Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-23 / 222. szám

»50 SZEPTEMBER 73 R FIO Jelentősek mezSga&dasáfffí eredményeink, de hogy ezeket tovább fokozhassuk gyorsítani kell az őszi munkák ütemét Gyenge Károly elvtárs beszámolója a megyei tanács nyilvános ülésen Ä Baranyamegyei Tanács csütörtöki nyilvános első ülésén Gyenge Károly elvtárs. a mezőgazdasági ösítály veze­tője ádott számot a mezőgazdaság te­rén elvégzett eddigi munkáról, meg­jelölve az őszi munkákkal .kapcsolat­iján előttünk álló feladatokat. Gyenge Károly elvtárs beszámoló­jában először is ré:z!etrsen foglalko­zott a nyári munkákkal. Megállapítot­ta, hogy az aratást, cséplést és be­gyűjtést az idén már lényegesek ha- .jnarabb végeztük cl, mint az előző esztendőkben és a Párt irányító, szervező munká­ja mellett ebben jelentős része volt a megyei és járási tanácsok­nak. Az őszi munkákkal kapcsolatban eddig végzett és ezután elvégzendő feladatok ismertetésénél a miniszter, tanács határozatából indul ki Gyen­ge elvtárs, megállapítva, hogy az, hogy megyénk dolgozó parasztsága általában betartotta ít miniszterta­nács határozatát, megmutatkozott a terméseredményekben, amelyek a ka­lászosoknál áltálában 14 százalékkal magasabbak az elmúlt 10 év állagá­nál. Sürgős a knkorientörés és a szár vágás kell A taríóbántás' sikeres elvégzéséről anifékézett meg ezután Gyenge elv­társ.- majd rátért az őszi munkák Is­mertetésére. Ezek közül elsősorban a kapásnövények letakarílásával fog­lalkozott. — Ez igen nagyfonto:ságú feladat — mondotta —, mert a kapások helyébe kerül őszi ve­téseink mintegy 30 százaléka. Ebből következik az, hogy amennyi­ben nem végezzük el időre az ősziek letakarflását, úgy késést szenvednek a vetési munkák is. Legfontosabb a kukoricatörés és a ízárvágás. Ezt a munkát, hogy a ve­tést ne késleltesse, úgy keil elvégez­nünk, hogy október 7-ig legalább 70 százalékban kész legyünk és a továb­bi munkát js elvégezzük legkésőbb október 21-ig. Ezért gyanítanunk kell a munka ütemét, tekintve, hogy jelenleg a törést 30, a szárvágást pe­dig mindössze 17 százalékban hajtot­tuk végre. De sürgői ez a munka azért is, mert a tengerlszár, ha időben letaka­rt tjük, rétiszéna értékével meg­egyező takarmányt jelent, míg ha kÖekedünlc vele, nem ér többet, mint a szalma, A napraforgó betakarítása jól halad * megyében — állapította meg ezután Gyenge elvtárs. majd leszögezte, hogy a burgonyaszedést gyorsítani kel1!, mért szeptember 30-ig be kell fejez­nünk ezt a munkát. Megemlékezett a továbbiakban a gyapot betakarításá­ré! :Sa. 80 Tagon tiszta gyapot ~ Ebben az. évben már másfélezer homon termeltünk gyapotot — mon­dottá — a tavalyi 75 holddal szem. bepu.és a várható eredményünk 20 vagon tiszta gyapot. Ez a gyakorlat­ba« azt jelenti, hogy megyénkben a gyapottermelés má­sodik évében mintegy 1,200.000 ing előállításához szükséges nyers- . anyagot termeltünk meg! 195.000 holdon kell elvégeznünk • 4’ttőszántást — folytatta beszámoló­ját Gyenge elvtárs. Ezen a vonalon az jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy biztösflsók a szántás minőségét, hogy « vetés alá átlag IS centiméteres mélységben történjen a szántás, mely^ a legkedvezőbb a növény to­vábbi fejlődése szempontjából. — A jóminőségü szántás azonban msgábanvéve nem elégséges ahhoz, hogy tovább fokozzuk termésátla­gainkat és megvalósítsuk a miniszter­tanács határozata állal elénk tűzött célokat. Gondoskodnunk kell arról is. hogy tisztított vetőmag kerüljön a l földbe. A vetőmag szelektorozása oz egész megyében folyik* de »ind a szelchtorozás, mind a gHSrőzés ütemét gyorsítani kell, & [y dolgozó parasztságunknak fében rendelkezésére álljon a tisztított vetőmag. — Ugyancsak gyorsítani kell a esá­*dzás ütemét — folytatta Gyenge HÜvtárs, — annál is inkább, mert ezen • a téren igen komoly leirmradás mu­tatkozik, hiszen például ősziárpából % legutóbbi jelentésekig, mindössze iooo mázsát csáváztak meg. Ennek •ka a csávázásra mozgósító fe.vilá­Í ásító munka gyengesége mellett az I, hogy egyes földművesszövetkezetek nem gondoskodtak ideiében csáváző- szerrői Ss nein tudják ellátni vele községük dolgtiző parasztságát. Ezt a lőldmüvesszövctkeze tőinknek surgő­*cn pótolniok kell. Nemesijeit Tctőmncrot ' Tessenek a gtixtlák 'Gyenge elvtárs ezután beszámolt arról, hogy a dolgozók állama nagy­mennyiségű nemesitett vetőmagot biztosított megyénk dolgozó paraszt­sága részére, melyet * dolgozó parasztságnak fel is használnia, hisz az elsősor­ban a saját érdeke. — Legdöntőbb feladatur.fr inast — folytatta Gyenge clvtárs, hogy mi­nél előbb elvessük az ösziárpát. me­lyét az idén a megyében 12.000 hold­dal nagyobb területen termelünk, mint tavaly. Az ősziárpa terület feleme’ése a dolgozó parasztság érdeket szolgálja elsősorban, hisze kimutatható, hogy megyénkben az 1937—1948-ig terjedő tíz év átlagában 2—2 és fél mázsával volt maga.abb az ősziárpa átlagter­més, mint a tavaszi. De az idei ered­mények még inkább igazolják azt, hogy helyesebb ösziárpát vetni, hisz az idén a megyében 10 és iél mázsa volt az átlagtermés őszi- árpából, msg tavasziból alig értük el a 6 és léi mázsát. — Hogy a felemelt vetésterületen az ösziárpa vetést idejében elvégezzük, igen nagy mértékben gyorsítanunk kell a munkák ütemét és ehhez elsősorban vissza kell vernünk a ktilákok támádá-. sát, akik előbb a szárazságot hózták fel a vetés ellen, most pedig a*t mond-' ják, hogy az eső miatt sem lehet vet­ni. Ugyanekkor le kell lepleznünk a vetést szabo­táló kulákokat és gondoskodnunk keli arról, hog yeinyerjék méltó büntetésüket, mint a dolgozó nép kenyerének ellen­ségei, mint a béke ellenségei. Meg kell javítani földművessieővetkezeleink munkáját — De meg kell javítani ezen a vo­nalon is földmű vessző vétke zet cink munkáját. Nem szabad, hogy a föld­mű vesszövetkezetek késieked jenek a lermelőcsoportok és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok árpavelö- magjának kiosztásával. És közelebbről meg kell néznünk a Tcrnevál munká­ját is. melyben igen sok biba volt ta­pasztalható, melyekről joggal feltehe­tő. hogy az ellenség keze van bennük. Ezután arról beszélt Gyenge elvtárs. hogy az ősziárpa vetése melleit meg kell kezdeni a rozs cs búza vetését is, majd hangsúlyozta, hogy szigorúan ügyelni kell arra, hogy ne adminisztra­tív intézkedésekkel, hanem meggyőzéssel érjük el azt, hogy nagyobb lendülettel folyjanak az őszi munkák. Nagy leise ő egeink vannak még a lszcs-k fejlesztésére Az őszi munkákkal kapcsolatos fel­adatok ismertetése után azt a fejlő­dést vázolta Gyenge clvtárs, ami a ter- melőcsopcrtck építésében végbement. Hangsúlyozta- hogy igen jelentős ered­ményeket értünk el ezen a téren, de még nagyobb lehetőségeink vannak a csoportok további fejlesztésére, melye­ket eddig nem használtunk ki. — Sok még az érdeklődő dolgozó paraszt a megyében —• mondotta —, akiket meggyőző munkával ró tu­dunk vezetni a társas gazdálko­dás, a szebb, boldegabb élet úr jóra. Gyenge Károly elvtárs nagy taps­sal fogadott beszámolója után elsőnek Czcgény József elvtárs, a DÉFOSZ megyei titkára szólott a beszámoló­hoz. Elmondotta, hogy az eredmények még nagyobbak lehettek volna, ha a tanács mezőgazdasági osztályának szo­rosabb lett volna a kapcsolata a DÉFOSZ-szervezetekkel, mert a ta­nács mezőgazdasági osztálya a helybeli DÉFOSZ-szervezetelten keresztül tudja legjobban kiépíteni kapcsolatait, a dol­gozó tömegekkel. A továbbiakban ki­fogásolta, hogy egyes jegyzők* hanyagságból, vagy félrevezetés: szándékkal, barnás, vagy nem kielégítő adatokat je­lentenek. A gépállomásokra is befurakodtak a jobboldali SY.ociáfdcmokralák / A következő felszólaló Győré Lajos elvtárs, a Baranyamegyei Gépállomá­sok Alközpontjának politikai vezetője volt, aki beszédében elmondotta, hogy a gépállomások munkáját igye­keznek megzavarni az oda befura­kodott jobboldali szociáldemokra­ták, akik eddig is komoly károkat okoztak. A gépállomásokra befurakodott ellen­ség leleplezésére kéri a tanácstagok segítségét. Ezután Varga Jenő clvtárs válaszolt a felszólalásokra. ■ Ennek csak örülni lehet — mon­dotta —. mert / a bírálatok azt mutatják, hogy a tanács tagjai foglalkoznak a ta­nács munkájával és ismerik a dol- t „ ,. í°*ók prob'émáit. Továbbiakban a felmerüli pana­szokra cs hiányosságokra válaszolva Varga Jenő elvtárs ígéretet tett arra hogy ezeket a hibákat, a szélesebb és fokozott ellenőrzéssel kijavítják. — A további nehéz és felelősségtel­jes munka közben erősítsen mindany- nyiunkat az a tudat, hogy mögöttünk áll győzelmeink szer­vezője, a nagy Pártunk cs dolgo­zó népűnk szeretett vezére Rákost Mátyás elvtárs — fejezte ts: válaszadását Varga Jenő efvtárs. Kihirdették a MESZHART-aknák mu!thavi munkaversenyének eredményét A vándorzászló a szabolcsi kerületben marad, a körletek közötti versenyt a Ferenc-aknai Kincses-aknai körlet nyerte, a legjobb csapat a vasast Wéber Bálint csapata A MESZIIART-aknák munkaverse­nyének kiértékelését csütörtökön este tartották meg a mecsekszabolcsi szakszervezeti székházban. A kerületi vándorzászló ismét a szabolcsi ke­rületben maradt, mivel \ kerületek között folyó munkaverseny elbírálá­sát, ezentúl csak negyedévenként tartják meg. A JtERZlIÁÍlT kerületben a kör­letek közti mnnkaversenyben a Fe- renc-aknai 2-os számú Kincses Jó­zsef körlet került ki győztesen. A Kincses-körtet dolgozói a múlt havi előirányzatukat 118.6 szózatéivá tel­jesítették és 64.29 százalékos munka, erőellátottsríg mellett 183.5 százalékos teljesítményt értei; el. 1.1 százalék­kal csökkentve a palatartalmat. A második helyezést a Széchenyi-aknai 1-es számú Dénes-körlet érte el, mely tervét 100.52 százalékra teljesí­tette, 0.4 százalékkal csökkentve a hamutartalmat és 74.00 százalék munkaeröellátottsáp: mellett 146.33 százalékra teljesítette az előirányza­tát. Harmadik lett a vasast Kitt. csár-ktirhrt 112.7 százalékos teljesít­ményével. A körlet 1.4 százalékkal csökkentette a palát ós 75 százalé­kos munkaeröellátottsáp mellett 147 százalékra teljesítette augusztus hó­napban tervelőirányzatát, A csapatversenyből a vasast 33-as Weber Bálint csajxtta került az élre, mert a tervét 151 százalékra, teljem sítette, 0.34 százalékkal csökkentve a hamutartalmát, 3.46 százalékkal a palatartalmat és 64.2 százalékos mun­kaerővel 230 százalékra teljesítette az előirányzatát. Második a Ferenc- aknai 7-e8 számú Pecenip Károly csapata lett, amely előirányzatát 156.7 százalékra teljesítette, 1.33 szá­zalékkal csökkentve a hamui ártalmat, 2.64 százalékkal a palát, A Pecsnip csapatnál ki kel! hangsúlyozni azt, hogy a csapat azért tudott ilyen szép eredményt elérni, mert a csa­paton belül egyetlenegy igazolatlan műszalanulasztás sem történt a múlt hónapban. A csapatversenyben har­madik helyre került a Széchcnyl- aknai Beck Antal fejtési csapata, mely tervét 113 százalékra teljesí­tette és 80.06 százalékos munkaerő­éi látott* ág mellett 141.5 százalékra teljesítette anpusztusban tervelőirány­zatát. Jeudtfik a Zs-oltiaty-tytyfr’i&avv, idl a iefyyz&it zvá-v és &záotexzc f&Uhtos k&iuUcuz&s Egy éve annak, hogy a Zsolnay- gyárban is tcrvkölcsönt jegyeztek. Sorra írták jel és diktálták be az összegeket. — 450 forint — mondta Mártó­nosi Lajosné a korongos műhely­ből. — Ennyit jegyzek. — 450 fo­rint — mondta Mucsi Imre ko­rongos is és a felesége is jegyzett kétszázat. 400-at írt be Kerti Hen- rikné, ötszázat Garzó Emil és gyűl­tek a százasok, gyűltek az' ezresek. A Zsolnay-gyáriak kölcsönt adtak az államnak. Nemcsak úgy „homá­lyosan” kölcsönt, — hanem a terv­re, az ötéves tervre. Világos volt már akkor is min­denki előtt aki józanul gondolko­dott, hogy ez a kölcsön még sok­féleképpen visszatérni, fejlődik ez­zel a gyár, fejlődik vele a város, az ország, az utca, ahol lakik, az is­kola ahová a gi/ereke jár. mert a Párt mondta azt, hogy a kölcsönt visszafizetik. * Axóta mr/flörtént na ellő terv- kölcsönsorsolás és volt, akinek ki­húzták a számát, volt akinek nem, de olyan egy sem akadt, aki ne nyert volna valamikép a tervköl- csönön. Papírt, ceruzát kell permi és szá­molni. Millió és millió forint jön ki eredményűi, hiszen a Zsolnay-gyár egy év alatt rengeteget fejlődött. Most szervezik át egészen, korsze­rűsítik a gyártást. Sorra készülnek a hatalmas, új gázkemencék, ucton- keverőgép dolgozik az udvaron és állványok „bölcsőjében” megszüle­tik a Tetv újabb gyereke, egy ha­talmas, korszerű laboratórium. A gyár minden részébe került valami új és így könnyen ki lehet számol­ni, hogy a beruházott sokmillió forintból minden munkásra jut párezer. Egész éven át tartott tulajdon­képpen a tervkölcsön visszafizetése, de azután a sorsoláson mégiscsak voltak külön is szerencsés nyerte­sek. * Mnrőmníí I.ajonné most a saj­tóiéban dolgozik, ő is nyert örült neki nagyon és jól is jött a nyereség költőpénznek. — Amikor jegyeztük a tervköl- csönt — mondja Martonosiné ■— el­mondták a népnevelők azt, hogy sorsolás lesz, milyen nyeremények lesznek, elmagyarázták, hogy aki. mégsem nyerne, az is visszakapja a befizetett összeget, — de most nem azért mondom, mert nyertem — már akkor is biztos voltam benne, hogy jó helyen van a pénzünk. — Azt is tudtam, hogy rajtunk is múlik a tervkölcsön sikere, a jó munkánkon is múlik. — Pár hét óta dolgozom itt a sajtolóban és még nem tudtam be­gyakorolni a mozdulatokat. Sokféle munkadarab van itt, ran amikor túlteljesítem a . százsZázalékat, de mint kezdő ebben a munkában, az állagom csak 85 százalék. — A tervkölcsönnyeremény arra kötelez, hogy minél hamarabb átla­gosan is túlteljesítsem a száz szá­zalékot. Marionos i elvtársnővel szemben dolgozik Mucsi Imréné. — Én most még nem nyertem — mondja —'de van még vissza elég sorsolás, nyerhetek még én is. * Ahol Mneni Imréné ti 1. onnét ép­pen odalátni az újonan felépült mű­helyrészre, az új gázkemencére. Ami­kor 1936-ban a gyár mázolóműhelyé­ben munkához kezdett, ott nem voll ilyen biztató látvány. A sajtolótói távolabb, a korongos műhelyben dolgozik Kerti Henrikné Egy ölven forintos kötvényét ezer forintos nyereménnyel húzták ki, mel­lette készíti a tányérokat Garzó Emil, ő ötszáz forintot jegyzett, de még nem sorsolták ki a számát. Ili készülnek a tányérok, kézi mun­kával. Iletven tányér egy órára a norma, de Garzó elvtárs megcsinál kilencvenet is. Ma. Holnaptól, vagy holnaputántól 300 tányér készül egy órában. Már ott kint állnak a folyosón az új külföldi automata gépek egész sorozatok, tá­nyér és csésze korongoíó autómaták. Megszűnik itt Is a fizikai munka, « korongosok átkerülnek a szigetelő. gyártáshoz. *. Őrömmel, holHovan beszélnek az új gépekről, tudják, hogy köny- nyebb munkájuk lesz és többet termel a gyár is. — Mennyibe kerülhetlek ezek « gépek? — kérdi valaicl. Innen is-onnan is válaszolnak. — 100 ezer forintba. — Százötvenezerbe. Még többe, mint a tervkölcsön fő­nyereménye és a Zsolnay-gyár ko­rongos műhelyének ezt sorsolta ki az új országot, új gyárakat, új városo­kat építő ötéves terv. Egy évvel az­után, hogy ugyanebben a műhelyben azt mondta Msrtonosl Lajosné. — 450 forintot jegyzek! — £n is jegyzek .450 forintot! — szólt Mucsi Imre és 500-at mondod Garzó Emil, de sorra jöttek mind a többiek is, megvették már ezelőtt egy évvel maguknak, az új gázke­mencét, a laboratóriumot és az auto­mata gépeket. Jó, hasznos befektetés nőit. Vasárnap délelőtt ismét beszámolót tartanak parasztküldöttoink Para-sztkttldöttevftlk beszámolói hyo. mán már eddig is nagyszámú dolgozó para;zt győződött meg Baranyában, hogy helyes, az az út, melyen a szov­jet parasztok járnak, fl. hogy ezen az úton kell haladnia a mi dolgozó pa­rasztságunknak is, ha olyan napsuga­ras, gazdag életet akar, amilyen a szovjet parasztok élete. Szovjetuniót járt küldötteink ta­pasztalatai nyomán számos dolgozó paratzt határozta el, hogy belép a termclőcsoportba. így volt ez többek között' Vókányban is, ahol a beszá­molót követő napokban 15—16 dol­gozó paraszt lépett be naponta « tszcsbe. De így volt ez a többi köz. Kéglién, ahol csak megfordultak pa- rasztküldötteink. Ép ezért rendkívül1! érdeklődéssé' várják a községekben parasztküldöt­teket és számos községből kérik a dol­gozó parasztok, hogy hozzájuk is lá­togasson el valamelyik parasztküt- dött. Küldötteink rendszeresen eleget tesznek ezeknek a kéréseknek és va­sárnap is hét helyen számolnak b« a dolgozó parasztságnak azokról a ta. pasztalatokról, melyeket 4 hetes ta- mrmányútjuk alatt szereztek. A vasárnapi gyűlések rendje a ki­vetkező: Szárász: Mándi Magda. Kátoly: Béres Sándor. Magyartelek: Varga Kálmán. Siklósnagyfalu: Mezei Jöz»c{, Dunaszekcső: Csömör János, Bicsérd: Sarbak. Béla, Tőttős: Máder Györgyné. Valamennyi gyűlés délelőtt lö óm. kor kezdődik. A szigetvári és sellyei járás élen jár. a mohácsi villanyi és siklósi járás lemaradt az ős2Íárpa vetésben Az őszi munkák során legdöntőbb feladatúnk most az ősziárpa elvetése. Ebben, a munkában azonban még mindig komoly lemaradás muialko- zik megyeszene. Ez alól csak a sely- lyci és a szigetvári járás kivételek, melyekben nagy lendülettel folyik az árpavetés és már mindkét járásban több, mint felél elvetélték az elő­irányzóit területnek. Különösen örvendetes ez az ered­mény a szigalvári járásban, mely a nyári munkák idején, mindig az utolsó helyen kullogott. A szigetvári járás esete példa arra, hogy a jó politika; munka hamarosan meghozza az ered­ményt. De arra is van példa a megyét)«« hogy az elbizakodottság hamar meg bosszulja magát. Ez történt a villányi mohácsi és a siklósi járásban, me lyek jó eredményeket értek el nyáron, de most. a legutolsó helyei állanak. Ezekben a járásokban első sorban pártszervezeteinknek, d DÉFOSZ, DTSZ. MNDSZ szervezete inknek és a földmüvesszövetkezetek nek, valamint, a békebizottságoknal minden erejükkel oda kell hatniok hogy hamarosan elvégezzék az őszt árpa vetését. Ugyanez a feladat : többi járásokban is, ahol szintén k* moly lemaradás mutatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom