveket. — A felszabadulás előtt sohasem olvastam. Nem is tartottam fontosnak. Az asszonynak otthon a helye és ne legyen másra gondja —• ezt tanul, tam. — Ma már egészen máskép '.atom a világot és olvasok is. — Sokszor, mikor úgy otthon egyedül maradok, elgondolom, hogy mekkorát is változott az én életem. Elgondolom, de elmesélni nem tudnám, talán még mama fejezte ki legjobban. A mama házmester a Ráih-utcában és ha 63 éves is, mégis ott van minden felvonuláson, gyűlé en, gyönyörködik a fiatalokban cs nagyon örül, hogy eljött a mi világunk. Büszke arra is, hogy a gyerekei nevét az újságban o'vasliat- ja. Hát a mama mondta egy szak- szervezeti gyűlésen: — Olyan sok- raindent tudnék mondani, hogy menynyivel szebb lett az életem, hogy egy egész könyvet tudnék. írni róla. — Hát én i& valahogy igy érzem. Elégedett vagyok, nálainnál talán ví- gabb nincs is. lakásom. Van rendes A kisebb fiam most kezdett iskolába járni, különben a második otthona a gyári napközi volt. Már egész szépen rai/.ol- gatja a betűket. A nagyobbik fiam, Feri, két hete dolgozik a gyár laka- tosmühelyébcn, mint íanuló. Most ő is keres havi száz forintot és így csaknem 800 forint a jövedelmünk. — Minden évben hizlalunk disznót, ruhaneműt is bőven vásárolunk. Tavaly karácsonykor például új télikabátot kapott a nagyobbik fim és úi ruhát is, magamnak új szövetruhát és kabátot vettem és a kicsi tv kapott ruhaféléket, de még rengeteg íjándékkal volt teli a karácsonyfa alja. — Tudom én jól, hogy mennyire csak a Pártnak és a felszabadulásnak köszönhetjük azí, hogy így élhetünk, ahogy ma élünk. — Húsz forintból nyomorogtunk a háború előtt, nem volt ágyruhána való pénzűnk, semmire sem futotta. — Tagjelölt vagyok, és még sokat akarok tanulni a Párttól, hogy még löbbat tehessek, valamennyi dolgozó érdekében. Tudom, hogy miről van szó, amit többen megfogunk, azt job ban meg lehet emelni. — 104 százalékról indultam el az új normával, most 130 százaléknál tartok és remélem, hogy a fiaim is ha fe'nőnek, jó munkások lesznek. * i Ö l egész mások, mint mi i mar voltunk gyermekkorunk- ban. A nagyobbiknak három úttörő kitüntete t van és csak azért nem tanul ebben az évben tovább, mert lemaradt a jelentkezéssel. Ők már nem lennének olyan öntudatlanok, mint a sorbanállók, habár jómagam sem álltam még egyetlen egyszer se sorba, mégsem hiányzik semmi. Hogy nem kapok vajat? Nem ia kellene naponta vaj, nem úgy mint azoknak, akik csak azért állnak sort. hogv a dolgozók elöl elhalasszák. En az ilyen «orbanállókat felraknám egy teherautóra, elvinném őket jó mész- szc a várostól, hogy gyagoljanak. visz- sza onnét és azután álljanak sorba, hogyha olyan nagyon tetszik nékik. — Mi eddig is jól megvoltunk sorállás nélkül éj ezután is megteszünk, mert biztos, hogy nem sokáig halászhatnak a zavarosban ezek a régi urak. Októberre átképző* leszek és mát rakom félre a pénzt az új konyhai- bútorra. Arany Ferencné elvtársnö 1945 május elsején lépte át először a Gyár kapuját, aznap ünnepelt és másnap már dolgozott. Az első, »zabád május felejthetetlen, zászlóerdős, vidám és lelkes napja óla szüntelenül csak szebb lett az élete és szüntelenül egyre világosabban látja ezt. öt szabad cv, öt jó munkában eltöltött év meghozta Arany Ferencnének. a boldogságot .És lesznek még ilyen évek. az ötéves ierv évei. Ha tíz év múlva megkérdezik Arany Ferencnét az életrajzáról, akkor is két részre osztja majd az éle. tét. A felszabadu'ásig n szolgasorsot és azon túl a szabad, boldog életet. Elmondja majd, ezzel a dolgozó magyar nép sorsát.
